Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! B ;T 7/771 I AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 216. szám Ára: 1,80 Ft mi. szeptember 14., hétfő Sevardnadze Washingtonba utazott Washingtonba utazott vasár­nap délelőtt Eduard Sevardna­dze, az .SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyiminisztere. Sevardnadze amerikai kollé­gájával, George Shultz-cal fog tárgyalni, s kedden találkozik Reagan elnökkel is. A szovjet külügyminiszter részt vesz az ENSZ közgyűlésének 42. üléssza­kán, majd hivatalos látogatásra Brazíliába, Argentínába és Uru­guayiba utazik. (A szovjet—amerikai külügy­miniszteri találkozó esélyeiről kommentárunk a 2. oldalon.) Országgyűlési képviselők — ülésszak előtt (3. oldal) Napraforgó-betakarítás Csávolyon A héten meg­kezdték a napra­forgó betakarítá­sát a Csávolyi Egyesülés Terme­lőszövetkezetben. I Jónak ígérkezik az idei naprafor­gótermés. Bajai József kombájnos és Bereczki Sán­I dor gépkocsiveze­tő naponta 200— ■ 250 mázsa magot takarít, illetve szállít be a szárí­tóba. A tervezettnél néhány nappal ha­marább fogtak ( munkához, mert rövid idő múlva ezen a területen kezdik meg, a bácsbokodlak örö­mére, a falujukba vezető gázcső fek­tetését. (P. Z.) I Növekszik az újítások gazdasági haszna az élelmiszeriparban A nehezülő gazdálkodási körül­mények között mind több élelmi­szer-ipari vállalatnál ismerik föl: az újítók fölkarolásával, a korábbinál nagyobb ösztönzéssel 'belső erőforrásokból is javíthat­ják a termelés gazdaságosságát — erről tanúskodik az ÉDOSZ fölmérése, amely az élelmiszer- ipari újítási mozgalom helyzetiét, tapasztalatait elemzi. A vizsgá­lat megállapította: számottevő javulás mutatkozik azóta, hogy az újításokat nem a vállalati ér­dekeltségi alapból kell díjazni, hanem a költségek terhére lehet elszámolni. Ennek eredménye­ként, a korábban igen gyakori eszmei díjazásról sokfelé áttér­tek a* valós helyzetet tükröző és számításokon alapuló értéke­lésre, és ennek megfelelően ala- kitják a díjtételeket is. Javított ' a helyzeten az is, hogy a válla­lati vezetők és a vezető beosz­tású műszáki dolgozók számára szintén nagyobb érdekeltséget teremtettek az újítómozgalomban való részvételre, annak eredmé­nyeiből váló részesedésre. Az adatok szerint az elmúlt há­rom évben Ugyan kisebb mérték­ben csökkent az ésszerűsítési ja­vaslatok szánta — a népgazda­ságnak ebben az ágazatában mint­egy ötszázzal —, ám a kilencez­ret meghaladó újítási témából a korábbinál többet valósítottak meg. Különösen figyelemre mél­tó, hogy az ésszerűsítések nyomán adódó vállalati eredmény ugrás­szerűen növekedett, jeléül annak, hogy az új megoldásokat kidol­gozók valóban a legfontosabb té­mákban tevékenykednek, olya­nokban, amelyek az egész válla­lat számára gyümölcsözőek. Amíg 1984-ben valamivel több mint 400 millió forint volt a haszon, addig az elmúlt két évben ez, az összeg elérte a félmiltiárd forintot. A kifizetett újítási díj is jelentősen, mintegy negyedével nőtt, és megközelítette & 27 millió forin­tot. Az, hogy az eddiginél többen érdekeltek az újítások megterve­zésében, illetve megvalósításá­ban, megmutatkozik abban is, _ hogy az úgynevezett közreműkö- ’ dók száma egy év alatt is 130- cal nőtt, s mindent egybevetve számuk 1300-ra tehető. Az újon­nan bekapcsolódók jelentős része műszaki beosztású dolgozó. Az újítások díjazásában is van előrelépés: lényegesen több javas­latot fogadnak el úgy, hogy utá­lja több éven át fizetik az évente képződő nyereség meghatáro­zott részét az ötletadóknak. Ez a módszer különösen a növényolaj- és a baromfiiparban terjedt el, aíhol korszerűsítették például az étkezési margarin gyártását és bővítették a baromfiipari termé­kek választékát, nagyobb jövede­lemhez juttatva ezzel az. üzemet. A .szakszervezeti elemzés azon­ban arra is figyelmeztet, hogy a bevált újításokat egyelőre még ’ vontatottan adják át egymásnak az üzemek, vélhetően azért, mert az anyagi ellentételezés gyakor­lata még nem alakult ki. Az öt­letet kidolgozó üzemek már nem szívesen követik a korábbi gya­korlatot, amikor is egyszerű szf- vességből adták át új módszerei­ket. Az alakuló versenyhelyzet is meggondolásra kétszteti az üzemeket a legjobb módszerek, technológiák .továbbadásánál, ezért ösztönzi a szakszervezet az újítások megvásárlását, eseten­ként az abból. eredő gazdasági haszon megosztását. Az elemzés szerint a megszűnt trösztök, or­szágos vállalatok egyik jelentős tevékenységét, az újítómozga­lom összefogását az új szervezeti formában csak kevés helyen tud­ták megoldani. Kivétel a cukor­ipar, ahol az üzemek önálló iro­dája a továbbiakban is fölvállal­ja a legjobb módszerek nyilván­tartását, terjesztését, míg másutt ez a feladatkör elsikkadt, az új -■szervezetben nem talált követőkre. JUGOSZLÁVIA: Adósság — váltó — lemondás A jugoszláv kormány Branko Miikulics elnökletével megtartott ülésén hosszú távú programot fo­gadott el az ország mintegy 19 milliárd dolláros külföldi adós­ságállományának törlesztésére. Az ülésről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a külföldi adósságok visszafizetését egybe kelt hangolni a jugoszláv társa­dalom és gazdaság reális lehető­ségeivel, lehetővé kell tenni a gazdaság/ normális fejlődését, s biztosítani a szükséges szerkeze­ti változtatások végrehajtását. Az adósságok rendszeres törlesz­tésének is csak ez képezheti az alapját. , A hosszú távú programról egye­lőre nem közöltek részleteket. Valószínű azonban, hogy előirá­nyozza a törlesztések átütemezé­sét, az újabb külföldi hitelek élszerű igényibevételét és az or­szág devizatartalékainak gyara­pítását. Hamdija Pozderac, a Jugoszláv Á'llamelnökség alelnöke, a Bosz- nia-hercegovinai Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének tag­ja bejelentette, hogy lemond tisztségéről. A neves politikus a Bosznia-hercegovinai Köztársa­ságot képviselte az ország élén álló, kilenctagú, kollektív állam­fői testületben. Hamdija Pozderac hangsúlyoz­ta, lemondását azt követően ha- ' tározta el, hogy gondosan' tanul­mányozta az Agráripari Kombi­nát 220 milliárd dínáros fedezet­len váltókibocsátása nyomán ki­alakult politikai helyzetet. Kife­jezte azt a meggyőződését, hogy lemondásával megkönnyíti a bo­nyolult problémák megoldását, s hozzájárul a JKSZ egységének, valamint a legmagasabb szintű párt- és állami vezetés iránti bi­zalomnak az erősítéséhez. ^ A Bosznia-hercegovinai Kom­munisták Szövetsége KB Elnök­sége tudomásul vette Hamdija Pozderac elhatározását, s meg­állapította, hogy lemondása mély eszmeiségről, magas tisztsége je­lentőségének teljes felméréséről, kommunista következetességről és elvszerűségről tanúskodik. üill Aligha kétséges bárki előtt, hogy mélyreható gazdasági­társadalmi változások előtt állunk, amelyeknek szándé­kaink szerint a kibontakozást kell szolgálni. Mindez renge­teg mozgással jár majd. S ki- nek-kinek — egyénnek vagy csoportnak — néhány alkal­mazkodó mozdulatot magának kell elvégeznie. Hisz ezen mú­lik, hogy kiesik a „szekérből”, vagy bennmarad. Úgy is dönt­het, hogy egy másik járműre — de ne hintára — kapaszkod­jon fel. Ez a mozgás persze nem elvont dolog. Lehet munka­erőmozgás, tőkemozgás, áru­mozgás, vagy hasonlók. Hoz­zá vagyunk-e szokva az ilyes­mihez? Nem eléggé! Sokat beszéltünk már például a ter­mékszerkezet változtatásának szükségességéről, de nem tet­tük hozzá, hogy ez elképzel­hetetlen a foglalkoztatás szer­kezetének változtatása nél­kül. S utóbbi merevsége aka­dálya lett az előző feladat végrehajtásának. A népesség foglalkozásá­nak s megélhetésforrásának gyökeres változásaira a gaz­daságtörténet számos példát kínál szűke bb pátriánkban, Bács-Kiskunban is. A kiskun­sági emberek valamikor a pásztorkodás jövedelméből építettek virágzó mezőváro­sokat, s mikor ennek bealko­nyult, szőlő- és gyümölcster­mesztő kultúra kialakításá­val léptek előbbre. Hasonló alkalmazkodásnak voltunk tanúi a szocialista iparfejlesz­tés idején is. Napjainkban is előfordul, hogy mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek, szak- szövetkezetek, az alaptevé­kenység veszteséges volta miatt a melléküzemágak fej­lesztésében találják meg a ki­bon tokozás útját. így hono­sodott meg például a magas műszaki színvonalú műanyag­feldolgozás Soltvadkerten. A sikeres alkalmazkodás folya­mata persze állandó tanulást, fogékonyságot, merész vállal­kozókedvet kíván. Azért szük­séges mindezt hangsúlyozni, mert a jövő ennek a szemlé­letmódnak, az alulról jövő kezdeményezéseknek erősö­dését követeli meg. A kibontakozás jegyében zajlott döntések fájdalmasak is lehetnek. A bajai Finom­posztó Vállalat például nem­rég jelentős létszámcsökken­tésről határozott, ám kere­sik azt a tevékenységet is, amely nagyobb jövedelmet hozhat, mint a hagyományos gyapjúszövés. Egyéni sorsokat érintett a Vízgépészeti Vál­lalat lajosmizséi központjá­nak felszámolása is, de itt is termelésracionalizálással együtt hajtották végre a dol­got, s a községben kialakult a viztoronygyártás és -szerelés teljes vertikuma. Van, ahol még könnyen talál munkát, aki keresi, de növekszik azon körzetek száma, ahol egyre nehezebb elhelyezkedni. Mi- • re számíthat az utóbbi régiók lakossága? Egyrészt arra, hogy nincse- ^ nek egyedül, mert a Minisz­tertanács is programot dolgo­zott ki a várható munkaerő- mozgásokkal kapcsolatos kér­dések megoldására. Másrészt viszont elsősorban saját ma­guk tehetik a legtöbbet to­vábbi boldogulásuk érdeké­ben. Új szakmák, s esetleg új életformák megtanulására van szükség. Az adóreform tovább szelektálhat jövedel­mező s kevésbé -nyereséges tevékenység között, s az em­lített alkalmazkodó mozgás­ra többeknek is szüksége le­het. Ám találhatnak követen­dő példát elődök és kortársak között egyaránt. Bálái F. István A hétvége sportja Két sportágban nyerték országos bajnokságokat megyénk sportolói az elmúlit szombat-vasárnap. A bajai motorcsónakosoktól már megszokhattuk a nemzetközi és a hazai sikereket, a 'nagy „menő” Volentérhiez most felzárkózott Túbákos Iván is. A kecskeméti gokartozók sorozatban harmadszor sze­rezték meg a Magyar Népköztársaság bajnokcsapata büszke címet, bár ez az eredmény még man tekint­hető hivatalosnak, hiszen 'különböző óvások miatt még várni kell az eredményhirdetésre. Képünkön a úttörők versenyének egy pillanatát örökítette meg Tóth Sándor. A kosárlabda, a labdarúgás, a vízilabda és egyéb sportágak hétvégi eseményeiről lapunk hetedik ol­dalán találnak tudósítást olvasóink. MAISAI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET: női sizmát készítenek. Már a télre készítik a lábbeliket Kiskun- majsán a Cipőipari Szövetkezetnél. Az első félévben 120 ezer pár női szandált gyártot­tak. az esztendő második részében 250 ezer pár csínná gyártását tűzték ki célul. Újdon­ság, hogy idén első alkatommal készítenek a különböző valódi bőr női csizmák mellett ve­lúrral kombinált orkán hótaposókai fiúknak és férfiaknak. Ez a termék egyébként az im­port kiváltását is szolgálja, mivel a hasonló lábbeliket korábban Koreából, Pakisztánból és Kínából vásároltok. Most a májsalak a ve­lúrral kombinált orkánfelsőt Kínából, a spe­ciális talpat pedig Olaszországból szerzik be. A divatos, sportos, könnyű téli csizmából eb­ben az évben 100 ezer párat készítenek a ha­zai boltok választékának bővítésére, 31-estől 46-osig valamennyi méretben. G. B. 9 Ilyenek lesznek a hótaposók. Slezák Antal mo­dellőr és gyártáselőkéarífő a csizmák talpbéléseinek mintáját alakítja ki. Sportos, könnyű hótaposók

Next

/
Thumbnails
Contents