Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-29 / 255. szám

X • PETŐFI NÉPE • 1987. október 29., csütörtök A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT KONGRESSZUSA A többjelöltes módszert vezetik be a párt legfelsőbb vezető testületéinek megválasztásába Külföldi megfigyelők körében a szenzáció erejével hatott az a bejelentés, hogy a Kínád Kom­munista Párt immár félidejéhez érkezett XIII. kongresszusán a többjelöltes módszert vezetik be a párt legfelsőbb vezető testüle­téinek megválasztásában. Ez — mutatnak rá Kína-szakértők — nem egyszerűen formabontás, hanem lényeges előrelépés a pár­ton >beliUli demokrácia tovább­fejlesztésének útján. Mi több, ékes bizonyítéka annak, mennyi­re komolyan veszi a Kínai Kom­munista Párt a Központi Bizott­ság beszámolójában felvázolt po­litikai reformot. Az, ami a kongresszuson tör­ténik, egybevág a kínai lakosság elképzeléseivel és kívánságaival. Ezt mutatja egy Senjangban — Kína egyik vezető ipari központ­jában — megejtett közvélemény­kutatás, amely szerint a megkér­dezettek csaknem nyolcvannégy százaléka híve a reformok meg­gyorsításának és mindenekelőtt a politikai struktúra megrefor­málásának. A felmérés szerint a lakosság úgy véli, hogy a meg­levő politikai rendszerben rejlő hiányosságok okozzák a problé­mák nagy részét a gazdasági re­formban. Sokan rámutattak, hogy égetően szükség van a politikai struktúra reformjára, mert enél- kül fennáll annak a veszélye, hogy visszatér a régi gazdasági rendszer. Mások a politikai re­form segítségével vélik megold­hatónak az olyan problémákat, mint a bürokratizmus, a korrup­ció, a spekuláció, a hatalommal való visszaélés és a rossz vezeté­si stílus. Kiderül a felmérésből az is, hogy a lakosság több mint hetven százaléka indokolatlanul gyorsnak ítéli az áremelkedése­ket és elégedetlen a társadalmi méretekben eluralkodott anya­giassággal. A pekingiek a nyitási politika győzelmeként értékelik a párt- kongresszus számukra is szokat­lan nyilvánosságát, s ebben a kommunista párt erejének és magabiztosságának a jelét látják. Megvitatták a kongresszusi be­számolót a kínai parlament, a népfront, a demokratikus pártok, az értelmiségiek, az Ipari és a vallási körök képviselői is. A vi­tában felszólaló Panosen láma, Tilbet második számú vallási ve­zetője elmondotta, hogy a Kínai Kommunista Párt által beveze­tett reform és a nyitási politika világszerte pozitív fogadtatásra talált. Üdvözölte a pártkongresz- szus elé terjesztett beszámolót, amely magában foglalja a pár- tonkívüliek, közöttük a hívők vé­leményét és javaslatait is. A de­mokratikus pártok képviselői egyetértésüket fejezték ki a Kí­nai Kommunista Párt ama elha­tározásával, hogy intézményesí­tik a kölcsönös konzultáció, az ellenőrzés és az együttműködés gyakorlatát a kommunista párt és a demokratikus pártok között. Közép-amerikai külügyminiszterek Eltitkolták a valós tanácskozása San Jóséban koszovoi helyzetet A San Jóséban 'tanácskozó kö­zép-amerikai külügyminiszterek kedden megkezdték a vitát arról a dokumentumról, amely az augusztus 7-ei közép-amerikai csúcsértekezlet által jóváhagyott rendezési alapelvek gyakorlati megvalósításával foglalkozik. A San José-i értekezlet elé ter­jesztett és kedden a sajtó számára is ismeretessé vált okmány java­solja, hogy az öt közép-amerikai országban egyidejűleg tegyenek lépéseket amnesztia és tűzszünet kihirdetése, a demokratizálás, az irreguláris és lázadó erőknek nyújtott külső támogatás beszün­tetése, valamint szomszédos álla­mok ellen indított támadások megakadályozása érdekében. A dokumentumot kidolgozó albizott­ság indítványozza, hogy az állam­fői megállapodásnak megfelelőén november 5-étől haladéktalanul lássanak hozzá e tervezett intéz­kedések végrehajtásához. Állást kell foglalniuk a külügyminiszte­reknek azzal kapcsolatban is, hogy miképpen érhető el az irre­guláris és lázadó erőknek nyúj­tott külső támogatás beszüntetése. Ez utóbbi kérdés a külügyminisz­teri értekezlet egyik legvitatot­tabb pontja. Az augusztusi államfői megál­lapodás nem szab határidőt az in­tézkedések végrehajtására. Az al­bizottság ezért sürgeti ezek miha­marabbi megvalósítását. Elképze­lése szerint a novembertől tevé­kenykedő, az intézkedések végre­hajtását ellenőrző nemzetközi bi­zottság már érdemi jelentést ter­jeszthet a közép-amerikai állam­fők január elejére tervezett csúcsértekezlete elé. A San Jose-i találkozó záróok­mányának állásfoglalását nagy ér­deklődés előzi meg, hiszen az be­folyásolhatja a washingtoni kong­resszus döntését is az ellenforra­dalmárok támogatásával kapcso­latban. ........mrt »Wvwfti • Sri Lankán az indiai békefenntartó erők bevonultak a főképpen tamilok lakta Jaffna városába. A jelentések szerint azonban mint­egy ezer tamil fegyveresnek sikerült elrejtőznie a dzsungelben. Gorbacsov a „hatok”-ról A világpolitika fejlődésében olyan határhoz érkeztünk, ami­kor mindenki közös ügyévé vált, hogy a háborús fenyegetés elhá­rítása, a biztonságos világ átfogó rendszerének megteremtésére nyíló új lehetőségeket kihasznál­juk. E folyamatban egyre na­gyabb szerep jut a „hatok cso­portjának”, amelynek tagjai — földünk békéjének megszilárdí­tásáért tett következetes erőfe­szítéseikkel '— tiszteletet vívtak ki az egész világon. Ezt tartal­mazza egyebek .között Mihail Gor­bacsov válasza a „hatok csoport­jának”. Az Argentínát, Görögországot, Indiát, Mexikót, Svédországot és Tanzániát magában foglaló cso­port október 7-én közös nyilatko­zatot hozott nyilvánosságra. Kz felhívást tartalmazott arra, hogy a két teljes rakétaosztály felszá­molásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létre­jött elvi megállapodás ösztönző hatására tegyenek további lépé­seket a fegyverkezési hajsza meg­fékezésére és a leszerelés előre- vitele érdekében. A „kettős globális nullameg­oldás” — hangzik Gorbacsov vá­lasza — azért történelmi jelentő­ségű, mert az első gyakorlati lé­pést jelenti olyan kérdések ra­dikális megoldása felé, mint a hadászati támadó fegyverkész­letek ötvenszázalékos csökken­tése, a fegyverkezési hajsza vi­lágűrre való kiterjedésének meg­akadályozása, a nukleáris fegy­verkísérletek betiltása. A Szov­jetunió — jelenti ki az SZKP KB főtitkára — gyakorlati tettekkel támasztotta alá a kérdések mi­előbbi megoldására irányuló po­litikai akaratát. Az üzenet a „hatoknak” az atomfegyver-kísérletek tilalmá­val kapcsolatos javaslataival ösz- szefüggésben megemlíti, hogy az erről szóló átfogó szovjet—ame­rikai tárgyalások kezdete előtt a szovjet tudósok olyan intézkedé­sek kidolgozásával foglalkoznak, amelyek egy jövőbeni megálla­podás tiszteletben tartásának el­lenőrzésére vonatkoznak. E kér­dést a „hatok” szakemberei is tanulmányozzák. E témában kö­zös kísérletek folytatása erősít­hetné a gyakorlati együttműkö­dést, hogy minél hatékonyabbá tegyük a nukleáris fegyverkísér­letek beszüntetésének ellenőrzé­sét. Ilyen együttműködésre a szov­jet tudósok mindig készen áll­nak. A Szovjetunió szélesebb össze­függésekben is kész együttmű­ködni a hat állam kezdeménye­zéséhez csatlakozókkal, ha a fegy­verkorlátozás és a leszerelés konk­rét problémáinak megoldásait ke­resik. A szerbiai tartalékos tisztek szö­vetségének elnöksége a napokban azzal vádolta meg Dobrivoje Vi­di eset, a JKSZ KB Elnöksége nemzetközi együttműködési bi­zottságának elnökét és Tihomir Vlaskalicsot, a jugoszláv föderáció tanácsának tagját, hogy a hetve­nes évek végén és a nyolcvanas évek elején a Szerb Szocialista Köztársaság vezetőiként ismerték, de a nyilvánosság elől: eltitkolták a valós koszovói helyzetet, s ezért becsületbíróság elé kell őket állí­tani. A JKSZ KB elnöksége keddi ál­lásfoglalásában „erkölcsi és poli­tikai szempontból elfogadhatat­lannak és rendkívül veszélyesnek” ítélte meg ezt, és a hozzá hasonló felelőtlen rágalmazásokat”, amik­re az utóbbi lidőben.kUlönbözó tár­sadalmi-politikai fórumokon és a sajtóban is volt példa. BANGLADES Ezren a börtönben A bangladesi rendőrség az el­lenzéki politikusok begyűjtésé­vel akarja elejét venni a kor­mányzattal szembenálló erők tömegmegmozdulásainak. Párt- források szerint az utóbbi na­pokban több mint ezerötszáz el­lenzéki vezetőt és aktivistát vet­tek őrizetbe a hatóságok. Az ellenzéket alkotó három pártszövetség november tizedi­kére hirdette meg a „dakkai ostromot”. Ezen a napon száz­ezrek vonulnának a fővárosba, hogy a kormányhivatalok meg­szállásával követeljék Hoszain Mohammed Ersad elnök lemon­dását. Az ellenzék szemében az öt éve katonai puccsal hatalom­ra került államfő országlása tör­vénytelen és katonai rendszeré­nek a lényege a polgári külső ellenére sem változott. A rendőrségi begyűjtések hét­főre virradóra kezdődtek. A le­tartóztatások miatt országszerte tüntetések bontakoztak ki, ám a felvonulásokat a karhatalom rendre szétverte. A hatósági fel­lépés következtében hárman meghaltak és csaknem háromszá­zan megsebesülték. Haszina Vazed, az Avami Li­ga elnöke közölte, hogy a szer­vezete irányította nyolcpárti szö­vetség soraiból mintegy ezer ak­tivista került börtöhbe. Őrizetbe vették a Bangladesi Kommunis­ta Párt száz tagját is. LIBANON Túszszabadulás % Huszonegy hónapos fogság után a hét elején Bejrútban elrablói szabadon engedtek egy dél-ko­reai diplomatát. Do Ke Szungot, Dél-Korea bejrúti nagykövetsé­gének másodtitkárát 1986. ja­nuár 31-én rabolta el a „Zöld Brigádok” nevű korábban isme­retlen szervezet. Az emberrablók eredetileg tíz­millió dollárt kértek foglyuk sza­badon bocsátásáért, de végül megelégedtek az egymillióval is. Berecz János beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) ményekkel és szorongással, né­hány koronával a zsebében elin­dult a fővárosba szakmát tanul­ni. Inaskodása során nemcsak a kómüvesmesterséget tanulta meg kiválóan, hanem hamarosan — alig húszévesen — a Magyar Ép(- tőmunkások Országos Szövetsé­gének — a MÉMOSZ-nak is szer­vezője és vezetője lesz. Ettől az időtől kezdve élete szorosan ösz- szefonódik a szakszervezeti moz­galommal. Innen vezetett tovább az útja az akkori idők leghala­dóbb szervezetéhez, a szociálde­mokrata párthoz, amelynek ha­marosan egyik legnépszerűbb, legaktívabb vezetője lett. Mindebből következően szinte természetesnek tarthatjuk, hogy az elsők között üdvözli lelkese­déssel, reményekkel telve az oroszországi szocialista forradal­mat. Joggal mondhatjuk: felis­merte a társadalmi haladás nagy történelmi példáját. 