Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-12 / 240. szám
1981. október 12. ® PETŐFI NÉPE ® 3 AKTÍVAÉRTEKEZLET KISKUNMAJSÁN ÉPÍTÉSZEKKEL FALUNÉZftBEN ~ A SAJÁTOS SZÉPSÉGŰ NEMESNÁDUDVAR A helyi feladatokat helyben kell megoldani A megyei aktíva-sorozat részeiként Kiskunmajsán, a művelődési körponttban is megtartották pénteken azt a tanácskozást, amelyen a térség társadalmi-gazdasági kibontakozási programjának fő feladatait ismertélé meg a résztvevők, a település és a vonzáskörzet üzemeinek, intézményeinek, társadalmi szervezeteinek vezető munkatársai, a propagandisták. Olyanok tehát, akiknek az átlagosnál nagyobb szerepük lehet a program sikeres megvalósításában, éppen ezért a felelősségük is nagyobb. A helytálláshoz, az eredményes munkához azonban egyebek között bőséges információra van szükségük. Ez utóbbi igényt elégítette ki Péterszabó János, a városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára, amikor összefoglalta a pártbizottság legutóbbi ülésének határozatát, s néhány különösen fontos, megoldásra váró tennivalóról külön is szólt. Hangsúlyozta, hogy a politikai testület határozata nem adhat receptet minden egyes üzem, intézmény számára. Hogy az adott helyen mi a legsürgetőbb feladat, milyen irányban kell házon beliül a megújulást keresni, azt mindenkinek magának kell megtalálni — figyelembe véve a gazdálkodás .változó feltételeit. ' Az induláshoz kedvező előjel, hogy a térség üzemei, szövetkezetei évek óta eredményesen, nyereségesen dolgoznak. De teljesítményeik még jobbak is lehetnek, ha kihasználják lehetőségeiket, s felülivizsgálva az eddigi gyakorlatukat, feltárják belső tartalékaikat. Az iparról szólva az előadó kiemelte, hogy e megállapítások érvényesek az Agrikon kiskun- majsai gyárára Is, ahol a kollektíva korszerű termékszerkezettel, magas technika! színvonallal növelheti tőkés1 exportját, s az üzem munkahelyteremtő fejlesztésre is képes lehet Az cipőipari szövetkezetnek ki kél! használnia az átlagosnál kedvezőbb szakmai pozícióit — lízingszerződésekkel, a térségi együttműködés bővítésével, s mindenekelőtt divatos termékkel, szigorú minőségellenőrzéssel. A mezőgazdaság meghatározó a térségben. Itt képződik az új érték 63 százaléka, a nyereség 58 százaléka, az ágazat ad munkát a termelésben dolgozók 79 százalékának. A hagyományokra, adottságokra alapozva a gabona-, a hús-, valamint a szőlő-, gyümölcs-, és zöldségtermelést kell tovább folytatni — az eddiginél magasabb szinten., Fejleszteni szükséges az integrált kistermelést, s megszüntetni a főid eltérő minőségével nem magyarázható nagy szóródást a termésátlagokban. Jó lehetőséget teremt — akár új vállalkozási formák kialakításakor is — a termálenergia hasznosítása. A mezőgazdaságban is erősíteni kell a körzet gazdaságainak együttműködését, ezáltal is megvalósítva egy-egy területen a termelés-feldolgozás teljes vertikumát. Hatékonyan kell alkalmazni a szervezeti korszerűsítést, úgy, hogy az nagyobb teljesítményeket tegyen lehetővé. Ehhez megfelelő ösztönző és érdekeltségi rendszert kell kidolgozni. A költségvetési szerveknek is gazdálkodniuk kell, a pénzügyi források csökkenésével még alaposabban megfontolni a fel- használást. Cél: az oktatás prioritásának fenntartása, az eddig bevált közműfejlesztés folytatása — a lakosság bevonásával, s be kell fejezni a hírközlési hálózat kiépítését a térségben. ’ A helyes döntések meghozatalához a testületeknek gyors, pontos információra van szükségük, s a fórumrendszerek formális elemeinek megszüntetésével szélesíteni kell a demokráciát. Ezzel együtt fogalmazódik meg a következetes, fegyelmezett munka igénye, és a vezetői tevékenység megújításának szükségessége is. Az első felszólaló Vásárhelyi János, a helyi áfész elnökhelyettese kifejtette, úgy látják, hogy a körzet gazdasági szervezetei igazodni tudnak az 1988-as követelményekhez.' Bari István, a cipőipari szövetkezet elnöke a térségi együttműködést szorgalmazta, egy olyan vállalkozás létrehozásával is, amely mozgatója lehet a helyi termelésnek. Török Sándor nyugdíjas a program megvalósításához nélkülözhetetlen szubjektív tényezők fontosságát emelte ki. Dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese egyebek közt elmondta, hogy Kiskunmajsán az elmúlt esztendőben jól érzékelhető volt a felzárkózás, de még sok a tennivaló. A munka során érvényesíteni kell a helyi sajátosságokat, tudatosabbá tenni az összefogást, ésszerűsíteni a javak felhasználását, fogyasztását, és erősíteni szükséges a helyi döntéseket. Váczi Tamás BÁCSALMÁS: Megszépült a nevelőotthon Kivül-belfil megszépült a bácsalmási nevelőotthon. Az 1962-ben létrehozott intézmény régi épületét teljesen felújították, benne kilencven állami gondozott talált szép, korszerű otthonra. A munkák során kicserélték a tetőszerkezetet, gázfűtést szereltek be. A villanyéi a vízhálózatot, a padlót és a nyílászárókat is ' felújították. Elkészült az új, korszerű konyha és ebédlő is. Javultak a dolgozók szociális körülményei. Az épületet új bútorokkal rendezték be, a teljes felújítás költsége elérte a 17 millió forintot. 9 A szép. világos ebédlőben jobban ízlik az étel. 9 A bejáratnál Papp János keramikusművész nagyméretű, János vitézt ábrázoló alkotásában gyönyörködhetnek a gyerekek. Természeti táj és utcakép A főutak elkerülik a Kalocsa, Jánoshalma, Baja háromszög közepén csendben gyarapodó Nemesnádudvart. Már az autóból kiszállva sajnáltam, hogy csak most szólít munkám ebbe a szép észak-bácskai faluiba. Utcáin szllvafák kínálhatják termésüket. Pa rasztbar okkot Idéző tágas házakkal üzenték hajdani mesterek a gondos munka örömét. Életforma és lakóház Értem, hogy építész útitársaim miért javasolták e vegyes lakosságú falut megyei tájékozódásunk utolsó állomásának. Kis megbeszélésre csöppenünk a tanácsházán. Kölcsönös óhajra szorosabb kapcsolatot szeretnének egy. a Stuttgarthoz közeli falu és a mintegy kétszeres lélekszámú Bács-Kiskun megyei •település között. Onnan települték át századokkal korábban a most is itt élő németek ősei. Érdemes volna összehasonlítani a két falu arculatát, házait, föl- fedezhetók-e közös vonások, jellegzetességek. Sok toldott tomácos épületet látunk. Különleges hatásúak a nagy kapuval összekapcsolt, közös udvarú, feltehetően több nemzedéknek készült épületek. Az egyik mindig valamivel hangsúlyosabb a másiknál, vélhetően a tulajdonosnak a nagycsaládban vagy a társadalomban elfoglalt •helyének kifejezésére. Városias hatásokra utal helyenként a zárt- soros beépítési mód. Mint ezen a tájon sokfelé, itt is érzékelhető a kalocsai egyházi barokk kisugárzása. Az elődök erős vallásosságát, az érsekség hajdana befolyását jelzik a faluszerte látható kápolnák és szenteket ábrázoló szobrok. (Hajdan a templom körül csoportosultak, de az egyik plébános valamennyit széttelepítette a faluban.) Többnyire gondozottak, de egy ikre-mási kra ráférne műemléki felújítás. Hozott és talált kultúra Zavarba jönnénk, ha minden ízében összhangos nemesnádudvari utcát kellene megneveznünk. Egy-egy kivagyi, szomszédaival pökhendien feleselő, rossz arányú, környezetéből kirívó ház csúfítja még a legszebb utcát is. A közeli hajósival vetekedő pincesorokba is betolakodott a nagyzoló ízléstelenség. Stílusosan, a tanács mintegy negyven méter hosszú pincéjében összegeztük a látottakat. Markolt László szerint több tényezőnek köszönheti különleges hangulatát a már a török előtt is lakott település. (Feljegyezték, hogy Mátyás király itt békült ki elpártolt korábbi híveivel, Sza- polyai Imrével, Varjú Pállal és . társaival.) — Példásan használták ki a löszfennsík változatos domborzati viszonyait. A község a szó szoros értelmében beépült a tájba. Bemegyünk egy házba, pincéjéből kijuthatunk a fölötte húzódó házsorhoz, onnan egy másik pincesorba. A falu minden pontján érzékeljük a természeti tájat. A növényzet a fasorokkal, a kertekkel bejön a házak közé. A pincesor szinte beleharap a faluiba. Sajátosan ötvöződött a betelepedett sváb népcsoport ide9 Néhány pince a több százból. hozott építészeti kultúrája az itt talált és a környékből beszürem- kedő magyar hatásokkal. Mindez végül is a magyar építészeti kultúra részévé vált, de megőrizte az egyértelműen kimutatható etnikai sajátosságokat is. A faluközpont... páratlan A település jellegzetes lakóház- építkezése ragadta meg Vas Tibor figyelmét. — Ha kiraknának valahol a ma látott három település valamelyik utcájában, csak Nemesnádudvaron tudnám biztosan, hogy hol vagyok. A faluközpont pedig szinte páratlan. Minden összejött itt, van szobor, pince, idelátszanak a szőlők, van több jó háza. Az az érzésem, hogy ide bármi építhető, ami a kialakult színvonalnak megfelel. Javítható-e a falu általános építési színvonala, helyrehozható-e. amit elrontottak, erről tanakodtunk még hazafelé tartva az autóban is. Heltal Vándor Megjelent a Társadalmi Szemle októberi száma Erdély története Tudományos ülés, szakmai vita Debrecenben A folyóirat méltatja a társadalmi-gazdasági kibontakozás programját, és részleteket közöl a társadalmi-gazdasági kibontakozással foglalkozó dokumentumokból és. beszédekből. A szerkesztőségi cikk a többi között hangoztatja: abban általános az egyetértés, hogy mielőbb megkell teremtenünk a gazdasági növekedés feltételeit. A pénzügyi egyensúlyt csupán a belső fel- használás korlátozása útján javító politika hosszabb távon nem lehet megoldás. Ha nem párosul a gazdaság intenzív és visszafejlesztést is tartalmazó szelektív lépéseivel — csak a feszültségek fokozására alkalmas. Bayer József a mai ideológiai problémák értelmezésére vállalkozik. Hangsúlyozza: a közvetlen feladat most elsősorban a párt saját ideológiai tevékenységével kapcsolatos kérdések tisztázása lenne. Egy vezető párt esetében természetesen a párt stratégiai céljainak, vállalt alapvető értékeinek, a mozgalmi identitás eszmei kereteinek kimunkálása az egész társadalomra kihat. Alekszandr Jakovlev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára a szovjet társadalom minőségi fejlődésének és a társadalomtudományoknak viszonyával foglalkozik. Hangoztatja, hogy alapjaiban és főbb vonásaiban létrejött az ország társadalmi és gazdasági fejlődése meggyorsításának, valamint a társadalom minőségileg új állapotának eszmei elméleti platformja. Ismeretes, hogy 1978 után erősen lelassult a lakosság egy főre jutó jövedelmének? és az egy főre jutó fogyasztásnak a növekedése, a reálbér indexe pedig 1986-ban 6—6 százalékkal elmaradt az 1978. évitől. Érthető tehát, hogy a közvéleményt fokozottabban foglalkoztatják a jövedelem, az életszínvonal és az életkörülmények különbségei, egyenlőtlenségei. Andorka