Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-07 / 185. szám
/ 1987. augusztus 7. • PETŐFI NÉPE • 3 HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL — EGYENLŐ ESÉLYEKÉRT Akik nehezebben találnak munkát A megváltozott munkaképességűek helyzetét jól jellemzi, hogy létszámukra és összetételükre vonatkozóan nincsenek se országos, se Bács-Kiskun megyei adatok. Csupán becslésekre hagyatkozhatunk. Bárány Lajos 1981-es kiadású Foglalkozási rehabilitáció című könyve tíz százalékra becsüli a különböző egészségkárosodásban szenvedők arányát. Körülbelül e tíz százalék fele — mintegy 400—500 ezer ember — van olyan életkorban és egészségi állapotban, hogy munkát tud és akar vállalni. Eltérő képességek Népes és tarka csoportról van itt szó. A megváltozott munkaképességűek körébe soroljuk azokat, akik munkájuk során baleset vagy egyéb ártalmak miatt szenvedtek egészségkárosodást, valamint ide tartoznak a veleszületett Rendellenesség miatt csökkent munkaképességűek: a gyengénlátók, a nagyothallók, az értelmi fogyatékosok és a mozgássérültek is. A 67 százalékon felüli rokkantak nyugdíjra jogosultak, s inkább csak a jövedelemkiegészítésben érdekeltek. A 40—66 százalékos rokkantak főfoglalkozásban dolgo- nak, ám eredeti munkakörükben már nem tudnak elhelyezkedni. Helyzetük és képességeik tehát eltérőek — érdekeik is másképpen jelentkeznek. A közös, ami összeköti őket: olyan munkát találni, amely lehetőséget ad az anyagi és erkölcsi felemelkedésre. Jogos kérdések* Társadalmunkban az alkotmány biztosítja a munkához való jogot. Természetesen könnyű belátni, hogy egy egészséges ember sokkal több munkakör között válogathat, mint a megváltozott munkaképességűek. Az ő lehetőségeiket behatárolja egészségkárosodásuk mértéke és milyensége. A nehéz gazdasági helyzet, az ipari szerkezetváltás, a munkaerő-takarékosság jegyében várható leépítések tovább erősítik a megváltozott munkaképességűek aggodalmát: fölvehetik-e a versenyt az egészségesekkel? Az érintettek véleménye szerint állami szabályozással kell és lehet elérni, hogy azokban a munkakörökben,' amelyeket megváltozott munkaképességűek is el tudnak látni, a vállalatok elsősorban őket alkalmazzák. Nézzük, jelenleg érdekeltek-e ebben a gazdálkodó szervek? A vállalatoknak a dolgozói létszám három százalékában kötelező megváltozott munkaképességű személyt alkalmazni, ez nyolcszáz dolgozónál is mindössze huszonnégy embert jelent. Minden ilyen alkalmazottnál a vállalat állami támogatásként — igénylés alapján — visszakapja a kifizetett munkabér harmincöt százalékát, Ha pedig — mondjuk, a jelen esetben — a kötelező huszonnégy dolgozó helyett csak húszat alkalmaz, akkor a négy „hiányzó” megváltozott munkaképességű után fejenként két- ezer-ötszaz forintot fizet. Törekedni fog-e ezek után a munkaügyi osztály megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására? S egyáltalán, megoldja- e a háromszázalékos kötelező foglalkoztatási szint a problémát, tekintve, hogy a becslések szerint ennél jóval magasabb a megváltozott munkaképességűek aktív dolgozókhoz viszonyított aránya? Személyhez alakított gépek A tapasztalatok azt mutatják, a körülbelüli háromszázalékos arány a vállalatoknál általában minden erőfeszítés nélkül „összejön”. Ám az a tény, hogy a vállalatok a kelleténél kevésbé találékonyak a rehabilitációs — a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására alkalmas — munkakörök megtalálásában, arra mutat, hogy, mégsem igazán érdekeltek ebben. Általában portási, éjjeliőri, öltözőőri munkakörben alkalmazzák a megváltozott munkaképességű dolgozókat, és nem is mindig a súlyosabban rokkantakat, az igazán rászorulókat. Természetesen jó példák is akadnak. Van, ahol már rájöttek: eszlergályozás és esztergályozás között is lehet különbség. A rehabilitáció — az újraalkalmazás — sikeres megoldását jelentheti, ha az értékes szakmunkást a nagy gépről kisméretű, könnyen kezelhető eztergagéphez irányítják. Vagy pedig a munkagépeket alakítják a dolgozó megváltozott munkaképességeihez. Tiszakécskén is épül A kecskeméti szociális foglalkoztató két éve tartó népszerűsége is mutatja, hogy a vállalatok nem tudnak megfelelő munkát kínálni a megváltozott munkaképességűek mindegyikének. Száz ember dolgozik a foglalkoztatóban, negyvenen a telephelyen, hatvanan pedig bedolgozói rendszerben. Rajtuk kívül azonban még kétszázharmincan várnak munkára. Igaz, ők elsősorban bedolgozói munkát szeretnének. Most, hogy a Bethlen körúti mellett a szociális foglalkoztató telephelyet kapott a Kurucz körúton is, tovább bővíthető a létszám. Húsz, lehetőleg varrni tudó megváltozott munkaképességű dolgozót várnak a foglalkoztatóban benti munkára. Hogy mit dolgoznak az itt foglalkoztatottak? Szakképzettséget nem igénylő, fizikailag könnyű, egyszerű munka- műveleteket végeznek, például dobozragasztást, antennaszerelést. Új profil a varrás, amely talán a legnehezebb, mert odafigyelést és fizikai erőfeszítést igényel. Az itt dolgozók többségének gyakran ez az egyetlen lehetősége a munkavállalásra. Jelentős a védőmunkahelyek szerepe is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában. Értelmi fogyatékosokat alkalmaz például a félegyházi Lenin Tsz. Ezenkívül több helyen vannak még védőmunkahelyek: a többi között Solton, Mélykúton, Soltvadker- ten. Jövőre pedig Tiszakécske is „betársul”. Állami, tanácsi, vállalati összefogással nyolcvan munkahelyes foglalkoztató épül a Remix Rádiótechnikai Vállalat tiszakécskei üzemének szomszédságában. Tóth Margit VÉLEMÉNYEK A NEMZETKÖZI ZÖLDSÉGTERMESZTÉSI TANÁCSKOZÁSRÓL Élni kell az együttműködési lehetőségekkel Az első nemzetközi tartósítóipari zöldségtermesztési tanácskozáson 30 ország több mint kétszáz kutatója, tudósa, a szakma elismert képviselője vesz részt Kecskeméten. Közülük három neves szakembertől kértünk véleményt a rendezvényről és hazai zöldségkotatásunkról, -termesztésünkről, tartósított termékeinkről, a nemzetközi üzleti és kutatási kapcsolatok helyzetéről. Mi várható az első magyar—portugál vállalat után? A lisszaboni egyetem professzora, a növénytermesztési tanszék vezetője, a zöldségnövények specialistája dr. Carlos M. Portas, aki a kecskeméti szimpózium rendező szervének, az ISHS (Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság) tartósítóipari zöldségtermesztési munkabizottsága elnöke. Ugyanakkor a portugál mezőgazdasági kutatóintézetnek három éve igazgatója. Az intézet tíz különböző kutatócentrumot irányit, amelyek a kertészettől az állattenyésztésig nemesítésig agrotechnikai, ökonómiai, ökológiai és egyéb témakörökkel foglalkoznak. A professzornak a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalattal is jó kapcsolata van, ismeri az intézet munkáját. Felmérése szerint hazánk a zöldségnövények kutatásában és termesztésében, valamint feldolgozásában világviszonylatban is előkelő helyen áll, aminek elismeréseként a szimpózium megrendezését illetően az ISHS választása hazánkra esett. A professzor szívesen válaszolt kérdéseinkre: — Az utóbbi években milyen tendenciák érvényesülnek a tartósítottzöldség- eldállitásban és -kereskedelemben? — Európában növekszik a tartósított zöldségtermékek iránti igény, a földrész importra is szorul; Afrikából, Dél-Amerikából és az USÁ-ból szállítanak nagyobb mennyiségeket, az utóbbiból például zöldborsót. Ennek a kereskedelmi helyzetnek az is indítéka, hogy nagyobb legyen a választék, a vevők igénye megnőtt a jó minőségű, új termékek iránt. Különösen előtérbe kerültek a vegyszermaradványoktól mentes készítmények, ezeket keresik és vásárolják a fogyasztók. — Ön az előadásában említette, hogy a friss zöldségek iránti kereslet gyorsabban növekszik. — Az energiaárak emelkedése miatt a gyárak nyeresége csökkent. Ez némi termékszerkezétmódosítást idézett elő. Példa erre a hámozott paradicsom, aminek előállítása energiaigényes, ezért csaknem eltűnt a piacról. Egyébként azért is, mert az üvegházban megtermelt, frissen értékesíthető paradicsom ára a hámozott konzervkészítménnyel azonos volt, viszont a vevők előnyben részesítik a friss terméket. Ellenkező példát is mondhatok: döntően mélyhűtött borsót vásárolnak a fogyasztók. Vagyis arról van szó, hogy egyes zöldségfélék üvegházi előállítása olcsóbbá vált, de emellett egyes tartósított készítmények vásárlása is fokozódott. Különösen ott, ahol az éghajlati körülmények az egész évi ellátást nem teszik lehetővé. Érdekes azt is megfigyelni, hogy a fejlődd országokban megnőtt a kereslet a tartósított termékek iránt. Ennek oka, hogy a lakosság nagyvárosokban koncentrálódik, és nincs módjuk és helyük ház körüli udvarokban, kertekben a napi zöldségszükségletet megtermelni. Említhetem Brazíliát és Perut, amelyek tartósítóipara éppen az említett okokból-rendkívül nagyot fejlődött.- Bizonyára nem mondok újat önnek azzal, ha megemlítem: a két kis európai ország népe: a magyarok és a portugálok, rokonszenwei vannak egymás iránt. Kamatoztathatónak érzi-e ezt az üzleti kapcsolatban is? E téren számít-e gyorsításra, különösen, ha figyelembe veszi, hogy az első portugál—-magyar közös vállalatot éppen itt, a Kecskemét- vin Borgazdasági Kombinát és a portugál Amorim cég alapította? — Ez utóbbiról nem is tudtam! Arról hallottam, hogy egy szocialista országgal van üzleti kapcsolatban, egyébként Portugália egyik legtőkeerősebb — a parafaüzletben dolgozó — gazdasági egysége, amelyik egyben a legnagyobb is. az országban. Kérdésére azt mindenképpen elmondhatom: a szimpátia valóban kölcsönös és ez a jövőre is jó alap. A mostani szimpózium után lehetőnek tartom a kutatók és egyetemi hallgatók kölcsönös cseréjét. A magam részéről igyekszem mindent megtenni, hogy országaink között minél előbb létrejöjjön a kulturális-tudományos egyezmény. Az üzleti kapcsolatokat pedig az ÉGK és a KGST tárgyalásai nyomán várható közeledés serkentheti. Pajtacsere és üzleti lehetőség EGY ELLENŐRZÉS TAPASZTALATA: A bútorok harmada hibás A kereskedelmi felügyelőségek az év első felébén34állámi és 46 szövetkezeti vállalat, 17 gyártó és öt magánkereskedő 172 üzletébenés áruházában — immár visszatérően — vizsgálták a bútor- értékesítés körülményeit. A figyelmet elsősorban a forgalomba hozott termékek minőségére összpontosították, ez ugyanis évek óta a bútorkereskedelem legneuralgikusabb pontja. A minőségellenőrzés tapasztalatai ezúttal sem kedvezőek: a megvizsgált 2 644 bútor mintegy harmada nem felelt meg az előírásoknak. A hibák jelentős része azonban — a korábbiaktól eltérően — nem a szállítási sérülésekből adódik, hanem a gyártás hiányosságaiból, elsősorban a technológiai fegyelem be nem tartásából. Feltűnő hi- toä-egyebek közt a bútor iés-zek1 pmrtat- lan illesztése, a durva megmunkálja ''mszfi‘cfeíeí$Ík felületes eíaoTgozása, á kárpitozott garnitúrák fémszerkezeteinek érdes, eldolgozatlan felülete. A rossz raktározási körülmények, a szakszerűtlen árukezelés miatt ugyancsak jelentős a minőségi károsodás. A kereskedelmi felügyelőségek ellenőrizték a garanciális bútoijavítást végző vállalatok, szövetkezetek munkáját is. Megállapították, hogy a bejelentések száma az idén emelkedett, s ha kismértékben is, de nőtt azoknak a garanciális panaszoknak a száma, amelyeket a szervizek csak 60 napon túl orvosoltak. A szervizek döntő többségénél a javítási idő tartamával meghosszabbítják a garancialevelekben a jótállási időt. Az előjegyzéses értékesítési rendszer a vizsgálatok tapasztalatai szerint megfelelő, viszont- -fokozottan—csökken azoknak az árucikkeknek a köre, amelyek ilyen mddő'h vásarolfiafok. A felügyelőségek munkatársai 154 próbavásárlást végeztek, s hatszor állapítottak meg visszaélést. A feltárt hiányosságok miatt- a kereskedelmi felügyelőségek 55 esetben, összesen 127 800 forint összegben szabtak ki pénzbírságot, három vállalati eljárást kezdeményeztek és 21 vétkes dolgozót figyelmeztettek. 7,1 millió forint értékű bútor kijavításáról, illetve leértékeléséről intézkedtek. 29 vevő összesen csaknem 27 ezer forint kártalanítási összeget kapott vissza felügyelőségek utasítására. A Michiga- ni Állami Egyetem kertészeti tanszékének vezetője dr. John F. Kelly profesz- szor. Korábban tíz évet -dolgozott „az- USA legnagyobb konzervgyárában, majd a floridai egyetem zöldségtermesztési tanszékét vezette. Ötvenöt éves, kilenc gyermeke közűi öt egyetemi hallgató. Évekig kutatta a zöldségnövények tápanyagigényét, különösen az új fajták ilyen jellegű tulajdonságait vizsgálta. Mint tanszékvezetőnek, elsősorban az oktatás és a kutatás szervezése a fő feladata. — Önöknél milyen kutatási témák kerültek előtérbe az utóbbi években? — Tanszékünk élenjáró és jelentős az USA-ban, ugyanis nemesítéssel és genetikai kutatással foglalkozunk. Komoly kísérleteket és eredményeket értünk el a stressz-fiziológiában (például mit jelent egy gyorsan bekövetkező alacsonyhőmérséklet- vagy aszályperiódus, mint stresszhatás a növényre). Jelentősek a szedés utáni növényfiziológiai vizsgálataink, valamint a növekedésszabályozók hatásmechanizmusának és alkalmazási területeinek kutatásai. — A zöldségnemesítésben eredményeik közül melyeket tartja fontosnak? — A vöröshagyma és a sárgarépa nemesítési, genetikai eredményeit emelném ki. Az új fajtákat az északi területekre nemesítettük, ezeknek nagyon jó a tárolhatóságuk. A sárgarépáknál még az azonos nagyság, alak, valamint ízharmónia javítása jelenti az újdonságot. — A hagymanemesítésnél magyarországi eredményeket is figyelembe vettek, van egyáltalán kapcsolatuk a makói ne- mesítőkkel? — Néhány éve lezártuk a hagymaprogramot, azonban most újra felelevenítjük, s mindenképpen hasznosnak tartanék bizonyos együttműködést a magyar nemesi tökkel. 1985-ben jártam már Magyarországon, akkor vittem magammal magyar hagymamagokat. — Mennyire ismeri az itteni zöldség- nemesítési, -termesztői munkát és mi a véleménye róla? — Magyarországzöldségtermesztési szerkezete, az agrotechnikája és a nemesítési munka nyomán az itteni fajták igen jók, a fejlett országok színvonalán állnak. Azonban a végtermék minősége — akár friss vagy feldolgozott formáját vizsgáljuk — nem minden esetben éri el a megfelelő színvonalat, az, importőrök igényét nem elégíti ki. Érzékelhető és tapasztalható, hogy két különböző piacra termelnek: a szocialista országokban a mennyiség, a nyugati exportban a minőség az elsődleges. Feltételezem, ha például a szovjet piacra is ugyanazt a minőséget szállítanák, mint Nyugat-Európába — a meglévő kereskedelmi helyzetben, árucserében — erre ráfizetnének. Ugyanakkor azt látom, hogy a szovjetek is egyre inkább a jobb minőséget igénylik, s erre fel kell készülniük. — A kertészeti ágazatok egyikében- másikában javasol-e együttműködést? — Különösen a csonthéjas gyümöl- csűek nemesítésében látok lehetőséget az együttműködésre a magyar, és az amerikai intézetek között. Érdeklődünk a cseresznyefajtáik iránt, a nemesítési anyagokért cserébe almafajtákat küldenénk. Hétfőn dr. Gergely Istvánnal, a Gyümölcs és Dísznövény Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat igazgatóhelyettesével erről is tárgyaltam, és elvi megegyezés született közöttünk. Meg kell azt is mondanom, hogy a fajtacsere nem túl egyszerű, mivel több új fajta nálunk védelem alatt álL az országból nem vihető ki. Egyébként az utazásomnak is egyik célja, hogy feltárjam az országaink közötti együttműködések lehetőségét. — Ismeretei szerint van-e olyan termékünk, amit exportálhatnánk az USA- ba, s ott sikert arathatna? — Ugyancsak hétfőn jártam a Ve- csési Ferihegy Tsz-ben, ahol sárgarépa- szárítmányt gyártanak. Nagy fantáziát látok a szárított sárgarépa amerikai értékesítésében. Az USA-ban Kaliforniában foglalkoznak komolyabban zöld- ségszántmányok készítésével, főként a hagymát és a fokhagymát dolgozzák így fel, a többi zöldségszáritmányból viszont kielégítetlen az amerikai piac. Túlzott az aggodalom 1951-ben kezdte kutatói pályáját a skiemiewicei intézetben dr. Jerzy Skier- kowski. Akkor még ott a talajtani intézetnek csak egy osztálya működött. Azóta viszont már több éve Lengyelország egyik legnagyobb kutatóhelye, amelynek Skierkowski professzor az igazgatója. Kutatási területe az üveg- ■ házi agrotechnika, valamint az üveghazak szerkezetének vizsgálata, különös figyelemmel az energiatakarékos működtetésre. Ezt azért is tartják fontos témának, mert Lengyelországban a termelés költségének leiét teszi ki a fűtés. — Kutatási témakörében milyen eredményeket ért el, s ezek megfelelően hasznosulnak-e a gyakorlatban? — kérdeztem a professzortól. — Mivel mintegy harmincezer kistermelő foglalkozik üvegházi termesztéssel, az új módszerek átültetése, gyakorlati alkalmazása nehézséget okoz és lassú. A termelők jól használják már az úgynevezett energiaemyőket (az üveg- ház fölött vászon- vagy sátorlapot feszítenek ki, s ez csökkenti a hővesztesé- gét), amivel 25 százalékos megtakarítás erhető el. Van egyéb lehetőség is. Egyebek között javasoljuk és ösztönözzük az alacsonyabb hőigényű fajok és fajták termesztését. Ugyancsak energiamegtakarítást eredményezne, ha az üvegházak oldalfalát két üvegrétegből készítenék. Eredményesen kísérleteztünk új típusú üvegek alkalmazásával, valamint speciális műanyagokkal. Ezekkel 15 százalékos energiacsökkentést értünk el. — Az energiamegtakarítási kutatásokban kialakult együttműködés a magyar szakemberekkel? — Amióta dr. Somos András professzor nyugdíjba ment, kapcsolataink meglazultak. Korábban viszont, amikor az üveg- és fóliasátrak szerkezetét kialakítottuk, a jó együttműködésnek köszönhetően hasznosítottuk a magyar tapasztalatokat. — Milyen híre van az ön hazájában a magyar zöldségtermesztésnek? — Az utóbbi tíz évben nagy előrelépést tapasztaltam a magyarországi kutatásban és termesztésben. A két ország eredményeit nehéz összehasonlítani, már csak az éghajlati különbségek miatt is. Nálunk ^z egy főre jutó termelés százhúsz kilogramm, vagyis kisebb, mint Magyarországon, de a fogyasztás körülbelül azonos. Mint ahogyan az önök országa, mi is sokat exportálunk Nyugat-Európába, a Szovjetunióba és Bulgáriába. — Ebbe a déli országba? — Sárgarépát és hagymát szállítunk, ami kétségtelen meglepő, de tény. — Lát-e együttműködési lehetőséget a magyar kutatókkal? — Különösen a melegigényes zöldségnövények nemesítésében és magtermesztésében tartanám kívánatosnak az együttdolgozást. Például a zöldbab, paradicsom, uborka nemesítésében. De sajnos, sok a bürokrácia és isten malmai lassan őrölnek... — Hogyan értékeli a kecskeméti szimpóziumot? — A kezdeményezés jó. Örvendetes, hogy e speciális szakterület művelői ilyen nagy nemzetközi szimpóziumot rendeztek. Sokan eljöttek, ami önmagában is kifejezi szükségességét. Gyorsul az információcsere, amit mindany- nyian hasznosíthatunk. — Mi az, ami felkeltette az ön figyelmét? — Ami feltűnt: sokat foglalkoznak a tartósított készítményekben fellelhető vegyszermaradványokkal, előtérbe került az egészséges, jó minőségű kon- zervgyártás. A nitrogén-műtrágyázással és a nitrátmaradványok témájával több előadó foglalkozott. Lengyelországban a publikációkban eltúlozzák a problémát, azt iiják „mérgezett zöldségfélék kerülnek a piacra”, ami természetesen nem igaz, de vannak, akik szeretnek hisztériát kelteni. Elgondolkodtató, hogy a tápanyag-utánpótlásban egyre inkább a természetes szerves trágyák felhasználására törekednek. Azonban szükséges azt is figyelembe venni: a növény (szerves vagy műtrágyából) ásványi formában veszi fel a tápanyagot, valamint azt, hogy a fajok között jelentős különbségek vannak, az egyik több, a másik kevesebb nitrátot halmoz fel sejtjeiben, szöveteiben. Ezt kell vizsgálni az egészségesebb termék- előállítás érdekében. Szélsőségesnek és félrevezetőnek tartom annak hangoztatását, hogy nitráttartalmú műtrágyát ne használjanak a zöldségtermesztés- !ÜÜ Csabai István