1919. március 21-én teljes meg­győződéssel a két pártba tömö­rült munkásosztály által megte­remtett Tanácsköztársaság mel­lé állt. Támogatta a pártegye- sülést és csatlakozott is az egye­sült párthoz. A Budapesti Mun­kástanácsban ő hirdette ki hatal­mas lelkesedés mellett a mun­káshatalom győzelmét. E törté­nelmi nap estéjén teljes egyön­tetűséggel bízták Garbai Sándor­ra az első magyar munkáskor­mány, a Forradalmi Kormány­zótanács elnöki tisztét. Felemelő érzés arra gondolni, hogy a munkás Garbai Sándor, akinek addig soha nem volt vá­lasztójoga, 1919 márciusában a magyarországi Tanácsköztársaság kormányzótanácsának elnöke lett. E magas tisztség betöltésével a hatalomra került munkásosztályt is szimbolizálta. Végsőkig a Tanácsköztársaság mellett állt. Megdöntése után éle­tének hányatott, emigráoiós idő­szaka kezdődött. Amikor távozni kényszerült, még nem gondolta, hogy soha többé nem térhet visz- sza szeretett hazájába. De bárhol élt és dolgozott, hű maradt ha­zájához és a szocialista forrada­lom eszméjéhez. Hazánk felszabadulása után hazaigyekezett. A politika akko­ri, itthoni irányítói azonban két­ségbeesett kísérleteit elhárítot­ták, elodázták. Tévesen, rosszin­dulatúan Ítélték meg politikai magatartását. 1947 őszén elkese­redetten, magányosan halt meg a francia fővárosban. Őszintén és tárgyilagosan meg kell mondanunk, hogy a szociál­demokrata párt — különösen a századforduló első évtizedeiben, összefonódva a szakszervezeti mozgalommal — képes volt olyan politikai demonstrációk megszer­vezésére, amelyek célja elsősor­ban a munkásság szociális fel- emelkedése, sanyarú helyzetének javítása volt. Politikai irányvo­nala azonban az országnak elsőd­legesen — lehetőleg békés — pol­gári demokratikus átalakulását tűzte céljául, a baloldaliakkal kötendő koalíció keretében. Jól tudjuk, hogy ennek lehetősége a szociáldemokrácia illúziója. A történelmi tanulságokon ala­puló következtetés sarkall tehát bennünket arra, hogy múltunk tisztázásával megbecsülést ad­junk azoknak a haladó hazafiak­nak, akik a magyar nép elnyo­mott osztályaiért harcoltak egész életükben. Ilyen ember volt Gar­bai Sándor is. Ki kell monda­nunk: az osztályban, népben, nemzetben gondolkodó és ezért cselekvő Garbai Sándor mai' je­lenünk neves előfutára. Egész élete szerves része a társadalmi felemelkedésért folytatott heroi­kus küzdelemnek. Bár voltak ku­darcéi, politikai tévedései, élete végéig hű maradt a proletárfor­radalom eszméjéhez, és minden kérdésben a dolgozók érdekeit tartotta szem előtt. Ezért tiszte­lettel adózunk hűségének, tisztes­ségének, egész életútjának. A szobor leleplezése után. Kis­kunhalas Város Tanácsának el­nökhelyettese, Somogyi Antal be­jelentette, hogy Garbai Sándor­nak posztumusz díszpolgári cí­met adományoz a város. Az ezt rögzítő dokumentumot a legkö­zelebbi hozzátartozónak, dr. Far­kas Józsefnének, Garbai Sándor unokájának nyújtották át. A szoboravató ünnepséget kö­vetően Berecz János megtekin­tette a halasi Végh-kúriában Dió­szegi Balázs Munkácsy-dijas fes­tőművész állandó kiállítását, majd elutazott Bács-Kiskunból. Grósz Károly és Wojciech Jaruzelski megbeszélése (Folytatás az 1. oldalról.) lentőségét hangsúlyozták azért is, mert az a gazdasági kibontako­zás végrehajtásának feltétele, to­vábbá tágítja egy-egy ország mozgásterét. Ebben az összefüg­gésben is nagyra értékelték Mi­hail Gorbacsov békekezdeménye­zéseit. A két ország viszonyában Grósz Károly és Wojciech Jaruzelski egyaránt fontosnak nevezte a rendszeres politikai konzultáció­kat. Ezzel kapcsolatban a lengyel vezető megemlítette, hogy nagy várakozással tekint közelgő ma­gyarországi látogatása elé. Külön elismeréssel szólt arról, hogy Ma­gyarország a legnehezebb idő­szakban is fenntartás nélkül tá­mogatta a lengyel szocialista megújulási törekvéseket. Egyetértettek abban, hogy az egyszerű árucsere lehetőségei ki- merülőben vannak, döntő jelen­tőségű lett a kooperáció és ezen belül a vállalatok közötti közvet­len együttműködés fejlesztése. Ezért a lengyel és a magyar kor­mányzatnak törekednie kell az ehhez szükséges minden feltétel megteremtésére. A találkozó után Grósz Károly rövid városnéző sétát. tett. Meg­tekintette az óvárost és az újjá­épült varsói királyi várat. A dél­után folyamán a varsói magyar nagyikövetség épületében találko­zott a magyar kolónia tagjaival. Grósz Károly szerdán hazauta­zott Budapestre. Az ipari osztály tevékenységéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) 260 vállalat és szövetkezet 1325 egysége áll a lakosság rendelke­zésére, s a 7621 kisiparos több­sége szintén részt vállal e tevé­kenységből. Tény azonban, hogy a szolgáltatások minősége és gyorsasága még nem kielégítő. Az alapellátás színvonalának emelése és a tartós fogyasztási cikkek javításának megoldása a legsürgetőbb. Az energiagazdálkodás a hosz- szú távú koncepcióra épül, amely­nek fontos része az energiaracio­nalizálás és a takarékosság. Súlyponti feladat a földgázháló­zat fejlesztése (öt év alatt húsz településre jutott el), kiemelt fel­adat a Baja—Kalocsa vezeték el­készítése. Folytatni kell a vil­lamosítási programot, különösen a tanyás térségekben. Az árhatósági feladatkör há­rom éve kibővült, 1988. január 1-jétől pedig — a kereskedelmi egységek ellenőrzését leszámítva — a munka teljesen az ipari osztályra hárul. Külső szakem­berek bevonásával, a térségek­ben igazgatási társulások létre­Hazánkba érkezett Anatolij Gribkov Anatoüj Gribkov hadseregtá­bornok, a Varsói Szerződés Tag­államai Egyesített Fegyveres Erői törzsénék főnöke tegnap .Buda­pestre érkezett. Magyarországi látogatása során megtekinti a ha­zánkban folyó Bazalt ’87 elneve­zésű harcászati gyakorlatot. hozásával évente száznál több gazdálkodó egységnél végeznek vizsgálatot, amelyeken az ár és a minőség összhangját és a sza­bályszerű számlázást figyelik kü­lön is. A vitában felvetődött kérdé­sekre Dömötör Tibor osztályve­zető válaszolt. Szóba került a műszaki értelmiség helyzete, perspektívája s az is, hogy a struktúraváltáshoz nélkülözhe­tetlen a vállalati érdekeltség és a tőke — akár helyi, akár köz­ponti forrásból. Bács-Kiskun- ban jelentős a nem ipari ágaza­tok ipari tevékenysége, s szük­ség van Baja térségében is az iparral foglalkozó területi tár­sadalmi szervekre. Az összefoglalóban megálla­pították, hogy az osztály mun­kája jó színvonalú, van koncep­ciója, aktiv szerepet vállal a megye műszaki-gazdasági éle­tében, az iparpolitika kialakítá­sában, megvalósításában. Ezt bizonyitja az is, hogy az orszá­gosnál dinamikusabb az ipari növekedés Bács-Kiskunban. A megye iparszerkezete nem rossz, nincsenek válságágazatok, (Folytatás az 1. oldalról.) ték a szociálpolitikai és a mun­kával nem közvetlenül összefüg­gő egyes járandóságok (gyermek- gondozási segély, családi pótlék, stb.) többletkiadásait. Az előadó kitért a társadalom­biztosítás és az egészségügy kap­csolatára, melyet szeretnének a jövőben szorosabbá tenni. Ennek a törekvésnek egyik jele, hogy az orvosszakértői intézet visszake­rül a társadalombiztosításhoz. Be­de a termékstruktúrát a válla­latoknak folyamatosan meg kell újítaniuk, alkalmazkodva az orszá­gos igényekhez és a piachoz. Nö­vekszik a kis és a közepes mére­tű vállalatok szerepe. Amikor a végrehajtó bizottság elfogadta a beszámolót és meghatározta a feladatokat, egyben javaslatokat is kért az osztálytól a gazdasá­gos iparfejlesztésre, telepítésre. Ezt követően tanácskozott a testület az egészségmegőrzési társadalmi program hosszú távú megyei feladatairól. Miután az utóbbi két évtizedben a lakosság egészségi állapota rosszabbodott, a cél nem lehet más, mint az egészségesen eltöltött évek, a te­vékeny élet meghosszabbítása. Amint azt a napirend vitájában felszólaló dr. Illés Béla egészség- ügyi miniszterhelyettes is meg­fogalmazta, az egészség megór- zéséért az egyén és a társadalom egyaránt felelős. De nincs Időnk keresni a mértéket — a feladat sürgető: mindenki aki tenni akar, az cselekedjék a maga területén! A végrehajtó bizottság vége­zetül egyéb ügyekben döntött. V. T. jelentette: 1988-tól naptári na­pok szerint számítják a táppénzt. Némileg kevesebbet kap, aki csak néhány napig betegeskedik, tar- tósabb munkakiesés esetén az eddiginél valamivel több lesz a járandóság. A több mint kétórás tájékoz­tatón szinte a hallgatósággal együtt gondoltak végig' időszerű társadalombiztosítási kérdéseket, H. N. Tájékoztató a társadalombiztosításról Igény: a rugalmas alkalmazkodás (Folytatás az 1. oldalról.) rint — mintegy 4—4,3 milliárd forinttal csökken, a mezőgazda- sági üzemek 12—13 százalékában viszont mintegy félmilliárd fo­rinttal növekszik. (Tehát a dif­ferenciálódás fokozódik). Bács- Kiskunban a mezőgazdasági üze­mek 26 százalékában várható nyereségnövekedés, mértéke azonban az országos szint alatt maradt. Az országban ezer me­zőgazdasági üzemben csökken a nyereség. Bács-Kiskunban ki- lencvenben, s itt várhatóan a je­lenleginél néggyel több kerül a veszteségesek közé. A szabályo­zás következtében kedvezőtle­nebbé válik az élőmunka-igényes ágazatok helyzete. A kedvezőt­len adottságúak támogatásrend­szere pedig a nyereséges gaz­dálkodásra ösztönöz. Az államtitkár beszélt az ár­rendszerről, a támogatásokról, a szervezeti módosításokról, ame­lyeknek a hatékonyabb terme­lést kell szolgálniuk. A megyei eredményekre és tenniva'ókra néhány összehasonlitó adattal hívta föl a figyelmet: Bács-Kis­kunban az eszközhatékonyság jobb az átlagosnál, az élőmunka hatékonysága viszont kedvezőt­lenebb. Az előadók válaszoltak a me­zőgazdasági szövetkezetek, vál­lalatok, társulások, intézmények vezetőinek kérdéseire, majd a tanácskozás dr. Matos 'László zárszavával ért véget. Cs, I. ■t 1 \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents