Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

2 • PETŐFI NÉPÉ • 1987. október 19. események sorokban " TOKIO Csőn Tu Hvan- dél-koreai elnök .szombaton hivatalosan is bejelen­tette: október 27-én népszavazást tartanak az ország nemrégiben ki­dolgozott alkotmánytervezetéről. Az alkotmánytervezet legfonto­sabb eleme, hogy a jövőben köz­vetlenül —, s nem elektorok út­ján — választják az ország elnö­két, s korlátozzák a parlament feloszlatására, a rendkívüli álla­pot kihirdetésére vonatkozó - jo­gait. Űj elem az alkotmányterve­zetben, hogy a katonák a jövőben nem folytathatnak politikai tevé­kenységet. A dolgozók lehetőséget kapnak szakszervezetek alakítá­sára. Amennyiben a választópolgá­roknak több mint a fele igennel szavaz, az alkotmány életbe lép. ZAJEGSAR Vonatszerencsétlenség történt szombaton Jugoszláviában, a bol­gár határ közelében. Nem messze Zajecsar várostól egy tehervonat figyelmen kívül hagyva a tilos jelzést belerohant egy szembejö­vő kétkocsis helyiérdekű személy- vonatba, amelyen körülbelül szá­zan utaztak. Tíz személy meghalt, 60 megsebesült, közülük 30-nak az állapota igen súlyos vagy élet- veszélyes. A halálos áldozatok nevét estig nem hozták nyilvánosságra, de hírügynökségek feltételezik, hogy valamennyien jugoszláv állampol­gárok voltak. TANÁCSKOZÁS A SZOVJET MEZŐGAZDASÁGRÓL Előtérben az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése Marjai József Spanyolországba utazott Marjai József, a Miniszterta- széléseket. Kíséretében van Ko­Szombaton az SZKP Központi Bizottságának székházában ta­nácskozáson tekintették át a párt­ós gazdasági szervek feladatait az agráripari komplexum feldol­gozóágazata fejlődésének meg­gyorsításában. (Ezzel kapcso­latban moszkvai megfigyelők ar­ra emlékeztetnék, hogy. az SZKP KB még az idén napirendre tűzi ülésén a mezőgazdasági termelés problémáit.) A tanácskozást Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára nyi­totta meg. Gorbacsov a napirend fontosságát hangoztatva emlékez­tetett azokra a haladéktalanul megoldandó feladatokra, ame­lyek elsőbbségére a párt júniusi plénüma hívta fel a figyelmet. Az élelmezés kérdésének rendezé­se, a mezőgazdasági termelés nö­vekedése szükségessé teszi a gaz­dasági, anyagi, technológiai és szervezési gondok mielőbbi fel­számolását. Ha most nem foglal­kozunk a tárolás, a szállítás és a mezőgazdasági termékek fel­dolgozásának kérdésével, az ügy nem fog a kívánatos gyorsasággal előrehaladni. Az élelmiszer-ipari géppark megújítása a legfonto­sabb teendő, enélkül nem tudjuk megvalósítani az élelmiszer­programot. Az előrelépéshez meg kell határozni azt a progra­mot, amely az ágazat műszaki el­maradottságának felszámolását szolgálja. A napirend előadójaként Nyi- kolaj Rizskov miniszterelnök rá­mutatott arra, hogy az agrár­ipari komplexum feldolgozóága­zatának fejlődése lassúbb a mező- gazdasági termelés növekedésé­nél. A kormányfői beszámoló ele­mezte a kialakult helyzet okait, szólt az áttörés útjairól. A beszá­moló konkrét feladatokat tűzött ki, amelyeknek megoldása hozzá­járulhat az élelmiszeripar, a ke­reskedelem és a vendéglátás mű­szaki és technológiai elmaradásá­nak felszámolásához. ' A tanácskozás, amelyen sok hozzászólás hangzott él, Mihail Gorbacsov zárszavával fejező­dött be. « . nács elnökhelyettese Alfonso Guerra spanyol miniszterelnök- helyettes meghívására vasár­nap hivatalos látogatásra Spa-, nyolországba utazott, ahol. a spa­nyol állam, illetve egyes