Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
VDÍ6 ROURAWM BefOOUHBI AZ MSZMP BACS-KISKTJN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XUL évfj IM. wftn Ár« i 2,20 Ft 19» 7. Juli na «. womb»« Szovjet—indiai együttműködési megállapodás A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. július 2-ai állásfoglalása j a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról Badzsiv Gandhi indiai kormányfő, aki a szovjet vezetés meghívására, a Szovjetunióban megrendezendő indiai nemzeti fesztivál megnyitása alkalmából tartózkodik Moszkvában, tegnap koszorút helyezett' el Lenin mauzóleumánál, majd megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Folytatódtak és befejeződtek Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi megbeszélései, amelyeket a kölcsönös bizalom és a nyíltság légköre jellemzett. A két vezető behatóan, megvitatott egy sor nemzetközi kérdést, különösen azokat, amelyek közvetlenül érintik a két ország biztonságát Szóiba kerültek a kétoldalú kapcsolatok kérdései is. A moszkvai Kremlben pénteken megkezdődtek a szovjet—indiai kormányközi tárgyalások, amelyeken a tárgyalóküldöttJÁSZSZENTLÁSZ LÓ: ség éket Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Radzsiv Gandhi vezette. A nap folyamán Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi a Kreml Nagy Palotájában ünnepélyesen aláírta a két ország tudományos-műszaki együttműködésének hosszú távú komplex programját. A szovjet vezetés a Nagy Palotában ebédet adott Radzsiv Gandhi tiszteletére. A meleg, baráti légkörű ebéden Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi mondott pohárköszöntőt. Pénteken délután a moszkvai Kreml Templomterén Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi megnyitotta az indiai nemzeti fesztivál eseménysorozatát. Ä két vezető beszédét követően szín- pompás táncbemutatót tartottak az indiai művészék. A szocializmus építésének évtizedeiben népünk munkájának eredményeként gyökeresen megváltoztak hazánk társadalmi és gazdasági viszonyai: kivívtuk a nép hatalmát, felszámoltuk a nagybirtokrendszert, az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdonba kerültek, megteremtettük a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. Fejlődésünk nem volt töretlen. A szocialista építés első éveit követő megrázkódtatás után azonban pártunkban, társadalmunkban volt erő a megújulásra. Kibontakozott a szocialista demokrácia, társadalmi közmegegyezés jött létre, a szocializmus építése nemzeti programmá vált: Rugalmas gazdaságirányítást vezettünk be, a népgazdaság fejlődésnek indult, nemzetközileg elismert eredményeket értünk el. 1960 óta a nemzeti jövedelem mintegy háromszorosára, az ipari termelés három és félszeresére, a mezőgazdasági termelés kétszeresére, a lakosság fogyasztása, reáljövedelme két és félszeresére nőtt. Az ország jelentős anyagi és szellemi értékekkel gyarapodott. Javultak a munka- és életkörülmények; munkailehetőséget, teljes foglalkoztatottságot, szociális és létbiztonságot teremtettünk. Hazánk gazdaságilag közepesen fejlett -országgá vált. Népünk jogosan lehet büszke munkájának eredményeire. Az utóbbi, másfél évtizedben gyökeres változások mentek végbe a világgazdaságban. Ezek, valamint a szocialista társadalom építésének megváltozott feltételei, az intenzív gazdálkodásra való áttérés együttesen új követelményeket támasztanak, nagyobb és nehezebb feladatok elé állítják a magyar népgazdaságot. Mindennek népgazdaságunk eddig csak részben tudott megfelelni. Késlekedtünk a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásban. A gazdaságirányítás egésze nem ösztönzött és nem kény- szerített eléggé az intenzív szakaszra való áttérésre, a termelési szerkezet átalakítására, a nemzetközi versenyképesség javítására. Növekedtek a gazdasági nehézségek. A fejlődés jelentősen eltér a XIII. kongresszus határozatában megjelölt iránytól és a VII: ötéves tervben kitűzött céloktól. A nemzeti jövedelem nem fedezi a felhasználást, az adósságállomány és a költségvetési hiány tovább növekszik, eközben a közületi és a lakossági fogyasztás emelkedik. A népgazdaság teljesítménye alapvetően meghatározza társadalmi életünk minden területének fejlődését. Ezért a Központi Bizottság halaszthatatlannak tartja,- hogy megkezdődjön a felhalmozódott nehézségek felszámolása, a fejlődésünk útjában álló akadályok leküzdése, a termelési szerkezet- átalakítása, a műszaki fejlesztés felgyorsítása. Szocialista fejlődésünk, a termelés elkerülhetetlen korszerűsítése, az életkörülmények javítása, az életszínvonal további fejlesztése szilárd alapokat követel. A jelenlegi helyzetben szükség van egy olyan stabilizációs szakaszra, amelyben meg kell teremteni a termelés és a felhasználás összhangját, és érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. Ebben a szakaszban vállalni kell az átalakítással együtt járó küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. A- fő feladat: szocialista társadalmunk humánus alapelveinek szem előtt tartása mellett határozottan érvényesíteni a racionális gazdálkodás követelményeit. Az egyensúly javítását most a kiadások csökkentésével, tartósan csak a jövedelemtermeld kéI. A gazdasági-társadalmi kibontakozási program alapvető célja, hogy a társadalmi és gazdasági élet minden szféráját megújítva, új lendületet adjunk a szocializmus építésének, megteremtsük a gazdaság fejlődéséhez szükséges forrásokat, és meghaladjuk a közepes gazdasági fejlettség szintjét ® A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a gazdasági életben jelen levő kedvezőtlen folyamatok megállítása, kedvező irányú fordulat előkészítése' érdekében egy rövidebb stabilizációs és egy hosszabb távú kibontakozási szakaszra van szükség. Az első szakaszban fokozatosan meg kell állítani az eladósodás folyamatát, csökkenteni, majd meg kell szüntetni az állami költségvetés hiányát. A kibontakozás érdekében fel kell gyorsítani az intenzív fejlődéshez, a világgazdasági folyamatokhoz történd igazodást, a tartós változásokat szolgáló szerkezetátalakítást, a műszaki fejlődést, a ráfordítások csökkentését, és mindezekkel a hatékonyság javítását. A gazdasági reformfolyamat széles körű kibontakoztatására van szükség. O A termelés differenciáltan, elsősorban az exportképesség növelését szem előtt tartva fejlődjön. A gazdaságos konvertibilis elszámolású kivitel — főként a feldolgozóiparban — erőteljesen növekedjen. Ezt a meglevő termelési kapacitások jobb pesaég fokozásával lehet megalapozni. Több területen szakítani kell a helytelen gyakorlattal. Az elosztás nem előzheti meg az anyagi fedezet megteremtését. Változtatni kell a támogatások és elvonások áttekinthetetlen, a hatékonyságot elfedő rendszerén. Határozott lépéseket kell tenni a támogatások leépítésére, mivel az eredményesen dolgozó vállalatok rovására tartósan nem finanszírozható a veszteséges tevékenység. Meg kell valósítani a teljesítmény szerinti differenciálást. A Központi Bizottság 1986. novemberi ülésén átfogóan elemezte népgazdaságunk helyzetét, és elhatározta, hogy gazdasági-társadalmi kibontakozási programot kell kidolgozni. A tervezetet a párt-, állami, társadalmi és tudományos szervezetek 38 vezető testületé véleményezte. A Központi Bizottság az észrevételeik figyelembevételével és mérlegelésével alakította ki állásfoglalását. kihasználásával, azok kiegészíté- sével és korszerűsítésével, a termékek minőségének és műszaki színvonalának emelésével, a piaci munka javításával kell elérni. A korábban jóváhagyott központi gazdaságfejlesztési programok felülvizsgálatával, módosításával, a végrehajtás eszközrendszerének a javításával gyorsítani kell az egyes ágazatok szerkezeti átalakítását. A fejlesztéseket a nemzetközileg verseny- képes területeikre kell összpontosítani. O A gazdaságtalan termelés és export támogatásának a leépítését határozottabban kell folytatni. Azt a termelést, amely nem tehető gazdaságossá, meg kell szüntetni, egyidejűleg más hazai termeléssel vagy importtal gondoskodni kell a szükségletek kielégítéséről. A fizetésképtelen vállalatok és szövetkezetek esetében szigorúan a felszámolási és szanálási jogszabályok szerint kell eljárni. A felszabaduló tőkét és munkaerőt a nagyobb hatékonyságú termelésben kell hasznosítani. O A népgazdaság egyensúlyának átfogó javítása érdekében a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek eredményesebb kiaknázására kell törekedni. A magyar népgazdaság tudományos-műszaki haladásában, fejlődésében meghatározó szerepe van a Szovjetunióval, a szocialista országokkal kialakított együttműködésnek. Tovább keH fejleszteni a KGST keretében kialakult, kölcsönösen előnyös műszaki-tudományos és gazdasági együttműködést, a szocialista gazdasági integrációt. A szocialista országok viszonylatában a lehetőségek jobb feltárásával, a forgalom kölcsönös bővítésével biztosítani kell a kiegyensúlyozott áruforgalmi és fizetési (kapcsolatok megőrzését. Az együttműködést az igényekhez igazodva, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével- és a kölcsönös érdekeken alapuló közös válilalHkozások útján 'is bővíteni kell. — A fejlett tőkés országokkal külkereskedelmi forgalmunk bővítésére és a fejlesztési-termelési kapcsolatok elmélyítésére kell törekedni. Kínálatunkban növelni kell a nagyobb feldolgozottság! fokú és a jelentős szellemi munkát igénylő termékek arányát Kapcsolatainknak jobban kell segíteniük a hazai műszaki haladást, a korszerű termelési eljárások elterjedését Erősíteni kell a vállalatok közötti tartós és közvetlen! kapcsolatokat, a termelési kooperációt. Kedvező teltételek megteremtésével elő kell segíteni a működő tőke nagyobb arányú bevonását. — A fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmünkben a kölcsönösen előnyös együttműködést úgy kell alakítani, hogy az jobban szolgálja a hazai1 termelés szerkezetátalakítási céljainak a megvalósítását. n. A rövid és hosszabb távú feladatok eredményes megoldásának egyaránt feltétele a népgazdaság tervszerű irányításának javítása és a piac fejlesztése, törvényeinek figyelembevétele. O A központi irányítás alakítson ki olyan közgazda- sági és társadalmi környezetet, amely ösztönöz a vállalkozásra, értékeli annak eredményeit, kikényszeríti a teljesítmény szerinti differenciálódást, és képes elviselni a konfliktusokat. a) A központi gazdaságirányító szervek döntései meghatározóak legyenek: a szerkezetátalakítás stratégiai feladatainak megoldásában, az energiatermelés és -elosztás, a kitermelőipar, az infrastruktúra, továbbá a KGST- együttműködés nagy horderejű kérdéseiben, a pénzügy- és hitel- politikai irányvonal kialakításában. A kormány struktúrafejlesztő tevékenysége ösztönözze és segítse a nemzetközi technológiai és technikai fejlődés fő vonalainak követését. (Folytatás a 2. oldalon.) >■ Űj takarékszövetkezeti üzletház A takarékszövetkezet dolgozói jelenleg még egy régi, átalakított családi házban, fogadják ügyfeleiket Jászszentlászlón. Egyre bővülő szolgáltatáisaík szükségessé tették egy Új, korszerű, minden igényt (kielégítő üzletház építését. Az 5,5 miiOlió forint költséggel készülő létesítményit várhatóan augusztus 20-ára adják át rendeltetésének. (Tóth Sándor felvétele) Az. idén hatvanötödször ünnepük öt világrész szinte valamennyi országában a nemzetközi szövetkezeti napot. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Központi Bizottsága 1923-ban határozott arról, hogy a népek közötti kapcsolatok és az összefogás eszméjének népszerűsítése céljából július első vasárnapját szövetkezeti világnappá nyilvánítja. Az idén a központi ünnepséget hazánkban, Pécsett rendezik. A megyében pedig ehhez kapcsolódik a IX. megyei szövetkezeti ifjúsági találkozó, amelyet Soltvadkerten szerveznek meg. Valamennyi szövetkezeti ágazat és a KISZ képviselői részt vesznek azon a fórumon, amely a mai szövetkezeti fiatalság helyzetét és feladatait vitatja meg. Gazdag kulturális, sport- és egyéb program teszi színessé ezt a találkozót. A szövetkezeti ágazatok az elmúlt év őszén< tartották kongresszusukat. Az előző öt évben végzett munkájukról -adtak számot és egyúttal meghatározták a további tennivalókat. Váltasd, mondhatjuk úgy is, hogy nehezebb körülmények között, a korábbinál szigorúbb nemzetközi, gazdasági és politikai, valamint magasabb hazai követelmények mellett dolgoznak a szövetkezeti közösségek. Természetesen vonatkozik ez a megyei szövetkezetekre is. A mezőgazdasági nagyüzemeket évek óta sújtja az aszály és a fagykár. Jelentős erőfeszítésekkel igyekeznek leküzdeni gondjaikat. A termelési szerkezet változtatásával próbálnak talpon maradni. Ugyanez tapasztalható az ófészeknél és az ipari szövetkezeteknél is. A szövetkezeti forma nagy előnye, hogy rugalmas szervezet, a gyors váltásra is megvan a lehetőség. Számos példát ismerünk, amely bizonyítja: a szövetkezet vezetői és a tagság vállalják a kockázatot, s bátran kezdeményeznek. Az ipari szövetkezeteknek továbbra is fő feladatuk a szolgáltatások javítása. A kisszövetkezetek jól beváltak, meglepő és kiugró eredményeket értek el egyes ágazatokban. A fogyasztási szövetkezetek változatlanul jelentős részt vállalnak az áruellátásban és a vendéglátásban. Végrehajtva a SZŐ VOSZ hároméves rekonstrukciós programját, sikerült a kisebb településeken emelni az ellátás színvonalát. Keresik az új üzemelési formákat a kereskedelemben és a vendéglátásban, s már értek el kedvező eredményeket. Külön figyelemre méltó, hogy a takarékszövetkezetek ■tevékenysége jelentősen bővült az utóbbi évben és most már nemcsak a községekben, hanem a városokban is segítenek a lakosság pénzügyi gondjainak megoldásában. Útkeresés tapasztalható a lakás- szövetkezeteknél is. A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmas arra, hogy tanuljanak egymástól a szövetkezetek, kicseréljék a mozgalom tapasztalatait. Kereskedő Sándor ÜZEMANYAG-TAKARÉKOSSÁG BEÁLLÍTÁSSAL Ezer járműnél három és fél millió forint A Városföldi Dózsa Tsz kecskeméti gépjavító üzeme kiemelkedően magas műszaki felszereltséggel, lelkiismeretesen dolgozik. Érthető tehát, hogy a 45 vele szerződéses kapcsolatban lévő, s mintegy 650 teherautót üzemeltető szövetkezet,, vállalat többsége elküldte gépjármű-ügyintézőjét a szerv ízüzemben tegnap megtartott ankétra, amelyet Béke fi Jenő főmérnök nyitott meg. A téma.; az üzemanyag-fogyasztás és a -bemérés, ezzel együtt a- motorok műszaki állapotának ellenőrzése, vagyis a gépjárművek hatékonyabb, költségtakarékosabb üzemeltetése volt. A főpiémök elmondta, hogy két és fél év óta másfélezer gépkocsit ellenőriztek, amelyek kétharmadánál jelentős túlfogyasztást állapítottak meg. Ha évente az átlagos 30 ezer kilométer megtételével számolnak, ez azt jelenti, hogy a műszeres beszabályozásának köszönhetően. összesen három és tel millió forintot takarítottak meg üzemanyagból, a járművek tulajdonosai. A korrekt, jó munkára jellemző adat: az üzemanyag-fogyasztással', -beméréssel, -beállítással kapcsolatban mindössze két reklamációjuk volt, ezek közül az egyikben bizonyosodott be a szerviz hibája. „Ezután is igy akarunk dolgozni, nekünk az a fontos: jó legyen az autó” — hangoztatta a főmérnök. A megrendelők dicsérték a szervizt. Pedig szigorú előírásoknak (szabályoknak) kell megfelelni a gépkocsiknak. Dr. Faragó Ede, a kecskeméti közlekedésfelügyelet igazgatója tételesen felsorolta (a jelenlévőknek a rendelet másolatát ki is osztották), milyen normáknak kell megfelelni, milyen üzem- anyagpótlékckat lehet figyelembe venni, hányszor kötelező bemérni a teherautókat stb. A- rendkívüli ellenőrzésekkor a 'túlfogyasztó rendkívüli büntetést fizet: a túlfogyasztás pénzbeni értékének százszo• Mészáros Péter az egyik fogyasztásmérő műszer működését magyarázza. rosát is ki lehet róni. Az igazgató azt is elmondta* hogy az ebben a szervizben beállított teherautókkal eddig nem volt gondjuk. Takarékoskodni kell, ez mindenkinek kötelessége, nemcsak vállalati, hanem népgazdasági érdekből is. Mtiliárdok spórolhatók meg évente a benzin- és a gázolajfogyasztás csökkentésével, ami elérhető a precíz beállítóműszerek segítségével. A megyében egyébként négy szervizállomáson végeznek méréseket, legkorszerűbb közülük a Városföldi Dózsa Tsz-é, ahol két hónap óta üzemelnek azok s- berendezések Is, amelyekkel ,n '»élki-lati s?<'mél'- gépkocsik üzemanyag-fogyasztását állítják o«. A jelenlévőknek ezután Mészáros Péter művezető mutatta be a szervizcsarnokokat és a műszereket. Cs. L Alkalmazkodó közösségek
