Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

1987. július 14. • PETŐFI NEPE • 5 KULCS A PIACHOZ: Fejlesztés — korszerű termék — ösztönzés Versenyben van az afapigmeiit Magyarországon jó harminc évvel ezelőtt kezdték az aluminiumpigment festékek előállítását. A gyártási eljárást az alumínium fóliahengermü hulladék­anyagának hasznosításán dolgozták ki. Hazánkban ma is ezen a világon elsőként alkalmazott technológián alapszik a fémes-metallizált hatású zo­máncfestékek gyártása. A Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregysé­ge mint egyedüli hazai gyártó, terméke­inek 75 százalékát a tőkés piacokon értékesíti. Ott, ahol a konkurens nyu­gati cégek azóta már korszerűbb tech­nológiával készült és kiváló minőségű termékekkel jelentkeznek. Felismerve a helyzetet, a piac meg­tartása érdekében a kecskemétiek is tel­jes technológiai rekonstrukciót hatá­roztak el. Az alumíniumpigmentek gyártásának hazai fejlesztése megőrzi az eredeti magyar technológiát, amely­nek jelentőségét időközben a külföld is felismerte. A teljes rekonstrukció 1988- ban befejeződik és 18 millió forintba kerül. Az idén 4,4 millió forintot költe­nek a műszaki problémákat feltáró vizsgálatokra és a kísérleti gyártásra. Ennek eredményeként az év végéig már 50 tonna, magasabb minőségi követel­ményeknek megfelelő metálfestéket ex­portálnak a nyugati országokba. Az idén összességében 5 ezer 400 tonna tőkés export kiszállítására vállalkoz­tak, amelynek időarányos részét teljesí­tették. Termékeik eljutnak az Amerikai Egyesült Államokba, valamint Nyu- gat-Európa és a Közel-Kelet számos országába. Piaci jelenlétüket az évente megrendezett festék- és pigmentkiállí­tásokon való részvétellel — ebben az évben Dallasban és Londonban — is erősítik. A jó minőségről tanúskodik, hogy több külföldi cég licenc eladásá­val partnerévé fogadta a kecskeméti gyáregységet. Az amerikaiakkal példá­ul a tetőszigetelő festékrendszerek to­vábbfejlesztésén, a kötőanyagok kör­nyezetre és egészségre káros hatásainak a kiszűrésén dolgoznak közösen. Az elvárható minőségnek megfelelni any- nyit jelent, mint az átlagos világszínvo­nalat elérni. A licencek továbbfejleszté­sében jelentős szerepe van a töbh évti­zedes hazai tapasztalatnak. A kecske­méti gyáregység a többi között felada­tának tekinti a belföldi gázbetongyár­tás gázfejlesztő adalékának előállítá­sát, amit a nyugatnémet Hebel cég technológiájára alapozva végez. A bánhidai erőművi pernyére, mint alapanyagra épülő gázbetongyár alu- pigmentekkel történő kiszolgálását pe­dig a svéd Ytang gyártási eljárás hono­sításával oldják meg. Az Alumíniumipari Fizikai Kutató Intézettel közösen végrehajtott fejlesz­tés eredménye lesz a reaktív hatású rozsdamentesítő alapozó és fedőfesték előállítása, amelynek pigmenttartalma kizárólag hazai alapanyagokból ké­szül. A rekonstrukciót kiterjesztik egy másik termék, a nyomdai mélynyomó hengerek gyártására is. Itt a jelenlegi maratási eljárást az elektronikusan ve­zérelt vésési technológia váltja majd fel, amely kétszeres kapacitásnövekedést eredményez. A napokban megtartott munkásgyű­lésen a vállalat vezetősége bejelentette, hogy a Kőbányai Könnyűfémmű kecs­keméti gyáregysége elnyerte a bérprefe- rencia-pályázatot. Ez annyit jelent, hogy a többletmunkát ezentúl nemcsak műszakpótlékokkal, hanem a teljesít­ményekkel arányos többletbér kifizeté­sével is elismerhetik. Az időben végre­hajtott termékváltás és az ösztönző bé­rezési lehetőségek garanciát nyújtanak a versenyben maradáshoz — mondotta Dánffy László gyáregységvezető. Kisvágó Árpád MEGKÉRDEZTÜK a MALÉV OSZTÁLYVEZETŐJÉT: Olcsó vagy drága a légi szállítás? A Malév . Air Cargo, azaz a Malév árufuvarozási osztálya a Ferihegyi re­pülőtér 1-es terminálján található, köz­vetlenül a régi fogadóépület tőszom­szédságában. S bár a légi áruszállítás fontos tevékenysége a magyar légitár­saságnak, mégis a legtöbb ember szinte semmit sem tud róla. De miért is fontos a légi fuvarozás, ez az olcsónak egyáltalán nem nevezhe­tő szállítási forma? Erről beszélgetünk Sallai Istvánnal, a Malév Air Cargo vezetőjével. 3—4 nap alatt Miközben az osztályvezető irodájá­ban azt magyarázza, hogy a légi fuva­rozás előnyeit három szóval lehet legin­kább érzékeltetni — gyorsaság, pon­tosság, megbízhatóság—a cargo-bázi- son a megszokott mindennapi munka folyik. Gépkocsik sokasága parkol az épület előtt arra várva, hogy átvegyék a rajta szállított árut, vagy éppen azért, hogy megrakva az aznap érkezett kül­deménnyel, elvigye azt reúdeltetési he­lyére. A vámhivatalban is szabályszerűen kezelik az indulásra váró, illetve a kü­lönböző járatokkal érkezett csomago­kat. Benn a raktárban pedig szakértő kezek szortírozzák, csomagolják a kü­lönféle küldeményeket, amelyek között primőr zöldség és Indiából származó ruha, valamint gyorsan bomló radio­aktív izotóp éppen úgy előfordul, mint életmentő gyógyszer vagy naposcsibe. Sallai István adatokat sorol tevé­kenységükről. így megtudjuk, hogy ta­valy csaknem 30 ezer tonna árut raktak fel légi fuvarozásra Ferihegyen, s ebből több mint 15 ezer tonnát a Malév gépei vittek külföldre. Amíg fél évtizeddel ezelőtt az áru feladásától annak átvéte­léig akár két-három hét is eltelt, addig mára ez az idő 3—4 napra csökkent. A fuvaroztatók jobb kiszolgálása érde­kében pedig a Malév öt éve a kis légi- társaságok közül elsőként csatlakozott a nemzetközi úgynevezett Carmen- cargo számítógépes rendszerhez, amely a légi küldemények kezelését teszi gyor­sabbá, pontosabbá. „Ha értékes — kifizetődő” — A magyar vállalatok miért kül­dik repülőgéppel az árut? — Ennek két fő oka lehet. Az egyik: a szóban forgó küldeményt — valami­lyen okból — csak késve indíthatták útnak, ezért a szállítás idején igyekez­nek a késést behozni. A másik esetben az adott árut eleve légi úton kívánják eljuttatni a megrendelőhöz, mivel a küldemény tulajdonságai, például romlékonysága, ezt teszik indokolttá. — Kik és milyen feltételekkel ve­hetik igénybe a Malév Air Cargo szolgáltatásait? .— Szállít tatóink köre nagyon széles, ugyanis — megfelelő engedélyek birto­kában — bárki feladhat légi külde­ményt járatainkra, legyen az magán- személy vagy vállalat. S hogy mi min­dent lehet repülőgéppel szállítani? Tu­lajdonképpen szinte mindenféle ex­port- és importárut, ha az megfelel a repülésbiztonsági előírásnak, és van rá behozatali, illetve kiviteli engedély. A vállalati fuvarozást talán egyetlen dolog korlátozhatja, nevezetesen: a légi szállítás nem olcsó. Ezért a megbízóink többnyire csak értékesebb küldemé­nyeket fuvaroztatnak velünk, mert így kifizetődő számukra. Bérelt gépek Végül a beszélgetés végén a gondók­ról is szó esik. Ezek közül talán a legin­kább égető, hogy az áruszállító légi flottát hamarosan egytől egyig ki kell szuperálni, mivel a négy IL—18-as már kiöregedett. Ezért a Malév áruszállítási tevékenységét átmenetileg bérelt repü­lőgépekkel igyekszik megoldani, hogy ne szoruljon ki a piacról, azonban a végleges megoldásról még nem döntöt­tek. Ezenkívül az itt dolgozóknak — ez mintegy kétszáz ember — az ugyan­csak nehézséget jelent a munkájuk el­végzésében, hogy a 2-es terminálon, azaz Ferihegy—2-n — pénzügyi okok miatt—nem épült Cargó-raktár. Ezért az áruk zömét az 1-es terminálról utaz­tatni kell a hat kilométerre lévő 2-es terminálra a vállalat gépeihez. Ám a nehézségek ellenére az itt dolgozók minden igyekezetükkel azon vannak, hogy megrendelőik semmit se érzékel­jenek belső gondjaikból. Sőt, arra tö­rekszenek, hogy szolgáltatásaik színvo­nalát állandóan javítsák. Ezért folya­matosan figyelemmel kísérik a piac igé­nyeinek változását, — ennek szellemé­ben nyitottak a közelmúltban irodát Budapesten, a belvárosban —, és igye­keznek hozzájuk a legjobban alkalmaz­kodni. Cs. Á.. Bérek és adóreform Most azon gondolkodnak a szakemberek, hojgy az adóreform esetleges elhatározásával és bevezetésével megszüntethető-e a létezése óta oly sok vitát kiváltó, az altalános szabályozó rendszertől lényegében elkü­lönített keresetszabályozás? Vannak olyan elképzelések — sokan és hevesen vitatják —, hogy esetleg bevezethető a munkáltatók és a munkavállalók közős megállapodásán alapuló keresetszabályozás. Ez esetben az egyik nagy kérdés, hogy kik képviselnék a munkáltatokat? Az ágazati minisztériumok? Ez aligha megy, lévén, hogy az ál­lamigazgatás nem léphet fel afféle érdekképviseleti­szervezetként. A Kereskedelmi Kamara szakmai ta­gozatai? Ez már járhatóbb útnak látszik, ám ehhez lényegesen át kell alakulnia a kamarai szervezetnek. És a legnagyobb gond, hogy vannak-e olyan, intéz­ményesen is manifesztálódott érdekkülönbségek a munkáltatók és a munkavállalókat képviselő szak- szervezetek között, hogy ezek alapján valóságos alku­pozícióban egyezkedjenek a mindenkori béremelések mértékéről. És hogy nem fenyeget-e a veszélye annak, hogy minden ágazat, s lényegében minden munka­hely nagyjából azonos béremelésért harcolna, nem tűrve el az átlagosnál alacsonyabb, de az átlagosnál lényegesen magasabb mértéket sem. Ez esetben a megegyezésen alapuló szabályozás a már eddig is rendkívül káros nivelláció konzerválásához, megme­revedéséhez vezetne. Megegyezéssel? A megegyezéses szabályozás támogatói viszont meggyőződéssel hangsúlyozzák, hogy a javasolt mód­szer már csak azért is megvalósítható, mert minden eddigi bérszabályozási konstrukció lényegében cső­döt mondott. Vagy azért mert alkalmatlannak bizo­nyulta teljesítménynövelés érdemleges ösztönzésére; vagy azért, mert nem szolgálta az emberi munkával való takarékos, racionális gazdálkodást; vagy azért, mert nem tartotta kellőképpen erős kézbén a vásárló­erő-kiáramlást; vagy éppenséggel azért, mert egyik feladatának sem felélt meg. (Nagyjából — egyes véle­mények szerint — itt tartunk most a jelenleg érvényes keresetszabályozással.) Most nincs hely annak boncolgatásával foglalkoz­ni, hogy a mindenkori keresetszabályozástol olyan funkciók ellátását várták el, amelyekre e szabályozási metódus minden formájában eleve alkalmatlan. Leg­alábbis abban a jövedelemelvonási, árszabályozási es támogatási környezetben, amelyben működnie kellett és kell. Arról sem érdemes hosszasan meditálni, hogy minden bérszabályozási rendszerrel kapcsolatban ele­mentáris erejű türelmetlenség nyilvánult meg, mihelyt kiderült, hogy valami hiba van, hogy éppen az aktuá­lis szabályozás nem hozza, de azonnyomban, a várt ösztönzési és legfőképpen a vásárlóerő-korlátozási eredményeket. S ez a türelmetlenség rendre tapasztal­ható volt akkor is, amikor a keresetszabályozás elvi alapjait ásták alá a szinte számolatlanul osztogatott — mert a legkülönbözőbb informális csatornákon keresztül kiharcolt — állami, központi bérpreferen­ciák. Marad a központi De vissza az alapkérdéshez: milyen szabályozási rendszer várható a közeljövőben, az adóreform után? Aligha kétséges, hogy nálunk a személyi jövedelem- adó bevezetésével sem szüntethető meg valamiféle központi keresetszabályozás. Azokban az országok­ban, ahol ezt mellőzik, nem azért mellőzhetik, mert adózási rendszerük része a személyi jövedelemadó, hanem azért, mert olyan piaci viszonyok között gaz­dálkodnak, hogy maga a környezet gátolja, sőt teszi lehetetlenné a teljesítményfedezet nélküli bérkiáram­lást. Mi pedig, fajdalom, ettől messze vagyunk. Az is nyilvánvaló, hogy a mai rendszer már csak technikailag sem tartható fenn, éppen az adózási rendszer változása miatt. Akkor mi lesz, mi legyen? Felmerült a javaslat, hogy mindenképpen meg kell szüntetni a teljesítményhez kötött szabályozást, és át kell térni a lehető legegyszerűbb központi bérszabá­lyozásra, egyszersmind a nyereségrészesedésnek sok­kal nagyobb ösztönző szerepet kell adni, éppen a munkateljesítmények növelése érdekében. Igen ám, csakhogy a nyereség, mint mérce, rendkívül megbíz­hatatlan. Néhány durvább, vagy akár finomabb ár­emelési akció, s máris megugrik a nyereség — a telje­sítmények növekedése nélkül. S egyelőre aligha lat­szik elkerülhetőnek, hogy a vállalatok a nyereségnö­velés e roppant egyszerű módszerét mellőzzék. Kö­vetkezésképpen a nyereségből való nagyobb arányú és differenciáltabb részesedés sem lehet—ilyen körül­mények között — a teljesítmény növelésének rugója. Egy másik elképzelés szerint a mindenkori névleges bérnövekedésnek csak egy része függjön a teljesítmé­nyektől, másik részét pedig teljesítmény-feltételektől függetlenül is kifizethessék a vállalatok. Ezzel kapcso­latban „csak” az a kérdés, hogy ha egyszer túlságosan is alacsony a népgazdasági terv által megszabott bér­emelési lehetőség, akkor mi értelme van központilag is meghatározni, meg teljesítménykövetelményekhez is kötni a béremelést? Sokszor bebizonyosodott, hogy kevés pénzből teljesítményarányosan differenciáim — különösen a szűnni nem akaró inflációs körülmé­nyek közepette — lehetetlenség. A gyökeres változásig Mindezek végiggondolása után alighanem mégis­csak járható útnak látszik — nem a közeljövőben, csakis távlatilag — az érdekegyeztetésen alapuló bér- szabályozás, akkor, ha ennek pontosan kidolgozott, kiérlelt mechanizmusa körvonalazódna és megfogal­mazódna. És addig? Nos addig — tekintettel arra, hogy a közelebbi jövőben, s értendő ez alatt a követ­kező néhány év — gazdaságunk nagyon szerény telje­sítőképességét is figyelembe véve aligha képzelhető el más szabályozási módszer, mint hogy azt a kevéske pénzt, ami a bérek emelésére fordítható, központilag osszák el, s valamiképpen megpróbálkozzanak a nye­reségrészesedés ösztönző erejének növelésével. Nem a leglátványosabb és főleg nem a leghasznosabb meg­oldás; úgy is mondhatnánk, hogy kényszer-szabályo­zás lenne ez, mindaddig, amíg a gazdálkodási feltéte­lek, no és persze saját munkánk eredményei nem változnak, nem javulnak — de gyökeresen. Vértes Csaba Különleges tulajdonságú szuperanyagok Világszerte mind nagyobb az igény a hőtúró és szuperkemény szerkezeti anyagok iránt. Az iparilag Lepett orszá­gokban egyre újabb eljárásokat dolgoz­nak ki ezek előállítására. Szovjet kuta­tók például egy olyan gyártási módszert fejlesztettek ki — a rövidítve SVS-nek nevezett eljárást—, amellyel szinte má­sodpercek alatt lehet létrehozni böáűó és szuperkemény ötvözeteket elsődleges ki­indulási anyagból. Az SVS lényege egy gázok nélküli égési reakció, mely külső hőforrás nélkül megy végbe, kizárólag a kiindulási anyagok belső energiája ré­vén. Az egyik elem „elégetése ” egy má­sik jelenlétében értékes vegyületeket, öt­vözeteket hoz létre: fémek és nem fémek kombinációit, tisztán nem fémes vegyü­leteket A gyorsan mozgó, 2000—4000 Celsius-fok hőmérsékletű SVS-bullám indítja be a folyamatot, a hőmérséklet tovább emelkedik, az exotermális folya­matból merítve energiáját, óriási hő­mennyiség felszabadításával. E módon nagyon kemény szerszámacélokat tud­nak előállítani, keményfémeket szinte másodpercek alatt. Sőt bőálló anyago­kat készíthetnek így, különleges kemen­cék, külön hőforrások, nagy nyomás vagy speciális katalizátorok alkalmazá­sa nélkül. Nyugatnémet szakemberek a rendkí­vüli tisztaságú fémek és fémvegyületek minél tökéletesebb és olcsóbb gyártás­technológiájának kialakításán fáradoz­nak, nem is eredménytelenül. Angol ku­tatóknak viszont olyan hótűrő szuperöt­vözetet sikerült kialakítaniuk, amelynek felhasználásával nagyobb hőmérsékle­ten, következésképpen jobb hatásfokkal működhetnek a sugárhajtású repülőgé­pek gázturbinái. Képünkön ez utóbbiról — pásztázó elektronmikroszkóppal — készült kilencezerszeres nagyítású felvételt lát­hatunk. Jól kivehető, bogy a nikkel ala­pú szuperötvözet mébsejtszerkezetébe miként épülnek be a nióbiumkarbid ru­dacskák. (ES) Pályázati felhívás! A KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET FŐKÖNYVELŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE A főkönyvelő a gazdasági igazgató felügyelete alatt dolgozik . Fel­adata: a vállalat számvitelének és pénzügyeinek irányítása, szervezé­se, ellenőrzése. Pályázhat az, aki — közgazdaságtudományi egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettséggel, — középfokú politikai végzettséggel, — 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik. Besorolás: az 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet alapján „A” kategó­riájú vállalati előírás szerint A PÁLYÁZATHOZ MELLÉKELNI KELL: — kézzel írott önéletrajzot, amely tartalmazza a pályázó eddigi szakmai, vezetői tevékenységét, életútját, a munkakörrel kap­csolatos személyes feltételeit. — iskolai végzettséget, politikai iskolai végzettséget tanúsító oki­ratok hiteles másolatát — 3 hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyít­ványt — kitöltött „Személyi Adatlap”-ot. A pályázatot 1987. július 31-éig kell beküldeni a Kecskeméti Baromfi­feldolgozó Vállalat személyzeti és oktatási osztályára Lődör Ferenc - né osztályvezető cbnére, aki egyben általános felvilágosítást ad a 29- 833/101. sz. telefonon. Szakmai felvilágosítást ad: Gulyás Gyula gazdasági igazgató, tele­fon: 22-010. 1665 \ • WtrftT»- ntás metalii- flzátt pasztát készít a fibrá- I dós sfkszitén. §• Németi Fe- ' rencné a me- tá If estékek tükröztíképes- üWW rizsgál­M-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents