Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
TS • PETŐFI NÉPE • 1987. október 3. Várkonyi Péter megbeszélései Várkonyi Péter külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakán New Yorkban csütörtökön találkozott Bolaji Akinyemi nigériai, valamint Berhank Bayih •etiópiai külügyminiszterrel. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és megvitatták a bilaterális kapcsolatok alakulását. A magyar külügyminiszter csütörtökön találkozott dr. Ahmed Taleb Ibrahimi algériai külügyminiszterrel, akivel véleményt cserélt a közel-keleti térség időSzovjet—argentin A szovjet és az argentin külügyminiszter pénteken egyezményeket írt alá az országaik közti gazdasági, kulturális és konzuli kapcsolatok fejlesztéséről. Többek között megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió konzulátust nyit Buenos Airesben, amint az argentin hatóságok Váed- mába, Argentína majdani új fővárosába telepítik át a kormány székhelyét. Alfonsin köztársasági elnökkel folytatott csütörtöki megbeszélésén Eduard Sevardnadze átadta az argentin államfőnek Mi- bail Gorbacsov üzenetét. Négyoldalas levelében Gorbacsov elismerését fejezte ki Alfonsinnak a 'leszerelés és a béke érdekében kifejtett munkájáért. Ügy ítélte meg, hogy számos' alapvető kérdésben azonos vagy hasonló a két kormány álláspontja, és emiatt erősödött a két ország közti bizalom, fokozódott a kölcsönös megértés. Állást foglalt az ArNew Yorkban szerű kérdéseiről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Dr. Várkonyi Péter csütörtökön találkozott dr. Alois Mock osztrák alkancellárral, szövetségi külügyminiszterrel. Áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös tekintettel az európai biztonsági és együttműködési folyamatra. Mindkét részről leszögezték, hogy érdekeltek a bécsi utótalálkozó sikerében. egyezmények gentinához fűződő baráti kapcsolatok fejlesztése mellett. Gorbacsov elismerően írt a dél-amerikai országoknak a „Hatok” el nem kötelezett csoportjában játszott szerepéről. Ügy ítélte meg, hogy Argentína hangjára a latin-amerikai földrészen mesz- sze tűi is odafigyelnek. Támogatásáról biztosította Argentínát a közép-amerilkai békés rendezésre törekvő Contadora-csoport munkájának segítésében. Gorbacsov levelében elítélte azoknak a köröknek a magatartását, amelyek politikai nyomást gyakorolnak az eladósodott országokra, kihasználva szorult gazdasági és pénzügyi helyzetüket Alfonsin és Sevardnadze megbeszélésén az argentin köztársasági elnök méltatta a szovjet társadalomiban végbemenő változásokat mind a Szovjetunió, mind pedig a világ más országai szempontjából. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: Wétfő: Sevardnadze szovjet külügyminiszter Brazíliába érkezett. — Bécsben a nyári szünet után folytatódtak a tárgyalások a hagyományos fegyverek csökkentéséről. — A brit munkáspárt brightoni értekezletén a politikai program felülvizsgálatát határozta el. Kedd: Magyar—osztrák kormányfői tárgyalások Budapesten, nyilatkozatot írt alá Grósz Károly és Franz Vranitzky világkiállítás közös megrendezéséről. — Elutazott Budapestről Kenneth Kaunda zambiai államfő. — Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalt az ENSZ közgyűlésén. — Mihail Gorbacsov szabadságáról visszatérve a Kremlben 300 fős francia küldöttséget fogadott. Szerda: Az amerikai szenátus megszavazta az Irán elleni embargót. — A mozambiki elnök Párizsban francia se- ítséget kért gazdasági ne- ézségeik eloszlatásához. — Bush amerikai alelnök, aki a hét elején Varsóban tárgyalt, Bonnban tett villámlátogatást, majd Párizsban folytatott megbeszéléseket és megnyugtatni igyekezett a francia vezetőket a készülő amerikai— szovjet megegyezéssel kapcsolatban. — Romániában leváltották az egyik miniszter- elnök-helyettest és a villamos-energiaügyi minisztert. Csütörtök: A szovjet sajtó közli Mihail Gorbacsov Murmanszk- ban elmondott beszédét, amelyben az SZKP főtitkára kijelentette: az átalakítás kritikus szakaszba érkezett. — Ojabb tartályhajókat ért támadás a Perzsa (Arab)-öbölr ben. — A Madridban megkezdődött ETA-perrel egy • időben merényletek történtek, ugyanakkor a spanyol és a francia rendőrség térroris- tagyanús személyeket vett őrizetbe. — A Kínai Népköz- társaság nemzeti ünnepén fontos kijelentések hangzottak a vezetők részéről a jövőt illetően. Péntek: Sevardnadze szovjet külügyminiszter az argentin fővárosban tárgyal. — Bush amerikai alelnök európai körútját befejezve Londonból, Thatcher asszonnyal volt megbeszélései után indult haza. — Üj szovjet leszerelési kezdeményezés: legyen atom, fegyvermentes övezet Európa északi részén, még a sarkkörön túli területeken is. — Feszültség India és Pakisztán között a Kashmirban történtek miatt. A hét fő kérdése Mit tehetnek az európai kis országok az enyhülésért? Az utóbbi napokban egész sor példa adódott Európában arra, hogy a kelet—nyugati kapcsolatokban határozottan érvényesül az enyhülés. A leglátványosabb esemény kétségtelenül Busái amerikai alelnök lengyelországi utazása volt, amelynek során a washingtoni politikus a lengyel vezetőkkel tárgyalt, de találkozott Glemp bíborossal éppúgy, mint az ellenzéki Lech Walesával, azonkívül közvetlenül szólhatott a lengyelekhez a varsói televízióban. Ilyen magas rangú vendége 1980 óta ritkán volt a lengyel fővárosnak. Az amerikai —lengyel viszony lassú normalizálódása, persze, bizonyos fokig összefügg azzal, hogy jövőre elnökválasztás lesz az USA-ban: Bush alighanem indulni fog, s elnökjelöltként szüksége lesz az amerikában élő lengyel származású választók voksára is. Viszont nyilvánvaló, hogy a lengyelországi konszolidálódás előrehaladása ugyancsak indokolttá tette Washington viszonylagos engedékenységét. Lengyelország kapcsolatai Ausztriával sohasem szakadtak meg, most Vranitzky kancellár minapi varsói útja nyomán szorosabbra fűzhetők. Ugyanez az osztrák államférfi volt a héten Budapest vendége. A magyar vezetőkkel volt tárgyalásai megmutatták, hogy az európai kérdésekben Magyárország és Ausztria álláspontja vagy azonos, vagy közeláll egymáshoz. Grósz Károly és Franz Vranitzky egyetértett abban, hogy a kis és közepes országok együttműködése kedvező hatással van az európai légkörre. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy ha a ridegebb és nehezebb időkben is hozzá tudtak járulni a kis országok a helyzet javításához, akkor most még inkább ebbe az irányba kell hat- niok. El kell oszlatni a Kelet és Nyugat közfi korábbi gyanakvást, sokoldalúvá kell tenni az UTÓTALÁLKOZÓ Lassan halad a záródokumentun szerkesztése Halad az európai utótalálkozón a záródokumentum szerkesztésének munkája, bár igen lassan — hangoztatták NATO- forrasok pénteken a sajtó előtt. Mint mondták, az első kosár, a katonai biztonság kérdéseiben kezd kibontakozni a munka, haladást ígér a kereskedelmi-gazdasági együttműködéssel foglalkozó bizottság is, és kezdődik a szövegezés a földközi-tengeri bizottságban. Ugyanakkor — a nyugati vélemény szerint — nincs még érdemi haladás az emberi jogok és kapcsolatok fejezetének szövegezésében. Nincs még egységes NATO-álláspont arról, elfogadják-e'a Szovjetunió javaslatát moszkvai konferencia rendezésére a humanitárius kapcsolatokról. Egyes NATO-tagok a javaslat mellett, mások ellene foglalnak állást és vannak elgondolások több ilyen jellegű tanácskozás rendezésére, az egyikre 1989-ben, a forradalom 200. évfordulója alkalmából, Párizsban. Nem alakult még ki végleges NATO-álláspont arról sem, hogy végül is milyen keretben hívják majd össze az összeurópai haderőcsökkentési tárgyalásokat. Változatlan a francia vélemény, hogy elutasítják a két katonai szövetség közötti tárgyalásokat. (A VSZ és a NATO országai február óta tárgyalnak Bécsben, e fórum előkészítéséről.) Sao Panló-i magyar napok A Sao Pauló-i magyar rendezvénysorozat előestéjén Sütő Gábor, a Magyar Népköztársaság brazíliai nagykövete sajtóértekezletet tartott a brazil fővárosban. Beszámolt Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődéséről, gondokról, törekvésekről egyaránt, majd szólt a kétoldalú kapcsolatokról. A magyar—brazil együttműködés az elmúlt egykét évben jelentős fejlődésen ment át, de a lehetőségek ma is messze meghaladják az eredményeket. Magyarország minden szinten a kapcsolatok harmonikus és számottevő fejlesztésére törekszik Brazíliával. Gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink kifejezetten jól fejlődnek, a politikai és kulturális kapcsolatok szintje viszont észrevehetően elmarad. Magyar részről készek a politikai és a kulturális kapcsolatok magasabb szintre emelésére — mondta. Kérdésekre válaszolva szólt arról, hogy 1986-iban nem következett be mennyiségi növekedés a kereskedelmi kapcsolatokban, de közös erőfeszítéssel elértük, hogy a mindig jelentős magyar import egyharmadát sikerült magyar exporttal fedezni. Ez a siker mutatja, hogy ha két ország együttes erőfeszítéseket tesz, a gondok könnyebben megoldódnak. Mint mondotta, ilyen erőfeszítésre 1987-ben különösen nagy szükség van, mert áz év első nyolc hónapjának a mérlege nagyfokú kiegyensúlyozatlanságot mutat: a brazil export tízszeresen felülmúlja a magyar exportot. I l • Franz Vranitzky osztrák kancellár budapesti látogatása során a magyar főváros panorámájában gyönyörködik. (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — KS) országok közti párbeszédet. A kis országoknak tulajdonképpen jobbak is a lehetőségeik, s ezért mutathatnak példát. Grósz Károly hozzáfűzte, hogy tapasztalatai szerint a jelenlegi szovjet vezetés igényli ezt a közreműködést a kis országoktól. A magyar—osztrák kormányfői találkozón szó volt arról a nagyszabású tervről, amely szerint 1995-ben a világkiállítást közösen rendezze meg Bécs és Budapest! Figyelmet érdemelt a héten Koivisto finn köztársasági elnök berlini látogatása is, amelynek során aláírták a vízumkényszer eltörléséről szóló egyezményt. Ez az első ilyen megállapodás, amelyet az NDK nem szocialista országgal kötött. S ha már Berlinnél tartunk: szovjet részről elhangzott olyan megjegyzés — igaz, félhivatalos formában — amely Nyugat-Ber- lin helyzetének majdani felülvizsgálatával új reridezést helyezett kilátásba. Ezt ugyan ma még az NDK-ban nem tartják időszerűnek, de keléten és nyugaton sokak fülében visszacseng Erich Honeckernek a Saar-vidéki szülővárosában elhangzott kijelentése: „eljön az idő, amikor a határok nem ; elválasztani, hanem összekötni fógják a két német államot!” ÚJ TAGDÍJRENDSZER A SZOT elnökségi ülése Pénteken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsá- 'nak elnöksége. A testület előterjesztést vitatott meg az új tag- díjrendszer bevezetéséről. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa hozott határozatot a 30 éve fennálló tagdíjrendszer egyszerűsítésére és korszerűsítésére. A személyi jövedelemadó beyezetésével lehetségessé, de szükségessé is válik a tagdíjfizetés új alapokra helyezése. Az Országgyűlés elfogadta a szakszervezeteknek azt a javaslatát, hogy a kifizetett tagdíj ne képezze a jövedelem részét, így az után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Az elnökség által megvitatott tervezet olyan tagdíjrendszerbevezetését javasolja, amely biztosítja, illetve fokozatosan bővíti a tagság részére eddig nyújtott juttatásokat; erősíti az alapszervezetek pénzügyi stabilitását; a szakszervezeti tagságnak nem jelent többletterhet; továbbra is fenntartja a. mozgalom anyagi függetlenségét. Ezeknek a követelményeknek a tagdíjrendszer akkor tud megfelelni, ha a tagok főfoglalkozású munkaviszonyukból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló havi keresetük és az esetleges táppénz együttes összegének megközelítőleg egy százalékát fizetik tagdíjként. Az adó- mentesség csak úgy biztosítható, ha a tagdíjakat a bérszámfejtés során levonják a dolgozók keresetéből. Az elnökség úgy határozott, hogy a SZOT döntése előtt további konzultációkat folytat a tagsággal a tagdíjrendszerről. ERŐSÍTENI kell a tulajdonosi szemleletet Szövetkezeti vezetők tanácskozása Pénteken Pécsett megkezdődött az ipari, mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek vezetőinek kétnapos országos tanácskozása. Dányi Pál, a Baranya megyei pártbizottság első titkára megnyitójában többek között azt hangoztatta, hogy az ország gazdasági gondjainak megoldása nem szűkén értelmezett gazdasági feladat; a szövetkezetek — saját gazdasági tevékenységük javításán kívül — az utóbbi időben meggyengült mozgalmi jellegük erősítésével is erőteljesen hozzájárulhatnak a megvalósításához. Szlamenioky István, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, az előbbiekkel összhangban állást foglalt a szövetkezetek legfőbb sajátosságát jelentő tagsági viszony, a szövetkezeti élet demokratizmusa, valamint a tagság tulajdonosi érdekeltségének a továbbfejlesztése mellett. Mint mondotta, a fogyasztási szövetkezetek tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy a tagok kötődését nem csupán a nyereségérdekeltség,, hanem a tulajdonlás, a személyes birtoklás érzése is befolyásolja és növeli. A fogyasztási szövetkezetek által alkalmazott vásárlási visszatérítésen kívül még számos egyéb lehetőség is kínálkozik e kapcsolat erősítésére. Ezt segíti a célrészjegyek arányára vonatkozó kötöttségek tervezett feloldása is. Adóreform és kereskedelem Andrikó Miklós sajtótájékoztatója Andrikú Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkár pénteken sajtótájékoztatón ismertette, hogy miként alakulnak a belkereskedelem feladatai az adóreform bevezetésével kapcsolatiban. Elmondta, hogy 55 ezer állami és szövetkezeti üzletben mintegy 300 ezer árucikk átárazásra vár az év végén, s a jövő év első napjaiban a kereskedelem dolgozóira. A legfontosab feladat, hogy ez idő alatt ne legyen fennakadás az áruellátásban, s elsősorban az alapvető cikkek beszerzése ne ütközzék nehézségekbe. Az államtitkár ezután a forgalom ez évi alakulásáról, s a várható kínálatról szólt. Mint mondotta, a tervezettnél mind változatlan, mind folyó áron lényegesen jobban növekedett az év eddig eltelt időszakában a kiskereskedelmi forgalom. Folyó áron tíz, összehasonlítható áron pedig 3 százalékkal több árut értékesített a kereskedelem, mint a múlt év azonos időszakában. Különösen augusztusban és szeptemberben növekedett meg erőteljesen a kereslet a nagy értékű, tartós fogyasztási cikkek iránt. • A kereskedelem arra törekszik, hogy a karácsonyi bevásárlások idején kellő választékot biztosítson az ajándékozható cikkekből, bár olyan kínálatot feltehetően nem tud produkálni, mint tavaly. A jövő évi áruellátásról szólva Andrikó Miklós hangsúlyozta; élelmiszerekből várhatóan kiegyensúlyozott lesz a kínálat, noha az eddig gyakran hiánycikknek számító termékekből — például Ráma margarinból, napraforgóolajból, szalámiból, gyulai kolbászból — továbbra sem tudják( kielégíteni a keresletet. A zöldség-gyümölcs téli tárolása terveszerűen folyik, s a gyenge burgonyatermés miatt 40 ezer tonna megfelelő minőségű és viszonylag olcsó lengyel burgonyát vásárolt a belkereskedelem. A vegyi áruk kínálata valamelyest javult az utóbbi időben — megszűnt például a korábbi krónikus festékhiány — választékhiánynyal azonban továbbra is számolni kell. A ruházati termékek némelyikét, például a gyermekruhákat importálni szándékozik a kereskedelem, mert ezekből nem elegendő a hazai ipar kínálata. Az iparcikkek közül az immár hosszú ideje gyakran hiányzó televízió, mélyhűtőláda és automata mosógép mennyisége továbbra sem elegendő. . Az átállással kapcsolatban felmerülő esetleges problémák gyors megoldására, az operatív intézkedések végrehajtására tárcaközi bizottság alakult, amelynek feladata, hogy összegyűjtse a piaci információikat és intézkedéseivel segítse a kereslet-kíná- 4lat egyensúlyának megteremtését, az áruellátás színvonalának megtartását — mondotta az államtitkár. Szakszerű, átgondolt intézkedési terv A hét új kérdése Bővíteni tudja-e