Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-07 / 236. szám
1987. október 7. • PETŐFI NÉPE • 3 TÍZ ÉVIG VOLT BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSÁNAK ELNÖKE Dallos Ferenc nyolcvanéves Budai lakásán beszélgettünk dr. Dallos Ferenccel, aki tíz évig, 1953-tól 1962-ig volt Bács-Kiskun Megye Tanácsának elnökf. Köröskörül Bács-Kiskun megyei emlékek. EGY JÓ HÍR NYOMÁBAN Új távfűtőmű Baján Nyugdíjban • Egy emlékezetes látogatás. (Kádár János, Dallos Ferenc, Varga Jenő, Er- dósi József, Mészöly Gyula.) — Megyei tanácselnökként mit tekintett legelső feladatának? — A törvényesség helyreállítását. Ténylegesen a legelmaradottabb megyék közé tartozott Bács-Kiskun, de nem a tanyák miatt. Szétzilálódott a közigazgatás, sok helyen megsértették a törvényeket. Némedi József első titkárral megnéztünk parasztgazdaságokat. Még az udvart is fölverte a gaz, a termelés erősen visszaesett. A vezetés iránti bizalom helyreállítására biztattam munkatársaimat, magam is igyekeztem megnyugtatni a saját jövőjükért aggódókat. — Kialakult egy kezdeményező köz- igazgatási apparátus? — Kiváló segítőkre találtam. Többekre hivatkozhatnék, de néhai Varga Jenőről semmiképpen sem hallgathatok. Elsőként igyekeztünk a területi szempontokat is érvényesíteni az országos főhatóságoknál. Amikor egyre többen látták, hogy betartjuk világosan meghirdetett elveinket, szívesen szövetkeztek jó közös ügyekben. — A községfejlesztésben például. — Valóban. Korán fölismertük/ hogy milyen nagy erő a lakossági ösz- szefogás. A mi eredményeinknek, a mi tapasztalatainknak, fellépéseinknek, javaslatainknak is köszönhető az 1955- ben hatályba lépett községfejlesztési törvény. — Tudtommal közreműködött az úgynevezett homokhasznosítási terv kidolgozásában, végrehajtásában. .*.TjT Ez már 1956 .után volt. Molnár Frigyessel, az akkori első titkárral vittük fel először a pártközpontba egy bizottsághoz, majd a Titkárság foglalkozott vele. Jónak^másutt is követendőnek találták. Megkaptuk a kormány támogatását. Kezdeményezésünkre engedélyezték a mezőgazdaság szocialista átszervezése során a szakszövetkezeti formát. Soltvadkerten voltam megyei tanácstag, így közelről érzékelhettem a szőlő és a gyümölcs örömeit, gondjait. A szakszövetkezeti formát azonban boldogan fogadták. Nagyon megörültem magam is, amikor tiz év múltán megláttam a közös tartalékból létesített nagyüzemi táblákat. Most is állítom, hogy jól voltak letéve az alapok. — Napjainkban természetes a tudoSZAMÍTHATNAK A LAKOSSÁGRA mány és a termelés szinte napi kapcsolata. Az ötvenes évekből milyen tapasztalatai vannak erről? — A gyakorlat követelte a tudomány és az üzemek tervszerű együttműködését. Igaz, egyik-másik kutatóintézeti állomás húzódozott a nagyüzemi szőlőtelepítés közvetlen támogatásától, a neki szánt bázisgazda szereptől. A Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződésünk volt az első területi és központi szerv közötti szerződés. Erdei Ferenc írta alá az MT A részéről. — Ne feledjük, hogy az országos politika is kedvezett az értelmiség kedvezőbb megítélésének, aktivizálásának. — így igaz. A megyei pártvezetőséggel közösen a lehetőségek teljeskörű kihasználására törekedtünk. A kormányszervek támogatásával gyarapítottuk a megye, a települések önfejlesztő erőit, javitottuk — ahogyan ma mondják — a falvak, a városok népességmegtartó képességét. Az ipart központi erőforrásokból és helyi összefogással fejlesztettük. — A tanácsi dolgozók továbbképzésében is az úttprők egyike volt Bács- Kiskun. — Szükség volt új falusi mozikra, művelődési házakra, törpevízművekre, de arra is, hogy a falusi és a városi vezetők jól ismerjék feladataikat, le meijenek ülni az állatorvossal, a pappal, az egykori kántortanítóval, csak sohase felejtsék, hogy kiket képviselnek. A többi megyében is megszervezték a solti üdülőben rendszeresitett tanfolyamainkat. Felsőbb kérésre írásban is összefoglaltam a tanácsi vezetés módszertani kérdéseiről tartott előadásaimat. — Dobi István szerint „e kötet szerzője jó ismerője a tanácsi munkának, problémáinak, aki évek óta szigorú törvénytisztelettel, kommunista emberséggel végzi a tanácsi élet felső, országos szintjén kényes és rendkívül felelősség- teljes hivatali munkáját”. Ebből már az is kiderült, hogy időközben, 1962-ben a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője lett. Több, mint negyedszázad távolából, a lassan két évtizede nyugdíjas dr. Dallos Ferenc, — akit 80. születésnapján ezúton is köszöntünk — miként gondol a Bács-Kiskunban eltöltött évtizedre? — Ottani működésemet egész közéleti pályám legértelmesebb szakaszának tekintem. Nagy dolognak tartom a rend és a bizalom folyamatos megteremtését. A megyei pártbizottság is támogatta a kezdeményezéseket. Igyekeztem az alkotókészségét kibontakoztatni és elismertetni. Heltai Nándor Lapunkban korábban már adtunk tudósítást arról, hogy épül és bővül a csaknem kétezer lakás folyamatos fűtését, melegvízszolgáltatását biztosító távfűtőmű. Az elmúlt napokban ott voltunk a 30 millió forintos beruházás első ütemének műszaki átadásán és — mert ehhez még nem szoktunk hozzá — kicsit csodálkoztunk a történteken: lehet határidő előtt, kiváló minőségben, a tervezett költségen belül teljesíteni? A szakértői véleményeket komolyan véve adjuk közre az örömteli hírt: a bajai Újváros lakói, a távfűtésre kapcsolt intézmények dolgozói a közelgő fűtési szezonban nem fognak hiányt szenvedni sem melegvízben, sem energiában. Miként sikerült mindez ilyen rövid idő alatt? Amit megtudtunk, nem csak figyelmet érdemel, hanem egy kicsit előre is mutat: valahogy így kellene vállalkozni és teljesíteni más üzemeknek, szolgáltató vállalatoknak is. A városi tanács és a Városgazdálkodási Vállalat közös fejlesztési alapjából megvalósított kazánbővítés kivitelezését pályázat útján nyerte el a Mátraaljai Állami Gazdaság Kereskedelmi és Vállalkozási Igazgatósága, a MATRA- EX. Az április elsején alakult, technológiai szerelésekre berendezkedett üzem olyan patinás cégeket utasított maga mögé, mint a Vegyépszer, a Csőszer Vállalat. Az Energiagazdálkodási Intézet tervei alapján megépült új, hét megavat- tos teljesítményű, vegyes tüzelésű, forró vizes kazánegység és vezérlőpult építésén mindössze öten dolgoztak — hétvégén is folyamatosan végezték a szerelést. Amint erről Kálmáaíczhelyi Lajos szerelésvezető nyilatkozott: feszült piaci helyzetben kell itthon is, külföldön is talpon maradniuk, s ez csak felkészült gárdával oldható meg, akiket persze jól meg is kell fizetni. — Amikor menet közben gondok jelentkeztek (például szükség volt minősített hegesztőre), más munkákról vezényeltünk ide szakembereket, mert fűteni október elsejétől kell, s mi erre vállalkoztunk — mondta egyebek között a műszaki szakember. Mire e sorok megjelennek, a Baján jól vizsgázott munkacsapat már Százhalombattán dolgozik, építi a Duna Nagybaracska épül, szépül Forgalmas út halad át Nagybaracskán. A központban kettéválik: az egyik ág a hercegszántói határátkelőhelyhez, a másik a Mohács-szigeti komphoz vezet. Az átutazó idegenek jó érzéssel tapasztalják: mindenütt rend és tisztaság, minden porta előtt virágoskert. Szorgalmas nép lakja a falut, törődik kömyezetével.- Erdemes is gondozni a községet: sok embert vonz ide a festői szépségű csatornaparti táj a fürdővel, a messze földön híres Halászcsárda, a tizennégyszeres halfőzőbajnok, s most már Magyarország örökös bajnoka, Sobri főztjével, a vízen méltósággal ringó régi bárkával. Ez a táj vonzotta a Duna festőjét, ifj. Éber Sándort, aki újra meg újra visszatérve, számtalan festményén örökítette meg. Megtartani a népességet A nagymúltú községet — nevét az egykori okiratok 1318-ban említik először —, a török kiűzése után hatalmas fejlődés jellemezte: akkor 13 adózó ház volt, az 1900-as népszámlálás szerint 751 házban 4149 lélek lakta. A két világháború, majd a munkaalkalom hiánya, s nem utolsósorban a könnyebb, komfortosabb városi élet reménye itt is megérződött: lakossága jelenleg 2850 lelket számlál. A fogyásba nem törődtek bele: a termelőszövetkezet melléküzemágak létesítésével mind több munkaalkalmat teremtett, így például a csontozóüzemük — mely az idén korszerű munkakörülményeket teremtő üzemcsarnokkal bővült —-, a bajai Bácshús részére végez bérmunkát — tudtuk meg Szabó Sándor vágóhíd- vezetőtől. összefogással ' Fölföldi Lajos tanácselnök tavaly a. városkörnyéki bizottság soros elnökének tisztét is betöltötte. Amint elmondta, a terület községeinek összefogása a tapasztalatok kicserélésén kívül közvetlen gyakorlati eredményeket "hozott, így például útépítő társulást hoztak létre — székhelye Vaskúton van -r—, és a társulás végezte három utca szilárd burkolatának építését, összesen 700 méter út készült el a lakosság anyagi hozzájárulásával: telkenként 6 ezer forintot kiánlottak fel e célra. — Most is van egy szép tervünk, amit még az idén megvalósítunk. A költségvetésből 200 ezer forintot fordítunk járdaépítésre. Ez 2500 négyzetmétert jelent, azaz körülbelül két és fél kilométernyi új járdát. Ezt is csak a lakosság támogatásával oldhattuk meg: az anyagköltség felét és a fizikai munkát vállalták — mondja az elnök, és látszik, hogy büszke a falu népének áldozatvállalására. — Természetesen, a tanács igyekszik, hogy az indokolt lakossági igényeknek eleget tegyen. Sokan kérték például, hogy a Dózsa György utcában legyen autóbuszmegálló. A Volánnál készséggel segítettek. A kitérös megálló elkészült, már csak a szegélykövek hiányoznak. Bővül az idősek klubja — Nagy gondunk volt a munkában 1 megfáradt öregek méltó elhelyezése. Az idén hétközi otthont nyitottunk számukra: hétfőtől péntekig éjszakára is bent maradnak, s természetesen a teljes ellátásról, orvosi felügyeletről gondoskodunk. Nemsokára bővül az öregek klubja: a volt bölcsőde épületébe helyezzük át, ahol négy három-négy ágyas szoba kialakítására van lehetőség. Fölföldi Lajos azt javasolja, nézzük meg együtt az általános iskolát, a most átadott négy új tantermet. Kopogtatás nélkül nyitunk be az egyik osztályba, olyan csend van, hogy üresnek véljük. — Nagyon jók a gyerekek — mondja Kecskés Jánosné tanítónő. — örülünk az új tanteremnek, tágasak, vilát osak. — Az is jó, hogy minden abla- ' on napellenzö reluxa van. — Ami bizony ngm volt olcsó — teszi hozzá az elnök, — hetvenezer forint nagy pénz nálunk. De nem sajnáltuk rá, mert a gyerekeknek sokkal jobb így a közérzete. — Az új tantermekkel együtt egyébként elkészült a régi iskola es a művelődési ház fűtésének korszerűsítése is. Az összes munka 6 millióba került. A megyei tanács 3 millió 300 ezerrel, a Haladás Tsz 1 millióval, Ipari Szövetkezetünk pedig 150 ezer forinttal segítette az építkezést, a többit a tanács gazdál- kodta ki. A munkálatokat a helyi tsz végezte magas színvonalon, a falazást és az ajtók-ablakok behelyezését a lakosság vállalta. Közben a napközisek befejezték a - munkát, vidám zsivajjal tódulnak az udvarra. Egyik csapat fogócskázik, a másik a labdát rúgja az új pályán, mely most kapott bitumenes borítást. — Nagyon jól kell gazdálkodnunk, hogy a fejlődés üteme ne akadjon meg — mondja a tanácselnök. Én úgy látom, hogy ez a nagybaracskaiaknak sikerül. Gál Zoltán Három kismama ül a pádon, levegőztetik a csecsemőket, s élvezik az őszi verőfényt Előttük egy-egy babakocsi, bennük az apróságok, kettő édesdeden alszik, a harmadik élénken rúgkapál. Végzi a megszokott, ösztönös tomagyakorlatokat. Az anyukák csöndesen beszélgetnek, az elhaladók nem tudják, hogy miről folyik köztük a szó, s mások számára ez biztosan nem is érdekes. Talán a régi munkahelyi emlékeiket . elevenítik fel, vagy a babák étkezési szokásait mondják el egymásnak. Lehet, hogy a családi pótlék várható alakulását emlegetik, de a gyermeknevelés egyéb gondja-baja is el- nyühetetlen témaként röpdöshet körükben. Mitagadás, nem is'könnyű elviselni ezt a kissé közösségen kívüli állapotot, ezt a hivatalosan is támogatott „főhivatású” anyaságot. Aminek lelki gondjaival (és gondozásával) éppenséggel senki sem törődik. Persze egészen másért nehéz ez, mint anyáinknak volt, akik még nem ismerték a gyermekgondozási támogatást, nem élvezték a technika áldásait, a mosógépet, hűtőgépet és egyéb könnyítő dolgokat. Például a korszerű bébiételt, ami megszüntette a sok pepecselést, püréfőzésl, állandó kotyvasztást. De nem is éltek ilyen elszigetelten, egy- egy bérházi lakásba szorulva, ahol gépiessé válik sokaknak ez a hosszú gyermekgondozási időszak. Egyszóval, azt hiszem, egyik korosztálynak sem (volt) könnyebb. Dehogyis ítélem hát el őket, csak csodálkozom, amikor rájuk nézek, és látom, hogy mindhárman fújják a cigarettafüstöt, nem is gondolva annak a kicsinyekre gyakorolt hatásával. Pedig levegőztetni hozták ki őket bizonyosan. Lehet, hogy nem hallottak, nem olvastak még a dohányzásnak — a dohányfüstnek — a fejlődő szervezetre gyakorolt különösen ártalmas hatásáról? Vajon akkor is dohányoztak, amikor még a testükben hordozták és saját vérükkel táplálták a magzatjukat? Bizonyára így lehetett, hiszen hány terhes nőt látni az utcán is cigarettával a kezében... Dohányzó csecsemők, ezt írtam alig fél éve egy hasonló témájú cikkem címéül, s most restelltem volna megismételni ugyanazt. Pedig talán, állandó rovatcíme is lehetne.ez az újságnak. Mert lám, ki figyel oda!? F. Tóth Pál Kőolajipari Vállalat központi gázfeldolgozó üzemét. A továbbutazó szakgárda nem csak szerszámait, műszereit vitte magával: poggyászuk „súlyosabb” lett a tanácsi vezetők és a vállalati szakemberek elismerésével, a gyors és pontos munkát köszönő szavakkal. Sz. Gy. ERJESZTÉSED ELJÁRÁSSAL Ehető hulladékok — állatoknak A hazánkban évente keletkező több mint 90 millió tonna mezőgazdasági hulladék hasznosítására új eljárást fejlesztettek ki a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet biotechnológiai főosztályának szakemberei. Az alapkutatások célja az volt, hogy a szalmát és kukoricaszárat állatok etetésére alkalmassá tegyék. Több éves' munka eredményeként kidolgoztak egy olyan folytonos fermentációs, vagyis eijesztéses eljárást, amellyel a mezőgazdasági hulladékok lignintartalma csökken, s a cellulózrostok feltárulnak. A növényi szövetekben levő szerves vegyületet, a lignint azért kell- kivonni, mert a fás, rostos anyag emészthetetlen az állatok számara. A szakemberek az intézetben szabadalmaztatott berendezésbe, a forgó nedves fermentorba behelyezett kukoricaszárat úgynevezett fehér korhadást okozó gombával oltották be, amely a hulladék felszínén elszaporodott. A folyamat eredményeként csökkent a kukoricaszár lignintartalma, és növekedett a hulladék fehérjetartalma. Az eljárás eredményeként a kukoricaszár és a szalma fehérjetartalma csaknem háromszorosára növekedett, s a benne levő lignin 10—20 százaléka lebomlott. Az Élelmiszeripari Kutató Intézetben kísérleteket folytatnak ligninbontó enzimek előállítására is. Ezek az enzimek felhasználhatók a silókészítés adalékanyagaként, valamint az állatok takarmányába keverve elősegítik a tápanyaghasznosulást, ezért hozamnövelő hatásúak. SAS LÉGIJÁRAT 30 ÉVE tgf£ WA/lfc ÉM 1 S4S HÉTFŐTŐL A PETŐFI NÉPÉBEN DÉR FERENC: A gesztenyefán túl A SAS 1946. augusztus 1-én alakult meg Dánia, Norvégia és Svédország nemzeti légi- társaságainak egyesítésével. Több mint 100 különböző típusú géppel rendelkeznek, és az elmúlt öt évben a SAS volt a legpontosabb európai légitársaság. 1986-ban elnyerte az AIR Transport World legjobb utasszolgálat díját. Mindezek azért érdekesek, mert 30 évvei ezelőtt, 1957. október 9-én érkezett Magyarországra, a Ferihegyi repülőtérre a SAS légitársaság első repülőgépe, amely Stockholmból Kairóig repült. Jelenleg hetente háromszor érkezik a Ferihegy 1 légikikötőbe a SAS járata. Izgalmas bűnügyi regényt — egy nyomozás történetét — kezdünk folytatásokban közölni hétfőtől. Deme Antal, a frissen előléptetett rendörszázados névtelen levelet kap, melyben arról értesítik, hogy apja — aki 1945-ben, az új demokratikus hadseregben a határvadászoknál teljesített szolgálatot — nem „eltűnt”, hanem gyilkosság áldozata lett. Holttestét — közli a levélíró — a határmenti szélicsi erdőben ásták el. Megkezdődik tehát a nyomozás ... Igazat írt-e a „meg- bünhődött ember”, aki időközben telefonon is jelentkezik? Kinek a felismerhetetlen holttestére találnak? Miért válik gyanússá az erdész? Egyáltalán: lehetséges-e fényt deríteni a gyilkos személyére negyven év múltán? Deme Antalnak a titokzatos történet megoldásában régi barátja, a viktimológus Károlyi András docens segít — a többi folytatásokban, hétfőtől a Petőfi Népében.
