Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

1987. július 27. • PETŐFI NÉPE • 3 FOGLALJUNK HELYET! (5.) Este a Kiskunságban Mintha csak muszájból nyitott volna ki Félegyházán a Kiskun­ság éttereim, lanyha a vendéglátó hely élete a fülledt péntek estén. Nem segít ezen' a magas, régimó­di, középütt kőfairagás'os oszlop­pal alátámogatalt helyiségben időnként rá-názendítő elektromos zenekar sem. Belevágnak a zené­szek a „vonóval” — azaz a villa­mos feszültséggel — a hangsze­rekbe, de aztán' abba is hagyják. Lejönnek az emelvényről. Nincs miért, nincs kinek zenélniük. Főzelékek, x-listán Asztalunktól hálás pillantást vetünk a távozó együttes után. Űjra halljuk egymást. A csend szánté megfizethetetlen. , Fiatal ember a pincér. Tüstént itt terem. Udvarias és készséges. Mind a hármunknak külön-külön étlapot ad, közben elmondja, mi a helyzet a sörökkel. Ha ajánl­hatja, lengyel sört ne kérjünk, az most langyos. A Tuborg és a csehszlovák importból való vi­szont garantáltan hideg. / Élőbb azonban éhünket szeret­nénk csillapítani. Lapozom az ét­lapot és megkérdezem : —Leves? ■ — Kétféle van. A harmadik gyümölcsleves volt, már elfo­gyott. . — Az áll itt, hogy főzelékek. Sárgaborsó- 6, kapormártás 4 fo­rintért. Ezekből ‘tudna hozni? — Sajnos, nem. Az olcsó, kímé­lő ételeket nálunk délben, kispén­zű nyugdíjasok fogyasztják, mint Mák néni, Soltész néni és egy cukorbeteg úriember. — Az .esti vendégek mem kér­nek izöldfőzeléket? — Nem szoktak. Mi marad a szakácstudományból ? — Tizenhat, x-szel felölt étel. Azt jelenti, hogy \hem kapható? —Napközben ezekből Is volt, de a csökkenő látogatottság mel­lett nem győznénk pénzzel, ha a felesleges — eladatlan — étele­ket ki kellene dobni. Nyáron a hűtőszekrényben is könnyebben megnamlanak az élelmiszerek. S milyen, az az ennivaló, amit dél­től már 8—10-szer föimelegít a szakács? — Más estéken is ennyire ki­halt a Kiskunság? — Valamelyik este egyetlen va­csorát sem tudtunk eladni. Re­ménykedünk, hogy 22 órától még bejön egy-egy látogató. Addig odahaza nézik a tévét. — Meddig szolgálnak .ki? — Éjfél után 1 óráig. Néha már hamarább is hazamennénk ... FéléhreflZ'á-e a fogyasztóközön­ség a Kiskunságot? Ez rajtuk, az itt dolgozó ven­déglátó-ipari alkalmazottakon is múlik. Annyi bizonyba: ahol az étteremhez csatlakozó szálloda vendégei 11-féle reggeliből vá­laszthatnak, ott ■ estére is marad­nia kellene valaminek a szakács- tudományból. —-Egy Nápolyi sertésszeletet, két rántott sertésbordát, hozzá kenyeret és kovászos uborkát ké­rünk! — rendelünk a kapható hatfajta frissensültből. Ezeket elkerülte az ikszelés — talán, mert drágábbak? —, nem úgy, mint öt készételt, az étlapon sze­replő kilencből. A frissensült — frissen sült Gasztronómiai élményünket nem zavarja, sőt növeli, hogy csőidben, nyugalomban ehetünk. Nem. sújt ránk a dübörgő hang­erő a zenekari emelvényről. A kiszolgáló resteHi, amiért a Ná­polyi sertésszeletbe nem bele-, hanem csak rátették a sajtresze­léket. Ettől azonban még kiváló. Társaimnak is ízlik a vacso­ra. Finom és kiadós a sertésbor­da — mondják. Nincs túlsózva, de nem is fűszertelen. Aminek benne kell lennie, benne van. Próbát teszek, vállalják-e eb­ben a kánikulai estében olyan „kényes” étel elkészítését, mint a túrós csusza. A felszolgáló kis türelmet kér. Megkérdezi a szakácsot. Hamaro­san tűzálló edényben, alá szal- vétaruhás tálat téve, elindul a konyhából a forró csuszával. Mi­után kitölti a számlámat: Egy Nápolyi sertésszelet: 62,10 Ft Egy adag kovászos uborka: 7£0 Ft Két kenyér: 2,— Ft Egy túrós csusza: _______10,80 Ft 8 2,20, Ft — akkor, a bemutatkozásnál tu­dom meg tőle, hogy Pintér Ist­ván pinoér eredeti szakmája gép­kezelő. Daruhoz, esztergapadhoz és marógéphez is ért. A vendég­látást orvosi tanácsra, egészségi okokból választotta, öt éve dol­gozik a III. osztályú Kiskunság étteremben és — nem rosszul. Legközelebb azért szeretnénk kevesebb x-et olvasni az étla­pon! Kohl Antal NEMZETKÖZI CITERATÁBOR TISZAKÉCSKÉN Videoeszközök segítik az oktatást Július 18-án hetedszer nyitott kaput a tisza- kécskei citeratábor, amefljy három évvel ezelőtt nemzetközivé bővült a Magyarok Világszövetsé­gének segítségével. A Közóp-Európában egyedül­álló nemzetközi zenei tábor iránt évről évre na­gyobb az érdeklődés. Az idei nyáron, három tur­nusban mintegy .négyszázötven — egy harmad részben külföldi — ciiterás tölt el egy-egy hetet Tiszakécskén. A résztvevők többsége fiatál. Az idén először a Szovjetunióból, Kárpát-Uk- rajnából is van résztvevője a tábornak. Szlová­kiából három évvel ezelőtt még csak (hárman jöt­tek, most hét együttes jelentette be részvételét. Jugoszláviai, angol, sőt japán lakók is találhatók a táborban. A népzenészekkel egyébként tizennégy oktató foglalkozik, akik között vannak népművészek, egyetemi professzorok és mások. Mint Pribojszky Mátyás nemzetközi hírű citeraművész, a tábor vezetője elmondta, a módszertani oktatást .nagy­iban segítik azok a videoeszközök, amelyeket a Soros Alapítványtól kaptak erre a célra. # Dr. Varga József, a maribori egyetem magyar tanszékének vezetője (balról a második) egy ju­goszláviai házaspárral, Gyurica Józseffel és fe­leségével játszik együtt, Pribojszky Mátyás je­lenlétében (a képen jobbról a második). • Monoki Lajos, a szegedi tanárképző főiskola ének-zenei tanszékvezető tanára a zalaegerszegi Nagy Anitát és Német by Istvánt kottaolvasásra tanítja. • Urbán Zoltán (elöl, balra) elsősorban a fiata­lokkal foglalkozik. (Tóth Sándor felvételei) KULCS: A LÁBTÖRLŐ ALATT A tolvajok nem nyaralnak B-né, mint minden délelőtt, azon a napon is kinyitotta az utcára nyíló ablakokat, hogy klszellőztesse a szobát. Aztán a szomszédos he­lyiségben munkához látott varrógépével.. Fél óra múlva,, amikor úgy gondolta, hogy már felfrissült a szoba levegője, bement és már csak a tényt állapíthatta meg: kifosztották. Igen. A nyitott ablakon keresz­tül valaki bemászott az utcáról, és még az sem zavarta „foglalatos­sága” közben, hogy a szomszéd helyiségből varrógép zaja hallatszott át. CSOMAGOK KÉZBŐL KÉZBE Bővülő gyorsposta Fekete József alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-fő­kapitányság vagyonvédelmi al­osztályának vezetője mesélte el ezt a történetet, s az alábbi ese­teket is, melyek nem szűkölköd­nek . tanulságokban: A betörő telefonon érdeklődik — A besurranó tolvajok általá­ban ügyelnek arra, hogy ha tet­ten énniák őket. meg tudják indo­kolni, mit is keresnek az idegen lakásban, ötletért nem mennek a szomszédba. Egyesek tollat vásá­rolnának, mások régi posztókabá­tot vennének, hogy .papucsot ké­szítsenek belőle. Most diivat a ré­giségek gyűjtése is,, de kimem'ithe- tötlen az ötlettár. Ezért jobb, ha nem engedünk .be mindjárt ide­geneket a lakásba. Egyébként —- folytatja a rend­őr alezredes — főleg a falvakban, tanyákén, kisebb településeiken bukkannak fel ezek a tolvajok. Itt elterjedt szokás, hogy ha el- -menn.sk otthonról, a kulcsot nem viszik magukkal, hanem „nagy le­leménnyel” eldugják. .Például az ajtófélfába vert szögre akasztják, lábtörlő alá. cserépbe teszik vagy a villanyára dobozába. Az^ sem «útka, hogy csak az idős nagyszü­lő marad otthon, aki hátul, a kertben munkálkodik, míg a nyi­tott lakásban szabad a vásár a 'tolvajoknak. A városi lakásokba a „felkészül­tebb” bűnözőik törnek be. Ritka­ság, ha véletlenszerűen választják ki a terepet. Sokan a börtönben -kapnak ötleteket egymástól. Nagy segítséget jelent számukra, ha a tulajdonosnak van telefonja. így könnyen megtudhatják, mikor nem tartózkodik otthon. Az ilyen -bűnözők ráfiináltságána jellemző -a következő eset is. I jé . . ,s. , ■ \ c * fi Fél millió f ■ ■ - ’ • • ■' ' ' '* ■ * a tálc;a mögött Egy budapesti férfi apróhirde­tésben adta közzé, hogy nyugati -márkájú kocsija eladó. Kecske­méten akadt is rá jelentkező, aki azt a választ kapta, hogy ne fá­radjon fel Pestre, a tulajdonos az otthonába jön. Hamarosan létre is jött a találkozó, de az eladó szándékosan igen magas árat kért járművéért. Így nem kötöttek üz­letet. De nem is ez volt a cél! A férfi terepszemlét tartott. Tudta, aki ilyen drága kocsit akar vásá­rolni, annak van mit á tejbe ap­rítani. Már csak annyi teendője maradt, hogy társait — pontosan tájékoztatva — útra bocsátotta Kecskemétre. Azok be is törtek a lakásba, de szerencsétlenségükre — s a tulajdonos szerencséjére — „csak" 48 ezer forintot találtak az egyik helyiség bárszekrényében. Ugyanis ezen a helyen egy tálca mögött 600 ezer forint lapult. Ezt azonban elfelejtették megnézni, igy a vártnál kisebb siker koro­názta „kirándulásukat”. Van, amikor még könnyebb a betörők helyzete. Például a kis­kunfélegyházi orvos esetében, aki rendelőjének ajtajára táblát füg­gesztett ki, melyre ráírta, hogy szabadságát tölti, s még a dátu­mot sem felejtette el közölni. A betörők nem sokat kockáztattak, hiszen ha mégis találkoztak vol­na valakivel a lakásban,, hivat­kozhattak volna arra, hogy az or­vost keresik, mert valamelyik hozzátartozójuk beteg. Az a trükk is bevált, amikor két tolvaj bútorszállitónak öltö­zött, s az emeletes házba nagy, kétajtós szekrénnyel érkezett meg. Míg a szomszédoktól érdek­lődtek, hogy a kiszemelt lakás tulajdonosa otthon van-e, az aj­tóban letették a szekrényt, mely­ben már egy társuk munkára ké­szen állt. Leemelte a szekrény hátoldalát — így könnyen hozzá­férhetett a lakásajtőhoz, de senki sem láthatta meg — és „kipakol­ta” a nyaraló lakó otthonát. Az­tán dolguk végeztével a bútort az ajtó előtt hagyták. Csak ké­sőbb jöttek rá a szomszédok, hogy valójában mi is történt. Az is előfordul, hogy nem tesz­nek feljelentést a kifosztott sze­mélyek, mert néha a szomszédra, hozzátartozóra gyanakodnak. Így történt ez az egyik tanyán is. A lakók szintén „titkos” helyen, az istálló ablakában tartották a lakáskulcsot. Egy napon valaki kifosztotta az otthonukat, majd rendszerető módjára visszatette helyére a kulcsot. A tulajdonosok esküdni mertek volna rá, hogy csakis a szomszéd lehetett a tet­tes, íbiszen ki más .tudhatta a kulcs „rejtekhelyét”? Feljelen­tést nem tettek, de az eltelt két esztendő alatt hidegháborús han­gulat uralkodott a két család kö­zött: magas itéglakeritést emel­tek a porta határán, és Iminden kapcsolatot megszakítottak egy­mással. — Nemrégiben .elfogtunk egy nőt — fejezte be a történetet Fe­kete József —, aki (több társá­val sorozatosan követett el betö­réseket. Megeredt a nyelve, és néhány olyan helyre .vezetett el 'bennünket, ahová előzőleg „ki­ruccantak”. Így jutottunk el az említett tanyához is. A sértett azt • Itt „alapos munkát” végeztek a betörök. sem tudta, hogyan békítse ki szomszédját. Náhány jó tanács Végezetül néhány megszívlelen­dő tanács a vagyonvédelmi al­osztály vezető jétől: — Ha hosszabb időre elhagy­ják otthonukat, értéktárgyaikat helyezzék biztonságba. (Lehető­leg erre ne a ruhásszekrény leg­felső polcát válasszák ki!) A leg­jobb egy hozzátartozóra bízni. A zárak bizony sok kívánnivalót hagynak maguk után. Ne dug- dossák a lakáskulcsot, hanem vi­gyék magukkal, mert egy tapasz­talt betörőnek nem okoz gondot a megtalálása. Ügyeljünk a nyitott ablakokra. A . szúnyogháló csak a rovarok ellen' véd! Figyeljünk egymásra, iné legyünk közömbösek, ha a szomszédnál gyanús idegeneket látunk. Bár költséges, de ha na­gyobb értekeink vannak, érdemes riasztóberendezést vásárolni. Farkas Andrea • A kijárati ajtó kulcsa az ab­lakpárkányon volt Két év óta lehet hazánkban gyorspostai szolgálatot igénybe venni, és azóta már tizenhárom­ra szaporodott azoknak az orszá­goknak a száma, amelyekkel a Magyar Pcrata megállapodást kö­tött a kölcsönös gyorspostai for­galomról. Először az NSZK-val, legutóbb pedrig — a tengerentúli országok közül elsőként — az Egyesült Államokkal sikerült megállapodna. A szolgáltatás lényege: a kül­deményt a postai tömegforga­lomtól teljesen elkülönítetten, szinte kéziből kézbe továbbítják. Az Egyetemes Postaegyesület (UPU) még nem alakított ki egy­séges'szabályzatot, ezért a gyors­postái hálózatban részt vevő or­szágok kétoldalú megállapodá­sok keretében, szabályozzák ezt a szolgáltatást. Az ily módon fel­adott küldeményt — a kézbesí­tési távolságtól függően — 24—72 óra alatt házhoz viszik. A felső súlyhatár többnyire 20 kilo­gramm, de ettől a kétoldalú meg­állapodások alapján el is térhet­nek a felek. A levelet és csoma­got azonos módon- kezelik. Alap- feltétel, hogy azok a tételek, amelyek a légifuvarozásből ki vannak zárva — például tűzve­szélyes vagy robbanó anyagok —, gyorspostával sem küldhetők él. A továbbítás ugyanis elsősor­ban légi úton történik. Nem le­het feladni olyan cikkeket sem, A tartósítóipar munkájában is érezteti hatásált a nagy hőség. .Mindenekelőtt a zöldbab sínylet­te meg a kánikulát, a várit 16 ezer tonnából eddig mindössze kétez­ret tudtak átvenni a termelőktől. A gyárakban.’ befejezéshez köze­ledik a zöldborsó feldolgozása, már csupán néhány dunántúli üzem fogadja a termést. Az elő­zetes adatok szerint a tervezett mennyiség mintegy 90—95 száza­lékát ltudták felvásárolná. A káni­kula miatt a zöldborsó érése fel­gyorsult, a különböző fajták érése csaknem egybeesett, s a termés­nek csak egy része maradt meg­felelően zsenge a konzervgyártás- hoz, A feldolgozott mennyiséggel a hazai fogyasztókait az ipar ki­elégíti, s teljesíteni itudja az ex­porttervét is. Az uborka feldolgozása 13 kon­zervgyárnak ad munkát. Az érés augusztus második feléig eltart­hat. A Kanzervttpani Közös Válla­lat szákemberei az uborka átvé­teli csúcsszezonját július utolsó napjaira várják, amikor termést hoz már a tavaszi hideg miatt újravetetit uborka is. A konzerv­ipar 51—52 ezer torma uborka feldolgozását tervezte, s a termény minőségétől függő, differenciált árakkal ösztönzi a termelőket a folyamatos szedésre, amely a mi­nőségét kedvezően befolyásolja. Mostanáig a tervezett mennyiség amelyek sértik az illető ország vám- és devizaszabályait. A két év tapasztalatai azt mu­tatják, hogy egyre többen veszik igényibe ezt a szolgáltatást. A. vá­rakozásnak megfelelően, túlnyo­mórészt közületiek élnek a gyors továbbíts Lehetőségével, számuk ötszöröse a magánügyfelekének. Szerte a világon is elsősorban az üzleti élet postája a gyorsposta. A feladók többnyire árumintá­ikat, mintakollekciókat, gépalkat­részeket, számítógépes adatokat küldenek, üzleti levelezést foly­tatnak. Egyelőre a Magyaror­szágra irányuló forgalom az erő­sebb, mintegy kétszerese a kül­földre menőnek. Január óta ha­zánk valamennyi helységében házhoz kézbesítik az érkező gyorspostai küldeményeket, és az összes városban mód van a fel­adásra. Korábban csak Budapes­ten. és az öt kiemelt nagyváros­ban lehetett ezt a szolgáltatást igénybe venni. Változott a díj, is: a 2 kg alatti küldemények fel­adási ára jóval olcsóbb, mint ko­rábban. A Magyar Posta tervezi, hogy a közeljövőben újabb országok­kal köt megállapodást a gyors­postai szolgálatról, valamint azt, hogy bekapcsolódik abba a szá­mitógépes rendszerbe, amelynek segítségével nyomon, követhető a küldemény útja a feladástól a megérkezésig. / negyede került a gyárakba. Egyre több jó minőségű nyersanyagot kapnak az uborkát úgynevezett támrendszeres módszerrel terme­lő gazdaságoktól és kistermelők­től. A Nagyatádi Konzervgyár körzetében a saivarnyitóba szállí­tott uborkának csaknem a fele Lugadszerűen felfuttatott növény- száron termett. Ennek a hagyo­mányosnál valamennyivel költsé­gesebb termelési eljárásnak az előnye, hogy a termés minősége jobb. köszönhetően annak, 'hogy a növényvédelem is hatásosabb. Könnyebben szedhető az uborka, így földdé) sem szennyezett, mi­vel termése jóval a talajfelszín fölött fejlődik ki. A lének, sűrítménynek szánt paradicsom fogadására felkészül­tek a 'gyárak. A központi üzemek­ben lévő és az állami gazdaságok­ba, tez-ekbe telepített gépsorok felújítása csaknem mindenütt be­fejeződött. Ezekre a terv szerint mintegy 40 ezer tonna érett bogyó feldolgozása vár. A feldolgozási szezon várhatóan két és fél. há­rom hét múlva kezdődik. Augusz­tus elején néhány ezer tonna, úgynevezett szalmásérga érési fá­zisban lévő paradicsomot vásárol­nak fel, Ez ahhoz a speciális da­rabos. vegyes savanyúsághoz kell,, amelyet paprikával és más zöld­ségfélével kiegészítve szovjet ex­portra gyártanak. Folyamatos a zöldségfeldolgozás • Ebből a tanyából 120 ezer forintot vittek el.

Next

/
Thumbnails
Contents