Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-04 / 208. szám

1987. szeptember 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Alkotmányosság — közéletiség Beszélgetés dr. Gaál Istvánnal, a Kalocsai Városi Bíróság elnökével Mértéktartása, szerénysége révén csak egyszerűen ennyit mondott: — be­lecsöppentem a közéletiségbe és, ha már benne voltam, megpróbáltam csi­nálni is valamit. Úgy tűnik, mindvégig kedvvel, hit­tel, lendülettel, hiszen 42 évnyi igazság­szolgáltatási és közéleti múlttal a háta mögött, ma is optimista és tettrekész. O dr. Gaál István, a Kalocsai Városi Bíróság elnöke. — Túlnyomórészt Kalocsán, kisebb ideig Kecskeméten voltam elnökhelyet­tes a bíróságon. 1969 óta pedig Kalo­csán vagyok vezető. A társadalmi tevé­kenység, főként a népfrontmozgalom életem szerves részét jelenti. Jelenleg is elnöke vagyok a HNF városi bizottsá­gának. Mind az igazságszolgáltatás­ban, mind a népfrontmozgalomban a társadalom építése, védelme az emberi egyetértés kialakítása a legfőbb cél, amelyekben az alkotmányos funkciók is jelen vannak. ■— Kettős funkciójából következően igen sok embert ismer, hiszen ha akarja, ha nem, naponta találkozik, foglalkozik ügyes-bajos, elintézésre váró egyéni dol­gokkal, s olyanokkal, amelyek nagyobb embercsoportok, sőt egész települések gondjait tükrözik. A tömegmozgalom­ban ráadásul mindenféle érdek megjele­nik. A mai magyar alkotmányosság ho­gyan jelenik meg az ön gyakorlatában? — Maga az Alkotmány, mint alap­törvény meghatározza a társadalmi rendet és biztosítja az annak szolgála­tára alkalmas intézményeket. Tapasz­talataim alapján mondom, az emberek pontosan tisztában vannak ezzel, még ha nem is tudják pontról pontra a tör­vény minden mondatát. Ám a mögötte lévő erkölcsi-politikai tartalmat igen jól ismerik. Túlnyomórészt feltétel nél­kül tiszteletben tartják és magukénak érzik a népképviselet kialakult rendsze­rét és ezzel együtt szocialista társadal­munk követelményeit. Csak példaként mondom, hogy mennyire figyelemre méltó a választási rendszerünk fejlődé­se. Ennek kapcsán máris nyomon kö­vethető, sőt könnyen megérthető foga­lommá válik az alkotmányosság. A je­löléseknél és a folyamat során teljesen szabadon nyilvánítanak véleményt az állampolgárok, hiszen'eleve kötelező a kettős jelölés, s hozzájuk még bárki javasolhat másokat. Az emberek igen nagy számban vesznek részt a választá­sokon, vagyis nemcsak a lehetőségük adott, hanem élnek is jogaikkal. Természetesen nemcsak a választá­sokra koncentrálódik a népfrontmoz­galom, hanem az ezt követő lényegesen hosszabb és komoly munkával járó időszakra is. Hiszen minden pillanat­ban lehetővé kell tenni, hogy a megvá­lasztott személyek munkája ellenőriz­hető legyen. S ez a közéleti nyitottság az, ami engem igazán vonz. — A bíróságon belül az alkotmányos­ság hogyan jelenik meg? Az biztos, hogy ennek egyik itteni sarkalatos pontja a törvényesség. — A második és ezzel szorosan ösz- szefüggő dolog, hogy a jogpolitikával összhangban történjék az ítélkezés. Hi­szen a száraz törvényi kifejezéseket töl­tik meg konkrét és időszerű tartalom­mal a jogalkalmazás elvei. Persze hoz­zátartozik a törvényességhez az idősze­rűség is, vagyis az állampplgárok idő­ben intézhessék az ügyeiket. Én mind­két területemen szigorúan törekszem arra, hogy minél korábban rendezzük a problémákat, lezáijuk a bírósági ügyeket, mert ezzel jogbiztonságot, bi­zalmat lehet teremteni, s tovább szilár­dítani a társadalmi rendet. Ez alkotmá­nyos kötelesség is. — A bíróság részt vesz-e a társadalmi kapcsolatok alakításában, s mennyire segítik ezt a munkát maguk a bitók? —Valamennyien részt vesznek a jogi ismeretteijesztésben. Minden évben