Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-09 / 238. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. október 9. ENSZ-KÖZGYŰLÉS Horn Gyula a nemzetközi gazdasági biztonság megteremtéséről Folytatódtak a magyar—NSZK tárgyalások események sorokban BUENOS AIRES _____________ E lítélte a Közép-Amerika ügyei­be töténő idegen beavatkozást az Argentínában hivatalos látoga­táson tartózkodó Francois Mit­terrand. A francia köztársasági elnök .szerdán Buenos Airesben Haul Alfonsin államfővel folytatott tárgyalásokat, majd még aznap "beszédet mondott az argentin kongresszus rendkívüli' ülésén. Kijelentette: a közép-amerikai államok belügyeibe való bármi­lyen külső beavatkozás sérti a térség népeinek azt a jogát, hogy maguk intézzék sorsukat. _______ M OSZKVA ______________ A natolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára csütörtökön a Német Szociáldemokrata Párt vezetősé­gének meghívására az NSZK-ba utazott. A repülőtéri búcsúztatáson megjelent Georgij Razumovsz- kij, az SZKP KB titkára és Ve­gyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese. Sugárszennyeződés Brazíliában Szovjet, amerikai és más kül­földi szakemberek érkeztek szer­dán Brazíliába, hogy segítsenek az ott történt súlyos sugárszeny- nyeződés áldozatain. Az eset előzménye az volt, hogy még 'szeptemberben Goiania kö­zép-brazíliai városban egy hasz­nált fémmel kereskedő férfi „be­gyűjtött” egy fémtartályt, amely egy magánklinika közelében gaz­dátlanul hevert. A tartályban radioaktív anyag volt, amelyet a klinikában sugárkezelésre hasz­náltak. A tartályt — nem sejtve tartalmát — fölfeszítették. En­nek következeiében 58 ember su- gárszennyeződést szenvedett, kö­zülük 34-et kórházba kellett szál­lítani. Legsúlyosabb állapotban a használtférn-kereskedő hatéves kislánya van, akinek szakértők szerint nincs nagy esélye az élet­ben maradásra. A kislány magá­val a radioaktív anyaggal ját­szott. Súlyos állapotban van két felnőtt ember is. Tisztogató hadjárat Srí Lankán A tamil „tigrisek” vérfürdője teremtette robbanásveszélyes helyzetben az indiai békeerők ka­tonai tisztogató-f elgöngyölítő mű­veleteket indítottak csütörtökön' Srí-Lanka keleti partvidékén. A szigetországi fejlemények miatt Junius Dzsajavardene Srí-Lan- ka-i elnök és Radzsiv Gandhi in­diai kormányfő szinte állandó kapcsolatot tart egymással. Colombói hivatalos közlések szerint a békeerők a keddi öldök­lés nagyszámú „gyanúsítottját” őrizetbe vették.' A szóvivő nem kommentálta azt a hírt, hogy le­tartóztatták az LTTE teljhatal­mú parancsnokát, Velupillai Prabhakarant is. A szigetország fővárosában ria­dókészültségbe helyezték a biz­tonsági erőket, tartva attól, ihogy az LTTE öldöklését a szingalézek a délvidéki tamilokon torolják meg, mint a polgárháborút kirob­bantó 1983-as pogromok idején. Az ENSZ-közgyűl és New York­ban folyó ülésszakán, a gazdasá­gii és pénzügyi kérdésekkel fog­lalkozó főbizottságban felszólalt Hóra Gyula külügyi államtitkár, a magyar delegáció vezetője. Hang­súlyozta, hogy Magyarország fejlődésének jelenlegi nemzet­közi feltételei sok tekintetben el­lentmondásosak. A pozitív vi­lágpolitikai változásoknak ked­vező a hatásuk, az egyre bonyo­lultabbá váló világgazdasági fel­tételek ugyanakkor kemény pró­batétel elé állítják a magyar né­pet. A magyar kormány, mint a közelmúltban elfogadott mun­kaprogramjában is leszögezte, kiemelt feladatának tekinti, hogy ösztönözze az országnak a világ­gazdaság folyamataiba való erő­teljes bekapcsolódását, s fej­lessze a nemzetközi gazdasági együttműköd ést. A nemzetközi együttműködés átfogó kérdéseiről szólva Horn Gyula hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok stabilitásának, elő- reláthatőságánák és megbízha­tóságának a jelentőségét. A ma­gyar kormány támogatja a nem­zetközi gazdasági biztonság meg­teremtésének gondolatát. A Magyar Népköztársaság kor­A Szovjetunió arra törekszik, hogy az Egyesült Államokkal kö­tendő egyezmény aláírása után a NATO ne pótolja más területeken a leszerelendő eszközöket. Ha ez bekövetkezne, értelmét vesztené a Washingtonban nemrég elért elvi megállapodás — jelentette ki stockholmi sajtóértekezletén Oleg Grinyevszkij különleges megbíza­tású szovjet nagykövet. Gri- nyevszkijt szerdai sajtóértekezle­te előtt fogadta Roine Carlsson svéd hadügyminiszter, ügyvezető külügyminiszter. A nagykövet rámutatott, hogy a Szovjetunió egy észak-európai biztonsági egyezmény elérése ér­dekében ezután is kész tárgyalni Még az idén lehetséges az EGK és a KGST, s ennek nyomán az EGK és a Szovjetunió kapcsola­tának felvétele. Ezt jelentette be Brüsszelben Lev Tolkunov a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és Rudi Arndt, az Európai Parla­ment szocialista csoportjának el­nöke. Lev Tolkunov kedd óta tartóz­kodik Brüsszelben tíztagú szov­jet parlamenti küldöttség élén, amelyet az Európai Parlament — a Közős Piac képviselőháza — szocialista csoportja hívott meg. A csütörtökön Brüsszelben tar­tott sajtótájékoztatón Rudi Arndt elmondta, hogy jól haladnak a tárgyalások az EGK és a KGST intézményei közti kapcsolat fel­vételére. Ügy tűnik — mondta Rudi Árndt —, hogy sikerül meg­felelő, mindkét fél által elfogad­ható formulát találni Nyugat- Berlin státuszának, illetve a vá­rosnak a Közös Piaccal való kap­csolata megfogalmazására. Ez mánya társszerzője a nemzetkö­zi gazdasági biztonság kérdésé­ről szóló, az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán is szereplő kezdeményezésnek. A koncepció nem kívánja helyettesíteni sem az ENSZ Alapokmányának a gaz­dasági együttműködés alapelve- It taglaló tételeit, sem pedig a hetvenes években az ENSZ ke­retein belül elfogadott, az új nemzetközi gazdasági rend meg­teremtéséről szóló nagy jelen­tőségű dokumentumokat. A nem­zetközi gazdasági biztonság és az átfogó nemzetközi béke és biz­tonsági rendszer szerves része­ként éppen a fentiekben vázolt új világgazdasági szemléletmód 'kialakításához, a cselekvő dialó­gus, a bizalom és a konstruktiv nemzetközi gazdasági tárgyalá­sok kereteinek megteremtéséhez kíván hozzájárulni. Az átfogó kezdeményezés szel­lemében, a nemzetközi gazdasá­gi biztonság megteremtésének el­ső szakaszában elengedhetetlen a kölcsönös tájékozottság nagymér­tékű javítása és a nemzeti gaz­daságokat különbözőképpen érin­tő külső kockázati tényezők elő­rejelzési rendszerének létrehozá­(Folytatás az 1. oldalról.) Kohl kancellár magyarországi meghívása. Kovács László a többi között kiemelte: tárgyalópartnereink nagyfokú megértést tanúsítottak Magyarország gazdasági helyzete és a kormány cselekvési prog­ramjában foglalt törekvések iránt, jelezve, hogy lehetőségeik sze­rint támogatják azok megvalósí­tását. Kitért arra is, hogy a két ország bankjai közti hitelmegál­lapodás több mint egyszerű pénz­ügyiét, mivel a magyar gazdaság korszerűsítését szolgálja, azt a folyamatot tehát, amelyben egyúttal az NSZK vállalatai szá­mára is széles körű részvételi lehetőség nyílik. A magyar kormányfő program­ja reggel Gymnich kastélyában kezdődött. A szálláshelyéül szol­gáló kastélyban villásreggelin találkozott Hans-Dietrich Gen­scher alkancellárral és külügy­miniszterrel. A megbeszélésen mindenek­előtt a nemzetközi helyzet prob­lémakörét tekintették át, és szó volt a kétoldalú kapcsolatok egyes kérdéseiről is. Grósz Károly később — szin­tén a gymnichi kastélyban — megbeszélést folytatott Hans-Jo- chen Vogellal, a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) elnöké­vel, majd a zöldek pártjának kép­viselőivel, Waltraud Schoppéval, a párt parlamenti csoportjának szóvivőjével és Otto Schilyvel, a A kormányszóvivői értekezle­ten Bányász Rezső külön is szólt Franz Vranitzky osztrák szövet­ségi kancellár és Grósz KÁroly miniszterelnök legutóbbi buda­pesti találkozójáról. Elmondta: a tárgyaló partnerek egyetértőén örömmel állapították meg, hogy közéi azonosan ítélik meg a nem­zetközi politikában újabban ki­alakuló folyamatokat. A két or­szág közötti példamutató politi­kai, gazdasági kapcsolatok ked­vező lehetőséget kínálnak arra, hogy vizsgálják egy, 1995-ben Bu­dapesten és Bécében együttesen megrendezendő szak-világkiál­lítás lehetőségét. Egy ilyen nagy­szabású világkiállítás kézzel fog­ható bizonysága lehet a helsinki folyamatban részt vevő orszá­gok gyümölcsöző együttműködé­sének. Bérklub A kormányülésen tárgyalt té­makörök közül elsőiként a bér- és keresetszabályozás jövő évi rend­szeréről szólt részletesebben a szóvivő. Kifejtette: alapvető ér­dekünk, hogy a gazdálkodó szer­vezetek 1988-ban a mérsékelt keresetnövelési lehetőségek elle­nére is érdekelték legyenek a gazdaságpolitikai célok megvaló­sításában, a kormányprogram végrehajtásában. Olyan bérszabá­lyozási formát vezetnek be jö­vőre, amely előnyt biztosít a fel­adataikat csökkenő létszámmal teljesítő vállalatok számára. A népgazdaság néhány területén, vi­szont — döntően a kereskedelem­iben és a szolgáltatásoknál — ott, ahol a létszám növelésére vagy megtartására van szükség, átlag­bér-szabályozás lesz. Valószínű­leg az is fokozza majd a vállala­tok kezdeményezőkészségét, hogy bizonyos feltételek esetén tagjai zöldek nyugatnémet—magyar tör­vényhozási csoportjának elnöké­vel. . Grósz Károly a pártok képvi­selőivel folytatott megbeszélése­ken tájékoztatást adott hazánk társadalmi-gazdasági helyzeté­ről, a jelenlegi kedvezőtlen fo­lyamatok kialakulásának körül­ményeiről, és a stabilizációt, majd a kibontakozást szolgáló konkrét •lépésekről, illetve elképzelések­ről. Hangsúlyozta, hogy a stabi­lizáció érdekében most vállalni kell a népszerűtlen intézkedése­ket is, mert a társadalom előtt nem áll más alternativa, mint a program következetes végrehaj­tása. Véleményt cserélve az FDP-t képviselő Mischnickkel, a ma-' gyár kormányfő méltatta, hogy e párt korábban a szociáldemok­ratákkal, most pedig az uniópár­tokkal alkotott kormánykoalíció részeseként mindig a Magyaror­szággal való együttműködés mel­lett foglalt állást. A magyar kormányfő délben ebéden vett részt Ernst Albrecht .alsó-szászországi tartományi mi­niszterelnökkel, s ezután a par­lament épületében felkereste PhiUpp Jenningert, a szövetségi gyűlés, a Bundestag elnökét. Richard von Weizsäcker, az •NSZK elnöke délután bonni re­zidenciáján, a Hammerschmidt villában fogadta a Miniszterta­nács elnökét. A szives légkörű megbeszélésen felidézték a szövet­lehetnék egy úgynevezett bér- klubnak. E bérklubnak azok a vállalatok lehetnek tagjai, akik a maguk erejére támaszkodnak, nem az állami költségvetésből kérnek támogatást fejlődésükhöz, pontosan teljesítik szerződéses és a költségvetés iránti kötele­zettségeiket, betartják a terme­lői árakra vonatkozó, szabályo­kat. Ezek a vállalatok teljes mér­tékben mentesülhetnek a bér- és keresetszabályozás központi elő­írásai alól. A részletek iránt ér­deklődőknek pedig az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ve­zetői részletes tájékoztatást tud.- nak adni. Kötelező jótállás A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállással foglalkozó minisztertanácsi rendelettel ösz- szefüggésben kiemelte: a jogsza­bály előírja, hogy a vállalkozó, tehát aki a házat építette — le­gyen bár magánszemély, vállalat vagy szövetkezet — három évig köteles teljes jótállást vállalni. Ennek alapján a lakók kérhetik a hiba kijavítását, a lakás vétel­árának csökkentését, vagy a hi­bás tárgyak kicserélését, sőt a hibajavítást a vállalkozó költsé­gére mással is elvégeztetheti. A kivitelező csupán abban az eset­ben nem kötelezhető jótállásra, ha hitelt érdemlően bizonyltja, hogy a hiba a lakás átadása után keletkezett. A kutatóhelyek és a vállalatok együttműködéséről szólva kifej­tette: e kontaktusban jelenleg az okozza a gondot, hogy a terme­lőiknél erősödött a rövid távú ér­dekeltség. Elsősorban a gyors, azonnali eredményt hozó tevé­kenységekben működnek együtt a kutatókkal. Ám haladásunk alapvető feltétele olyan gazdasá­ségi elnök tavalyi magyarorszá­gi látogatásának eseményeit, az államfő ott szerzett igen kedve­ző benyomásait. Weizsäcker ki­fejezte .meggyőződését, hogy Grósz Károly mostani látogatása számos területen tovább erősítette tava­lyi magyarországi találkozóinak, tárgyalásainak eredményeit. Az elnök és a kormányfő meg­beszélésén kiemelték a két ország közös érdekeltségét az európai biztonsági és együttműködési fo­lyamat továbbvitelében, s abban, hogy a bécsi utótalálkozó érdemi előrehaladást rögzítő megállapo­dással fejeződjék be. Grósz Ká­roly a nemzetközi enyhülés elő­mozdítása szempontjából is fon­tos eseménynek nevezte Weiz­säcker elnök közelmúltban tett szovjetunióbeli látogatását. A csütörtöki megbeszéléseken •részt vett Kovács Lás'zló külügy­miniszter-^helyettes és Horváth István, a Magyar Népköztársaság NSZK-beli nagykövete is. A Grósz Károly kíséretében levő magyar személyiségek a nap folyamán NSZK-beli partnereikkel — mi­nisztériumi tisztségviselőkkel, vállalati vezetőkkel — folytattak szakmai tárgyalásokat. A magyar miniszterelnök a ko­ra esti órákban rövid sétát tett az NSZK fővárosának műemlé­kekben gazdag központjában. Es­te a magyar nagykövetségen Grósz Károly találkozott a nyu­gatnémet gazdasági élet vezető képviselőivel. gi környezet kialakítása, amely­ben a vállalatok a kutatási ered­mények nemcsak gyorsabb, ha­nem szélesebb körű felhaszná­lására is kényszerülnek. Mi indokolta a szövetkezetek­ről szóló egyes jogszabályok kor­szerűsítését? A szövetkezetekre vonatkozó eddigi jogszabályok túlságosan aprólékosak, időn­ként gátolják a szövetkezetek döntési önállóságát. Erre a múlt évi szövetkezeti kongresszusokon elhangzott bírálatok is felhívták a figyelmet. A kormány mosta­ni rendelete, illetve az Elnöki Tanács elé terjesztendő törvény- erejű rendelet feloldja az indo­kolatlan kötelezettségeket, és szé­lesíti a döntési önállóságot. E két dokumentum tisztázza a szövet­kezeti közgyűlés és a küldött- közgyűlés jogköreit és erősíti a tagok érdekeltségét. Egyúttal megszünteti a vagyonrészesedés- korlátait is, ami esetleg nagyobb anyagi befektetésre ösztönözhe­ti a szövetkezet tagjait. Miniszteri fizetések A szóvivő végezetül, az állami vezetők fizetésére vonatkozó kér­désié válaszolt.' Mint mondta, a Minisztertanács elnökének havi járandósága 34 ezer forint, helyet­teseinek fizetési átlaga 31 ezer forint, és a miniszterek átlago­san 29 500 forintot kapnak. A mi­nisztériumi államtitkárok havi fizetésének átlaga 25 ezer forint, az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok pedig átla­gosan 23 ezer forintot keresnek, a miniszterhelyettesek pedig 22 ezer forintot kapnak. A felsorolt összegek természetesen a bruttó személyi alapbérek, amelyeket ugyanazok a levonások terhelik, mint minden más munkabért. GRINYEVSZKIJ STOCKHOLMBAN A nemzetközi biztonságért EGK—KGST kapcsolat a Kola-félszigeten állomásozó haderőinek csökkentéséről. Az Eszak-Európa békeövezetté nyil­vánításáról és a térségbeli hadi­tengerészeti tevékenység csökken­téséről szóló szovjet javaslat egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozását szolgálja — emelte ki Grinyevszkij. Válaszolt egy újságíró kérdésére, amely a hagyományos fegyverek területén a Nyugattal szemben megnyilvá­nuló „szovjet fölényre” vonatko­zott. Kijelentette: nincs akadálya annak, hogy a szakemberek meg­vitassák a problémát, és az eset­leges egyenlőtlenségeket összeha­sonlítva megoldják azt. sokáig akadálya volt a tárgyalás haladásának. Rudi Arndt utalt arra is, hogy előrehaládott tárgyalások foly­nak az EGK és a KGST többi tagországai között is a gazdasá­gi, kereskedelmi és műszaki-tu­dományos együttműködés és a diplomáciai kapcsolat megterem­tése érdekében. A szovjet delegáció tagjai beszámoltak arról, hogy tárgya­lásaik folyamán kitértek a lesze­relés, a fegyverzeti egyensúly, az emberi jogok, a gazdasági kap­csolatok és a műszaki együttmű­ködés kérdéseire. Rudi Arndt hozzáfűzte: szükségesnek ítélték meg a kereskedelmi forgalom li­beralizálását, a korlátozások meg­szüntetését, szükség esetén a Cocom-lista felülvizsgálatát, s a két gazdasági tömörülés együtt­működését az Euréka program­ban. A szovjet parlamenti delegáció Strasbourgban folytatja tanács­kozásait. Ü Hl KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ ORTEGA NYILATKOZATA Közép-amerikai béketerv Aktívaértekezlet Bácsalmáson A béke ellen irányuló akciónak nevezte Dániel Ortega n'icaraguai elnök Reagan amerikai elnöknek azt a követelését, hogy az ame­rikai törvényhozás továbbra is nyújtson katonai segélyt az el­lenforradalmároknak. Ortega, aki New Yorkban, az ENSZ-köz­gyűlés ülésszakán tartózkodik, szerdán délután találkozott, Ja­vier Pérez de Cuellar főtitkár­ral, és ezt megelőzően adott rö­vid nyilatkozatot az újságírók­nak. A nicaraguai államfő kijelen­tette: Közép-Amerika számára létfontosságú, hogy minden ál­lam, az Egyesült Államok is, tartsa magát a guatemalai béke- tervben foglalt előírásokhoz. Qrtega nyilatkozatot adott az NBC televíziónak is. Ebben alá­húzta: a nicaraguai kormány kész tárgyalni a fegyverszünet­ről a helyű kontra-vezetőkkel, de nem hajlandó tárgyalni azokkal a „vezetőkkel”, akik „Costa Ri­ca, Honduras, vagy Miami ho­telszobáiban ülnek. Abszurdnak minősítette azt az amerikai kö­vetelést, hagy Nicaraguában tart­sanak választásokat. Mint jelentettük, az ENSZ közgyűlése szerdán —• nagyjából Reagannek a kontrák támogatá­sát követelő washingtoni beszé­dével egyidőben — egyhangúlag határozott támogatásáról bizto­sította a közép-amerikai béke­tervet. A közgyűlés felkérte a guatemalai megállapodás öt alá­íróját, hogy folytassák a szilárd és tartós béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseiket Közép- Amerikában. „A nemzetek kö­zössége teljes támogatást nyújt ebihez” — hangoztatja a határo­zat. Bár áz amerikai küldöttség nem gátolta meg a határozat köz- felkiáltással történő elfogadá­sát, a szavazást követően Alber­to Martinez nagykövet, az Egye­sült Államok küldöttsége kép­viseletében ismét azzal vádolta Nicaraguát, hogy nem tesz ele­get a megállapodásoknak. Azt követelte, hogy a sandinista kor­mány kezdjen tárgyalásokat a kontrákkal a fegyverszünetről. Ortega egyébként New Yorkban találkozott amerikai üzletembe­rekkel és segítségüket kérte az ország gazdaságának helyreállí­tásához. Egyebek között utalt arra, hogy Nicaragua megfelelő intézkedéseket tesz a külföldi beruházások előmozdítására és védelmére. Reagannek a kontrák támoga­tását követelő beszédére számos képviselő és szenátor válaszolt elutasítóan. James Wright, a kép­viselőház elnöke kijelentette: a kongresszus „aligha fog katonai segélyről tárgyalni, arpikor a bé­keterv a megvalósulás útján van”. Sevardnadze Kubában Szerdán Montevideóból Havan­nába érkezett Eduard Sevardnad­ze szovjet külügyminiszter. Az SZKP KB PB tagja a kubai párt- és állami vezetés meghívására tesz munkalátogatást a szigetor­szágban. Sevardnadzét Fidel Cast­ro, a Kubai KP KB első titká­ra, állam- és kormányfő és Car­los Rafael Rodriguez, a KKP KB •PB tagja, az államfő és a mi­niszterelnök helyettese fogadta Havanna nemzetközi repülőte­rén. A szovjet politikus szeptember utolsó napjaiban Brazíliában, október első hetében Argentíná­ban és Uruguayban folytatott megbeszéléseket. Személyében el­ső alkalommal járt szovjet kül­ügyminiszter ezekben az orszá­gokban. Sevardnadzét fogadta Sarney brazil, Alfonsin argentin és San- guinetti uruguayi államfő. A szovjet külügyminiszter átadta nekik Mihail Gorbacsov szemé­lyes üzenetét. Az SZKP KB fő­titkára megerősítette, hogy a Szovjetunióba várják Jósé Sar- ney-t és Julio Sanguinettit (Raul Alfönsin tavaly októberben tár­gyalt Moszkvában), montevideói tájékoztatás szerint Sanguinetti 1988 első felében utazik a Szov­jetunióba. Mihail Gorbacsov a tervek szerint ezt kpvetően láto­gat majd el Latin-Amerikába. A szovjet külügyminiszter ezút­tal harmadszor tesz látogatást Kubában. (Folytatás az 1. oldalról.) tőmagtermesztést. Krix bajos, a Masterfil Pamutf on óipari Vál­lalat bácsalmási gyárának igaz­gatója az exportfejlesztésről adott tájékoztatást: míg 1986-ban csak 40, az idén már 550 tonna ter­méket, vagyis termelésük felét tőlkés országokba szállítják, még­pedig olyan 'minőségben,' hogy eddi g reklamáció nem érkezett a vevőktől. Az ország legnagyobb hatékonysággal dolgozó fonodá­ja a bácsalmási, s eredményüket még növelni is tudják, ha a jö­vő esztendőre érvényes szabá­lyozás lehetővé teszi. László György, a Bácsszőlősi Állami Gazdaság borászati üzemének helyettes igazgatója a szőlőága­zat megújításáról, valamint a zöldségtermesztési programjuk­ról beszélt. Az aktívaértekezleten felszó­lalt Romány Pál, a megyei párt- bizottság első titkára, aki elis­meréssel beszélt Bácsalmás és térsége gazdaságfejlesztő mun­kájáról, eredményeiről, amelyek a lehetőségek feltárásával — me­gyei segítséggel is — fokozhatök. Elsősorban a térség ipari kultú­rájának kialakítását, újabb ipari üzemek létrehozását sürgette. Beszélt az ország helyzetéről, a termelés megújításának szüksé­gességéről. Mindenkinek meg kell felelnie feladatának — hang­súlyozta — most még inkább szük­ség van a vállalkozó típusú ve­zetőkre, szakemberekre, akik a kibontakozási program elkötele­zettjei és megvalósításának ser­kentői. A képzett emberek mun­kája, felelősségvállalása egyik garanciája a program sikeres végrehajtásának. Kiss István, a Tataházi Petőfi Tsz elnöke hozzászólásában a szövetkezet termelési szerkezeté­nek átalakításáról beszélt, meg­említve, hogy borsót, lencsét és szóját is termelnek, az utóbbi te­rülete jövőre eléri a 300 hektárt, Mamvzsits Sándor, a madarast községi pártvezetőség titkára el­mondta, hogy az elkövetkező na­pokban községi fórumon vitatják meg a tennivalókat, s ugyancsak szóba hozta az ipartelepítés szük­ségességét. Zátonyi Sándor, a Bácsalmás és Vidéke Áfész el­nöke a térség ellátásának és ke­reskedelmének fejlesztéséről be­szélt. Az aktíva értekezlet Vida Mik­lós összefoglalójával ért véget. Cs. L Elengedhetetlen a megújulás (Folj/tatás az 1. oldalról.) me érdekében. Herczeg Imre (Ke­cel) pedig felhívta a figyelmet az adótörvény kijátszására készülő, egyébként nem kis jövedelmű személyekre. Tóth Szőllős Mihály (Kecske­mét) a tanyán élők i további el­szigetelődésének, és ezzel kápcso- 1 atban az alkoholizmus terjedé­sének veszélyét említette, majd dr. Mándics Mihály (Csávoly) a honismeretről, a hazaszeretetről beszélt. Dr. Dobos László, a HNF megyei bizottságának tisztelet­beli elnöke az időskorúak hely­zetét elemezte, hangsúlyt adva a családvédelemnek. Tengeri Pál, a megyei pártbizottság osztály- vezetője kiemelte: az elhatáro­zások megtörténte után haladék­talanul el kell kezdenie minden­kinek a saját munkaterületén a kibontakozási program megvaló­sítását. Számos olyan, a közhan­gulatot javító intézkedést lehet tenni, ami nem jár anyagi áldo­zatokkal. A felvetett kérdésekre Terbe Dezső válaszolt, majd a jelenle­vők elfogadták a megyei nép­frontbizottság dokumentumát. V. Z. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A tattó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint'a Budapestem megtartott, 41. heti lattósorsoláson ia kővetkező 'nyerőszámokat húz­ták iki: 2, 23, 24, 80, 90. /

Next

/
Thumbnails
Contents