Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

1987. szeptember 16. • PETŐFI NÉPE • 3

Fagykárrendezés a nagyüzemi szőlőültetvényeken

Interjú dr. Kostyál Rezsővel, a Pénzügyminisztérium mezőgazdasági főosztályának vezetőjével

Az eddig nyilvánosságra került (de még nem végleges) adatok szerint az ország 145 ezer hektár szőlőültetvényének több mint fele különböző mértékben károsodott az elmúlt három év kemény telei következtében. Az 1986—87-es tél volt a leghidegebb, néhány éjszakán mínusz 30 Celsius-fok körüli bőmérsékletet is mértek. Ennek következtében 8,5 ezer hektáron teljesen kipusztult a szőlő, 44 ezer hektáron pedig a tőkék többségének föld feletti részei elhaltak. 19 ezer hektáron a termést hozó rügyek mintegy fele elpusztult. A korábbi két

esztendő téli fagyai miatt összesen 8 ezer hektáron kell(ett) kivágni az ültetvényt.

Bács-Kiskunban a kár tetemes, kétmilliárd forintra becsülik. A gazdaságfelügyeleti bizottság (GFB) határozata szerint a fagykárok következményeinek rendezéséről augusztus 31-éig kellett volna dönteni és kihirdetni az állami intézkedéseket. Dr. Kostyál Rezsőt, a Pénzügyminisztérium mezőgazdasági főosztályának vezetőjét kértük meg, elemezze a szőlőültetvényekben kialakult helyzetet és adjon tájékoztatást a rendezésről.

— A szőlőültetvények állapotáról milyen kép alakult ki, s a károkat illetően a Bács-Kiskun- ban található ültetvényeket hová sorolja?

— A szőlőfagykárokról,, s azok következményeiről a végleges felmérés adatait a napokban kapjuk meg a MÉM-től. Az eddigiekből azonban kiderült: a károk az ország különböző részein eltérő nagyságúak. A tokaji borvidéket szinte teljesen leterítették, de nem ennyire rossz a helyzet a Mátra- alján és a Balaton-felvidéken. Az eddigi információk szerint Bács-Kiskunban a kiskunsági részen igen súlyos a fagykár, míg a megye délibb területein a károk nem ennyire nagyok.

— Szívesen egyetértenek ez utóbbi vélekedésével, de a tények azt bizonyítják, hogy semmivel sem jobb a helyzet a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban és leányvállalatánál Bác^őlősön, a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban,, vagy KiskőröS-^-Kecel térségének a mezőgazdasági üzemeiben, mint például az Izsáki vagy a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságban.

— A mértékek megítélésében lehetnek különbségek — a végleges adatok majd döntenek — a lényegen ez nem változtat, nevezetesen: olyan nagyságú elemi kár érte. a szőlőültetvényeket, amit az üzemek saját erejükből nem képesek kompenzálni. A téli fagykárra még biztosítás sem köthető.

— A kompenzálást illetően a pénzügyi kormányzat mit mérlegelt és milyen főbb elveket kíván érvényre juttatni?

—: A szőlő-bor vertikum az utóbbi években jövedelmezőségi gondokkal küszködik. Újabban piaci, értékesítési nehézségek is jelentkeznek, elsősorban a szovjet export jelentős mérséklődése miatt. Ennek fényében az elsődleges szempont: az ágazatnak a fagykárok miatti súlyos problémákat úgy kell megoldani, hogy az minőségi megújulást is eredményezzen. Ez alatt azt értem, hogy a szőlőkultúra megőrzése igen fontos az ország számára, amit úgy kell elérni, hogy a telepítések, pótlások a jövőbeni piaci lehetőségeket bővítsék, fajta és minőség, valamint termésbiztonság és hozam szempontjából egyaránt. Nem tartanám helyesnek, ha ismét szőlőt telepítenének fagyzugos részeken, vagy ha nem minőségi bort adó fajtákat ültetnének. A jó adottságú, illetve a lakosság eltartóképességében döntő fontosságú területeken a szőlőültetvényeket megújítva kell fenntartani. Mérlegeltünk termelési és társadalompolitikai szempontokat, valamint vizsgálnunk kellett a pénzügyi hatást, a következményeket is.

— Az üzemek vezetői is hasonlóan vélekednek, s amint az utóbbi időben tapasztalható volt, a minőségi megújulásra törekednek — ha van hozzá pénzük. De most mindenütt üres a kassza és segítséget várnak.

— A szűk pénzügyi lehetőségek ellenére is kijelenthetem, hogy a szőlőágazatot a kormányzat kiemelten kezeli. Ez két példával is igazolható: a mező- gazdasági beruházási keret az idén kimerült, de a szőlőtelepítéshez szükséges támogatást az év végéig folyamatosan biztosítjuk. Az adósságmérsékléssel kapcsolatosan beérkezett 25Üpályázat közül előre soroltuk a szőlő-bor vertikummal rendelkező, fagykárt szenvedett mezőgazdasági üzemeket. Mintegy 80—100 gazdaság — közöttük a hosszúhegyi is — részben felmentést kap az idei hitel- és kamattörlesztések esedékes részének visszafizetése alól. Az említettek nem mondhatók kis segítségnek.

— Vegyük sorra konkrétan a fagykárral összefüggő támogatási formákat és összegeket

— A termőkar újraneveléséhez az egy évre jutó ápolási támogatás összegét lehet igénybe venni. Ez hektáronként 5—12 ezer forint közötti egyszeri támogatást jelent, országosan mintegy 100—120 millió forintot. Ahol atfőke- kifagyás mértéke meghaladja a 25 százalékot, részleges kiselejtezésre van mód. Az újratelepítés költségeit az eddigi támogatásoknak megfelelően az állam finanszírozza.

— Például ha egy hektáron kifagyott a szőlőtőkék 35 százaléka, milyen és mennyi támogatás vehető igénybe?

— Ha ez viszonylag egységes terület, akkor ezt kiselejtezhetik úgy, hogy a támberendezés megmaradjon. Az újratelepítés 15 százalék feletti beruházási költségének 40 százalékát veheti fel az üzem állami támogatásként. Erre a munkára és a támogatás igénybevételére legtöbb helyen csak jövőre kerül sor, a NÖMI felmérése és igazolása után. Az újratelepítést döntően behatárolja a szaporítóanyag választéka és mennyisége. A korábban elhatározott telepítésekhez a gazdaságok már lekötötték a szaporítóanyagot, ezért csak jövőre .várható megfelelő mennyiség és választék, sőt még import is szóba jöhet a minőségi javítás és megújulás érdekében. Egyébként ilyen részleges kiselejtezési lehetőség a korábbi évek fagykárrendezésekor nem volt, ennek ősz- szegét eléggé nagynak becsülöm.

— A termőre nem fordult telepítések is károsodtak. Ezek rendbehozatalát az állam hogyan támogatja?

— A folyamatban lévő telepítéseknél a NÖMI ugyancsak fölméri a fagykárt. Ezeknél meghosszabbítjuk egy-két évvel — attól függően, hogy milyen mértékű a kár az ápolási időszakot, s ennyivel tovább folyósítjuk az ápolási támogatás összegét.

— Az ápolási támogatásokkal kapcsolatban már kérdezni akartam: melyik esztendő ősz- szegét veszik figyelembe, tekint tettel arra, hogy ez a szőlő korától függően változik?

:— Kétévi hosszabbítás esetén a harmadik és a negyedik, az egyévinél pedig a negyedik esztendőre jutó támogatás összege igényelhető.

— A teljesen kipusztult ültetvények sorsáról még nem beszéltünk.

Hj- Az ültetvényt kiselejtezheti a gazdaság, az állami támogatást nem kell visszafizetni — egyébként részleges selejtezés esetén sem! Ezután azonnal kiállítható a telepítési okirat és igénybe vehető az állami támogatás.

— Valószínű, hogy az idén kevés mezőgazdasági üzemnek lesz erre módja.

— Szeretném hangsúlyozni: a szőlő- ültetvények fagykárrendezését folyamatosan egy-két év alatt akarjuk megoldani. Ezzel a módszerrel tudjuk a legteljesebb körű támogatást adni, és a fagykárrendezést így lehet beilleszteni a jelenlegi pénzügyi helyzetbe.

— A gazdaságok alapgondja jövőre is megmarad. Ugyanis a telepítésekhez 40 százalékos az állaim támogatás, a többi saját pénzt feltételez. De ha ez nincs, akkor mit tehetnek?

— Erre is van válasz és módszer. Felvehetnek beruházási hitelt, amit adómentesen fizethetnek vissza. Ez a kedvezmény azt jelenti, hogy a jövő esztendőben a hitelt az adózatlan nyereségből lehet törleszteni.

I

— Már ha lesz nyereségük a szőlő-bor vertikumra épült gazdaságoknak ...

— Kétségtelen, ahol nem lesz nyereség, ott ez a lehetőség sem lesz.

— Akkor pedig veszteségről kell beszélni, amit egyebek között a költségnövekedés (például a kézimunka-igény miatt), illetve a csekély termés következtében a kis mennyiségű értékesítés és ezáltal a bevételcsökkenés együttesen előidézhet.

— A pénzügyi következményeket is megvizsgáltuk, s e téren ugyancsak kedvezményekre számíthatnak a gazdaságok.

— Akárhogyan vizsgáljuk, a költségek meredeken növekednek, a bevételek csökkennek, s az említett kedvezmények ellenére is veszteséges lehet több gazdaság.-— Ahol a korábbi években a fagykárok miatt terméskiesés volt, a borkészletek alacsonyak, ott a szerényebb bevétel miatt a pénzügyi helyzet valóban meginoghat. Ezeknek az üzemeknek lehetőségük van állami kezesség mellett a termelés finanszírozásához hitelt fölvenni. Ezt figyelembe véve, a GFB 250 millió forinttal megnövelte a szanálási alapot, amely a kezességvállalás forrása is. Ahol a mérleg szerinti veszteség bekövetkezik, ott gyorsított szanálással az elemi kárból származó veszteségeket állami dotációval igyekszünk rendezni. Ilyen esetekben a szanálás nem- lesz hatással a vezetők erkölcsi megítélésére.

— Különböző helyekről már kiszivárogtatták, hogy a bor novembertől szabadáras lesz. Igaz-e ez és miért?

'—Valóban ez a terv, aminek az a célja, hogy a fogyasztók a bor árán keresztül is érzékeljék az ágazat helyzetét. Most mintegy 8—10 százalékos áremelés várható, ami az ágazat bevételét növeli.

— Ha lesz fizetőképes hazai kereslet a borra. S mivel kétségeim vannak — figyelembe véve, hogy már most sem verseny- képes a sörrel szemben, — az intézkedés hatásától sem remélek sokat.

— Lesz hatása, elsősorban azáltal, hogy a fogyasztók szelektálnak, s remélhetően a keveset, de jót elve szerint választanak. A kereslet ily módon visz- szahat a termelőkre. A szabadár alkalmazásában a legfontosabb: mozogjanak együtt a termelői és fogyasztói árak. Természetesen lefelé is! Jó évjárat után még a jelenlegi árszint alá is kerülhet a bor fogyasztói ára.

— Anélkül nem szeretném, ha véget érne beszélgetésünk, hogy ne tárná fel annak okait: miért késik — immár két hetet a GFB határozatához képest — a fagykárrendezés?

— Egyrészt, mert teljes biztonsággal nem tudjuk a károk nagyságát. Másrészt elfogyott az a pénzügyi keret, amelyből a rendezés megtörténhetett volna.

| — Elfogyott?!...

— A mezőgazdaság részére biztosított úgynevezett építési és ültetvénytelepítési támogatási keret 3,6 milliárd forint, összegét az üzemek év közben felhasználták. A kormányrendelet szerint az idei évet terhelő további támogatás nem adható, kivéve a szőlőtelepítést, amibe a tőkepótlás és termőkar- újranevelés eddig nem tartozott bele. Ezért a GFB szeptember eleji ülésén ismét megtárgyalta ennek rendezését és ezután kerülhetett sor a részletes kimunkálásra, a források biztosítására. A szőlöfagykár rendezésével kapcsolatos rendelkezések napokon belül megjelennek. Örülök, hogy a fagykár ren- dezésérőlelsőként a Petőfi Népe olvasóit, a szőlőtermelésben élenjáró Bács- Kiskun megyei üzemeket tájékoztathatom.

Csabai .István

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK — ÜLÉSSZAK ELŐTT

Módosító I javaslatok I

A ma kezdődő parlamenti ülésszak túlzás nélkül már előre így minősíthető: történelmi jelentőségű. Nincs az országban szinte senki sem, aki ne várná kíváncsian a híreket a kormány munkaprogramjáról, illetve az adóreformról. Sokak szerint most mutatkozik meg igazán, hogy a képviselők eleget tesznek-e vállalt küldetésüknek. A Petőfi Népe az ülésszak előtt arra keresett választ, hogyan készültek föl Bács-Kiskun képviselői, s hogy milyen álláspontot alakítottak ki.

— Igyekeztünk a lehető legalaposabban megismerkedni az előterjesztésekkel — tájékoztatott Miskó István, a megyei képviselőcsoport vezetője.;-— Emiatt többször is összeültünk — ilyen csak a földtörvénytervezet megtárgyalásakor fordult elő. Azért, hogy sokoldalúan fölkészülhessünk, a legjobb szakembereket kértük föl előadónak; nem is csalódtunk bennük.

— A törvényjavaslat a T. Ház elé kerül — önök szerint változatlanul kellene elfogadni az adóreformot?

— Nem! Be is terjesztettük két módosítási javaslatunkat.

— Megtudhatnánk, mik is ezek?

— Az egyik szerint csupán a képviselőtestületnek álljon jogában az adótörvény bármilyen módosítása — az eredeti szöveg szerint erről nem a parlament döntene, s ez szerintünk nem lenne helyénvaló. A másik javaslatunk a nyugdíjasok érdekeit védi — arra is tekintettel, hogy Bács-Kiskunban meghaladja a lakosság ötödét az arányuk. Szeretnénk, ha a parlament egyetértene azzal, hogy havi 10 ezer forintos jövedelemhatárig a nyugdíjasok egyáltalán ne fizessenek adót, függetlenül attól, hogy ebből a 10 ezerből mennyi a nyugdíjból és mennyi a különmunkából származó kereset.

B. J.

LEHETŐSÉG ES FELELŐSSÉG

iagSS?H

a balesetről hallunk, az első reakciónk az együttérzés, a sajnálkozás. Az a híradás azonban, mely szeptember 7-én, Mátéháza határában történt balesetről tudósított, megdöbbentett bennünket, s mindannyiunkban felmerült a gondolat: mi lett volna, ha...?

Ha a vontatón utazó 36 tanuló és tanáruk nemcsak súlyosabban, köny- nyebben megsérül, hanem a felborult vontató alól nyomorékok vagy (halálos) áldozatok kerülnek elő. Felmerült bennem is a gondolat, de most, hogy Mayer Erikával, Vörös Erikával és társaival személyesen megismerkedtem, még elképzelnem is fizikai fájdalmat okoz.

Előrebocsátom még egyszer: szerencsére nem történt jóvátehetetlen tragédia, de másként is eshetett volna. Azért, hogy ne is történhessen soha, igyekszem követni az eseményeket, Megkérdezni, a, szemtanúkat,- az érdekelteket. Természetesen nem szándékom az illetékesek helyett ítélkezni, csak azt kutatni, hogy vannak-e ennek a szerencsés kimenetelű balesetnek tanulságai.

Rettenetesen sikítottunk

— Szilvaszedésből jöttünk hazafelé

— meséli Váró Andrea. — Megnéztem az órámat, amikor indultunk, pontosan fél kettő volt. Derekasan dolgoztunk, elfáradtam én is, de azért jókedvűen beszélgettünk. Negyed óra telhetett talán el, amikor hirtelen rázkódni kezdett alattam a pad, de még észbe sem kaptam, csak azt éreztem, hogy borulunk. Hanyatt estem, jól bevertem a fejemet, a karomat, meg a derekamat. A többiek meg rámestek.

— Én is — vág közbe Radics Anikó.

— Négy pad volt a pótkocsi hosszában, Andrea a jobb oldali sorban ült, háttal a kocsioldalnak, mi pedig, Vörös Erika, Gubán Gabi, meg Mayer Erika vele szemben. Középen egyébként két pad volt, egymásnak háttal állítva, iíflj- Amikor éreztük, hogy borulunk, nem is voltunk magunknál a rémülettől, csak rettenetesen sikítottunk — teHa borul

szí hozzá Vörös Erika. — Azután a nagy halomból a felszakadt ponyván keresztül kimásztunk. Én a fejemet meg az orromat fájlaltam.

Mayer Erika az egyik súlyosan sérült. A baleset után azonnal kórházba került 25 társával és Nagy László tanárral együtt. Amint mondja, tetanusz elleni oltást kapott a karjába, megröntgenezték az arcát, s miután helyretették az orrát, hazament a szüleihez Hajósra.

Az ok: figyelmetlenség

— A vontatót egy fiatalember vezette. Bizonyára nagyon haragusznak rá.

— Dehogyis—vágnak mind az öten egyszerre a szavamba. — Inkább úgy sajnáltuk szegényt. Nagyon sírt, remegett mind a két keze. A mentősöktől kapott nyugtatót, akkor tért egy kicsit magához.

— Hogyan történt?" —' kérdeztem Molnár Jánostól, a Bajai Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazgató-helyettesétől.

— A baleset összes körülményeinek vizsgálatára a vezérigazgató bizottságot jelölt ki. A vizsgálat folyik, de máris látható, hogy a közvetlen ok a figyelmetlenség volt. A Türr István Közgazdasági Szakközépiskola leánytanulóit az Engi Ferenc 17 éves fiatalember vezette vontatós pótkocsival szállították vissza a táborhelyre. Amennyire az eddig elmondottakból — elsősorban a pótkocsin helyet foglaló kislányoktól — tudjuk, a vontató nem ment gyorsan, talán 20—30 kilométer óránkénti sebességgel. Az út melletti silóknál dolgozó munkások közül az egyik figyelmeztetni akarta a vezetőt, hogy a légfék csöve nincs bekapcsolva. Kiabálására, integetésére a vezető hátrafordult, s eközben a vontató első jobb kereke az út menti — egyébként sekély — vízelvezető árokba haladt. Vissza akarta kormányozni az útra a vontatót és ez sikerült is, de a pótkocsi felborult.

a traktor

A vizsgálat még folyik, így hát a szakemberek megállapításainak elébe nem vághatunk. Talán azt mondhatnám, hogy — legjobb tudomásunk szerint —-, a fiatalember rendelkezett a szükséges jogosítványokkal, és a traktor, valamint a pótkocsi műszaki állapota megfelelő volt, továbbá fel volt szerelve az előírt tartozékokkal. Például rögzített ülésekkel és ponyvával. A vezető figyelmetlenségén kívül valószínűleg egyéb mulasztás is történt. A legelső dolgunk az volt azonban, hogy —jóllehet húsz év óta a legkisebb baleset sem történt — a vontatós- pótkocsis személyszállítást azonnal megszüntettük.

A véletlené a főszerep?

Különös, hogy ebben a szerencsés kimenetelű balesetben mintha a véletlennek jutott volna a főszerep. Ha a fékvezeték be lett volna kapcsolva — aminek egyébként csak annyiban van jelentősége, hogy miatta fordult hátra a vezető —, akkor soha nem kerül a köz figyelmébe a diákok szállítása.

Mivel azonban baleset történt — s szerencse, hogy a következmények ilyen enyhék voltak —, néhány kérdést fel kell tennünk, még ha tudjuk is, hogy a válaszoknak gazdasági jellegű vonza- tai vannak. Tehát: szabad-e pótkocsival személyeket szállitani? (A KRESZ szerint — egyéb feltételek fennállása esetén — igen, de a vezetővel együtt mindössze kilencet. E szabály tiszteletben tartása esetén az autóbusszal járhatatlan belső utak mentén megszűnik az ifjúság bekapcsolásának lehetősége egy sor mezőgazdasági munkába. S a másik kérdésig- Rábízható-e egy 17 éves — tehát még nem is nagykorú — emberre 30—40 embertársának élete, különösen úgy, hogy még szinte alig van vezetési gyakorlata?

Gál Zoltán

BARANYA MEGYEI TÁJNAPOK

A Kecskeméti Centrum Áruházban félévenként tájnapokat rendeznek. Ezeken felvonultatják egy-egy megye nagyobb termelő vállalatainak, szövetkezeteinek áruit.

‘Hétfőtől a hét végéig Baranya megye tizenkét cégének áruskálájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők, s rajtuk is múlik, hogy a jövőben kaphatók lesznek-e a látott cikkek. Ugyanis amire kereslet van, azt igyekeznek szerződéssel lekötni. A 3,5 millió forintos készletben megtalálhatók egyebek között a Zsolnai Porcelán- gyár és a Szigetvári Cipőgyár termékei, a híres pécsi kesztyűsök és bőrdíszműiparosok árui. A Pécsi Bútorgyár bemutatójához az áruház földszinti előadóterét átalakították. Megérte a fáradságot, hiszen nagy az érdeklődés a szekrénysorok iránt. A Szék- és Kárpitos- ipari Vállalat mohácsi gyárának hálószobái, berendezései, ülőgarnitúrái is tetszenek a közönségnek.

Az élelmiszerosztályon a korszerű táplálkozást segítő gabonaipari készít(Pásztor Zoltán felvétele)

mények jelentik a slágert. Nagy a keletjük a Pécsi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat tájjellegű szárazáruinak is.

p. s.

A

• l