Rudolf azt kutatja, hogyan ítéli meg a közvéleipény a valóságos társadalmi egyenlőtlenségeket. Az 1985. évi választások során Magyarországon megtettük az első lépéseket a demokratikusabb, a társadalmi érdek- és véleménykülönbségeket jobban visszatükröző képviseletek irányába. Schmidt Péter áttekinti az 1985-ös képviselő-választásokon bevezetett kötelező többes jelölés tapasztalatait. Dezső Márta ezzel összefüggésben az országos választási lista szerepéről ír. Rámutat: az országos lista politikai funkciójának megőrzése, sőt annak erőfeszítése mellett az össztársadalmi érdekek reálisabb alapon való képviselete érdekében teret kellene engedni a listán a nagy társadalmi-érdekképviseleti szervek I minőségükben való megjelenésének. Szombaton este szakmai vitával befejeződött Debrecenben az Erdély története című három- kötetes monográfiáról rendezett tudományos ülés. Több mint 300 érdeklődő előtt olyan szakemberek. történészek, tanárok fejtették ki a véleményüket Erdély történetéről, akik nem vettek részt a háromkötetes mű elkészítésében, de szakmai tapasztalatuk segítheti a kötet szerzőit későbbi kiadások esetleges kiegészítésében, pontosításában. A kétnapos tudományos ülést bezáró vitát Kö- peczi Béla akadémikus, a monográfia főszerkesztője vezette. A tanácskozás után Köpeczi Béla az Erdély története című monográfia létrejöttének körülményeiről, fogadtatásáról és a debreceni •konferencia .munkájáról nyilatkozott az MTI munkatársának. • Elmondta, hogy a monográfia iránti élénk érdeklődés magával a témával, Erdély történetével indokolható. Erdély évszázadok«! át a magyar állam szerves része volt, s az ott élő magyarok ma Európa legnagyobb nemzeti kisebbségét alkotják. A mű az első olyan vállalkozás, amely három etnikum — a magyarok, a románok és a szászok — elkülöníthe- tétlen történeteként, a régió történetébe ágyazva mutatja be Erdély történetét az I. világháborút követő időszakig. Tudományos munka még nem keltett olyan érdeklődést hazánkban, mint e tízéves munkával elkészült monográfia megjelenése, egyben jó példa arra Is, hogy hazánkban a tudományos kutatás számára nincs tabutéma, a politikai vezetés komolyan kezeli a tudomány szabadságát. Erdély pedig, amely kultúránk révén, családtagok vagy barátok közvetítésével olyan sok szállal kötődik múltunkhoz és jelenünkhöz, különösképpen nem lehet „tiltott terület” a tudomány számára. —s Országhatárunkon túl — mondta Köpeczi Béla — elsősorban tudományos munkaként kezelik, s magas színvonalúnak minősítik az Erdély történetét. Sajnálatos módon politikai túlreagá- lást Is kiváltott a monográfia, amit indokolatlannak tartunk. Erdély történetének vitatott kérdéseit csak tudományos úton lehet és kell megoldani. Ennek érdekében hazánk javaslatot tett a Magyar—Román Történész Bizottság munkájának felújítására, a javaslatra azonban mindeddig nem kaptunk választ. A kétnapos debreceni konferencia egyben a monográfia itthoni tudományos megméretését is jelentette. A. szakemberek több olyan kérdésié is felhívták a szerzők figyelmét, amit beépíthetnek egy esetleges javított kiadásba. Köpeczi Béla a tanácskozáson bejelentette, hogy hamarosan megjelenik az Erdély történetének harmadik kiadása. Eddig 70 ezer példányban jelent meg a mű, sajnos a 2. kiadás — a könyvterjesztők kishitűsége miatt — csak 30 ezerben. December végére a szerzők elkészítik az egykötetes változat kéziratát, ami idegen nyelven is meg fog jelenni. Nyugati országok könyvkiadói emellett a háromkötetes monográfia megjelentetése iránt is érdeklődnek. UVtTt»
