Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

1987. augusztus 27. • PETŐFI NEPE • 3

Szolgálat a nemzetiszínű sorompó két oldalán

Az augusztusi nap ontotta sugarait. A fekete aszfalt a hőséget magába szívta, majd kisugározta. A tompái határátkelőhely útlevélkezelői pontosan.

# Nagy a forgalom a tompái határátkelőhelyen.

• Szanyi Zoltán határőr egy görög kamionsofőr okmányait ellenőrzi.

• Kalmár Endre határőr százados: — Augusztus első két hete igazi helytállást követelt.

gyorsan dolgoztak, ellenőrizték az okmányokat.

A kocsisor a határállomás két oldalán be- illetve kifelé, ütemesen, fennakadás nélkül haladt. A hazaiakba külföldiek, bár patakzott róluk az izzadság, mosolyogva, elégedetten vették tudomásukhatár- őreink udvarias; precíz munkáját.

Éppen egy esztendeje teljesít útlevélkezelői szolgálatot Szanyi Zoltán határőr.

A huszonegy éves fiatalember nem messziről, Kiskunhalasról vonult be. Szülei, — akik mindketten az Ikarusban dolgoznak — először nagyon aggódtak az egy szem fiukért, hiszen a határon mégiscsak veszélyes, de ma már nagyon büszkék rá.

— Felelősségteljes, sok figyelmet igénylő munka a miénk — mondta a nagydarab szőke fiú, aki bevonulása előtt a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat mérlegjavítója volt. — Sokféle ember, sokféle útlevéllel fordul meg itt az ellenőrző ponton. Átlagosan 70—80 fajta útlevelet ismerünk, de még mindig akadnak olyanok, amelyekről nem tudom megállapítani a nemzetiségét. Ma is találkoztam olyannal — zöldfoki-szigetekbeli — amilyet még nem láttam. A legritkábbak közül említhetem a máltait, a grenadait és a ciprusi görögöt. Ha számunkra ismeretlen az útlevél, akkor a parancsnok segít, neki mutatom meg az okmányt,.:

Ezek a fiatal, néhány hetes kiképzésen átesett katonák tisztában vannak felelősségükkel. Amellett, hogy udvariasak, nagyon határozottak, fegyelmezettek, pedig a szolgálat nem nyolc óra, a forgalomtól függően lehet éppen a duplája is. Az útlevelek ellenőrzésén kívül rájuk hárul a kamionok vizsgálata, és természetesen segítenek a pénzügyőröknek is.

— Ez a legnehezebb munkáimért a kamionokban nagyon sok a rejtekhely. Természetesen tudjuk, hol mit keres■ sünk: kábítószert, fegyvert, embert, tiltott anyagokat, s olykor találunk ezt is, azt is. Szerencsére az utazók, a szállítójárművek vezetőinek zöme becsületes, betartja a szabályokat, s nem tekinti

akadékoskodásnak, zavarásnak a mi munkánkat..:

Kalmár Endre határőr százados, a forgalomellenőrző pont parancsnokának szakmai helyettese több évtizede dolgozik határőrszolgálatban, s úgy ismeri az útlevélfajtákat, hogy akkor sem jönne zavarba, ha éppen tűzföldi, vagy fidzsi-szigeteki okmányt tennének eléje az asztalra. Szerényen ehhez csupán annyit tesz hozzá:

— Volt alkalmam érdekes, és ritka útiokmányokat látni. Korábban Kele- bián szolgáltam, s vasúton kétszáz fajta útlevelet is ismerni kell. A forgalomra azonban mi sem panaszkodhatunk. Ugyanis augusztus 15-ig 882 ezren lépték át á határt, s.305 ezer járművet ellenőriztünk. Augusztus első két hete igazi helytállást követelt a határőröktől. A 15 nap alatt 43 ezer járművel, 124 ezren érkeztek. Ez a tavalyihoz viszonyítva az utasfogalomban 1,5, járművekben pedig 2 százalékos emelkedést jelént.' nrr"

— Ebben az évben egy határsértőt és három segítőt fogtak el határőreink — mondta Kalmár százados. — Soknak tűnik a visszautasítottak száma, de mégsem az, az utaslétszámnak mintegy fél százalékát, azaz 548 embert kellett útlevél vagy egyéb gondok, szabálytalanságok miatt visszautasítanunk, azaz nem engedélyeztük, hogy átlépjék a határt ...

A határátkelőhely nemzetiszínűre festett sorompója sűrűn emelkedett a magasba, hogy átengedje az odaérkező járműveket. Hazánk fiai, osztrákok, németek, angolok, jugoszlávok, s ki tudja felsorolni még, hány nemzet fiai integettek vissza barátságosan a sorompónál tisztelgő magyar határőrre.

Gémes Gábor

I

A jogalkalmazó felelőssége

Beszélgetés dr. Simonyi Sándor ügyésszel

Dr. Simonyi Sándor elsősorban a rendőri munka felügyeletével foglalkozik. Ezen a területen áttételesen működik a jog, vagyis nagymértékben függ attól, bogy a nyomozó hogyan teljesíti feladatait. Az ügyészi jogosítványok legnagyobb része adott a büntetőeljárási, az ügyészi törvényből és természetesen az Alkotmányból következően. Ám mindezek akkor érnek igazán sokat, ha a mindennapi gyakorlatban hatékonyan segítik a bűncselekmények felderítését.

— Ön huszonkét éve foglalkozik Bács-Kiskun megyében a nyomozati munka felügyeletével. Milyenek az általános tapasztalatai?

— Adhatunk a rendőröknek utasításokat, kifogásolhatjuk, ha nem jogszerűen dolgoznak, ilyenkor fegyelmit, sőt, akár büntetőeljárást is kezdeményezhetünk ellenük. Szerencsére ilyenekről én egyelőre csak hallottam. Persze előfordult, hogy kisebb jogsértés miatt erélyesebben szóltam, de ilyenkor is — legalábbis az én gyakorlatom alatt — legfeljebb határidőcsúszásról, a tanúkkal szembeni figyelmeztetési kötelezettség elmulasztásáról volt szó. Ezek elkerülésére magam vezettem be egy sajátos eljárást, amivel a munkámat is könnyítettem. Lényegesen egyszerűbb minden, ha én tartom nyilván a határidőket és idejében szólok. Szerencsére a törvényalkotó is rájött, hogy ezeket az eljárási garanciának szánt határidőket nem szabad mereven értelmezni. A büntetőeljárásról szóló törvény nemrégiben történt módosítása során ezek meghosszabítását már kivették az ügyészi hatáskörből. Én magam is elfogadom, hogy mai fejlettségi szintünkön erre már nincsen szükség. Egyébként a nyomozás teljes menetét végigkövetjük, s azonnal be tudunk avatkozni.

— Az ügyésznek lehetnek-e lelkiismereti problémái az ügyek intézése, a nyomozati felügyeleti munka során? Ugyanis, ha kimond valamit, vagy utasítást ad, annak végrehajtása utóbb már nem, vagy alig korrigálható. A bűncselekmény kibogozásának valamennyi pillanatában akkor, és ott kell helyesen dönteni.

— A ielkiismeret akkor kap igazán hangsúlyt, amikor az ügyész benyújtja

a vádiratot a bírósághoz. Annak megalapozottnak kell lenni, s szinte kizárni, hogy ártatlan ember kerüljön a vádlottak padjára. Pedig látszólag ez nem rejt veszélyt magában, hiszen a végső felelősség a bíróé. Csak a tudat, az odavezető hibák miatti belső háborgás az enyém. A legtöbb ügyészségen más ügyész dolgozza fel a nyomozati anyagot, mint aki a nyomozást kísérte figyelemmel. Nekem ilyenhez nem nagyon volt szerencsém. Hogyan könnyebb? Igazából nem tudom, mert mindkét esetben, igaz más-más okból, de ugyanolyan súlyos a teher. Én általában nagy ügyekkel foglalkozom, ami persze nem mindig azt jelenti, hogy társadalmi veszélyességük a legkiemelkedőbb lenne. Inkább a terjedelmük nagy, hosszú időn át elkövetett cselekményekre vonatkoznak. Volt például néhány éve dolgom egy olyan sofőrrel, aki rendszeresen, több éven át hamisította a menetleveleket. Rengeteget bíbelődtem vele, míg sikerült minden bizonyítékot összeszedni és megállapítani a kár nagyságát. De még akkor is az foglalkoztatott, hogy jó volt-e a koncepcióm, amin elindultam, elég alapos voltam-e, s meg tudja-e majd érteni a bíróság, mit miért csináltam, ja?-. Van-e olyan eset. amelyik az évek múltával is fel-felrémlik kivételes sikere vagy kudarca miatt? .

— így nem tudom kategorizálni az

ügyeket, inkább élménynek mondanám ma már az első tárgyalásomat, ‘amit nyomozó ügyészként éltem meg. Éppen egy olyan vádlottról volt szó ugyanis, akinek — más megoldás nem lévén — a halálbüntetését kértem. Előre kitervelten, nyereségvágyból követett el emberölést. Ráadásul olyan volt, aki csak azért csinálta az egészet, hogy néhány fröccsel több jusson neki. Erős lelkiismereti, felelősségi gondokat okozott nekem. De akkor is, és most is azt kellett, kell tennem, amit a törvény mond. A halálbüntetést, mint kivételes büntetési nemet alkalmazni kell, ha valakitől nem remélhető a társadalomhoz való alkalmazkodás.

— A felelősségérzet és a felelősségtudat ezen a pályán képes-e erősödni vagy gyengülni az eltelt évek alatt?

— A két dolog része, sőt elengedhetetlen része munkaköri feladatainknak. A törvényekben foglaltakhoz ragaszkodva, azok szellemében, precízen eljárva a felelősségérzet azonos szinten maradhat. Én még emlékszem, hogy a törvényteleiíségek mire vezettek, hiszen 1955-ben végeztem az egyetemet. A korrektség azóta is vesszőparipám. Amit még az a törvényszerűen kialakuló bizalmi helyzet sem változtathat meg, ami a nyomozók és az ügyészek között van. Az ember egy idő után pontosan tudja, hogy kinek kell jobban odafigyelni a munkájára, s ki az, akinek az első szavára alá lehet írni egy előzetes letartóztatást elrendelő határozatot. Szerencsénk van ebben a megyében, ugyanis az itteni nyomozói állomány rendkívüli tisztességgel, felelősséggel dolgozik.

— A felesége is ügyész, sőt alig néhány ajtóval odébb dolgozik. Ki lehet-e zárni, hogy otthon is a munkahelyről hazavitt gondolatokkal foglalkozzanak?

— így utólag visszanézve nem tartom túlzottan szerencsés dolognak, hogy hasonló munkakörben dolgozunk, bár a feleségem polgári ügyekkel foglalkozik. Úgy tűnik otthon is a kollégájával van az ember és a benti dolgokról beszélget. Ki kell, ki kellene időnként kapcsolódni. Persze az is igaz, hogy nem lehet sohasem letenni a „munkadarabot”, mindig velünk van, akárcsak a felelősség a döntéseimért.

T. B.

Jó néhány háztartási gép hiánycikk

Áruforgalmi jelentés

A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első hét hónapjában a kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 336 milliárd forintot, csaknem 29 milliárd forinttal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. Az értékesítés folyóáron 9,4 százalékkal, összehasonlító áron pedig 3,5 százalékkal haladta meg a tavalyit, mindkét számítás szerint a tervezettnél nagyobb mértékben.

í Júliusban a legnagyobb mértékben a vegyes iparcikkek forgalma növekedett leginkább, ennél valamivel alacsonyabb volt a

ruházati cikkeké és a bolti élelmiszereké. Húskészítményekből a mennyiség kielégítő, de a választék nem mindig igazodik az igényekhez, több olcsó készítményre lenne szükség. A női ruhák, a sportöltözékek és a fiúpantallók kínálata jó volt, továbbra is akadozik viszont az ellátás férfi alsóruházati cikkekből, harisnyafélékből és csecsemőruházati termékekből. Változatlanul hiányos a »választék gyermekcipőkből -és bébilábbelikből.

A vegyes iparcikkek közül a híradástechnikai termékek kínálata kiegyensúlyozott, kivéve a videomagnót és az asztali feketefehér televíziót, amiből kevesebb van a kelleténél. Mindkét termék iránt igen nagy a kereslet, a nagykereskedelem készletei azonban alacsonyabbak, mint korábban, s az után- . pótlás akadozik. A háztartási tartós fogyasztási cikkek közt több a hiánycikk: változatlanul nincs elég mélyhűtő, fagyasztóláda és automata mosógép.

Élénk volt a forgalom a Tüzép-telepeken, elsősorban az építőanyagok voltak kelendőek. Az építkezők az elmúlt év azonos időszakához képest falazóanyagokból, tetőcserépből, tetőfedő lemezből és fenyőfűrészáruból átlagosan 40 százalékkal többet vásároltak.

A kereskedelem égetett téglából és tetőcserépből, mozaiké és cementlapból, valamit parkettából nem mindig és mindenütt tudta kielégíteni az igényeket

Mbra Gyógy-idegenfor

Ha valahol Magyarországon valaki leszúr egy botot a földbe, ott feltör a gyógyvíz

— így tartja a közhit. Ez pedig

— mint mondani szokták —

„majdnem stimmel” . Annyi különbséggel, hogy nem minden feltörő víz tartalmaz gyógyító anyagokat,'nem is szólva arról, hogy igencsak hosszúnak kell lennie annak a bizonyos botnak.

A fentiekhez azt is hozzá szokták fűzni: ahol ilyen sok a gyógyvíz, ‘csak elhatározás kellene hozzá, s annyi beteg embert láthatnánk el, akkora gyógy-idegenforgal- mat bonyolíthatnánk le, hogy azzal talán megoldódnának gazdasági gondjaink. Ami megint csak részben igaz: valóban sok a beteg ember — elsősorban mozgásszervi bajokkal küszködő — Európában, sőt más földrészeken is. És gyógyvízkészletünk elegendő lenne mégannyi bel- és külföldi ember egészségének helyreállításához.

Nem elég

föltalálni a meleg vizet

„Csak” éppen van még néhány feltétel, amely nélkül nincs — vagy mint nálunk, alig van -- gyógy-idegenforga- lom. Mert a %íz mellett egész sor egyébre is szükség van. Mindenekelőtt

gyógyszállókra, ahol lakhatnak a betegek a kezelés ideje alatt. Áztán orvosokra, közülük is specialistákra, akik a gyógyászat legújabb eredményeit alkalmazni tudják, és beszélnek egy-két idegen nyelvet is, hiszen aligha lehet megkívánni minden hozzánk jövő külföldi betegtől, hogy néhány heti keze• Külföldről is sok vendéget vonz a Dunántúl egyik legszebb termálfürdője, a büki gyógyfürdő.

lés-gyógyulás érdekében megtanulják nyelvünket.

S még akkor nem is szóltunk a rengeteg műszaki feltételről, például a gyógyvizek agresszivitása miatt. Ez pedig annyit jelent, hogy különleges csö- és berendezésrendszer szükségeltetik a vasat is egykettőre „elrágó” gyógyvizek vezetéséhez.

Ha pedig mindez együtt van — s bár I

tényleg együtt lenne! — szó eshet arról, ami éppúgy kell a gyógy-idegenforga- lomhoz, mint köztudomásúlag a háborúhoz: pénz, pénz és pénz.

Készült az 1970-es években egy- ENSZ-tanulmány a magyarországi gyógy- és termálvizekről, s ebben a hazai és külföldi szakemberek 161 települést minősítettek termál-településnek, ezek közül 118-at javasoltak fejlesztésre. Ám a számok — amelyek valóban arra utaltak, hogy „elég egy botot leszúrni és gyógyvíz jön fel” — egyre csökkentek: nemzetközi és országod jelentőségűnek vagy azzá fejleszthetőnek 34 helységet tartottak és csak 18-at olyannak, amelynek gyógyjellege és idegenforgalmi vonzereje is van.

Már annak is lassan húsz esztendeje, hogy a kormány határozatot hozott a gyógy-idegenforgalom fejlesztéséről és ennek keretében gyógyszállók építéséről. A végrehajtás — mint oly sok más területen — kissé elhúzódott. A hévízi Thermal Szálló 1976-ban, a margitszigeti hasonló nevű hotel 1979-ben nyitotta meg kapuit és szolgáltatásait.

Sok a gazda

Aztán jött a sokszor emlegetett osztrák hitel-konstrukció, amelynek keretében jó néhány szálloda épült, köztük a gyógy-idegenforgalom céljára , a hévízi Aqua és a sárvári Thermal. A tárgyalások tovább folytatódtak különböző tőkeerős vállalatokkal — és olyan országokkal, ahol sok a mozgásszervi beteg. így épült fel svéd segítés hiánybetegségei

séggel a büki Thermal Szálló. Valamennyi gyógyszállót a Danubius vállalat üzemelteti —, ezt kimondottan erre a célra alapították, de azóta egyéb szállodákat is nyitott.

S a legkevésbé sem reklám-célzattal, de azt kell mondani, bár ez üzemeltetne minden, gyógy-idegenforgalom fogadására alkalmas helyet. Vagy egy másik, harmadik vállalat. Ugyanis jelenleg — s éppen most remélhető, hogy nem sokáig — rengeteg gazdája van a gyógy-idegenforgalomhak. Kisebb szállodák, fürdők, ivókutak stb. szanaszét az országban szolgálják (többé vagy kevésbé) a gyógyulást, de megannyi vállalat, intézmény, hatóság tulajdonában illetve felügyelete alatt.

Összesen 147 fekvőbeteg-gyógyin- tézmény működik az országban, ezek közül hat fogad II nemzetközi egyezmények alapján — külföldi betegeket is. Itt az „is”-en van a hangsúly, mert az arány igen kedvező -jaj a hazaiak javára. Például: a budapesti ORFI-ban 1427 ágy közül 25, Harkányban 270 ágyból 14, Sopronban 360 ágyból 20 szolgál gyógy-idegenforgalmi célokat.

Ez tehát lehet jelentős az itt gyógyuló külföldiek számára, de semmiképpen nem az a magyar idegenforgalomnak, ezen belül a gyógy-idegenforga- lomnak. Sokkal számottevőbb az, hogy az utazási irodák évente mintegy 1700 beteget hoznak Magyarországra, ami hozzávetőleg 1,2 millió dollár bevételt jelent. A gyógyüdülő-szállodákban — tehát a felsorolt hévízi, margitszigeti és sárvári gyógyhotelekben —

most évente 14 ezer beteg gyógyulhat, s a tervezett bővítésekkel ez a szám 1990-ben elérheti a 20 ezret.

A fellendülés feltételei

Sokkal többen is lehetnének. Ennek azonban számos feltétele van. Például az, hogy több országban a parlamentnek kell jóváhagynia, hová mehetnek az ottani betegek és külföldön mennyi hozzájárulást lehet ehhez fizetni. Magyarország jelenleg még nem szerepel az engedélyezett országok között.

Nem kevésbé fontos feltétel, hogy a gyógyítás és az elhelyezés-ellátás élje el a nyugat-európai országokban szokásos színvonalat. Ez ma még csak a gyógyüdülő-szállókban van meg. Harmadik feltétel: különleges képzettségű szakembergárda, egyformán magas szintű orvosi és közgazdasági tudással, de az is ajánlatos, hogy — legalább az igazgatók — a műszaki kérdésekhez is értsenek a megfelelő üzemeltetés érdekében. Ma még nincs orvos-közgazdász képzés, de—talán a mérnök-közgazdászok példájára — várható, hogy lesz.

Addig azonban — és ez az „addig” aligha kevesebb néhány évtizednél — leszúrhatjuk ugyan botjainkat és fel is tör a meleg víz (ami természetesen nem mindig és mindenütt jelent egyben gyógyvizet is), de ettől egymagától még nem lendül fel a gyógy-idegenforgalom. Tenni kell érte — és költeni is Minden számítás azt igazolja, hogy az erre fordított kiadások bőségesen, s nem is túl hosszú idő alatt megtérülnek. * .

Varkonyi Endre