Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-18 / 220. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelséi az ország területére ma estig: Eleinte változóan felhős Idő less, eső nélkül, késóbb, átmeneti­leg tóbbszBr megnövekszik a felhőzet és előbb nyugaton, ké­sőbb keleten is tóbbfelé várható eső, zápor, esetleg zivatar. Fül­ledt, meleg Idő lesz. A legmagasabb nappali bőmérséklet 25 és 30 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! J "jjj\jp ndl h^£Hbi 1 BMHHp# ■ Ijfflfopr - 1 ­AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLH. évf. 220. szám Ára: 1,80 Ft 1987. szeptember 18., péntek MEGKEZDŐDÖTT A MŰSZAKI HÓNAP Nemzetközi fűszerpaprika- tanácskozás Kalocsán Információcsere, tudomány a gyakorlatban Alapos előkészítés után tegnap déleié dísztermében plenáris üléssel megkezdő közi tudományos, műszaki feji lesztési’ t<u A szervezők olyan programot állítottak lomra hazánkba érkezett külföldi szakéi sanak a világhírnévnek örvendő magya tos egyedülálló, éppen hét évtizedes kul termesztésének és feldolgozásának jelen elképzeléseiről. itt a Kalocsai Városi Tanács dőtt a háromnapos nemzet- nácsJtozás a fűszerpaprikáról, össze, hogy az erre az alka- nberek teljes képet alkothas- r fűszerpaprikával kapcsola- tatás ' történetéről, valamint Jegi eredményeiről, s a jövő A plenáris ülésen, amely egyébként a megyei műszaka hó­nap megnyitója is volt, dr. Soós Gábor, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövet­ségének a Belnöke, a MAE elnö­ke megnyitójában köszöntötte a külföldi és a hazai szakembere­ket. Romány Pótnak, az MSZMP Bács-Kiiskun Megyei Bizottsága első titkárának szavai a vendég­látó házigazdák nevében is szólot­ták. Mint a Magyar Agrártörté­neti Bizottság elnöke, kiemelte a kutatás — amit Kalocsán. Ober- mayer Ernő kezdett meg — „erőt gyűjtő” jelentőségét. Ezt követően dr. Magyar Gá­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes, dr. Cselőtei László akadémikus, az Országgyűlés mezőgazdasági bi­zottságának elnöke és dr. Szűcs Kálmán egyetemi tanár, a MAE .aleinöke tartott előadást. Élel­miszer-gazdaságunk, zöldségter­mesztésünk helyzetéről és fej­lesztési lehetőségeiről, valamint a magyar fűszerpaprika törté­netéről, s e növény exportjával a- világban elfoglalt helyünkről 'beszéltek. A további korreferá­tumok már szűkítették a témát, mert a kutatási eredmények las­súbb, gyorsabb, gyakorlati al­kalmazásáról, a kalocsai tájkör­zet eredményeiről, az őrlemé­nyek szegedi szinreoept-optima- lizálásáról, a nemzetközi keres­kedelemről és ennek. NSZK-beli tendenciáiról szólták. A tanácskozás résztvevőinek délutáni programja is zsúfolt volt. Előbb a Zöldségtermeszté­si Kutató Intézet Fejlesztő Vál­lalat Kalocsai Fűszerpaprika Ku­tató Állomásának kísérleti tele­pén, majd a Fajszi Kék Duna Termelőszövetkezetben tekintet­ték meg azt a fajtabemutatói, amelyen több évtizede jól be­vált csüngő és felálló fajtákat, valamint fajtajelölteket láthat­tak. A kora esti órákban pedig a városi! kiátlítóteremben a be­mutatott készítmények széles köréből megtudhatták, hogy a hazai mezőgazdasági és élelmi- .szer-ipari üzemek mit is készíte­nek a fűszerpaprikából. Este a művelődési központban gaszt­ronómiai bemutatón megkóstol­hatták a jellegzetes, paprikás ételkülönlegességéket. Ma szekcióülésekkel folytató­dik a tanácskozás, délután pedig a másik nagy termelő tájkörzet­be, Szegedre indulnak a résztve­vői. Cz. P. • Zsúfolásig megtelt a plenáris ülésen a városi tanács díszterme. • A fajtabemutatón nagy érdeklődéssel figyelték a külföldön legin­kább csak őrleményként ismert, immár három évszázada „magyar" növényt. (Gaál Béla felvételei) AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA A parlament jóváhagyta a kormány munkaprogramját Csütörtökön délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő SaAós István bejelentette: valamennyi képvi­selő megkapta a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és Költségvetési bizottság ülésén megtárgyalt javasla­tok jegyzékét. Az ebben szereplő — az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavasatok tárgyában benyújtott — indítványokkal a ja­vaslatot tevő képviselők, a bizottság és a kormány egyetér­tenek. Az előterjesztés tartalmaz két olyan indítványt is, amelyet a bizottságok elvetettek, de a képviselők továbbra is fenntartják javaslatukat. Ezenkívül az Országgyűlés elnöké­nek további két képviselő jelezte: élni kíván azzal a jogával, hogy az általa benyútott javaslatot a parlament megtár­gyalja. Ezután a kormány munkaprogram-tervezete feletti vita folytatása következett. Először Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szólalt fel. VÁNCSA JENŐ: A mezőgazdaság termékeire nagyobb szükség van most, adását. Kiemelkedő programunk a hazai fehérjetakarmány ter­melésének és feldolgozásának megteremtése, az import csök­kentése. Tovább növeljük az ex­portképes, úgynevezett kis cik­kek előállítását. Az állattenyész­tésben, de különösen a húster­melésben igen jelentős minőségi változást kívánunk megvalósí­tani. Az élelmiszerprogramban is el kell érni új termékek, új gyár­tási módok bevezetésével, a vá­laszték, a csomagolás korszerű­sítésével a szerkezetváltást. Jelentős feladatok várnak a háztáji és a kistermelésre is. A kistermelés változatlanul a nagy­üzem integráns része. Olyan si­keres ötvözete a két szektor kö­zötti munkamegosztásnak, amely­re másutt nincs példa. A ház­táji gazdaság termelése ma már megközelíti az évi százmilliárd forintot, a lakosság csaknem fele érdekelt benne, a falun élő munkások mellékjövedelmének többsége is ebből származik. Gyors ütemben fejlesztjük a mezőgazdasági nagyüzemek ipa­ri szolgáltató tevékenységét is. Ez a munka 170 ezer embernek nyújt megélhetést, az ipari ter­melés mintegy 8, az élelmiszer- ipar 20, az építőipar teljesítmé­nyének 15—20 százalékát adja, s a termelés összértéke megha­ladja az évi 115 milliárd forin­tot. Elsősorban a gazdaságilag el­maradott térségek mezőgazda­mint valaha A mezőgazdaság munkaprog­ramja — amely szervesen kap­csolódik a kormányéhoz — az ágazat eredményeire épül. Ugyan­akkor számot vet azokkal a kül­ső és belső folyamatokkal is, amelyek kedvezőtlenül hatot­tak az élelmiszer-termelésre — mondotta a miniszter, majd így folytatta: — A verseny éleződé­se a külpiacon, a több éve tartó aszály, a szakmai munka hiá­nyosságai, a gazdálkodás felté­teleinek szigorodása felszínre hozták a gyengeségeket. Ugyan­akkor a mezőgazdaság dolgozói számára fontos és biztató, hogy munkájukra, az ágazat termé­keire nagyobb szükség van most, mint valaha. További, ám a mainál gazdaságosabb, magas minőségi követelményeknek megfelelő, dinamikus és szelek­tív termelésnövekedést vár tőlük a társadalom. — Törekvéseinkből kitűnik, hogy ez a program a minőség programja. A mezőgazdaságban is szükség van szerkezetváltásra. A tömegtermelés mellett egyre inkább arra törekszünk, hogy földjeinkről minél nagyobb ér­téket takarítsunk be. Adottsá­gainkat és piaci lehetőségeinket kihasználva növeljük a jó mi­nőségű vetőmagvak exportját, a húskivitel mellett fokozzuk a nagy értékű tenyészállatok el­sági üzemeinek fejlesztésénél szánunk nagy szerepet e tevé­kenységnek. Ez azért is fontos, mert az országnak főleg azon tér­ségeiben alacsony színvonalú a mezőgazdasági termelés — s egyben a kelleténél több a fog­lalkoztatott —, ahol az ipar tel­jesítménye is elmarad a köve­telményektől. Ebből a szempont­ból is egymásra utalt a két nagy ágazat: az iparpolitikától is nagy­ban függ a mezőgazdaság sor­sa. A közgazdasági környezet ha­tását értékelve a miniszter ki­emelte, hogy az űj adórendszer segíti a valós értékítélet kialakí­tását. A fő cél a jövedelemter­melő képesség fokozása, s mi­közben az adó- és árreform ál­talános céljai a mezőgazdaság­ban is érvényesülnek majd, fi­gyelembe veszik az ágazat sajá­tosságait. Az agrárolló nyitását szeretnék megállítani, az érték- arányos árak kialakítása mellett az is cél, hogy biztosítható le­gyen az árak „együttmozgása”. A jövőben a termelői árakban el­sősorban a minőséget fizetjük meg — hangsúlyozta Váncsa Je­nő, majd a személyi jövedelem- adóról is szólt. — A személyi jövedelemadó­ban elismerjük a háztáji terme­lés sajátos helyzetét. Ez nem va­lamiféle megkülönböztetett ked­vezmény, csupán a kistermelés­ben lévő anyagi befektetések, a termelési és piaci kockázat és a szabadidőben végzett fokozott munka elismerése. Erősíti azt a bizalmat, amely a kistermelők széles táborában hosszú ideje megvan az agrárpolitika iránt. Váncsa Jenő azzal zárta be­szédét: a párt ma is irányt mu­(Folytat ás a 2. oldalon.) Bács-Kiskun és a Krím terület kapcsolatai A közeljövőben egyeztetik munkaprogramjaikat a magyar és a szovjetunióbeli testvérme­gyek. Ezekben a napokban ke­rül sor azokra a tapasztalatösz- szegző megbeszélésekre, ame­lyeknek észrevételeit, jelzéseit érvényesítik az 1988/89. évi együttműködési programokban. Ebből az alkalomból látogatott Bács-Kiskunlba V. M. Zajkin, az SZKP KB külügyi osztályának alosztályvezetője, akit a megye­házán Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára fogadott. Ezt követően konzultatív meg­beszélésre került sor, amelyen Bács-Kiskun és a Krím terület kapcsolatrendszerét értékelték. Ezen részt vett V. Szpiridonov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének első titkára és dr. Kovács István, a megyei párt- bizottság titkári referense. A szovjet vendégek elismerő­en szóltak Bács-Kiskun Krím te­rülettel fenntartott, országosan is az egyik legrégibb és leggaz­dagabb testvérmegyei kapcsola­táról. Szakolczai Pál kiemelte, hogy már az együttműködési programok megtervezésekor fi­gyelembe veszik az irányító- koordináló megyei pártbizottsá­gok a közös, kölcsönös érdekeket, amelyeknek megvalósításában az állami, a szakszervezeti, a KISZ-szerveaetek, gazdaságok és intézmények önállóan vesznek részt. Mindkét pártbizottság — emel­te ki a megyei pártbizottság tit­kára —, nagy jelentőséget tulaj­donít a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének. Jó példa­ként említette, hogy három me­gyén kbeli kombinátnak, hat ál­lami gazdaságnak, hét termelő- szövetkezetnek, tíz iparvállalat­nak, kutatóintézeteknek, három főiskolának, több kulturális in­tézménynek van a Krímben part­nere. Tapasztalatként említette: kölcsönösen fontos ma a baráti kapcsolatépítő munkában a nyílt­ság, az őszinteség, melyek tovább erősíthetik a bizalomra épülő kon taktusokat. Egyetértettek a megbeszélésen részt vevők abban, hogy a test­vérmegyei kapcsolatokban a to­vábbi előrelépést a gazdasági, termelési-kooperációs együttmű­ködések jelenthetik. Kölcsönös az az igény, hogy a kontaktusokban a szakmai-tudományos együtt­működések, a fiatal szakemberek tapasztalatcseréi, tanulmányút­jai, a nyelvgyakorlás kapja a fő szerepet. A továbbiakban dr. Kovács István vázolta a Krím területtel 1988 '89. évekre tervezett megyei programot. A különböző gazda­sági és intézményi kapcsolatok­ban az eddiginél nagyobb önál­lóságot kívánnak biztosítani az Irányító pártbizottságok. To­vábbra is a fő cél a közhasznú tapasztalatok széles körű cseré­je, egymás munkájának alapos megismerése. E tevékenységben jelentős szerepet szánnak annak a több mint hatvan MSZBT-tag- csoportnak, amely zömmel a test- vérvállalatoknál, intézmények­ben dolgozik. Bács-Kiskun me­gye és a Krim terület közti mun- kaprogram-egyeztető megbeszé­lésre ez év október végén kerül sor Sziimferopolban. A megbeszélést követően V. M. Zajkin és kísérői először a Kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz-.t keresték fel, ahol Mi­be si Zoltán pártvezetőségi titkár adott tájékoztatást a gazdaság munkájáról és a Rosszija Kol­hozzal fenntartott 10 éves test­vérgazdasági kapcsolatokról. Délután Kecelen folytatódott a program. A nevelési központ te­vékenységéről Udvarhelyi Ist­ván igazgató szólt, majd intéz­ménylátogatáson vettek részt a szovjet vendégek, afciknek a tár­saságában ott volt dr. Fikker Fe­renc né nagyközségi pártbizott­sági’ titkár is. Ezután Kiskőrösre utaztak, ahol Petőfi szülőházát és a fordítók szoborparkját te­kintették meg. Bács-Kiskun me­gyei programjuk a Kiskőrösi Ál­lami Gazdaságban fejeződött be. Itt Janik József igazgató és Szen­ti István pártvezetőségi titkár szólt a gazdaság eredményeiről, valamint a Kerevolnij Szovhoz- zal fenntartott kapcsolataikról, közős terveikről. V. M. Zajkin Bács-Kiskun me­gyei látogatását eredményesnek, hasznosnak értékelte. A szovjet vendégek az esti órákban vissza­utaztak Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents