Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-14 / 164. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. július 14. KÖNYVESPOLC Illyés Gyula Néhány éve indult útjára a Kozmosz Könyvek szerkesztőségéből Az én világom című könyvsorozat. Célként azt tűzte ki, hogy a társadalomtudományok legkülönbözőbb területeiről adjon hírt, alapismereteket és legújabb eredményeket úgy ismertetve, hogy az a sorozat feltételezett, 16 éven felüli fiatal olvasóközönsége számára vonzó és érthető is legyen. E sorozatból idáig az irodalom szinte teljesen kimarad!, s így külön öröm, hogy most egy irodalomtudományi munkáról számolhatok be. Ezt az örömöt növeli az is, hogy éppen Illyés Gyuláról van szó, s hogy éppen Béládi Miklós a könyvecske szerzője. Béládi Miklós ugyanis Illyés Gyula életművének egyik legjobb ismerője volt. Ha valákitől várhattuk, hát idehaza elsősorban tőle a nagyszabású Ily- lyés-monográfiát. Erre már nem kerülhetett sor, hiszen még 1983 őszén, néhány hónappal Illyés halála után hirtelen Béládi Miklós is eltávozott közülünk. Addig azonban egy könyvre való tanulmányt írt egyik kedvenc költőjéről, s így gondolom szinte önként kínálkozott a felkérés e munkára. Béládi Miklós posztumusz könyve nem monográfia, nem is áttekintő pályakép, hanem esszé. Nem a filológiai adatokra helyezi a hangsúlyt, életrajzi vázlatot sem ad, bár a szövegbe építve számos fontos életrajzi adalékkal is megismerkedhetünk. Az időrendet sem követi szorosan, s nincs olyan igénye sem, hogy minden lényeges műről szóljon. Nem is igen tehetné meg, hiszen az Illyés-életműsorozat ez idáig 22 vaskos kötetből áll, s még korántsem teljes. Esszé tehát, vagy inkább esszék füzére a négy részre tagolt könyvecske, amelynek első két része főleg a lírikusról, a harmadik része a drámaíróról, a negyedik pedig az utolsó művekről szól. Ezek a szövegek még mind Illyés életében íródtak, tehát egy akkor még lezáratlan pályát vizsgálnak jelenidőben, s ennek időnként döbbenetes a hatása, amit csak fokoz még az, hogy a szerző sem él már. Mindazonáltal nem ártott Volna óvatosan hozzányúlni Béládi Miklós szövegéhez, amelyet ő már láthatóan nem tudott átfésülni, s az alkalomhoz illően átdolgozni. Ha másként nem, életrajzi vázlattal és műjegyzékkel célszerű lett volna eligazítani főként azokat az olvasókat, akiknek feltehetően nincs alapos ismeretanyaguk Illyés Gyuláról. E végül is mellékes hiányosság ellenére, aki kézbe veszi ezt a művet, rengeteget megtudhat belőle Illyés Gyuláról. Béládi pontosan tudja, hogy mi az, amiről feltétlenül szólani kell, mi az, amit hangsúlyozni szükséges. Az ő Ily- lyés Gyula-képe korszerű és legfőbb vonásaiban vitathatatlan. Illyésben a huszadik századiság egyik legkiemelkedőbb hazai képviselőjét látja, olyan alkotót tehát, aki modem, aki mindig a lényeges kérdésekről szólt, s éppen ezért soha nem válhat korszerűtlenné. Leglényegesebb írói sajátossága,' hogy az írói eszközök teljességének vérteze- tében sem volt, sem tudott „csak” író lenni. Hely és idő és alkat sajátosságai tették számára kötelezővé, hogy irodalmi műveivel s egyéb tevékenységével is fölvállaljon „irodalmon kívüli” feladatokat is. így, éppen így tudott egyszerre emberiségben es nemzetben, társadalomban es személyiségben is gondolkozni. így tudta egyszerre képviselni, a társadalmi haladást és a nemzeti jogokat. Béládi Miklós ezt a példa-erejű életművet és magatartást mutatja tel számunkra, szembenézésre kötelezve mindannyiunkat. V. G. FILMJEGYZET 'gr Alomszerelem A kellemesen pasztell árnyalatú angol film egy olyan életforma- és történetmodellt állít középpontjába, amilyet a kamaszodó felsőtagozatosok, gimnazisták egyetemista éveikre elképzelnek maguknak. A valódi egyetemisták, a főszereplőkkel azonos korú tizennyolc éven felüliek azonban egészen biztos, hogy már nem ilyen mozit néznek, ha a szórakozásnak ezt a fajtáját választják. A főszereplő Jenny, a romantikára vágyódó, nőiességét próbálgató, vonzó angol lány. Párizsban a Sorbonne hallgatójaként kezdi el „előre megfontoltan” keresni a szerelmet. A választott egy minden szempontból hozzáillő építészhallgató, akinek viszont nem erénye az udvarlás, és látszólag hem ismeri túlságosan jól a hódítás klasszikus sémáit sem. Az „álomszerelem” beteljesülésének pedig Jenny nagy árat szab: arra kéri a fiút, tanulja meg kedvéért a Rómeó és Júlia néhány sorát. Jean-Philippe nem akar belemenni a játékba, de aztán egy metróállomáson nyilvánosan elszavalja a rövid monológot. Ezek után még egy komoly gond ígérkezik, az áhított nászéjszaka színhelyének megválasztása. Végül is a lányba szintén szerelmes évfolyamtárs adja kölcsön otthonát, aki a ház előtti parkban tölti a hajnalt. Itt találkozik reggel Jennyvel, aki derűsen vág neki a hajnali Párizs utcáinak ... A történet ugyan önmagában kissé unalmas, tippelhetünk persze közben arra is, hogy a rendező valami általa elképzelt, néhai ártatlanságról, ifjúkorról szóló nosztalgiaébresztőnek (vagy nosztalgiapótléknek) szánta. Annyi azonban bizonyos, hogy kifejezett rokonszenwel, szeretettel veszi körül a fiatalokat. Ellentétpárjukként—némi iróniával—a környezet a mindenkori korlátolt, .Jószándékú”, az albérlőt „családtagnak tekintő” főbérlők képében jelenik meg. Árulás és megtorlás Még nem tekinthet vissza nagy múltra a kínai filmgyártásnak az a területe, amely a tradicionális kínai harcművészeteket mutatja be a filmvásznon. Az utóbbi másfél évben már a hazai mozikban is érzékelhető az a törekvés, amellyel a kínai filmgyártás be próbálja hozni a hongkongi filmekhez képest a lemaradását. A most látható produkció — a tavaly nyáron bemutatott Saolin templom szent köntöse című filmhez hasonlóan — sikerrel ötvözi a legjobb kalandfilmek látványosságát, a nemes eszmék hirdetését és a kulturális örökség népszerűsítését, a fordulatosságot illetően pedig még nyugat—európai társait is alaposan felülmúlja. A történet főszereplője elsősorban a kungfu, és csak másodsorban az „árulás és megtorlás”. A múlt század közepén játszódó események főszereplője az egykori Mennyei Birodalom orvul meggyilkolt királyi párjának kisfia, aki férfivá serdülve egymaga kísérli meg megtorolni népe és szülei halálát. Tíz esztendőn át készül a nagy tettre. Nagybátyjá, a kungfu legtekintélyesebb mestere készíti fel a nagy leszámolásra, s egyúttal arra is, hogy alkalomadtán ő állhasson az illegalitásba kényszerült tajping mozgalom élére. A maga műfajában mindenképpen a jelesebbek közé számító produkcióban ugyan ízlésünk szerint néha kissé túlságosan erőteljes adagolásban találhatók a szigorúan megkoreografált párviadalok és tömegjelenetek, de a szakértői gárda érzékelhetően gondosan ügyelt arra, hogy a látvány és a cselekmény egymással versengve kösse le — nemcsak a kungfut szerető — néző figyelmét. Károlyi Júlia Nem örökéletűek Nagyra vagyunk vele, hogy így meg úgy kitolódott az emberi átlagéletkor határa. Mutogatjuk matuzsálemeinket, akiket nem is anyakönyveztek még, ennek ellenére csak úgy kapásból, kivonat nélkül megélték azt a százhúsz—száznegyven esztendőt. Nemrég értekeztünk erről lapunkban is, megemlítettük, hogy egyik atyus azért, mert nem szerette a bort, a másik, mert a vizet mosdáskor is utálta. Hivatkozhattunk volna tudósokra, akik bizonygatták: ha mindenki úgy. él majd, ahogyan ők tanácsolják — tehát tartózkodik a nőtől, cigarettától, szesztől, továbbá szereti a csinibabákat, megissza a maga napi félliterjét, s fogfájás ellen is bagót rág —, akár háromszáz esztendőre is ki lehet tolni az emberi élet tartamát. No, mindez szép, de gyenge próbálkozás ahhoz képest, amire a baktériumok képesek. Mert az aztán elképesztő! A kairói egyetem mikrobiológusa, Donald, Johnston a Luxor-i Amon-templom falán 3400 éves élő baktériumokat talált. Eszerint baktérium-őkegyelméék a fáraók idején élték viruló ifjúságukat s ki tudja, nem javakorabeliek-e most? Esküszik rá a professzor, hogy parányi ős-kortársaink még a templomépítés idején kerültek a falakra. Meglehet. El tudjuk képzelni, hogy az akkori kőművesek még maszatos praclival rakták a köveket. Minthogy nem ez az első ilyen felfedezés — hiszen 1962-ben ugyanebben a körzetben ezeréves élő baktériumokat találtak —, itt lenne nekünk sok keresnivalónk a hosszú élet titkának kutatásában. Mert ha a tudósok megtalálják a vallatás módját, igen sokat tanulhatunk a luxori baktériumokról, amelyek végeredményben egyenes adásban 'nézték végig Az ember tragédiáját. Lehetséges, hogy még az Úr hangját is hallották, hiszen ki tudja, hány évesek voltak az Amon-templom építésekor. Hallották a fáraók rabszolgáinak jajgatását, a korbácsok csapkodását, eljutott fülükbe Napóleon puskáinak füttyögése, s egy- egy turista rádiójából értesültek már az atombomba rombolásáról is. Mikor meg az EAK—Izrael konfliktus detonációinak szele érte őket, majd az azóta is egyre kuszáltabb közel-keleti helyzet bombarobbanásos légkörében rendezkednek be minél kényelmesebb túlélésre, bizonyára nyugtalanul csóválják mikro- fejüket: „Hát ezeknek a nagy mulya ember-lényeknek még most se nőtt be a fejük lágya?!” S elmeditálnak a jó öreg baktériumok azon, hogy sehogyse tudják megérteni az embert: mióta kutatja a hosszú élet titkát, s mind ez eddig nem jött rá, hogy addig alig-alig jut előbbre, míg egymást pusztítja, mielőtt a titkot felfedezhetné. Persze, nem a baktériumok bölcsességéből merítve tud változtatni az ember a történelem menetén. Hiszen eddig is az élősdiek miatt fordult az ember történelme egyik tragédiából a másikba. \ A marxista-materialista történelem- szemlélet adta kezünkbe a megoldás tudományos kulcsát: az élősdiséget kell egyszer s mindenkorra megszüntetni, hogy végképp felszabaduljon az ember ... Az élősdiséget, amely éppoly hosszú ideje él, mint azok a 3400 esztendős baktériumok az Amon-templom falán. Már-már reménytelennek, illetve kilátástalannak vélné az ember, hogy valaha is sikerül megszabadulni az élösdi- ségtől. Hiszen nap mint nap tapasztaljuk, milyen szoros hálóba fogja szövetségük a Földet. Őket látjuk Monte Carlo kaszinóiban éppúgy, mint a Hawaii szigetek napsütötte homokján. Mindenütt otthon érzik magukat, természetesnek veszik, hogy nekik jár a luxusélet, a nők, himringyók, bárok, pálmalegye- zős nyugágyak, elegancia, pénz. Méregdrága hotelokban tengetik napjaikat, diplomáciai tevékenységnek álcázzák küldetésüket, ami lehet titkos üzlet fegyverszállításokra, alku iráni ügyfelekkel kábítószer-bizniszről, avagy busás hasznot hozó puccs megszervezéséről ... S mindezek nagy poliiikai lecsapódása — úgy lehet fontos világpolitikai esemény. Egy IRAN gét, avagy pénzjuttatás nicaraguai kontráknak. Az eszközök mindig dörzsölt élősködő zsenik. Akik a kulisszák mögött, közönséges emberek előtt láthatatlanul végzik dolgukat. De vajon megbízóik, az elegáns politikusok nem élősködők? Alapos kitérő után kanyarodjunk < v. fc vissza a baktériumokhoz. Hajlot- tunk arra, hogy szerepüket mintegy iirii, ni fogva és mindörökké tartó átoknak fogjuk fel. De íme, kaliforniai geológusok könnyitenek helyzetünkön. Ausztráliában 3,5 milliárd évvel ezelőtt élt baktériumok kövületére találtak. Ebből arra következtetnek, hogy a földi élet jóval korábban alakult ki, mint azt eddig feltételezték. Számunkra pedig nemcsak ez a bizonyosság, hanem mindenekelőtt az, hogy ezek a baktériumok nem élnek örökké. Hogy egyszer mégis kövület lesz belőlük. Tóth István GYERMEKÉVEK - GYERMEKÉLET Táborozni jó! Ezekben a hetekben huszonöt megyénkbeli úttörőcsapat tagjai kerekednek fel, s indulnak el többnyire gyalogosan vándortáborozásra, hogy megismerkedjenek hazank egy-egy tájegységének szépségeivel, nevezetessegeivel. Öt kecskeméti csapat tagjai Aggtelek környékén járják végig a KIMSZ-esek hajdani útját. Az őrséget a kiskunfé- legyháziak, a Bükk-hegységet a kiskunmajsaiak és a kiskőrösiek, a Szalajka völgyét a bátyai, az Ormánságot a tiszakécs- kei, a Gerecsét a bajai és a kalocsai pajtások keresik fel, a Cserhát kék-túráját a kiskunhalasiak jáiják végig. Sok gyermekcsoportot fogadnak a váltótáborok is. A kiskunhalasi körzetből egyebek között Királdra mennek a gyerekek. A Szüts József Általános Iskola úttörői itt fogadják a Jugoszláviából érkező huszonhét pajtást. E területről sokan Sikondán, Kunfehértón, Balatonakaliban táboroznak majd. Kalocsa, Fájsz, Homokmégy, Apostag, Szakmár, Du- napataj, Hajós és Dusnok úttörői Óbányán adják át egymásnak a sátrakat. # Kerékpártúrázó gyerekek Kunszentmiklóson. A kecskeméti gyerekek a napokban indultak el új váltótáborukba Parádfürdőre, ahol kilencnapos turnusokban váltják egymást, augusztus 20-áig. A környékbeli községek úttörőit a bükkszéki tábor fogadja, de sokan felkeresik a Zirc —Kardosréten kialakított táborhelyet is. Ugyancsak kilencnapos táborozáson vesznék részt a ba- jaiak a balatonberényi és a káptalanfüredi táborhelyeken. Több mint ezren mennek Kemencére a kiskunfélegyházi körzetből. A szakmán úttörők Csehszlovákiába, Velke Pavloviéba mennek, s ugyancsak külföldi cseretáborba készülnek a kalocsai I. számú Általános Iskola pajtásai is, az iskola egy másik csoportja pedig az egri várkastélyban táborozik majd. Hangulatosnak ígérkezik a hajósi kisdobosok közeli, füijesi táborozása. Örömmel állapíthatjuk meg: ezen a nyáron sem lesz hazánknak olyan hegyvidéke, folyója, tópartja, jelentősebb városa, melyet a megye kisdobosai, úttörői közül valaki ne látna. I i TÖRŐ ISTVÁN: Kereső vers Mit süttök? mit süttök? nagy dobosi sült tököt, az a fránya bécsi fehér, az .a hízott nagy kövér, elszökött. Hol a meggy? hol a meggy? Fehérváron elveszett, .. elutazunk, elmegyünk, kell nekünk az üvegszemű pándi meggy! Hol a dinnye? hol a dinnye? menjünk érte el Hevesbe, oda, messzi Csányra, lépést szaporázva, s eszünk uzsonnára. Ifjú sakktehetség A Szovjetunióban minden évben hagyományosan megrendezésre kerülő ifjúsági sakkbajnokságon idén új tehetség mutatkozott be, Gat a Kamszkij. Mindenki a tizenhat—tizenhét évesek között kereste a leendő győztest, nem számítva a szenzációs eredményre, a tizenkét éves leningrádi kisfiú győzelmére. Azok a sakknagymesterek, akik jelen voltak a versenyen, hazatérve, nagy lelkesedéssel beszéltek a váratlan sikerről. Szerintük ilyen fiatalon még Garri Kaszparov és Anatolij Karpov sem játszott ennyire erősen, mint most ez a leningrádi fiú. Egyébként Gata Kamszkij kinézetre is gyerek még. Verseny közben még le sem ért a lába a székről. De arca korát meghazudtolóan komoly. Nemcsak a sakkban ért el korán ilyen kiváló eredményt. Szülei szerint két éves volt, amikor megtanult olvasni, hatévesen pedig meglehetősen bonyolult zenedarabokat játszott pianinón. Iskolai tanulmányait mindjárt a harmadik osztállyal kezdhette. Idén már a hetedik osztályt fejezi be. Gata édesapjával él, aki spártai szellemben neveli gyermekét, de nagy-nagy szeretettel. Szigorúan megköveteli a feladatok maradéktalan teljesítését, ugyanakkor a kisfiú testi fejlődését is nagy gonddal kíséri figyelemmel. Gata rendszeresen részt vesz a versenyeken, sokat gyakorol, hiszen az elmélet mellett a legfontosabb, hogy állandóan edzésben legyen. Kamszkij felnőtt versenyeken is részt vesz, igen kiváló eredménnyel. (APN—KS) • Gata Kamszkij a Szovjetunió 12 éves ifjúsági bajnoka társai közt. összeállította: Sehneci Katalin HALLOTTAD MÁR? Szelíd információk vadállatokról A tudósokat régóta foglalkoztatja a cápák gyorsaságának a titka. Miután elektromikroszkóp segítségével megvizsgáltak egy cápa bőrét, megállapították, hogy azt rendkívül finom barázdák borítják. Elgondolkoztak: talán éppen ennek köszönhetik a cápák a gyorsaságukat. A kísérletek ezt megerősítették. Lehetséges, hogy ezután a repülőgépes hajóépítésnél hasonló finom barázdákat vájnak a borító lemezekre? * Burma egyik falujában már 36 éve működik az úgynevezett bivalyposta. Hetenként kétszer, szerdán és pénteken összeszedik a csomagokat, a leveleket és az ajánlott küldeményeket. Majd elövezetik az erre a célra betanított bivalyt, és a nyakába akasztják a küldeményeket tartalmazó zsákot. A bivaly két óra alatt önállóan elmegy a szomszédfaluba, és megáll a posta előtt. Miután a zsákba belerakták az ellenkező irányba szóló küldeményeket, a posta-alkalmazott megveregeti a bivaly hátát, és útjára bocsájtja. * A Mekong folyó deltáján élő vietnami parasztok ugyanolyan háziállatként tartják a piton kígyót, mint mások a tehenet vagy a disznót. Nagy dróthálós ketrecet készítenek számukra, ahol ugyanolyan gyorsan növekednek, mint természetes környezetben. A nőstény évente egyszer tojásokat rak, amelyekből 55 nap elteltével elöbújnak az ivadékok. Egy éves koruk után értékesíteni lehet őket. Nagyon keresett cikk a piton bőre. Húsát, zsírját és csontjait gyógyszerekké dolgozzák fel, amelyek az öregkori gyengeség, a reuma, a bőrbetegségek és az égési sebek gyógykezelésére alkalmasak. * A kenguru Ausztrália ösállata. Ezért került rá az ország címerére is. Sokféle fajtája van. Nagyságuk a 30 centiméterestől a kétméteresig terjed. Számuk változó: 16 millió és a 100 millió között lehetséges. Régen rengeteget elpusztítottak közülük az emberek. Ma már törvény szabályozza vadászatukat. A kenguru bőréből cipőfelsőrészt és kézitáskát készítenek. Húsát az NSZK-ban, Svédországban és Japánban nagyon kedvelik, azért mert ízletes, és kevés- benne a zsír. Az éttermekben a feltálalt kenguruhúst jumping steaknak, azaz: ugró szeletnek nevezik. F. J.
