Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. október 17. Gorbacsov—Zsivkov találkozó Miklós Imrét fogadta az ENSZ főtitkára Pérez de Ouellar, az ENSZ fő­titkára csütörtökön New York­ban, hivatalában fogadta Miklós Imre államtitkárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét, aki küldöttség élén tartózkodik az Egyesült Államokban. A találkozón részt vett Esz­tergályos Ferenc, hazánk állandó ENSZ-képviselője ás Arthur Schneier, a Lelkiismeret Felhí­vása nevű alapítvány elnöke. események sorokban MOSZKVA _____________________ F öld alatti nukleáris robbantást hajtottak végre pénteken 9 óra 10 perekor a Szovjetunióban, a sze- mipalatyinszki kísérleti telepen. A töltet robbanóereje alatta ma­radt a 20 kilotonnának. Mint be­jelentették, a kísérleti robbantás célja a nukleáris haditechnika tö­kéletesítése. WASHINGTON_________________ E gy szupertitkos Stealth (lopa­kodó) elnevezésű, kifejlesztés alatt álló amerikai vadászgép szerdán éjjel a Nevadai sivatagban lezu­hant A pilóta életét vesztette. A Stealth gépeket az teszi külön­legessé, hogy a feltételezések sze­rint olyan berendezésekkel van­nak ellátva, amelyek segítségével „láthatatlanok” maradnak a rada­rok keresősugarai előtt. MOSZKVA A Szovjetunióban, illetve a Bulgáriában megvalósuló átala­kítás céljai és feladatai elvileg azonosak. Az átalakulások mére­teit és tempóját, megvalósításuk formáit és módszereit tekintve azonban mindkét országban meg­vannak a helyi sajátosságok — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov és Todor Zsivkov. Az SZKP KB főtitkára és a Bolgár KP KB fő­titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke pénte­ken megbeszélést folytatott a Kremlben. A találkozón tájékoztatták egymást az országaikban zajló folyamatokról, áttekintették a szovjet—-bolgár kapcsolatok to­vábbfejlesztésének kérdéseit. Mihail Gorbacsov szólt a Szovjetunióban folyó átalakítás­ról, s közölte, hogy a munkát két fő irányban bontakoztatják ki: gyökeres reformot valósíta­nak meg a gazdaságban és to­vább szilárdítják a demokráciát. SAJTÓKÖZLEMÉNY Pénteken az alábbi sajtóközle­ményt adták ki Pekingben a kí­nai—szovjet kapcsolatok norma­lizálásával foglalkozó konzultációk most megtartott fordulójáról: „Október 5. és 16. között meg­tartották Pekingben a kínai-— szovjet konzultációk 11. forduló­ját. Csien Csi-csen, a kínai kor­mány különmegbízottja, külügy­miniszter-helyettes és Igor Roga- csov, a szovjet kormány külön­megbízottja, külügyminiszter-he. lyettes folytatta a kínai—szovjet kapcsolatok normalizálásának megvitatását, összegezték a két ország között az elmúlt öt évben különféle területeken létesült A szovjet vezető az elmúlt év­tizedek fejlődését elemezve em­lékeztetett: a problémákat, ne­hézségeket kiváltó kudarcok lő oka az volt, hogy lebecsülték az állampolgárt az ország igazi gaz­dájává tevő szocialista demokrá­cia jelentőségét. Az SZKP éppen ezért fordít megkülönböztetett figyelmet a demokrácia fejlesz­tésére. Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy az átalakítás elvi jelentősé­gű nemcsak a Szovjetunió, ha­nem a szocialista országok, áz egész emberiség szempontjából is. A Bolgár KP is arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy az elő­relépéshez gyökeres változásokra, átalakításra van szüksége az or­szágnak. Ezzel összefüggésben 'beszámolt az államigazgatási szervek, a gazdasági mechaniz­mus reformjáról, illetőleg a más területeken — a szocialista ön­igazgatás elvei alapján — meg­valósuló bulgáriai változtatások­ról. kontaktusokat, cserekapcsolatokat és ezzel összefüggésben rámutat­tak a konzultációk hasznosságára. A két fél véleményt cserélt a világ és az ázsiai—csendes-óceáni térség biztonságának fenntartásá­val összefüggő sürgető kérdések­ről. Mindkét fél részletesen beszá­molt saját országának azzal kap­csolatos álláspontjáról, hogy mi­lyen módon lehetne politikai megoldást találni a kambodzsai kérdésre. A konzultációkat nyílt, nyugodt és őszinte légkörben tar­tották meg. A felek megállapod­tak abban, hogy a konzultációk következő fordulóját 1988 júniu­sában, Moszkvában tartják.” A szovjet—kínai viszonyról HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Kádár János meg­kezdi hivatalos tárgyalásait Pekingben. —. Mihail Gorba­csov leningrádi beszéde a pe­resztrojka időszerű kérdé­seiről. — Damaszkuszi beje­lentés : Asszad elnök részt vesz az arab csúcson. KEDD: A kormányfők rész­vételével rendkívüli KGST- ülésszakot tartanak a szovjet fővárosban. — Erich Honecker brüsszeli látogatása. — Bush hivatalosan is közli indulási szándékát az elnökjelöltségért. SZERDA: Világszerte po­zitívan értékelik a közép-ame­rikai béketerv egyik kezdemé­nyezőjének, Oscar Arias Cos­ta Rica-i elnöknek Béke No- bel-díját. — Súlyos harcok Sri Lankán a tamil szélsőségesek és az indiai békefenntartó erők között. — Szovjet—kínai kon­zultáció Pekingben. CSÜTÖRTÖK: Kohl kan­cellár parlamenti nyilatko­zatában sikeresnek mondja a Grósz Károllyal folytatott megbeszéléseit. — Todor Zsiv­kov munkalátogatása Moszk­vában. — Kormányválság Bel­giumban. — összecsapások Libanoniban. PÉNTEK: Államcsíny Bur- kinában, az egykori Felső-Vol­tában. — Az ENSZ-,főtitkár újabb közvetítői megbízása az „Öböl-válság” rendezésére. — Genfiben eredményesen fo­lyik a rakétamegállapodás szö­vegező ' munkája. A HÉT FŐ KÉRDÉSÉ: Mi a jelentősége Kádár János pekingi tárgyalásainak? Régi ismerősök szorítottak új­ra kezet, ölelték át; egymást: há­rom évtized után ismét Peking­ije látogatott Kádár János. Mind­ez annyit is jelentett, hogy az át­meneti zavarok, a távolodás és elhidegülés időszaka végképp a múlté, s az élet minden terüle­tén a szó legjobb értelmében he­lyükre kerültek a magyar—kínai kapcsolatok. Hazánk és Kína természetesen nem jelent azonos „súlycsoportot”, ha a területi kiterjedést vagy a lakosság lélekszámát vetjük ösz- sze. A két szocialista országot azonban összeköti érdekeik alap­vető azonossága, s a mai helyzet­ben különösen jelentős a tapasz­talatcsere. Hiszen a kölcsönös, őszinte és reális tájékoztatás ar­ra vonatkozik, hogyan nézünk szembe az új feladatokkal, kihí­vásokkal, minőségi követelmé­nyekkel. A tapasztalatcsere egyút­tal a reformtapasztalatok cseré­je, azoknak az eredményeknek, gondoknak és lehetséges, bukta­tóknak számbavétele, amellyel mindenki találkozni kényszerül az eddig járatlan utakon. Egyetértés van Magyarország és Kína között az emberiséget érintő legfontosabb kérdések­ben is: ez vonatkozik a nemzet­közi békére és biztonságra, a nuk­leáris világégés elkerülésére. En­nek alapján állapíthatták meg a tárgyalások során, hogy a ma­gyar—kínai párt- és államközi együttműködés továbbfejlesztése nemcsak a két nép érdekeinek felel meg. hanem hozzájárul a a nemzetközi béke és biztonság .megszilárdításához is. A Kádár János látogatásáról kiadott közleményben- nyoma­tékosan, a viszony fontos rende­ző elveként szerepel a kölcsönös tisztelet és megbecsülés hangoz­tatása a két párt, a két ország, a két nép között. Érdemes idézni az ezzel kapcsolatos megállapí­tást, hiszen a lényegre utal: „a két párt vezetői megelégedéssel állapították meg, hogy a kölcsö­nös tisztelet és megbecsülés, a két ország elkötelezettsége a bé­ke, a nemzetközi biztonság, a szo­cializmus és a társadalmi hala­dás ügye iránt, egyetértése több fontos nemzetközi kérdésben, a napirenden levő kérdések nyílt, elvtársi légkörben történő meg­vitatása — az egyes témákban megmutatkozó nézetkülönbségek ellenére is — szilárd alapot te­remt a magyar—(kínai kapcsola­tok sokoldalú fejlesztéséhez.” Az alapok jók és szilárdak, elvileg tisztázottak, de számos területen — s itt mindkét részről elsősor­ban a gazdasági lehetőségeket említették — vannak még fel nem tárt tartalékok. A hagyomá­nyos együttműködési formákat hatékonyabban kell alkalmaz­ni és új, korszerű módozatokat szükséges felkutatni. Hazánk ez­zel kapcsolatosan ismét kinyil­vánította készségét a kínai gaz­daságfejlesztési programokban való részvételre, gyártási, szako­sítási és más korszerű együttmű­ködési formák kialakítására, ter­mészetesen további, kölcsönös kezdeményezések kívánatosak. A sikeres magyar—kínai csúcs­találkozó, a közös erőfeszítés a Kádár János fogalmazta „törté­nelmi elmaradás” behozására nagy fontosságú eseménye két­oldalú kapcsolatainknak. Szer­ves része annak a magyar kül­politikának, amely á maga lehe­tőségeivel és eszközeivel hozzá­járul a nemzetközi politika bé­kés viszonyainak erősítéséhez, s egyúttal jobb külső feltételek te­remtéséhez belső építőmunkánk, reformfolyamatunk folytatódása érdekében. 9 Hatnapos hivatalos látogatást tett az NSZK-ban Anatolij Dobrt- nyin, az SZKP Központi Bizottságának nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozó titkára. A képen a szovjet politikus (jobbról) Genscher kül­ügyminiszterrel. A népfront és a kibontakozás Kétnapos továbbképzés Baja A Hazafias Népfront részt vál­lal a gazdasági-társadalmi kibon­takozás programjának megva­lósításából — hangoztatta Ter­he Dezső megyei népfronttitkár, amikor tegnap Baján a Vágó Béla KISZ Politikai Képzési Köz­pontban a. megye minden részé­ből érkezett mintegy száz közsé­gi népfrontbizottsági vezetőt és az elnökségben helyet foglaló Romány Pált, az MSZMP me­gyei bizottságának első titkárát, valamint Papp Györgyöt, a bajai városi pártbizottság első titká­rát köszöntötte. A kétnapos továbbképzés cél­ja, hogy a községek népfront- aktivistáit felkészítsék a gaz­dasági-társadalmi kibontakozás és az ebből adódó Bács-Kiskun megyei feladatok végrehajtásá­ra. E feladatok elemzése kap­csán Romány Pál előadásában kitért arra, hogy a Hazafias Nép­frontra, és minden egyes akti­vistára fontos szerep vár a prog­ram valóra váltásában. * Dr. Kukorelli István, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem jogi karának adjunktusa társa­dalmunk politikai intézmény-. rendszerének és a szocialista de­mokrácia fejlesztésének idősze­rű kérdéseiről szólt tegnap, ma pedig Kis né dr. Csányi Anikó, a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztályá­nak vezetője a Közoktatás, köz­művelődés és a nemzetiségi mun­ka helyzete és feladatai Bács- Kiskun megyében címmel tart előadást. A népfrontbizottságok vezetői számos kérdést tettek fel az el­hangzottakkal kapcsolatban, és alkalom adódott dr. Bognár La- josné HNF megyei titkár, illet­ve Seremet László, Molitorisz Emil és Vezsenyi István, a me­gyei népfrontbizottság munka­társai irányításával egy-egy té­ma kibontására is. A Hazafias Népfront “ községi vezetőinek továbbképzése ma délután fejeződik be Terhe De­zsőnek a népfrontmozgalom idő­szerű féladatairól szóló előadá­sával. G. /,. A KISZÖV AKTÍVAÉRTEKEZLETE T ermékszerkezet-váltás és technikai megújulás A kibontakozási program, a megyei pártbizottság intézke­dési terve minőségében új, konk­rét feladatokat határoz meg, és az ipari szövetkezeteknek is meg kell keresniük azokat a sajátos, .helyi tennivalóikat, amelyek segí­tik a program megvalósítását. En­nek jegyében tartották meg pén­teken Kecskeméten a Bács-Kis- kun Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége aktívaértekezletét. Gál József elnökhelyettes kö­szöntötte az aktí'vaülés résztve­vőit, majd vitaindítójában Mik­lós Zoltán, a Kiszöv megyei el­nöke elmondta) hogy az elmúlt évben a szövetség érdekképvise­letéhez tartozó 84 szövetkezet mintegy 5 milliárd forint árbe­vételt ért el, a nyereség csaknem 25 százalékkal növekedett. A 22 százalékos exportnövekedés dön­tő hányada a nem . rubelelszá­molású exportból származik. Mindezeket az eredményeket a szövetkezetek 5 százalékos lét­számcsökkenés mellett érték el. Mind a hagyományos, mind a kisszövetkezeteknél emelkedtek a költségvetési befizetési kötele­zettségek, a szűkös források miatt fokozódott az állóeszközök el­használódása, és növekedett a technológiai elmaradottság. Az 1987. évi várható eredmé­nyek ' összességében megfelel­nek a terveknek, több tekintet­ben meghaladják az előirányzot­tat. A külkereskedelmi tevékeny­ség 17 százalékkal bővült, ezen belül nagyobb arányban növeke­dett a tőkés export. 1988-ban a szövetkezeteknek lényegesen nehezebb körülmé­nyek között, növekvő gazdasági feladatokkal kell számolniuk. A jövő évi feladatok közül ki­emelte a műszaki fejlődés gyor­sítását, a termékszerkezet korsze­rűsítését, a költségek csökkenté­sét és a gazdaságos tőkés export bővítését. A gazdasági-társadal­mi kibontakozás — hangsúlyozta a Kiszöv elnöke — a szövetkeze­ti tagságtól is megköveteli a kez­deményező, felelős, fegyelmezett munkát. Fejlődésünk, haladásunk leg­nagyobb tartalékát találhatjuk meg a műszaki fejlődésben — mutatott rá Miklós Zoltán. Az ipari szövetkezetek fejlődési irá­nyainak és fejlesztési elképzelé­seinek összhangban kell lennie a népgazdasági célokkal. Ennek . érdekében fejleszteni és bővíteni kell a háttéripari tevékenységet, és az együttműködést a népgaz­daság valamennyi ága között. Az export-áruszerkezetet a megyé­ben is át kell alakítani. A foko­zódó minőségi követelmények, a műszaki színvonal gyors fejlődé­se mellett a szövetkezetek csak akkor tudnak versenyben marad­ni, ha a technikai megújulásban is élen járnak. Jó munkavégzéssel, összefo­gással meg fogjuk valósítani a megyei pártbizottság iránymu­tatásában, a helyileg kidolgozott munkaprogramokban megjelölt célokat — fejezte be vitaindító­ját Miklós Zoltán. Ezt követően Kövér János, a kecskeméti Tekisz képviselője, Heréd! Kálmán, a Bácska Ipari Szövetkezet elnöke és Nyitrai András, a Vitái Kisszövetkezet elnökhelyettese szóltak hozzá, érintve a szolgáltatótevékenysé­get folytató szövetkezetek és a kisszövetkezetek sajátos gond­jait, nehézségeit. Mészáros Vilmos, az OKISZ főtitkárhelyettese hozzászólásá­ban kiemelte, hogy a belföldi piacon az ipari szövetkezetek el­sősorban az importkiváltás révén érhetnek el eredményeket. A jö­vőben a megújulás rendkívül fontos feladat, ennek feltétele egyebek között a kollektív erő jobb kihasználása. Az ipari szövetkezetek aktíva- értekezlete Miklós Zoltán rövid zárszavával ért véget. M. A. A MEDOSZ VEZETŐSÉGI ÜLÉSE A teljesítmények csak az érdekeltségi rendszer javításával nőhetnek A MEDOSZ központi vezető­sége pénteken a szakszervezet Jókai utcai székházában ülést tartott. A testület a gazdasági és társadalmi stabilizációs és ki­bontakozási programból adódó szakszervezeti feladatokat vitat­ta meg. Czirmay Tibor, a Medosz tit­kára előadásában rámutatott: az idei esztendő fontos feladata a kollektív szerződések módosítá­sa; erre a bérek bruttósítása miatt van szükség. A végrehajtás sikere, vagy an­nak esetleges kudarcai viszont a szakszervezeti testületek po­litikai felelősségét is fölvetik. A bérék • bruttósítása egyébként — a szakszervezet számításai sze­rint — az adott vállalat nagy­ságrendjétől, bérszínvonalától és eredményétől függően 10—12 százalékkal növeli a bértömeget. Tudomásul kell, venni,, hpgy köz­ponti forrás ennek fedezésére nem áll rendelkezésre. Ezért " a szakszervezeti bizottságok a végrehajtás során jelentkező gondokat soron kívül jelzik majd a Medosz központjának. Kér­te a MÉM vezetését, hogy for­dítson fokozott gondot arra a kö­zel kétszáz nagyüzemre, ame­lyeket elemi kár sújtott, ezek­ben ugyanis a bruttósításhoz nincs elegendő üzemi fedezet és hitelképesség. A Medosz tudo­másul vette, hogy az ország pénz­ügyi helyzete miatt jelenleg nin­csen lehetőség átfogd bérreform bevezetésére. A szakszervezet — támogatva a SZOT ilyen irányú törekvéseit — szükségesnek tart­ja azonban a bérreformmal kap­csolatos munkálatok fölgyorsí­tását. Kifejezte meggyőződését, hogy a vállalati teljesítmények javítása, a minőségi és a meny- nyiiségi termelés fokozása korsze­rű belső érdekeltségi rendszer nélkül elképzelhetetlen. Az ülésen felszólalt Kovács Im­re, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese, aki kiemelte: az ag­rártermelésben, ahol a vállalko­zási készség mindig is erőteljes volt, jó alapok vannak - ahhoz, hogy a termelők gyorsítsák a megújulás folyamatát. Villányi Miklós MÉM-állam- titkár az ágazat jövő évi felada­tait. ismertette, kiindulva abból, hogy a mezőgazdaság a tervek szerint 1988-ban is ki fogja elé­gíteni a belföldi igényeket, és az, exportkötelezettségeket. A központi vezetőség állásfog­lalást fogadott el a stabilizációs és kibontakozási program teendői­vel kapcsolatban; ebben részlete­sen meghatározta a szakszerveze­teknek és testületéinek felada­tait. (MTI) Típusmódosítás Ladáról Marutira A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat tájékoztatása szerint 1987—88. évi szállításra 500 Marutí 800 típusú személy- gépkocsira október 19-étől 24- éig típusimódosítást fogadnak el azoktól a vásárlóktól, akiknek július 31-éig befizetett, jelenleg is érvényes előjegyzésük van La­da gépkocsira. A 796' köbcenti­méteres, 4 személyes, 5 ajtós, limousine karosszériájú Maruti kocsi fogyasztói ára 260 000 fo­rint. V A típusmódosítást ajánlott le­vélben, a Lada előjegyzési sor­szám feltüntetésével, közvetle­nül a vállalat címére — Merkur 1392 Budapest, Postafiók 286 — kell bejelenteni. A típusmódosi- tás besorolását az első rendelés eredeti sorszáma határozza meg. (MTI) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ’ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ A Szolnok Megyei Tanács Építőipari Vállalata (SZOTÉV) PÁLYÁZATOT HIRDET TERMELÉSI OSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTESI (ÉPÍTÉSZ) munkakör betöltésére Feltételek: — szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség — kivitelezési gyakorlat — vezetői gyakorlat — erkölcsi feddhetetlenség. A pályázat tartalmazza a pályázó . — részletes önéletrajzát — szakmai pályafutásának leírását, jelenlegi munkahelyét, mun­kabérét — a pályázathoz kérjük mellékelni az iskolai végzettségről szóló bizonyítvány másolatát. A munkakör ellátására kiemelt bérezést + mozgóbért biztosítunk. A pályázatokat 1987. október 31 -éig kérjük benyújtani a vállalat személyzeti és oktatási osztály vezetőjéhez. Cím: SZOTÉV 5000 Szolnok, József Attila u. 36. sz. Valamint alkalmaz—termelésszervező- programozó ■ —épületgépész-technológus munkavállalókat azonnali belépéssel, kiemelt fizetéssel, Feltétel: szakirányú felső-, illetve középfokú iskolai végzettség Jelentkezni lehet: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán. Tel.: (56)17-050 2669 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦-♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

Next

/
Thumbnails
Contents