Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Országszerte gyakran megnö­vekszik a felhőzet. Többfelé várba tő záporeső — főként nyugaton — szórványosan zivatar. A déli szél gyakran élénk, Időnként erős lesz. A legmagasabb nappali bőmér» séklet 22 és 27 fok között alakni. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 200. szám Anti 1,80 Ft 1087. augusztus 28* szerda Több gépből válogathatnak a tsz-ek (3. oldal) Híd a múlt és jövő között (3. oldal) Népi aratódíszek (4. oldal) Mibe kerül a dohányzás? (S. oldal) Napirendén a cselekvési Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése prograi EGY ÉY ALATT MEGTÉRÜL Űj, nagy teljesítményű csomagológépet vásárolt a Pálmonostorai Keleti Fény Ter­melőszövetkezet élelmiszer-ipari üzemébe. Az itt készülő több száz tonna, hatféle íze­sítésű burgonyaszirmot és Ikukoricapelyhet eddig harminc asszony kézzel csomagolta. A kétmillió forintért vásárolt csehszlovák gyártmányú gép kezeléséhez csupán négy-öt fős személyzet kell. A beruházás egy év alatt megtérül, amihez az is hozzájárul, hogy a gé­pi feldolgozás olcsóbb csomagolóanyagot igé­nyel. • Saiiframmos csomagokat készít as áj gép. • Kedvelt csemege a pálmonostori burgonya­szirom. (Tóth Sándor felvételei) FAKITERMELŐ-VILÁGBAJNOKSÁG NORVÉGIÁBAN Bronzérmes a magyar csapat Szovjet hajók az Öbölben Idestova harminckét esztendő* vei ezelőtt rendezték meg'az el­ső fakitermelő-világbajnokságot, b nem is akárhol: Magyarorszá­gán. Az ötlet hazai volt, hiszen dr. Szása Tibor erdőmémöktől származott. Azóta tizenhat alka­tommal mérhették össze tudásu­kat a különféle országbeli szak­emberek. Erre legutóbb a norvégjai Brötitumbam került sor augusztus 12-e és 15-e között. A kis hegyi falucskába tizenkét nemzet küildite el három-három fős csa­patát. Természetesen, a magya­rok sem hiányoztak közülük. Kántor János és Roznik László a Budavidéki Erdő- jés Vadgaz- dlaság, Zsikla József a Kiskun­sági Erdő- és Fiafeldolgozó Gaz­daság dolgozója. öt versenyszámban1 mérték össze tudásukat a jobbnál1 jobb favágók. s idén sem tértek ha­za üres kézzel a magyar csapat tagjak A finnek és a svédek mö­gött a harmadik helyen végez­tek az összesített versenyben, megelőzve a dán és norvég vá­logatottat. Az egyéni számok kö­zül Zsikla József a második lett lánekímólő darabolásban, míg Kántor János a bronzérmet hoz­hatta haza ügyes fadöntésének eredményeként. S hogy az erkölcsi győzelmen túl mii ebből hazáink haszna1? A fakitermelési munka népgazda­sági szempontból igen fontos. Bizony, egyre .több odafigyelést, pontosságot követel1 a favágók­tól is, hogy jelentős exportszállí­tásainkban se legyen fennaka­dása esétleg reklamáció. Ok hárman ennek a követelmény­nek biztosain megfelelnek. ( Lapunk harmadik oldalán portréit közlünk Zsikla József- rät.) P. A. A Perzsa (Arab)-öbölben ki­alakult nagyfokú katonai és po­litikai feszültség megnehezíti a szovjet hajók tevékenységét — mondotta a Krasznaja Zvezdá- nak rádión adott, a lap keddi számában közölt interjújában az Indiai-óceánon tevékenyke­dő szovjet hajócsoport parancs­noka. Közölte: a szovjet hajóknak néha az amerikai, az angol és a francia hadihajók közvetlen kö­zelében kell eleget tenniük fel­adataiknak, s a külföldi hajók mind tevékenyebben használ­ják a fedélzeti légierőt. A szov­jet tengerészek gyakorta látnak felségjel nélküli repülőgépeket, gyorsnaszádokat, más kisebb úszó objektumokat. Éhhez járul még az aknák telepítése következté­ben keletkezett veszély. Az amerikai zásdó alatt hajó­zó kuvaiti olajszállítók kísérete a háborús idők konvojaira em­lékeztet. Az amerikai kísérőhajók maguk szabják meg a feltétele­ket, s a nyílt rádiócsatornákon állandóan közük: bizonyos tá­volsághatáron belülre nem en­gednek hajót a konvoj közelébe. Ilyen körülmények között nem tudnának megfelelően közleked­ni a szovjet szállítóhajók, ha nem kapnának hadihajó-kíséretet. • Mohamed Laridzsani iráni kül­ügyminiszter-helyettes hétfőn New Yorkban közölte, hogy az ENSZ-nek a Perzsa (Arab)-öböl- ben kialakult helyzet rendezésé­re irányuló erőfeszítéseiről Pé­rez de Cuellar ENSZ-főtitkáron kívül tárgyalt a Biztonsági Ta­nács soros elnökével, Hans Wer­ner Lautenschlager nyugatné­met nagykövettel. Laridzsani találkozott Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyet­tessel is. Az Iráni politikus tárgyalásai elé nagy várakozással tekinte­nék, mivel a BT július 20-ai, az iraki—iráni konfliktus befeje­zését célzó határozatát eddig csak Irak fogadta el, Irán pedig nem mondott rá sem igent, sem nemet. Az ipar szerkezetének átalakí­tásáról, az iparfejlesztés legfon­tosabb tennivalódról, a kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjával összefüggő iparpolitikai feladatokról tárgyalt Juhász Mihály vezetésével (keddi ülésén az Országgyűlés ipari bi­zottsága. Kapolyi László ipari miniszter elöljáróban annak a véleményé­nek adott hangot, hogy az ipar­ral szemben ma a társadalom jogosan támaszt fokozott követel­ményeket várja el a teljes ítmé- nyek sokoldalú, tartós növelését. A tárca első héthavi teljesítmé­nyéről és a további feladatokról szólva kiemelte, hogy az ipar termelése felélénkült, a sép- és műszeripar, valamint a könnyű­ipar export—Import-egyenlege azonban nem a tervek szerint alakult s a vártnál erőteljeseb­ben növekedett az energiafelhasz­nálás. A minisztérium e gondok kiküszöbölésére több, változást Ígérő intézkedést hozott Az Ipari Minisztériumnak a (képviselők elé terjesztett írásos beszámolója a fejlesztés súlypont­ját az Spar nemzeti jövedelem­termelésének lényeges emelésé­ben és a külgazdasági egyensúly javításhoz való nagyobb hozzájá­rulásban jelöli meg. A szerkezet­átalakítási ^program alapvetően az úgynevezett húzóágazatokra épít, azokra, ahol megfelelő a techni­ka, a műszaki kultúra, s így e területek alkalmasak arra. hogy felzárkózzanak a világ élvonalá­hoz. termékeik minden piacon versenyképesek. értékesíthetők legyenek. Az elképzelések szerint a progresszív Iparágak — a köz­úti jármű-gyártás. a mezőgazda­ságigép. és élelmiszeriparigép­gyártás, a szerszámgépipar egyes területei, a híradás- és váku um technika-ipar. a műszer-, a gyógyszer-, a gumi-, a mű­anyagfeldolgozó-, a háztartás, és kozmetikai vegyipar, valamint a konfekcióipar — a jövőben el­sőbbséget élveznek. Joggal mondhatjuk — hangoz­tatta az ülésen Kapolyi László —, hogy csak azokat a területeket szabad fejleszteni, amelyek bizo­nyítható módon piacképesek. Eh­hez megfelelő eszközök szüksége­sek, és az, hogy utat engedjünk s vállalat- és ágazatközi tőkeáram­lásnak, növeljük az iparban az elosztható nemzeti jövedelem-tö­meg termelését és érvényre jut­tassuk az ésszerű vagyongazdál­kodást, a vagyonarányos nyeresé­get. Az iparban a szerkezetátalakí­tás nem a munkanélküliség olda­láról jelent kihívást a dolgozók­nak — hangsúlyozta. A munka­helyi szerkezetátalakítás — mint a szelektív fejlesztés fontos vele­járója — magával hozza, felerő- (Folytatás a 2. oldalon.) FRANCIAKULCS A MALTEROS LÁDA MELLETT • Szerviz a már elkészült, korszerű javítóműhelyben Fejlesztés az ügyfél érdekében Aki az utóbbi hetekben, hóna­pokban a kiskőrösi autójavító leányvállalathoz vitte szervizre kocsiját, annak feltűnt, hogy a szerelők javítás közben malteros- ládát cipeltek. Azt is észrevette, hogy a javításra váró kocsikat hol az udvaron, a kocsimosóban, a fedett szín alatt, vagy ahol er­re éppen alkalmas hely adódott, vették kezelésbe a szerviz szak­emberei. Az idén márciusban ugyanis komoly felújítási munkákba kez­dett a vállalat: 4,6 millió forin­tot költenek az elavult műhe­lyek, szociális helyiségek rend- behozatalára, az épület homlok­zatának és tetőszigetelésének fel­újítására. A kivitelezési munká­kat az OKISZ és a Riszöv je­lentős anyagi támogatásával tud­ták elkezdeni, de az építkezés a csaknem másfél éve leányvál­lalati formában működő autója­vító idei nyereségének is több mint a felét elviszi. Sok fejtö­rést okoz a szeptemberi befeje­zési határidő, hiszen a vállalat nyeresége csak az év végén rea­lizálódik, viszont az építők által benyújtott számlákat addig is fi­zetni kell. Éppen ezért alaposan felkészültek a munkára és min­den elkölthető forinttal jól gaz­dálkodtak. Hat-hét vállalkozót is megkerestek, míg végül a Szekszárdi SZIGMA Építőipari Kisszövetkezet mellett kötöttek ki, amely például a tetőfelújítási munkálatokat a legmagasabb, megyénkén belüli 2,5 millió fo­rintos árajánlattal szemben, 850 ezer farín bért vállalta el. Ha minden elkészül, a válla­lat dolgozóinak 10 éves elképze­lései válnak valóra. Az agyon­használt, balesetveszélyes fé- szerjellegű épületek helyett jobb szociális körülmények között, kor­szerű műhelyekben, az eddigi­nél több kocsiálláson végezhetik munkájukat a szerelők. Az ügy­felekről sem feledkeztek meg, tervbe vették a váróhelyiség bő­vítését is. A jó munkát és a körültekin­tő szervezést dicséri, hogy a ki­vitelezés ideje alatt is növeke­dett az ügyfélforgalom és vele együtt a vállalat árbevétele is. Az átmenetileg nehezebb mun­kakörülmények ellenére sem fordult elő komolyabb rekla­máció az autótulajdonosok ré­széről. K. Á. AZ USA NEM LÁT A KÉT TÉMA KÖZÖTT ÖSSZEFÜGGÉST ENSZ-tanácskozás a leszerelésről és fejlesztésről WASHINGTON A leszerelési, a' fejlesztés és a biztonság szorosan' összefügg— jelentette ki Javier Pérez de Ouelter, az ENSZ főtitkára hét­főin New Yorkban, a leszerelés és a fejlesztés összefüggésének kérdéseivel foglalkozó nemzet­közi tanácskozás megnyitó ülé­sén. A szeptember 11-é'ig tartó ta­nácskozáson a világszervezet mintegy 130 tagállama, sok nem körmány szintű szervezet képvi­selője), az ENSZ-nek és szakosí­tott szervezeteinek több vezető­je vesz ré&zt. Nem képviselteti magát viszont az Egyesült Álla­mok. Az egyetlen távolmaradó nagyhatalom azzal érvelt, hogy nem_ iáit összefüggést a leszere­lés és ai fejlesztés kérdései kö­zött Bérez de Cuellar beszédében közvetve bírálta ezt az álláspon­tot. A főtitkár aláhúzta, hogy a közgyűlés korábbi határozatai alapján, összehívott .tanácskozás­nak meg kell1 jelölnie azokat a módokat, amelyek további erő­forrásokat juttatnak fejlesztés­re a leszerelés felszabadította alapokból. „Sok százmillió em­ber van- még megfosztva a leg­alapvetőbb szükségletek kielé­gítésének lehetőségétől — han­goztatta. A leszerelést, a fejlesz­tésit és a biztonságot úgy kap­csolta össze, hogy a jelenlegi helyzet az adott országok bizton­ságát sodorja, veszélybe, ami vi­szont a világ biztonságába hat ki. A konferencia munkáját az előkészítő bizottság megbízásá­ból Joe Clark kanadai külügy­miniszter nyitotta meg. Clark korábban egy sajtókonferencián maga is „elsietettnek” mondotta azt, hogy az Egyesült Államok a távolmaradás mellett döntött; Most beszédében rámutatott, hogy a fegyverkezés költségei évente egybillió dollárt emész­tenek fel a világon; ez az orszá­gok összesített nemzeti jövedel­mének több mint hat százaléka. A tanácskozás résztvevői a ter­vek szerint nemcsak záródoku­mentumot fogadnak el, hanem ajnálásokat is tesznek arra, ho­gyan lehet a jövőben az esetle­ges leszerelési intézkedések ré­vén felszabaduló összegeket s fejlesztés szolgálatába állítani mind az érintett országokban, mind a fejlődő államokban. Er­ről számos ország, országcsoport terjesztett javaslatoikat, mun­kaokmányokat a tanácskozás «lé.

Next

/
Thumbnails
Contents