Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1981. október 13. események sorokban BECS Becsben hétfőn újabb találko­zóra került sor a Varsói Szerző­dés és a NATO képviselői kö­zött, az európai fegyveres erők­kel és hagyományos fegyverzet­tel kapcsolatos jövendőbeli tár­gyalások mandátumának kidol­gozása céljából. BUDAPEST ___________________ N émeth Károly, az Elnöki Ta­nács elnöke Spanyolország nem­zeti ünnepe alkalmából távirat­ban üdvözölte I. János Károlyt, Spanyolország királyát. BRÜSSZEL____________________ Kedden kétnapos hivatalos látogatásra érkezik Belgiumba Erich Honecker, az NDK állam­tanácsának ■ elnöke. Fogadja őt Baudouin király, tárgyal Wilf­ried Martens miniszterelnökkel, Leo Tindemans külügyminisz­terrel, a képviselőház és a sze­nátus elnökével és látogatást tesz Liege-ben és Gand-ban. BELGRAD ____________________ J ugoszlávia a jövő évtől devi­zabevételeinek legfeljebb 25 szá­zalékát akarja adósságtörleszté­sekre fordítani, szemben az ed­digi 46,5 százalékkal. Erre vo­natkozó javaslatát a Nemzetkö­zi Valutaalappal (IMF) október végén kezdődő tárgyalásokon ter­jeszti elő — jelentette a Tanjug. Az adósságok visszafizetésének korlátozására az ország gazda­ságának normális fejlesztéséhez van szükség. Jugoszlávia nyu­gati adóssága 19 milliárd dollár. ÜJ-DELH1_____________________ Karacsi nemzetközi repülőte­rének környékén ötnapos szünet után vasárnap ismét kijárási ti­lalmat rendeltek el. A szigorú intézkedést sorozatos robbantá­sok és tömeges megmozdulások váltották ki; ezeknek három sú­lyos sérültje volt. A biztonsági erők parancsot kaptak, hogy fel­szólítás nélkül nyissanak tüzet a rendbontókra. DÉL-KOREA Űj alkotmány A dél-koreai parlament 'hétfőn döntő többséggel elfogadta az ország új alkotmányát. Ennek legfontosabb új vonása, hogy az államfőt a jövőben közvetlenül választják, nem pedig elektorok útján. A dél-koreai rádió bejelentése szerint október 27-én népszava­zást tartanak az új alkotmányról. Kádár János és Csao Ce-jang tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról.) Medgyessy Péter, az MSZMP KB tagja, pénzügyminiszter, a Ma­gyar—Kínai Tudományos Kor­mányközi Vegyes Bizottság társ­elnöke, és Iván László, a Magyar Népköztársaság pekingi nagykö­vete. A kínai tárgyalócsoport élén Csao Ce-jang állt, s többek kö­zött tagja volt Tien Csi-jün, a KKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, az államta­nács elnökhelyettese, Csu Liang, a KKP KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője, Liu Ji, a KKP KB póttagja, kereskedelmi miniszter, a Kínai—Magyar Gaz­dasági, Kereskedelmi és Műszaki tudományos Együttműködési Bi­zottság társelnöke, és Li Su-cseng, a KKP KB póttagja, a külügyi osztály helyettes vezetője. A szűk körű megbeszélésen át­tekintették a kétoldalú párt- és államközi kapcsolatok fejlődé­sét, s véleményt cseréltek a két országban megvalósuló reform- folyamat menetéről. Csao Ce- jang részletes tájékoztatást adott a Kínai Kommunista Párt közelgő 13. kongresszusának elő­készületeiről. Az MTI tudósítóinak értesülése szerint a szűk körű megbeszélést követő plenáris tárgyaláson Csao Ce-jang meleg szavakkal emlé­kezett vissza budapesti tárgyalá­saira, amelynek tapasztalatait igen nagyra értékelte a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága is. Kádár János pekingi útja lehetőséget teremt az ígére­tes pártbeszéd folytatására — je­lentette ki Csao Ce-jang, aki el­ismeréssel szólt a magyar gazda­ság megújítását célzó reformok­ról. Kínában nagy figyelemmel kísérték Kádár Jánosnak a ma­gyar parlament őszi ülésszakán elmondott beszédét, s nagyon fon­tosnak tartják az általa összeg­zett, megszívlelendő tanulságo­kat. Bizonyosak vagyunk abban — tette hozzá —. hogy a Magyar Népköztársaság megbirkózik Idő­leges nehézségeivel, s a reform- utat járva előbbre jut. Csao Ce- jang örvendetes tényként nyug­tázta a kínai—magyar kapcsola­tokban az utóbbi időben bekö­vetkezett változásokat. — Látogatásunk — mutatott rá Kádár János — hangsúlyozottan politikai jellegű. Kapcsolataink már rendezettek, éppen Csao Ce- jang budapesti látogatásával -jutottak új fejlődési szakaszba. A továbblépéshez szilárd és jó alap­jaink vannak. Az MSZMP főtitkára a kapcso­latok fejlesztésében alapvető kérdésként említette azt, hogy mindkét országban szocialista építés folyik —, lehet mondani: történelmileg azonos kérdések megoldásán fáradozunk. Együtt­működésünket — nem utolsósor­ban — meghatározza az a tény is, hogy a szocializmus építésé­nek jelenlegi szakaszában mind­két országnak rendkívül bonyo­lult kérdésekre kell megtalálnia a megfelelő válaszokat. A gazda­ságban is rendszeres, folyamatos, tervszerű kontaktusokra törek­szünk, sőt, a kettőt jóformán azo­nos értékűnek tekintjük. Továb­bi erőfeszítéseket kell tennünk a még feltáratlan lehetőségek ki­aknázásra. Kádár János kifejez­te azt meggyőződését, hogy újabb megbeszélései hatékonyan já­rulnak majd hozzá a két nép ha­gyományos barátságának erősö­déséhez, hiszen ebben történelmi lemaradást kell behoznunk. Hétfőn, pekingi tartózkodá­sának harmadik napján Kádár János a történelmi Kínával is is­merkedett: ellátogatott a híres kínai Nagy Falhoz. A több mint hatezer kilométer hosszú épít­mény egy részét Pekingtől észak­ra. Pataiingnál tekintette meg. Az MSZMP főtitkára és kísé­rete az esti órákban műsoros es­ten vett részt: a magyar vendé­gek a hagyományos kínai dal- és táncművészet legszebb darab­jaiból kaptak ízelítőt. A kínai központi lapok, köztük a Zsenmin Zsipao, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának lapja, hétfői számukban vezető helyen számolnak be ar­ról a díszvacsoráról, amelyet va­sárnap Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának megbízott főtitká­ra, az államtanács elnöke adott a Kínában tartózkodó Kádár Já­nos és kísérete tiszteletére. A pekingi lapok az Űj Kína jelentése alapján ismertetik Csao Ce-jang és Kádár János pohár­köszöntőjét. Kiemelik, hogy Csao Ce-jang a kétoldalú kapcsolatok­ról szólva elmondta: Kína nagy­ra értékeli a kínai—magyar ba­rátságot és szilárd meggyőződé­se, hogy ez a barátság egyaránt szolgálja a szocialista építés és a világbéke ügyét. A kínai ve­zető hangsúlyozta, hogy a baráti együttműködés szakadatlan fej­lesztése Magyarországgal a Kínai Kommunista Párt és a kínai kor­mány tántoríthatatlan politiká­ja. Elismeréssel szélt a Magyar Szocialista Munkáspárt azon ké­pességéről, hogy összegezni tud­ja a múlt történelmi tapasztala­tait és tanulságait, merészen ke­resi az új megoldásokat, és a nép­re támaszkodva bátran törekszik a reformokra és a megújulásra. Csao Ce-jang rámutatott, hogy a reform az elmélyítés új szaka­szában van Kínában és Magyar- országon egyaránt, és hasonlóak a két ország előtt álló problémák is. Mint mondotta, Kína kész nemcsak arra, hogy folyamatosan kicserélje tapasztalatait Ma­gyarországgal, hanem az egymás­tól való tanulásra és az együtt- haladásra is. Kádár János pohárköszöntőjét ismertetve a kínai sajtó rámutat, hogy a magyar pártvezető meg­elégedéssel szólt a magyar—kínai kapcsolatok gyors fejlődéséről. Kádár János ismételten leszögez­te, hogy a Kínai Népköztársaság­gal fenntartott kapcsolatok a magyar külpolitika szilárd, állan­dó elemét képezik. NSZK Kereskedelem a KGST-vel Veszített jelentőségéből az utóbbi években az NSZK számá­ra a KGST-országokkal folyta­tott kereskedelem. A müncheni IFO gazdaságkutató intézet je­lentése szerint 1987 első felében az NSZK KGST-országokba irá­nyuló exportja 11,7 milliárd nyugatnémet márka volt, ami - a teljes kivitel 4,5 százalékának fe­lelt meg. 1983-ban a nyugatné­met kivitelnek még 6,1 százalé­ka, tavaly viszont már csak 5,1 százaléka irányult a KGST-or­szágokba. Csökkent a KGST-országok- ból származó nyugatnémet im­port is: 1987 első hat hónapjá­ban 9,8 milliárd márka volt, a teljes behozatal 4,8 százaléka. 1983-ban az arány 6,7 százalék, és tavaly is még 6 százalék volt. Meglehetősen nagy eltérés van az egyes ágazatok között: a KGST-országokba irányuló ki­vitelen belül tavaly is csaknem 7 százalékos volt a gépek és be­rendezések részaránya. Tovább­ra is jelentős, 14,6 százalékos a vas- és acélipari termékek ré­szesedése, főiként a Szovjetunió­ba irányuló eladások révén. A vegyipari termékek aránya 5 százalék. A KGST-országokba irányuló nyugatnémet beruhá­zási javak kivitele az IFO sze­rint 1983 óta viszonylag stabil, évi 10 milliárd márka körül mo­zog. Reformgyorsítás Lengyelországban Ha nem is váratlanul, és nem nem is új irányban, de minden­képpen meglepő szélességben és mélységben látszik meglendül­ni a lengyel társadalmi és gaz­dasági reform folyamata. Az or­szág parlamentje, a szejm szom­bati ülésén felvázolt reformcso­mag drasztikus változásokat irá­nyoz elő a gazdasági mechaniz­musokban, a központi állam- és gazdaságirányítás módszereiben és szerkezeti rendjében. A most hirtelen lendületet vett reformfolyamat, annak alapel­vei és céljai valójában semmifé­le eltérést nem jelentenek azok­tól az elképzelésektől, amelyeket a Lengyel Egyesült 'Munkáspárt 1981-es IX. kongresszusán fogal­mazták meg, és amiket öt évvel később a X. kongresszus is meg­erősített. Eltávolodás az akkor kimunkált stratégiától a gazda­ságpolitikában nem most, hanem az elmúlt néhány évben követ­kezett be. Egészen pontosan: az 1981-ben kitűzött reformcélok, részben az ország objektív gaz­dasági helyzete, részben a veze­tés és a végrehajtás következet­lenségei miatt nem valósulhatták meg. Miközben az ország társa­dalmi és politikai stabilizációja, a szocialista demokrácia ki- szélesítése az élet minden- terüle­tén az elképzeltnél és a vártnál is gyorsabb ütemben haladt elő­re, a gazdasági élet megújulása, korszerűsödése késett, sőt meg­torpant, vagy egyes területeken még visszalépés is érzékelhető volt. Miben foglalható össze a szom­bati szejm-ülésen ismertetett re­formcsomag lényege? A legálta­lánosabban : Lengyelország kö­vetkezetesen tovább akar halad­ni a társadalmi közmegegyezést szolgáló, a szocialista demokrá­cia kiszélesítését és a gazdasági hatékonyság növelését célzó po­litikai irányvonalának teljes meg­valósítása felé. Az ország veze­tése* az egész lengyel társadalom növekvő politikai, társadalmi és gazdasági aktivitásával akar­ja valóra váltani elképzeléseit. Ennek egyik legutolsó és látvá­nyos megnyilvánulása, hogy a szejm népszavazást írt ki a gaz­dasági reform kérdésében. Az or­szágos referendum nemcsak a reformelképzelések bevezetésé­nek üteméről dönt majd, de egy­fajta új társadalmi megegyezést is jelenthet a feladatok és az azokkal járó nehézségek közös vállalására. . a gazdaságirányítás és a gaz­dasági mechanizmusok átala­kítása szintén a társadalom és az egyén aktivitásának felsza­badítását irányozza elő. A vállal­kozói szellem élénkítését, a szo­cialista piac létrejöttét, a felelős vállalati önállóság kereteinek kimunkálását célozza. A közpon­ti irányító szervek hatáskörének megnyirbálásával- minden ed­diginél nagyobb szerephez jutnak a területi közigazgatási szervek, az önállóan vállalkozó és saját kockázattal gazdálkodó szocia­lista és magánvállalkozások. A reformcsomag elemzéséből az tű­nik ki, hogy a legnagyobb hang­súlyt az egészséges áru- és pénz­viszonyok, és a piaci automatiz­musok kialakítására helyezik. Az orientáló és szabályozó belső piac működtetése érdekében kí­vánják nagyon rövid idő, 2—3 év alatt helyreállítani a lengyel bel­gazdaság egyensúlyát. Ennek ér­dekében határoztak a drasztikus áremeléseket jelentő ár- és az ehhez kapcsolódó bérreformról. A piaci szemléletet szeretnék ki­terjeszteni a fogyasztási javakon túl a beruházási eszközök keres­kedelmére és a tőkemozgásra is. Mégpedig úgy. hogy megszünte­tik néhány vállalat monopóliu­mát. az árak központi szabályo­zását. lehetővé teszik a vállalati vagyontárgyak szabad adásvéte­lét, értékpapírpiacot hoznak lét­re, ahol a kereslet—'kínálat szabá­lyai szerint cserélnek gazdát a kötvények és a részvények a vállalatok és korlátozott keretiek között a magánszemélyek bevo­násával. Bankreformot hajta­nak végre. A nemzeti bank fel­ügyeletével kereskedelmi bankok irányítják majd üzleti megfonto­lások szerint a hitelpiacot. Illet­ve versenyeznek a köztük szaba­don választó vállalatok betéteiért. Megszüntetik a mezőgazda- sági felvásárlók monopóliumát, megkönnyítik a földdel való ke­reskedelmet, a magángazdasá­gok területének növekedését. A vállalatok saját akkumulációját növelve új adórendszert dolgoz­nak ki, ami egyben megszünteti a jelenlegi gyakorlatot, amelyben a jól gazdálkodók tartják el a Ha lenne mérőeszköz az olim­piai láz jelzésére, egyértelműen kiderülne, hogy ezekben a na­pokban gyors ütemben növek­szik a nemzetközi közvélemény „hőmérséklete". Ahogy közele­dik a nagy játékok esztendéje, mind nyugtalanítóbb és sürge­tőbb a kérdés: lesz-e végre „nor­mális" nyári olimpia — annyi kudarc és megrázkódtatás után — 1988 szeptemberében. Bár a nyugati lapok sokat Ír­nak a népi Korea által támasz­tott feltételekről, az időpont kö­zeledtével sokan úgy látják: vál­tozatlanul az egyik kulcskérdés éppen az: a kitűzött időpontban fogadó- és működőképes lesz-e Dél-Korea fővárosa, az a Szöul, amely — inkább csak sejthető, mint tudható okokból — meg­kapta a rendezés jogát. Akt csak valamelyes rendsze­rességgel nézi a .televíziós híra­dókat, vagy az újságok hasábja­it, jól tudja, hogy a kérdés jo­gos. Szöul ugyanis olyan jelentős politikai erjedés színhelye, amely­re, legalábbis most, a nyugtalan­ság állandósulása a jellemző. A dolog lényege közismert. A gaz­daságilag kétségtelenül kiugró eredményeket produkáló ország demokratikus erői — mérsékel­tek és radikálisak egyaránt — úgy érzik: az ipari fejlődés nincs szinkronban a diktatórikus, ka­tonai jellegű intézményrendszer jelenlegi állapotával. Csaknem biztos, hogy az olim­piai rendezés jogának megszer­zése is sajátos katalizátornak rosszabbakat. Nagyobb szabad­ságot kapnak a vállalatok a kül­kereskedelemben, növelve a külkereskedelmi joggal rendel­kezők számát, egyes áruknál pe­dig megszüntetik az engedélyezé­si kényszert. Devizatőzsdét indí­tanak, ahol a vállalatok a keres­let-kínálat szabta áron adhatják, vehetik devizaköveteléseiket. Ter­vezik a személyi jövedelemadó bevezetését is. Megkönnyítik a külföldi vegyes vállalatok alakí­tásának és működésének feltéte­leit. bizonyult, felgyorsította a kato­nai rezsimmel szembeni tömeg­ellenállást. Ennek konkrét és máris jelentős következménye az, hogy a mostani diktátor, Csőri Tu Hvan tábornok visszavonulás­ra kényszerült; immár hivata­losan is bejelentette, hogy pártja jelöltje a (decemberi, előrehozott elnökválasztásokon nem ö, ha­nem tábornoktársa, a nála „áramvonalasabbnak tűnő" Ro Te Vu lesz. .Mindezek ismereté­ben a dél-koreai és a nemzetkö­zi közvélemény érthető érdeklő­déssel várta, vajon a két legis­mertebb (korábban hosszabb bör­tönbüntetésre ítélt) ellenzéki sze­mélyiség közül ki lesz Ro ellen­jelöltje: Kim Jung Szám vagy Kim De Dzsung (akiknek élete mellesleg kész kalandregény, mert tokiói száműzetéséből „ra­bolták haza" a dél-koreai kato­nai titkosszplgálat emberei). A jelek arra utalnak, hogy mind­ketten megpályázzák az elnöki bársonyszéket, hiszen Kim Jung Szám a hétvégén már be is je­lentette eme szándékát. Mivel több mint másfél évtized után először választ államfőt az or­szág közvetlen szavazással, jogos a feltételezés, hogy két ellenzé­ki jelölt indulása megosztja a progresszív tábort, és nevető har­madikká teheti Csőn kijelölt utódját. Néha a politikában is előfor­dul, hogy beigazolódik a népi böl­csesség: kevesebb több lett volna. H. E. Kevesebb több lett volna? Mezőgazdasági adótanfolyamok Gyorsitott ütemben szervezik az adótanfolyamokat a mezőgaz­daság, az erdészet és az élelmi­szeripar területén. Alig több mint öt hét alatt hozzávetőleg 10 ez­ren vesznek részt a képzésben, amely a MÉM Mérnök- és Veze­tőtovábbképző Intézetének egyik legnagyobb vállalkozása lesz. A programba bekapcsolódtak a TOT szakemberei, és természete­sen a Pénzügyminisztérium in­tézményrendszerének a szakértői — erről tájékoztatta az újságíró­kat tegnap Németi László, az intézmény főigazgatója. Az intézet — igyekezve kike­rülni az oktatásban a párhuza­mosságot — megállapodást kö­tött a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsával; eszerint a kö­zös gazdaságok első számú veze­tőinek továbbképzésében a TOT továbbképző központja is jelen­tős szerepet vállal, mig a szoro­san vett szakmai oktatást a MÉM intézménye vállalja magára. Az adótanfolyamokat 10 ezer ember végzi majd el úgy, hogy az ag­rár felső- és középfokú oktatási intézmények, valamint a pénz­ügyekkel foglalkozó oktatási köz­pontok szoros együttműködéssel igyekeznek gyorsítani a képzést. Elsőként a tsz-ek közgazdasági témakörben foglalkoztatott el­nökhelyettesei szerzik meg a legújabb adóügyi ismereteket, majd a pénzügyi és számviteli vezetők következnek, számukra szintén Budapesten teremtik meg az ismeretszerzés lehetőségét. Október végétől az állami válla­latok tanfolyamaira kerül sor. Vidéken szintén számos helyen gyűlnek össze hosszabb-rövidebb időre a tanfolyamok résztvevői. A MÉM továbbképző intézetének helyi kirendeltségei, a környék­beli egyetemekkel és főiskolák­kal közösen szervezik meg az előadásokat. A továbbképzés hagyományos formáit újraértékelik, lévén, hogy ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a speciális, szakmai ismeretek iránt. Az információk átadása mellett a tanfolyamok sajátja lesz, hogy a korábbinál többet adnak a készségek fej­lesztésére, a gyakorlati vezetői módszerek elsajátíttatására. Amint az intézmény főigaz­gatója elmondotta: jövőre meg­szűnik a továbbképzés állami tá­mogatása, és ez az oktatási in­tézmény fs adót fizet majd. Ez gondot okozhat a képzésben, mi­vel a vállalatok többnyire csak a rövidebb távú továbbképzést finanszírozzák szívesen — ez ugyanis közvetlen és kimutatha­tó hasznot hoz —, ám az egy­másfél éves és általában költsé­ges vezetőképzés iránt már ki­sebb az érdeklődés. Ez az inté­zet nyereségességét is rontja. Tetézi még gondjaikat, hogy a továbbképzés költségét az érde­keltségi alapból fedezik a válla­latok, gazdaságok, intézmények, holott az lenne a célszerű, hogy termelési költségként számolják el. Átadták a színikritikusok díjait Tegnap a Fészek Művészklub­ban átadták a színikritikusok dí­jait, a Vigh Tamás Kossuth-di- jas szobrászművész mintázta plaketteket. Ezeket a díjakat a szakemberek szavazással Ítélték oda az 1986—87-es színházi évad kiemelkedő teljesítményeiért. A legjobb új magyar dráma címet Spiró György Csirkefej cí­mű műve nyerte el, ‘ amelyet Zsámbéki Gábor állított színpad­ra a Katona József Színházban. O kapta meg — ezért a munká­jáért — a legjobb rendezésért járó díjat. A legjobb női alakí­tás diját Udvaros Dorottyának ítélték a Catullus, illetve a Há­rom lány kékben című előadá­sokon nyújtott teljesítményéért. A legjobb férfialakításnak a sza­vazatok alapján Blaskó Péter, a Galilei élete és Tordy Géza, Az ügynök halála egy-egy szerepé­ben nyújtott teljesítménye bizo­nyult. A legjobb női melléksze­replő Csomós Mari, a legjobb férfi mellékszereplő Varga Zol­tán lett, mindketten a Csirkefej- beli alakításaikért. A legjobb díszletért járó díjat Antal Csa­ba kapta a Catullus, az Örökö­sök és A kinkastély című előadá­sokhoz tervezett színpadképei­ért, a legjobb jelmezekért járó dijat pedig Szakács Györgyi ve­hette át a Három lány kékben és a Galilei élete című előadások­hoz készített öltözékekért. A szí­nikritikusok különdíjat is oda­ítéltek, ezt Jordán Tamás kapta a Radnóti Miklós Színpadon elő­adott Amit szívedbe rejtesz cí- mű produkciójáért. A dijakat Kottái Tamás, a Ma­gyar Színházművészeti Szövet­ség kritikusi tagozatának elnöke adta át. Fogyasztja a föld az acélt (Folytatás az 1. oldalról.) van. Szám szerint háromezer-hat- száz darab. Korábbi tapasztalat, hogy évente 2500—3000 ezer da­rab fogy, így feltehetően ez a több mint 3,5 millió forintot érő készlet az idén elegendő lesz. Megtudtuk azt is, hogy az im­portgépekhez az Agrotektól a hazai berendezésekhez pedig az Oreglaki Állami Gazdaság, vala­mint a Zamárdi Magyar Tenger Tsz melléküzemétől vásárolják az utánpótlást. A fogyasztói Infor­mációk alapján döntöttek a két említett üzem terméke mellett. Jövőre a készlet „színesítéséért" vásárolnak a Miskolci Mezőgép­gyártó Vállalattól, a MÉM Mű­szaki Intézetében kifejlesztett élfelrakó technológiává} készült ekéket is. Sok nagyüzemben házilag újít­ják fel az elkopott éleket, így hosszabbítva meg a talajforgató eszköz életét. C*. P. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Hammer Kabulban Armand Hammer amerikai üzletember és közéleti személyiség hét­főn Afganisztán fővárosába, Kabulba érkezett. Megérkezése után a nemzetközi repülőtéren újságírók előtt úgy (nyilatkozott, hogy nagy érdeklődéssel tekint a kabuli vezetőkkel ifolytatandió tárgyalásai elé. Kifejelte azt a reményét, hogy az Afganisztán körüli problémáikra mielőbb békés megoldás születik. • Növényi Norbert világbajnok Befejeződött Müncheniben a Kick-box-viliágbajnokság, s a zárás nem mindennapi magyar sikert hozott. A full cantactban Növényi Norbiért világbajnoki címet szerzett a plusz 91 kilóiban. A birkózóként olim­piai babérokkal is rendelkező 30 éves magyar sportoló előbb egy sváj­ci, majd egy osztrák versenyzőt győzött lie, is a döntőben az amerikai Braden sem tudott megálljt parancsolni neki. A magyar kick-boxosok Növényi győzelme mellett is érték el sikereket, az arany- mellett még 2 ezüst-, s 6 bronzérmet nyertek. mmumm VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Ér vényben i Un. »kiílMi IMrtl U-fll Pénznem Vételi Badáai árfolyam ázás egységre forintban Angol ront Ausztrál dollár Belga frank Oáit korona Finn márka Francia frank GttrSg drachma a) Holland forint ír font Japán yen |lM*t luuostlí» dinár limai Kanadai dollár Kuvaiti dinár. Norvég korona'. NSZK márka - Olasz Ura (iw»i Osztrák schilling Portugál esendő Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár ECU IKIrit Mart P ■«ÉP _ ■i.; 3019,92 ÚSM$ Itt»*« «03,31 1053,91 mji «.*« 2 2 «0,31 («30,21 321,03 4«,N «31,«3 1(413,M «M* 2*43,4« «»23 32,13 3«,32 30« »32 324,(5 4413,«4 :: *2(4,4« «091,2« 33*1,43 123,3* 304,43 U23,45 «10,93 34,34 2400,13 3232,19 340,93 4«, 32 ■ 3343,31 . 13421,«4 339,3« 2700,94 33,43 313,32 34,13 «4,34 32*3,04 309,41 4993,2« *411,34 »> vá*ár»ih»tA leffl»»«*»«** ttftftJtfycfmU*: um-mm. fi >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents