Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
Ilii VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f Iqu I A BT''&? új tagjai Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán csütörtökön megválasztották a Biztonsági Tanács öt új — A3 MSZMP BACS-KISKTJN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLU. évi. 245. szám : ÁllS 2,20 Ft 1987. október 17., szombat KÉP és HANG, • rádió és a televízió jövő heti műsora (7—8. oldal) SÉRTETTI KÖZREHATÁS A BŰNCSELEKMÉNYEK BEKÖVETKEZÉSÉBEN Országos szakmai konferencia Kecskeméten Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyeháza nagytermében tartották annak az országos szakmai-tudományos konferenciának a megnyitóját, amelynek témaköre a sértetti közrehatás volt a bűncselekmények bekövetkezésében, különös tekintettel a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményekre. A konferenciát dr. Harajka István megyei főügyész nyitotta meg, köszöntve a tanácskozás valamennyi résztvevőjét. Elmondta : már hagyománnyá vált, hogy a KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére az államigazgatásban, a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban dolgozó fiatal jogászok, szakemberek részére évenként tudományos konferenciát rendeznek. Megtiszteltetésnek tartjuk — mondotta —, hogy 1987-ben ennek megszervezésére a Bács-iKiskun Megyei Főügyészséget kérték fel. Szólt arról, hogy a kecskeméti konferencia témájának megválasztásában nagy szerepe volt annak a ténynek, hogy az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága már 1983-iban felfigyelt a bűnözésben jelentkező kedvezőtlen tendenciákra és határozatot hozott a megelőzés hatékonyságának növeléséről. A határozatban megjelölt sokrétű feladat között kiemelten szerepel a bűnözés okainak elmélyültebb elemzése és az így szerzett tapasztalatok eredményes hasznosítása. A megyei, főügyész megnyitóját /követően Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára szólt a konferencia résztvevőihez. Beszélt a mai Bács-Kiskun megye, mint közigazgatási egység kialakulásáról, az örökölt és azóta nagyrészt megoldott gondokról, és a további, elsősorban a társadalmi fejlődéssel együttjáró problémákról. Külön hangsúlyozta, hogy politikai szempontból is lényeges, milyen kapcsolat van az államigazgatás és az államhatalom helyi szerveiben dolgozó jogalkalmazó szakemberek és a hozzájuk naponta be»llf! 4 L k '' 7£- • 8 Romány Pál beszél. • A megnyitó résztvevői. (Pásztor Zoltán felvételei) kopogtató állampolgárok között. Tudatában kell lenni, hogy ennek a kapcsolatnak a tartalma a szolgálat. Végül a megyei pártbizottság első titkára megköszönte a rendezőknek, hogy Bács-Kiskun székhelyét, Kecskemétet választották a konferencia színhelyéül, a résztvevőknek pedig azt, hogy eljöttek a megyébe, a városba. A továbbiakban dr. Nyíri Sándor, a -legfőbb ügyész helyettese tartott szakmai előadást, amelyben számokkal és konkrét ügyekkel bizonyította, hogy sajnos meglehetősen gyakori, amikor a sértett mulasztó, vagy tevőleges magatartása egyik oka a bűncselekmények bekövetkezésének. A konferencia tegnap délután és ma délelőtt négy szekcióülésen folytatta, illetve folytatja munkáját. Ennek során összesen ötvenhét belügyi, ügyvédi, bírósági, illetve ügyészségen dolgozó fiatal szakember fejti ki véleményét a témáról. Ma délben plenáris üléssel, a szakmai-tudományos konferencia munkájának értékelésével zárul a kétnapos tanácskozás. G. S. A TERMELŐ ÁGAZATOK ÉRTÉKELÉSE Az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségei A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége évente több alkalommal részletesen elemzi a térség üzemeire jellemző ágazatok tevékenységét. A napokban a Kiskunsági Teszöv elnöksége három előterjesztést vitatott meg. Az állati termékek értékesítésének, feldolgozásának helyzetéről és továbbfejlesztési lehetőségeiről szóló részletesen elemezte az állattenyésztés szerkezetének változását. Az állattenyésztés jelentős árbevételi tényező a térség üzemeiben. 1986-ban az alap- tevékenységből származó nettó árbevétel 6 milliárd 86 millió forint volt. Ebből az állattenyésztés 2 milliárd 415 millióval részesült. Ehhez azonban még hozzá kell venni a kisüzemek, szövetkezeti segítséggel történő 2 milliárd 877 millió forintos értékesítését. Ilyen nagyságrendű termelésnél mindenképpen indokolt, hogy mielőbb létrejöjjön a termelő közvetlen, vagy az általuk létrehozott vállalatok külkereskedelmi tevékenysége. Ennek egyik „csatornája" lehetne a TSZKER. Bizonyára az árbevétel jövedelmét növelnék a végterméket előállító szövetkezeti társulások is. Eredményt remélnek azoktól az in- ■tézkedésektől, amelyek a technológiai fegyelem szigorítását szolgálják. Számítások bizonyítják, hogy a gyenge legelőterületeket a húsmarha helyett tartott juh jobban hasznosítja. A szövetkezetek személyzeti munkáját olyan átfogóan, mint ezúttal, legutóbb 1979 márciusában elemezte a Teszöv elnöksége. A térség gazdaságaiban harmincötezer-hetvenhét a foglalkoztatottak száma. 13,3 százalékuk tartozik a nem fizikai állományba. Ez az arány az elmúlt években némileg csökkent, sőt toválbb is csökkenthető lenne, ha nem Írnák elő egyes munkakörökre a függetlenített státuszt. Egyébként élhetnének a kapcsolt munkakörök bevezetésének lehetőségével. A kétszázhuszon- négy magasabb beosztásban lévő vezető 67,9 százaléka felsőfokú végzettségű. Az elmúlt időszakban örvendetesen növekedett a középvezetők, termelés- irányítók száma. 9 Egy év alatt 40 százalékkal nőtt a vágóbaromfi termelése és értékesítése a kisTulajdonképpen a Kiskunsági Teszöv belső ügye, de terítékre került a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ajánlása alapján a belső munka átszervezése is. Az elnökség az ajánlott 15 százalékos — hét fő — létszámcsökkentést elfogadta. Ezt egyébként a szövetség részben már végre is hajtotta. Az áthelyezett, nyugdíjba vonuló munkatársak helyét nem töltik be, hanem munkakörüket más veszi át. Ez nemcsak idei programjuk, hanem 1988-ban is folytatódik. Cz. P. SZEMINÁRIUM AZ AUTOMATIZÁLÁSRÓL Robotvizsga Kecskeméten Kétnapos szeminárium kezdődött pénteken Kecskeméten, az SZMT székházában, amelyen a résztvevők megvitatják a felügyelet nélküli gyárfás és automatizálás időszerű kérdéseit. A plenáris ülésen, dr. Kulcsár Béla, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (GAMF) főigazgatója mondott megnyitó beszédet, majd Tohal László, a Bács-Kiskun Megyei Tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőiket. Ezt követően dr. Taba Miklós, az Ipari Minisztérium főtanácsosa tartott előadást „Szerkezetátalakítás a gépiparban” címmel. Mint elmondotta, a minisztérium a jövőben is számol a feldolgozóipar — ezen belül elsősorban a gépipar — továbbfejlődésével. — Változatlanul arra törekszünk, hogy a termelés növekedésének ütemét meghaladóan bővüljön a gépipari kivitel mértéke. Elsősorban a dollárexportot kell növelni. A feladat nem könnyű, hiszen számtalan vállalatnak anyag- ellátási gondjai vannak. Sokuknak a tőkés importból származó gépek beszerzése okoz nehézséget. Törekednünk kell ezeknek a berendezéseknek a hazaiakkal, vagy szooialista importtal való helyettesítésére. I A szeminárium résztvevői ma megismerkednek a GAMF robotvizsgáló laboratóriumával. A gépipar termékszerkezetének korszerűsítéséről szólva rámutatott, hogy a fém- megmunkáló szerszámok korszerűsítésében jutottunk a legmagasabb szintre. A magyar forgácsoló szerszámgépek termelésében ma már a fejlesztések eredményeként a mikroprocesszoros, ONC-gépek aránya 85—90 százalékot tesz ki. A CNC-gépek felhasználása a magyar iparban azonban elmarad a kívánt mértéktől. Az előadó kiemelte, hogy a robottechnika elterjesztése ugyancsak fontos az ipar fejlesztésén belül. Ebben a GAMF is jelentős szerepet vállalt. Komoly robotvizsgáló kísérleti laboratóriumot épit ki. Ugyanakkor az oktatási feladatok végrehajtásában is részt vesz. Emellett jó gyakorlati példaként említette, hogy az Agrikonnál az élelmiszeriparigép-gyártás a kecskeméti főiskolával közösen kifejlesztett ívhegesztővel folyik. A hazai ipar jelenlegi helyzetét és jövőjét felvázoló előadást szekcióülések követték. A szeminárium ma folytatódik, majd a rendezvény utolsó programjaként a résztvevők megtekintik a GAMF robotvizsgáló laboratóriumát. G. B. VAN GF—25-ÖS ÉS TOTYA KAZÁN 1220 TŰZHELYET VÁR A VIDIA KIRENDELTSÉGE Élénk kereslet a tüzelőkészülékek iránt Tavalyhoz képest ugrásszerűen megnőtt a tüzeléstechnikai eszközök iránti kereslet a Bács- Kiskun megyei Szigma Kereskedelmi Vállalat boltjaiban. A vásárlások üteme azt követeli az üzletvezetőktől, hogy hetente három napot árubeszerzéssel töltsenek. A Szigma a budapesti Vasérttel, a Skálával, a szekszárdi Titán, a székesfehérvári Fer- rovil, a miskolci Vasvil, és a szegedi Vidia Kereskedelmi Vállalattal állandó kapcsolatot tart. Milyen eredménnyel? — ez kérdezzük Kanyó Sándor igazgató- helyettestől. Mostanában fűtőberendezésekből szinte óráról órára változik a kínálat — tájékoztatta lapunkat az igazgatóhelyettes. Salgó kályhával, hagyományos, szilárd tüzelőanyaggal fűthető GF —25-ös bácsbókodi és Totya kazánnal, kevés tea tűzhellyel, valamint radiátorral a hét elején ki tudták szolgálni a vevőket. Gázkazánok azonban csak elvétve kaphatók, gázkonvektorra pedig egy-egy boltban előjegyzéssel öt-hat vevő is vár —legtöbbször hiába. Amire azelőtt ritkán volt példa: Békés és Csongrád megyéből is sokan jönnek hozzánk vásárolni, elsősorban. Kiskunfélegyházára Sok esetben előrehozott keresletről van szó — állította Kanyó Sándor. Akinek nyolc-tíz éves a konvektora, de még használható, az most szeretné kicserélni újra. Néhányan pedig már megkezdett házépítésük jövő évi befejezésére gondolva keresnek gázüzemű kazánokat, illetve más berendezéseket. Elénk vásárlás jeleit Látjuk a kecskeméti Alföld Áruház vasműszaki osztályán is. Vezetője, Molnár Sándor hol az üzletben dolgozik, hol pedig a raktárkijárathoz siet, hogy újabb áru- szállítmányt vegyen át. Két hete harmincnyolc gáztűzhely érkezett, ezek négy nap alatt gazdára találtak. Tarján 1. és Tarján 2. vaskálya, Salgó és Alfa tűzhely, valamint kevés Etna— 35-ös és Etna—52-es gázkonvektor, öntöttvas és lemezradiátor kapható. Hiányoznak viszont a Karancs gáztűzhelyek és a fali fűtőkészülékék. Várható-e javulás a tüzelőberendezés-ellátásban ? Téglás Jánosné, a Vidia Kereskedelmi Vállalat megyei kirendeltségének áruforgalmi előadója a termelők negyedik negyedévi szállításától a helyzet javulását reméli. A Salgótarjáni Vasöntödétől december közepéig háromszáz, Csehszlovákiából hatszáz és az NDK-*ból kétszáz szo- hai kályhát küldenek. Hordozható cserépkályhából százhúszat vár a kirendeltség. A Kőrös Kazángyártó Vállalat jelezte, hogy küldi az első gázkazán-szállítmányt. K. A. A REKORDOK AZ IDÉN ELMARADTAK Élenjáró búzatermelők Elkészült a MÉM-ben a búzatermelő gazdaságok terméseredményeinek összesítése. Az üzemek — az adatok szerint — nem tudták az idén túlszárnyalni korábbi teljesítményeiket. Mindenekelőtt azért, mert az időjárás a tenyé&zszezonban több alkalommal is kedvezőtlen volt. (Például a vetés után hiányzott a megfelelő csapadék, majd a késői kitavaszodás hátráltatta a fejlődésit, később pedig, a nyári idényben ugyancsak az esőből volt lényegesen kevesebb a szokásosnál.) Mindezek — és egyes agrotechnikai fogyatékosságok — oda vezettek, hogy a rekordok, az igazán kiugró .teljesítmények ezúttal elmaradtak. Még így is számos gazdaság aratott le nemzetközi mércével mérve is jó termést. Hektáronként nyolc tonna felett az idén egyetlen gazdaság sem takarított be búzát; a tavalyi aszályos esztendőben ezt a teljesítményt szintén nem érték el az üzemek, legutoljára 1985-ben egyetlen gazdaság, egy évvel korábban pedig hat nagyüzem mutatott ki ilyen, kiemelkedően magas hozamot. Hét és fél—nyolc tonna között sem az idén, sem pedig tavaly nem tudtak teljesíteni a termelők, 1985- ben két gazdaság, 1984-ben pedig 14 ilyen üzem volt az országban' Hét—hét és fél tonna között három üzem takarított be búzát hektáronként: a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát, a Székes- fehérvári Szabad Elet Tsz, és a Szajki Béke Tsz. Tavaly kilenc ilyen teljesítmény volt, tavalyelőtt hét, 1984-ben pedig nem kevesebb mint ötven. Az adatok szerint 5,5 tonna fölött az idén 134 üzem jutott hozzá búzához, tavaly 173, a kiemelkedően jó évben, 1984-ben pedig több mint ötszáz. Az idei gabonatermelés egyik tapasztalata: feltűnően sok üzem várakozott július elején arra, hogy bekövetkezzék az úgynevezett teljes érés és ne legyen szükség mesterséges szárításra. Számításuk azonban többnyire nem vált be; azok a gazdaságok, amelyek 20 százalék nedvességtartalommal vágták le a búzát, vállalva a szárítás többletkiadását, jobb termést értek el, tehát végül is jól jártak. Külön vizsgálódást érdemel, mi okozhatta azt, hogy amig a dunántúli megyék termésátlaga 1986-hoz képest mindenütt nőtt, addig Baranya és Tolna megyében 300, illetve 550 kilogrammal csökkent hektáronként. A MÉM szakemberei szerint a termelés összes tényezőit meg kell vizsgálni ahhoz, hogy levonhassák a szükséges következtetéseket. A megyék rangsorában, a legjobbak között egyébként a következő sorrend alakult ki: Fejér, Győr-Sopron, Baranya, Komárom, Nógrád (az ottani talajon kitűnő teljesítménnyel) és Tolna megye. BEFEJEZŐDÖTT A MAGYAR- SZOVJET BARÁTSÁGI HÉ^ Az együttműködés erősítésének jegyében Tegnap Kecskeméten, a magy ar—rszo Fjet fea*- —, rétsági hét befejező eseményei közül elsőként a szovjet hősi emlékműnél került sor rövid ünnepségre, amelynek keretében Nyikolaj Via* gyimirovics Kosztya- csenko, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója helyezett el koszorút az emlékmű lábánál. A rendezvénysorozat az Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében záróünnepséggel fejeződött be. Bodóczky László, a kecskeméti városi párt- bizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Biró Gyulát, a Magyar—Szovjet Baráti Társáság főtitkárát, majd röviden értékelte az elmúlt napok eseményeit. örömünkre szolgált, bogy Kecskemét sikerrel mutatkozott be a' Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, s elmondható ez n|pd a kiállító üzemekre, mind a fellépő kultúr cső portokra. Különösen eredményesek voltak a városunkban rendezett vitafórumok, sokan megnézték a bemutatott szovjet filmeket. Ny. V. Kosztyucsenko a nagy októberi szocialista forradalom közelgő 70-ik évfordulója alkalmából méltatta a Szovjetunió elmúlt évtizedekben bejárt útját, amely nem volt mentes a hibáktól sem. ■ Kitért a napjainkban zajló „peresztrojka". vagyis átalakítás történelmi jelentőségű folyamatára, s külön szólt a megkülönböztetett figyelemről, amely napjainkban az egész világon a Szovjetunió felé irányul. Mint mondotta: úgy tapasztalják, hogy a baráti országok támogatják ezt a folyamatot. Kifejezte azt a meggyőződését, bogy a mostanihoz hasonló barátsági rendezvénysorozatok javítják a gazdasági és kulturális együttműködés feltételeit. A beszédek elhangzása után a szovjet déli badseregcsoport művészegyüttese szórakoztatta 1 szép számú közönséget. B. F. 1.
