Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-23 / 197. szám

ALKOTMÁNYNAPI NAGYGYŰLÉSEK, ÜNNEPSÉGEK (Folytatás az 1. oldalról.) tatva lel többek között ezt mon­dotta: — Az ünnep fényénél, a távlatokat és a megtett utat is felmérve, szeretném megvédeni egy kifejezés tiszta és megbecsü­lendő értékét. Ez pedig nem más, mint a hazafiság. Vagyis az a szavunk, amely egymagában képes kifejezni a szülőföldhöz va­ló ragaszkodást és .az állampolgá­rok áldozatkészségét, de az érzel­mi azonosulást is azzal az ország­gal, ahol születtünk, ahol jóban- rosszban együtt élünk. Remény­kedjünk, hogy nem kopott még el ennek a szónak az igazi jelen­tése, legfeljebb új értelmet nyert, új tartalmat kapott az Idők so­rán. Minden ünneplés a jelen tü­körképe Is, és nincs értelme, hogy ezt a szembenézést elkerüljük — mondotta ünnepi beszédében a népfront megyei titkára. — Ki­jelenthetjük, hogy a mostani au­gusztus húszadikán még fokozot­tabban, mint eddig, a hatéko­nyabban működő társadalom gondjai és feladatai állnak a fi­gyelem középpontjában. Az ország dolgait a legtöbben — és ez teljesen érthető — a sa­ját háztartásuk állapotán, az el­látás jó vagy rossz körülményein mérik le szinte naponta. Az utób­bi időben elég gyakran kaptak szárnyra az országban olyan hí­rek, híresztelések, amelyek ag­godalommal, s némelykor a jö­vőt illetően félelemmel töltötték el a lakosság egyes rétegeit. Ezen nincs semmi megütközni való. Nekünk itt Magyarországon, az elmúlt évtizedek eredményeit te­kintve — a visszaesést okozó hi­bákat sem letagadva — van elég féltenivalónk. .Beleértve ter­mészetesen a kivívott, kiharcolt •— az alkotmányban is rögzített — jogokat és biztonságot, az 1956 utáni demokratizálódási folya­matot, az 1968-ban meghirdetett, aztán sajnos csaknem elakadt gazdasági reformot. Vagyis azt a megújulást, szellemi légkört és kibontakozási lehetőséget, amely­re mindannyian bizakodva néz­tünk, s amelyre továbbra is szá­mítunk. A kézzelfogható tények ki­mondásának és a nem halogatha­tó cselekvésnek az időszaka jött el — hangoztatta az előadó. — A tények kimondása, a feladatok meghatározása megtörtént. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a gazdasági­társadalmi kibontakozás prog­ramjaként július 2-ai állásfogla­lásában széles körű összefogásra és kitartó, öntevékeny, fegyelme­zett munkára hivott fel minden­kit a kritikus helyzet megváltoz­tatása érdekében. A felhívás nyo­mán nagy munka kezdődött el minden intézményben, gazda­sági egységben, a közélet vala­mennyi fórumán — a pártszer­veket, tanácsi szerveket is bele­értve — a sajátos helyi cselek­vési programok kidolgozására. Készül a kormányzati munka- program is. amelynek tervezetét szeptemberben terjesztik az Or­szággyűlés elé. Országos felélén­külés, fellendülés várható a va­lóban konkrét feladatok kidolgo­zásától, így a Bács-Kiskun me­gyei tennivalók meghatározásától is. Terbe Dezső ezt követően azok­ról a nehézségekről beszélt, ame­lyek már évek óta lassítják me­gyénk agrárgazdaságának ki­bontakozását, s az idén is szinte kivédhetetlen kísérőjelenségei voltak — természeti csapások formájában — ennek a fontos gazdasági területnek. Szólt az iparban és kiegészítő ágazatokban várható gondokról, s az eredmé­nyekről is, majd így folytatta: — Az élet minden területén tudato­sítani kell, hogy társadalmi-gaz­dasági előrehaladásunk záloga az értékteremtő munka. Ez azonban csak akkor lesz hatásos, ha sikerül ez emberek kedvét is felkelteni a rájuk bízott feladatok becsüle­tes elvégzése iránt, ha szivük is lesz