Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-24 / 225. szám

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XUI. évf. 225. szám Ára: 1,80 Ft 1981. szeptember 24., csütörtök Grósz Karoly az NSZK-ba utazik Grósx Károly, • MlnUiterta- nács elnöke Helmut Kohl szövet­ségi , kancellár meghívására ok­tóber 1—10. között hivatalo* lá­togatást tess a Német Szövetsé­gi Köztársaságban. Hány öregcsertő van? (3. oldal) Megye­székhely <5. oldal) ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Városirányítás Félegyházán, lakossági adózás, tanteremépítés Tegnapi ülésén a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága beszámolót tárgyalt meg a Kiskunfélegyházi Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bizottságának működéséről, jelentést vitatott meg a lakossági adóztatásról, majd a középfokú okta­tási intézmények tanterem-építési feladatainak végrehajtásá­ról, a további feladatokról tájékozódott. Az ülés végén a tes­tület a Kecskeméti Katona József Színház rekonstrukciójáról szerzett helyszíni benyomásokat. A Kiiskiunifiélegyházi Városi Ta­nács végrehajtó bizottsága irányí­tó munkája eredményéként to­vább fejlődött a 35 659 lakosú vá­ros — állapítja meg az írásos je­lentés és ugyanezt hangsúlyozták a fölszólalók iis. Dr. Dobos Ferenc tanácséinak kiemelte, hogy a vá­ros ipara várhatóan 8 százalékkal termel többet a tavalyimat, mező- gazdasága a rossz adottságok el­lenére eredményes. A félegyházi­ak példamutató módon vesznek részt a közös feladatok megoldá­sában — ennek csupán egyetlen mutatója, hogy öt év alatt 30 ki­lométer gázvezeték épült önerő­ből. Csökkenő számban készül Ugyan állami bérlakás, a tanács azonban ennék ellenére előrelé­pett a lakásgazdálkodásban: a különféle támogatásokkal eddig csaknem száz családot segítettek önálló otthonhoz .(egy lakás épí- ítésének árából négy—öt családot tudnak támogatni), szó esett a gondokról is, így a többi között a városi művelődési központ im­már harmincéves hiányáról — ez­zel kapcsolatban Sztanojev And­rás, az MSZMP Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának az ülésen (meghívottként jelenlevő első tit­kára utalt arra, hogy az építke­zést még jó néhány évig aligha kezdhetik meg. .(Az ötéves terv kezdetén, egyébként megkérdezték a lakosságot a fejlesztési célokról: nagy többséggel az út 'győzött a kultúrházzál szemben.) Nem meg­nyugtató — mondta a pártbizott­ság első (titkára — a tömegközle­kedés, mert a Volán csák a mun­kába szállításra vállalkozik, míg a lakótelepek közötti buszkapcso­lat megteremtésére nem. A fél­egyháziak nem hiszik el, hogy az gazdaságtalan lenne — hangsú­lyozta Sztarojev András, és a megoldandó gondok között emlí­tette az E75-ÖS főút városon kí­vüli átvezetését is, Nem oki nél­kül : csupán 1987-ben eddig 17 halálos áldozatot követelt a for­galom. A félegyházi tanács végrehajtó bizottsága munkáját zárszavában dr. Gajdócsli István, a (megyei ta­nács elnöke is elismerésre méltó­nak 'mondta, ment — indoklása szerint — helyes rangsorolással még a legnehezebb időszakokban is sokat tudtak fejleszteni. Mind­ebben .persze a közismert kiskun­félegyházi lökál patriot izmusnak is megvolt a maga szerepe — az a város, ahol Juhász László fogat­hajtó-világbajnokot az éljenzők huszonötezres sorfala fogadja, ok­kal bízhat a jövőben. A testület áttekintette a továb­biakban a lakosságadóztatás hely­zetét. Az így befolyó összeg meg­lehetősen tetemes: a községekben és nagyközségekben a bevételek egyhatodát, a városokban pedig 5.3 százalékát tette ki 1986-ban. Az adómorálról könnyen képet alkothatunk magunknak, ha tud­juk: az általános jövedelemadót fizetők több mint fele elfogadha­tatlan (azaz:. túl alacsony össze­gű bevallást tett Kecskeméten 179 teherfuvarozó közül mindösz- sze 55 nyújtott be elfogadható összegű adóbevallást (a szakem­berek szerint nagy általánosság­ban évi 150-^180 ezer forintos jö­vedelemre tesznek szert a1 teher­autós fuvarozóik, bevallani persze kevesebbet szeretnének). A me­gyei átlagos jövedelemadó tavaly 15 954 forint volt, ez körülbelül havi 10 ezer forintos tiszta jöve­delem esetén fizetendő. Dr. Gaj­dácsa István — múlt heti parla­menti tapasztalatairól is szólva — arra hívta föli a figyelmet, hogy az adóhatósági tisztviselők kor­rekt munkája a jövőben még fo­kozottabban politikai kérdés is lesz, mint ahogy már ma is az — például — a megfelelő, aza-r köz­érthető nyelvezetű adókivetési ív. (A számítógép által „kitöltött” papír sok esetben még diplomást is megoldhatatlan feladat elé ál­lít). A végrehajtó bizottság a továb­biakban a Bács-Kiskun VII. öt­éves tervében kiemelt súllyal sze­replő középiskolai tanteremfej­lesztés eredményeiről tájékozó­dott 1990-ig 110—120 tanterem építését foglalták tervbe — ’meg­felelő támogatási rendszerrel, ha­tékony pénzügyi ütemezéssel —, hogy megteremtsék a szükséges feltételeket a négyezerrel nagyobb létszámú középiskolások számára. Az előterjesztés városonként sor- ,ráveszi az eddigi eredményeket, majd megállapítja, hogy a fej­lesztési program időarányosain teljesült. A folyamatban lévő be­ruházásokat —- áU a határozatban — a módosuló gazdálkodási felté­telek között is határidőre be kell fejezni. Már csak azért is — és ezt már a megyei tanács elnöke szögezte le zárszavában — mert az oktatás, azaz a natgvobb tudás teozi csak lehetővé a stabilizációs program végrehajtását. B. J. Óvári Miklós Bács-Kiskunban Tájékoztató a megyei pártbizottságon — Látogatás Kerekegyházán • Bács-Kiskun gazdasági eredményeiről hallgatott meg tájékoztatót a Központi Bizottság titkára. Szerdán Bács-Kiskun megyébe 'látogatott Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára. A vendéget Bomány Pál, megyei első titkár fogadta Kecs­keméten. Tájékoztatta a Közpon­ti Bizottság titkárát — legutóbbi, 1985-ös látogatása óta 4—' a Bács- Kiskunban elért gazdasági ered­ményekről, a kulturálté élet fon­tosabb jellemzőiről. Részletesen szólt a napokban tartott megyei pártbizottság! ülésről, mely a társadalmi-gazdasági program Bács-Kiskun megyei feladatait tárgyalta meg, és fogadta eb Ro- mány Pál kiemelte: ‘Igen. nagy érdeklődés kísérte a megye la­kossága körében is a kormány munkaprogramjának vitáját a múlt heti országgyűlésen. A me­gye párt-, állami szervezetei, gaz­daságai most a konkrét felada­tok kidolgozásán, a kellő cselek­vési egység megteremtésén dol­goznak. Az év második felében meg­kezdődő tagkönyv csere és a min­den párttaggal történő beszélge­tés ugyancsak nagy feladatot ró valamennyi pártszervre — emlí­tette a megyei pártbizottság első titkára. Végül azokról a megyei kezde­ményezéseikről szólt, amelyek a párt belső életét, a gazdasági, tudományos munka eredményes­ségének javítását segítik, és ame­lyek jelentős tapasztalatokkal gazdagíthatják az'irányító—szer­vező—koordináló tevékenységet Bács-Kiskunban. Ezt követően a Központi Bi­zottság tálkára Románv Pál és Bodóczky László városi első tit­kár kíséretében Kerekegyházára látogatott. A nagyközségi pártbi­zottság székházában Boda László titkár tájékoztatta a vendéget a hatezres lélekszámú település eredményeiről, terveikről. E be­szélgetésen részt vettek a helyi párt-v égreha j tóbi zottság tagjai is. Az elmúlt évben hetven mil­lió forint értékű társadalmi mun­kát végzett a település lakossága, amiért elnyerték a Hazafias Népfront Országos Tanácsa zász­laját és a vele járó egymillió fo­rintot, a megyei tanács település- fejlesztési versenyében pedig el­ső helyen végeztek a nagyközsé­gi kategóriában. Az elmúlt évek­ben valamennyi belterületi utat bufkolattal láttak el, és 40 kilo­méter hosszú gázvezetéket építet­tek. Befejeződött az általános is­kola bővítése, a telefonihálózat korszerűsítésére 10 millió forin­tot költöttek. Óvári .Miklós kér­déseire válaszolva elmondták a nagyközségi párt-végrehajtóbi­zottság tagjai, hogy jelenleg a ki­lenc pártszervezet fő feladata a társadalmi-gazdasági kibontako­zási program megismerése és he­lyi feladatainak meghatározása. óvári Miklós ezután az AGRI- KON Fémipari Leányvállalatot kereste fel. A Központi Bizottság titkárát és kísérőit Kuczik István vezérigazgató fogadta, majd Ki­rály János megbízott igazgató és Bárdos József pártalapszervezeti titkár számolt be az 1986. január 1-je óta önálló vállalat tevékeny­ségéről. Jelenleg 350-en dolgoz­nak itt. Termékeikkel nap mint nap találkozhatunk az Ikarusz- autóbuszokon. Mintegy 120—130 ezer buszablakot, 13—14 ezer autóbuszhoz szükséges dísz- és ta­kar ólécet, alumínium alkatrészt állítanak elő.' Az elmúlt évben fejeződött be az alumíniumfelü­let-kezelő műhely építése, me­lyet Óvári Miklós is megtekin­tett. A Központi Bizottság titkárá­nak első napi programja a Kos­suth Szakszövetkezetben fejező­dött be. Farkas Jánosné elnök és Kelemen Benedek alapszervezeti párttitkár elmondták, hogy a szak- szövetkezet három gazdaság egye­süléséből jött létre 1975. január 1-jén. A szakszövetkezet jelenle­gi taglétszáma 875 fő. Az összte­rületük 5100 hektár, ebből 82 szá­zalékot a közösben, 16 százalékot tagi kezelésben művelnek. Ezt követően a főbb ágazati tevé­kenységről tájékoztatták a Köz­ponti Bizottság titkárát: a szán­tóföldi növénytermesztésről, a kertészeti és állattenyésztési ága­zatról, valamint kiegészítő tevé­kenységükről. Az elmúlt évben a szakszövetkezet által elért ter­melési érték meghaladta a 130 millió, nyereségük a 7 millió fo­rintot. A szakszövetkezet vezető­sége nagy figyelmet fordít a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek, és a termelési feltételek javítására. Korszerű állattartó, juh-, sertés- és vadkacsa telepe­ket, továbbá cipő- és faipari üze­met létesítettek az elmúlt évek­ben. Segítették dolgozóik letele­pítését is. A látogatás végén a Központi Bizottság titkára és kí­sérői a szakszövetkezet egyik te­lephelyét keresték fel. A látogatáson részt vett Föl­dest István, a Központi Bizottság PTO munkatársa. Óvári Miklós mai programja Tiszaalpáron és Kecskeméten folytatódik. SZOLIDARITÁSI GYŰLÉS KISKŐRÖSÖN Az őszi szolidaritási hónap keretében szer­vezett gyűlést tegnap délutánra a Hazafias Népfront kiskőrösi béke- és barátság munka- bizottsága. A rendezvényen a Kecskemétvin helyi gyáregységének dolgozói vettek részt. Jóföldi Ferencné, a Kiskőrös és Vidéke Áfész csoportvezetője, az országos béketa­nács tagja köszöntötte a megjelenteket. A gyűlés szónoka Vetlényi Zsolt, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság tagja volt. Beszédében elemezte a nemzetközi helyzetnek az utóbbi években bekövetkezett változásait. Üdvözöl­te a küszöbönálló rakétamegállapodást, de a stratégiai védelmi kezdeményezés további fenntartását a nemzetközi helyzetre károsan ható tényezőként értékelte. Felszólalásának a hallgatóság számára ta­lán legérd akesebb részében a szolidaritási alap javára befizetett összegek felhasználásá­ról szólt, s kifejtette a szolidaritási bizottság nemzetközi tevékenységének elveit. Külön megemlítette a Kambodzsában elkészült gyer­mekotthont, s a Nicaraguában felépülő szak­munkásképző intézetet. A résztvevők így tá­jékoztatást kaphattak esetenkénti anyagi hoz­zájárulásuk felhasználásáról. A rendezvény zeneiskolás és gimnazista diákok műsorával fejeződött be. B. F. I. MESTERKEPZES KECSKEMÉTEN Új műtermet avattak A TÖRTÉNELEMBEN ELŐSZÖR Szovjet—amerikai élő tévéhíd MOSZKVA A történelemben először élő televíziós hidat létesítettek szovjet és amerikai parlamenti képviselők között. Az egyenes adásban két helyszínről: a Szovjetunióból és az Egye­sült Államokiból vitatkoztak a parlamenti képviselők, s az eszmecse­rét egyidejűleg sugározták a két országban. Az adásban olyan neves személyiségeik vettek részt, mint például Lev Toikunov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa együk házának, a szövetségi tanácsnak az elnöke, Szergej Ahromejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnö­ke, Jevgenyij Velihov, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, az amerikai kongresszusból pedig Saim Nun.n demokrata párti szenátor, a Demokrata Párt vezető katonapolitikai szakértője. Les Aspin de­mokrata képviselő, a képviselőhöz hadügyi bizottságának elnöke, és Trent Lott, a képviselőházi republikánus kisebbség vezetője. A téma a nemzetközi biztonság és a leszerelés volt.. Vasárnap: óraigazítás Szeptember 21-én, vasárnap hajnali 3 órakor véget ér a nyári időszámítás, az érák mu­tatóit 2 érára kell visszaiga­zítani . A zénaidéváltás nem érinti a MÁV, a MALÉV, a MAHART és a Volán menet­rendjében feltüntetett idő­pontokat. Az éráigazítás a bel­földi vonatközlekedésben sem okos zavart, mert Ilyen haj­nali érákban a leggyérebb a forgalom. Az átállítás időpont­ja azonban menetközben ba­sánk területén éri a Tisza, a Budapest lés a Polénia expresszi, valamint a Puskin gyorsvonatot, és ezek az idő­kiegyenlítés egy éráját vess- tegléssel töltik valamelyik ál­lomáson, A nyári időszámítás hónap­jaiban a nappali világosság jobb .kihasználásával az or­szág mintegy 140 millió kilo­wattórával kevesebb villamos energiát fogyasztott. Ez a megtakarítás Eger város egy évi villamosenergia-fogy osztá­sának felel meg. Hosszú távú együttműködési szerződést kötött három eszten­deje a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács és a Magyar Iparművésze­ti Főiskola. Két hónappal ezelőtt egy újabb szerződéskötésről is beszámolhattunk olvasóinknak, amely ugyancsak e két fél kö­zött köttetett, s amelyben konk­rétan megfogalmazták, hogy a főiskola mesterképző intézeté­nek új műterme — a megyei ta­nács támogatásával épült, kivi­telezője pedig az Észak-Bács- Kiiskun Megyei, Vízmű Vállalat volt — szeptemberben megkez­di működését a Kecskeméti Nem­zetközi Kerámia Kísérleti Stú­dióban. Az avató ünnepséget teg­nap délelőtt tartották, ahol meg­jelentek a megye és a város po­litikai és állami szervezeteinek, művészeti műhelyeinek, intézmé­nyeinek vezetői, képviselői. Az eseményen részt vett Kis né dr. Csányi Anikó, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője is. A Probstner János irányításá­val működő kecskeméti kerámia­stúdió sikereit, a művészeti éle­tünkben betöltött jelentős sze­repét méltatta dr. Gajdács! Ist­ván, a megyei tanács elnöke, hangsúlyozva, hogy e mostani avató ünnepségre nem kerülhe­tett volna sor a stúdió művésze­ti, szellemi háttere nélkül. Ezt követően Gergely István, , a Magyar Iparművészeti Főis­kola rektora mondott avatóbeszé­det. — Az országban egyedülálló oktatási feladatokat ellátó in­tézményünk 110 éves történeté­nek kiemelkedő pillanata ez, hi­szen most tört ki először a fő­város .bűvköréből. Most tesszük az első lépéseket, hogy a hétköz­napok művészetét, a méltó em­beri környezet alakítását élet­hivatásként vállaló alkotók ne­velése Budapesten kívül, e sa­játos, a kultúra iránt különösen érzékeny megyében is megva­lósulhasson — mondotta egye­bek mellett Gergely István. — Aki Bács-Kiskunban, illetve Kecskeméten körülnéz, az bi­zonyosságot szerez arról, hogy a kulturális nyitottság nem csu­pán a múlt megszépítő távlatá­ban, de a mai valóságban, a szándékokban és a tettekben is mutatkozik. rTalán éppen a ter­mészettel vívott itteni küzdelem szülte az ember alkotta környe­zet szépsége és harmóniája irán­ti vágyat és érzékenységet; ez pedig olyan erő, amelyből a mi növendékeink is meríthetnek. — A nemzetközi hírnevű, ki­tűnően szervezett kerámiastú­dióval való együttéléstől azt reméljük, hogy hallgatóink hazai földön szinte folyamato­san „külhoni4’ tanulmányúton lesznek itt, s munka közben nap­rakész információkat szerezhet­nek, megismerkedve a szakma legnevesebb bel- és külföldi mű­vészeivel. S persze hasonlókat remélünk a kecskeméti rajzfil- mes műteremmel való kapcso­latunktól is. Ugyanakkor szeret­nénk részesei'lenni a helyi szak­mai, művészeti közéletnek. — Értékválságos, kemény idő­ket élünk — mutatott rá az ipar- művészeti főiskola rektora —, ezért különösen’ örömteli bizo­nyosság, hogy itt megerősitésre talál a hitünk, miszerint a kul­túra és a társadalmi felemelke­dés egymást erősitő harmóniája nélkül nincs reményteljes jövő­kép. A Magyar Iparművészeti Főis­kola Mesterképző Intézetének igazgatója, Zsótér László mutat­ta be a tegnapi ünnepség végén az újonnan kialakított létesít­ményt, amelyben hat fiatal mű­vész — három keramikus és há­rom animációsfilm-tervező — folytathatja tanulmányait, és a sikeres befejezés után - (másfél év múlva), a főiskolai mellé egyetemi diplomát kapnak majd. K. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents