Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-08 / 159. szám
1987. július 8. • PETŐFI NÉPE • 2 Mindennapi demokrácia Beszélgetés Kiskunhalas tanácselnökével Mi az új a családjogi törvényben? II. Korán reggel érkeztem Kiskunhalasra. A tanácsháza melletti parkban próbáltam agyonütni az időt, kivárni a hivatal munkakezdésének időpontját, amikor meghallottam egy méltatlankodó mondatot, amelyet feltehetően egy illetékesnek címeztek: — Mondja elnök úr, mikor hozza rendbe a kommunális üzem azt a néhány törött műmárvány - lapot? Ha Így marad, s elhanyagolják, a cseréje többe kerül majd... A választ, amelyet Szabó Károly, Kiskunhalas város tanácselnöke adott, már közvetlen közelről hallottam. Az elnök megköszönte a ma már nyugdíjas iskolaigazgató észrevételét, s ígéretet tett, hogy még ma intézkedik. — Így van ez jól — mondta Szabó Károly, miközben a ta- nácsháza felé baktattunk. — Annak örülök, ha az utcán vagy hivatalomban megkeresnek, elmondják az emberek gondjaikat, bajaikat, mert másképpen nem tudunk segíteni... Az elnököt sokan ismerik, tősgyökeres halasi. Bogárzón, egy tanyán nevelkedett, itt a városban végezte el a gimnáziumot, s csak az egyetemi évek alatt volt Debrecenben, a diploma megszerzése után a halasi gimnáziumban tanított. Hatévi tanárkodás után a városi pártbizottság munkatársa, majd a mezőgazdasági szakmunkásképző igazgatója. Mindössze két éve a város tanácselnöke. Miközben a lépcsőn haladunk fölfelé, Szabó Károly tovább folytatja. — Általában reggel 7 órakor szoktam kezdeni, de előfordul, hogy már 6 órakor itt vagyok, mert ilyenkor lehet a legnyugod- tabban dolgozni, figyelmesen tanulmányozni az aktákat, a rendeleteket. Nálam az ajtó mindig nyitva áll, s ha valakinek gondja van, bejöhet. Annak ellenére, hogy én maradok benn a legtovább, néha úgy érzem,, alig tettem valamit, pedig sok apró-cseprő dolgot intéz el naponta az ember. A tanácselnöki szoba most hűvös és csendes. — Mindenkinek a legfontosabb a-saját ügye — folytatta a gondolatsort az elnök — Van, aki csak azért jön be, hogy kipanaszkod- ja magát, ha elmondja, ami bántja. megnyugszik. A legtöbben azonban komoly gondokkal jönnek. Ezeken nem könnyű, sőt, néha lehetetlen segíteni. Az a tapasztalatom, hogy egyre több az elesett ember, aki anyagi támogatásra szorul. A legfontosabb a lakáskérdés. Az, hogy tanácsi lakást kérnek, nem újság, de az már igen, amikor azzal jönnek: „van lakásom, kaptam szociális támogatást, kölcsönt, de annyi a kiadásom, hogy nem tudom fenntartani.” Kik azok, akik ilyen gondokkal küzdenek? A nyugdíjasok, de főleg a fiatalok, az a család, ahol egyetlen kereset van, no meg a gyesen vagy a gyeden lévők, s akik két-három év türelmi időt kérnek a kölcsön részleteinek fizetésére. A nehezülő anyagi helyzet nemcsak az egyéneknél, de a város gazdálkodásában is érződik. — A költségvetés forrásai apa- doznak. A városban sok az olyan utca, amely nem szilárd burkolatú. A szennyvízelvezetés, a csatornázás is szorító gondokat okoz. Hiába ajánlja fel egy-egy utcában a lakosság egy része a pénzt, a másik fele — nyugdíjas, fiatal házas —, nem tud fizetni. Kivetettük a közműfejlesztési hozzájárulást, s jön a nyugdíjas bácsika, vagy az özvegyen maradt nénike, a fiatal házaspár két gyermekkel, s tisztelettel kérik: értsük meg, nem tudnak fizetni. Az természetes, hogy elengedjük a hozzájárulást, de ez a megértés tízezer forintokat jelent... Nápontá" sokan keresik fel hivatalában, de ^mégsem, ez^ a jellemző. Az egyszerű emberek inkább a parkban, az utcán szólítják meg, kérnek tanácsot, mondják el ügyeiket, bajaikat. Így van ez a tanácstagi körzetben is? — Körzetem az Erdei Ferenc tér. Ezen a lakótelepen nem könnyű tanácstagnak lenni. Pedig a lakótelepen minden, a víz, a villany, a gáz, a csatorna, az út, a járda, az üzlet, tehát minden megvan, itt nincs mire mozgósítani. Kitaláltuk, hogy játszóteret kellene csinálni. A szülők jöttek, dolgoztak, a gyerekek örültek, de ezzel nem fogytunk ki az ötletekből. Helyi kábeltévét szeretnénk, s erre ismét lehet szervezni __ Nem mondtuk ki, mégis a közéleti demokráciáról beszéltünk, amelynek Kiskunhalason kialakult, s jól működő fórumai vannak. Ezeken a város vezetői találkozhatnak, szót válthatnak a lakosság különböző rétegeivel. A Hazafias Népfront sokat segít ebben. A városi körzeti ösz- szejöveteleken — eddig négy volt — az állattartási tanácsrendelettel, a házadóval és még jó néhány témával foglalkoztunk, beszélgettünk. Sajnos, a központi kérdőívek félelmetesen rosszak, ezzel nagyon sokat rontunk a lakossággal való kapcsolatunkon. Persze, a mi portánk előtt is van mit söpörni. Városi fórum volt a Sóstó hasznosításával kapcsolatosan, több mint százan mondtak véleményt. Jó hagyomány, hogy nálunk a tanácsüléseken ugyanannyi az érdeklődő, vagy talán még több, mint ahány tanácstagunk van „. Az eddig csendes tanácsi folyosó megélénkült, ajtók csapódtak, telefonok csüngtek, beszélgetés foszlányai szűrődtek be a szobába. Kezdődött egy új munkanap a Kiskunhalasi Városi Tanácson. Gémes Gábor A családjogi törvény módosítása nem érinti a házassági vagyonjog bevált rendelkezését, amely szerint a házassági életközösség fennállásának idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelőien a házastársak oszthatatlan közös tulajdona —* a törvényben meghatározott kivétellel — mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesén, akár fcülön-fcüiön szereztek. A törvénymódosítás ezt a rendelkezést azzal a szabállyal egészítette ki, hogy a különvagyonnak az életközösség alatt keletkezett tiszta haszna1 a közös vagyont gyarapítja. Szerződés a vagyoni helyzetről A törvény azonban a házassági vagyonjogi viszonyok körében is bővíteni kívánja a házasfelek autonómiáját. Ezért mellőzte azt a szabályt, amely szerint a házastársi vagyonközösséget sem egészben sem részben nem lehet kizárni. Az új szabályozás egyben lehetőséget teremt arra, hogy a felek akár a házasságkötés előtt, akár a házasság fennállása alatt egymás közötti vagyoni v.iszonya'kat — a házassági életközösség tartamára — közös akarattal, szerződéssel- rendezzék. E szerződésben a felek a házastársi vagyonközösség törvényben szabályozott rendjétől eltérően határozhatják mee. hogy mely vagyon kerül a közös, illetőleg a különvagyonba. Különböző okok tehetik indokolttá 1 házasulok vagy a házastársak vagyoni viszonyainak a vágyónké zösséigi rendszertől eltérő szerződéses rendezését. A vagyoni viszonyok szerződéses rendezését például a gazdasági viszonyok fejlődésével megjelenő magánvállalkozás! tevékenység kockázatának, anyagi felelősségének viselése, a házasságkötés előtt kifejtett tevékenységért járó, de a házasság tartama alatt befolyt ellenértákirő! való önálló döntés, a szülőktől, rokonoktól kapott jelentős vagyoni értéknek közös, illetve különvagyonhoz való tartozásával kapcsolatos vitáik elkerülése indokolhatja. Magánokirat Annak érdekében, hogy a házasfelek vagyoni szerződésének tartalma pontosan megállapítható legyen, — és hogy e szerződéseket a felek jogaik és a jogkövetkezmények ismeretében megfelelő tájékoztatás után kössék meg — írja elő a törvény, hogy a szerződés érvényes megkötéséhez, módosításához és megszüntetéséhez közokiratba, vagy jogi .képviselő- áltál ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. A törvény végrehajtására kiadott igazságügyminiszteri rendelet ilyen- okirati formát ír elő a házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere-, ajándékozási és kölcsönszerződése tekintetében is. A végrehajtási rendelet egyben kimondjál, hogy jogi képviselőként ügyvédi munkaközösség va-sv jogi oktatói munkaközösség tagja, és a jogsegélyszolgálat járhat el. Méltányos rendezés A házasfelek érdeke ié megköveteli, hogy azok a harmadik személyek, akik a házasfelekkel vagy egyikükkel ügyleteit kötnek, az ügylettel érintett vagyontárgy közös, illető'eg különvagyoni jellegéről tájékozottak legyenek. Ezért a törvény előírja, hogy a házastársak harmadik szemól'vei kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, hogy a szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik. A törvénymódosítás általánosságban mondja ki, hogy a házastársak közötti vagyoni viszonyokra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Ezzel összefüggésben mondja ki a törvény azt is, hogy vita esetén a bíróságnak gondoskodni kell arról, hogy a vagyonjogi igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz. A méltányos rendezés elvét a vagyonközösség! igények elbírálásán túl a házastársak között felmerülő összes — különvagyonukat is érintő, és a különböző megállapodásaikból eredő — jogvitájukra is alkalmazni kell. A rendelkezés célja, hogy kiküszöböljön minden olyan vagyonjogi hátrányt, amely ellentétes lenne a házasság rendeltetésével', céljával, és a házassági életközösségből eredő kölcsönös -kötelezettségekkel. (Folytatjuk) Dr. Hideg Ferenc, a megyei családvédelmi tanács elnöke Építészeti alkotótábor Baján „A bajai gyerekek az anyatejjel két dolgot szívnak magukba. A halfőzés tudományát és a Kecskeméttel szembeni averziót.” — mondta Farkas Gábor Ybl-dfjas építész, a Bácsterv igazgatója a legutóbbi bajai építészeti bienná- lén. A városépítészetnek pedig összekötő kapocsnak kell lenni a két település között, s hogy Kecskeméthez hasonlóan Bajának is jól ki lehetne használni — egyébként kedvezőbb — építészeti adottságait. A mikéntre adódó egyik lehetséges válaszként született az alkotótábor gondolata. Farkas Gábor ennek szakmai vezetője lesz. s beszámolt az építészeti alkotótábor szervezésének részleteiről is. Baja Város Tanácsa, a Magyar Építőművészek Szövetségének Bács-Kiskun megyei csoportja, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület bajai csoportja július 10-e és 19-e között tizenöt építészinek ad otthont a városban, hogy a szakemberek tanulmányozhassák Baja építészeti örökségét, s javaslatokat tegyenek arra, hogy a meglevő értékeket miként lehetne a jövőben alkailknaznd és felhasználni, a város architektúráját folyamatosan továbbépíteni. Az ország minden tájáról1 érkező tizenöt tehetséges építészt 42 pályázó közül választották ki. közülük ketten Bács-Kiskun megyeiek. Az alkotótábor résztvevői kaptak egy-egy konkrét feladatot is, amit ittlétük alatt tanulmánytervi részletességgel kidolgoznak, s a dokumentum a város tulajdona maiad. B. F. I. A természet értékeinek megbecsülése egyidős az emberi kultúrával, ám törvények által is szabályozott, szervezett védelme viszonylag fiatal. Magyarországon a harmincas években már folyt a vita a Parlamentben, de csak az évtized végén szentesítették az új erdőtörvényt, amely célul tűzte ki „a természetélvezeti helyek” védelmét, és e törvény alkotása során már szó volt arról, hogy a védett területeken korlátozni kell a turisták látogatását. Ebben az időben még magántulajdonban voltak a természeti értékekben gazdag tájak, és ez a birtokosokkal folytatott sok vita forrása volt. Az országban először 1939-ben a debreceni nagyerdőt nyilvánították természetvédelmi területté. Turizmus és természetvédelem Három kategória A turizmust azóta sem szabályozták, a természet védelmében azonban számos konkrét intézkedés történt. A védett területek három kategóriáját állapították meg. Az első a zárt terület, amely nem látogatható. A második kategória a korlátozottan látogatható terület, Itt lehet térbeli .korlátozás, és időbeli, például a madarak költésének időtartama -alatt. Végül a harmadik kategória a szabadon látogatható védett terület. Négy nemzeti parkunk van, 34 tájvédelmi körzet és 102 természetvédelmi terület, védett növény- és állatfajokkal, továbbá a megyei tanácsok által védetté nyilvánított területek száma 800 körül van. A természeti ritkaságok sok •esetben rejtett értékek maradnak az odalátogatók előtt, például a sűrűben élő madarak. De a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a turistáknak alig tíz százaléka keresi a természeti ritkaságokat, ■amelyek nem is mindig látványosak, hiszen vannak például védett növények, amelyek sokkal szerényebb külsejűek, mint a megszokott kerti virágok. Az emberek többsége a természetvédelmi területre is kirándulni megy, leheveredni a fűbe, elfogyasztani a magával hozott ennivalót, labdázni, bömböltetni a - zsebrádiót. Egyre több tapasztalat bizonyítja, hogy a természet tűrőképessége milyen véges. Ausztriában például megvizsgálták egy füves sípálya talaját, tíz évi használat után, és 1 négyzetméteren 1 gilisztát találtak, míg a természetes állapotú környező terület egy négyzetméterén 160 giliszta élt. Az is bebizonyosodott — a Mátrában vizsgálták —, hogy a sok taposástól tömörödik a talaj, nincs szellőzése, és ez a termőréteg elsavanyosodásához vezet. Gyommagvak a cipőtalpon A Kiskunsági Nemzeti Parkban-például a védett értékek bemutatására szolgáló turizmus' következményeként három év múltán gyomosodást tapasztaltak az utak mentén, mert a látogatók cipőjükön bevitték a gyomnövé1§ÉÍ MIT BÍR KI A FÜ? nyék magvait. S ami ennél nagyobb kár: eltűntek a zavarásra legérzékenyebb, nagy természetvédelmi értékű állatfajok, például az ugartyúk. Vannak tájak, amelyek a jelenleginél több látogatót is „elbírnának”, így a hortobágyi puszta, de egy madárrezervátumban nem lehet zavarni a pihenő állatokat, például a kardoskúti „tranzitvárót” őszszel és tavasszal. A természetvédelmi szakemberek arra törekszenek, hogy a védett értékeket azok háborgatása nélkül mutassák ba a látogatóknak. Kijelölt zónákban tanös vényeket képeznek ismertető táblákkal a ritka növény- és állatfajokról, kőzetekről, amelyek védelmére alakították ki a környező területet. Fogadóházakat építenek, kiállításokon, vetítéseken, dokumentumokon keresztül hívják fel a figyelmet a helyi rejtett ritkaságokra. Ott értek él a legjobb eredményt, ahol a nemzeti park irányítói tartják kézben az összes létesítményt, nem kell különböző cégekkel, intézményekkel egyeztetni a tennivalókat. • Ellenség: az autó Jól szolgálják a természetvédelmet és a turizmust az erdei kisvasutak, amelyekből mindent láthatnak a kirándulók, és nem zavarják az élővilágot. Sajnos a kisvasutak fenntartásával kap• Selyemgém a „vártán”. A Zala folyó torkolati szakaszának rendezésével a madárvilág a Velencef-tó méretet majdnem elérő élőhelyhez jutott. A változatos vízivilág lakói élvezik a kisbatatoni természetvédelem biztosította zavartalanságot. csolatban különböző gondok merülnek fel, megoldás lenne talán, ha például a lillafüredi' kisvasút fenntartását az idegenforgalom venné át. Nem szorgalmazzák viszont a természetvédők a gépkocsis turizmust, például a Bükk- fennsikra évente 40—50 ezer személyautó érkezik, nem kevés kárt okozva a szép környezetben. Meg kell értetni az emberekkel, menynyivel egészségesebb gyalog sétálni az erdőben, milyen testi- lelki felüdülést jelent szívni a jó levegőt, csöndben szemlélődni, hallgatni a madárdalt. A szervezett j idegenforgalommal együttműködik a természetvédelem. Az irodái; egyeztetik a társasutazások programjait a természetvédőkkel, és nagyon fontos a jó vezető szerepe a természeti értékeket bemutató turizmusban. Szükség van arra, hogy előkészítsék a turistákat, ideértve a kiránduló kisdiákokat is, arra, miként viselkedjenek, tiszteljék a terméket pótolhatatlan alkotásait. E törekvés szellemében keresik a lehetőségek kölcsönös gyarapítását a természet- védelmi szakemberek és az idegenforgalommal foglalkozó szervek. A turizmust, a természetjárást persze nem lehet leszűkíteni a védett területek látogatására, hiszen azokon kívül is szebbnél szebb tájai vannak az országnak, erdők, mezők, hegyek, völgyei;, barlangok, tavak gazdag élővilága várja az embert, a természetbarátot. I. E. 5? 9? Könyvjelző szalagok Az .Alföld Áruház kirakatában új terméket fedeztünk fel: megjelent a könyv formájú . videokazetta-tartó. . N.enj lehet eldönteni, milyen szándék húzódik- az ötlet mögött. JSéa- tán ily módon próbáljuk meg rávezetni a megszállott tv-né- zőket az olvasás örömeire, vagy látványra épülő világunkban a könyvnek már csak a csomagolóeszköz szerepe jutott. Harmadik feltételezésünk: ismét egy ízlésficam áldozatai lettünk. Nem a jó ötletek, hanem az álértékek ellen szólunk. Szeretnénk, ha a könyv megmaradna könyvnek — betűkkel teleírva. szellemi értékeink hordozójának. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ma már a video nemcsak a pornót és az üres szórakozást jelenti, hanem filmtörténeti ritkaságok, a mozgó képeken megörökített művészeti értékek gyűjtésére is lehetőséget ad. De ne csapjunk be senkit — legfőképpen önmagunkat — az „olyan, mintha valódi len- ne”-tárgyakkal! Mert az új portéka is könnyen bekerülhet az igazit helyettesítő szivacsvirágok, elefántcsont- utánzatok és egyéb értéktelen műanyag csecsebecsék közé. Éppen ezért saját képtelen ötleteinkkel szeretnénk a forma és a tartalom közötti ellentmondásokra jobban ráirányítani a figyelmet. Az eredeti elgondolásnál maradva, videokedvelő háziasszonyoknak javasolhatnánk például a műanyag be- főttes üvegekbe zárt szalagokat. Gyermekeinkkel esetleg desszertes dobozokba csomagolt kazettákkal lehetne idejekorán megkedveltetni a vizuális kultúrát. Természetesen a férfiak sem maradhatnak ki. kifejezetten rájuk gondolunk, amikor a bélyegalbumokban elhelyezett látványosságok forgalmazására teszünk javaslatot. Ha az üzlet véletlenül beindulna, ne érjük be ennyivel! Műgyűjtőknek ajánljuk a falra akasztható képkeret, zenehallgatóknak a hegedűtök, színházkedvelőknek a látcső formát. A hazánkba látogató külföldieket pedig a magyarosított változattal, a fütyülős szalámiba «rejtett videokazetta-kombinációjával lephetnénk meg. Ám remélhetőleg a fölösleges szellemi energiákat majd ennél komolyabb feladatok megvalósításában is kamatoztatjuk. K. A. t X
