Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-04 / 208. szám
4 • PETŐFI NÉPE t 1987. szeptember 4. SZAVAK RENDJE, DOLGOK RENDJE Sánta Ferenc hatvanéves fannak életművek, ™ amelyek viszonylag kevés számú alkotásban is magvasan fejeződnek ki, s szerzőjüket máris a legnagyobbak közé helyezik. Alighanem így van ez a hatvanéves Sánta Ferenc — remélhetőleg tovább gyarapodó, tán még meglepetéseket is tartogató í— munkásságával is. Az erdélyi születésű író szűkebb hazája prózájának és a mónczi hagyományoknak a folytatójaként jelentkezett írásaival az ötvenes évek második felében. Csodálatos ragyogásba vonta a múltat idéző Sánta Ferenc a mindennapi élet tragikumát. Megrendítő erővel ábrázolta a nyomorúság elviselésére kialakult szokások rendjét, rendszerét. Sokan voltunk című — talán legismertebb s az íróval kapcsolatban legtöbbször idézett I— novellájában egy olyan szertartást irt le, melyről utóbb, egy japán filmből kiderült: nem csak a magyar ajkú szegények körében volt honos; úgy látszik, az ember alatti lét kényszerített a földgolyó más részén is arra, hogy az öregeket — egy utolsó megvendégelést követően — sorsukra hagyják, átengedjék a mielőbbi pusztulásnak. Ez volt hát a dolgok hajdani rendje, és Sánta Ferenc csakhamar megtanulta azt is, „hogy milyen szóra mi jön”: közösség szabályozta viselkedésformákat miféle, szintén közösség szabályozta nyelvi formákkal illendő, sőt kell kifejezni. Emberavatás című írása tanúskodik erről a legszebben. De közben a tisztaság, a szépség hatalmát is megmutatta — gyermekhősei egész . sorával, s e korán kiviruló szépség és tündöklő tisztaság romlékonyságát, megaláz- hatóságát is (Kicsi madár, Nácik). Utóbb említett novellája, a Nácik, hangváltás jelzője egyszersmind. A gondolkodó, a filozofikus, a kérdéseket a világ dolgainak teljessége felől boncolgató Sánta jelenik meg benne. Csaknem ugyanakkor, amidőn Örkény István groteszk- jei születtek. Sántánál is jellegzetessé válik az élet tényeinek — látszólag — hűvös, szinte tudósi szenvtelenségű szemlélete, amely azonban izzó elkötelezettség rejtőzködő kifejezése mégis. A fasizmus barbárságát csaknem azonos módon láttatja Örkény egypercese, az In memóriám dr. K.H.G., s Sánta novellája, a Halálnak halála: művelt, emberségüket, nyitottságukat, a német (s más nemzetiségű) kultúra iránti tiszteletüket még a biztos halál tudatában is megőrző értelmiségiek a humánum legyőzhetetlenségét hirdetik. A népi látásmódtól nem idegi a a csodás, furcsa mozzanatok beépítése, Sánta Ferenc „szürrealista” novellái — például az Isten a szekéren — nyilván nem csupán a szürrealizmus új hullámával magyarázhatók (e tekintetben Déry Tiborral is rokonítható Sánta Ferenc), egyszersmind a dolgok addigi rendjének vészjósló megváltozását érzékeltetik (A veder). Mindmáig azonban a regényíró Sánta nevéhez fűződik a legrangosabb teljesítmény. Húsz óra című regényé voltaképp a felszabadulás utáni fejlődésszakasz egészének áttekintése volt a hatvanas évek elején. Szabálytalan, rendhagyó formában: az írói vizsgálódás csapongó rendje szerint tárul itt elénk az a tragikus, de végül is megtisztító katarzisig jutó folyamat, melynek során „egy vályú mellől való” parasztemberek közösen fognak az új életnek, aztán a történelem szorításában szétzilálódnak a soraik, majd 1956 után, súlyos sebekkel, ahogyan mondja valaki a regény lapján, „a Kádár-féle proletárliberalizmus” korszakában, a kín- nal-keserwel, de vitathatatlanul jobbító szándékkal és akarattal kivívott nemzeti közmegegyezés szellemében Balogh Anti és Igazgató Jóska j$ megbékülhet egymással. Es ha eddig Örkény, Déry, most az Ebéd a kastélyban Illyés Gyulája mutatkozik hasonló szellemű írótársnak. A választás filozófiai kérdését helyezi Sánta Ferenc az Ötödik pecsét'középpontjába. Szó és tett, kinyilatkoztatott erkölcsi vélemény és valóságos magatartás viszonyát. A nyilasidőkről szóló regényben a túlélés vagy az áldozatvállalás a tét. A regénybeli példázat, melyet a főszereplő, Gyurica órásmester fogalmaz meg, a vagy-vagy helyzetét érzékelteti, pedig épp az ő sorsa mutatja meg igazán: a túlélés is csak áldozatvállalással valósítható meg. Nem kevésbé izgalmas az a gondolati képlet sem, amely a világszerte,zajló 1968-as politikai forrongás előzményei nyomán született Sánta Ferenc az Áruló című regényében, s a belőle készült, Éjszaka címmel bemutatott színpadi játékában. A császáriból huszitává lett katona s az őt megértő diák — akit utóbb meg az élveteg Eusebius atya tett hitehagyottá — . valamint a parasztember jelenben megidézett vitája során kimódoltan szélsőséges, aztán' furcsán egybeeső vélemények csapnak össze, miközben Eusebius igazságai sincsenek mai szemmel elfogadható tartalom híján: „... hát nem az lenne a dolgunk, hogy emberként nézzünk egymás szemébe? És ha van is dolog, amely elválaszt bennünket, arra ügyeljünk inkább, ami összeköt?! (...) egy földön élünk, barátom!” S amit a különbözés jogáról mond a pap, szintén meggondolkodtató. Persze — minden jel szerint — mi sem áll távolabb Sánta Ferenctől, mint a forradalmak ellen beszélni, a békés beletörődés ideológiáját hirdetni. Hiszen békesség, megértés is csak kiharcolt alapokon, olykor a társadalmi viszonyok erőszakos megváltoztatásával remélhető. Sánta Ferenc a legjobb írásaiban — moralista, és nem moralizáló író, közéleti ember. Kíméletlen szigorral és szeretettel figyeli az életet, életünket. S szavára figyelni nekünk, intelmeit — mérlegelve — megfogadnunk: szellemi gazdagodás, művészi élvezet Kőháti Zsolt „A JÖVŐBE VETÜLŐ EMBER” Századunk művészetének egyik alakítója • Schöffer egyik fénymobilja. Furcsa fintora a sorsnak, hogy az új korok új üzenetére nehezen moccanó Duna—Tisza közén született a modem művészet két nagy újítója, Moholy-Nagy László és Schöffer Miklós. Mindketten koruk időszerű kifejezésmódját keresték. A bácsborsódi illetőségű és a kalocsai születésű művész egyaránt a lét(ezés) dinamizálására törekedett. A hosszú évtizedek óta Párizsban élő Schöffer hetvenötödik születésnapján említést kíván munkásságuk néhány közös sajátossága. Mindketten úgy vélték, hogy a technika Moholy-Nagy szavaival — .felszabadíthatja az embert, ha az ember ráeszmél végre, hogy mit kezdhet ezzel a szabadsággal". Mindketten — Schöffer kifejezését kölcsönözve — „az emberi érzékenységet élező" eszköznek tekintették a művészetet. Mindketten határainkon kívül bontakoztathatták ki alkotó energiáikat. A csaknem két évtizeddel korábban született Moholy-Nagy szülőházát rég lerombolták. Kalocsa lehetőségeihez mérten fölmutatja kis hazánkban, hogy milyen gondolatokkal, alkotásokkal termékenyítette, gazdagította a világot a fénydinamikus variációk, a kibernetikus fénytomyok alkotója. A kibernetikus város szerzője, „a jövőbe vetülő ember". Honi viszonyaink ismeretében elmondható, hogy a Vajas-parti város akkori vezetői viszonylag gyorsan fölismerték a plasztikát, a mozgást, a hangzást, a látványt, újabban olykor az információt az erőteljes kifejezés érdekében összeszervező művész jelentőségét. (Ne feledjük, hogy az ötvenes években Európának ezen. a bájain a számítástechnika és a modem művészet igencsak gyanús imperialista praktikánakszámított!) Bács-Kiskun értékeit számontartóknak különösen szívdobogtató, hogy éppen egy bajai kötődésű kutató, teoretikus, Major Máté mutatta be idehaza először. Kétszer is meglátogatta a hatvanas évek közepén, a Mont Martre-i temető falának futó kis utcában, „ahol egy sereg műterem sorakozik egymás mellett és fölött. Ezeket még a múlt században, sőt előbb építették, valamiféle művészkolónia létesítésének céljával (Munkácsy Mihálynak is volt műterme). Schöffer műterme a földszinten van, az udvarról közelíthető meg. Belül olyan, mint egy titokzatos laboratórium. Csupa csillogó műszerforma, jórészt karcsú, vertikális felépítmény sorakozik itt hatásos elrendezésben, inkább kiállításszerűen, hiszen megalkotásuk jórészt papíron történik és komoly technikai apparátus kell felépítésükhöz". Lapunkban 1975. december 20-án, kalocsai hazalátogatása alkalmával méltattuk munkásságát. Már akkor körvonalazódott szülőházának múzeummá — de furcsán hangzik e kifejezés a mindig újuló, a folyamatos jelenidejűséget hirdető művésszel kapcsolatban — alakításának terve. 1980- ban már fel is avatták az I. István út 76-ban látható, azóta sok ezer embert elgondolkoztató, állandó kiállítását. Olyan fontos művei tekinthetők itt meg, mint a mozgással és látványelemekkel az időt tagoló, elkülönítő, kiemelő Chronos 5, 6, 1, a fényt szakaszoló, kompozíciós elemként hasz-, nősítő Lux 2, 3,9, az egy-egy fénynyalábot különféle visszaverő rendszerekben továbbitó, mozgató, aktivizáló Microtemps. A Francia Akadémia tagjává választott Schöffer személyesen is részt vett a nevét viselő kalocsai kezdeményezésű szemináriumon-két éve. A kitűnő tanítványa, Dargay Lajos által szervezett idei fórumra, a kibernetikus technika művésíi. kifejezési lehetőségeit vizsgáló tanácskozásra is készült, de még nem gyógyult meg teljesen a szervezetét átmenetileg megrokkantó betegségből. A Velence nagydíjjal, a kaliforniai székhelyű Nemzetközi Művészeti, Tudományos és Műszaki Társaság Leonardo-díjával kitüntetett Schöffer legjobb hazai monográfusa, a dunapataji kötődésű Aknai Tamás szerint „eredeti és'.alkotó módon járult hozzá a XX. század kultúrájának alakításához ... Az emberiség kollektív emlékezetében Schöffer... egy eddig ismeretlen vizuális minőség megteremtőjeként kap helyet". Abban a reményben köszöntjük olykor va- kondtúrásnyi magaslatokat is odázó országunkban, hogy még több ember tudatában kerül az őt megillető helyre Schöffer Miklós munkássága, hogy a legközelebbi szemináriumon jelenlétével is aktivizálja tanítványait: mindazokat, akik felelősséggel keresik a művészet korparancsait. Heltai Nándor Vándorkomédiások — amatőr népszínházak Az orosz vándorkomédiások nagy múltra tekinthetnek vissza, s népszerűségük manapság is jelentős. A Balagan a kuznyeckiek népszínháza. Minden egyes fellépésük színes ünnep, karneváli hangulatot idéző mulatság. A régi vásári vándorkomédiások stílusában játszanak. Egyik legkedveltebb előadásuk a Repülés a Tan-Kint re. A másfel órás darab arról szól, miként győzik le a jók a gonosz robotokat. Ä gyerekek a játékért, a felnőttek a gondtalan gyerekorra való visszaemlékezésért kedvelik a társulatot, s különösen ezt a darabot. Alekszandr Kalasnyikov az együttes irányítója, több bemutatott darabjuk szerzője vidám életet, kellemes szórakoztatást vitt a város hétköznapjaiba. A színigazgató hét éve végezte el a kujbisevi népművelési főiskolát rendezői szakon, majd hazatérve szülővárosába, a cipőgyári klubban megszervezte társulatát. — Minden amatőr együttes vezetője azzal kezdi, hogy felvételt hirdet — mondja —, de nem mindegy, hogy milyen körülményeket teremt az alkalomhoz. Én mindenesetre megpróbáltam színessé, emlékezetessé tenni a felvételin a bemutatkozást a jelentkezők számára. Döntően fontos a további közös munka szempontjából, hogy a stúdiósok azonnal megérezzék a kötetlen légkört, ezért az első próba mindig inkább közös játékhoz, semmint verítékes, feszültségekkel teli munkához hasonlít. A gyakrlatok során a gyerekek elsajátítják a színészmesterséget, a színpadi beszédet és mozgást, de a játékosság megmarad. Amellett a társulat tagjai egyben szabók, jelmez- és díszlettervezők, díszletmunkások és kellékesek is. Csak lelkes tagjaink vannak. Színészeink baráti közösségben élnek. A Balagan a Szovjetunió 3500 népszínházának egyike. Nem ritka viszont, hogy az ilyen társulatok kisebb településeken a hivatásos együttes szerepét töltik be. Sőt, olykor még jobbak is a hivatásos társulatoknál, mert friss szellemet, újszerű kísérleteket próbálnak meghonosítani. Horvát nemzetiségi tájház A Győr-Sopron megyei Kópházán augusztus 30-án avatták fel a horvát nemzetiségi tájházat. A létesítményben állandó kiállításon mutatják be a község és a környék horvát nemzetiségének a századforduló idején használt' tárgyi emlékeit. A kiállítási anyagot — több mint egy évtizeden keresztül— a helyi úttörő helytörténeti szakkör gyűjtötte. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart: szombaton', vasárnap es ün- I ncpnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet.helye, felnőttek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20- 488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5.; C pavilon, földszinti ambulancia (T.; 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszálíás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Söltszentimre: Szabadszállas, központi rendelő (T.: 22); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101); Lakítelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015); Izsák: dr. Sőreghi 1. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6); Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, ér- sekcsanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlösi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 12 vagy 105). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részere minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: .68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kuiiszáŰási, pálmonostori, pető- nszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el. (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő— Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 134). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős . esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Éladsereg u. 27. T.: 12); Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Hajós: dr. Mohácsi J. (Hajós, Temető u. 6.); Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, központi rendelő, T.: 33). KISKUNHALAS:' a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011), 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss • S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5; Kiskunfélegyháza: Attila u. I. ; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. Lelki segélyszolgálat Kecskemét, naponta 18 órától 22. óráig. T.: 28-222. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovicsa. 4/A. T.: 12-524), Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A. T.: 45), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14.), Bácsborsód, Madaras, Katy- már: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. II. T.: Madaras: 47), Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Ma- kay G. (Dávod, T olbuhin u. 4.) kalocsai állategészségügy;! KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi I. u. 2.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Táss, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 310), Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Allampusztai Célgazdaság 'solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Dunasor з. T.: 64), Dunapataj, Őrdas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy- Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császár- töltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.: 24-831), Jakab- szálíás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállas, Petőfi u. 26.), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlő- rinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Véreb и. 2/A. T.: 137), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Talabér Zs. (Kerekegyháza, Arany J. u. 24.) .. KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr.,Bo- roí A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvari u. 5.), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B. ép. T.: 202), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth L. u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 250), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Söltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15.), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 61- 143), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszallás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Főw.y S. u. 6. T.: 61-120), Tiszaalpár, Lakítelek: dr. Be- rényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 31-338), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570.) KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 22-554), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102), TomC a, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Sza- adság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csiké- ria, Bacsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)
