Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-17 / 193. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. augusztus 17. BÁCS-KISKUN FEJLŐDÉSÉÉRT Alapítvány fiatal diplomásoknak Egyszer harmincezer, vagy tizenkétszer hatezer forint Van egy zseniális ötletem, de képtelen vagyok megvalósítani. Hosszabb ideig csak ezzel kellene foglalkoznom, de hát a munka mellett már sem idővel, sem energiával nem bírom. Fizetésnélküli szabadságra jó volna elmenni, de ki tartja el addig a családot? így morfondíroz a fiatal műszaki, aki, mivel nem talál más megoldást, egyelőre pihenteti, vagy végleg sutba vágja kolosszális elképzelését. Pedig van más lehetőség is. Legalábbis Bács-Kiskunban, 1987 áprilisától. A megyei pártbizottságon született gondolat ekkorra öltött kézzelfogható formát, mégpedig a Megyei fejlesztési alapítvány alakjában. S éppen a példában említetthez hasonló gondokkal küszködő fiatal (a korhatár 35 év) értelmiségieknek adna anyagi segítséget. Az érdekeltek: a Bács-Kiskun megyében kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal diplomás szakemberek (agrár, műszaki, pedagógus, jogász, közgazdász, kereskedelmi) alkotói munkájával, továbbképzésének támogatása, találmányaik, újításaik ösztönzése, hazai és külföldi ösztöndíjainak finanszírozása. Az alapítványhoz két és fél millió forintot adtak össze a megye gazdálkodó egységei. A huszonnyolc tag másmás összeggel járult hozzá. Például az Április 4. Gépipari Művek, a két téesz- szövetség, a vaskúti Bácska Tsz, a Bácska Kereskedelmi, a Dunavecsei Fémipari, a Délalföldi Állattenyésztési Fejlesztő Vállalat, a KAGE, a Mezőgép, a Kunság Volán — hogy csak egy néhányat említsünk közülük — 100— 100 ezer forintot adományozott e célra, a megyei tanács pedig félmillióval támogatja az alapítványt. Van megyén kívüli adakozó is, mégpedig a Szegedi Postaigazgatóság, s olyan cég is, az Al- sódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, amely évi 30 ezer forintot vállalt magára. A gazdálkodó egységek egyébként a közérdekű célra szánt összeg 20 százalékának megfelelő nyereségadókedvezményben részesülnek. A felajánlók az összeget az OTP-be fizették be, s ennek kamatából—évi 10 és fél százalék — finanszírozzák az alapítványi és ösztöndíjakat. Amint Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője elmondta, ez a két és fél millió nem a végleges összeg, hiszen azt váiják, hogy a sorhoz más vállalatok is csatlakoznak. Igazán jelentős támogatásra akkor lesz képes az alapítvány, ha legalább félmillióra rúg az éves kamat. Azok a fiatalok, akiknek a pályázatát elfogadták, vagy egyszeri, maximum 30 ezer forintos- alapítványi díjban — például egy külföldi tanulmányút támogatásaként — vagy egy évig havi 6 ezer forintos ösztöndíjban részesülhetnek. A díjakat augusztus 20-án ítélik oda, kivéve az idén — mivel tavasszal hirdették meg — amikor is december 4-én tudják meg az érdekeltek, kiknek a munkáját segíti az alapítvány. Még nem késő, lehet jelentkezni. Már csak azért is, mert -^mint a megyei tanács művelődési osztályán megtudtam — eddig egyetlen pályázatot kaptak. Kétlem, hogy egész Bács- Kiskunban csak egy fiatal diplomásnak van támogatásra méltó ötlete, ta- nulmányút-terve, vagy továbbtanulási szándéka. Arra pedig, hogy effajta elképzeléseket valaki a saját zsebéből meg tud valósítani — feltételezni sem merem. Kormos Emese KIÁLLÍTÁS NYÍRBÁTORBAN Kecskemét és a Kiskunság népművészete „A Duna-Tisza köze, a legújabbkori színes kalocsai népművészet kivételével, nem tartozik a látványos és közismert népművészeti tájaink közé. Az utóbbi évek kutatásai azonban feltárták, hogy a kiváltságos joggállású Kiskunság és a nagy autonómiára szert tett Kecskemét, is rendelkezik a tárgyalkotó népművészet emlékeivel. Mezővárosi népművészetnek is nevezhetjük e két terület anyagát. A Kiskunság és Kecskemét népi kultúrája egyaránt fejlett, polgárosult kultúra, mely a népművészetben is a polgári minták követését tartja kívánatosnak, különösen azokban a jelenségekben — öltözködés, a lakás berendezése amelyek nagyobb közönség előtt is megjelennek. A pásztorművészet darabjai, az apróbb használati tárgyak ritkábban kerülnek széles közönség elé, így ezek díszesebbek, s többet megőriznek népművészetünk régi stílusának elemeiből. Mindez arra utal, hogy a Duna-Tisza közi népművészeti kultúra erősen tagolt volt. E tagoltságot tovább növelte, hogy az esztétikailag is értékelhető tárgyak, együttesek döntően három forrásból származtak: a helybeli mesterek készítményeire, a kereskedelemmel idekerült árukra és az egyének saját tárgyalkotó tevékenységére kell gondolnunk” jrr véli dr. Sztrinkó István, megyei múzeumigazgató-helyettes, aki tegnap nyitotta meg a Kecskemét és a Kiskunság népművészetét bemutató reprezentatív kiállítást a nyírbátori Báthori István Múzeumban. A Nyírbátori Zenei Napok rendezvény- sorozat keretében közszemlére tárt népművészeti alkotásokat október 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők. • Kiskunsági Madonna (Kiskunfélegyháza). t Kásakavaró kanalak (Bugac). Koncertjegyzet XX. századi magyar kórusmuzsika — gyermekeknek A Kodály szeminárium és a Nemzetközi Kodály Szimpózium koncertsorozatának utolsó estje a Kodály iskola dísztermében a kórusmuzsika kedvelőinek szerzett legnagyobb örömet. A szerzők az alkalomhoz illően elsősorban Kodály és Bartók, a huszadik századi kórusirodalom klasszikusai és mai magyar komponisták voltak. Előadójuk — Reményi János, Thész Gabriella, Igó Lenke vezényletével — a Magyar Rádió és Televízió Gyermek- kórusa. A program első felében hazai kortársak művei szólaltak meg. Az operák, színpadi művek, szimfóniák, verseny- művek, vegyes-, férfi- és nőikarok szerződéként is népszerű Farkas Ferenc a vokális darabok között kivételként zongorára írott kompozíciójával szerepelt. Előadta Kenéz László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola különleges tehetségekkel foglalkozó speciális tagozatának egyik legfiatalabb hallgatója. Hogy az 1905-ben született Farkas Ferenc zeneszerző munkássága mellett milyen jelentős zenepedagógusi tevékenységet is folytatott, azt elsősorban volt növendékeinek a program további részében megszólaltatott produkciói bizonyították. Zeneszerzői műhelyéből olyan különböző karakterű alkotói egyéniségek kerültek ki, mint például Kocsár Miklós, aki a vokális műfaj majd minden ágában kipróbálhatta tehetségét. Elsősorban ezek a darabjai -^köztük is épp a gyermek- és nőikarra komponált sorozatok — hozták meg számára a hazai és a nemzetközi elismerést. Csanády Imre vérseire írott gyermekkarai közül a népszerű Holdsétáltató, a Kiskutyás- nagykutyás és a Lakodalmas hangzott el. Balassa Sándor a kamaraművek és zenekari alkotások mellett ugyancsak szívesen komponál kórusműveket — többek közt a legkisebbeknek is. A Kossuth-díjas szerző ezen az esten Weöres Sándor verseire írott játékos, kompozícióval szerepelt. Weöres a komponisták legfiatalabb generációjának körében is meglehetősen népszerű. Szunyogh Balázs erre az alkalomra választott gyermekkara legalábbis ezt bizonyította, A program második részét az egyetlen, nagyközönség előtt ismeretlennek számító darab: Tormis Veljo szerzeménye nyitotta, mely 1985-ben a Nemzetközi Kodály Társaság felkérésére készült. A legkisebbek számára is köny- nyen énekelhető, „fülbemászó” ritmikájú mű szövege a Kalevala XXXIX. énekének alapján készült. Aki belenézett a helyszínen kapott, részletes programba, eltűnődhetett azon, hogy az egyetlen, valóban kuriózumként hallható darabon kívül a repertoár — már nem is az első alkalommal — a legközismertebb és a legnépszerűbb szerzeményekből áll. Érvényes a népszerűség az est második részét képező, Bartók és Kodály műveiből összeállított záróblokkra is. Több generáció érezheti úgy, hogy ezeknek a fontos, meghatározó daraboknak köszönheti az első élő, zenei élményeket. A népdalok, népi játékok „potenciális energiáit”, megőrző gyermekkari munkák tömörségükkel, kis formáikkal ma is az egyik legkönnyebben nyíló kaput jelentik klasszikus szerzőink darabjain át a zene birodalmába. Tökéletesen kidolgozott, pontos csapatmunka és ihletett előadás eredményeként szólaltak meg Bartók: Tavasz, Ne hagyj itt és Jószágigéző és Kodály: Gergely-járás, 150. genfi zsoltár, Harangszó, Táncnóta című darabjai. A többségükben külföldi résztvevők a rendezvénysorozat záróestjén Kodály és Bartók vokális művészetéből kaptak ízelítőt. Károlyi Júlia SAJTÖPOSTA A lakásbérlőnek visszajár 160 forint A címbeli összeg ellenében kapható valamivel több mint egy kilónyi sertéscomb, vagy négy mozijegy, esetleg el lehet jutni a személyvonat másodosztályán körülbelül 450 kilométer távolságra. És még megannyi hasznos célra fordítható ennyi pénz, melyért hosszú hónapokon át volt kénytelen hadakozni a Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 5. szám alatt lakó Csáki József. A követelő cég legutóbb már bírsággal fenyegette. Ekkor jutott el hozzánk az ügy, mely a felkérésünkre közbenjárt hatóság intézkedésének eredményeként a napokban lezárult megnyugtatóan. Tanulsága miatt azonban megérdemli a nyilvánosságot. Minden azzal kezdődött, hogy az állami bérleményű lakásban már túlságosan elhasználódtak a berendezési tárgyak — például a mosdóban és a vécében —, melynek cseréjét rendelte meg olvasónk a házkezelöségen, vagyis a helyi költségvetési üzemnél. Dolgozói a szükséges munkát idén januárban el is végezték, mégpedig egy hét alatt, s annak rendje-módja szerint. Ezután készült el. a számla, amely komoly vitaforrásnak bizonyult. A kivitelező 1175 forintot kért a bérlőtől, aki e summát irreálisnak minősítette, többi között azért, mert az összeg jogossága nem volt tételes számlán bizonyítva. Miután e részleteket megtudta, akkor meg arra jött rá, hogy el nem végzett munkák díjának megfizetésére is kötelezték. Bár mindezekre világosan rámutatott reklamáló levelében, az üzem nem volt hajlandó korrigálni számláját, sőt a március 12-ei válaszlevélben azt írta Tóth István üzemvezető: ha a megrendelő 8 napon belül nem fizeti ki a kért összeget, a követelést polgári per útján érvényesítik. Ezt követően kérte segítségünket Csáki József, mi pedig a szolgáltatói árfelügyeleti hatóságnak, a megyei tanács ipari osztályának továbbítottuk levelét. Hamarosan sor került a helyszíni ellenőrzésre, mely a következőket derítette ki: Anyagköltségként (1 db WC-csésze, 1 db WC-ülőke, 1 db állócsap, 1 db tömlővéges kifolyócsap stb. esetében) a tényleges beszerzésnél 77 forinttal magasabb árat alkalmaztak. Á munkadíj némely tétele kétszeres felszámításon alapult, a mosdófelszerelés elkészítésekor pedig a ténylegesen el nem végzett munka (faék- és támaszfelszerelés) után is számláztak. Summa summárum: az eredeti követelés szerint befizetett összegből 160 forint visszajár a bérlőnek. Hol kapható 5~ös kulcs? Bugacon, az Orgoványi u. 3. szám alatt lakik Kiss Zoltánná, aki a közelmúltban vásárolta meg a kiskunfélegyházi asztalosipari szövetkezet népszerű termékét, a szekrénysort. Az elemekből összeállítható bútornak több ajtaja van, s az egyikhez három 5-ös kulcs is járt. Valameny- nyit kézhez kapta olvasónk, $ hogy emiatt mégis okkal bosszús, arról így beszélt: •— A kulcsot annak rendje-módja szerint használtam, ám egyik után ment tönkre a másik. Pár hete az utolsónak is letörött a tolla, következésképp nem tudtam bezárni a szekrényajtót. Sebaj, morfondíroztam, a legközelebbi vas-műszaki boltban akár kilószámra pótolhatom a hiányzó darabokat. Hamarosan rájöttem azonban, hogy kissé naivan látom a dolgot. Nemcsak a helyi szaküzletben kerestem hiába e pár forintos cikket, de a szomszédos települések kerésEgy héttel ezelőtt tettük szóvá Sajtóposta rovatunkban, hogy a kecskeméti Hitel u. 3. szám alatti egyik lakos gázbojleréhez való zuhanyváltó gombot vásárolt a Dégáz hibabejelentő irodájában, s noha ő tette helyére az alkatrészt, a szolgáltató nemcsak annak árát számolta fel, hanem az el nem végzett üzemzavar-elhárítás, illetve nem teljesített kiszállás díját is, a plusz 106 forintot. Cikkünk nyomán vizsgálatot folytatott a Dél-magyarországi Gázszolgáltató Vállalat kecskeméti üzemegysége, melynek vezetői, Chikán Tibor és Borsodi Ferenc így számoltak be lapunkkedelmi egységeiben is. Közben egyesek tanácsolták, utazzam el valamelyik távolabbi városba, ahol bizonyára lesz 5-ös kulcs. Másoknak az a véleménye: cseréltessem ki a zárat, netán azt a bizonyos nyitva maradt ajtót, esetleg az egész szekrénysort. Mindegyik megoldás igen költséges. Miért kényszerítik rá az embert ilyesmire? * * ff. Ez ügyben találomra telefonáltunk a megye több szakboltjába, ahol nemleges volt a válasz. Végül is 8' kecskeméti Domus Lakberendezési Áruház vállalkozott rá, hogy két 5-Ös kulccsal bugaci olvasónk segítségére siet. A postázott tárgyak már megérkeztek rendeltetési helyükre, mintegy bizonyítva: az olcsó fémtömegcikk forgalmazása néhol kívánnivalót hagy maga után! hoz küldött levelükben a megállapításokról, intézkedésekről: Szerelőnk nem a vállalati utasításoknak megfelelően járt el, amikor a fogyasztó kérésére kereskedelmi tevékenységre vállalkozott. Ehelyett kötelessége lett volna a bejelentett hibát a helyszínen kijavítani, a biztonságtechnikai előírások betartásával. Vétkes dolgozónk ellen fegyelmi eljárást indítottunk, a fogyasztó pedig kártérítésben részesült azáltal, hogy postai úton visszajuttattuk elmére a jogtalanul felvett forintjait. Az esettel kapcsolatos észrevételüket köszönjük, a történtekből okultunk. FOGADÓSZOBA A nyár közkedvelt nyalánksága a fagylalt, melyet szívesen fogyaszt gyermek és felnőtt. így van ez a mi nagyközségünkben is, ahol többhelyütt kapható ilyen csemege. Például a Tamai utcai Sztár presszóban, ahová az elmúlt hetekben jó néhányszor betértem. Sajnos, mjndegyik alkalommal felbosz- szantottak ott. Július 22-én azt kértem e II. osztályú vendéglátó egységben, hogy a magammal hozott 7 decis üvegét mérjék tele fagylalttal. A fiatal, fekete hajú felszolgálónő ezt meg is tette, majd a súly megállapítása nélkül közölte: 60 forintot fizetek. Mivel tisztában voltam vele, hogy gombóconként csak 3 forintot számolhat, kissé sokalltam az összeget, erre megmagyarázta: édesem, ekkora mennyiségért nyugodtam adhatsz eny- nyi pénzt... Bár ezek után is úgy véltem, hogy körülbelül hat fagylaltgombóc árával, tehát 18 forinttal volt muszáj többet fizetnem a kelleténél, de a békesség kedvéért belenyugodtam a megkárosításomba, & elköszöntem. 27-én újra felkerestem a presszót, megint csak a már említett űrtartalmú üvegbe rendeltem fagyit. A fekete fri- zurás hölgy ismételten 60 forintot akart legombolni tőlem. Ezúttal is reklamáltam, mire kijelentette, ő nem méricskél, ha egy 50-est megér nekem a fagylalt, fizessem ki, ha nem, akkor tárgytalan a vásárlás. Szó szót követett, s ekkor elhetároztam, beírok a vásárlók könyvébe. Csakhogy nem kaptam meg. Végül is — negyedórái várakozás után — a főnöknő került elő, aki megmérte az üvegnyi fagylaltot, melyért csak negyvenegynéhány forintot számlázott. A mozdulatából és tekintetéből persze tükröződött: panaszaimra tekintettel nem tart kívánatos vendégnek. Majd megjegyezte, viselkedésemmel rontom az üzletük jó hírét. Utóbbit illetően az a véleményem, ahol a fogyasztói érdekvédelmet csak ennyire veszik komolyan, mint esetemben, ott a „jó hirre” hivatkozni kissé merész dolog... (Elmondta: Bíró Sán- dorné lajosmizsei olvasónk. VISSZHANG Nemcsak a súly, de a térfogat is fontos! Augusztús 10-én e hasábokon válaszólt a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat az olvasói kérdésre: Miért kicsi és lapos a zsömle? A reagálásból megtudhattuk, hogy a péksütemények minőségi reklamációinál mindig a súlyhiány a döntő, s a méret, vagyis a térfogat másodlagos. Sorainkra pontositó, kiegészítő tartalmú levél érkezett a Bács- Kiskun megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenörzö Állomás igazgató-főállatorvosától, dr. Kovács Gyulától, aki az alábbiakat írta: Vannak élelmiszeripari termékek, melyeknél az úgynevezett fajlagos térfogat igen lényeges minőségi paraméter. Közéjük tartoznak a sütőipari áruk. Ha például a kifli vagy zsömle térfogata nem megfelelő, szerkezete nem levegős, laza, akkor bizony hiába van rendjén a súlya, nem beszélhetünk szabvány szerinti péksüteményről. Az élelmiszerek minőségét meghatározó tulajdonságok sorában mindegyik fontos! Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 Hírlapárusítás: egész nap Tapasztalatból tudom, hogy a megyeszékhelyen sokan indulnak korán a munkahelyükre, ahonnan szép számban térnek vissza késő este. Ezek az emberek régóta egybehangzóan panaszolják: alkalmilag sohasem vásárolhatnak újságot, mert az útjukba eső hírlappavilon még vagy már nincs nyitva. Nemrégen megváltozott a helyzet, legalábbis az Aranyhomok Szálloda mögött. Eleinte arra gondoltam — többedmagammal —, csupán véletlenül, netán valamiféle rövid kísérlet apropóján árusít a városközponti buszmegállóhely hírlappavilonja reggel 5 óra 15 perctől 19.30-ig folyamatosan. Hetek eleteltével kiderült, az újságeladás újszerű rendjéről van szó, melynek célja, hogy az ehelyütt hajnali, valamint esti órákban megfordulók mindig beszerezhessék a kedvelt napi- és hetilapjukat. Az érdekelt olvasók nevében ezúton köszönöm a szóban forgó pavilon dolgozóinak, nem utolsósorban pedig a postának ezt a kezdeményezését, ami az igényekhez igazodó jobb lakossági szolgáltatás követésre méltó bizonyítéka ... dr. Miklós Jenő. Kecskemét, Nagykőrösi u. 33. ÜZENJÜK Magyar Jánosnak, Kiskunhalasra: A Munka Törvénykönyve 1968 óta változatlanul tartalmazza a fontos szabályt, miszerint a dolgozó köteles a kijelölt időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni, s a munkaidőt a részére kijelölt helyen munkában eltölteni. Mindennek betartása körül azonban lazaságok mutatkoztak az elmúlt években, ezért váltak indokolttá a munkaidőalap védőimére hozott szigorító intézkedések. „Sertéstartó” jeligére, Sükösdre: A zömmel tápot fogyasztó disznók azért eszik időnként a maguk alatti alomszalmát, hogy a rostéhségüket csillapítsák. Mivel a rost az állat egészséges, normális emésztéséhez szinte nélkülözhetetlen, jól teszi a kistermelő, ha a táp, meg a különféle daraszerű takarmány mellett csalánt, gyomnövényt, lucernát, répa- levelet stb. is etet, melyek gazdagon tartalmazzák az intenzívebb bélműködést serkentő anyagot. További konkrét felvilágosítást állattenyésztő szakembertől kérjen. Vörösvárinénak, Bajára: Az ajándékozási illeték alapja az úgynevezett tiszta érték, ami a megajándékozottra eső adósság és egyéb teher összegével csökkentett forgalmi értéket jelent. Például lakástulajdon esetében a még fennálló OTP- kölcsöntartozással mérsékelt ősz- szeg alapulvételével állapítják meg az ilyen illeték mértékét. CIKKÜNK NYOMÁN Fegyelmi eljárás, kártalanítás