régiók vezetőivel, valamint az üzleti élet képviselőivel folytatott megbe­vács László külügy-, és Gombocz Zoltán külkereskedelmi minisz­terhelyettes. A kormány elnökhe­lyettesének elutazásánál a Feri­hegyi repülőtéren jelen volt Ja­vier Rubio, Spanyolország buda­pesti nagykövete is. Élni kell az új lehetőségekkel Ülést tartott a KIOSZ országos választmánya Sevardnadze és az amerikai nagykövet megbeszélése MOSZKVA Eduard Sevardnadze, az SZKP KB P1B tagja, szovjet külügymi­niszter szombaton fogadta Jack Maüock-ot, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A talál­kozón — amelyet az amerikai diplomata kért — áttekintették a szovjet—amerikai kapcsolatok időszerű kérdéseit azzal össze­függésben, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter rövide­sen hivatalos látogatásra Moszk­vába érkezik. Megfigyelők emlékeztetnek ar­ra, hogy Eduard Sevardnadze egy hónappal ezelőtt Washingtonban háromnapos megbeszélést foly­tatott az amerikai külügyminisz­terrel, és ennek eredményekép­pen elvi megállapodás született a közepes hatótávolságú és had­műveleti ^harcászati rakéták fel­számolásáról szóló szerződésről. A két diplomata megállapodott: újabb találkozóra van szükség, hogy az érintett témákban — fegyverzetkorlátozás, vegyi fegy­verek, a hadászati támadófegy­verek 50 százalékos csökkentése, a nukleáris kísérleti robbantá­sok hatóerejének további korlá­tozása, regionális kérdések, szov­jet—amerikai kapcsolatok hely­zete; emberi jogok és humanitá­rius kérdések — meg lefessen vonni az elvégzett munka mér­legét. A későbbiekben New Yorkban véglegesítették az újabb megbe­szélés idejét; Eduard Sevardnadze október 22—23-án találkozik Moszkvában Shultz külügymi­niszterrel. Mint ismeretes, a két diploma­ta szeptemberi tárgyalásain elő­zetes megállapodás született ar­ról, hogy szovjet—amerikai csúcs- találkozóra kerül sor idén ősszel. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozójának konkrét időpontját a külügyminiszterek a moszkvai találkozón tűzik ki. Pártkonferencia Afganisztánban Megnyílt a Bukaresti Nemzetközi Vásár HKaaaIa FÍAAHflaflAII n*l t.} V LJ t rv t A+t a A t f r\ n r, ft A ív» a rfvrn» V Kabulban vasárnap megkezdő­dött az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt második orszá­gos konferenciája. A tanácskozá­son az ország mind a 29 tarto­mányának, illetve az afgán fő­város pártszervezetednek 'képvi­seletében 677 küldött vett részt. A háromnapos konferencián a résztvevők megvitatják a nem­zeti megbékélés felgyorsításá­nak folyamatával, a pártegység erősítésével, illetve a párt akció- programjának és szervezeti sza­bályzatának módosításával kap­csolatos kérdéseket. A tanácskozáson Nadzsib, a központi bizottság főtitkára tart átfogó referátumot. Szovjet—iráni olajmegállapodás Nicoale Ceausescu, az RKP fő­titkára, köztársasági elnök nyi­totta meg szombaton a XIII. Bu­karesti Nemzetközi Vásárt. A termelők és külkereskedők ha­gyományos őszi bukaresti sereg­szemléjén ezúttal a vendéglátó Románián kívül 36 ország — köz­tük Magyarország — 500 cége£ képviselteti magát. Az október 25-éig nyitva tartó Bukaresti Némzetközi Vásáron több mint 700 hazai vállalat vesz részt. Az ünnepélyes megnyitó után Nicolae Ceausescu több más ro­mán vezető társaságában meg­tekintette a vásárt. A magyar pa­vilonban Hodicska Tibor ideigle­nes ügyvivő és Györfi Károly kereskedelmi tanácsos üdvözöl­te a vendégeket. Á Bukaresti Nemzetközi Vásá­ron a Hungexpo szervezésében 16 magyar, vállalat csaknem 645 négyzetméteres nemzeti kiállí­tással vesz részt. A magyar—ro­mán áruforgalom értéke tavaly 540 millió rubel volt, 1987-re 636 millió rubeles, jövőre pedig 650 millió rubeles forgalmat irányoz­tak • elő. MOSZKVA Irán évente ötmillió tonna nyersolajat szállít a Szovjetunió­inak, amiért cseriéibe kétmillió ton­na feldolgozott olajipari terméket kap majd — erről született elvi megállapodás a szombaton Moszk­vában befejeződött szovjet—iráni tárgyalásokon. Az olajfongalom a Kászpi-ten- geren bonyolódik imajd, teljes egé­szében a szovjet tankhajók telje­sítik a szállításokat. A TASZSZ jelentésében kitér arra is, 'hogy lehetséges, az árucsere további ‘bő­vítése is a jövőben. A szovjet hírügynökség a meg­beszélésekről beszámolva utal ar­ra, hogy azokon megvitatták az iráni olaj szovjet területen való esetleges tranzitszállításának kér­déseit is. Albánia is részt vesz a balkáni külügyminiszteri találkozón Szombaton a TOT Továbbkép­zési és Üdülési Központjában tar­totta ülését a Kisiparosok Orszá­gos Szervezetének országos vá­lasztmánya. A testület megvitat­ta, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyek a gazdasági­társadalmi stabilizációs mun­kaprogram végrehajtásában az . elkövetkezendő években a kisipar előtt állnak. Fischer Pál, a KIOSZ elnökhe­lyettese felhívta a figyelmet arra, hogy bár a javítások, karbantar­tások, s általában a nem luxus jellegű szolgáltatások iránt vár­hatóan megnövekszik az igény, a kisipar ezen a területen az utób­bi időben visszafejlődött. Minden vállalkozónak át kell gondolnia tehát jövő évi gazdasági straté­giáját. Elniök kell az új lehető­ségekkel, például a pénzintézetek nyújtotta szolgáltatásokkal. An­nak érdekében, hogy fokozódjék a forgóeszköz-hitelek igénybevé­tele, a közös kockázatvállalás a bankok és a kisiparosok között, a KIOSZ együttműködési szerző­dést kötött a Tedhnova Bankkal, amelynek szolgáltatásait a tag­sággal már ismertették is. A beszámolót követő vitában a hozzászólók közül többen hangot adtak aggodalmuknak, hogy nem látnak kiutat abból a prob­lémából, amely a szolgáltatást végző kisiparosok számának folyamatos csökkenéséből adó­dik. Az alkatrészhiány ugyanis állandósult, sőt romlik. Az adó­hátár megállapítása is arra ösz­tönzi a szolgáltatókat, hogy bi­zonyos határon túl már ne vál­laljanak munkát.'Holott — mon­dották a felszólalók nem- va- gyünk olyan gazdagok, hogy a még javítható, működőképes ér­tékeinket eldobjuk. A vitában felszólalt Berecz Fri­gyes miniszterelnök-helyettes is. Beszédében, rámutatott: a kibon­takozás) program megvalósulá­sának egyik fő záloga, hogy az ország dolgozói tapasztalataik, felkészültségük birtokában na- gyohb teljesítményt érjenek el, s meglegyenek ehhez a megfele­lő feltételek. A cél a gazdasági szerkezet megváltoztatása, a vesz­teséges tevékenységek felszá­molása. Az a fontos, hogy a jö­vedelem ott maradjon, ahol meg­termelik, s finanszírozhassa a. . további fejlesztéseket. A kisipar szerepe a jövőben is fontos az el­látásban, de a gazdasági folyamat egészében is nagyobb szerepet kell váltania, hogy partnere le­gyen a nagyüzemeknek, egyebek közt az importot helyettesítő cik­kek gyártásában, s tevékenységé­vel segítse a nagyvállalatok ex­portját is. Kapolyi László ipari miniszter hozzászólásában aláhúzta: a kis­ipar, a kisvállalkozások ne csu­pán az úgynevezett hiányterü­leteken, illetve hiányszakmák­ban működjenek, hanem integ­rálódjanak a gazdaság egészébe. Rámutatott: a szolgáltatásokat végző vállalkozók támogatását szem előtt tartva meg kell vizs­gálni a tervezett szabályozórend­szer egyes elemeit. A korrigálás azonban csak akkor lehetséges, ha a vállalkozások bebizonyítot­ták életképességüket — mondot­ta» Somogyi László hozzászólásé- - ban elmondta: a 21 600 építőipari kisiparos, valamint a kisvállalko­zások az ágazat termelésének mintegy 30 százalékát végzik. Ez az "arány a továbbiakban várha­tóan növekedni fog, még inkább bekapcsolódhatnak majd a lakás- építkezésekbe, a -rekonstrukciók­ba. NAPI KOMMENTÁR Albánia arról tájékoztatta Ju­goszláviát, hogy részt kíván ven­ni a balkáni országok külügymi­nisztereinek a jövő. év elejére ter­vezett találkozóján. A külügymi­niszteri találkozót Raif Dizda- revics, a jugoszláv diplomácia ve­zetője javasolta még az év ele­jén. Albánia bécsi nagykövetségé­nek szóvivője kijelentette: kor­mányának ez a döntése azt a szándékot tükrözi, hogy Albánia aktívabb szerepet játsszon a nemzetközi ügyekben. Bulgária, Románia, Görögor­szág és Törökország már koráb­bam elfogadták a jugoszláv meg­hívást. A külügyminiszteri ta­nácskozást a tervek szerint ja­nuárra vagy februárra hívják össze. Magyar—olasz pénzügyi együttműködés Stratégiai szövetség Nyugodt lélekkel állíthat­juk, évszázadok óta nem. volt olyan, felhőtlen a francia—né­met viszony, mint amilyenek most Párizs és Bonn kapcso­latai. Annyi háborúban áll­tak ellenfélként szemben a két ország katonái, annyi ri­valizálás, heves vita zajlott már a politikusok között, hogy most szinte furcsának hat a váratlan nagy egyetértés. Pe­dig egyáltalán nem újkeletű és véletlen, netán rövid távra szóló, taktikai lépésről van szó: Franciaország és az NSZK közeledése egyfajta stratégiai szövetség kezdete is lehet előbb a két ország között, majd pedig Nyugat-Európa számára — immár a korábbi­nál csekélyebb amerikai befo­lyással. Francois Mitterrand fran­cia elnök hétfőn kezdődő bon­ni tárgyalásai nem számítanak szenzációnak. Kohl és Mitter­rand olyan gyakran találkoz­nak két- és sokoldalú megbe­széléseken, hogy lassan jobban ismerik egymást, mint egyné­mely rokonukat. A szokásos egynapos villámlátogatások­kal szemben azonban ezúttal négynapos program várja a ■párizsi vendéget az NSZK-ban. Ennyi idő már lehetőséget ad egy-egy konkrét probléma vizsgálatán túl a távlati kon- . cepciók egyeztetésére, a kő-' zös tervek kidolgozására. JEgyre nyilvánvalóbb, hogy Nyugat-Európa csak akkor tudja megőrizni eddigi helyét a világ politikai és gazdasági életiben, ha egyre szorosabb szov^.-égre lép az Egyesült Ál­lamok és Japán konkurenciá­jával szemben. A nyugat-eu­rópai integráció két legharco­sabb híve és magja pedig ép­pen az NSZK és Franciaország. A természetes ellenfelekből így lettek természetes szövetsé­gesekké, félretéve a mélyen gyökerező ellentéteket és el­lenszenvet. A NATO-n és a Közös Piacon belül a két or­szág egyre gyakrabban képvi­sel közös álláspontot, erősítve ezzel Nyugat-Európa tárgya­lási pozícióit a többi szövetsé­gessel szemben. Ennek a szövetségnek van még egy aspektusa. A .^Szemtelen veréb” fedőnevű hadgyakorlaton idén nyáron első ízben gyakorolta a két or­szág hadserege a kétoldalú együttműködés minőségileg új formáit egy esetleges ellen­séges támadás elhárításában. A közös dandár felállításának tervével együtt ez már egy olyan katonai kapcsolat kiala- , kulását jelzi, amely túlmegy a NATO keretein — hiszen Franciaország nem tagja az Atlanti Szövetség katonai szer­vezetének. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szövetség ki ellen irányul, ugyanakkor az is fi­gyelemre méltó, hogy a nyu­gat-európai integráció hosz- szú távon feltételezi az Egye­sült Államoktól való nagyobb függetlenséget és a földrész más országaival kialakítandó szorosabb együttműködést is. Mitterrand mostani bonni tárgyalásain sok kérdésre szü­letik majd válasz, s nyilván újabbak vetődnek majd föl. Hosszabb időnek kell még el­telnie, hogy pontosan értékel­ni tudjuk ezt az új fejleményt Európa életében. A mostani helyzet alapján a francia- nyugatnémet kapcsolatok hasz­nálhatnak is, árthatnak is földrészünk általános viszo­nyainak. Reménykedjünk az előzőben, de ne feledkezzünk meg az utóbbiról sem. Horváth Gábor Pillantás a hétre Számos fontos esemény kö­zül kell kiválasztani a legér­dekesebbeket — igen mozgal­mas ősze van a nemzetközi diplomáciai életnek. A hét kö­zepén Moszkvára 'irányul majd a világ» figyelme: ha Shultz tárgyalásain sikerül megegyezni a szovjet vezetők­kel, elérhető közelségbe kerül egy. újabb csúcstalálkozó. A hírügynökségeik előrejelzései­ben azonban ez még csak kér­dőjeles program, sok más, piár biztosra vehető mellett. HÉTFŐ: Gro Harlem Brundtland asszony, norvég miniszterelnök az ENSZ elé terjeszti a világszervezet kör­nyezetvédelmi és fejlesztési bizottsága jelentését. Az évek óta működő bizottság a kör­nyezetvédelem és a fejlődés összefüggéseit, perspektíváit vizsgálta, és mostani beszá­molóját nagy érdeklődés elő­zi meg nemcsak New York­ban, de világszerte. KEDD: Ronald Reagan ame­rikai elnök a Fehér Házban fogadja Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnököt. Az indiai po­litikus előző nap felszólal New Yorkban, az ENSZ^közgyűlés ülésszakán. Az indiai—ameri­kai kapcsolatokban sok a vii tatott pont, a két ország ál­láspontja számos világpoliti­kai és regionális kérdésben el­tér egymástól. Ugyanakkor India növekvő befolyása a nemzetközi életben megfonto­lásra intheti a Fehér Házat. SZERDA: Négylapos thai­földi látogatást kezd Ziaul Hakk pakisztáni elnök. Bang­koki tárgyalásain elsősorban Ázsia problémáiról lesz szó, különös tekintettel a gazda­sági együttműködés és a re­gionális konfliktusok kérdé­seire. . CSÜTÖRTÖK: Egynapos helsinki megálló után Moszk­vában kezd tárgyalásokat George Shultz amerikai kül­ügyminiszter. Megfigyelők aT- ra számítanak, hogy sikerül elhárítani a közepes és rövid hatótávolságú rakétákról szóló, megállapodás útjában álló utolsó ákadályökat is, és eset­leg bejelentik a következő szovjet—amerikai csúcstalál­kozó időpontját. Bármilyen más végkifejlet komoly csaló­dást okozna világszerte. PÉNTEK: A Contadora-cso- port és a tevékenységét támo­gató latin-amerikai országok külügyminiszterei Uruguay- ban kezdenek háromnapos ta­nácskozást a közép-amerikai 'béketervről. A nyolc politikus értékeli, a Nobel-békedíjat ka­pott Arias Costa Rioa-i elnök álltai kidolgozott elképzelés megvalósítását, a guatemala- városi egyezményben foglal­ták végrehajtását. SZOMBAT: Argentínában kezd tárgyalásokat a jugo­szláv államfő. Lazar Mojszov elsősorban a gazdasági együtt- működés kérdéseiről és az el nem kötelezett országok moz­galmáról folytat majd meg­beszéléseket vendéglátójával, Alfonsin. argentin elnökkel. VASÁRNAP: Világszerte óriási érdeklődés előzi meg a Kínai Kommunista Párt Pe- kingben kezdődő XIII. kong­resszusát. Az előzetes elemzé­sek nagyarányú személyi vál­tozásokat, valóságos nemze­dékváltást, ugyanakkor az ed­digi politika megerősítését és folytatását várják a legna­gyobb létszámú kommunista párt legfelsőbb fórumának határozataitól, -v A Magyar Kereskedelmi Kama­ra elnökének meghívására szom­baton Giannino Parravicininak, a Banco di Sicilia elnökének veze­tésével olasz bankárdelegáció érkezett Budapestre. ‘ Látogatá­suk a magyar miniszterelnöknek, majd ezt követően a Magyar Hi­tel Bank delegációjának olaszor­szági útja nyomán megélénkülő kapcsolatépítés folytatása. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szombat dél­után fogadta a delegációban részt vevő bankelnököket. Tájékozta­tást adott a kormány gazdaság­politikai célkitűzéseiről, a stabi­lizációs és kibontakozási program­járól, 1 a magyar—olasz gazdasá­gi-pénzügyi együttműködés bőví­tésére vonatkozó magyar elkép­zelésekről. Az olasz bankárdele­gáció tagjai kifejezésre juttatták együttműködési készségüket a magyar partnerekkel való pénz­ügyi kapcsolatok fejlesztésére. A megbeszélésen részt vett Zá- nyi Jénő, a Magyar Kereskedel­mi Kamara alelnöke és Demján Sándor, a Magyar Hitel Bank el­nök-vezérigazgatója is. TANÁCSKOZÁS SIÓFOKON Vállalati jogászok és a gazdálkodás Siófokon vasárnap záróüléssel ért véget az a háromnapos jo­gászban átókozás, amelyet a Mi­nisztertanács által elfogadott munkaprogram fő törekvéseivel összefüggésben a jogpoliti'ka idő­szerű kérdéseinek megvitatásá­ra szervezett a Magyar Jogász Szövetség vállalati jogász tago­zata. Dr. Kun László igazságügyi miniszterhelyettes elnökölt a munkaértekezlet záró ülésén, amelyen dr. Török István, a jo­gász szövetség vállalati jogász tagozatának elnöke tartott elő­adást a jogtanácsosi kar helyze­téről és érdekvédelméről. A jogásztalálkozó után dr. Nagy László egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára az MTI tudósítójának kérésére ösz- szegezte a siófoki értekezlet műin-- kéjét. A tanácskozáson foglal­koztak azzal, mit kell tenniöik a vállalati szervezetben működő jogászoknak azért, hogy a kor­mány munkaprogramját minél eredményesebben . támogathas­sák a gazdálkodás területén. Fon­tos követelmény most a gazda­sági élet diktálta • jogi feladatok megoldásában, hogy elméleti tu­dásukat illetően, és gyakorlati tevékenységükhöz naprakész tá­jékozottsággal rendelkezzenek a gazdasági jogászok. Ehhez min- . denekelőtt öntevékenységre van szükség, ugyanakkor arra is, hogy a gazdasági vezetők — mi­ként | erről több előadásban is szó esett — tekintsék egyenrangú partnerüknek a vállalatnál dol­gozó jogászt, hiszen mindegyikük szándéka ugyanaz: legyen ered­ményesebb a gazdálkodás, min­den tekintetben megfelelően ala­kuljon a vállalati működés. Elmondta azt is a főtitkár, hogy az eddiginél nagyobb sze­repet — és ezzel összefüggésben megfelelő eszközöket is — szük­séges biztosítani a vállalati jo­gászoknak. El kell hárítani azo­kat az akadályokat, amelyek rég­óta nehezítik a jogtanácsosok ve­zetőként való működését. Ehhez természetesen szükség van szak­tudásuk növelésére, ugyanak­kor felelősségük fokozására is a vállalati szervezetben. A jogász­értekezleten bebizonyosodott — 'hangsúlyozta a főtitkár —, hogy az új feladatok, a nagyobb fe­lelősség vállalására a jogásztár­sadalom kész, ugyanakkor várja is, hogy az eddiginél érdemibb munkát végezhessen a kibonta­kozásért, amelynek a megvalósí­tásában elsősorban maguknak a gazdálkodó szervezeteknek Van fontos szerepük.

Next

/
Thumbnails
Contents