el­megyünk az iskolákba, s megpróbáljuk a felnövekvő generációt segíteni az el­igazodásban. A jogászszövetség helyi csoportjának is az elnöke vagyok, igy ezt a területet is figyelemmel tudom kísérni az egész városban. Sajnos, a felnőttek között már nem megy ilyen jól a munka. Ma már úgy tűnik, s ez szerencsés dolog, a tömegkommuniká­ciós eszközök megelőztek bennünket, mert tévé- és rádióműsorok könnyeb­ben tudnak kapcsolatot teremteni, ha jogi érdekességekről, problémákról van szó. Ám, ha újra igény lesz az előa­dásokra is, ránk mindig számíthatnak. — Rendkívül sokrétű elfoglaltsága mellett mikor jut ideje a magánéletre, a kikapcsolódásra? — Van egy kertem, ahol a növények ápolása, kisebb-nagyobb munkák vég­zése közben mindig fel tudok frissülni, erőt tudok gyűjteni a többi munkám­hoz. Ha elmegyek nyugdíjba — márpe­dig előbb-utóbb készülni fogok rá — remélem, ae egészségem továbbra is megengedi majd, hogy részt vegyek a közéletben, a népfrontmunkában. T. B. Új földkódex Szeptember elsejétől hatályos a föld­ről szóló 1987. évi I. törvény, és a végrehajtási szabályokat tartalmazó 26/1987. (VII. 30). számú miniszterta­nácsi rendelet. A törvény összhangot teremt a földdel valamilyen formában kapcsolatban levő valamennyi jogsza­bállyal, s a társadalmi-gazdasági' fejlő­désünk követelményeivel. Hosszú táv­ra átfogóan és egységesen szabályozza az ingatlanok tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét. A hatékonyabb gazdálkodás érdeké­ben feloldja ai indokolatlan megkö­töttségeket. Bővíti a jogszabály az álla­mi tulajdon kezelőinek jogait. Lehető­vé teszi a kezelőnek az állami és a szö­vetkezeti föld tulajdonának átruházá­sát meghatározott feltételek mellett gazdálkodó szervezetekre, társadalmi szervezetre. Kártalanításra is nyilik le­hetőség a kezelői jog visszavonása ese­tén. Magánszemély csak kivételesen, a jogszabályban meghatározott esetek­ben szerezhet tulajdonjogot állami, szövetkezeti tulajdonon. Például ta­nyára, a hozzá tartozó legfeljebb hat­ezer négyzetméter nagyságú földre, nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan termőföldre. Magánsze­mély lakás, üdülő, lakótelek, üdülőte­lek tulajdonjogát csak olyan mérték­ben szerezheti meg, hogy a tulajdoná­ban egy lakás vagy lakótelek és egy Csendben, észrevétlenül lopakodott a Volga a galagonyás takarásában. Az elnök a sofőrrel régi idők elfelejtett em­lékeit próbálta felidézni, a . cselédkori csíny tevéseket. Megannyi történet sor­jázott benne, megfűszerezve egy-két hozzágondolt eseménnyel is, melyek a valóságban ugyan soha meg nem történ­tek, de annyira hihetöek voltak, hogy a Volga vezetőjében nem ébresztettek ké­telyeket. Szóval, igy pörögtek a történe­tek, gyors egymásutánban, kellő humor­ral átszőve, hogyan jártak túl az egykori cselédek az uradalmi intézők eszén. Hanem az elnök hirtelen álljt paran­csolt. A hátsó ülésről előkotorta készen­létben lévő távcsövét, szeméhez igazítot­ta, úgy kémlelte a határt. Gyanúja bei­gazolódott. A távoli barnás folt, melyet szabadszemmel földkupacnak vagy régi foghíjtfs szalmakazalnak vélt, mozgott. Izgatottan tekerte tovább az állító­gombját, mígnem a finom műszer teljes élességgel eléhozta a valóságot. — Hallod-e, szarkát látok, dézsmálja a közös szalmáját!— meredt a vezetőre. — Messze van az innen, nem lehet kivenni, miféle csodabogár. — vont vál­lat a sofőr, s mintha mi sem történt volna, tovább skálázott a rádión. De az elnök csak nem nyugodott. Akár a tenyerét, ismerte a határt, nem­csak a dűlőn lakai, a fákat, bokrokat is elnevezte. A lovak bolondja volt világé­letében, azokat meg pláne meg tudta különböztetni, méga városi, környékbe­li maszekokét is. Újból maga elé emelte a szerkentyűt, tovább kutatta a tájat. üdülő vagy üdülőtelek legyen. A tör­vény végrehajtási rendelkezése szerint a tizennegyedik életévét betöltött kis­korú gyermek azonban egy további la­kótelket vagy lakást szerezhet. A több­letingatlanra az elidegenítési kötele­zettség változatlanul fennáll. Ez alól indokolt esetben a tanács adhat fel­mentést. Rendezi a törvény a mezőgazdasági szövetkezetbe bevitt föld tulajdonjogi kérdéseit, a megváltás, a vételre való felajánlás eseteit. A termelőszövetkezetbe bevitt föld a tsz közös használatába kerül, a tag tu­lajdonjoga azonban fennmarad. Föld­jét nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, hatósági jóváhagyással azonban elcserélheti a tsz nagyüzemi mezőgaz­dasági művelésre alkalmatlan földjével. A közös használatba került föld, az illetményföld, a háztáji föld és a föld­haszonbérlet kérdéseit is szabályozza a törvény. Az illetményföld a hatezer négyzetmétert nem haladhatja meg. Rendezi a földcserét, lehetőséget bizto­sít az értékkülönbözet megtérítésére. Földrendezésbe a zártkertiem vonha­tó be, ha a földnek több mint ötven százaléka magánszemélyek tulajdoná­ban van. A föld hasznosítása és védelme nép- gazdasági érdek. Előírja a törvény, hogy a használó köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelően haszno­sítani, és a föld termékenységének fenntartásáról, illetőleg növeléséről gondoskodni. A művelési ág megvál­toztatását, illetőleg a korábban a ter­Alighanem a Daka Kálmán lova, a Ba­ba. — morfondírozott magában. Aha! Sötétpej. A szerszámok is stimmelnek és amikor a bal első lábával lép, fejével biccent hozzá, — motyogott, csak a ló hajtóját nem tudta hová termi. Aztán elindultak, lassan cserkeltek a fogat fe­lé. Ám a tolvaj sem esett a feje lágyára, hamar megneszelte: kelepcébe ^került, észrevették, hogy tilosban jár. Átvágott a zsombékoson, szegény pára csak úgy nyögött belé. A Volga is nekilódult, de a ragadós sártenger néhány méter után megakasztotta. A lovas kocsi egérutat nyert, bottal üthették nyomát. Az elnököt marcangolta a bizonyta­lanság. A ló megvan, a hajtóját viszont nem ismertem föl, nincs bizonyíték — tépelődött. Már-már fátylat borított volna az esetre, mikor az egyik délelőtt kopogtak ajtaján. Daka Kálmán lépett be. — Szalmát szeretnék befizetni, köll a jószágok alá, engedélyért gyüttem. ■— Adok, adok ... persze, hogy adok — ígérgette az elnök, közben cselt gya­nított, furfangos megtévesztést. Minden bizonnyal alibinek kell a szalma, elterel­ni a lopottról a gyanút! — forgott fejé­ben a feltételezés. Folyton csak azon töprengett, hogyan csaljajőrbe vélt el­lenfelét. Gyerekkoruk, óta jó cimborák voltak, eddig még nem csalódott benne, megsérteni sem akarta. — Te komám! Aztán mér adtad el a pejkót?—próbálta kiugratni a nyulat a bokorból. melésből kivont földön más célú hasz­nálat megszüntetését a földhivatalnak be kell jelenteni. Nem lehet olyan tevé­kenységet folytatni, amely a termelő- föld minőségének romlását okozza. A mezőgazdasági termelésből enge­dély nélkül kivont termőföldet eredeti állapotba kell visszahelyezni. Ilyen esetben, továbbá a termőföld minősé­gében okozott kár esetén a kártalanítá­son felül, egyszeri földvédelmi járulé­kot kell fizetni. Aki a termőföldet neki felróhatóan nem hasznosítja, nem tart­ja be a talajvédelmi előírásokat, a ter­mőföldet káros anyagokkal szennyezi, stb. arra a földhivatal földbírságot vet­het ki. A földvédelmi járulék és a bírság fizetése alól felmentés és kedvezmény nem adható. Kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül a termőföld, illetőleg a kezelői jogot visszavonják attól, aki a föld hasznosítását, újrahasznosítását elmulasztja, és ezért öt éven belül két alkalommal földvédelmi bírságot szab­tak ki rá. Meghatározza a jogszabály a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértékét: igy például, aki a ter­mőföldet nem hasznosítja, vagy az ide­iglenes, mellék-, illetve az újrahasznosí­tást elmulasztja, vagy a művelési ágnak megfelelően növényápolási, tápanyag­ellátási, gyomtalanítási és növényvé­delmi munkákat időben nem végzi el — feltéve, hogy a használó ez utóbbi esetben a termőföldet hivatásszerűen műveli — földvédelmi bírságként a ter­mőföld aranykorona-értékének ezer­szeresét fizeti. Dr. Molnár József — Én biz’ el nem adtam! —fortyant föl Daka Kálmán. Olyan ló az, hogy párját ritkítja, kifogástalan igás, nincs az a pénz, amire elcserélném! Az elnök gondolatban húzott egy stri­gulát: az első menetet megnyerte. Majd módszeresen lépett tovább. — Márpedig a lovad szalmát lopott tőlünk, Kálmán! Daka Kálmán arca pirosra változott, letaglózta az állítás, nem tudta mire vél­ni a dolgot. Az elnök megháborodott? Méghogy a ló szalmát lop?— kerge főz­tek benne a gondolatok. — Nézd Kálmán, ne kerülgessük a forró kását!—húzta föl szemöldökét az elnök. — Saját szememmel láttam a pejt, szombaton délután. Szalmát vitt suty- tyomban! Ennyi tán elég? A fenébe is, az lehetetlen! — ka­pott a fejéhez a meglepett lótulajdonos, egyre erősebben gyanítva, hogy az elnök megzavarodott. — Én szombaton lako­dalomban voltam, bolond lettem volna kocsikázni. Erre az elnök piridt el. Mellbevágta a váratlan fordulat. . /■— Hacsak... — akadt meg Daka Kálmán. — Hacsak? — vonta kérdőre az elnök és kíváncsian várta a folytatást. '— A szomszédra bíztam a Babát, megkértem, viselje gondját, míg mi mu­latozunk. Egycsapásra tisztázódott minden. Az elnök ujjai fürgén rajzolták a betűket, amint kiállította az engedélyt. Elégedett volt, merthogy ló dolgában még nem tévedett soha. Zs. Kovács István A tolvaj és a ló A LAKOSSÁG ÖSSZEFOGÁSÁVAL Szennyvízgondok megoldása Baján Az idén országszerte — de a bajaiak úgy érzik, hogy városukban különösen. —sok gondot okozott a bőséges csapa­dék. Amint arról lapunkban már a ta­vasszal is beszámoltunk, egyes városré­szekben állt a víz az alagsorokban, fel­tört a kiskertekben. Pedig a bajaiak sokat tettek eddig is a csatornahálózat kiépítéséért. — A csapadékos időjáráson kívül mi okozza a jelenlegi, átlagosnál maga­sabb talajvízszintet, és mit terveznek a helyzet jobbítására? Kérdéseinkre Vér- tesy Lászlótól, a Bajai Városi Tanács műszaki osztályvezetőjétől kértünk vá­laszt. — A magas talajvízszint egyik elő­idézője valóban az, hogy az idén már lehullott az átlagos évi csapadék há­romnegyede. De közrejátszik az is, hogy nőtt a beépítettség, mind több fürdőszoba létesül, egyre több az auto­mata mosógép. Az jó, hogy ezzel lépést tartott a vízvezeték-hálózat kiépülése. Nagy eredménynek tartjuk, hogy Ba­ján a háztartások 98 százalékában van vezetékes víz. Ebből következik — és ez már kevésbé örvendetes —, hogy a vizet nem követte a szennyvízcsatorna kiépülése, azaz a kettő közötti olló még tágabbra nyílt. Baján évi 1 millió 800 ezer köbméter vizet bocsátanak ki, de a szennyvíztele­pen ennek a tekintélyes mennyiségnek csak a fele jelentkezik tisztítandó szennyvízként. Következtetésképpen a másik fele, 900 ezer köbméter, szennye­zetten kerül a talajba. A város területét alapul véve, emiatt évi négy és fél centi­méter talajvízszint-emelkedéssel szá­molhatunk. A lakosság és a vezetőség idejekorán felfigyelt az áldatlan helyzetre. A csa­tornaépítés ütemének gyorsítása végett még 1982-ben kommunális kötvényt bocsátottak ki, melynek bevétele 5,3 millió forint volt. Ezt követően rövide­sen megalakult a szennyvíz- és a csator­namű-társulat, amely most is gazdája a fejlesztési programnak. Akkor mind­össze 25 kilométer volt a csatornaháló­zat, ez 27 százalékos ellátottságnak fe­lelt meg. Azóta — fél évtized alatt 8 —15 kilométernyi csatorna épült meg 93 millió forint értékben. Az összeg 60 százalékát állami pénzeszközökből — túlnyomó részét tanácsi támogatásból — a fennmaradó 40 százalékot pedig a lakosság hozzájárulásából finanszíroz­ták. Az áremelkedések nem kedveztek a fejlesztési programnak: 1984-ig az ér­dekeltségi hozzájárulás 21, majd 1986- ig 30, a most induló építési ütemben már 40 ezer forintos költséggel kell szá­molni egy-egy érdekeltnek. Baja térsé­gében külön költségnövelő tényező, hogy a talajvíz magasan van, tehát a ráfordítások jó részét a talajvíz süly- lyesztésére kell költeni. Az eddig nyolc építési ütemben elké­szült 15 kilométer csatorna 1400 lakás bekötését tette lehetővé, így az ellátott­ság 44 százalék körül van. Ezzel azon­ban ríég korántsem elégedettek. A csa­tornázás meggyorsítására 15 millió fo­rintos hitelt vett fel a tanács a jelenlegi ötéves terv hátralévő 3 évére. Az idén megalakult a lakossági társulat a 9. építési ütem, Kiscsávolynak a Szegedi úttól délre fekvő része szennyvízgond­jainak megoldására. E térség a talajvíz­től leginkább sújtott területek közé szá­mít. Ez esetben szennyvízátemelőt kell építeni. A következőkben a Szegedi út északi oldalának bekapcsolását terve­zik, a kezdésre — a jelenlegi ismeretek szerint — 1990-ben kerülhet sor. Tárgyalnak a Dózsa György úti rendszer kiterjesztéséről, amely a kis­motortelephelyet- érintve lehetőséget adna a Katonaváros csatornázásának megoldására. Amint Vértesy Lászlótól megtudtuk, gondok vannak a déli városrészek szennyvízhálózatának továbbfejleszté­sével: a Bajcsy-Zsilinszky úti főgyűjtő máris telített. Átépítése indokolt, de a 25 milliós költségre a városnak most nincs fedezete. G. Z. Hajlék a fafaragótáborban Megélénkült a jakabszállási alkotó­ház szeptember első napjaiban. Az im­már második éve új szerepkörben életre keltett tanyasi iskola egy hétre a tevé­keny munka és a hangulatos kiegészítő programok színhelyévé változott. Ti­zenkettedik alkalommal szövetkeztek a Bács-Kiskun megyei fafaragótábor résztvevői, új feladatok megoldására. Kiállítóhelyiség ugyan még-nincs, a tárgyak áttelepítése Kígyópusztáról még folyamatban van, a tábor területé­re lépve mégis igen gyorsan kiderül, hogy a többségükben visszajáró fafara­gók milyen műfajban tevékenykednek a legaktívabban, legszívesebben. Az ' alkotóházban szinte minden használati és lakberendezési tárgy — a kávéskanáltól az asztalig és az ágyig —az utóbbi négy esztendő közös mun­kájának eredményességét dicséri. Per­sze készültek szobor igényű plasztikák, sőt ékszerek is. (A tervek szerint leg- jobbjaikkal jövő tavasszal Kecskemé­ten egy fafaragó-hangszerkészítő kiállí­táson találkozhatnak majd az érdeklő­dők.) A legismertebb a tábor folyamato­san megvalósuló játszótérépítő prog­ramja. 1982 óta a megye városaiban és kisebb településein—az egyéni vállalá­sokat nem számítva, nyolc helyen kap­tak új, fából épített játszóteret a gyere­kek a táborlakóktól. . Az idei program résztvevői is — né­hány kivétellel — elsősorban a megye határain belülről érkeztek, de szívesen látott vendég volt minden érdeklődő. Akadt, aki ideje rövidsége miatt csak tanácsért vagy tanáccsal, esetleg puszta kíváncsiságból kereste fel a tábort, ám értesülve az elkövetkezendő napok programjának részleteiről — végül is maradt. Valódi kihívásnak ígérkezett és bi­zonyult a nemcsak szaktudást, hanem jókora türelmet, leleményességet igénylő fő program: a „kísérleti hajlék” építése. A tábor valamennyi lakója ki­vette részét az izgalmas, teljes mér­tékben előzmény nélküli, alapos pró­bát jelentő vállalkozásból. Az előző évekénél több és jobb alapanyagokkal, előkészített kellékekkel, tárgyi és technikai felszereltséggel vágtak neki már az első délután (a főépület melletti tisztáson) e vállalkozásnak Csete György építész társaságában, aki munkássága során rendszeresen hasz­nálja a népi építészet, a magyar parasztság ősi pászterépítészetének motívumait. A favázból készült, nád­szövettel bevont, meszelt agyagfalú „hajlék” várhatóan a hét végére elké­szül, hogy jövőre — például hálófülke­ként — már a fafaragók kényelmét szolgálja. K. J. Közművelődési ösztöndíj­pályázat A közművelődésben dolgozók szak­mai önképzésének támogatására ősz- töndíjpályázatot hirdet 1988-ra a Mű­velődési Minisztérium Közművelődési Tanácsa a KISZ KB-val, az Állami Ifjúsági és Sporthivatallal, a SZOT-tál, a Közalkalmazottak Szakszervezetével és a Múzsák Közművelődési Kiadóval közösen. Az ösztöndíjra könyvtárosok, levél­tárosok, muzeológusok, közművelődé­si szakemberek és a kulturális élet helyi irányítói pályázhatnak egyénileg vagy 3—4 fős csoportokban. Az ajánlott témaköröket — az ifjú­ság és kultúra, demokrácia és kultúra, valamint gazdaság és kultúra kapcso­latrendszerét -5- elméleti és gyakorlati szempontból vizsgálva lehet feldolgoz­ni részben belföldi tanulmányutak alapján, részben követésre méltó kez­deményezéseket bemutató pályamun­kák formájában. Az ösztöndíj időtartama tíz naptól egy hónapig terjedhet, illetőleg három­éves felkészülési idő alatt évenként egy hónap lehet. A pályázatokat a Művelő­dési Minisztérium közművelődési ko­ordinációs titkársága címére (Buda­pest, Szalay utca 10—14. 1884) októ­ber 31-éig lehet beküldeni, és azokat a közművelődési ösztöndíjbizottság de­cember 15-éig bírálja el. Megfürdették az Erzsébet hidat A Fővárosi Közterületfenntartó Vál- nyezödéseket vegyszeres vízzel távolítot- lalat dolgozói lemosták az Erzsébet hí- tik eL dat. A vasszerkezetre rárakódott szeny­Kisiparosok és úttörők a hagyományokért A néphagyományok ápolása és a kézműves tevékenységek fejlesztése ér­dekében együttműködési megállapo­dást kötött a Kisiparosok Országos Szövetsége (KIOSZ) és a Magyar Úttö­rők Szövetsége. A megállapodás célja a kézműves ha­gyományok és a szakmák tárgyi-szelle­mi örökségének ápolása, ismeretek áta­dásával a pályaválasztási lehetőségek bővítése, értékek alkotása, bemutatása, s a kézműves kisipari tevékenység to­vábbfejlesztése, propagálása. A KIOSZ az Országos Kisipari Kéz­műves Tanács (OKKT) közreműködé­sével kézművesmestereket kér fel, hogy vezessenek szakköröket a gyerekek­nek, és közülük a legjobbaknak folya­matosan szakmai tanácsokat adjanak. Az úttörőszövetség képző- és népmű­vészeti alkotótáborait támogatja költ­ségvetéséből az OKKT, így bővítik a művészeti szakkörök és szaktáborok felszerelését, és alkotóműhelyeket ala­kítanak ki. A KIOSZ saját rendezvé­nyein bemutatja a gyerekek készitette termékeket, a kézműipari kiállításokon és vásárokon pedig forgalmazza is azo­kat Az úttörőszövetség az úttörőházak­ban, a szakkörökben, az iskolaszövet­kezeti csoportokban, az alkotótábo­rokban foglalkoztatja az erre vállalko­zó mestereket. Az úttörőtáborokban a szakvezető kézművesmestereknek al­kotóműhelyt, bentlakásos továbbkép­zést is szerveznek. A KIOSZ és az úttörőszövetség kez­deményezi a,Népi Iparművészeti Ta­kácsnál az „Úttörő Népművész” és az „Úttörő Népi Iparművész” kitünetö cí­mek alapítását. Már ebben a tanévben megkezdik munkájukat az első csoportok, szakkö­rök, s ezeket e megállapodás alapján mesterek irányítják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents