Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1487. október 12.

ÉVADNYITÁS A KAMARASZÍNHÁZBAN

Pygmalion

0 Pickering ezredes (Nagy Attila) és Doolittle kisasszony (Tallós Rita). (Vujovich György felvételei)

Évtizedenként miért csak egyszer bízik a kecskeméti színház Bernard Shaw zsenijében?

Jól fogadták 36 esztendeje a Szerelmi háromszög-et, máig emlékezetes sikert hozott az 1959/60-as évadban a Szent Johanna, hiteles produkció volt tizenöt éve a Warrenné mestersége. A szatirikus humor nagymesterének az idei évadnyitón látott műve nyomán készült amerikai musicalt, a My Fair La- dy-t az 1967/68-as évad legjobb, leglátogatottabb kecskeméti előadásaként tartják számon.

Mégis miért feledkeznek meg az angol drámát és színházat megújító szerzőről újra és újra a mi városunkban (is)? Viszolygunk álságaink és képmutatásaink leleplezésétől? Félnek a színészek a napi gyakorlatuktól eltérő stílust kívánó játéktól?

A különleges alkalom örömére elhatároztam, hogy megtudakolom az ir szerző véleményét a kecskeméti előadásról. Hegyeztem a fülem, meresztettem a szemem, de eléggé elmosódottan véltem fölfedezni az öreg moralistát. Már-már teljes életnagyságban mutatkozott a színpadi játékban, amikor egy harsány gesztus, erőtlen epizodista elriasztotta. De — mint a tapsos befejezés után kitűnt — azért végig maradt. Sikerült — persze csak képzeletben — szóra bírnom.

„Találkoztam már korábban is Lendvay Ferenc rendezővel, köszönöm, hogy gondolt rám — mondotta Shaw mester, majd így folytatta: Kérem tisztelettel, úgy utálom az érzelgősséget, mint egy drámás magyar költő kollégám, Petőfi Sándor a tejfölös uborkát. Az előadás vége felé mintha melodra- matikus felhangokkal bomlott volna szét a színpadon.a nézők agyában a virágáruslány és a gazdag tudós közt megelőlegezett frigy. Rosszul hallottam, vagy én viszolygok túlságosan a könnyes negédeskedéstől. Felhívom szives figyelmüket a paradoxonra, azaz ellentmondó fogalmak meglepő hatású egyesítésére. Szerfölött kedvelem az efféle elmeszikráztatásokat; de mintha itt erről meg-megfeledkeztek volna. Hosz- szú életemben százszor is elmondtam, hogy ne vegyék szó szerint, amit leírtam, elszónokoltam, mindig szerettem fölizgatni a tisztelt publikumot. Csak annyira, hogy a néző a zsöllyéből vagy a páholyszékből fölemelkedve kicsit eltűnődjön: igaza volt-e a szakállasnak. Adja át üdvözletemet a direktornak, máskor is szívesen ideröppenek, ha megjelenítenek, mert úgy látom, hogy több is telne ettől a társulattól.”

Magamra maradtam, mielőtt megköszönhettem volna az exkluzív (kizárólagos, zártkörű) inteijút. Nagy ravasz volt világéletében! Első pillantásra úgy látszik, mintha ez a sokféle színben rejtőző munka-rabja Higgins diadalmas győző volna: Néhány hónap alatt úgy idomította át a maga szeszélyei szerint a kis virágáruslányt, hogy úgy csinált, mintha észre sem vette volna az ifjú hölgy igencsak tiszteletre méltó idomait. Mire észbekapott, már késő

0 Higgins professzor (Barbinek Péter)

volt. Vesztett a professzor úr! Nála is rosszabbul járt a váratlanul meggazdagodott Doolittle lánya. Többé sehol sem lesz igazán otthon a 'világban.

Tévútra tévedezne rendező, színész, ha megpróbálná eljátszani a boldogság elérhetetlenségének szomorúságát. Még nagyobbat hibázna, aki komolyan yenné a bohóckodást (mint egyikmásik, a közönségként a legalkalmatlanabb pillanatokban elővihorászó színész).

Csöppet sem irigylem a produkció résztvevőit. Viharos századunk kiszívta a Pygmaliont is feszítő társadalmi ellentmondásokból a robbanótöltetet. Gyermeki illúziókká szelídültek polgárrémisztő képtelenségek. Jóízűen derülünk az akkori új beszédstílust ostorozó fölháborodáson.

A kecskeméti előadáson is.

Noha a díszlettervező sem tudta előkelővé, áhítatosan ünnepélyessé ügyeskedni a kamaraszínház tenyérnyi színpadát — tehát úri, pontosabban nagyúri modorra még csak félig kiképzett virágáruslány elszólásaival inkább a társaság, mint a környezet feleselt —, kiválóan szórakoztunk a harmadik felvonás kezdő jelenetein. Itt volt a legjobb a fogadás tárgyát, Lizát alakító Tallós Rita. (Itt érvényesültek legjobban Shaw remek párbeszédei.) Itt volt igazán Liza. A színdarab elején a szememet is megdörzsöltem: ez a koszos, kelekótya lány volna az ír író teremtménye? Róla írta volna: „olyan tiszta, amilyen valaki efféle körülmények között lehet... arca semmivel sem durvább, mint amazoké”. A kezdeti har- sányságtól és a búbánatos záróképektől eltekintve szépen ívelt alakításban formálta meg Lizát az' ifjú kecskeméti művésznő.

Mértéktartóan, kulturáltan képviselte a higginsi életszemléletet, magatartást Barbinek Péter, de valamivel több professzoroskodás jót tett volna szerepformálásának. Nagy Attila Pickering ezredeséből pedig az indiai évtizedek hiányoztak valamelyest, de így is hatásos figurává gyúrta elmondható szövegben kissé hálátlan szerepét. Jó alakítással tért vissza Fekete Tibor. Igencsak ismerős ez a szemeteskocsisból kényeskedő úrrá átvedlett Doolittle.- A kecskeméti Pygmalion szereplői közül Sándor Erzsi érti és érzi legpontosabban a tragikomikus játék stílusát. Játékából nyilvánvalóvá vált, hogy házvezetőnő létére Pearcné áz úr a professzor laboratórium-otthonában. Gumik Ilona korábbi modorosságaitól mentes Higginsné volt. A többi közreműködő — Jablonkay Mária, Gulyás Gábor, Tóth Kinga, Lengyel János, Szalma Sándor, Lukács Katalin — eltérő színvonalon oldotta meg feladatát.'

A díszletek és a jelmezek kevéssé segítették a képzeletünkben élő Pygmalion életre keltését.

Heltai Nándor

D€R F€RCÍ1C: R ge/ztenyéfón túl

C EGY NYOMOZÁS TÖRTÉNETE ]

)

Az ünnepség után a klub társalgójában, a sarokasztalnál gyülekezett a csapat, mármint nyomozócsoportunk tagjai, akik oly nagy lelkesedést mutattak irántam, hogy akár előre is kifizethettem volna az étel- és italszámlát/ amely elengedhetetlenül rám vár abból az alkalomból, hogy néhány perccel ezelőtt soron kívül századossá léptettek elő, és zsebre vágtam némely forintokat jutalmul. A miniszterhelyettes az előléptetési parancs felolvasása és a boríték át- nyújtása után gratulált, „A dolgozó népet szolgálom’’, mondtam én, s őszintén mondom, jól esett mind a kettő. A Zeke-ügy felgöngyölítésében végzett nyomozói tevékenységemről volt szó, amelynek eredményeként a már-már remény telennek tűnő felderítés eredményre vezetett, satöbbi, satöbbi... Szóval: egy régen kihűlt nyomon haladva nekem sikerült megtalálnom a tűt a szénakazalban. Külön kiemelték a bírósági tárgyaláson történt tanúkénti kihallgatásomat — amelytől egyébként igencsak .fáztam” —, mivel elősegítette a bizonyítást, az adatok pontosítását az igen kiélezett ügyben.

