Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

1987. július 14. • PETŐFI NÉPE • 3 HOGY TISZTA JÁRDÁN HALADHASSUNK! Védtelen közterületek Kecskeméten # „Illegális” szeméttelep — bekeritetlenfil — a műkerti vasúti átjáró­hoz közel. A budapest—szegedi útvonalon közlekedők és mások is naponta látják. Oton-dtfélen ágy „terem” a sze­mét, mint eső után a gomba. Ha tré­fás kedvemben lennék, úgy példá­lóznék — van, aki veti, és van, aki betakarítja. Hónapokon át érintetlenül hagyott szemétdomb keltett visszatetszést a Járókelókben a kecskeméti Luther- udvarban. Nemcsak azért, mert ke­rülgetni kellett, és bántotta az ember szemét, hanem mert senkinek sem fájt a feje miatta, habár fálhatott volna. Leginkább az ott dolgozó ta­tarozókéi A helyzet azóta változott. Homokot raktak a törmelék helyére, alkalmazkodva ahhoz a rossz szokás­hoz. hogy ma már mindenki az ut­cáról építkezik vagy tataroz. Az is, akinek udvara van, azaz kímélhetné a közterületet. Kévésén kímélik — .láttam a minap Is a Centrum Áruház előtt. A szemetelésről gy alapí­tottam ismereteimet. Nem kel­lett mást tennem, csak benézni az egyik pad alá, hegy észreve- gyem a marékszámra eldobott cseresznyemagot, csikket, fruttis- papírt, gyulaszálat, földimogyo­ró-héjat, jégik rémdobozit, papír- zsebtendőt és ropiszacskót. Ki­taposott, szélioiy t eperfagyiad és átázott újságlapck jelezték, hegy itt szsmtdlők jártak. Ta­lán nincs a közelben gyűjtőedény, amelybe beletelhették volna a magot, a mogyoróhéjat meg a fruittispapírt? Se van1. Több is. Csak oda kellett volna menni valame­lyikhez. A LEGYEK BÖLCSŐJE .Néhány .nap múlva ismét ..út« ba ejtettem a Centrum előtti sé­tányt. Akkor meg, aizt láttam, hegy á szemét'tartályck nyílá­sán már egy fagyilalttölcsér vagy egy iáingóspapír sem férne be, ainnyira teletömték azokat.- Va­laki megszabadíthatná terhűk­től' az edényeket. A közeli üzle­tekben dolgozók lehetnének annyira gazdái a vásárlók és a járókelők használta keskeny tartályoknak, hogy amikor a közterületi takarítók nem ér­nek ide idejében, tudnák, hogy ilyen esetben mi a legtermésze­tesebb. Nem először tesszük, hogy emlékeztetünk arra a tanácsren­deletre, amely szerint a vendég­látó- és egyéb forg al mazóhe- lyek tulajdonosai árusítási idő­ben kötelesek az üzletek mellett tevő járdát — az úttestig —tisz­tán .tartani. Nem kapott felmen­tést ez alól az Utasellátó Válla­lat autóbuszé ü.omási büféje sem. Ablaka alatt nemrég méjgis egy­mást érték az étel- és papírhul­ladékokkal megrakott karton­dobozok. Nyáron, amikor a legyek böl­csője az így tárolt hulladék, óha­tatlan, hogy ne szúrjon szemet az embernek az efféle látvány. Miként az sem kerülheti el a figyelmet, milyen eltérő képet mutat a város más-más te rule- »telnek köztisztasága. A megye- székhely központjában és ahol a Városgazdasági Vállalat segítőkész partnerekre. talált a lakosság, az üzemek és az intéz­mények között, jó érzés égy-egy utcán vagy téren átmenni. A Kard utcáiban, például a lakók építettek parkot. Több helyen az emberek lemennek a házaik közé a környéket kicsit nendbetenni. öttvenen szerződitek a vállalat­tal!, hogy a nyáron — ezer fo­rintéit — egyéniként 1000 négy­zetméter zöldterületet gondoz­ónak. Ám az utcán, hagyott épí­tési .törmelék, a város határá­ban, 10 helyre engedély nélküli' kihordott szemét és az a tény, hogy a nagy forgalmú piaccsar- nck körül egyetlen- utcai szeme- tesiedéiny sincsen, arra enged kö­vetkeztetni: Kecskéméit ma még kevésbé felkészült környezeté­nek védelmévé. AMIKOR MEGSZÓLAL A TELEFON... Mihelyt a Városgazdasági VáJ- talátnál Pólyák Péter igazgató- vall odáig jutunk a beszélgetés­ben, hegy míg tíz éve 75, tavaly már 165 ezer köbméter háztartá­si szemetet számítottak a Mátkái üti tárolóba, s hogy a hulladé­kok súlya hiába- kisebb, térfoga­tuk tízszer nagyobb az egy évti­zeddel ezelőttinél, cseng a tele­fon. A vezető fölveszi a kagylót ■és visszakérdez: • Lenin téri pillanatkép, avagy: egyesek minek nézik a közterü­letet? — Három kantén er csordultig van? S tegnap sem lettek ki­ürítve? Köszönöm a bejelen­tést, máris intézkedem. A Tóth László sétány mellett -menjen a kocsi? Jó, rendben. Pólyák Péter munkanapjain gyakoriak az ilyen és hasonló telefonbeszélgetések. A fejlődő város feszítő gondja a közterü­letek tisztán tartása- és a szemét tárolása.. Az a csokispap ír és pa­pír zsebkendő, amit egy-egy kis­gyermek- dob el reüf utcám a ma­ma vagy papa közömbös) pillan­tásától kísérve, eltörpül a nagy­bani szemlélők kőrnyezatszeny- nyazsse mellett. Egyes vállalatok, anélkül, hogy jeleznék a Városgazdasági Válla­latnak, otthagyják az építésű tör­meléket, ahol éppen dolgoznak. A Luther-udvari példa tehát ko­rántsem véletlenszerű. Mások semmibe veszik a tilalmat, nem a Matkói úti telepre, hanem va­lamelyik, közelükbe eső zöldte­rületre és vasúti .töltés mellé viszik háztartási hulladékaikat. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a Matkói úti telepen akár­ki díjmentesen lerakhatja a szemetet, vagy a vállalat Thö­köly úti üzemében (.telefon1: 21- 911) kérhet szállítást. Ilyen mó­don néni rontaná' a városképeit, nem szennyezné közterületein­ket évente 2500 köbméter háztar­tási hulladék, amelynek össze­gyűjtéséért negyedmillió forin­tot fizet a szolgáltató vállalat. Lépni kell a város köztiszta­ságáért. De hogyan? A HUSZONNEGYEDIK ÓRA Pólyák Péter, számiba véve erőforrásaikat, azt mondja: — Egy éiv állatit 4,5 millió fo­rintért vásároltunk új gépeket. Tizenöt úttisztító munkással 3 IPA-seprőgéppel és 4 locsol óau­tóval 1 millió négyzetméter — burkolattal fedett — közterüle­ten takarítunk. Ezenkívül 30 ezer család háztartási hulladékált hoz­zuk el hetente egyszer vagy több­ször. Katonatelepnek egy újabb részét éppen1 július 1-jén kapcsol­tuk he a szemétszállításba. Ad­dig azonban, amíg a munkaerő élénkebb mozgásával nem hír dunk enyhíteni a- jelenlegi 40 százalékos létszámhiányon, és amíg nem épül meg az új he- tényegyházi hulladéktelep, csak összefogással — mindenkinek a segítségére és jóindulatára szá­mítva — javíthatunk a lakóhe­lyi köztisztaságon. A huszonnegyedik órában va­gyunk. Minden nap késedem az új hulladéktároló létrehozásában behozhatatlan hátránnyal sújtja a‘ megyeszékhely lakosságát. Lépni (cselekedni1) kell, hogy ne igy legyen. A tavaly vásárolt 300 és az idei 150 utcai szemetes- edény kevés ekkora városban, ennél többre van szükség. Jó lenne, ha nem csupán a Város­gazdasági Vállasait tekintené sa­ját ügyének Kecskemét köztisz­taságát. A lakók is megnézhet­nék Időnként: kinőtt-e a gaz a ház elé ültetett fa tövénél, van-e, aki meglocsalja a fát? Ez épp­oly fontos, mint, hogy az üzle­tek és a házak előtt — minden­hol —1 tiszta járdán haladhas­sunk! Kohl Antal I Vitatkozik a párttitkár : I Csepelen sebességet váltanak Több Sport­es BMX-ker ékpár ■Az év első felében, több mint 123 ezer kerékpárt készítettek a csepeli Ruhaipari, Gép- és Kerék­párgyártó Vállalatnál, jóval töb­bet a tervezettnél. A gyártmány- választék meglehetősen széles. Csepelen 18—20-féle kerékpár- alaptípust, s valamennyinek még 6—8 változatát -gyártják. A teljes termelésen belül azonban csak 10 —15 százalékot képviselnek a ma legkeresettebb biciklik, az öt- és tízsebességSs sportkerékpárok, a terepjáróguimikkal felszerelt di­vatos BMX-kerékpárok —, mert azokhoz néhány importalkatrész, így a sebességváltók, a kerékpár- gumik nehezen szerezhetők be, pedig az ilyen kétkerekűek iránti kereslet 2—3-szorosa az üzletekbe szállított mennyiségnek. A gyár a jelenlegi gondok elle­nére azt tervezi, hogy a jövő év­től ezeknek az alkatrészeknek a gyártását is megkezdi, még akkor is, ha a gazdaságos sorozatnagy­ságot .nem érik majd el. Igazán jövedelmező csak akkor lenne a speciális fékek, sebességyá tők, gumik előállítási, ha milliós szé­riákban készíthetnék, jelen eset­ben azonban legfeljebb néhány tízezres sorozatokról van szó. A szűk i mportl ehetőségek miatti el­látási gondok végül is lépésre kényszerítették a vállalatot. A gazdaságosság javítása érdekében piacfelmérést végeztek, s kiderült, ha több ilyen alkatrészt készíte­nek, vevőre találnak szinte vala­mennyi szocialista országban, ahol szintén problémát jelent az alkat­részhiány. A csepeli üzemben a speciális alkatrészekhez adott a gyártókapacitás, így a fékek pró­bagyártását elkezdték, rövidesen beindul a sebességváltók kísérleti előállítása ás. Így előreláthatóan jövőre már elegendő BMX- és sportkerékpár kerülhet az üzle­tekbe. Mondják, hogy kettőn áll a jjj vásár: a gazdasági vezető és | a párttitkár kapcsolatára ezt az „alapigazságot” szokták I leggyakrabban alkalmazni. Menjünk hát sorjában. | Igaz-e, hogy „kettőn áll a vá- | sár”? Mennyiben múlik az gif igazgatón — az egyszerűség jk kedvéért vegyük őket példá- IMI nak — a két vezető személy I közti jó vagy rossz kapcsolat? | Az igazgató rendszerint ott I van a taggyűlésen, ahol meg- | választják a pártvezetőséget I és a párttitkárt. Akkor is IjJ megkérdezik a véleményét P előzetesen, ha történetesen ő maga nem párttag. Így aztán jjj — ismét csak többnyire — már a taggyűlés utáni napon jjj (feltéve, hogy új embert vá­lasztanak titkárrá) olyan sze- I mély kezdi el a pártügyek in­tézését, akivel szívesen dolgo- zik együtt az igazgató. Mennyiben múlik a jó vagy jjj rossz viszony .a párttitkáron? jjj Biztos, hogy neki is „megsúg­ták” jó előre: a tagság véile- jjj menye és a felsőbb szervek jjj ajánlása alapján minden va­lószínűség szerint meg fogják | választani. Ilyenkor az élet | dolgaiban jártas, leendő párt- titkár „betájolja” magát: kik jj| a helyi vezetők, milyen em- Jíj: berek, mennyire lehet együtt­működni az igazgatóval, a ÉjS műszaki és más vezetőkkel. I Az asztalt verni ? De vajon igaz-e az a másik, ■ bevezetőben idézett mondás, amely szerint „minél rosszabb, ■ ] annál jobb”? Nyilvánvalóan j arról van itt szó, hogy a párt- I titkártól a dolgozók — és nem ÜB csak a párttagsági — érdekei­I nek képviseletét és védelmét várják el a dolgozók, sokan ezt úgy gondolják, hogy na­ponta össze kell vesznie az igazgatóval, vernie kell az asz­talt, mert „csak így érhet el valamit”. Pedig ez általában nem így ® van —, s ha ágén, akkor ( egyébként is bajok vannak annál a vállalatnál. Hiszen az igazgató nem a vállalat tu­lajdonosa, hanem a szocialista • államat megbízottja. Ezt- • pe­dig állandóan szem előtt kell tartania. Akkor isf, 'ha " tiszt­ségére a dolgozók által vá- B lasztott vállalati tanács bi­zalmából került, de akkor is, ha kinevezés útján. Mindenki tudja, hogy mos­tanában kemény időket élünk, a gazdasági vezetőket — ön­állóság ide vagy oda — sereg­nyi szabályozó köti, ezért kénytelenek sokszor olyan in­tézkedéseket hozni, amelye­ket a vezetésükre bízott dol­gozók — enyhén szólva — nem nagy örömmel fogadnak. Talán még az igazgatónál is nehezebb helyzetben van ilyen­kor a párttitkár. Neki az is a feladata, hogy a dolgozók érdekeit védje — nem téveszt­ve természetesen össze a párt- szervezet politikai szerepét a szakszervezet közvetlen ér­dekvédelmi szerepével —, de az is, hogy a párt politikáját közvetítse, értesse meg a dol­gozók minél szélesebb töme- . geivel, elsősorban a pártta­gokkal. A népszerűség ára Mi tagadás, könnyű ilyen­kor a demagógia (kétélű) fegyverét használni. Hibáz­tatni a vállalat gazdasági ve­zetőit a nehézségekért, azért, hogy elmarad a béremelés, hogy stagnál az annyira szük­séges és nagyon várt műszaki fejlesztés. Lehet bizony ilyes­mivel is népszerűséget szerez­ni — ha a párttitkár a köny- nyebb ellenállást választja. Megesik, hogy merevnek, ne­tán a dolgozók problémái iránt érzéketlennek minősíti a párttitkár az igazgatót —, az meg a párttitkárról mond­ja, hogy rövidlátó, sőt demagóg és reformellenes. Amiből viszont a vállalat­nál dolgozók számára semmi jó nem származik. Vagyis mégsem igaz, hogy „minél rosszabb, annál jobb”. Előfordul viszont az ellen­kező véglet is. Nevezetesen, hogy a vállalati tanács ülésén a párttitkár a lehető legma­gasabb fizetést és prémiumot javasolja az új vezető számá­ra, amit ő azzal viszonoz, hogy hivatalba. lépése után sürgő­sen felemelteti a párttitkár javadalmazását. No meg: a2 első adandó 'alkalommal" pré­miumot is ad neki. Sőt: ha küldöttség’ utazik' valamelyik' „divatos” országba, az igaz­gató „ad egy utat” a párttit­. ■£< kárnak is, noha jól tudja, hogy az sem nyelveket nem beszél, sem a szóba kerülő gazdasági-kereskedelmi kér­désekben nem tárgyalóképes. Nem kell külön részletezni, hogy az így „meggyőzött” párt­titkár a továbbiakban aligha lesz .megfelelő vitapartnere az igazgatónak. Durvábban úgy is fogalmazhatjuk: az igazgató zsebre vágta, s on­nan — mi tagadás — kevés­bé látszanak á vállalatnál le­vő valódi problémák. S a párt politikáját sem lehet igazán képviselni úgy, hogy a válla­lat dolgozói, a pártszervezet tagjai előtt hitelüket veszítik a szavai. Elvi alapon Bármilyen csábító a két szélsőség, sok jel mutat arra, hogy mind több gazdasági és pártszervezeti vezető talál­ja meg az „arany középutat”, azaz az egymás munkáját se­gítő együttműködés útját. Ami — természetesen —nem lehet mentes az alkotó viták­tól sem. Nem ritka napjaink­ban az olyan eset, hogy az igazgató és a párttitkár — sőt többnyire velük együtt az üze­mi négyszög másik két tag­ja, a KISZ- és a szakszerve­zeti titkár is — éjszakába nyúlóan dolgoznak-vitatkoz- nak a gondjaikra bízott vál­lalat jövőjéről, a nehézségek mielőbbi megszüntetéséről, az egyik napról másikra élés he­lyett a hosszú távra megala­pozott gazdaságos termelés feltételeinek megteremtésé­ről. Nemcsak lehet, de mostaná­ban sajnos gyakori is, hogy ehhez a vállalat minden dol­gozójának áldozatokat kell hoznia. Az a párttitkár, aki hivatása magaslatán áll, ezt is könyebben — ha nem is könnyen — meg tudja értetni, el tikija magyarázni a tag­ságnak és a pártonkívüli dol­gozóknak is. A párttitkár — elvi alapon, kommunista szilárdsággal — a politizálás minden eszközé­vel elsőszámú segítője kell, hogy legyen! a vállalat gaz­dálkodásának megújításában, a szocialista kibontakozás megvalósításában. V. E. * | ELLENŐRZÉS A FAGYLALTOZÓKBAN Mi van a tölcsérben? Javítják az eternit minőségét Ahogy beköszönt a jő idő, kezdődik a fagylaltszezon, bekapcsolják a gépeket az éttermekben és a presszókban, keverik a fagylaltlevet a magáncukrászdákban. Szaporodnak a fagylaltozóhelyek — elsősorban a gyerelkek örömére. Azonban valljuk be, mi, felnőttek is kedveljük e finomságot. Vajon mindig azt kapjuk-e a pénzünkért, ami jár? — er* re á kérdésre keresték a választ Bács-Klsknn harminc üzletében a megyei tanács kereskedehni osztályának felügyelői. Becsapott vásárlók A fagylalt jó üzlet. Am biztos jövedelmet elsősorban azoknak ad, akik a minőségi és mennyi­ségi előírásokat megtartva áru­sítják. Mi, vásárlók is -mínősí- tülnk. A jó fagylaltért, ha van időnk, messzire is elmegyünk. A soltvad-kerti fagylalt ázó például sohasem üres, mert nemcsak a helybeliek látogatják. Itt hajlan­dók vagyunk sokáig sorban áll* ni az öt percnyi élvezetért. Más­hol azonban csak akkor vásá­rolunk, ha a közelben, -nincs más lehetőség, a meleg ellenben nagy. Ilyenkor máig az ízetlen, fagy­laltra csak emlékeztető készít­ménnyel is beérjük, hiszen van egy nagy előnye: hideg. Arra ritkán gondolunk, hogy az üzle­tek a gyenge minőségű, „üres” fagylalttal bennünket, vásárló­kat károsítanak meg. A kereske­delmi félügyelők felmérése sze­rint az érzékszervi és az intéze­ti vizsgálatok alapján a hely­színen főzött fagylaltok 75 szá­zaléka, míg a porból vagy sűrít­ményből 'kevert és készített ter­mékek 72 százaléka nem féléi meg a minőségi kövétélmények- taiek! Kórházi kisegítő A fagylalt romlik és szavatos­sági időn túli árusítása veszélyt jelenthet a vásárlók egészségére. A fogyaszthatósági határidők megnyugtató ellenőrzéséhez nél­külözhetetlen lenne, hagy az áru­sítók pontosan vezessék a fagy- laltkönyvet, amelyben jegyzik az elkészítés idejét te. Minden har­madik üzletben- nem tettek ele­get ennek a kötelezettségnek! Az ellenőrzés, szerencsére, akt bizonyította, hogy az állami és a magánüzletekben a szava­tossági időt megtartották, az árusítók tehát tisztában vannak ennek fontosságával. Ellenpél­dák természetesen ezen a terü­leten te akadnak. A Duna táji Vendéglátó Válla­lat kiskunhalasi vendéglátóhá­zának eszpresszójában például a fagylaltot a készítés után még ölt nappal te árusították. A Kis­kunsági Vendéglátó Vállalat kecskeméti Bohém eszpresszó­jában pedig a mindössze tiz- tizenfcét óráig él tartható fagy- iaűtlev.et a 'készítés után még 72 órával is tárolták és fél te hasz­nálták. Szabálytalanság történt Gál Gyuláné vaskút i „Bácska” eszpresszójában te. I|tt lejárt sza­vatosságú alapanyagból kever­te a fagylaltolt egy olyan személy, aki- főállásban a bajai kórház fertőzőosztályán dolgozik! Az ellenőrök mindenütt alkal- ~ m&snak találták a tárolásra hasz­nált eszközöket és a fagylaltgé­peket. Ezek .tisztáin tartásával kapcsolatosam sem fedeztek fel szabálytalanságokat. Árak és érdekek A fagylalt szabadáras termák. A vásáró úgy von. vele: ha fi­nom a fagyi, megadja akár a 4 forintot is az egy gombócért. Ha viszont gyenge minőségű, nem nő meg a sor az üzletben a 2,50-es ár mellett sem. Különösen a törzsközönséget, a gyerekeket nem érdekli az ár, csupán az anyuka pénztárcája bánja, ‘ha többet kell fizetni. Ezt használ­ja ki néhány üzlét. A felügyelőségi csoport a fel­mérés során természetesen az árak alakítására te figyelmet fordított. Megállapította, hogy sek helyen a gyengébb minő­ség ellenére is magas árat szab­nak ki. A kecskeméti Delica- tesse eszpresszóban sem -kivételes minőségű a fagylalt, mégis négy forintot kérnek ötven gramm (egy gombóc) fagylaltért! A -vásárlók - megkárosítását jelenti az is, ha a kapott meny- nyiség -kevesebb az előírtnál. A szabvány szerint egy gombóc sú­lya ötven gramm, ettől .tizenöt százalékkal lehet eltérni. Az el­lenőrzés során azonban minden tizedik üzletben a minimum­ként megkövetelt 42 grammnál is kevesebb volt á kimért gom­bóc. Kecskeméten, például a Hópehely fagylaltozöban az ada­gol ókanátba az előírt mennyiség helyett csupáin 39 gramm fagy­lalt fért. ötből három... Az ellenőrzés alkalmával a vizsgált harminc üzlet közül ti­zennyolcban fedeztek fel vala­milyen, a vásárlók érdekeit sér­tő szabálytalanságot. Tizenöt esetben pénzbírságot szabtak ki, három személy ellen pedig sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyeztek. ötből három, esetben téhált megkárosították a vásár­lókat. A felügyelőség! csoport a nyár folyamán ismételt ellen­őrzéseket fog tartani. Mi, fagy- LaiLtkedrvalck pedig reményke­dünk. hogy a 'tölcsérekbe kerü­lő fagyi mennyisége és minősé­ge egyre kevésbé hagy kívánni­valót maga után. Tóth Margit A nyergesújfalud Etermitgyárbaa többtele intézkedéssel fokozato­san javítják az etemitlemezek minőségét. Tavaly -ugyanis rend­kívül megszaporadtak a- tetőfedő és hullámlemezek minőségével- kapcsolatos reklamációk. A leggyakoribb . minőségi probléma a .pala repedése volt. A múlt évben gyártott hibás termékek miatt tavaly 17 mnllió forint kártérítést kellett fizetni a gyár­nak. s még az idén is havon­ta 3 mülió forintot fizetnek. A minőség romlásában közre­játszott, hogy nem mindig kap­tak megfelelő alapanyagot, továb­bá. hogy gyakran, erejüket meg­haladó teljesítményt kellett pro­dukálniuk, s ennek a technológiai fegyelem látta kárát.-Ebben az évben revízió alá vették a teljes gyártási folyama­tot, s megbízták a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Inté­zetet a gyártás során adódó rend­ellenességek felderítésére. Az in­tézet munkatársai megállapítot­ták, hogy az eddig felhasznált lábatlan i és bélapátfalvi cement alkalmatlan a tetőfedő etemitte- mez gyártására. Javaslatukra -most áttértek a beremendi cement felhasználására, ennek műszaki .tulajdonságai ugyanis jobban megfelelnek a gyártástechnoló­giai előírásoknak. Eközben nem mondtak le arról sem, hogy a jö­vőben felhasználják a 'bélapát­falvi és az etemitgyárral szomszé­dos lábatlan! cementgyár termé­két: program készül arra, hagy ezekét a cementeket te alkalmas­sá tegyék az eternit előállításá­hoz.-Megszigorították a késztermé­kek tárolásának és kiszállítási módjának ellenőrzését is. Gondo­san ügyelnek arra, hogy az eter- _ nítlemezeket a minimális 8 napos, úgynevezett érési, szilárdulási idő elteltével rakják vagonokba vagy teherautókra. A dotgozóka-t anya­gilag is érdekeltté tették abban, hogy az eddiginél szigorúbban tartsák be a technológiai előírá­sokat. Á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents