Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-27 / 175. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. július 27. Már hagyomány, hogy évről évre ezekben a hetekben a Kodály-szeminá- rium gazdag programsorozata fogadja a zene kedvelőit Kecskeméten. A Kodály iskola dísztermében a nyitóhangversenyen Szabó Orsolya zongoraművész lépett először közönség elé. Zene- történeti, stilisztikai, harmóniai, hangulati kapcsolódásokra épített összeállítása már önmagában is izgalmasnak bizonyult. A szerzők — a felcsendülő darabok sorrendjéhez igazodó — fordított kronológiai sorrendben: Kodály, Debussy, Ravel, Liszt és Chopin. De ez a fordított sorrend a zongoratechnika fejlődése szempontjából is érvényes: a zongorahang legnagyobb megújítójá- nak tartott Chopintől az impresszionista vonalon az egész klaviatúrát felhasználó sajátos színskála felé tart — e zeneszerzőknél legalábbis mindvégig feszes szerkezetekben. Debussy, Ravel és Liszt darabjainak az impresszionizmus fő témáit rögzítő címeiben akár olvasni is lehet. A legelső Kodály-mű a még fiatal zeneszerző alkotása: meditáció egy De- bussy-téma felett. Alapja az a vonósnégyes, amely szilárd szerkezetével az elődök által létrehozott értékeket jelentős mértékben felhasználja. Schumann, Berlioz, Liszt romantikájának legfőbb építkező elvét folytatva egyetlen, ciklikusan variált zenei gondolatra épül. A Meditációk középpontjában egy kis, lélegzetvételnyi zenei mag áll. Kodály a hangközök tágításával körüljárta, majd melizmákkal ékesítette ezt a művet. Debussy: Fények a vizen című zenéjének atmoszférája varázslatos, érzéki. S az volt a megszólaltatása is. Míg az előző darabok keletkezési dátumai között alig egy-két esztendő csak az eltérés, Liszt most előadott, hangverseny- termekben népszerű produkciója, a Villa d’Este szökőkútjai jó néhány évvel korábban, 1877-ben született. Kecskeméten először hallhatta viszont a közönség Chopin Bolero-ját. Érdekes, hogy ebben az egyetlen alkotásában ötvöződik a feszes spanyol és a hasonlóképpen fegyelmezett lengyel táncritmus magával ragadó muzsikává. Ráadásként Szabó Orsolya élményszerű 9 Péczely Sarolta árnyalatokban, érzelmekben gazdagon tárta fel a kis zenei és dramaturgiai egységek minden szépségét. Kodály vokális művészetének briliáns darabjai után Liszt Ferenc nagyobb hangterjedelmű, szélesebb dinamikai skálát bejáró dalai cséndültek fel. K. J. előadásában Chopin és Albeniz egy- egy rövid lélegzetű művét hallhatta a közönség. Az est második felében Péczely. Sarolta adta elő először Kodály Zoltán közismert népdalfeldolgozásait. (Egy kicsi madárka, Akkor szép az erdő, Meghalok, meghalok, Zöld erdőben ...) A nyelv belső zenéjét is megszólaltató, visszafogott előadásmódja KONCERTJEGYZET Értékek, élmények A LENGY® PLAKÁTISKOIA A lengyel plakát soha nem volt kizárólag a zajos kereskedelmi reklám eszköze. Amikor reklámcélokat szolgál, akkor is: tapintat, elegancia és mérték- tartás jellemzi. Az első lengyel plakátokat a 20. század elején rangos festőművészek alkották, köztük Wyspianski, Mehoffer, Frycz, Axentowicz és Weiss. Miután 1918-ban Leiigyelország visszanyerte függetlenségét, a lengyel plakát önálló művészeti ággá alakult, amelyre külföldön is felfigyeltek. A legnagyobb plakátsikerek idegenforgalmi és munkavédelmi témákban születtek. Amikor 1945 után megkezdődött az új társadalmi rend alapjainak a lerakása, a plakátot a politika a háborús kataklizmától való félelem, az újjáépítés reklámozása uralta. A politikai plakát kialakításában vezető szerepet játszott Tre- powski, a kiváló grafikusművész. Számos kulturális témájú plakátot is készített. Ezek közül a leghíresebb a nemzetközi Chopin-zongoraversenyt népszerűsíti. Az ötvenes evek második felében a plakátművészek egész sora jelentkezett. Öntörvényű művészetük európai hírűvé vált. Tomaszewski, Morszczak, Lenica, Cieslewicz, Swierzy, Mlodoze- niec és Starowieyski voltak a lengyel plakátiskola megteremtői. A hatvanas években Krakkó vállalta a nemzetközi grafikai szemle megrendezését, Varsó pedig 1966 óta a nemzetközi plakátbiennalé gazdája. A pla- kátműveszet elismerése, társadalmi visszhangja indokolta a hatvanas évek végén a világ első, önálló plakátmúzeu- manak létrehozását Varsó peremkerületében, Wilanowban. A lengyel plakátművészet hagyományainak folytatása elképzelhetetlen lenne a Szépművészeti Akadémia és a lengyel képzőművészeti főiskolák grafikai tanszékéinél tevékenysége nélkül. A lengyel plakát stílusában változatos és a hétköznapok legkülönfélébb témáival foglalkozik. Az ötvenes és a hatvanas években a korszerű kifejező- eszközök újítási hulláma összeforrasztotta a plakátot a filmművészettel. Ekkor a film volt a legfőbb megrendelő és magához vonzotta a legjelesebb grafikusokat. Utána hasonló szerepet töltött be a színház. A színház ugyanis felfigyelt arra, hogy a képzőművészekkel történő együttműködés különleges, lehetőségeket kínál a klasszikus és mai drámák propagálására. Megjelentek a színházi plakátművészetben az új nevek: Aleksiun, Sawka, Klimowski és a rendkívül dinamikus egyéniségű Pa- gowski. Lengyelországban nagy jelentőséget tulajdonítanak a plakátnak. Alkotóikat nemcsak a kiállítások látogatói ismerik fel, hanem — népszerűségüket bizonyítva ezáltal — az utca embere is. Túltájékoztatás Sokan azért panaszkodnak, mert nem kapnak kellő tájékoztatást napjaink égetően fontos kérdéseiről. Nem értem őket. Hát nem megírják az újságok, ki kivel tárgyalt és meddig? Persze ezek a pletykás vénasz- szonyok azt is tudni szeretnék, miről. Azért, hogy legyen miről lefetyelni a lépcsőházban a szomszéd- asszonnyal? Engem túltájékoztatnak. A múltkor például hallom a rádióban, hogy nálunk szilárd a közbiztonság. Ez annyira megnyugtatott, hogy ajtót, ablakot sarkig tárva horkoltam egész éjszaka. Másnap kaptam egy levelet a biztosítótól, amelyik így kezdődött: „Tudják-e Önök, hogy Budapesten tavaly megközelítően 5000 lakásbetörés történt?!’ Nem tudtam. Sőt azt se tudtam, hogy ha mondjuk megközelítően ötezer-egy lett volna, akkor is szilárd lenne-e a közbiztonság. Azt javasolja a levélben a biztosító, hogy a védekezés egyik módozataként alakítsunk ki jószomszédi és lakótársi kapcsolatot. Megpróbáltam. A lépcsőházban leszólítottam a legcsinosabb szomszédasszonyomat. Este átjött a férje, és akkora frászt kaptam tőle, hogy még most is cseng belé a. fülem. Azt is javasolja a levél, hogy figyeljük szomszédunk lakását, segítsünk egymásnak. Figyeltem. Jött egy 'pasas a kezében hatalmas kulcscsomóval, és borízű hangon megkérdezte: — Mikor jönnek haza a szomszédék? Bizonyosan azért kérdezte, mert ö- is figyel, tehát nyilván szomszéd. —Két hétre elutazták a tengerpartra. — Akkor jó—mondta. — Ha már itt van, szakikám, segítsen összepakolni a kéglit! Segítettem. Miért ne tettem volna, hiszen erre biztat a biztosító is... A következő tanács: „kérdezzük meg a lépcsőházban, az emeleten, a ház körül csellengő idegenektől, hogy kihez érkeztek." Megkérdeztem. — Ismeri a Kovácsot a második emeleten? Olyan jó formájú felesége van. Belevaló csaj. Nem finnyás a szexben ... Érti? Remélem, nincs otthon az a tulok ... — Hát, hogy otthon nincs,\az biztos... Én vagyok a Kovács a másodikról. ' No, de megérdemlem, kell nekem kérdezősködni ... „Ha gyanúsat észlelünk, szóljunk a szomszédnak...” Szóltam. Olyan gyanús pihegés hallatszott át a panelon, hogy szóltam. Épp akkor jött haza a szomszéd a gmk-ból. Gondoltam, most vonszolják arrébb a páncél- szekrényét, hiszen az is benne van q levélben, hogy „értékeinket tároljuk falba, vagy betomtömbbe építhető értékmegőrző páncélkazettában.'’ Kiderült, hogy ő még el sem olvasta a levelet, nincs páncélkazettája. Viszont a földszinti szomszédtól, akit együtt találtunk a szomszédasszonyommal, akkora pofont kaptam, hogy attól cseng a másik fülem. Most aztán találgathatom, hogy jó hírt fogok-e hallani, vagy rosszat. „ Vizsgáljuk meg lakásunk bejárati ajtaját, és ha szükséges, erősítsük meg!" Panellakás, szükséges. Vettem százötvenes szöget és beszögel- tem az ajtót. Nem is tudott bemenni rajta senki. Most egy jó szakembert keresek, aki éjszakára kifeszítené..'. . Föladtam egy lakáscsere-hirdetést. Semmi bajom az otthonommal; szép, kényelmes, világos, csak egy a bökkenő. Nem fér él benne a kutya. Azt írja ugyanis a biztosító, hogy tartsunk házunk védelmére kutyát. Márpedig magamnál kisebb kutyát nem engedek a lakásba. Már csak a státusszimbólum miatt sem\ . . 'Hát itt a bökkenő. Látják, mennyi galibát okoz, ha túltájékoztatják az embert? T. Ágoston László SAJTÖPOSTA^^] MIT CSINÁL A SZOMSZÉD? —■— Esetek, tudnivalók — építési ügyben IIHHHBBHBbM Az ember társas lény, amiből következik, hogy a legszűkebb környezetében is szüksége van a másokkal való kapcsolatra, együttműködésre, melyhez a jószomszédság szinte nélkülözhetetlen feltétel. A szerkesztőségünkhöz érkézett panaszokból viszont arra következtetünk, hogy e kapcsolatok néhol kissé megtépázottak, sőt, olykor nem is léteznek. Az okok sorában pedig egyre szembetűnőbb: a szomszéd nem a szabályoknak megfelelően építkezett .... Az előzőek bizonyítására íme két eset: — A mellettem lakó nemrégen újjáépítette otthonát, s a munkálatok egy részénél én is segédkeztem. Ezek után meg voltam róla győződve, hogy ideálisan jó szomszédok leszünk. Sajnos, más lett a dolog vége. Mégpedig amiatt, mert az épületére nem szerelt esőcsatornát, s a tetőzetéről egyenesen az udvaromba csorog a csapadékvíz. A télen pedig akkora mennyiségű hó zúdult onnan a területemre, hogy ha éppen ott tartózkodom, sérülés nélkül aligha; távozhattam volna a helyszínről. Vitánk tárgya a napokban tovább bővült azzal, hogy mezsgyéje mentén egyáltalán nem szándékozik kerítést emelni... — kesereg a bajai Szamosi Józsefné. — Lakóházunktól körülbelül 1 méternyire létesített melléképületeket (ólat, fáskamrát, górét stb.) a szomszéd, aki rendjén lévőnek találja, hogy a tetőről hozzánk jusson az esővíz. Elvezetését meg sem kísérli. S azzal is bosszant, hogy a rovaroknak és rágcsálóknak egyaránt tanyát nyújtó limlom- ját a telkeink közvetlen határa mentén tárolja... — sorolja bánatát a Bátyán lakó Parity Józsefné. Olvasóink észrevételeit, kifogásait elmondtuk a megyei tanács építési és közlekedési osztályán, ahol a következőkről értesültünk: Lakótelken építkezni az Országos Építésügyi Szabályzatban foglaltak szerint lehet. Figyelembevételével készülhet az építési terv, s ha azt jóváhagyta a szakhatóság, utána kezdődhet meg a kivitelezés, mely nem térhet el az engedélyezett mérettől, formától stb. Legújabban már a munkáért felelős műszaki vezetőt is meg kell jelölni. Az említett rendelet világosan kimondja, hogy melléképületet a kötelező védőtávolságok betartásával lehet létesíteni, oly módon, hogy az a szomszéd jogos érdekeit ne sértse. Célszerű, ha az ilyen helyiség a telek hátsó vagy .oldalhatárától 3 méter távolságra van felépítve. A csapadékvíz elvezetéséről is kötelező gondoskodnia a tulajdonosnak, akinek a 25 és 75 fok közötti hajlásszögű tetőt hófogó sorral kell ellátnia. Ami a kerítést illeti, azt a telek homlokvonalán, továbbá a közútról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldalhatártól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani a tulajdonos. A saját telkén senki sem teremthet olyan körülményt — például a szemét, hulladék helytelen tárolása révén —, hogy annak közegészségügyileg káros következménye legyen. Egyébként az építéssel összefüggő nézeteltérések miatt legelőször a helyi építési hatósághoz tanácsos fordulniuk az állampolgároknak, s ha nem értenek egyet az első fokú határozattal, vagy annak várható következményével, minden esetben fellebbezhetnek a megyei tanács építési osztályához, mely másodfokú vizsgálatra, döntésre hivatott. Fogadószoba Gazdálkodó vagyok, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozom. Napi teendőm a szállítás is: néha takarmányt kell vinnem, máskor terményt, hol ilyen célra kell a fuvarozóeszköz, hol olyanra. Nemrégen vásároltam kéz alól egy házilag barkácsolt csettegőt, platóval együtt. Az első pillanatban nagyon örültem a masinának, rövidesen azonban csalódás ért. A szerkezet külsőleg jól mutatott, rendszáma is volt, s mert tulajdonosa szerint felújított motorral működött, zokszó nélkül kifizettem az árát, a csaknem 100 ezer forintot. Már az első úton, hazafelé menet kiderült azonban, hogy valami nincs rendjén a géppel, hiszen túlmelegedett. Kicsit pihentettem a motort, amelyet már nem tudtam beindítani. A helyszínről csak úgy mehettem tovább, hogy vontattak. Később újabb meglepetések értek: összeszerelési hiba miatt a hűtővíz keveredett az üzemanyaggal, azután a különféle rendeltetésű csövek elrepedtek stb. Széfszedve a csettegőt, rájöttem, hogy az egész ahogy van, felújításra szorul, ami talán plusz 10 ezrekbe kerülne. Mondanom sem kell, véglegesen elment, a kedvem a járgánytól, ^mely most ott áll az udvaromban hasz- nálhatatlanul. Egyelőre azon meditálok, a történtekért a csettegőjétől könnyen megszabadult eladót terheli-e nagyobb felelősség, vagy engem, aki lényegében zsákbamacskát vett... (Elmondta: Bárkányi László móricgáti olvasónk.) Pórul járt olvasónk ügyével kapcsolatosan véleményt kértünk a kecskeméti Bácsmobil Autó-Motor és Gépjavító Ipari Szövetkezet elnökétől, Csontos Gáspártól, aki ezeket mondotta: A legújabb hatósági intézkedés alapján új csettegő összeszerelése, illetve működtetése nem engedélyezhető. Mint a szóban forgó eset bizonyítja, nem is ok nélkül. Bár a rendszámmal korábban ellátott ilyen gépek üzemeltethetők, javításukat azonban mi már nem vállaljuk. Tudomásom szerint vannak azonban megyénkben olyan kisiparosok, akik hajlandók efféle munkára. Ami a vevőt illeti, helyzete nem reménytelen. Miért? Mert a bekövetkezett, s a fellelt műszaki hibákért az eladónak kell viselnie a felelősséget, aki a csettegő technikai állapotáról eléggé hiányosan, sőt, pontatlanul tájékoztatott. Adásvételkor ugyanis voltaképpen egy szerződés jön létre, amely kötelezi az árut kínáló felet, hogy a termék minden tulajdonságáról, fontos jellemzőjéről informáljon. Feltételezésem az, hogy ennél a vásárlásnál a vevő sem volt eléggé körültekintő, ami szintén hiba. Utólag azt teheti, hogy műszaki hozzáértővel átvizsgáltatja a gépet, s a megállapítása alapján követel kártérítést az eladótól, aki végső soron, s persze bírósági döntés révén a csettegő visszavételére is kötelezhető. A VENDÉG JELZI: Szomjaznak a fák! A kánikula minden élőlényt próbára tesz. Míg azonban ember és állat lehetősége szerint árnyas területet, hús habokat, s nem utolsósorban hűsítő vizet keres és talál, a növény helyhez kötött, s így kiszolgáltatottja a napok óta tartó forróságnak. Jellemző példája ennek az, ami a kecskeméti Széche- nyiváros Szimferopol terén található ... Ehelyütt tavaly legalább 40—50 kis fát ültettek el a városgazdasági vállalat dolgozói. A tölgy-, a gesztenye-, a platán- stb. csemeték kezdetben szakavatott gondozásban részesültek, ennek eredményeként szinte mindegyikük gyökeret eresztett. Idén mintha teljesen megfeledkeztek volna róluk az illetékesek, akik talán még a közelükben sem jártak. Pedig ezek a fák szenvednek a tűző napon, s mert még egy negyed vödömyi víz sem jutott a tövükhöz, elkezdődött a kiszáradásuk. Minderre csak ráadás, hogy a környékbeliek sem igen tudnak sorsukon segíteni, mivel a terület egyetlen közkútja régóta működésképtelen. Én pesti vagyok, ám Kecskeméten lakó szüléimét gyakorta látogatom és a vendégeskedésem alatt tapasztalom e visszásságot, mely miatt most tollat ragadtam. Idegenként dehogyis akarok én a „hírős” város polgárai dolgába beleszólni, de úgy vélem, a szép környezet, a leendő zöldövezet megvédése érdekében kötelességem valahová jelezni: szomjaznak a fák a Szimferopol téren! — írja Deim Ágoston a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében. Almási Juditnak, Kecskemétre: Sú- - lyos kimenetelű ütközésnél az autó megrongálódhat olyan mértékben, hogy a javítása műszaki vagy gazdasági — esetleg mindkét — szempontból indokolatlan, amikor is sor kerül az úgynevezett totálkárrendezésre. Műszakilag totálkáros a gépjármű, ha a leggondosabb helyrehozása után sem felel meg a közlekedésbiztonság követelményeinek, gazdasági okból pedig nem kifizetődő az ilyen javítás, ha annak költsége meghaladja az érték 70 százalékát. „Alsócsalánosi olvasónak”: Aki a kutyáját közterületen hagyja kóborolni, vagy ha harapós állatát nem zárt helyen tartja, megsérti a vonatkozó jogszabályt, s a hatóságilag kezdeményezett eljárás során ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. D. J.-nek, Kunszentmiklósra: Ha jól értelmezzük sorait, ön és nővére nagy értékű szülői vagyont (ingatlant) örökölt fele-fele arányban. A gond, hogy ezzel az örökséggel semmit sem tud kezdeni, mert a testvér hátráltatja az eladást, pedig az ebből származó bevételt a törvényes keretnek megfelelően egymás között kiporciózhatnák. Nos, ez ügyben a legkézenfekvőbb megoldás: a tulajdonostársi állapot megszüntetése, ami bírósági hatáskör. Ennek során megosztható természetben az ingatlan, feltéve, ha azt előzetesen engedélyezte a helyi tanács vb építési hatósága. A másik mód, amikor az egyik tulajdonos megváltja pénzért a tulajdonostársa részingatlanát. Végső esetben pedig árverés révén számolható fel a közös tulajdon. Hogy önt illetően melyik lehetőség a legcélszerűbb, annak eldöntéséhez jogsegélyszolgálat, vagy ügyvéd segítségét kérje. „Halfogyasztó” jeligére: Számottevő a különféle halkonzervek importja. Hermetikusan zárt fémdobozokban kerülnek forgalomba ezek az élelmiszerek, s az energiaértékük magyarul is feltüntetett, főleg a diétázók, érdekében. Az energia —- a nemzetközi szabvány értelmében — az eddigi kilokalória (kcal) helyett kilojoule egységben (kJ) van meghatározva. Az átszámítás egyszerű:, 1 kcal 4,18 kJ-al egyenlő'. Végezetül elmondjuk, hogy az egyes halfajták között jelentős a tápértékkülönbség, emiatt van ugyanazon me- nyiségü halhúsnak eltérő energiatartalma. Járomi Jánosnak, Kiskunfélegyházára: A Magyar Közlöny idei I. számában jelent meg a földtörvény, mely a többi között leszögezi: magánszemély művelésre alkalmas föld tulajdonjogát csak akkor szerezheti meg, ha a már birtokában lévővel együtt hatezer négyzetméternél nem lesz nagyobb az összes termőterülete. E beadvánnyal első fokon az ingatlan fekvése szerinti körzeti, másodfokon pedig a megyei földhivatal foglalkozik, s az ügyintézés határideje maximum 60 nap, „Kunszentmiklósi kíváncsiak” jeligére: A környezetükben megtörtént sajnálatos eset minden részletét alaposan kivizsgálták az illetékesek, akik egyetlen személy elleni intézkedésre sem találtak okot. Maros Mihálynénak, Bajára: A társadalombiztosítási törvény kimondja, hogy aki a munkaviszonyát öt évnél hosszabban szünetelteti, a megelőző szolgálati idejét csak akkor nem veszíti el véglegesen, ha újból munkába áll, s legalább öt esztendőn át dolgozik folyamatosan. E szabály arra nem alkalmazandó, aki a megszakítás előtt már megszerezte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt és a következő öt esztendőn belül betölti az öregségi ellátásra jogot adó életkort, vagy megrokkant és ez az állapota fennáll a nyugdíja igényléséig. Nem számít megszakításnak ama idő sem, melyre az illető személy elismerési díjat fizet. Ez az összeg havi 10, 15, és 30 forint, ha a megszakítást megelőző utolsó , háromhavi kereset átlaga nem érte el az 1000, 2000 forintot, vagy ez utóbbit meghaladta. E fizetési lehetőségre vonatkozó kérelmet a megszakítástól számított 1 éven belül kell előterjeszteni a lakóhelyileg illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez). Kivételesen még egy évvel meghosszabbíthatja a. határidőt a megyei társadalombiztosítási tanács. „Pici baba” jeligére, Tiszaalpárra: A kisgyermeket nevelő apa egyedülállónak minősül akkor is, ha az anya oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. „Raktáros” jeligére, Hercegszántóra: A Minisztertanács 11/1987. (IV, 3.) számú rendelete értelmében leltárhiányért a raktár vezetője és helyettese hathavi átlagkeresetéig, a beosztott raktári dolgozó pedig négyhavi átlag- keresetéig felel. Az anyagokat állandóan egyedül kezelő személy a leltárhiány teljes összegéért felelősséggel tartozik. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 T t Ifi