Nna, £rről ennyit, mint mondaná „ valami jópofa pesti polgár. Fő a derű, a számlát úgyis a végén hozzák.

— Tratratrarararara-tramm! Ez tus volt, Tónikám —- bohóckodott Sófalvi, amikor az asztalhoz léptem. — És ismételt gratuláció! Látjátok —fordult a társaság felé —, társadalmunktól elennyire nem idegen a rang és vagyon! íme: Deme Anti, a hajdani kis alhadnagy ócska, hadnagyocska, majdfőhadnagyocs- ka a felnőttebb századosok létrafokára lépett, akár meg se álljon a miniszterségig. Apropó! Mennyi a pénz? Aggodalmaskodom ugyanis ... Ámbár tudok kölcsönözni a végén, ha nem lenne elég, Tónikám, hiszen tudod...

— Hol van a vége, te lófejű? Inkább adnék egy százast, hogy igyál valamit a büfében.

—1 Isten őrizz! Eme alkalommal nem nélkülözheted az ötleteimet, az ünnep díszesebbé tételében, hogy emlékezetünkben sokáig éljenek ezek a pillanatok, percek, órák ...

Alapjában véve ettől féltem. Sófalvi valóban színes alak volt, telve sziporkázó ötletekkel a vendéglát- tatást illetően. Isten neki, fakereszt, ha már annyira örülünk. Annuska, a feleségem majd a ruhapénzből kapja meg azt a kis ajándékot, amit ígértem. Karácsonyra. Vagy hús- vétra. Ahogy kijön. Mindig is megértő volt a szolgálati kötelmeket illetően.

— Hát akkor, fiúk, köszönöm a jókívánságokat, és kérjünk egy italt.

A felszolgáló megjelent.-— Parancsoljanak. Mit hozhatok? .

' -r— Egy dupla whiskyt kérek a magam részéről—szólalt meg mellettem Só — egy jégkockával. Tudod — fordult felém szerényen —, adni kell magunkra egy ilyen alkalommal. Nehogy te is valami büdös törkölyt rendelj! A vagyon kötelez. Egy új századosi váll-lap! Édesapám!

— Hél whiskyt kérek. — Ennyien voltunk. — Jégkockákkal.

SAJTOPOSTA

A kézbesítéshez pontos címzés szükséges

Nagyon bosszús a Bácsalmás, Dózsa György u. 2/A. szám ala,tt lakó Nagy Mária. Mégpedig azért, mert az egyik bajai vállalattól részére küldött pénzes utalványt a posta visszaküldte, a „címzett ismeretlen” megjegyzéssel. Hogyan történhetett ez? Olvasónk szerint így:

Az említett városba költözése után azonnal eleget tett bejelentkezési kötelezettségének a tanácsnál. Ezt követően értesítette volt férjének munkáltatóját az új lakóhelyéről. A cég ennek alapján postázta a tartásdijat.

Az utalvány és a pénz eljutott a helyi kézbesítőhöz, aki azonban a címzettet nem ismerte a megjelölt lakóházban, ahol egyáltalán nem tudakolódzott, helyette visszairányította a küldeményt. Ez utóbbihoz a panaszos végül is hosszú, kínos tortúra után jutott hozzá.

Egyszerü-e manapság újonnan vásárolni egy komplett gáztűzhelyet? Nem éppen. Legalábbis ezt bizonyítja esetem, amit — okulásul -r- mások figyelmébe is ajánlok.

Lakást vásároltam, ám a konyhájáról hiányzott a legalapvetőbb eszköz, a földgázzal működő tűzhely. Sebaj, gondoltam, nem messzire van a Fészek Aruház, mely gyakran reklámozza éppen ezt az áruját.

Az idei július egyik péntekjén kerestem fel az üzletet, ahol rögtön megtetszett a Karancs típusú, piros színű gázkészülék. Hiányoltam azonban a tetejét, mire közölték velem, hogy az nem elengedhetetlen alkatrésze a tűzhelynek. Meg lehet ugyan venni külön, ám egyelőre nem kapható az egységben. Mivel egyéb megoldás nem volt, a vásárlás mellett döntöttem. És ekkor ért a második meglepetés: a szállításról nekem kellett gondoskodnom.

Gépkocsit nagynehezen szereztem, de olyanokra nem sikerült rábukkannom, akik segítettek volna kicipelni a tűzhelyet az áruházi raktárból. Végül is édesapám és egy ismerős révén sikerült lebonyolítani a fuvarozást.

Amikor otthonomban kicsomagoltam a készüléket, rádöbbentem — immáron a harmadik meglepetés ért —, hogy a sütőlapja sem található, annak ellenére, hogy a használati utasításban tartozékként van feltüntetve. (Megjegyzem: ez utóbbi szerint jár hozzá a dísztető is.)

Mivel a Karancs 8600 forintba — megközelítőleg kéthavi bérembe — került, nem hagytam annyiban a dolgokat. Először az áruházat működtető Tüzép Vállalat központjában próbálkoztam reklamálni, mármint a szállítás és a tűzhely felszereltsége körüli gondjaimat illetően, ám egy kedélyes hangvételű beszélgetésnél többre nem jutottam. Ekkor telefonáltam a gyártóhoz, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárhoz, melynek vezérigazgatóhelyettese készséggel ígérte a hiányzó alkatrészek pótlását. Röviddel ezelőtt meg is érkeztek hozzám. Újabb százasokba kerültek.

— Ez az, pajtikám! Jó, kezdetnek mindenesetre jó. És majd a va- csorácska után ... apropó, mit is eszünk? „Vadat, halat, s mi jó falat ...’’, hogy a költészet se maradjon el asztalunktól, imádság gyanánt.

A felszolgáló máris feltalálta magát.

— Az italokat máris hozom, a vacsorához, kérem, fáradjanak át az étterembe. Kellemes hangulatú szalonzene, választékos étlap — ajánlom a konyhafőnök kedvencét —, azután: desszertek, tészták, fehér- és vörösborok, kávé, konyak ... Esetleg később, lazításul egy...-tt-í Köszönöm Á szóltam közbe, s a jutalom nem túlzottan vastag borítékjára koncentráltam'i-di Azt hiszem, már így is eléggé fel vagyunk lazulva...

Hát így kezdődött az est. Századosságom, gasztronómiai magasságokba emelkedvén tudomásul vétetett, szívbéli elfogadtatásra is talált, majd én is találtam még egy százast a pénztárcám mélyén, ami elég volt taxira, amikor is éjfél felé megtértem otthonomba. Annuska még ébren volt, olvasott az ágyban.

— Nos, mi újság, rendőrbiztos úr? — fogadott, amikor kissé gyűrötten beléptem a hálószobába. Hm! Itthon még nem léptem elő.

(Folytatjuk)

A furcsa ügyről felvilágosítást kértünk a bácsalmási postahivatal vezetőjétől, aki a következőkről tájékoztatott:

Azon a bizonyos utalványon csupán a házszám szerepelt, emelet-, vagy ajtó- » szám nélkül. Minderre ráadás, hogy a címzett neve sem a lakásbejáratnál, sem a postaládán nem volt kiírva. Őt, mint új lakótársat a szomszédai még nem ismerték, a kézbesítő tehát ilyenkor azt tette, ami szabályos: visszajuttatta a pénzt a feladónak.

Az efféle kellemetlenség a jövőben is csak úgy kerülhető el, ha a címzés pontos — emeletes lakóépületnél például az ajtószámot tartalmazza —, a címzett neve pedig olvasható az ajtaján és a postaládáján. Ha ezen adatok hiányoznak, utánuk nyomozni nem feladata a kézbesítőnek.

Summa summárum: ennyi utánajárás eredménye, hogy a gáztűzhelyem jelenleg úgy van felszerelve, ahogy az meg vagyon írva abban a bizonyos nagykönyvben, pontosabban a Karancs műszaki tájékoztatójában. Persze, lehet, hogy megérdemli- az efféle gyötrődést az a vevő, aki a tartós fogyasztási cikknél rögeszmésen törekszik a tökéletességre... (Elmondta:

Prónai Tünde kecskeméti olvasónk.)

* * *

Az előzőekben említett „meglepetésekre” a Fészek Áruház vezetője válaszolt:

— A vas-műszaki nagykereskedelemtől tetővel ellátott és anélküli gáztűzhelyeket kapunk, mindkét terméket keresik a fogyasztók. A hiányzó tartozékok általában beszerezhetők nálunk, de ha éppen kifogytak, a vevők igénye szerint megrendeljük.

Sajnálattal értesültünk a szállítás körüli zökkenőről, amely félreértésből adódhatott. Ugyanis a szaküzletünk megnyitása óta dolgozik a háztól házig szolgálatunk, amely — térítés ellenében — készséggel vállalja és végzi a fuvart, a vásárló által is megfelelő időpontban. Nagy forgalom esetén azonban előfordul, hogy mindegyik terméket nem tudjuk az új gazdájához kivinni már a vásárlás napján. Emiatt türelmet, megértést kérünk a fogyasztóktól.

ÜZENJÜK

Aranyi Lászlónénak, Kecskemétre: Sajnálattal olvastuk sorait arról, hogy a gázbojlerének javítására vállalkozó FEG-markaszerviz dolgozóját július és augusztus hónapban többször is hiába várta lakására az előzőleg megbeszélt időpontban. Nos, éppen az ilyen visz- szásságok megszüntetésére lépett életbe szeptember 1-jén a Minisztertanács 9/ 1987. (III. 28.) számú rendelete, miszerint a szolgáltató olyan időpontban köteles megkezdeni munkáját a megrendelőnél, hogy a várakozása ne haladja meg a 2, legfeljebb a 4 órát. Amennyiben a szerelő. késve vagy egyáltalán nem jelenik meg a helyszínen, az illető cég minimum 200 forint kötbért köteles fizetni ügyfelének.

Paréj Sándornénak, Dunaegyházára: A sorkatonai 'szolgálatát megkezdő családfenntartó férfi 1 havi átlagkeresetének megfelelő, úgynevezett bevonulási segélyre jogosuk, amit a munkahelyének kell kifizetnie. Gyermeket eltartó felesége viszont családi segélyt igényelhet a helyi tanácstól. Megjegyezzük, hogy az említettek miatt egyedül maradt anyuka a jogszabály szerint is egyedülállónak; minősül, s egy gyermeke után havi 820 forint családi pótlékban részesül. Ezt az igényét a szükséges igazolások kíséretében saját munkáltatójánál kell előterjesztenie. További felvilágosításért a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz forduljon.

rrt rr

Tűz

a temető közepén

Kovács Jánosné Kecskeméten, a Mátra u. 7. szám alatt lakik, október

4-én, vasárnap elhunyt hozzátartozói sírjához igyekezett a tiszakécskei katolikus temetőben, ám eközben csaknem égési sérülés érte. A részletekről így számolt be:

— A legtöbb látogató a temető közepén lévő utat használja — ezen lehet eljutni a ravatalozóhoz is —, mármint akkor, ha akadálytalan a közlekedés. , Azon a délután másképp festett a helyzet.

A forgalmas úttest említett épület menti szakaszán tűz lobogott. Száraz koszorúk, virágcsonkok, gallyak és egyéb hulladékok égtek, fekete füstöt és orrfacsaró szagot árasztva. Legalább háromnegyed órán át tartott mindez. Az arrafelé jövő-menő emberek a néha oldalirányban is nyújtózó lángok mellé kényszerültek.

Megdöbbentett e látvány, nemkülönben az, hogy az égetésre senki sem felügyelt. Rágondolni is rossz, mi lett volna, ha a szél néhány parázsló tárgyat arrébb sodor, á fafejfák közé ...

' Az vitathatatlan: a temetőt is tisztán kell tartani, de kötve hiszem, hogy az ott talált szemét megsemmisítésének legideálisabb módja, ahogyan Kécskén csinálták!

A helyi temetők fenntartója a városi tanács, melynek fejlesztési osztályvezetője; Mészáros Józsefné az alábbiakat közölte a sajnálatos esettel kapcsolatosan:

•H- A temetői rendért, köztisztaságért a gondnok és beosztottai felelősek. Teendőik fontos részét képezi az utakon és a síroknál található hulladékok összegyűjtése. Való igaz, ősszel, a szokásosnál nagyobb látogatottság idején hamarább válik szemetessé a temető, mint más alkalommal, ugyanis az emberek gyakran cserélik a sírokra tett virágokat, koszorúkat, s ezek az eldobott, száraz növények szerteszét hevernek. Addig semmi gond, hogy az alkalmazottaink egy helyre hordják őket, de ez a hely semmiképpen nem lehet az úttest, vagy éppen a ravatalozó szomszédsága.

Van a szóbanforgó temető szélén, a síroktól igen távol olyan tisztás, ahol kupacokba rakható a szemét és meggyújtható, persze, míg ég a tűz, s a parázs el nem hamvad, a helyszínt nem hagyhatja el az ot dolgozó.

Olvasójuk közérdekű bejelentését köszönjük.

Pálinkó Gyulánénak, Kaskantyúra: Egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást az állami (tanácsi) szervek pénzének felhasználásával végzett út- és közműépítési munkálatok után kell fizetni. Ha az ön szomszédságában is út létesült, azzal kapcsolatosan jogos a fejlesztési hozzájárulás hatósági követelése, bármelyik állami cég volt a beruházó, illetve építtető. A hozzájárulás mértékét a helyi tanács állapítja meg, amelynek lehetősége van — indokolt esetben — fizetési kedvezmény megadására is. Ami az egyéb észrevételeit, kérdéseit illeti, azzal kapcsolatosan a helyszínen végez ellenőrzést a megyei tanács közlekedési osztálya.

„Solti lakos” jeligére: Az Országos Építésügyi Szabályzat szerint melléképület a telek hátsó és oldalhatárán is létesíthető, vagy attól legalább 3 méter távolságban. Műhely, tároló, szikkasztó stb. esetében pedig a kötelező védőtávolságok betartására is figyelemmel kell lenni. Ami pedig a fát illeti, azt ott célszerű elültetni, ahol ha megnő, akkor sem zavarja — átnyúló ágaival, esetleg árnyékával — a szomszédot. A tudnivalók egyéb részletei iránt a tanács szakhatóságánál érdeklődjön.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A.

Telefon: 27-611

FOGADÓSZOBA

Az alászigeteléssel lehet baj?

Sajtóposta rovatunkban megírtuk: a Kecskemét, Déryné u. 2. szám alatt lakó Girtler Lajosné 70—80 éves házának falai repedeznek, mert a szomszéd túlságosan feltöltötte az udvart, ahonnan átfolyik a csapadékvíz. Arról is szóltunk, hogy a talajszint eredeti állapotának visszaállítását elrendelő tanácsi, határozatok nincsenek végrehajtva.

Cikkünk nyomán vizsgálatot végzett a városi tanács műszaki osztálya, s megállapítása szerint a szükséges talajmunkára június elején sor került. Az erről szóló jegyzőkönyv e sorokkal fejeződik be: Az ügy jellege a továbbiakban nem igényel hatósági közreműködést, mivel az építésüggyel nem áll kapcsolatban.

Az idős néni sírva mutatta nekünk e mondatot, megjegyezve: nem tudja, kihez forduljon ezek után segítségért. 0 ugyanis szeretne szaktanácsot kapni arról, hogy az épülete állagromlásának valójában mi az oka.

Nos, öt évvel ezelőtt a Kecskeméti Városi Tanács főmérnöke már járt a helyszínen, s az 1982. június 14-ei keltezésű levelében a többi között ezt válaszolta olvasónknak: „A. bejelentő a főépülethez csatlakozó, korábban melléképületnek épített építményt használ lakás céljára, melynek alapozása és alászigetelése feltételezhetően nem felel meg a követelményeknek."

Milyen állapotban lehet ma ez a szigetelés?

't

1