kapcsolatait a Szovjetunió Latin-Amerika országaival? Sevardnadze szovjet külügyminiszter úgyszólván úttörő jelentőségű útra vállalkozott, amikor washingtoni tárgyalásai után latin-amerikai fővárosokba utazott: Brasilia után Buenos- Airesbe, hogy a végén Havannát, a latin-amerikai földrész első szocialista államának fővárosát is felkeresse. Korábban a Szovjetuniónak viszonylag lazák és kevésbé gyümölcsözőek voltak a kapcsolatai a latin-amerikai országokkal. Nem csoda, hiszen a Monroe-el- vet valló Washington igyekezett távol tartani azoktól, mondván, hogy „Amerika az amerikaiaké”, amit természetesen úgy értelmezett, hogy Latin-Amerika is az Egyesült Államoké ... A szovjet külügyminiszter brazíliai tárgyalásain főként a gazdasági együttműködés fokozásáról volt szó, tíz évre szóló' gazdasági megállapodást írtak alá, de az egyéb kapcsolatok szorosabbra fűzésénék fontosságában is egyetértett Sevardnadze a vendéglátóival. Kulturális megállapodás szintén létrejött a mai világhatalom és a XXI. században szintén nagyhatalmi rangra emelkedni képes latin-amerikai óriásállam között, ! Argentínában hasonlóan barátságos légkör fogadta a szovjet vendéget. Itt szentén előtérben állottak a gazdasági kérdések, hiszen — akárcsak Brazília — Argentína is a súlyos államadósság terhe alatt nyögve ki van téve az elsősorban észak-amerikai hitelezők nyomásának. A latin-amerikai államok elsőrendű érdeke, hogy 1 — szaknyelven szólva —„diverzifikálják” nemzetközi gazdasági kapcsolataikat, tehat széles; körben keressenek partnereket és üzletfeleket. Ez a törekvésük nyilván találkozik a szovjet gazdasági átalakulás jegyében megfogalmazott moszkvai törekvésekkel. Ami a nagypolitikát illeti, La- tin-Amerikában megfigyelhető a rokonszenv a szovjet leszerelési javaslatok iránt. Moszkva régóta sürgeti, hogy Latin-Amerika váljék atomfegyvermentes övezetté! (Folytatás az 1. oldalról.) fontos tényezőiről. A boltokban például szerényebb a választék, minit amit az ipari termelés után elvárhatnánk. Gyakran kerülnek forgalomba gyenge minőségű termékek, de nem rendezett kellően a reklamációk, a szavatossági ügyek intézése sem. Az áfészek és a Zöldért ármérséklő hatása nem érvényesül eléggé, az árakat több területen a magánkereskedelem diktálja. Végezetül beszélt az előadó arról, hogy a vezetői munka rpég- ítélésének alapja az irányítása alá tartozó egység tartós eredményessége lehet csak. A vitaindító élőadás után tizenhárom hozzászólás hangzott el. Köztük Mari Tibor, a hűtőház igazgatója elmondta, hogy növelik a vállalat önállóságát és szorosabbra fűzik a kisgazdaságokkal való kapcsolatot. Csala Imre, a Dávodi Augusztus 20. Tsz elnöke a gazdasági egységek vezetőinek felelősségét hangsúlyozta. Bajnai György, a Blévisz elnöke, valamint Földvári István, a BÉFA igazgatója azt javasolta, hogy a gazdasági feltételrendszert és szabályzókat mielőbb bocsássák a vállalatok rendelkezésére. Horváth Máté, a Finomposztó ' vezérigazgatója arról szólt, hogy gyárukkal kapcsolatban sok téves hír kapott szárnyra. Kijelentette: szó sincs arról, hogy a Finomposztó elbocsássa négyszáz dolgozóját. Az viszont igaz, hogy korszerűsítették a termékszerkezetet és ez szükségessé tette az átcsoportosítást. Várhal- mi Miklós, a Híradástechnikai Kisszövetkezet elnöke, a külföldi—magyar vegyesvállalatok létesítése, és a műszaki fejlesztés meggyorsítása mellett szólt. So- moskövi István, a tsz-szövetség titkára elmondta, hogy nagyobb támogatást lát szükségesnek a mezőgazdasági gépek alkatrészellátásában. Tdhai László átadta a megyei pártbizottság üdvözletét az aktívaértekezletnek, majd az előterjesztett kibontakozási programról elmondta, hogy az jól illeszkedik az országos és a megyei irányelvekhez. Hangsúlyozta, hogy alapvető változások következnek, és folyik a végrehajtási utasítások kidolgozása. Fontosnak ítélte a munkaerőmozgás -elősegítését. Az aktívaértekezleten Pap p György, a városi pártbizottság első titkára mondott zárszót. G. 2.