Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-23 / 172. szám

1987. július 23. • PETŐFI NÉPE • 3 I MI A VONZÓERŐ? __________________________________________. N övekvő népesség Ladánybenén Kedves, tiszta, 1860 lelket számláló kisközség Ladánybene. Régi település, már a török hó­doltság idejéből is vannak írá­sos emlékei. A megyeszékhelytől mindössze 15 kilométer választja, el. Közel van a főváros, s a nagyközség Lajosmizse. Azt gon­dolná az ember, hogy a két nagy­város, s az egyre iparosodó nagy­község elszívja a munkaerőt, hogy a ^077 hektáron csupán a Rákóczi Szakszövetkezet gaz­dálkodik. Pedig nemi így van — jelentette ki egybehangzóan a. község tanácselnöke és párttlt- kára Visontay István és Bakó Ferenc. — A szakszövetkezetnek 644 tagja, s 247 dolgozója van, nö­vénytermesztéssel és háztáji ál­lattartással foglalkoznak. Van itt angóranyúl, róka, szarvasmar­ha, juh', — mondta a titkár, aki a szakszövetkezet híradástech­nikai- részlegének vezetője. — Emellett elektronikai, vasipari, faipari, k erősáramú berendezést gyártó ágazatunk van, készítünk alkatrészeket az Oriannak, a BRG-nek, a Videotonnak, de gyártunk szőlőkarát, nyílászáró­ikat, papírdobozokat és sorolhat­nám tovább. Évente tizenöt új ház — A község munkaképes la­kosságából csupán háromszá­zan' dolgoznak Budapesten, Kecs­keméten, Lajosmizsén, többsé­gükben szakmunkások, akiket iitt nem tudunk foglalkoztatni, vagy jól kereső betanított mun­kások, akik egyelőre még nem adják fel munkahelyüket, — így a tanácselnök. — Hét évvel ez­előtt a község lakossága csupán 1654 volt, s egyre gyarapodik. A régiebben elszármazott embe­rek visszatérnek a községbe, itt vásárolnak tanyát, házat. Ok ál­talában nyugdíjasok, akik a ta­nya melletti telken, vagy kert­ben gazdálkodnak, egy-két ser­tést hizlalnak. Emellett évente 10—15 új ház épül, amelyekhez 300 négyzetméternyi telek jár, egy-egy porta ára 40—50 ezer .forint. A családalapítást, a lakáshoz, a házhoz jutást a tanácson kívül segíti a szakszövetkezet is, hi­szen 50—60 ezer forint hitelt ad, fuvart, s más gépi munkát nyújt, önköltségi áron. Mint min­den' községben, itt is a kaláka a divat. Szombaton és vasárnap, a nemrég kiosztott és megvásárolt ■telkeken épülő házaknál 20—25- en szorgoskodnak, készítik az alapot, húzzák a falat, vagy ép­pen. szerelik a Vizet, a villanyt, cserepezlk a tetőt, mert minden- ' ki ért valamihez. —-A -családfő vagy a szakszö­vetkezetben vagy bejáróként dolgozik, I az asszony vagy a na­gyabb gyerekeik, a háztájiban ál­lattenyésztéssel, csemegepapri­ka-, kukoricatermesztéssel fog­lalkoznak. Évente 2600 sértésit, majdnem 100 szarvasmarhát ér­tékesítenek a szakszövetkezeten keresztül. Nagyon sokat kell dol­gozni, de ezzel arányban van a jövedelem... — A nagyvárosok közelsége — folytatta a tanácselnök — a jó közlekedés, az olcsóbb megélhe­tés, a 'munkahelyek száma, s emellett a másodgazdálkodás­ból származó jövedelem, vala­mint az olcsóbb telek vonzza a fiatalokat és idősebbeket egya­ránt. Ma már az a jellemző, hogy aki Innen került magasabb is­kolába, az igyekszik vissza. Más­hol gond van a szolgáltatással. Érdékes módon, nálunk 40 kis­iparos és kiskereskedő tevékeny­kedik. Van fodrászunk, cipészünk, kőművesünk, vízvezeték-szere­lőnk, autószerelőnk, villanysze­relőnk. A iajosmi.zsei áfész élel­miszer-, iparcikk- és tüzép-boltot működtet. A szakszövetkezet .zöldség- és tápboltot, míg az MSZB Tsz terményboltot üze­meltet. Magánkereskedőink vi­rágot, élelmiszert, divatruháza­tot árusítanak, de van cukrászda, bisztró és vendéglő is. Nem csak a városban, Itt is dolgozik négy magánfuvarozó. Ilyen módon a szolgáltatás megoldott. Négyéves fejlődés Nem mindig volt ilyen a hely­zet Ladánybenén. 1983-ban a pártái apszervezet határozatot hózott, amelynek lényege: fej­leszteni kell a munkahelyeket, a szolgáltatást, az infrastruktúrát. Ennek a határozatnak nagyjából eleget tettek, de a következő években még bőven lesz tenni­valójuk. Mit mond erről a ta­nácselnök? — Valamennyi belterületi ut­cában van víz és villany, a járda és a portaiam tett út viszont ke­vés, a meglévőknek csupán 25 százaléka. A legnagyobb fejlesz­tés 1983-ban történt, amikor el­készült a négy tantermes iskola, ahol már tíz számítógépen gya­korolhatnak a gyermekek. Ami nagyon, fontos: nálunk egymű- szakos az iskola, ami a tanyán lakó gyermekek szempontjából nagyon' jó. A születéseik számával sincs gond Ladánybenén, hiszen a 14 éven aluli lakosság létszáma meghaladja a 350-et. A családok­ra a két gyermek a jellemző, de van. bőven háromgyermekes csa­lád is. Emiatt azután az óvodá­ban kicsit nagyobb a zsúfoltság, s ezért kellett egymillió forintos költséggel a hetvenadagos óvo­dai konyhát 200 adagosra növel­ni. — A lakók, elsősorban a te­mető kijelölésiét, bekerítését, á ravatalozó elkészítését sürget­ték — vette < vissza a szót a párt- ititkár. — Ezért erre jelentősebb összeget fordítottunk, ez a mun­ka idén fejeződik be. Működik a körzeti orvosi rendelő, havonta két gyermekorvosi, egy nőgyó­gyászati, s hetente két fogorvosi szakrendeléssel. Jövőre távhívás A község művelődési központ­ja egy régi épületben nyert el­helyezést, ahol hetenként tán­cos összejövetelt, télen pedig testnevelési órákat, falugyűlést, közgyűlést tartanaik: A kulturá­lis programok télen népszerűek, ilyenkor működik a Csanádikor klub, az irodalmi és a fotószak­kör. Á község vezetői, többét is tennének a művelődésért, de az ittlaikők — kétszáz személygép­kocsi s megszámlálhatatlan mo­torkerékpár van a családok bir­tokában — inkább beutaznak Kecskemétre vagy Budapestre, hogy egy színvonalas színházi produkciót vagy egy jó mozielő- adást megnézzenek. — Terveink nem kicsik — mondta a tanácselnök. — Jelen­leg a villanyhálózat rekonstruk­cióján dolgoznak a Démász szakemberei, 1300 méternyi ve­zetéket cserélnek ki. Két és fél milliót fordítunk az iskolabőví­tésire, amelyből 4 tantermet kí­vánunk készíteni. A legsürgősebb a távhívásos telefon kiépítése, amely előreláthatóan jövő év decemberéig megvalósul. A 30 —40 telek kialakítása 1992-ig megoldja a lakáshelyzetet. Bő­vítjük a vízhálózatot és kijelöl­jük a tartósan fennmaradó ta­nyák helyét. Ez annyit jelent, hogy ezeken a területeken új ta­nyákat is lehet építeni ... Mi a vonzerő Ladánybenén.? Mindaz amit elmondtunk, s ta­lán még a csend, a nyugalom, az igazi falusias légkör. Gémes Gábor Mindig elszomorodva olvasom a közlekedési balesetekről szóló hír­adásokat. Bizonyára mások is így vannak ezzel. Félve böngészik a neveket, hátha ismerős Is akad közöttük. I}e ha teljesen ismeret­len személy is az áldozat, akkor is részvétet érzünk iránta. Külö­nösen a nyaranta megszaporodó gyermekbalesetek keltenek erős indulatokat mindenkiben. Hiszen gyakran- vagyunk tanúi magunk is. amint kisgyermekek gyanútla­nul, a veszélyérzet legkisebb jele nélkül futnak át a kocsiúton. fel sem fogják, hogy milyen következ­ményei lehetnek elhamarkodott cselekedetüknek De ■ most még­sem erről a sokszor tapasztalt bal­eseti „típusról” szeretnék elmon­daná valamit, hanem arról a má­sik jelenségről, amelyre a leg­utóbbi híradások is bőségesen szolgáltatnak példát. S ez az ön­hibájukon kívül, tehát vétlenül áldozattá váló közlekedők szo­morú, sőt tragikus sorsa. Nemrég temették el az egykori válogatott labdarúgót és felesé­gét, akik egy közúti baleset ál­dozatai lettek — teljesen vétlenül. Ez esetben egy szembejövő jármű feltehető műszaki .hibája okozta a súlyos karambolt. De lehet-e el­háríthatatlan véletlennek, sors­csapásnak nevezni olyan eseteket, amikor gyorshajtás vagy az el­sőbbség meg nem adása miatt kö­vetkezik 'be súlyos baleset. Előfor­dult ilyen az elmúlt hetekben jó néhány a megyében. Baján egy motorkerékpáros, Kecskeméten és Dávodon egy-egy gépkocsi­ban ülő utas, Kiskunfélegy­házán egy szabályosan közle­kedő személyautó vezetője és uta­sa szenvedtek sérülést másak fe­lelőtlensége, figyelmetlensége miatt. A napokban tanúja voltam, ami­kor egy — a városi forgalomban a megengedett sebességet jóval túllépő — autós előzni próbált, s alig tudott 'besorolni a szembe jő-, vő jármű előtt. Csikorgó fékek, ijedt, elszönnyedő járókelői fel­kiáltások kísérték a szerencsés ki­menetelű manővert, melyhez ha­sonlót sajnos, elég 'gyakran lát­hatunk a közutakon. • Ilyenkor felsóhajtunk: — Bár­csak lenne egy rendőr a közel­ben! — Valóban, jő lenne a mos­taninál jóval erőteljesebb rendőri jelenlét, főleg a forgalmasabb köz­lekedési csomópontok közelében. De hát az is igaz, hogy minden­hová nem juthat ellenőrző sze­mély, ahol járművek haladnak, ahol ilyen és ehhez hasonló ese­tek előfordulhatnak. Nyugati pél­dák jelzik, hogy jó hatásfokú és visszatartó erejű az országúti mo­torkerékpáros rendőri jelenlét, aminek a 'bevezetéséről nálunk is szó van. Szükség van az erőteljes ellenőrzésre, a vétségek követke­zetes elbírálására, a megfelelő szigorra. De talán nem kelt ellenérzést senkiben, ha megkoakáztatom- a kijelentést, elsősorban a közleke­dési morál kialakítása, megszilár­dítása, a járművezetők emberi és kulturált magatartása segíthet Mert be kell látniuk a meggon­dolatlanságra hajlamos egyének­nek is, hogy egyszer mindenkiből vájhat vétlen áldozat. Abból a vá­gányán „szlalonnozó”’ vezetőből is, aki ma még fittyet hány a közle­kedési szabályokra és az embe­riesség elemi követelményeire. V F. Tóth Pál FOGLALJUNK HELYET! (4.) Nagyobb felelősséggel! Tiszakécske, a fiatal város, a strandolok nyári ellátásában jobb helyzetben van, mint Kecs­kémét. A megyeszékhely szabad­idő-központjában július 17-én, pénteken, délután két büfénél le­hetett sorba állni enni- és inni­valóért. Míg. a i Tisza-parti stran­don csakugyan jól ellátják afür- dőzőket, itt Szekér József ke­reskedelmi felügyelővel az az érzésünk, mintha az Utasellátó Vállalat egy-egy vasúti büféko­csijába látogatnánk el. Hiányzik a szélesebb körű melegétel-vá- •laszték, rndnt amilyet a Tisza- parthoz közel láttunk. Az : értékesítés személyi és higiéniai feltételei egyébként nem rosszak. A felügyelő senkit •nem figyelmeztet, hogy vegye föl a köpenyét. Az üzemeltető Észak-Bács-Kiskun Megyei Víz­mű Vállalat a Csúszda büfének •két új hűtőszekrényt vásárolt, ezeket éppen látogatásunk nap­ján próbálják ki. Azónban nem teljes mértékben kielégítő az el­látási felelősség. Szekér József megméri a Sza­badidő büfében, mennyi szalá­mi van hét szendvicsben. Látja — 17 és fél helyett csak tíz de­kagramm. Hiányos a kalkulációs nyilvántartás is, ebben még nincs kellő jártasságuk az itt dolgozóknak. A szörpöket lite­renként és kilogrammonként ár­ban egy kalap alá veszik: olykor a saját zsebükre is tévednek. Kedd óta nem szolgálhatnak ki olyan olcsó italt, mint a szóda­víz, mivel' a szódavízgyártó ké­szülék műanyag vezetékén van egy borsószemnyi repedés. El­múlt péntek dél — s a cső még mindig lyukas. Noha jelentették, az Elektroszertől nem jöttek ki megjavítani. .. Amiért viszont nem az Elektro- szer okolható: csütörtök délután a felügyelő zárva találta a bü­fét. Vezetője, Fazekas Attila ha­zament, bár 18 óráig köteles lett volna nyitva tartani. — Ilyet nem szabad csinálni — figyelmezteti Szekér József —, a nyitva tartás a vendéglátás­ban- is az egyik legalapvetőbb követelmény! Elképzelni is rossz, mi lenne, ha a boltosok egymással egyez­kedve döntenének az árusítási időről. Milyen hátrányos hely­zetbe jutnának emiatt a vásár­lók! Fazekas Attilát és a Csúszda büfé vezetőjét, Máté■ Ferencet — náluk ugyancsak kevesebb volt a szendvicsekből ellenőrzéskép­pen kivett szalámi súlya — első esetben, figyelmeztetésül 1000— 1000 forint helyszíni bírsággal bünteti a megyei tanács keres­kedelmi felügyelője. Akármilyen nagy a forróság, a leghevesebb kánikulában is mindenütt jogosan számítanak a fogyasztók az őket megillető kiszolgálásra. Jó dolog tudni, hogy érdekeik védelmében nin­csenek egyedül!. Kohl Antal TÖRŐDNEK A NYUGDÍJASAIKKAL Hogyan segít a bajai Bácshús? Sok szó esik mostanában a nyugdíjasok helyzetéről. Közü­lük is leginkább azoknak a sor­sa foglalkoztatja a közvéleményt, akik — sokszor önhibájukon kí­vül, 's körülmények szerencsét­len alakulása miatt —- kevés szol­gálati évet tudtak igazolni, vagy kis jövedelem után állapították meg a járandóságukat. Az utóbbi időben gyakran hallottam, hogy sok . vállalatnál, intézménynél, szövetkezetnél úgy döntöttek: az együttérzésnél, sajnálkozásnál tovább mennek, s ha lehet segí­tenek. így történt ez a bajai Bácsihúsnál is. — Hogy miért tették, azt tudtam. A nyugdíja­sok támogatásának. módjára vol­tam kiváncsi, ennek igyekeztem utánajárni. 1 Csintalan Pálról elmondható, hogy sok baj érte. Súlyos beteg­ségben, idegrendszeri ’ mozgásza­varban szenved Ezért kérte a le- százalékolásál néhány évvel ez­előtt. Az ő esetéhén is igaz a mondás, hogy a baj nem jár egye­dül. Kilencéves kisfia szembeteg­sége miatt a garai gyermekott­hon lakója. Nem is tudja,. ho­gyan küzdhetne le ennyi nehéz­séget, ha nem érezné állandóan a közösség segítő támogatását. Olyan munkát kapott a vállalat­nál, melyet jól el tud látni, és a nyugdiját kiegészítik 3500 fo- rintra. így az öltözőőri fizetéssel együtt tisztességesen megélnek, hiszen felesége is dolgozik. (Csak megemlítem: én még olyan tisz­ta üzemi öltözőt nem láttam, mint amilyet 6 gondoz.) . Pető István párttitkár, egyben munkásellátási osztályvezető pon­tos adatokkal szolgál, és ismeri a kezdeményezés egész történe­tét, A dolgozóktól sorra - érkez­tek a jelzések, hogy régi munka­társaik közül jó néhányan bi­zony nehezén élnek, nagyon sze- -rény, szűkös viszonyok köze­pette. Az igazgató, dr. Horváth István javaslatot terjesztett a szakszervezeti és vállalati ve­zetőség elé: vizsgálják meg ala­posan a kérdést, és utána keres­sék meg együtt a nyugdíjasaik támogatásának anyagi lehetőségét. Rövidesen — akár Baján, akár valamelyik községben — egy- egy volt munkatárs vagy társadal­mi aktíva kereste fel a nyugdí­jast, tudakozódott, hogy megy a sora. A kapott válaszokat ösz- szesítették, és kétféle segítségről határoztak. Azokat a munkatár­sakat, akik munkát vállalhattak — akár könnyebbet is, mint egy­kor — visszahívták, és sokan szí­vesen dolgoznak közülük ma is. Akiknek pedig a munka már túl nehéz, pénzbeli támogatást ad­nak. E célra évi 1 millió forintot fordítanak az egész kollektíva egyetértésével, hiszen mindany- nyiuk keresményéből, a nyere­ségből veszik el. Minden kis­nyugdíjas — akinek járuléka 3500 forintnál kevesebb —, 300—600 forint kiegészítést kap havonta, a bajai Bácshúsnál. A differen- oiálás aszerint történik, hogy mennyi évet töltöttek a vállalat­nál, illetve, hogy mennyi a nyug­díjuk. Gál Zoltán Pénzintézetek együttműködési nyilatkozata Huszonkét magyar pénzinté­zet közösen elhatározta, hogy a magyarországi értékpapír­kereskedelem elősegítése céljá­ból olyan megállapodásokat köt, amelyek együttműködésü­ket szabályozzák. Ezen szándé­kukról nyilatkozatot adtak ki. A közös nyilatkozat rámu­tat, hogy a magyar gazdasági szerkezet átaJatoátásánaifa, kor­szerűsítésének gyorsítása, a gazdasági-társadalmi kibonta­kozás problémájának megvaló­sítása megköveteli a fejlesz­téshez rendelkezésre álló pénz. eszközök hatékony átcsoporto­sítását. A fejlődő értékpapír­piac erősítheti ezt a folyama­tot Ennek elősegítésé érdeké­ben a nyilatkozatot aláírók el­határozták, hogy a jövőben együtt kívánnak működni a magyarországi értékpapírpiac kiszélesítése és egységesítése, a forgalom fellendítése és az ér­tékpapír-kereskedelem össze­hangolása céljából. Közösen ki­alakítják az értékpapír-keres­kedelem rendjét magatartási normált, összegyűjtik, feldol­gozzák és közzéteszik az érték­papírokkal kapcsolatos infor­mációkat, valamint összehan­golt erőfeszítéseket tesznek a szükséges technikai feltételek megteremtése, illetve fejlesz­tése érdekében. Az együttműködés feltételeit az általuk aláírt megállapodás­ban rögzítik. A megállapodás teljesen nyílt, ahhoz bármely pénzintézet bármikor csatla­kozhat, illetve abból kiléphet, Egymillióan a Balatonnál Napok óta Közép-Európa káni­kulai menedékhelye a Balaton. Az üdülőtelepek össznép essége imost már kis Ingadozásokkal ál­landóan 800 ezerre tehető, amely a hétvégeken tovább fokozódik és eléri az egymilliót. Az ország lakosságának egytizedét jelentő vendégsereg viszonylag szűk körzetben, a part 40 településén, s ezen belül is javarésziben a 4 Váródban és néhány idegenfor­galmi központban összpontosul. A 104 fizető- és szabadstrand 190 ezer embernek nyújthatna ideá­lis fürdő- és napozóteret, ehe­lyett azonban hétköznapi látoga­tottságuk meghaladja a 420 ez­ret A tartós kánikula önmagában is fokozódó terhet ró a tó hidro­biológiái egyensúlyára, s ezt ■tovább fokozza az idegenforga­lommal járó környezetszennye­zés. Becslések szerint 8—10 ton­nára tehető az a napolajmeny- nyiség, amely naponta a vízbe kerül. Igaz, ettől a nap és a szél segítségével hamar mentesül a Balaton. • (

Next

/
Thumbnails
Contents