Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-09 / 238. szám

1987. október 9. 9 PETŐFI NÉPE • 3 HÉTFŐTŐL A PETŐFI NÉPÉBEN Erősödnek a közvetlen kapcsolatok Litvánia fővárosából, Vilniusból öt­tagú delegáció érkezett a napokban Kecskemétre, a Centrum Áruház ven­dégeként. Köztük Karolisz Perkumasz, a Litván Kereskedelmi Minisztérium iparcikkosztályának vezetője, valamint Lukajtisz Leonardas:, a vilniusi Köz. ponti Aruház igazgatóhelyettese. — Milyen alkalomból látogattak Kecskemétre?— kérdezem az igazgató- helyettest. — 1985 óta a kecskeméti Centrum Áruház és a vilniusi Központi Áruház együttműködik. Kapcsolatunk gazda­sági, kereskedelmi jellegű. Mostani lá­togatásunk célja azonban elsősorban a baráti szálak erősítése, a kulturális kapcsolatok szélesítése, a tervbe vett csereüdültetés konkrét megbeszélése. Ezenkívül tisztázzuk a tapasztalatcsere és az együttműködés esélyeit például a DÉR FERENC: A gesztenyefán túl A LEGKAPÓSABB A PONTY Őszi lehalászás BARÁTI LÁTOGATÁS VILNIUSBÓL Árucsere negyedmillió rubel értékben Maas Izgalmas bűnügyi regényt — egy nyomozás történetét — kezdünk folytatásokban közölni hétfőtől. Deme Antal, a frissen előléptetett ren- dőrszázados névtelen levelet kap, melyben arról értesítik, hogy apja — aki 1945-ben az % de­mokratikus hadseregben a batárvadászoknál tek jesített szolgálatid —- nem „eltűnt' íosság áldozata lett. Holttestét — közli a levél­író — a határmenti széücsi erdőben ásták el. Megkezdődik tehát a nyomozás 4.. Igazat frt­a „megbünhfyiött ember", aki időközben telefo­non is jelentkezik? Kinek a felismerhetetlen holt­testére találnak? Miéit válik gyanússá az erdész? Egyáltalán: lehetséges*« fényt deríteni a gyilkos személyére negyven év múltán? Deme Antalnak a titokzatos történet megoldá­sában régi barátja, a viktimológus Károlyi And­rás docens segít—a többi folytatásokban, hétfő­től a Petőfi Népében. v-' PSIP „EZENTÚL HÓ VÉGÉN NE RENDELJ PÁLINKÁT!” t Az ütött-kopott áruház ajtaján a vasrács kirekeszti a dusnoki vevőket áfésznek is bevételkiesést okoz. — Mi okozza a hiányt? — Hetente kétszer, kedden és csü­törtökön küld árut a Bácshús, és nézze, ma délelőttre már nem maradt belőle semmi — fűz magyarázatot a sivár ál­lapothoz Schön Ferencné üzletvezető. — Mégsem a szállítókat hibáztatom elsősorban. A mi felkészületlenségünk­kel van baj. Nincsen hűtőkamránk. Emiatt csak kevesebb felvágottat me­rünk rendelni. E hátrányos körülményen ideje len­ne változtatni, hiszen kukorica- és sző­lőszüretkor évekkel ezelőtt is hasonló­an kopár pulttal várták a hajósi fo­gyasztókat. Ám addig is, míg az áfész anyagi erejéből erre futja, áthidaló megoldásként ajánljuk Schönné kéré­sét a Bácshús figyelmébe: — Turistaszalámiból és egyéb, füs­tölt termékből küldhetnének többet, mivel ezeket hűtés nélkül is tárolhat­juk. Nehéz helyzetben tűnik ki igazán: milyen partnere a termelő (szállító) a falusi kiskereskedelemnek. A boltveze­tő ugyan nem akarja felhánytorgatni, de kérésünkre végül is elmondja: a hús- készítmények szállítása nem zökkenő- mentes. A múlt héten nem kaptak te­pertőt, tíz helyett csak három kilo­gramm kolozsvári szalonna érkezett, s a műbélbe töltött sonkára hiába vár­tak. Hiányzik az