mindehhez. Mi abban a szerencsés helyzet­ben vagyunk, hogy itt Európában már több mint négy évtizede bé­kében élünk, s önállóságunkat, függetlenségünket egy erős szö­vetségi rendszerhez való tartozá­sunk garantálja. Bizakodásun­kat erősítheti, hogy az általunk választott társadalmi-gazdasági fejlesztési irány nem bizonyult zsákutcának. A szocialista orszá­gok többsége a gazdasági reform útjára lépett, és tanúi lehetünk a társadalmi megújulásnak is. Azok a kezdeményezések, válto­zások, például, amelyek a Szov­jetunióban végbemennek, szá­munkra is reménytkeltőek. Ünnepi megemlékezésünkre olyan időszakban került sor, ami­kor a béke megőrzésének kilátá­sai újból biztatóbbá váltak. Éls bizakodóbbak vagyunk belpoli­tikánkat illetően is, mivel az or­szág dolgozó népe egy új társa­dalmi-gazdasági program vég­rehajtásának nehéz, de el nem kerülhető szakaszához érkezett. Az augusztus huszadikat megyei ünnepség előadója. Terbe Dezső végezetül a kiskunmajsai hallga­tóságához intézve szavait egy — a városi jogú nagyközség lakói számára érdekes és jelentős — évfordulóra emlékeztetett. Ami­kor is, 150 évvel ezelőtt, 1837-ben KLskunmajsa elnyerte a mezővá­rosi címet. Erről ugyan később, a feltételek hiányában, lemon­dott, de ennek emléke ma is él a fejlődésének magasabb foká­ra lépett, ma már valóban vá­rosiasodó; és remélhetőleg a vá­rosi rangot újból elnyerő Kís- kunmajsa állampolgárai között. — Mit is kívánhatnánk egy ilyen kellemes augusztusi napon, az ünnep alkalmából magunknak, egymásnak, a megye, az ország minden állampolgárának? Me­rítsünk önbizalmat és reménysé­get eddigi utunk sikereiből, me­lyeket nem árnyékolhatnak be átmeneti megtorpanások. Tör­ténelmi példáink is új erők ki­fejtésére és becsületes helytállás­ra köteleznek bennünket. A beszéd után a helyi sütő­üzem egyik dolgozója átnyújtot­ta Terbe Dezsőnek azt a nemze­tiszínű szalaggal átkötött kenye­ret, amelyet már az idei búzából sütöttek. Ezt követően a társa­dalmi munkában kiemelkedő eredményeket elért személyek­nek, valamint kollektíváknak nyújtott át elismeréseket és ki­tüntetéseket Tohai László és Ter­be Dezső. Az ünnepi nagygyűlés után ugyancsak a művelődési központ­ban került sor a Kiskunmajsáról elszármazottak baráti találko­zójára. ŰJ LÉTESÍTMÉNYEK Bács-Kiskun megye szinte valamennyi településén megemlékeztek augusztus 20-áról. Több községben erre a napra időzítették az új lé­tesítmények elkészültéit és átadását. Így például Dávödön felépült a négyszáz adagos napközi otthonos konyha. Borotán üzembe helyezték a négy kilométernyi hosszú utcai földgázvezetéket, amely létrejöttéhez a lakosság is jelentős társadalmi munkával járult hozzá. Ugyanitt az általános iskola épületét alkalmassá tették'arra, hogy októbertől föld­gázzal fűtsék a tantermeket. Helvécián szintén ünnepélyes keretek között gyújtották meg a gázlángot. Mélykúton a község központjában épült fel a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szolgáltató- és irodaháza, Nemesnádudvaron pedig a helyi téesz ebédlő- és klubépülete. Szépen felújított autóbuszmeg­állót vehetett birtokába Kisszállás község lakossága az alkotmány ün­nepén. ii ír # Termelőszövetkezeti ebédlő és klub Nemesinádudvaron. Lászlófalvából Szentkirály Néhány napja még Lászlófal- vaként emlegettük azt a közsé­get, amely augusztus 20-án kap­ta vissza történelmi helységnevét és lett újra Szentkirály. Az er­ről szóló okiratot ünnepélyes ke­retek között adta át Szecsődi György tanácselnöknek S. Hege­dűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának nyugal­mazott titkára, a művelődési ház nagyszámú közönsége előtt Az eseményen részt vett dr. Gaj- dócsi István, az Elnöki Tanács tagja, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke. Természetesen nemcsak itt Alapkőletétel Baján A bajaiak az idén a bajaszent- istváni városrészben ünnepelték augusztus 20-át. Dr. Kincses Fe­renc, a városi tanács elnöke el­mondta, hagy a városkörzet la­kói és tanácstagi csoportja kez­deményezésére a megyei és a vá­rosi tanács lakossági összefogás­sal tornaterem felépítését hatá­rozta el a Dózsa György Általá­nos Iskolában. Erre azért is szük­ség van, mert a lakókörzet dina­mikusan fejlődik, egyre több új ■ 41 A Koppány utcai új, korszerű átkelőhid. • Szemző Ferencné körzeti tanács* tag elhelyezi a leendő tornaterem alapjába az atapkő-letételi ok­mányt. otthont építenek a családok és gyarapodik a tanköteles korú gyerekek száma. Mindez a spor­tolási, a testedzési igények, a testnevelési feltételek javítását is megkívánja. A létesítmény 12X24 méteres küzdőtérből, illetve az azt ki­szolgáló egységekből áll. Költ­sége 14 millió forint, amelyhez a megyei tanács 9 millió forint támogatást nyújt, a fennmara­dó részt a városi tanács, illetve a lakosság társadalmi munkája fedezi. Az alapkő-letételi ünnepségen ott volt Papp György, az MSZMP Bajai Városi Bizottságának első titkára, illetve a város társadal­mi szerveinek vezetői. A nagy tetszést aratott műsort követően, amelyet az általános iskola ta­nulói adtak, népviseletbe öltö­zött kislányok új lisztből sült cipót nyújtottak át a város ve­zetőinek. Ezután Szemző Ferenc­né körzeti tanácstag helyezte el az alapkő-letételi okmányt, majd a kivitelező, az Augusztus 20. Termelőszövetkezet elnöke, Sztri- kivácz Sándor tett ünnepélyes fogadalmat arra, hogy a tanter­met határidőre, jó minőségben, a tervezett költségekkel elkészí­tik. Ezután a Dózsa György Álta­lános Iskolától nem messze, a Koppány utcában avatták fel a Dunavölgyi főcsatornán átveze­tő új hidat, amely 8,5 millió fo­rintos beruházással készült, s összeköti az Augusztus 20. Ter­melőszövetkezet majorját az ipa­ri üzemekkel, illetve az oxigén és dissouzgáz-palackokat forgal­mazó teleppel. A kecskeméti KÉV kivitelezésében épült híd költségeit, a megyei, a városi tanács, valamint a termelőszö­vetkezet fedezte. Egy közösségi épületet is hasz­nálatba adtak ezen a napon, a bajaszentistváni Dózsa György úton. Az Augusztus 20. Terme­lőszövetkezet irodaépületét ala­kították át erre a célra, amely jól szolgálja majd az ifjúsági rendezvényeket, gyűléseket. KIVÁLÓ HATÁRŐRKÖZSÉG LETT TOMPA Valódi népünnepély kezdődött augusztus 20-án Tompán, a nagyközségi pártbizottság, a Hazafias Népfront, a nagyközsé­gi tanács, a -KISZ-bizottság és a BM határőrkerület-parancs- nokság szervezésében. Augusz­tus 20-án, egész napos program­mal köszöntötték az alkotmány, az új kenyér ünnepét és a ki­váló határőrközség cím elnye­rését. A lőtéren lóverseny kez­dődött, majd népművészeti vá­sár, illetve térzene szórakoztat­ta a- fiatalokat,- s idősebbeket. A község parkjában felállított emel­vény körül már jóval 10 óra előtt több száz főnyi tömeg várta az avatóünnepség kezdetét. Az el­nökségben helyet foglalt dr. Ba­logh László, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, dr. Matos László, a megyei tanács elnök- helyettese, Südi Bertalan, or­szággyűlési képviselő, illetve a község párt-, tanácsi és társadal­mi szerveinek vezető5 Vasmanszki Kán 'y határőr ezredes, kerületparanwnok be­szédében a következőket mond­ta. — Alkotmányunk születésé­nek 38. évfordulóján nyújtjuk át a község lakóinak azt az el­ismerést, amelyet határőrközség­gé avatásukkor tett fogadal­muk, önkéntes vállalásaik ki­emelkedő teljesítésével nyertek el. — Az előadó ezt követően az alkotmányt méltatta, majd be­szélt a határőrség, ezen belül a képviseltette magát a település apraja-nagyja, hanem azon a népünnepélyen is, amelyen min­den kellék — például kirakodó- vásár, ökörsütés, fúvószenekar — együtt volt ahhoz, hogy jól érezzék magukat az emberek. A megye többi településén sem hiányoztak a nyári ünnep elen­gedhetetlen programjai, vala­mint a jó ételek és italok. Sol­ton főzőversenyen bizonyíthat­ta minden jelentkező, hogy ő készíti a legjobb halászlevet vagy .birkapörköltet. Kiskun­félegyházán három napig ta­lálhattak látnivalót a vendégek és a város lakói a 6. alkalommal megrendezett félegyházi ifjúsá­gi napokon. Tompa kerületparancsnokság munká­járól, a községben történt jelen­tős változásokróL — A község — mondta az előadó — a VI, ötéves tervben két alkalommal ért el előkelő helyezést a me­gyei településfejlesztési ver­senyben, s 1984-ben megkapta a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa által adományozott nem­zeti zászlót. A tompái határőr­őrs harmadszor, az átkelőhely hetedszer érte el a határőrség élenjáró alegysége címet. A köz­ség felnőtt lakói közül mintegy 140-én teljesítettek katonai szol­gálatot a határőrségnél, s öt ön­kéntes határőr és két önkéntes rendőri csoport teljesíti példa­mutatóan feladatait. Végezetül az előadó köszönetét mondott a község minden lakójának az ed­digi határőrizeti, honvédelmi tevékenységéért, a közbiztonság megszilárdításában végzett mun­kájáért. A nagygyűlést követően a tom­pa iák főzőversenyt rendeztek, a község közepén lévő parkot be­töltötte a bográcsokból felszálló pörkölt illata. A szórakoztató műsort nagyon sokan nézték vé­gig, majd sor került a kiváló ha­tárőrközség táhla leleplezésére. ! A délutáni lovasbemutatót ügyességi játékok, rönkhajító­verseny, labdarúgó-mérkőzés követték, majd aratóbál tette teljessé Tompán augusztus 20- át. Ajándék a városnak A hírős város egyik leghangulatosabb városképi együttesében, a Széchenyi tér északi kiöblösödésé- ben helyeslőén bólintottak augusztus 20-án kora délelőtt dr. Adorján Mihály tanácselnök szavaira az összegyűlt ünneplők: „Együtt örülhetünk annak, hogy ismét gazdagodott az a tárgyi világ, amely­ben az olykor gondokkal terhelt hétköznapokat éljük. A város több millió négyzetméteréből e te­nyérnyi területen ismét születik valami új... Sze­retnénk, ha polgártársaink megőriznék e kis tér meghittségét, a munkából hazafelé menet, az autó­buszok indulása előtt vagy az esti séta alkalmával egy-egy percre megállnának Kovács Gyula Tér­plasztika, Pázmándi Antal Energiák harca és Jóna Gudvardardóttir Lélek című alkotása előtt.” Aligha találtak volna alkalmasabb helyet a ko­runkat tükröző, a hajdan jóhírű fazekasságáról is ismert, egyik írónk szerint napkeleti hangulatú településen a Nemzetközi Kerámia Stúdió — en­nek is tekinthető — állandó szabadtéri kiállításá­nak. Feltehetően itt formálódott Kecskemét első városmagja, már honfoglaló eleink is itt táboroz­hattak a közeli tó partjainál. A kortárs művészet­tel, a legújahb áramlatokkal együtt élő, munka­kapcsolataik révén szinte naponta találkozó kerá­miastúdió jóvoltából pedig kicsit a jövőben is érezheti magát a figyelmes és fogékony szemlélődő. Megfelelőbb időpontot is nehezen találtak vol­na a tervezett szoborpark' kialakításának megkez­désére. Egyszerűen szükségünk van önhitünket erő­sítő alkalmakra. Amikor oly sok kezdeményezés tüze hamvad el a kényelmesség, a megalkuvás, a képzetlenség hamujában, amikor nagyrah ivatott ügyek ragadnak bele a vidékiességbe, egy fiatal, mindössze tízéves Intézmény ilyen gyönyörű ajándékkal kedveskedhet a befogadó városnak. Az ősszel kezdődd mesteriskola növendékei már a ke­rítésen kívül érzékelhetik majd, hogy az itt alkotó kis közösség a művészi színvonalából egy fikarc­nyit sem engedve kinyújtja kezét a város lakos­ságához, mint ezt megnyitójában a tanácselnök is kifejezte. „Ügy is felfoghatjuk, hogy a kis park a stúdió előkertje”. Akinek megtetszik az élőkért, az hamarosan — előreláthatóan — szeptembertől megtekintheti az • Vasmanszki Károly határőr ezredes gratulál Lengyel né László Ve. ronika tanácselnöknek a kiváló határőrközség cím elnyeréséhez. Zeneszó a főtéren I Alkotó és műve. Jóna Gudvardardóttir Izlandi művész Lélek című kerámiaszobra. elmúlt tíz évben itt készült munkák legjavát be­mutató gyűjteményt A termő, a teremtő életet hirdetik a Széchenyi téri élettelen kerámiák, a szinte a semmiből te­remtődött műhelyek, az olcsó sikerek hajszolása nélkül is erőteljes intézménnyé izmosodott kerá­miastúdióban felhalmozódott szellemi javak; est érezték az avatóünnepség résztvevői csütörtökön. Jó elgondolásnak látszik az alkotmánynapi kecskeméti fú- vósn épihan gszer-találkozó. Chiovini Mária népművelési felügyelő, Leskowsky Albert és Bige József fáradozásainak ered­ményeként tizenkét muzsikus és egy kis zenekar adott műsort csütörtökön, délelőtt és kora délután Kecskemét főterén. A megyeszékhelyről elszárma­zott Barvich Iván, pánsípon és okarinán, Leskowsky Albert fa­kürtön játszott. Róbert György furulyázott, Czibulya Ferenc kla- rinétozott. Juhász Zoltán ősi du­dát szólaltatott meg, Mandel Ró­bert azt mutatta be, hogy ava­tott játékos mit tud kihozni a tekerőlantból. Néhányan — így Bige József — igen sokoldalúnak bizonyultak. Külön figyelmet érdemeltek a tárogatók (Nagy Géza, Kocsó Gábor, Keller Mihály és a Va­jai tárogatózenekar). Sajnos a szépszavú hangszer a századvé­gi magyarkodás során mint a busongó, hazafiaskodó műda­lok népszerűsítője vált általáno­san ismertté. Emiatt — részben érthetően — sokáig háttérbe szorult egy olyan korszakban, amikor a művelődéspolitikában a „tiszta forrás” elvét igyekez­tek több-kevesebb sikerrel érvé­nyesíteni. A híres Sunda hangszergyártó nagyon ügyesen teljesítette meg­bízói kérését, a millenniumi évek­ben: készítsen egy, a „magyar lelkiséget” kifejező, az okarina, a fagott és a klarinét jó tulajdon­ságait egyesítő, a régi kuruc tá­rogatón alapuló újfajta. hang­szert. Az először Wagner szülő­városában bemutatott új tároga­tó hitem szerint akkor válhat ismét egyik nemzeti hangszerré, ha megtisztítják a hozzá tapadt félreértésektől, túlhaladott el­képzelésektől. Mindezek leírását azért tar­tottam szükségesnek, mert rész­ben az idei kezdeményezés ha­tására, tudtommal, minden évben szeretnének augusztus 20-án ef­fajta találkozót szervezni a me­gyeszékhelyen. Fölvetődött egy helyi tárogatózenekar létrehozá­sának gondolata is. A műsorban közreműködött Ambrus Ferenc, Gnoser Vilmos is. Kicsit jobb előzetes tájékoz­tatással, a bemutatók idejének szerencsésebb megválasztásával több nézőt, hallgatót csalogat­hattak volna a rendezők az ün­nephez illő, folytatást követelő, egészében sikeres rendezvényre. A tudósításokat Salai F. Xis?4gé ÁrpéS. Tvzz Bei»* a Sjépesei TátS'Síri er • ff Ff Zoltán késztette.

Next

/
Thumbnails
Contents