Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-17 / 219. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évi. 219. szám Árai 1,80 Ft 1987. szeptember 17., csütörtök Közlemény a KGST VB üléséről MOSZKVA A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Szeptember 14—15-ién tartotta meg Moszkvában 124. üléséit. A tanácskozás munkájában a tagországok állandó KGST-képviselői — köztük Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-iképvi- seliője —, valamint Jugoszlávia képviselője vett részit. Az ülésen Alek- szej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állandó KGST-képviiseJöje elnökölt. A végrehajtó bizottság megvitatta a sokoldalú együttműködés és a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának, valamint á KGST tevékenységének átalakítására vonatkozó javaslatokat. Hangsúlyozták, hogy a KGST-tagországok együttműködésének nagyobb mértékben kell elősegítenie a gazdasági és társadalmi fejlődés — a testvéri álla - mok kommunista és munkáspártjai által meghatározott — stratégiai céljainak elérését. (Megvitatták a KGST-tagországok műszaki-tudományos haladása 2000-ig szóló komplex programija megvalósításának menetét, ezen belül a „komplex automatizálás” kiemelt irányvonalát. A «résztvevők ezzel összefüggésben megállapították, hogy gyakorlatilag az összes problémában együttműködés alakult ki. A KGST-tagországoknak a következő ötéves időszakra vonatkozó népgazdasági fejlesztési tervei koordinációs munkáinak megszervezése érdekében a végrehajtó bizottság jóváhagyta a KGST-tagországok 1991—1995-ös évekre szóló népgazdasági tervei koordinációs programjának tervezetét, valamint a sokoldalú egyeztetést igénylő gazdasági együttműködési problémák listáját. Megvitatták a KGST-tagországok együttműködésének kérdéseit a villamos energetika fejlesztésében a 2000. évig, egyebek között az energetikai potenciál növelését, elsősorban az atomenergia fejlesztésével. A tanácskozáson jóváhagyták a KGST-tagországok egyesített villamos energetikai rendszerei és Vietnam. Kuba, valamint Mongólia villamos energetikai rendszerei távlati fejlesztésének fő irányait a 2000. évig. Folytatódtak a szovjet—amerikai j külügyminiszteri tárgyalások WASHINGTON Tegnap reggel a két miniszter .rövid négyszemközti megbeszélésével, majd plenáris üléssel folytatódtak a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások Washingtonban. Az ülés napirendjén továbbra is a leszerelési kérdések szerepeltek, mivel a genfi tárgyalások témaköreinek áttekintését a miniszterek kedden még nem fejezték be. Közben kedden este és éjszaka szakértői munkacsoportok tekintették át az egyes leszerelési kérdéseket, különösen azokat, amelyek a közepés hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásával kapcsolatosak. Az amerikai tömegtájékoztatási eszközök általában jó esélyt látnak arra, hogy a washingtoni megbeszéléseken megoldást találjanak a rakétamegállapodás útjában álló akadályok felszámolására. George Bush alelnök szerda reggel az NBC televíziónak adott — és elsősorban saját elnökjelöltségének kérdéseivel foglalkozó — interjújában azt mondotta, hogy megítélése szerint, „történelmi jelentőségű. események küszöbén” állnak, lehetőség nyílik a nukleáris fegyverek egy egész osztályának felszámolására. ÉRTÉKELTÉK A BNV-PÁLYÁZATÖKAT Nagydíjasok a kecskeméti bébiitalok Tegnap a. kőbányai vásárvárosban ünnepélyes keretek között kiosztották az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár díjait. Kelemen Lajos, .a BNV díjbizottságának elnöke beszédében elmondta: ezúttal 26 ország gyártói, kereskedői mutatják be kínálatukat a megfelelő üzletkötés reményében. — A bizottság az idei díjaK odaítélésekor szigorú feltételek szerint vizsgálta a pályázó termékeket, különös figyelmét fordított az újdonságok exportképességére, valamint arra, hogy megfelelő-e a gyártási háttér. Vizsgálták emellett, hogy a pályázó termékek alkalmasak-e korábban importált cikkek helyettesítésére, s kifizetődők-e. Végül is 534 pályázat közül 21 termék kapott nagydíjat és 75 vásárdíjat. A díjbizottság elnöke bejelentette: az 1989-es BNV-n már külföldi termékekkel is pályázhatnak vásári díjra. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben csak nemzetközileg is versenyképes cikkekkel lehet diját nyerni. Kelemen Lajos végül átadta a díjakat. (Folytatás a 8. oldalon.) • Ahol a kitűnő bébütalok — és -ételek — készülnek. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA A kormány munkaprogramjának vitája a parlament előtt------------—--------------------------------------------------------------i-------------------nrm——........... A Magyar Népköztársaság törvényhozó testületé tegnap a Parlamentben megkezdte őszi ülésszakát. A padsorokban foglalt helyet Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára .és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az őszi ülésszakot Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Javaslatára a testület elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: ■<-< 1. A Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány munkaprogramjáró}. 2. Az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása. A tárgysorozatnak megfelelően Grósz Károly, a kormány elnöke emelkedett szólásra: GRÓSZ KÁROLY: Megteremtjük a kibontakozás feltételeit TISZTELT ORSZÁGGYŰLÉS! A kötelességtudat arra int, ' hogy kerüljem a pátoszt, a nagy szavakat és fegyelmezetten koncentráljak a rám bízott feladatra, amelyhez jobban illik a kemény, de őszinte szó, az igazság kimondása, mint az emelkedett hang. Szeretném megköszönni az Országgyűlés nyári ülésszakán irántam kinyilvánított bizalmukat. Egyhangú szavazatukkal megtiszteltek, ugyanakkor súlyos kötelezettségeket róttak rám és rajtam keresztül a kormányra. Tudatában vagyok annak, hogy az a helyzet, amelyben most élünk és dolgozunk, mindnyájunktól elvi szilárdságot, következetességet, nyíltságot és megújulási képességet követel. Meggyőződésem, hogy pártunk XIII. kongresszusának szellemében, közös összefogással képesek leszünk kivezetni az országot a jelenlegi nehéz helyzetből, és megteremtjük a kibontakozáshoz szükséges feltételeket. Az elmúlt két és fél hónap alatt többen megkérdezték: a Minisztertanács új elnöke megválasztásakor miért nem hirdetett új kormányprogramot? A válasz az, hogy a kormánynak a parlament által jóváhagyott programja van, az országnak pedig törvénybe iktatott ötéves terve. Az ugyan sajnos valószínűnek látszik, hogy a bennük szereplő mértékeket nem érjük el, de a kitűzött stratégiai irányok ma is érvényesek. Ezért új program helyett most egy olyan dokumentumra van szükség, amely irányt ad a kormányzati cselekvéshez, és a Központi Bizottság június 2-ai állásfoglalásából kiindulva elősegíti a gazdaság stabilizálását, megalapozza a kibontakozást A munkaprogram és a szóbeli kiegészítés nem öleli fel a kormány egész tevékenységét, mindenekelőtt a gazdálkodás és az irányítás kérdéseivel foglalkozik, mivel kiigazításra e területeken van szükség. Az írásos előterjesztés tervezetét — mintegy háromezer résztvevővel — több mint félszáz fórumon vitatták meg. Ezen kívül számos közéleti személyiség, szakember, tudós, gazdasági vezető, munkás mondott véleményt, adott megszívlelendő tanácsokat. A kormány nevében köszönetét mondok a munkaprogram elkészítésében való minden közreműködésért. A stabilizálást már az idén megkezdtük, a következő években folytatjuk — bizonyára még a következő ötéves tervben is —,8 a kibontakozás feltételeit megteremtve, akkor lépünk tovább, amikor a kedvezd változások nyomán — hangsúlyozom: nem célként, hanem következményként — gazdasági növekedésünk megélénkül, egyensúlyi zavaraink megszűnnek, és ez lehetővé teszi az életkörülmények érezhető javítását is. Az is fontos, hogy munkaprogramunkba már a stabilizációs szakaszban beépüljenek olyan elemek, . amelyek a hosszú távú fejlődés céljait szolgálják. A kormány munkaprogramja nem tűzheti ki célul valamennyi felhalmozódott feszültség feloldását. De azt igen, hogy segítse az új világgazdasági helyzethez való igazodást, elháríts^ a fejlett országoktól való nagyobb lemaradás veszélyét és állást foglaljon a már korábban elhatározott gazdasági és társadalmi reformfolyamatok felgyorsítása mellett. Tisztelt Országgyűlés! , A világban az elmúlt évtizedben új tudományos-technikai forradalom bontakozott ki, megnövekedett a nemzetközi gazdasági versenyben sikerrel részt vevő országok száma, átrendeződtek a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyok, új nemzetközi együttműködési formák, ár- és értékarányok jöttek létre. Mindezek a változások hazánknál sokkal fejlettebb országokat is próbára tettek. A nemzetközi gazdasági kihívásra adott válaszunk, a megtett intézkedéseink — mint ez utólag megállapítható — kevésnek bizonyultak. Meghozott döntéseink csupán rövid távú eredményekhez vezettek. Az elmúlt két évet együtt tekintve a nemzeti jövedelem egy százalékkal csökkent, miközben a belföldi felhasználás ugyaneny- nyivel nőtt. A konvertibilis valutában fennálló bruttó adósságállományunk 16 milliárd dollárra emelkedett. A nettó adósság elérte a 9,3 milliárd dollárt, ami a tőkés devizában elszámolt egyévi teljes exportunk dupláját teszi ki. A nettó kamatterhek 1986-ban meghaladták a 800 millió dollárt. Az időközben meghozott széles körű intézkedések hatására a kedvezőtlen tendenciák 1987-ben némiképp lelassultak, de a javulás kisebb a szükségesnél. A változtatásokat tehát az élet kényszeríti ránk. Ha ma késlekednénk, az holnap és holnapután sokkal súlyosabb következményekkel járna. Az emberek ma gyakran kérdezik: hogyan kerülhettünk ilyen helyzetbe, s kiket terhel ezért felelősség? A választ tudományos igényű elemzés, nyugodt és tárgyilagos vizsgálat kell, hogy megelőzze. A tényleges okok nem kereshetőek csak az utóbbi két-három esztendő hibás döntéseiben, régebbi eredetűek, némelyikük szinte végigkísérte egész szocialista gazdálkodásunkat. Azt azonban máris elmondhatom, hogy az újkeletű problémákért a kormány is felelősnek érzi magát és levonja a szükséges tanulságokat. Ugyanezt meg kell tenniük az irányító, valamint a gazdálkodó szerveknek is. Tisztelt Országgyűlés! Milyen politikai helyzetben kell megtalálnunk a kivezető utat? Hazánkban a dolgozó, alkotó emberek döntő többsége a szocializmus keretein belül keresi a kibontakozást, elismeri az elmúlt négy évtized eredményeit, vágyik a boldogabb jövőre és számol a nemzetközi realitásokkal. Azt is érzékeljük, hogy a politikai hangulat, a társadalmi közérzet érezhetően rosszabb, mint néhány évvel ezelőtt. Rosszabb annál' is, mint ahogy azt az átlagos színvonalon élő állampolgár helyzete indokolná. Társadalmunkban a szélsőséges nézetek is felerősödtek. A rosszabbodó közérzet oka, hogy az elmúlt években az élet- színvonal jelentős rétegeknél stagnált, sőt egy nem lebecsülendő nagyságú körben csökkent. Sokan élnek nagyon nehéz körülmények között, miközben egy viszonylag kis réteg munkateljesítményével nem arányos mértékben jól, és nemritkán hivalkodóan él. A másik ok az, hogy a társadalom jelentős csoportjai bizonytalannak látják a holnapot, a jövőt. Nincs elég hitük abban, hogy nem vagyunk a kialakult helyzet foglyai, hogy van kibontakozás. Csökkent a vezetés iránti bizalmuk. S előfordul, hogy a szocializmus életképességét vonják kétségbe. A közéleti emberek keveslik politikai intézményeink munkastílusának fejlődését, kifogásolják társadalomirányításunk merevségét. Egyik feltűnő ellentmondásunk, hogy bár csaknem két évtizede élünk a reform szellemében) az élet számos területén még mindig erős a konzervativizmus. Jelen van a változtatás igénye, de ellenállás tapasztalható mindenfajta komolyabb változással szemben. Tisztelt Országgyűlés! Ma a közvéleményt legjobban az foglalkoztatja, hogy képesek leszünk-e a gazdálkodás folyamatait a kívánatos irányban megváltoztatni, hogy milyen módszerekkel kerekedhetünk felül gondjainkon? Amire készülünk, hogy megállítsuk az adósság növekedését és közben korszerűsítsük gazdaságunkat úgy. hogy ennek terhei csak elviselhető mértékben háruljanak a lakosságra, az sokak szerint szinte lehetetlen vállalkozás. A kormány meggyőződése, hogy többéves következetes, fegyelmezett, végiggondolt gazdálkodással céljaink megvalósíthatók. A stabilizációs szakaszban a gazdasági növekedés ütemét azoknak az eredményeknek kell meghatározniuk, amelyeket a szerkezetátalakításban, a hatékonyság és az egyensúly javításában elérünk. E szakaszban a megtermelt jövedelemnek tartósan meg kell haladnia a belföldi felhasználást. A megnövekedett adóságterhek az évi megtermelt jövedelem 3—4 százalékának megfelelő kiviteli többlet elérését teszik szükségessé. Ugyancsak előnyben részesítjük a legjobb műszaki eredmények alkalmazását, a kölcsönös érdekeket szolgáló nemzetközi együttműködést, a termelést segítő infrastrukturális területek fejlesztését. Mindezt szem előtt tartva, a kormány azt a célt tűzi maga elé, hogy mérsékli, majd megállítja az adósságnövekedést, megőrzi az ország fizetőképességét, mindent megtesz, hogy a vállalatok, intézmények és az egyének növelhessék teljesítményeiket, a termelés szelektíven bővüljön, emelkedjen a magas műszaki színvonalú termékek aránya; hogy bontakozzanak ki az érdekeltségi és piaci mechanizmusok, hatékonyabb legyen a kormányzati irányítás, korszerűsödjön a nép- gazdasági tervezés és mérséklődjenek a legsúlyosabb társadalmi, szociális feszültségek. Tisztelt Országgyűlés! Joggal vethető fel a kérdés: mire alapozza a kormány a jövőbe vetett bizakodást, mire építi a programban megfogalmazott céljai megvalósítását? Erre azt a választ adjuk, hogy nagyok a kihasználatlan tartalékaink. Az egyik az emberi tényezőkben és a termelés fejlesztésében, hatékonyságának növelésében rejlik. A másik tartalékunk a nemzetközi gazdasági munkamegosztásban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Önök is mondhatják: ezt már régen hirdetjük, ebben semmi új nincs. Igaz! Az új abban van, hogy most korábbi elhatározásainkat végrehajtjuk, a meglevő tartalékokat — amilyen gyorsan csak lehet — felszabadítjuk. (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánk gazdasági fejlődése hosszú távon jelentős részben a tudományos eredményektől és ezek gyakorlati alkalmazásától függ. A műszaki és természettudományos értelmiség alkotó és megújító képességére alapozva szándékozik az ország olyan pályára állni, amelyiken haladva 'termékeinkkel verseny- képesek leszünk a nemzetközi piacon. Az ilyen jéllegü erőforrások föltárása és mobilizálása Bács-Kiskun megyében is a legfontosabb föladatok közé tartozik. A föltáró, fejlesztő, a lehetőségeinket kutató munka jegyében került sor az elmúlt hónapokban megyénkben több országos, sőt nemzetközi összejövetelre; gondoljunk akár a korszerű táplálkozással, akár a zöldségtermesztéssel foglalkozó tanácskozásra. Ma és holnap a fűszerpaprika-nemesítés, -termesztés, -feldolgozás és -értékesítés lesz a témája annak az ugyancsak nemzetközi szimpóziumnak, amelyet Kalocsán tartanak, majd szombaton Szegeden fejeznek be. Olyan termék helyzetének elemzésére kerül sor, amelynek előállításában és exportjában hazánk a világ élvonalába tartozik, de az utóbbi években részarányunk csökkent. Noha hetvenéves hazánkban a fűszerpaprika-kutatás, mégsem ennek ünneplésére helyezhető a hangsúly, hanem például annak vizsgálatára: az elmúlt két és fél évtizedben a köztermesztésbe került 13 paprikafajta hozott-e új lehetőségeit, minőségi, meny- nyiségi előrelépést, vagy inkább az elért szint tartását eredményezte? Vagy a termesztés-feldolgozás vertikumában miként javítható a jövedelmezőség? Mikor leszünk képesek a legigényesebb amerikai és japán piacokon az étkezési fűszerpaprikával teret nyerni? A kérdésekben természetesen az is bennük van, hogy milyen feladataink vannak, s az is, hogy az ezekkel a témakörökkel foglalkozó, megyénkben tevékenykedő természettudományos és műszaki értelmiségtől, a kutatásban és a gyakorlati munkában tevékenykedőktől milyen problémák megoldását várjuk. Nem véletlen, hogy a nemzetközi rendezvény egyben nyitánya a MTESZ megyei szervezetének rendezésében sorra kerülő műszaki hónapnak, amelynek előadásaival, bemutatóival, kiállításaival az alkotás-befogadás-alkalma- zás elválaszthatatlan egységére szeretnék a figyelmet irányítani. Ugyanakkor arra is, hogy megyénkben az alkotó értelmiség az utóbbi hónapokig miben ért el kimagasló eredményeket, s milyen feladatok megoldására ossz pontosítja erőit. A programból kiemelhetők a kémiai és biotechnológiai kutatásokkal, a szőlő-bor vertikummal, az energiahasznositással, az automatizálással, a műanyag- gyártás fejlesztésével foglalkozó előadások, szakmai napok Hogy éppen az említett témákról cserélnek eszmét, azért is fontos, mert nemcsak megyénkben, hanem országos fejlesztési célok elérését is szolgálják, azt a megújulási folyamatot, amelyhez az alkotó értelmiség tevékenységével a leginkább hozzájárulhat. Ilyen gondolatok jegyében kívánunk eredményen tanácskozást a fűszerpaprikával foglalkozó hazai és különböző országokból érkezett kutatóknak, szakembereknek, annak reményében, hogy az információcsere ösztönző lesz, s újabb lehetőségek feltárásához is hozzájárul. Csabai István
