Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
kor el kell* érni, hogy ezekben az Intézményekben is a feladatokhoz és a gazdasági lehetőségekhez igazodó tevékenységi és szervezeti rendszer, ésszerű létszám- és költséggazdálkodás alakuljon ki. © A pártban, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmaikban is racionálisabb, kisebb és hatékonyabban dolgozó intézményekre van szükség. Határozottabb fellépést, szigorúbb felelősségre vonást, nagyobb nyilvánosságot és társadalmi ellenőrzést keli megkövetelni a társadalmi-gazdasági életben tapasztalható visszás1 jelenségek elleni harcban. Erősíteni keilli az egységes, kibúvókat nem engedő jogi szabályozást, és ennek adminisztratív eszközökkel is érvényt kell szerezni — a korrupció, a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus és más — a társadalmunktól idegen, jelenségek visszaszorítása érdekében. A pártszervezetek járjanak élen a közélet tisztaságának védelmében, az Illetékes felügyeleti és hatósági szervek pedig határozottam vonják felelősségre azokat a személyeket, akik jogtalan előnyöket nyújtanak vagy fogadnak el. IV. ■I Gazdasági-társadalmi programunk megvalósításához elengedhetetlenül szükség van a szocialista demokrácia fejlesztésére, a politikád intézményrendszer működésének korszerűsítésére. Folytatódjon az az átalakulási folyamat, amelyben növekszik az egyének szerepe a társadalmi cselekvésben, nő a kollektívák önállósága, kialakulnak az önkormányzati funkciók a munkahelyeken és a lakóhelyeken. A társadalom számára fontos események, jelenségek és döntések. kapjanak nagyobb nyilvánosságot. Ennek érdiekében' ki kell dolgozni a politikai és a gazdasági döntéseket megelőző, széles körű, előrevivő társadalmi viták rendszerét. Pártunk e téren is vállalja a kezdeményező és irányító szerepet. O A párt egész tevékenysége szolgálja a társadalmi-gazdasági kibontakozást, a reformfolyamatok felgyorsulását. A Központi Bizottság úgy dönt, hogy a politikai intézményrendszer fejlesztésiének keretében napirendre tűzi a párt vezető szerepének érvényesítésével, a párt belső életének és ideológiai munkájának fejlesztésével kapcsolatos fő kérdéseket. O A kibontakozás programjának végrehajtása nagy követelményeket támaszt a pártszervek és a párttagság munkájával szemben. Mindenekelőtt szilárd pártegységré, határozott politikai kiállásra van szükség. Fontos feladat a program ismertetése és elfogadtatása. Valamennyi párttag kötelessége, hogy a programot képviselje és megvalósításában tevékenyen vegyen részt. A pártszervek és pártszervezetek szorgalmazzák a munkahelyi programok kidolgozását, és támogassák végrehajtásukat. A kommunisták felelősségteljes magatartással mutassanak példát. © • Programunk megvalósítása következetes és céltudatos vezetést követel az élet minden területén. Szigorúbb követélményeket kell támasztani a vezetőkkel szemben, és egyúttal növelni szükséges a színvonalas vezetői munka társadalmi megbecsülését. A káderpolitikában, az állami személyzeti munkában azoknak a vezetőknek kell bizalmat adni, akik teljes meggyőződéssel támogatják a kibontakozási program végrehajtását, és munkájukat eredményesen végzik. Erősíteni keli a kádermunka demokratikus1 vonásait, a nyíltságot és a társadalmi ellenőrzést. Fiatal, friss erők előléptetésével minden területen gondoskodni kell a folyamatos vezetői utánpótlásról. O Az agitáció és a propaganda a helyesen értelmezett társadalmi érdekéket képviselje, A tömegpolitikai munkában tegyék világossá a gazdaságpolitikai célokat és követelményeket, mozgósítsanak a végrehajtásra. Mutassák be a jó kezdeményezéseket! tárják fél a kibontakozást akadályozó tényezőket, értessék meg, hogy csak a termelőmunka hatékonyságának növelése útján juthatunk élőbbre. Tudatosítsák, hogy a nagyobb feladatok kitartó, öntevékeny, fegyelmezett munkát igényelnék. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a sajtó, a tömegtájékoztatás dolgozói munkájukkal szolgálják a program sikeres végrehajtását. Képviseljék, ismertessék és magyarázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit; terjesszék az előremutató, kedvező tapasztalatokat; vitatkozzanak a téves nézetekkel, a kishitűséggel, és bírálják a párt politikájával ellentétes gyakorlatot. © A Központi Bizottság szükségesnek tartja, . hogy a párt állásfoglalását alapul véve a kormány dolgozza ki a kibontakozási program végrehajtásának konkrét tennivalóit, terjesz- isze az Országgyűlés elé megvitatásra és jóváhagyásra. A minisztériumok, a tanácsok, az intézmények és a gazdálkodó szervezetek ugyancsak dolgozzák ki a saját tennivalóikat. © A Központi Bizottság felhívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a ‘Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Gazdasági Kamarát, a Szövetkezetek Országos Tanácsát és tag- szervezeteit, valamennyi társadalmi és érdekképviseleti szerv vezető testületéit, a tudományos' és műszaki élet szervezeteit, a tömegmozgalmak vezetőit, hogy támogassák és segítsék elő a kibontakozást, dolgozzák ki a program megvalósításához kapcsolódó saját tennivalóikat. A Központi Bizottság felhívás-* sál fordul a munkásokhoz, parasztokhoz, értelmiségiekhez, fiatalokhoz, pártonkívüli szövetségeseinkhez, a szocializmus minden hívléhez: támogassák a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának végrehajtását, vegyenek részt annak megvalósításában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a kibontakozás programja állhatatos és céltudatos munkával, társadalmunk erőinek mozgósításával, nemzeti összefogással megvalósítható, eredményes végrehajtása szocialista céljaink valóra váltását, népünk boldogulását szolgálja. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) b) A feldolgozóipariban,' az élelmiszer iparban, az építőipaiban, a fogyasztási cikkek termelésében, a szolgáltatásokban tudatosan nagyobb teret kell biztosítani a keresteti1—kínálati viszonyok érvényesítésének. c) A gazdálkodásban aktív szerepet kell kapniuk az áru- és pénzviszonyoknak, a keresletnek és a kínálatnak, a hitelnek, az áraknak, az árfolyamnak, a jövedelmezőségnek és a nyereségnek. Szigorú pénzügyi, hitelezési és költségvetési gyakorlatot alkalmazva fokozni kell a vállalati kollektívák érdekeltségét és felelősségét az eredményességben. O A kibontakozás döntően azon múlik, hogy mennyire sikerül a vállalatokat, szövetkezeteket, a gazdálkodó egységeket a gazdasági élet valódi önállósággal rendelkező, a jövedelem- és vagyongyarapításban közvetlenül érdekelt szervezeteivé tenni. A vállalatok nagyobb mozgékonysággal és ésszerű kockázatvállalással elégítsék ki a piaci igényeket, kerüljön összhangba a termelés és a kereslet. Gondoskodni kell, hogy a dolgozók a követelményeknek megfelelő képzésben és továbbképzésben részesüljenek. Javítani kell a munkafegyelmet, a munkaerkölcsöt. a munkakultúrát. Jelentősen fejleszteni kell a vállalatok közötti együttműködést, erősíteni a kooperációs és szerződéses fegyelmet; biztosítani kell, hogy a vállalatok megállapodásaikat következetesen betartsák. © Az állam és a vállalatok vi- . szunyában legyen kiszállítható és áttekinthető a szabályozás; az egyedi beavatkozások jelentős csökkentésével erősíteni kell a gazdálkodó szervezetek önállóságát, a vállalati vezetés felelősségét. A társadalmi és a vállalati érdekek egyeztetésében kapjanak nagyobb szerepet az érdek- képviseleti szervezetek. Intézményessé kell tenni a kormány, valamint a szakszervezetek, a szövetkezeti érdekképviseleti szervek és a magyar gazdasági kamara közötti érdekegyeztetést. © Az eredményes vállalati munkához a gazdasági tisztánlátást elősegítő, a gazdaságos termelést ösztönző vállalati adórendszerre, jól működő árrendszerre, a teljesítmény növelésére serkentő kereset- és bérszabályozásra van szükség. a) A vállalati ’ adórendszer módosításával csökkenteni kell a termelőket közvetlenül terhelő adók számát és mértékét, s egyúttal növelni a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezetésre kerüljön a hozzáadott érték "típusú általános forgalmi adó. Tudómásul veszi, hogy ez a termelői árak csökkentésével és a támogatósak leépítése miatt a fogyasztói árak növekedésével jár. b) A hatékonyságot és a nemzetközi versenyképességet kifejező árrendszert és ármechanizmust keli kialakítani. Az árak tükrözzék a reális köl tségeket és a keresleti—kínálati viszonyokat de ne tartalmazzák a hanyag munka költségeit. At adóreform érvényesíti • azt a mellőzhetetlen követelményt, hogy a termelői és a fogyasztói árak között szoros és folyamatos kapcsolat legyen. Az alapvető létfenntartási cikkek és Az új szovjet diplomáciai stílus egyik kétségtelen jellemzője a feszített tempó. Érvényes lehetett ez az elmúlt hétre is: jóllehet a Legfelsőbb Tanács ülésszakával kapcsolatosan fontos belpolitikai események zajlottak, egymást követték a magasrangú külföldi látogatók, számos bejegyzés került a képletesen vett -„moszkvai vendégkönyvbe”. Robert Mugabe zimbabwei kormányfő, aki az el nem kötelezették mozgalma soros elnöki tisztét is- betölti, a nők világkongresszusának díszvendégeként érkezett Moszkvába, de az alkalmat felhasználta a Mihail Gorbacsovval töirténő találkozásra. Ugyancsak -a szovjet fővárosban tárgyalt az UNSZ főtitkára, majd egy érdeszolg áltatások meghatározott körében továbbra is hatósági áréi* Lenőrzésre és befolyásolásra van szükség. c) Az adó- és árreform mellett olyan bérreformra van szükség, amely elősegíti a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését. Első lépésként csökkenteni kell a keresetszabályozás kötöttségeit. Hosszabb távon olyan bérarányokat kell kialakítani, amelyek kifejezik a munka társadalmi hasznosságát. Módosítani kell a vállalati belső érdekeltséget: a tevékenység jellegéhez igazodó bérrendszerek, bérezési fonnák erősítsék az egyéni, illetve csoportteljesítményék és a keresetek összhangját. Ki kell dolgozni a szocialista brigádok és a dolgozók más közösségei vállalkozásiszerű munkavégzésének elszámolási, érdekeltségi rendszerét. O A vállalati önállóság növelése, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök jobb kihasználása, a termelők piaccal való közvetlen kapcsolatának erősítése érdekében szükséges a külkereskedelmi tevékenység tartalmának, szervezeti és érdekeltségi rendszerének gyökeres átalakítása. O A kibontakozásban, a szocialista nagyüzemek és szövetkezetek hatékony gazdálkodásának, a főmunkaidőben végzett tevékenység eredményességének van döntő szerepe. Ugyanakkor a .gazdasági teljesítmény növeléséiben valamennyi gazdálkodó szervezetnek — mérettől, tulajdon- és tevékenységi formától függetlenül — részt kell vállalnia. O Céltudatosan fejleszteni kell a szocialista piaci viszonyokat. Új társasági törvénynyel is elő kell mozdítani, hogy változatos vállalkozási formák alakuljanak ki. Ösztönözni kell új, rugalmasan működő, jövedelmezően gazdálkodó közép- és kis méretű gazdasági szervezetek létrejöttét. Csökkenteni kell a termelésben és az értékesítésiben meglévő vállalkozási kötöttségeket és javítani az importnak a versenyt .segítő szerepét. Fel kell számolni az egyes szektor dk vállalkozási feltételeibenv fennálló ■különbségeket és a káros rnono- polhelyzetekat. O A kisegítő—kiegészítő gazdaság, valamint a magán- tevékenység a szocialista gazdaságnak szerves része. Bátorítani kell minden olyan kezdeményezésit, tevékenységiét, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszonyainak javítását szolgálja. A nagy- és (kisüzemek közötti munkamegosztás és együttműködés fejlődjön. Teremtsék meg a társulás feltételeit, s ez is járuljon hozzá a nagyüzemek munkáját segítő ter- metési háttér kiépüléséhez. O A fejlesztési források bővítése érdekében nagyobb lehetőséget kell teremteni a vállalati eszközök mobilizálására, a lakossági és vállalati pénzösszegek hatékony, előnyös befektetésére. Ezt szolgálja- az értékpapírok formálnak bővítése, forgalmuk szélesítése. Az alapvető tulajdonformák változatos kombinációjával megfelelőbb kereteket kell létrehozni az értéktermelő tevékenység bővítéséhez. Meg 'kell teremteni a lehetőségeit, feltételeit, hogy az-kés összejövetelre került sor Jimmy Carter volt amerikai elnök, és az SZKP KB főtitkára között. Végül1, de nem utolsósorban Rad- zsitv Gandhi érkezett a szovjet fővárosba, hogy részt vegyen az indiai nemzeti fesztivál megnyitásán (több mint kétezer .tagú küldöttség kísérte), s a látogatás nem csak csúcsszintű eszmecserékre, de újabb megállapodások aláírására is módot nyújtott. E találkozókon főként a fejlődő világ, Ázsia, Afrika, illetve a Közel- és Közép-Kelet kérdései álltak a középpontban. Még darter esetében is, hiszen a volt államfő nemrégiben tett közel-keleti körutat. A Szovjetunió újra kifejezte érdekeltségét a párhuzamos békekonferenciák megtarerre kész dolgozók saját anyagi eszközeikkel a vállalati vagyon gyarapításában és hozamának növelésében személyes érdekeltséget vállalhassanak. © A törvényességet és jog- biztonságot a vállalaton és szövetkezeten belül, valamint külső kapcsolataikban egyaránt erősíteni kell. A működési szabályzatok, kollektív szerződések, kölcsönös kötelezettségvállalások rangját, presztízsét növelni kelL A vállalatokon belül a munkahelyi demokráciát formalitásoktól mentessé kell tenni. Ugyanakkor egyértelmű és világos feladatelhatárolásokra van szükség a vezetésben a vállalati tanács és az igazgató, a vállalati tanács és a szakszervezeti fórumok között. O A vállalatok önállósága következtében a szocialista munkamozgalmak a gazdálkodó szervezetek által kidolgozott termelési és fejlesztési tervekhez kapcsolódnak. Ezért helyes, ha a kollektívák maguk határozzák meg a munkaverseny célját, a részvétel módját, és ők maguk értékelik annak eredményéit. in. A gazdasági kibontakozáshoz eredményesebb termelőmunkára, a teljesítmények és a jövedelmek jobb összehangolására, a teljesítményen alapuló differenciálásra, igazságos közteherviselésre és hatásos szociálpolitikára van szükség. Az előrehaladás egész társadalmunktól áldozat- vállalást, fegyelmezett munkát, a vezetéstől következetességet és határozottságot kíván. Szükség van a közérdek előtérbe állítására, a közszellem javítására. O A hatékony termeléshez, a szerkezetátalakításhoz, a műszaki fejlesztés gyorsításához szükséges források biztosítása átmenetileg a közületi és a lakossági fogyasztás korlátozásával jár. Ahhoz, hogy az életszínvonal megalapozott emelésére sor kerülhessen, a teljesítmények növelésére, eredményes gazdasági munkára van szükség. A lakosság munkajövedelmei, a keresetek a teljesítménytől függően jobban differenciálódjanak. Az eredményesen dolgozó kollektívákat és egyéneket fokozott anyagi elismerésben kell részesíteni. O A szociális biztonság fenntartására törekszünk. Fel kell készülni a gazdasági struktúra átalakításával járó új szociális problémák kezelésére, enyhítésére. Elsősorban a társadalmi segítségre szoruló, időskorú és alacsony jövedelmű nyugdíjasokat, a többgyermekes családokat kell támogatni. Bővüljön a helyi szociálpolitika intézményrendszere, eszköztára és anyagi bázisa. A gyermeknevelés családi költségeinek viselésében stabilizálni, majd növelni kell az állami részvétel arányát. A nyugdíjrendszer olyan módosítására van szükség, amely az anyagi feltételekkel összhangban nagyobb szociális biztonságot nyújt, társadalmilag igazságosabb nyugdíjarányok kialakulásához vezet. © A . pályakezdő fiatalokat különösen az otthonteremtésben kell segíteni. A lakásgazdálkodás átfogó továbbfejlesztésére — a Kommunista Ifjúsági Szövetség részvételével—mielőbb javaslatokat kell kidolgozni. A •lakáshoz jutás és lakásfenntartás támogatási rendszerét a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez igazodóan differenciáltain kell kialakítani. O A lakosság adózásában olyan változtatásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az arányos közteherviselést. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezessék a személyi jövedelemadót. Az adórendszer legyen áttekinthető, mértékét úgy kell megállapítani, hogy a nagyobb jövedelmű rétegeket az adó fokozottabban terhelje, de mégmaradjon az érdekeltség a teljesítmények növelésében. A szociálisan kedvezőtlen helyzetben levő csoportokat, rétegeket az adózás nem érintheti hátrányosan. A- személyi jövedelem- adó bevezetésével a főmunkaidőből származó nettó kereset érdemben nem csökkenhet. Az adózás alól eddig kivont jelentős jövedelmek adóztatása és ellenőrzése érdekében az adózást vagyonnyilatkozat és -elszámoltatás. egészítse ki. © A gazdasági feladatok megoldása előrelátó foglalkoztatáspolitikát igényel. A termelési szerkezet átalakítása megköveteli a munkaerő átcsoportosítását, illetve átcsoportosulását. A munkahely,választást az állampolgárok munkához való jogának sérelme nélkül jobban összhangba kell hozni a társadalom érdekével. Az ezzel járó átmeneti feszültségek feloldásához rugalmas formák kialakításává! bővíteni kell a foglalkoztatáspolitika eszköztárát. Fel' kell készülni a 90-es évek elején munkába lépő korosztályok megfelelő foglalkoztatására. © A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának sikeres végrehajtása1 nagyobb szakképzettséget, széles körű műveltséget igényel. Oktatási rendszerünk minőségi fejlesztése alapozza meg ezeket az igényeket. A változó szükségletekhez igazodjon a szakképzés szerkezete, emelkedjen a középiskolát, hosz- szabb távon a felsőfokai tanulmányokat végzettek száma. O Az értelmiséginek ii fontos szerepe van a társadalmi és gazdasági változások kibontakoztatásában. Növekednie kell a naiSy felkészültséget igénylő szellemi ■munka társadalmi elismertségének. A kormányzat, a vállalatok és az intézmények vezetői tegyenek erőfeszítéseket, hogy az értelmiségiek teljesítményükkel és tevékenységük társadalmi hasznosságával arányos erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. Az értelmiség hivatásbeli tevékenységével, közéleti szereplésével segítse a szocialista társadalmi tudat és erkölcs kedvező alakulását. O Az államigazgatás, az egészségügy és a szociális ellátás, a 'tudományos kutatás, az oktatás és közművelődés, a tömegtájékoztatás és a sport területén a társadalmilag szükséges feladatok ellátásához megfelelő feltételeket kell biztosítani. Ugyanakzenegynéhány esztendőiben azonban politikai jelleget ölthettek a viták, Montrealban, Moszkvában, Los Angelesben — különböző okok következtében — nem lehetett teljes mezőny. Ezek után Szöul minden volt, csak nem sze-' rencsés választás, dehát a NOB döntését nem lehet felülvizsgálni ...., Az elmúlt' napokban azonban az élet és Dél-Korea viharos belpolitikai fejleményei már csaknem felülvizsgáiták a NOB döntését, olyannyira, hogy néhány nyugati 'lap szerint München és Melbourne — nem hivatalosan — már jelezte volna „ugrásra készen áll”, a megrendezést Illetően, ha mégis lehetetlenné válna a szöuli helyszín. Most azonban megoldódni látszik a válság: Csőn tu Hvan elnök elfogadta az ellenzék követeléseit, a többi között a jövő év elején esedékes elnökválasztás közvetlen szavazással történő lebonyolítását, s ezzel csillapultak, majd megszűntek a heteken át tartó utcai tüntetések. A háttér nyilvánvaló: Dél-Korea az elmúlt évtizedben gyors gazdasági fejlődést valósított meg, ugyanakkor diktatórikus, idejét múlt politikai rezsim je ennek akadályává lett. A változtatás igényét — ellenőrzött és szabályozott.keretek között — végsősoron az Egyesült Államok és Japán is támogatja, mert szívesebben vennének egy nyugodt, kiegyensúlyozottabb szövetségest. Ezek a belső feszültségek vezettek a népmozgalomhoz, aminek kibontakoztatásában szerepet játszottak az olimpiai játékok is. A kormányzat mindenképpen nyugalmat kívánt, az ellenzék viszont joggal észrevehette, most képes kihasználni a lehetőségeket. Így azután a Csőn által kijelölt utód, Roh te Vu, akinek februárban át kellene vennie az államfői posztot, maga szállt síkre a . közvetlen választásért, ami adott esetben akár elnöki reményeinek meghiúsulását jelenthetné. S itt vetődik fel a nagy kérdés, vajon a jelenlegi vezetők valóban változást akarnak', vagy inkább le akarták szerelni, kt akarták futtatni a népmozgalmat. Vannak figyelmeztető történelmi példák. Két esetben, 1960-ban és 1970-ben már-már úgy tűnt, hogy valóban változik a helyzet, de mindkét alkalommal — puccsszerű fellépéssel — helyreállították a diktatúrát. Á jövő év eleje, az elnöki utódlás így érzékeny időszak lehet. A sportolók a héten lezajlott események nyomán most talán nagyobb bizakodással készülhetnek az olimpiára. De — stílusosan szólva — a dél-koreai hosz- szú politikai akadályfutásnak alighanem még az elején vagyunk, R. E. HETI VILÁGHÍRADÓ A hét két kérdése Mit jelentenek a „moszkvai vendégkönyv’* e heti bejegyzései ? V fásában, ezeket a realitások kölcsönös tudomásul vételével még talán az idén, de legkésőbb jövő tavaszra össze lehetne hívni. Mindenképpen ez lenne a legcélravezetőbb út a közel-keleti rendezéshez, valamint az öböl körüli feszültség ( csökkentéséhez, a hajózás szabadságának biztosításához, az Irak és Irán között dúló háború befejezéséhez. Szovjét—amerikai tárgyalások is folytak: Vemen Walters amerikai ENSZ nagykövet Petrovsz- kdj külügyminiszter-ihelyettessel tartott több találkozót, ezeken is elsősorban az öböl helyzetét érintették. A hírek egy Gorbacsovnak címzett Reagan-Ievélről is említést tettek, de nincs még hiteles értesülés arról, hogy mi volt ennek a tartalma. A genfi tárgyalásokon — úgy tűnik — sajnos változatlan a huzavona, nagyon lassan haladnak előre a megbeszélések, s ezért bizonytalanná vált a következő szovjet—amerikai külügyminiszteri összejövetelidő- pomtja. Eredetileg arról volt szó, hogy Sevardnadze július közepe táján Washingtonban tárgyal Shultz-cal, ám most már nincs határozott időpont. Természetesen mindez nem a tárgyalások lemondását jelenti, de csak akkor van értelme a külügyminiszterek találkozójának, ha legalábbis valamelyest előrehaladhat a ,kettős nulla megoldás” az atomfegyverek nélküli Európa ügye. A megbeszéléseken most különösen számos, nem jelentéktelen, részkérdés ad vitára okot. Mi történjék a 72 Pershing 1/a rakétával, hiszen ezek formálisan a nyugatnémet Bundeswehr, s nem az Egyesült Államok tulajdonát képezik, de az atomtöltetek amerikaiak; ki kezdje és mikor a rakéták 'megsemmisítését, az Európán kívül megmaradó 100—100 középhatótávolságú rakéta hol nyerjen elhelyezést, hiszen ha azokat Alaszkában állomásoz- tatnák, Washington bizonyos stratégiai helyzetelőnyt élvezhetne. A csupán vezérszavakban érintett témák is mutathatják a helyzet bonyolultságát; ezzel együtt megfelelő megegyezési szándékkal, át lehet hidalni a nézeteltéréseket. Erről a valóságos tárgyalási készségről kellene most Washingtonnak tanúságot tennie. Ennek kinyilvánítása, és főként gyakorlása vezethetne el mielőbb odáig, hogy a moszkvai és washingtoni „vendégkönyvekbe” újabb bejegyzések kerülhessenek, külügyminiszteri, vagy akár annál magasabb szinten... A legújabb dél-koreai fejlemények csökkentették-e a szöuli olimpia megrendezésével kapcsolatos bizonytalanságot ? Évtizedeken át, ha az olimpia esélyeit latolgatták, az ilyen eszmefuttatások a sportrovatok hasábjaira tartoztak. Az utóbbi ti-
