Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

2 • PETŐFI NÉPE m 1987. augusztus 26. események sorokban BUDAPEST New Yorfcfba utazott kedden Horn Gyula külügyiminisztériumi államtitkár, aki a leszerelés és a fejlesztés kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferencián részt vevő magyar küldöttséget vezeti. * Gáspár Sándornak, a SZOT el* nőkének vezetésével, a Holland Szakszervezeti Szövetség (FNV) meghívására, tegnap szakszerve­zeti küldöttség utazott Hollandiá­ba. WASHINGTON _________________ A z Egyesült Államok külügy­minisztériuma tagadta, hogy a Nevadai-sivatagban a hónap első felében végzett kísérleti atamrob- ban fással megsértette a robban­tások küszöbét meghatározó 1963-as atomcsend-szerződést. A Szovjetunió pénteken, diplo­máciai jegyzékben tiltakozott a szerződés megsértése ellen és fel­hívta a figyelmet arra, hogy az augusztus 17-ei amerikai robban­tás ereje meghaladta az egyez­mény álltai rögzített 150 kiloton- nás. küszöböt. TUNISZ Viták az Arab Ligában Meghosszabbítják az Arab Li­ga Tuniszban tartott rendkívüli üllését. Az eredeti tervek szerint a záró plenáris ülést már hétfő délután meg kellett volna tarta­ni. A szövegező bizottság nyolc tagija azonban nem ttudta határ­időre összeállítani a 'határozat- tervezetet, s a szöveg első válto­zata csak hétfő estére készültél1. A bizottság tagja! folytatják a vitát a szöveg „finomításáról”. A hétfő estére elkészült válto­zat szerint a határozattervezet az Iránhoz fűződő kapcsolatok megszakítására szólítja fel az airab államokat. A szöveg sürge­ti a kapcsolatok megszakítását az arab államok és Irán között, egészen addig', amíg az utóbbi nem ha jlandó elfogadni a Bizton­sági Tanács legutóbbi, 598. ha­tározatát és az arab országokkal1 a nemzetközi konvenció előírá- áaiviail összhangban nem hajlan­dó kapcsolatokat létesíteni. A tervezet azt its indítványoz­za, 'hogy az öbölbe!! fejlemények megvitatására hívják össze az arab államok rendkívüli csúcs­értekezletét. A tizenegypontos tervezet elítéli a több mint négy­száz halálos áldozattan járó mok­kái vérengzést és támogatásáról biztosítja Szaúd-Arábiát a mek- kai ügy kapcsán és Kuvaditot Iránnal való v,Uszályában'. A ja­vaslat támogat minden olyan Intézkedést, amely ellensúlyoz­hatja a nemzetközi hajózás meg­zavarására az Öbölben tett iráni lépéseket. Bombázás Csádban A csádi kormánythadsereg hét­főn Oun ianga-Kébir fellett lélőtt egy francia gyártmányú, Mirage típusú líbiai vadászbombázót — közölte a csádi vezérkar szóvi­vője. A csádi bejelentést líbiai részről ezúttal sem erősítették meg, A szóban forgó település 430 kilométernyire délkeletre fekszik az Aouzou-sávtól, amely­re Gsád és Líbia egyaránt igényt tart. A szóvivő szerint a hétfőn megsemmisített bombázó a tize­dik ilbiai harcigép azóta, hogy Gsád északi részén augusztus ele­jén kiújultak a harcok az ás­ványkincsekben gazdag terüle- tért. A líbiai légierő állítólag hét­főn folytatta magáinak Aouzou tériségének a bombázását. VÁSÁROSNAMÉNY SZÉKHELLYEL Magyar-svájci közös vállalat CÁFOLAT Szovjet— amerikai csúcstalálkozó később A Fehér Ház szerint az idén rendezhetnek ugyan szovjet- amerikai csúcstalálkozót, de talán csak később, és így nem helytállóak azok a jelentések, hogy Mihail Gorbacsov főtit­kár még szeptemberben el­utazik az Egyesült Államok­ba. Mariin Fitzwater, Reagan elnök szóvivője az újságírók kérdéseire válaszolva a Los Angeles Times értesülését cá­folta meg. Azt mondotta, hogy a csúcstalálkozók Ideje akkor jöhet el, ha szovjet-amerikai megállapodás születik a köze­pes hatótávolságú európai nukleáris eszközökről. Nem zárta ki, hogy a két vezető enélkül is találkozhat munka- megbeszélésen, de többször is aláhúzta, hogy a megállapo­dásról' még folynak a tárgya­lások és a közeljövőben ezek még aligha fejeződnek be. Bútoripari faforgácslap gyár­tásával foglalkozó közös válla­lat alapító okiratát írta alá ked­den a budapesti Hilton Szállodá­ban a Skála-Coop képviseleté­ben Imre István vezérigazgató, az Erdőgazdasági és Faipari Ter­mékeket Értékesítő és Feldolgo­zó Vállalat (ÉRDÉRT) részéről Imre László megbízott vezérigaz­gató, valamint a svájci KRO- NOSPAN cég elnöke, Ernst Kainál. Az aláírásnál ott volt Andrlkó Miklós belkereskedel­mi' és Villányi Miklós mező#az- dasági és élelmezésügyi állam­titkár. A világhírű luzerni cég Nyu- gat-Európa legnagyobb fafor- gácslap-gyártóia, amelynek Svájc­ban, az NSZK-ban, Angliában és Ausztriában lévő üzemei éven­te több mint egymillió köbmé­ter préselt lemezt állítanak elő a bútorgyáraknak. A Skálával és az ERDÉRT-tel alapított közös vállalat elsősorban a magyar bú­toripar számára készíti termé­alakult % két, a faforgácslapot, s ezzel je­lentős devizát takarít meg. Az új vállalat székhelye Vá- Sárosnamény, ahol az ERDÉRT- nek fafeldolgozó üzeme, s ezen belül kisebb forgácslapgyártó részlege is működik. Azért esett a választás a Szabolcs-Szatmár megyei helységre, mivel az ott lévő üzemben jól felkészült fa­ipari szakembergárda van, és a helyszínen rendelkezésre áll­nak a faforgácslap gyártásához szükséges hulladékanyagok: a faforgács, fűrészpor, nyesedék. A terv szerint az In ter span ne­vű közös vállalat üzeme évente mintegy 135—140 ezer köbméter faforgácslapot állít elő, kétszer többet, mint a meglévő gyártó­soron. Az üzem a- jövő év má­sodik felétől termel teljes kapa­citással. A KRÓNOSPAN cég technológiájával, az általa szál­lított új gépsorral készülő ter­mékből exportra is jut. A magyar—svájci közös válla­lat alapító tőkéje meghaladja a 800 millió forintot. Karbantartási konferencia MIHAIL GORBACSOV JAVASLATA Leszereléssel a fejlesztésért Aiz ENSZ Biztonsági Tanácsa tagállamainak vezetői tartsanak csúcstalálkozót a leszerelés és a fejlődés problémáinak megvita­tása’ céljából — javasolta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtit­kárának indítványát az ENSZ e kérdésekkel foglalkozó konfe­renciájának résztvevőihez inté­zett keddi üzenet tartalmazza. Mihail Gorbacsov azt is javasol­ta, hclgy a világszervezet kereté­ben hozzák létre a „Leszerelés a fejlesztésért” elnevezésű nem­zetközi pénzalapot, amelyen kér resztül a leszerelés eredménye­ként felszabaduló eszközöket át­adhatnák a fejlődő országoknak­A szovjet vezető rámutatott, hogy a leszerelés révén megva­lósuló fejlesztés elve szervesen beépül a nemzetközi béke és'biz­tonság átfogó rendszerének lét- réhozására vonatkozó tervbe, amelyet a szocialista országok csoportja javasolt a világközös­ségnek. A főtitkár kifejezte azt a re­ményét, hogy a hétfőn kezdődött fórum új lehetőségeket tár fel a kor e fontos problémájának megoldására. Hangsúlyozta: a tanácskozás olyan időszakban ült össze, akkor, amikor már meg­mutatkoznak e téren a kibonta­kozás első lehetőségei. A közel­múltban, Reykjavíkot megelő­zően még szó sem esett a „kettős nullamegoldás” lehetőségéről. Ma azonban már kirajzolódóban van a leszereléshez és a fejlő­déshez vezető út. Gorbacsov üzenetében . hang­súlyozza, hogy a nukleáris ra­kéták két osztályának teljes fel­számolásáról szóló szerződést akár már holnap aláírhatnák, ha az Egyesült Államok és az NSZK felszámolná a mindenki előtt is­mert akadályokat. Ugyancsak szó van a két legnagyobb nukleáris hatalom hadászati támadó eszkö­zeinek lényeges csökkentéséről, s a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés egyidejű meg­erősítéséről. Derűlátásra ad ökot a genfi szovjet—amerikai tár­gyalásokon és a leszerelési konfe­rencián mutatkozó előrehaladás. A világ közvéleményét és be­folyásos politikai köreit erősen nyugtalanítja a fejlődő országok gazdasági állapota. Ma már so­kan látják, hogy kapcsolat van az említett országoknak az egyen­lőtlen árucsere miatti hatalmas mértékű eladósodása és az im­perialista államok katonai költ­ségvetése között. Nyilvánvalóan igazságtalan az a helyzet, hogy a fejlődő országok jelentős mér­tékben finanszírozzák az impe­rialista hatalmak katonai kiadá­sait. Mihail Gorbacsov a konferen­cia figyelmébe ajánlotta a Var­sói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének ber­lini ülésén elfogadott, „A gyen­gén fejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend meg­teremtéséről” szóló dokumentu­mot. Rámutatott: a „leszerelés a fejlődés érdekében”-elv összeko­vácsolhatja az emberiséget, elő­segítheti a világméretű közösségi tudat kialakulását. A szovjet vezető végezetül hangsúlyozta-: a Szovjetunió a katonai tevékenység és a katonai kiadások nyilvánosságának és nyíltságának bővítéséért száll síkra, javasolja, hogy vessék ösz- sze a NATO és a Varsói Szerző­dés katonai doktrínáit. NAPI KOMMENTÁR Lépéskényszerben Felfokozott várakozás előzte meg Mohamed Laridzsani iráni külügyminiszter-helyettes New York-i látogatásált, így találko­zóját Pérez ■ de Cuellar ENSZ- főtitkárral. Az immár hét éve tartó iraki—iráni háború törté­netében ez év júliusában első íz­ben csillant meg a lehetőség az esztelen öldöklés befejezésére. Igaz, a tűzszüneti kezdeménye­zés nem a hadban álló felektől, hanem a világszervezet bizton­sági tanácsában részt vevő nagy­hatalmaktól indult ki. Majd fél­éves előkészítő munkával, érzé­keny diplomáciai egyeztetéssel született meg a BT július 20-ai felhívása7 A líágyhatöími egyet­értés a rendezés alapvető pont­jaiban önmagában is hatalmas jelentőségű volt, hiszen nem pusz­tán két állam fegyveres konflik­tusáról van szó. A Perzsa (Arab)- öböl térsége stratégiai fontosságú. A BT határozata kedvező fel­tételeket kínált ebben az érte­lemben arra is, hogy nagyhatal­mi egyetértéssel megelőzzék a konfliktus kiszélesedését. Azóta több mint egy hónap telt el, s az események alakulása azt jel­zi, minél tovább tolódik a tűz­szünet megvalósítása, annál ve­szélyesebbéi| válik a helyzet az Öböl térségében. Időközben a Perzsa-öböl haditengerészeti fel­vonulási színtérré vált: csupán az Egyesült Államok 41 hadiha­jót állomásoztat itt, de Nagy- Britannia és Franciaország is nö­velte jelenlétét. A Szovjetunió maga is hasonló lépésre kény­szerült, miután a nyugati hatal­mak elutasítóan reagáltak Mi­hail Gorbacsovnak arra a javas­latára, hogy a nem öböl-menti országok — aknaszedő hajóik kivételével — vonják ki hadi­tengerészeti erőiket. Mindez esetleg megelőzhető lett volna, ha a BT tűzszüneti felhívása azonnal kedvező vá­laszra talál a két hadban álló félnél. Irak ugyan elfogadta a határozatot, Irán viszont elad­dig nem mondott sem igent sem egyértelmű nemet, noha ez az álláspont válójában eddig a fel­hívás elutasításával volt a gya­korlatban egyenértékű. A kö­vetkezmény pedig, hogy azóta Irak maga is felújította Irán gazdasági hátországának bom­bázását, sőt most hétfőn Bagdad már az iráni olajszállító hajók újbóli támadásával fenyegető­zött. Ebben a vészterhes légkörben a hírmagyarázók — ha csak mi­nimális mértékben is — de ked­vező fejleményt látnak az iráni külügyminiszter-helyettes New York-i tárgyalásaiban. A meg­beszélések még folytatódnak, végső képet ezért még korai vá­zolni. Mindenesetre fontos fejle­ménynek látszik, hogy a teherá- ni diplomata ezúttal nem sorol­ta a háború befejezésének felté­telei közé az iraki vezetés eltá­volítását a hatalomból. Ugyan­akkor kormánya nevében to­vábbra is fenntartásait hangoz­tatta: Irán csak olyan határoza­tot fogad el, amelyben megha­tározzák a probléma lényegét, azaz a világszervezet rögzíti, hogy ki a felelős a hét éve húzó­dó konfliktus kirobbanásáért. Namíbia napján 9 Egyre több tekintélyt szerez magának a függetlenségért küzdő Hálátlan dolog visszatérő té­máról írni, legalábbis a külpoli­tikában hálátlan, hiszen mai fe­szült világunkban az esetek zö­mében megoldatlan probléma, válsággóc rejtőzik mögötte. Hosz- -szú ideje ilyennék számít Namí­bia ügye. Ugye, ismerős a név: Namíbia? Afrika utolsó gyarma­tát jelzi, amelyet a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság tart meg­szállva. Függetlenségéért már számtalanszor, számtalan fóru­mon sfkraszálltak politikusok, diplomaták, mindazok, akik tűr­hetetlennek tartják e délnyugat- afrikai ország helyzetét. Hogy elértek-e valamit? Az igazság az, hogy eddig nem fordult jobbra a namíbiai fekete többség sorsa, pedig megérde­melnék, hiszen már rengeteg ál­dozatot hoztak szabadságukért, őseik a múlt század végén a né­met gyarmatosítókkal próbáltak szembeszállni. Az első világhá­ború után a Népszövetség a terü­letet mandátumként a Dél-afri­kai Unióra, vagyis a mad Dél-af­rikai Köztársaságra bízta, amely a második világháború befejezé­se óta, az ENSZ többszöri felszó­lítása ellenére, a növekvő nem­zetközi tiltakozás dacára sem hajlandó megválni Namíbiától. Ellenkezőleg. Növelve megszálló katonáinak számát, mind kegyet­lenebből lép fel az egymilliós őst lakossággal szemben. A dél-afri­kai fehérek makacsul ragaszkod­nak Namíbiához, mégpedig több okbál. Egyrészt, mert gazdasági­lag értékes, hiszen világviszony­latban jelentős nyersanyag- (urá­nium-, gyémánt-) lelőhelyek ta­lálhatók a földijén. Másrészt tud­ják; ma már Namíbia az egyet­len külső védőbástyája rendsze­rüknek, ha elvesztik, az apar­theid rezsim Dél-Afrikában is menthetetlenül összeomlik. Azt is tudják, hogy a vezető tőkés országok — az USA, Nagy-Bri- tannia, az NSZK, Franciaország — gazdasági érdekeltségeik miatt ugyancsak irtóznak a radikális változás gondolatától -Namíbiá­ban, s a jelenlegi rendszer némi­képp kikozmetikázott fennmara­dásának a hívei. Az 1960-ban alakult Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPO, amely Namíbia függet­lenségének kivívását tűzte célul maga elé, nem könnyen elérhető feladatra ^vállalkozott. Ma sem könnyű a helyzete, szívós harcá­val azonban egyre nagyobb fi­gyelmet, támogatást szerzett Na­míbia ügyének. A SWAPO-t a namíbiai nép egyetlen törvényes képviselőjének ismerik el az ENSZ-ben és az Afrikai Egység­szervezetben, számításbavétele nélkül ma már elképzelhetetlen bármiféle tárgyalás Namíbiáról. A felszabadító mozgalom tekin­télyét mutatja az is, hogy világ­szerte élvezi nemcsak a haladó erők, de minden realista politi­kai tényező támogatását. Ennek legújabb bizonyítéka az a javaslat, amely szerint Angola kész meggyorsítani a területén SWAPO. tartózkodó kubai csapiatok távo­zását, ha az Egyesült Államok ás Dél-Afrika beszünteti az an­golai ellenforradalmárok támo­gatását és elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsának Namíbia függetlenségére vonatkozó hatá­rozatát. Mint ismeretes, Washing­ton és Pretoria a kubai erők ki­vonásától tette függővé Namíbia függetlenségének megadását. Nos, hát ha így nézzük, itt a ragyogó alkalom. Tartani lehet azonban attól, hogy az USA és a Dél-af­rikai Köztársaság újabb és újabb feltételeket támaszt majd, csak­hogy ne kelljen végrehajtania az immár majdnem tízéves világ­szervezeti döntésit. Az ENSZ BT 1978-ban elfogadott 435. számú határozata tűzszünetet ír elő a megszálló dél-afrikai csapatok és a SWAPO között, ezután kerül­hetne sor a világszervezet fel­ügyelete mellett az általános vá­lasztásokra, amelyek után fel­szabadulna Afrika utolsó gyar­mata is. Ma Namíbia napja van, a - SWAPO huszonegy éve végrehaj­tott első fegyveres akciója em­lékére. Ma 100 ezer korszerűen felfegyverzett dél-afrikai katona néz farkasszemet a SWAPO 8— 10 ezer harcosával... K. M, Nemzetközi karbantartási kon­ferencia kezdődött kedden Nyír­egyházán. A három napos ta­nácskozás fő témája a gépi ter­melőeszközök gazdaságos ki­használása és fenntartása', vala­mint az ipari karbantartással kapcsolatos fejlesztési feladatok számbavétele. A tanácskozáson félezer hazai, és 12 országból ér­kezett mintegy 50 külföldi szak­ember vesz részt. A megnyitó plenáris ülésen bolgár, csehszlo­vák, NDK-beli és szovjet ven­dégek is előadást tartottak az egyes országok hosszú távú kar­bantartás-fejlesztési koncepciói­ról. A hazai előadók elmondták, hogy az Ipari Minisztérium irá­nyítása alá tartozó vállalatoknál lévő állóeszközök értéke megha­ladja a 670 milliárd forintot. E vagyon megőrzése, gazdaságos működtetése önmagában is je­lentős feladat, amelynek ellátá­sát megnehezíti, hogy a magyar iparban lévő termelési eszközök több mint 21 százaléka teljesen elavult, s gyors kicserélésükre nincs lehetőség. Ezeknek a beren­dezéseknek a gazdaságos működ- .tetőse elképzelhetetlen a kar­bantartási módszerek megújho­dása nélkül. A korábbi hibameg­előzés és javítás helyett nagy szaktudást — esetenként több szakma ismeretét — igénylő kor­szerűsítő munkára van szükség. Változás történt abban a tekin­tetben is, hogy egyes alkatrészek, gépi darabok cseréje helyett már teljes technológiai sorokat, a ter­melési folyamat láncszerűen ösz- szefüggő berendezéseit kell biz­tonságosan fenntartani. A szá­mítástechnika is egyre szélesebb körben bevonul a karbantartás területére és hazánkban is meg­jelentek az első szakosított javí­tó műhelyek. A konferencia következő két napján a résztvevők szekcióülé­sekkel folytatják a tanácskozást. Befejeződött a téglaipar rekonstrukciója Tizenkét öreg téglagyár szüle­tett újjá az elmúlt három év alatt az ország különböző vidé­kein. A téglaipar ezzel az egy- milliárd háromszáz millió forintos rekonstrukcióval — amely évi százötvennégy millió kis méretű téglaegységgel növelte a termelé­si kapacitást — jelentős mérték­ben hozzájárult a korábbi ellátá­si gondok megszüntetéséhez. A korszerűsített üzemek technoló­giai berendezéseinek nagy részét egy csehszlovák vállalat szállí­totta, és szakemberei a szerelési munkákban is közreműködtek. A rekonstrukciós folyamat jel­képes befejezéseként kedden rö­vid ünnepséget rendeztek a So­mogy megyei Taboo, a tizenkét felújított téglagyár egyikében. Ezen az iparág vezetőin kívül részt vett Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési miniszter, I valamint Ondrej Burej, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A szakmai rendezvényen el­mondták, hogy a felújított gyáraik Debrecentől Kőszegig és P utalók­tól Makóig az ország egy-egy je­lentős területének ellátását szol­gálják. így a tabi téglagyár — évi tizenkét millió kis méretű téglaegységnyi termelésével — Somogy megye északkeleti részén, ezen belül a Balaton-part jelen­tős szakaszán — enyhítette a ko­rábbi építőanyag-gondokat. A rugalmas technológia révén a gyárak nemcsak a korábban rendkívül 'hiányolt kis méretű téglák, hanem egyéb keresett fa­lazóanyagok — válaszfaltéglák, normál és kettős méretű blokk­téglák — előállítására is képesek, a mindenkori Igényeknek megfe­lelő számban. Wí AW. mm Napirenden a cselekvési program (Folytatás az 1. oldalról.) siti a folyamatos képzés, tovább­képzés, illetve átképzés igényét. A termelékenység növelésére szükségesnek látszik megterem­teni a nagyüzemek, a közép- és kisvállalatok esélyegyenlőségét a munkavégzésben. Ezért főként a nagyipari szervezetekben, az ál­lami vállalatoknál kell a főmun­kaidőben végzett tevékenység szervezettségét, s az itt szerezhe­tő jövedelmeket közelíteni a kis­vállalkozásokban, gazdasági mun­kaközösségekben elérhetők öz. Az általános forgalmi adó rend­szerének bevezetése kapcsán a miniszter elmondta: elsősorban az átállással összefüggésben vannak még olyan nyitott kérdések, ame­lyek a vállalati gazdálkodásra lé­nyeges hatást gyakorolnak. Ezek­kel, valamint a szabályozás kü­lönböző területeire kialakítandó új módszerekkel, eszközökkel kap­csolatban mielőbb döntést kell hozni, hogy a vállalatok kellően fel tudjanak készülni. A miniszter végezetül szólt ar­ról, hogy a Szovjetunió a hazánk­kal folyó vállalati együttműkö­dések bővítésére közös imiikro- elektronikad vállalat magyaror­szági létesítésére tett ajánlatot. A vitában felszólalt többek kö­zött Csipkó Sándor iBács-Kiskun megyei képviselő is, aki azt szor­galmazta, hogy a magyar ipar is vállalkozzon több mezőgazdasági gép gyártására, mert ezeknek a berendezéseiknek igen nagy piaca lenne. Az Ipari tevékenységet végző mezőgazdasági üzemek krónikus alkatrészhiánnyal küz­denek, s szükség lenne a szerve­zett alkatrészgyártás megterem­tésére — hangsúlyozta. Az Országgyűlés ipari bizottsá­ga egyetértett abban, hogy at. ipar előtt álló feladatokat összeg­ző cselekvési program a kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának melléklete­ként kerüljön az Országgyűlés elé.

Next

/
Thumbnails
Contents