étolaj és a margarin. Ez utóbbiból a nemrég átvett két karton­nak már híre-hamva sincs. A néhány, krónikus hiánycikken kívül azonban az alapvető áruk túlnyomó részéből za­vartalan a kiszolgálás. Kenyér, liszt, cukor; konzerv, szalicil, papírzsebken­dő, WC-papír és háztartási öblítő van elegendő. Az árurendelésben köti Schön Fe­rencné kezét, hogy a bolti készlet értéke nem haladhatja meg az 1,3 millió forin­tot. Épp ezért vigyáznia kell, hogy a termékösszetétel igazodjék a fogyasz­tók alapellátásához. Szeptember utol­ján azonban keresztezte valami ezt a fontos érdeket: erről a kereskedelem­ben huszonhárom éve dolgozó vezető­nőnek a helyetteséhez intézett figyel­meztető szavai tanúskodnak:- Vigyázz, ezentúl hó végén ne ren­delj pálinkát! Hol a kenyér és a péksütemény? Délben Sükösdön valamilyen enni­való után nézünk a központban lévő gazdasági élelmiszer-szaküzletben. Legnagyobb csalódásunkra: bár ebéd­idő van, sem kenyér, sem péksütemény nincs. — Próbálkozzanak másik üzletben! — tanácsolják. Ennyire „könnyen” kezelik mosta­nában az alapellátást? Hamarosan rá­jövök, hogy nem csak néhol, másutt, mint például Dusnokon is, mostohán bánnak a kereskedelem eme területé­vel. Minek nevezhetnénk máskülönben azt a közömbösséget, amellyel eltűrik, hogy az áruházat már délelőtt tíz óra­kor bezárják; hogy ruházati osztálya hónapok óta zárva, cérnáért, tűért is Kalocsára kell utazniuk az asszonyok­nak; s hogy reggel nyolc óra után el­fogy a kenyér, mivel ezen a helyen nem szervezték meg jól az áruellátást? „Számunkra ez érthetetlen” Papp Lajossal és feleségével — akik átellenben laknak, találgatjuk, meddig rozsdásodnak még az üzlet homlokza­tán az Áruház-betűi, mikor nyűik végre szabad bejárás a vásárlók számára 10 15 óra között is? — és az — Számunkra ez az egész érthetet­len — mondják, a férfi ki is fejti nyomban, mit ért ezen. — Ritka az olyan község, mint a miénk, ahol a népességet eddig sikerült megőrizni. így lesz-e ezután is? Ötszáz gyerek él a faluban. A felnőttekkel együtt jobb ellátást szeretnének. Ám ha reggel kinézünk az ablakon, mit lá­tunk? Az áruház előtt sorban álló em­berek toporognak, akiknek nyolc óra után már nem jut tej és kenyér. Sietni­ük kell a vásárlással, mert az ajtón 10- től 15 óráig összehúzzák a rácsot. — A dusnokiak nem szegények. Sok mindent vennének napi szükségle­teik kielégítésére és háztartásuk felsze­relésére. De így, kirekesztve, hogyan vásároljanak? — zsörtölődik Pappné. Igényesebben — a lakóhelyen is! — Egy zsebkendőre heteket kell várni — lép közelebb egy másik asz- szony. — Az a baj, hogy a boltok nyitva- tartását nem egyeztetik a lakók érdeke­inek megfelelően — ez Koprivonacz Éva véleménye. — így aztán minden teher a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat kis üzletére hárul. _ Ott reggel fél hattól 18 óráig Karászi Éva és társa keményen dolgozik a pult mögött. Paprikaszedéskor naponta 1300 péksüteményt és 500 kilogramm kenyeret szolgálnak ki. Vegyesbolttá alakulva, részt vállalnak más élelmisze­rek és háztartási vegyiáruk forgalma­zásából is. Mindent azonban ők sem győznek. Hiányzik egy erős áfész a fa­luban. Azazhogy van áfész, a fájsz—dusno­ki, amelynek feladata (lenne) a község jobb ellátása. Argat Ferenc elnök vi­szont munkaerőgondokra hivatkozva, egyelőre csak ennyit ígér: — Ha szakképzett dolgozókkal nem tudjuk, szakképzetlenekkel pótoljuk a dusnoki áruház eladóinak megfogyat­kozott létszámát. Sürget az idő. Cselekedni kell a hó­napok óta vajúdó dusnoki áruellátás javításáért. A tanács ezzel kapcsolat­ban beszámoltatta a Fájsz—Dusnoki Áfészt. Lesz-e elmozdulás erről a holt­pontról? Reméljük. Amilyen szépen be­rendezett irodaházba költözött nemré­giben a szövetkezet Fajszon, hasonlóan igényes törekvést—jobb alapellátással és rendszeresebb nyitvatartással — örömmel fogadnának lakóhelyükön is a dusnokiak! Kohl Antal 9 Ebben a helyzetben minden teher a sütőipari kis vegyesboltra hárul. A pult mögött: Karászi Éva. (Méhesi Éva felvételei) Országszerte jó ütemben halad az őszi lehalászás; mintegy 200 üzemben ad munkát az idei „ter­més” betakarítása. Az összes ha­lastavi vízfelület mintegy 24 ezer hektárra tehető, úgyhogy bőven van munkájuk a szakembereknek, akik az elmúlt évi „hozamot” vala­melyest meg is haladó halmennyi­séggel számolnak. A természetes vizeken folyamatos a halászat, egészen addig tart, amíg a vízfelü­let be nem fagy; ezeken a részeken ősszel zavartalan a munka, ám le­hetőség szerint itt is fokozzák a tempót azért, hogy megfelelő kész­leteket tárolhassanak a gyűjtőme­dencében az őszi-téli hónapokra. A MÉM szakemberei szerint a halászati vállalatok, gazdaságok folyamatosan módosítják a halál­lomány szerkezetét. Mivel a nö­vényevő halak iránt mérsékeltebb a kereslet, arányuk öt év alatt mintegy tíz százalékkal csökkent, csaknem teljesen a ponty javára. Ez a népszerű hal ma az állomány­nak csaknem kétharmadát adja. Örvendetes, hogy sikerült növelni a nemeshalak közül az angolna fo­gási eredményeit. Az iparszerűen dolgozó ivadéknevelő telepek ki­bocsátása jelentősen megnőtt az elmúlt években, és ez érezteti ked­vező hatását. A betelepítések nyo­mán a Balatonból szintén nagyobb fogást remélnek. A pontyból is többet fognak ki, illetve halásznak le a korábbinál, ez azért figyelemre méltó, mert e hal iránt növekvőben vannak az exportigények azon túl, hogy belföldön szívesen vásárol­ják. Harcsából és süllőből a kor­szerűbb előnevelés és a nagyobb telepítés lassan fokozza a zsák­mány nagyságát; ezekre a nemes­halakra ugyancsak növekvőben vannak az exportmegrendelések. • TAKARÉKOSSÁGI AKCIÓK, TOMBOLÁK AZ OTP-NÉL Nagy az érdeklődés a tanácsi kötvények iránt kirakatrendezés és a divatbemutatók terén. jM-Említette, hogy a kapcsolat első­sorban kereskedelmi célú. Miért előnyös önöknek, és konkrétan miben nyilvánul meg? — Elsősorban árucsere-kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy évente 200—250 ezer rubel értékben cserélünk iparcik­keket. A vilniusi Központi Aruház el­sősorban divatos ruházati termékeket, cipőt, szöveteket, kozmetikumot vásá­rol, ezért cserébe magyar partnereink zománcedényt, hűtőszekrényt, porszí­vót, szőnyeget, konyhafelszerelést, pezsgőt, vodkát vesznek. Előnyös a kapcsolat, mert választékbővítést je­lent mindkét fél számára, emellett cé­lunk a gazdaságosság is. —Ezek szerint a két áruház közvetítő nélküli kapcsolatokat tart fenn? — Igen, kapcsolataink közvetlenek. Azonban 1985-ben, 1986-ban, de még az idén is egyeztetni kellett az árucsere­forgalmat a szovjet külkereskedelmi minisztérium iparcikk-kereskedelmi osztályával. Engedélyeztetnünk kellett, milyen árut és mennyiért szeretnénk behozni, müyen árut és mennyiért vá­sárolnak a kecskeméti partnerek. A dokumentumok ide-oda küldözgeté­se természetesen rengeteg időt fel­emésztett, így sokszor a kiválasztott áruk csak fél év múltán érkeztek meg hozzánk-. Most azonban változás lesz ezen a téren is. A litván kereskedelmi minisztérium várhatóan külkereskedel­mi jogot kap. Ez nagyban leegyszerűsí­ti az ügymenetet. * * 9 — Gondolom, az előbb említett válto­zás is az átalakulás, a „peresztrojka" programjának része. Ezen túlmenően mi az, ami változott még a kereskedelem­ben? — kérdezem Karolisz Perkumasz minisztériumi osztályvezetőt. — Ez év július elsejétől például min­den áruház, sőt a kisebb üzletek is át­tértek az önálló elszámolásra. Vagyis a kereskedelmi egységek nyereségérde­keitek lettek, s ha jól gazdálkodnak, nemcsak a dolgozóknak juttatható prémium összege nő, hanem növelhető az árualap, bővíthető a választék, ami végül is az ellátás javulásához vezet Ezenkívül szorosabb lett a kapcsolat az ipar és a kereskedelem között. Az áru­házak maguk is rendelhetnek árut a vállalatoktól. A rossz minőségű termé­ket visszaküldhetik a gyártónak, sőt az eladhatatlan iparcikkekért az ipari üze­mek bírságot kötelesek fizetni. A köz­társaságok kereskedelmi minisztériu­mainak pedig még inkább feladata lett, hogy keresse a közvetlen árucsere lehe­tőségét más köztársaságokkal, illetve más országok kereskedelmi egységei­vel. — Milyen jövőt jósol a vilniusi és a kecskeméti áruház kapcsolatának? — Amennyiben továbbra is előnyös mindkét félnek az együttműködés, ak­kor, gondolom, folytatjuk és bővítjük kapcsolatainkat. Tóth Margit — Felvágott? — Nincs. Idejövet láttuk, a szőlősgazdák javí­tották a falakat meg festették az ajtó­kat a hajósi pincesoron. Október már a szőlőben találja őket, oda várják ven­dégeiket is. Ez az a hónap, mikor meg­élénkül a határ, ahová szívesen vinné­nek magukkal a szőlőszedők valami­lyen friss ennivalót. Csakhogy ... hiá­ba az óhaj, hiába vetekszik az októberi forgalom a decemberivel a Kalocsa és Vidéke Áfész 52-es számú hajósi élel­miszerboltjában, a hét elejére üresek a felvágottpult polcai, s azt felelik a ve­vőknek: „Nincs”. A szállító is segíthetne Az adóreform jövő évi bevezetése kapcsán sok szó esik ezekben a napok­ban a takarékbetétek kamatainak meg­adóztatásáról is. Mint dr. Szűcs Sán­dor, az OTP megyei igazgatóhelyettese ezzel összefüggésben elmondotta: a kérdéskörhöz hozzátartozik egyrészt az, hogy megnövelik a kamatlábakat, másrészt pedig — s ez kevésbé küztu- dott — egyes kamatjövedelmek to­vábbra is adómentesek maradnak. — Milyen betétfajták kamata után nem kell majd adót fizetni? — Minden lakáscélú, köztük az ilyen felhasználású ifjúsági, valamint az átutalási, a csekkszámlabetétek, to­vábbá az iskolai takarékbélyegek ka­matai lesznek jövőre is adómentesek — mondta az igazgatóhelyettes. — Az utóbbi időben több akciót, tombolasorsolást hirdetett meg az OTP a megyében. Az egyik ilyen az átutalási betétekre vonatkozik. Meghozta-e a kí­vánt eredményt? — Valóban széles körben propagál­tuk, hogy aki ez év szeptember 1. és november 30. között OTP-átutalási be­tétszámlát nyit, az tombolajegyet kap. Nos, az eddig eltelt mintegy 1 hónap alatt az átutalási betétszámla-tulajdo­nosok száma ezerrel nőtt, így 22 ezer 300 ilyen számlát kezelünk. Remélhe­tőleg november végéig tovább nő az úgynevezett készpénzkímélő, évi 5 szá­zalékot kamatozó takarékossági forma népszerűsége. Ez ugyanis nagyon prak­tikus, hiszen ügyfeleinknek nem kell egyenként befizetniük a különféle köz­szolgáltatási dijakat, illetve rendezniük egyéb rendszeres kiadásaikat. — További egyszerűsítést jelent, ha a betétszámla-tulajdonos munkabére egy részének átutalásával teszi lehetővé fize­tési kötelezettségeinek az OTP által történő kiegyenlítését. — Az új számlatulajdonosoknak mintegy kétharmada adott erre megbí­zást. Ennek nyomán újabb tombolaje­gyet kapott, s pénzügyei intézésének egyszerűsítésén kívül megnyerheti a Kecskeméten, a megyei igazgatósá­9 Szerencseautó az ügyfélszolgálati helyiségben. (Tóth Sándor felvétele) gunk ügyfélszolgálati helyiségében ki- állított főnyereményt, egy Polski Fiat 126-os személygépkocsit is. A fődíjon kívül százezer forint értékben más nye­remények is gazdára találnak majd a december 21-ei sorsoláson, így például színes televízió, automata mosógép, hűtőszekrény, rádiómagnó és 5 ezer fo­rintos vásárlási utalványok. — Ezenkívül milyen helyi és orszá­gos akcióik vannak? — Október 15-én betétgyűjtési tom­bolaakció kezdődik Solton és János­halmán, ahol minden 10 ezer forint be­tételhelyezésért tombolajegyet adnak. Ezekkel is értékes ajándékokat, a többi között színes televíziót és rotációs ka­pát lehet nyerni. Emellett a kecskeméti totózók és lottózók körében is lesz tombolasorsolás. Ami pedig az orszá­gos szervezésű OTP-tombolaparádét illeti: ebben a november 20-áig váltott nyugdíj-előtakarékossági betétek tulaj­donosai vesznek részt, 10 ezer forintos alapbefizetésenként egy-egy eséllyel. A főnyeremény egy Lada személygép­kocsi, de lehet nyerni ezenkívül video­magnókat, személyi számítógépeket, színes televíziókat, bécsi utazásokat, gépkocsinyeremény-betétkönyveket és sztereó magnósrádiókat is. A műsorral egybekötött sorsolást december 12-én Budapesten, a Vidám Színpadon tart­ják. Nyugdíj-előtakarékossági betétet — életbiztosítással egybekötve — az idén háromszáznegyvenen váltottak megyénkben. — Az OTP teyékenységi formái kö­zül napjainkban igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a tanácsi kibocsátású la­kossági kötvények iránt. — Az idén a megye hét tanácsa bo­csát ki kötvényt településfejlesztési el­képzelések megvalósítása érdekében, összesen mintegy 150 millió forint ér­tékben. Valóban nagy az érdeklődés ezek iránt, hiszen a kiskőrösi és a lajos- mizsei is gyorsan elfogyott, jelenleg a bajai kötvényeket forgalmazóik, s még az idén kibocsátja az értékpapírokat Bácsbokod, Kiskunmajsa, Mélykút és Tompa tanácsa is. Vitaszek Zoltán 9 Kecskés Jánosné, a kecskeméti Centrum Áruház igazgatója megbeszélést folytat a litván vendégekkel. Mostohagyerek-e az alapellátás?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents