Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-09 / 212. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. szeptember 9. I TITOK FÁBAN, LAKKBAN Szépen zengő Stradivarik A Stradivari a hegedű királya. Évszázadok óta márka, híres zenészek, műgyűjtők vagyont űzetnek érte. Igazi kincs! Mióta az első nevezetes hangszerek kikerültek Antonio Stradivari cremonai műhelyéből, azóta rejtély, hogy miért olyan szép hangzásúak. A világ egyik legnagyobb kultúrtörténeti, zenei titka ez, amelyet már sok százan próbáltak megfejteni. Eddig sikertelenül. Hegedűkészítők, fizikusok — laikusok és szakemberek — foglalkoztak a kérdéssel, köteteket tennének ki a „tudományos” magyarázatok. Kémikus eddig még nem akadt a sorban. Dr. Joseph Nagyvary, amerikai biokémikus professzornak sikerült a Stradivárí-rejtélyt megfejtenie! A világsajtót már évekkel ezelőtt bejárta a hír, hogy a texasi egyetem elismert kémikusa nagy lendülettel vetette bele magát a hangszer minden térre kiterjedő vizsgálatába, figyelemre méltó eredményeket is elért, de a titokról csak nem került le a fátyol. Még hiányzott egy szó szoros értelmében pici bizonyíték — a lakk analízise. Mégis talán ez okozta számára a legnagyobb erőfeszítést, hogyan szerezzen belőle egy porszemnyi nagyságot? Ki az a Stradivari-tulajdonos, aki hajlandó „megoperáltatni” hangszerét... Az idén július végén sikerült a felbecsülhetetlen „lelethez” hozzájutnia. Dr. Joseph Nagyvary gyorsan munkához látott, s eredményeiről elsőként Szegeden számolt be. A professzor 1956-ban hagyta el az országot és hat évvel később Svájcban doktorált Paul Korrer Nobel-díjas professzornál. Két évvel később már az Egyesült Államokban telepedett le és a texasi egyetemen főleg nukleinsav-kémiával foglalkozott. — Hogyan jutott eszébe, hogy pályát módosítson és a Stradivari-hegedűk titkának a megfejtésén fáradozzon? — kérdeztem tőle, szülei otthonában. Szegeden. — Szó sincs pályamódosításról, legfeljebb arról, hogy már nem olyan intenzitással végzem kémiai kutatásaimat. Ebben segít az egyetem is, mert az utóbbi években hírnevet szereztem az intézetnek az olasz hangszer vizsgálatával. A tudományos kutatások általában nem foglalkoztatják az embereket, őket csak a végeredmény érdekli. Ezért gondoltam, hogy megpróbálok olyasmivel foglalkozni, ami széles tömegeket is izgat, hiszen egy több évszázados kultúrtörténeti rejtély megfejtése szinte mindenkit érdekel. Izgalmas volt a számomra például az a kérdés, hogy miért jobbak a cremonai hegedűk, mint a többiek? — És miért jobbak? Tudományos, magyarázat még erről eddig nem született és én is csak később fogom azt közreadni, hiszen még frissek az eredményeim. Az azonban már most látható, hogy a fakezelésen túl — ezt már évekkel ezelőtt megvizsgáltam — a legnagyobb szerepe a lakknak van a csodálatos hangképzésben. Erre eddig is sokan gondoltak, de nem sikerült hozzájutni a mintához, és alaposan mikroszkóp alatt analizálni. Kémikusokra ugyanis sehol a világon nem jellemző, hogy ilyennel kössék le az idejüket... Nekem is sok fáradságba és pénzbe kerültek effajta kutatásaim. — Gondolom egyszer majd busásan megtérül ei a hatalmas összeg. — Ebben én is bízom, de évek telnek el addig. Jó néhány publikációt, tudományos igényű munkát kell még közreadnom, ehhez pedig sok idő kell. — Miért olyan fontos a lakk? A fákról tudjuk, hogy különleges kezelést igényelnek. A lakk azonban csak színezés, illetve tartósítás, nem? — Ez nagy tévedés, bár van ilyen szerepe is. A hangokat vegyi anyagokkal befolyásolni lehet. A Stradivari-féle lakkozás abban a korban nem számított különlegesnek, mert jószerivel csak olyan keveréket lehetett kapni, mint amilyen az volt. Minden hegedűkészítő mester ilyet használt. Ennek ellenére a cremonai lakkot azóta se tudják utánozni, talán majd most! Egyébként durva, porcelánszerű volt, és nagyon • Dr. Nagyvary József édesapjával, aki Szegeden kezeli a hegedűkészítésre használt fát. pattant. A Stradivari hegedűk fájába, mint az apró szögek kapaszkodtak meg ezek a lakkszemcsék... — Elárulná, miből készültek? — Ez még hadd maradjon titok! Először meg kell védeni, majd csak utána adom a világ tudtára. Annyit elárulhatok, hogy kristályporral van tele. — Ön tud hegedülni? — Igen. Még Einstein hegedűjével tanultam meg Zürichben. Ott a híres tudós rokonságával kerültem jó viszonyba és ők adták kölcsön a hangszert. Nem Stradivari volt... — Nem fáj a foga rá? — Dehogynem! Csak nincs egymillió dollárom. Igaz a legolcsóbbhoz már 300—400 ezer dollárért is hozzájuthatnék ... — Hallottam, hogy ön is készít hegedűket éppen tudományos eredményeit felhasználva, megközelítőleg Stradivari hangzásúakat. Lesznek-e olyan híresek ezek a Nagyváry-féle hangszerek évtizedek múlva, mint az olasz mesteré? — Remélem, egyszer ezekről is beszélni <fognak a; mesterek, zenészek, szakemberek. Yehudi Menuhin például dicsérőleg nyilatkozott róla a világlapokban. Nekem ez roppant sokat jelent. Temesi László HONISMERET — HELYTÖRTÉNET A sárfehér diadalútja Hornyik János kutatásai szerint az átvonuló törökök 1647-ben Kecskeméten és környékén 4091 pint bort ittak meg Mohamed tilalma ellenére. Ebben az időben errefelé a kadarkát, a góhért termelték. . 1720-ból való feljegyzések' szerint Izsákon-37 pozsonyi mérő szőlő volt. 1760-ban 67 akó bortermésről írnak. Ekkor már a szlankamenkát és a rizlin- get is ismerték. 1781-es írás szerint a plébános 36 éve szakadatlanul használja a plébánia szőlőjét. 1806-ban a nótárius fizetéséhez évi 3 akó bor is hozzátartozott. Táncsics Mihály — aki segédtanítóként dolgozott itt 1822—23-ban — önéletrajzában a következőket írta: „Izsák boldogabb jövője a szőlőművelés fokozásában rejlik.” Keleti Károly statisztikája szerint 1873-ban a szőlő- birtokosok száma 642, a szőlőterület pedig 716 hold volt. 1875-ben az ország szőlőterületének 75 százalékát a filoxéra elpusztította. Izsákon egy fehér szőlő megmaradt, amelynek fürtjei olyan súlyosak voltak, mint a sár. Jgy lett a neve: sárfehér. A véletlennek köszönheti .létét.. A születéséről legendák keletkeztek. Ma is élő idős emberek szerint egy csősz lyukas botban hozta Izsákra a filoxérajárvány idején. Honnan? Ki tiltotta behozatalát? Ezekről nem szól a fáma. Vagy: a sárfehért Szélesi József vincellér találta egy kadarkaültetvényen. A fehérfürtű, bőtermő tőkét 1870 —1880 között kezdte szaporítani és telepíteni. Mások szerint: az 1870-esévek végén, a Vadas dűlőben élt Fejszés István, aki figyelte, hogy a szőlőskertben lévő heterogén fajták közül melyik a legszebb, melyik terem a legjobban. Kiválasztott példányai között volt egy zöldesfehér, nagyfürtű, jó ízű szőlő, amit szaporítani kezdett. A századfordulóra 1 kataszteri hold fajtiszta sárfe- hér-ültetvénye lett. A szakértők véleménye sem egybehangzó ez ügyben. Születéséről nincs levéltári anyag, sem egyházi, sem világi feljegyzés. El kell fogadnunk, hogy a sárfehért az izsákiak leleményessége hozta létre. A fajta elterjesztésében nagy szerepe volt Kostka Lászlónak, aki 1912-ig 22 kataszteri holdat telepített fejműveléses módon. Sokasodtak a szőlőpászták, teltek a boroshordók a sár fehér levével. Az 1930-as években egyre több külföldi kereskedő jött Izsákra szőlőt vásárolni. Felismerték a fajta előnyét: bő termést ad, igen jó borszőlő és kitűnő csemegeszőlő. Reklámot is csináltak neki: 1936. szeptemberében rendezték meg az első sárfehér napokat, 1986-ban pedig a hetediket. A 70-es években mellőzték a sárfehér telepítését, inkább a magasművelésűe- ket részesítették előnyben. Az elmúlt években súlyos fagykár pusztította a szőlőket, főleg a magasművelésűeket. Az izsákiakat azonban nem hagyta cserben a meglévő sárfefíér, a fagyok ellenére bő termést hozott. Ma Izsákon újratelepítik. A gépesítés miatt terjed a 3 és 1 méteres sortávolsággal és 0,5 méter tőtávolsággal telepített úgynevezett ikersoros műveléssel termesztett sárfehér. Kovács Gyula tanár A HOMOKSZELÍDÍTŐ IZSÁKIAK Izsák határának legnagyobb része hajdan legelő és ‘erdő volt. A törökök oktalan erdőirtása, a művelt földek el- vadulása, a legelők feltörése miatt, a takarónövényzettől megfosztott homokot a szelek szárnyra kapták. Ehhez hozzájárult a juhtartás is. A felsővárost „szamárvárosnak” nevezték, mivel minden juhásznak volt szamara is. A sok juh kiélte, éles körmével felvágta a gyepet. A veszedelmet már későn vették észre. A futóhomok egyik napról a másikra Izsák környéki tavakat és fákat teme'tett el. A széllel repülő homok elleni harc szükségességét az izsákiak felismerték, s erre 1795-ben hoztak határozatot. Izsák földesurai és Kis-Kun-Fülöp- szállás elöljárói, tanácsosai a Sashegyi hármashatárnál gyűltek össze. Megegyezésüket a községek határát és a homok fával való megkötését illetően a következők írták alá: Uzovits József, Sütő József, Prikkel József, CsernuS György, Zigler József, (esküdt), Bíró Bak Sándor, Csapiár Mihály, Nánási Péter, Benedek János, Szalai Péter, Ko- zári Mihály, Katona Mihály, Pető Ambrus és Bodákovics Lőrincz. Izsákon a homok elleni harcban nagyszerű szövetségesnek bizonyult a szőlővel vegyesen ültetett gyümölcsfa. A hasznavehetetlen futóhomokon lassan virágzó szölőkultúra alakult ki. A ráfordított energia később bőségesen megtérült a szőlőben, a gyümölcsben és az erdőben. Állandó munkát is adott a lakosságnak. A homok megszelídítése hősi munka volt, az izsákiak két kezének és verejtékének eredménye. Ezért is nevezik őket gyakran a „homok hőseinek". Külön érdemük, hogy mindezt egy általuk kifejlesztett szőlőfajtával végezték, az „izsáki sárfehérrel”, amellyel országos hírnévre tettek szert. PÁLYÁZAT Ünnepi műsor készítése A Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának Táncsics Mihály Művelődési Központja, Központi Könyvtára és a TIT megyei szervezete a nagy októberi szocialista forradalom 70-ik évfordulója alkalmából pályázatot hirdet ünnepi műsorok készítésére. A pályázat célja, hogy elősegítse a munkahelyi megemlékezések színvonalának emelését, a méltó megünneplést, és segítse az amatőr irodalmi színpadok műsorkészítését. A pályamunkáknak tartalmazniuk kell a szöveges, zenei és egyéb betéteket. Az irodalmi műsor időtartama maximum 20 perc lehet. Amatőr színpadok, alkotó közösségek, amatőr rendezők, munkahelyi népművelők, könyvtárosok és pedagógusok pályavázlatát várják, amelyet jeligésen kell beküldeni (lezárt borítékban mellékelve a nevet, lakcímet, munkahelyet, életkort) az alábbi címre: Táncsics Mihály Művelődési Központ Kecskemét, Rákóczi út 3. 6000. Nevezési határidő: 1987. október 7. A pályaműveket kettő gépelt példányban kell postázni. Három-, kettő- és egyezer forintos díjakat osztanak ki a legjobb pályázatok között, s módszertani füzet formájában is megjelentetik — intézmények, vállalatok részére — a legszínvonalasabb ünnepi műsorterveket. KÉPERNYŐ Az éjszaka vége Aligha volna ennyi bajunk, ha számoltunk volna az emberek természetes különbözőségével, ha tudomásul vesz- szük, hogy határozatokkal nem változtathatók meg egyik napról a másikra a társadalom öntörvényű egyedei. A vér és arany, a létharc, a boldogságvágy, a szerelmi szenvedély, a halálfélelem évszázados korlátokat is ledönthet, pusztíthat, roncsolhat jobb sorsra érdemes, tehetséges, nagyformátumú embereket is. Nyilván ez a fölismerés tette lehetővé, hogy újabban vad szenvedélyeket, „égő lelkünk” mélyébe pillantó műveket is láthatunk a képernyőn. Helyük is van ott, ha valódi mélységeket mutatnak, ha elhijetően ábrázolnak embereket, hétköznapi valójukból kiforgató indulatokat. Feltehetően megoszlik’a máshoz szokott közönség véleménye Francois Ma- uriac csütörtökön este vetített Az éjszaka vége című,- 1935-ben írt regényéből készített tévéjátékról. (Inkább tévéfilmnek mondanám a Rádió- és Televízióújsággal ellentétben. Az összetett szó utótagja mintha feleselne a baloldali katolikus regényíró tragikus hangvételű történetével...) Hinné az ember a kezdő képsorok láttán, hogy „szüntelen ragyogás az élet”? Szinte észrevétlenül terpeszkedik ‘Szivünkben a fölismerés: boldogtalan emberek viaskodnak önmagukkal a jó- létbeú, keresik létük értelmét. Felvidéki Judit rendező jó érzékkel választotta ki a szerelemre vágyó korosodó nő szerepére Vass Évát. Mintha neki irta volna Mauriac e szerepet, az az érzésünk. * * * Ha lehetséges, még végletesebb a szombaton este vetített Meddőhányó. A századunkkal csaknem egyidős, ír hazájából sokáig kitiltott O’Flaherty szerelmi históriája így csak a „zöld szigeten” történhetett meg. A számunkra furcsa vad vidék szereplőként motiválja az ott élők sorsát. Áz élet meddőhányójára sodortatnak a dogmáktól, a vakbuzgóságtól, a környezetével, létével feleselő ifjú asszony szépségétől megigézett, elvakult férfiak. A közéleti szerepre vágyó, gazdag bankár családját mocsárként húzza vissza a tudatlanság, a bezártság. A lengyel Marek Walczewski és Wirgilius Gryn, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György, Molnár Piroska, Lukáts Andor, Labancz Borbála egyaránt erőteljes, nagyformátumú alakítással járult hozzá a Meddőhányó értékeihez. Nincs szerencsénk! Nincs szerencsénk Rózsa György műsoraival. Legkevésbé a Legyen sze- rencsénk!-kel! Azt megértem, hogy valamiért szükségét érezték Korda György és Balázs Klára új nagylemeze — „a tizenharmadik, de nem vagyunk babonások” reklámozásának. De, hogy pironkodni kelljen valakinek, mert nem ismeri a táncdalénekes slágereit? Egy úgynevezett könnyűzenei műsorban ez is elmegy. Ám a Legyen szerencsénk! azt sugallja, hogy a műveltséget, a közhasznú tájékozottságot méltányolja és díjazza olykor fölháborító nagyvonalúsággal. Még az is degeszre tömött pénztárcával mehet haza, aki a negyedik, ötödik általános tananyagában is járatlan. Sokat beszélünk mostanában értékválságról. A világért se szeretném a Legyen szerencsénk!-et többnek, másnak tekinteni, mint ami. Mégis kérem: ne- keverjük az ocsut a búzával. Miért balszerencsés az, aki tájékozatlan lévén világunkban a mindennapi eligazodáshoz szükséges kérdésekre sem tud mit mondani? Csak azt nem értem, hogy miért jelentkezik ilyen nyilvános megmérettetésre, aki ilyen könnyen zavarba hozható az úgynevezett alapvető műveltséghez tartozó kérdésekkel. Csak azt nem értem, hogy egyikük-másikuk miként kaphatott tanári, oktatási pályára 5 A XIII. században román stílusban épült egyházashollósi templomot 1850-ben jogosító diplomát? klasszicista formák alkalmazásával bővítették ki. Most az értékes műemlékjellegű templomot adományokból, valamint az Országos Műemléki Felügyelőség szelle- Heltai Nándor mi és anyagi hozzájárulásával felújították. Mint a tenyeremet... Az egy megbízhatatlan ember — mondta valaki valakiről — nekem elnihetitek. Úgy ismerem, mint a tenyeremet! A társaságban volt, aki bólintott erre. volt, aki nem. A „tenyeres" még felhozott néhány érvet állítása igazolásául, aztán más téma került napirendre. Nem először hallottam már ezt a kifejezést: „úgy ismerem, mint a tenyeremet". Azt hiszem, zavarba jött volna a tenyerét oly jól ismerő illető, ha hirtelen rákérdezek, hogy beszéljen nekem róla. A bal vagy a jobb tenyérről, tökéletesen mindegy, és próbálja elsorolni a rajta lévő 'vonalakat. Talán a három fővonalra emlékezne, ahogy én is, de hol vannak akkor még a többiek, melyek mint egy kis térképen fellelhetők. És közülük melyik erősebb, vagy éppen halványabb rajzolatú, melyik fut egyenesen, görbén, kuszáltan elágazón? És ha ilyen bonyolultul kiismerhetetlen egy darabka bőrfelület, menynyivel inkább az egy ember. Lelkének titkos térképéről ki tudhat igazán olvasni? Ki igazodhat el biztonságosán ott, mely rejtett a külvilág előtt? Sommásan ítélkezünk sokszor. Csak a felszínből következtetünk a mélyebb rétegekre, csalhatatlannak gondolva magunkat. Ha valaki nem úgy cselekszik, ahogy mi szeretnénk, arra legtöbbször indulatosan reagálunk, nem szűkölködve a pocskondiázó jelzőkkel sem. „Úgy ismerem, mint a tenyeremet!" — mondjuk öntötten, pedig valójában nem ismerjük a tenyerünket, és magunk megismeréséhez is kevés egy élet. Bölcsnek lenni persze külön adottság, és megértőnek lenni sem adatik meg mindenkinek; de ha csak néha sikerül azzá lennünk, már az is eredmény. Magam is sokszor ítéltem már felejtő tlenül, csak az ember szembetűnőbb vonalait látva, és amikor sikerült á rejtettebb redöket is észreven- 'nem, röstelkedtem magam előtt a hamari véleményért. De persze sohasem annyira, hogy máskor ne essek ugyanebbe a hibába. Nézem a tenyeremet. Mennyi ismeretlen rovátka jel, mint egy megfejtésre váró titkosírásban! Bizony már ötven esztendő vonalai ráncosít- ják, karcolják, és egyre rejtélyesebb előttem is. Pedig a testem része, hozzám tartozik. És mégis ... ott az a vonal mélyebbre vésve, akár egy megkezdett kis árok. Ott volt már tavaly is? Nem tudom ... nem emlékszem. • „Úgy ismerem, mint a tenyeremet ..." Nem, én ezt senkire se merném mondani, mert hazugságban maradnék. Tóth-Máté Miklós A felújított egyházashollósi templom ßm Gyakorló medikusok A szovjet felsőoktatásban manapság végbemenő radikális változások közé tartozik az orvosképzés átszervezése is. A jövő orvosai az idei ősztől kezdve már az új rendszer szerint tanulnak. A változtatás célja az egészségügyi szakemberképzés javítása, lényege pedig a diákok jobb kiválasztása, a rátermettség szigorúbb elbírálása, valamint a gyakorlati órák számának jelentős növelése. Az idén ősszel az egészségügyi főiskolákon 80 százalék lesz azoknak a „gólyáknak” az aránya, akik már két éves — főként gyógyintézetekben ledolgozott — munkaviszonnyal rendelkeznek. 1989-től kezdve kivétel nélkül minden felvételizőre vonatkozik majd az a követelmény, hogy már legyen két éves munkaviszoqya. Ez nem vizsga, hanem a pályaválasztás helyességének elbírálása: megvannak-e a hallgatóban azok a tulajdonságok, amelyek az orvosi hivatáshoz elengedhetetlenek. Aki nem felel meg a minősítésen, annak el kell hagynia a főiskolát. A gyenge felkészültségű diákok lehetőséget kapnak arra, hogy tanulmányaikat egészség- ügyi szakközépiskolában folytassák. A felsőoktatási intézményekben csak azok maradhatnak, akik jó eredményeket érnek el a. tanulásban, és bizonyítják elhivatottságukat az orvosi pályára. Az ötödik tanév végén még egy akadályt kell legyőzniük a hallgatóknak: újabb minősítés következik, kemény feltételekkel, és aki nem felel meg, csak felcseri oklevelet kap. Az orvosképzés elméleti anyaga —, amely az oktatás hét éve alatt körülbelül negyven tantárgyat jelent — meny- nyiségileg nem változik. Jelentősen nő azonban a gyakorlati foglalkozások aránya. A hallgatók minden tanulmányi év végeztével egy-egy hónapot töltenek majd kórházakban, kezdetben egészségügyi segédszemélyzetként, később pedig segédorvosként. Bevezetnek egy kötelező kéthónapos gyakorlatot is, amelyet vidéki kórházban kell elvégezni, összességében a gyakorlati , idő az oktatás alatt másfélszer több lesz, mint ma.
