Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-23 / 172. szám

3 • PETŐFI NÉPE • 1987. július 23. Új szovjet leszerelési javaslatok Mihail Gorbacsov válaszai egy indonéz napilap kérdéseire Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára július 22-én a Kreml­ben átadta a válaszokat B. M. Diahnak, a Merdeka című indo­néz napilap kiadójának és főszer­kesztőjének az újságíró írásban benyújtott kérdéseire. A rövid találkozón élénk eszmecsere ala­kult ki az SZKP KB főtitkára és B. M. Diah között. Az írásbeli válaszok átadásakor szeretnék néhány .rövid, de véle­ményem szerint lényeges meg­jegyzést előrebocsátani — mon­dotta Mihail Gorbacsov, Bizonyá­ra felkeltette figyelmét, hogy ha­marosan — július 28-án — lesz Vlagyivosztok! beszédem első év­fordulója. A szovjet vezetés nagy jelentőséget tulajdonít mind­annak, ami Vlagyivosztokban el­hangzott. Ezzel kapcsolatban min­denekelőtt megjegyezném: a ha­talmas mennyiségben felhalmo­zott atomfegyverek miatt az em­beri civilizáció veszélybe került Ennek a helyzetnek a helyes ér­tékelése ahhoz a következtetéshez vezet el, hogy katonai úton lehe­tetlen a nemzetközi problémák rendezése. A katonai megoldás kiszámíthatatlan következmé­nyekkel járna, tehát módosítani .kell a világról alkotott nézeteket és az államok politikáját — han- . goztatta a főtitkár. Válaszaim új konkrét javasla­tokat tartalmaznak. Többek kö­zött bejelentést arról, hogy á Szovjetunió kész leszerelni az or­szág ázsiai területén az összes kö­zepes hatótávolságú rakétát, de osak akkor, ha az Egyesült Ál­lamokkal létrejön a „globális nullamegoldás”. Arra a kérdésre, hogy a vla- gyivosztöki beszéd óta eltelt egy év alatt az ázsiai és csendes­óceáni térségben> tapasztalt-e pozitív irányzatot, Mihail Gor­bacsov igennel felelt. Kifejtet­te: az elmúlt esztendő, annak főbb eseményei még inkább meg­győzték a Szovjetuniót arról, hogy jogos és időszerű volt az ázsiai és a csendes-óceáni biz­tonság kérdésének felvetése. A haladás elsősorban abban mu­tatkozik meg, hogy az általános képet a nukleáris eszközök el­leni fellépés jellemzi. A szovjet—amerikai tárgya­lásokkal összefüggésben az ázsiai országok kifejezték azt az óha­jukat, hogy a közepes hatótávol­ságú rakétákat ne csak Euró­pában, hanem Ázsiában is szá­molják fel. Mihail Gorbacsov kijelentet­te: a Szovjetunió, figyelembe vé­ve az ázsiai országok aggodal­mát és javaslatait, kész leszerel­ni a területének ázsiai részén lévő összes közepes hatótávol­ságú rakétáját, vagyis hajlandó elállni attól, hogy megtartsa az ezekre a rakétákra felszerelhető száz nukleáris robbanótöltetet, amiről Géniben az amerikai fél­lel tárgyalnak. Természetesen csak abban az esetben!, ha az Egyesült Államok is ugyanezt teszi. Le fogjuk szerelni a térségben a hadműveleti-hadszíntéri raké­tákat is. Vagyis — mondotta Mi­hail Gorbacsov —, a Szovjet­unió az >yátfogó kettős nullameg­oldás” koncepciójából indul ki, a lépést nem kapcsolja össze az­zal, hogy az Egyesült Államok nukleáris eszközöket tárol Dél- Kor eában, a Fülöp-szigeteken és Diego Gardán. De szeretnénk remélni, hogy Washington leg­alább növelni nem fogja az eze­ken a területeken telepített nuk­leáris fegyvereinek a számát. Egy másik kérdésre válaszolva Gorbacsov közölte, hogy az el­telt egy év alatt negatív tenden­ciákat is mégfigyelhettek. Kifej­tette, hogy növekszik a konfron­táció lehetősége, egyelőre csak halványak a regionális konflik­tusok rendezésére utaló jelek. Mihail Gorbacsov kérdésre vá­laszolva részletesen kifejtette, melyek a legaktuálisabb és reá­lisan megvalósítható lépések az ázsiai és dél-csend es-óceáni tér­ségben a feszültség csökkentésé­re. — Első lépésként a Szovjet­unió kész kötelezettséget vállal­ni arra, hogy nem növeli nuk­leáris fegyver szállítására alkal­mas repülőgépeinek számát te­rületének ázsiai részén, ha az Egyesült Államok a térségben nem telepít több olyan nukleáris eszközt, amelyek képesek elérni a. Szovjetunió területét. — Második feszültségcsökken­tő lépésként a Szovjetunió kész csökkenteni hadiflottájának ak­tivitását a Csendes-óceánon. Fel­vetette: meg lehetne állapodni abban, hogy korlátozzák a nuk­leáris fegyvereket hordozó hadi­hajók mozgásterét olyan mérték­ben, hogy azok ne közelítsék meg a másik fél partjait- úgy, hogy a partok a fedélzeti nukleáris fegy­verek hatósugarán belülre kerül­jenek, Megállapodásra lehetne jutni a tengeralattjáró-elhárítás­ban meglévő versengés korlátozá­sáról, "arról, hogy bizonyos Öve­zetekben tiltsák meg azt, bele­értve a légvédelmi elhárítást is — mondta Gorbacsov. Bizalomerősítő intézkedés len­ne a haditengerészeti hadgyakor­latok számának és méreteinek korlátozása a Csendes-óceánon és az Indiai-óceánon, valamint a környező tengereken: egy évben 1—2 nagyszabású haditengeré­szeti hadgyakorlatot lehessen csak tartani, s időben jelentsék be azokat. Gorbacsov javasolta továbbá, •hogy a félek kölcsönösen mond­janak le a hadgyakorlatok nem­zetközi szorosokon, és a környe­ző ' vizeken történő megrendezé­séről, valamint arról, hogy a ha­gyományos tengeri utakon tar­tott hadgyakorlatokon harci fegyvereket használjanak. Mihail Gorbacsov úgy vélte, hogy ezt a „modellt” először a Csendes-óceán északi részén lehetne kipróbálni, s később ki lehet terjeszteni a Csendes-óceán déli részére és a térség más országaira. — A harmadik megvalósítható lépés: az ENSZ több mint 15 évvél ezelőtt fogadta él az Indiai-óceán atomfegyvermentes övezetté nyil­vánításáról szóló nyilatkozatot. Több éve folynak az előkészüle­tek egy, a világszervezet égisze alatt tartandó nemzetközi kon­ferencia megtartására ebben a kérdésben — közölte Gorbacsov. Ám a tapasztalatok azt mutat­ják, hogy amint a kérdésben ha­ladás történik az Egyesült Álla­mok azonnal megszakítja a tár­gyalásokat. Itt az ideje annak, hogy az In­diai-óceánon és a hozzá kapcso­lódó tengereken, átjárókon és öb­lökben megteremtsük a tengeri hajózás biztonságának garan­ciáit — hangsúlyozta Mihail Gor­bacsov. Felvetődött a légi közle­kedés biztonságának kérdése is. Ka meglenne a politikai aka­rat, ezt a problémát is meg le­hetne oldani. Aktuális az is, hogy közösen lépjenek fel a In­diai-óceánon, illetve a térség lé­gi útvonalain tapasztalható ter­rorizmussal szemben. — Negyedszer. Különösen fon­tos az atomrobbantások kérdése — mondotta Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió reméli, hogy kö­zös erőfeszítésekkel ki lehet dol­gozni, és el lehet fogadni egy olyan történelmi jelentőségű megállapodást, amely a nukleáris leszerelés területén is előrehala­dásra ösztönöz. Mihail Gorbacsov részletesen szólt a regionális konfliktusokról is. A szovjet politikus ezt a té­makört összetettnek minősítette. Kifejtette: minden regionális konfliktusnak megvannak a ma­ga gyökerei, mondhatni a maga „kórtörténete”, s gyógyításának eszközei. Ezután! az afganisztáni, a kam­bodzsai, a koreai helyzetról be­szélt, majd Mihail Gorbacsov szólt az iraki—iráni háborúról. A szovjet—kínai kapcsolato­kat jellemezve az SZKP KB fő­titkára elmondta, hogy azok fo­kozatosan bővülnek. Jelentős az előrehaladás a gazdasági, a tu­dományos-műszaki és a kulturá­lis kapcsolatok terén. Ennek el­lenére vannak még jelentős tar­talékok. Folyik a politikai pár­beszéd is, amelyet a Szovjetunió semmi esetre sem kíván fékez­ni. Folynak a konzultációk és felújultak a határtárgyalások. Mind a Szovjetunió, mind Kína kötelezettséget vállalt arra, hogy soha nem alkalmaz elsőként nuk­leáris fegyvert. A szovjet—japán kapcsolatok­ról szólva Gorbacsov rámuta­tott: a helyzet nem teljesen egy­értelmű. A Szovjetunió és Ja­pán között létrejöhetne komoly partneri viszony, amely stabili­záló tényező lehetne az ázsiai- csendes -óceáni térségben. Nem is olyan régen lehetőség nyílt az előrelépésre, szóba került, hogy ellátogatok Japánba — mondta Gorbacsov. Japánban viszont is­mét akadtak olyan erők, ame­lyeknek sikerült elérni a kap­csolatok beárnyékolását. Végezetül a szovjet—indonéz kapcsolatok helyzetéről és Indo­néziának a nemzetközi életben játszott szerepéről szólt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára. Eredményes dialógus (Folytatás az 1. oldalról.) vonatkozó tárgyalások befejezé­se előtt állnak. Egyetértés van arra vonatkozóan is, hogy meg­állapodást óhajtanak kulturális intézetek cseréjéről. Emlékeztettek arra, hogy Ma­gyarország és az NSZK kapcso­latai magas színvonalon állnak, s mindkét fél a viszony további dinamikus, még szélesebb szer­ződéses alapokon nyugvó fej- liesztésén munkálkodik. Gazda­sági tárén az együttműködés már eddig is magas szintet ért el. Mindkét fél érdekelt az együtt­működés további bővítésében. A kapcsolatok minősége minden politikai kérdésben nyílt, biza- lomiteljes párbeszédet tesz le­hetővé. Várkonyi Péter külügyminisz­ter magyarországi látogatásra hívta meg Hans -Dietrich Gen­schert. Genscher a meghívást elfogadta. A nyugatnémet külügyminisz­ter a sajtóértekezleten példás­nak nevezte a két eltérő társa­dalmi rendszerű és szövetségi trendszerhez tartozó ország kap­csolatait, s kiemelte e viszony kedvező alakulását Richard von Weizsäcker szövetségi elnök ma­gyarországi látogatása óta. Kü­lön' értékelte a budapesti kultu­rális fórum sikerét a helsinki folyamat szempontjából. Mint mondotta, az NSZK nagy vára­kozással tekint a magyar kor­mányfő tervezett látogatása elé. Várkonyi Péter a sajtóértekez­leten hangsúlyozta, a - kölcsö­nös kapcsolatok már évek óta mindkét fél javára fejlődnek, s azt mutatják, hogy a két ország a nemzetközi életben is közös erőfeszítésekkel szolgálhatja a légkör javítását. Külön örömünk­re szolgált az a körülmény — mondotta, hogy Genscher kül­ügyminiszter is osztozik abban a véleményben a nemzetközi élet­ben új gondolkodásra van szük­ség. Mint hangsúlyozták, kívána­tosnak tartják, hogy a kölcsönös utasforgalomban eljussanak a vízumkényszer eltörléséig. Gen­scher kifejezte készségét, hogy támogatja e megoldás megvaló­sulását. A magyar fél kifejezte orszá­ga érdekeltségét abban, hogy környezetvédelmi megállapodást kössenek az NSZK-val. Mindkét részről kívánatosnak tartják, hogy erről még ez évben meg­kezdődjenek a tárgyalások. A fe­lek ősszel folytatják a jogi és konzuli kérdésekkel kapcsolatos konzultációjukat és még ebben az évben ülést tart a kulturális vegyesbizottság. Várkonyi Péter köszönetét fe­jezte ki azért, hogy az NSZK kormánya aktívan támogatja az EGK és Magyarország közötti tárgyalásokra vonatkozó mandá­tum létrejöttét. Reményüket fejezték ki, hogy a tárgyalások hamarosan eredményesen zárul­nak. Genscher külügyminiszter ki­fejezte országa elvi készségét, hogy támogatja a magyarorszá­gi német kisebbség kulturális te­vékenységét. Délután' a két külügyminiszter meglátogatta a homlokzatán ma­gyar és nyugatnémet zászlókkal feldíszített ősi brémai városhá­zát is. Itt Klaus Wedemeier a szabad Hanza-város szenátusá­nak szociáldemokrata elnöke, Bréma polgármestere köszöntöt­te őket. Várkonyi Péter a ta­nácsháza dísztermében beírta nevét a város aranykönyvébe. A magyar külügyminiszter a délutáni órákban repülőgépen hazautazott. ZÁSZLÓFELVONÁS AZ ÖBÖLBEN Az irániaknak Perzsa-, az ara­boknak Arab-öböl. Az olajke- reskedők szerte a világon csak ^öbölként” emlegetik, hisz még egy ilyen öböl nincs a világon. Partjai mentén található a világ ma ismert olajkészletének két­harmada. És ott folyik immár hetedik éve Irak és Irán öldöklő háborúja. Ebben a háborúban mindig központi szerepet játszott az olaj. A nemzetközi piacok — a világszerte növekvő túltermelés közepette — addig azonban nem­iigen- reagáltak, amíg Irak ’ és Irán csak egymás olaj-létesítmé­nyeit pusztította. Akkor már in­kább, amikor az iráWf légierő, 1984-től Irán olajszállításait igyekezett akadályozni, s har­madik országok tartályhajóit is -óéiba vette. Ám most, hogy az OPEC újabban az árak emelésé­re törekszik, emelkedett a tét azzal, hogy tavaly szeptember óta- az iráni haditengerészet . is célba Vette az I rákot támogató öbölmenti sejkségek, főképp Kiuvait olajszállítását. Az öböl így növekvő tét a nagyhatalmi politikában' 'is, de nem csak az olaj miatt. Straté­giai jelentőségét földrajzi hely­zete adja, az, hogy Európa és Ázsia között fekszik. Felismerték ezt a britek is, amikor az indiai gyarmatbirodalmukhoz vezető utak biztosítására uralmuk alá hajtották az öbölmenti sejksége­ket. S felismerte a központi fek­vés fontosságát az Egyesült -Ál­lamok is, amikor más módsze­rekkel — katonai egyezmények­kel, fegyverszállításokkal, bah- reini és ománi támaszpontszer­ződésekkel — fokozatosan átvet­te Nagy-Britanniától a térség „csendőrének” szerepét az utób­bi évtizedekben. A washingtoni diplomácia „az olajútvonalak biztonsága” címszóval, a nyuga­ti gazdaságok nyitottságával és sebezhetőségével indokolja ezt. A néhány hónapja növekvő ve­szély új ötletet adott a kuvaiti kormánynak. Az ENSZ Bizton­sági Tanácsához fordult, kéve, hogy a BT állandó -tagjai zász­lójuk átengedésével óvják a kuvaiti olajszállítást. A Szovjet­unió azonnal válaszolt: három tartályhajót adott bérbe az öböl­beli sejkségnek, szovjet zászló alatt, remélve, hogy a zászló te­kintélye eleve megfontolásra készteti az esetleges támadót. Csakhogy az előre kihelyezett tengeri aknák nem nézik, mi­lyen zászló leng a hajón: ápri­lisiban aknára futott a „Csujkov marsall” nevű szovjet tartály- hajó és megsérült. Máig sem tud­ni, ki helyezte el az aknát. A Szovietunió aknakereső hajókat küldött az öbölbe, s ezekkel együtt öt szovjet hadihajó 'tartózkodik jelenleg a térségben. A szovjet kormány pedig fokozta diplomá­ciai tevékenységét az öbölbeid béke és nyugalom megteremtése érdekében Az amerikai kormány csak az­után tett érdemi lépést, ■ hogy nem sakkal a Csujkov marsall megsérülése után, egy májusi na­pon egy iraki pilóta tévedésből rakétát lőtt a Stark amerikai fregattra az öbölben és 37 ten­gerész életét vesztette. Washing­tonban elővették az elfektetett kuvaiti kérelmet, s vállalták, hogy 11 -kuvaiti olajszállító ha­jót amerikai zászló alá helyez­nek, erős védelem mellett. Az . első 'két tartályhajó e héten .in­dult útnak, felfelé hajózva az öbölben. S a védelem: mára ki­lenc önálló hadihajó, egy repü­lőgép-hordozó 85 harci géppel és nyolctagú flottcLcsoportosítás, va­lamint kilenc Awacs felderítő repülőgép működik az öbölben és környékén. Ezt az erősítést továbbra is az olajaitaik védelmé­vel, és — új érvként — a „szov­jet befolyás” visszaszorításával indokolják Washingtonban. Ke­ményen visszautasítanak min­den szovjet nyilatkozatot, amely a térségben növekvő feszültség miatt a moszkvai aggodalmat hangoztatja, és elutasítanak min­den szovjet javaslatot, amely tár­gyalást és nemzetközi 'megálla­podást ajánl a térség békéjének és a tengeri közlekedés szabad­ságának helyreállítására, meg­óvására. Á világsajtó arról írt, hogy a párhuzamos szovjet—amerikai „zászlófelvonás” az öbölben új esélyt adhat a helyzet rendezé­sére. A nemzetközi közvélemény úgy érezhette, hogy az öböl bé­kéjéhez, a hajózás szabadságá­hoz fűződő általános érdek ke­rekedhet felül, és a „zászlók” ölbölbeli találkozása új fejezet kezdete lehet. Reményt adott erre az is, hogy a Biztonsági Ta­nácsban — ugyancsak szovjet és amerikai részvétellel — hóna­pok óta tárgyalások folytak egy határozat kidolgozására, amely az iraki—iráni háborúnak igyek­szik véget vetni. E határozat a napokban meg -is született, bár még további igen sok tárgyalás­ra lesz szükség, hogy érvényt is szerezzenek neki. Irán ugyanis azonnal elutasította. Így az amerikai zászlók felvo­nását kísérő harci zaj egyelőre megkérdőjelezi e reményeket. Kiderült: Washingtoniban erő­fitogtatásra, egyoldalú előny- szerzésre akarják kihasználni a kuvaiti kérés teremtette esélyt. Az amerikai hadihajók és ten­gerészgyalogosok talán elriaszt­ják az iráni gyorsnaszádokat, de az öbölbeli válsággóc felszámo­lásának lehetőségét egyelőre in­kább távolítják a jelek szerint. M. Gy. Nemzetközi újságírócsoport Bács-Kiskunban 0 Kecskeméti városnézésen. Három hétig ismerkednek Ma­gyarországgal a Tömegtájékoz­tatási Vitafórum elnevezésű nem­zetköti rendezvény résztvevői. A nyugat-európai és tengerentúli országokból érkezett fiatal újság­írók csoportja tegnap Bács-Kis- kun megyébe látogatott. A kecskeméti városházán dr. Adorján Mihály tanácselnök köszöntötte a vendégéket, ezt követően pedig Romány Pál, a megyei pártbizottság első tit­kára tartott tájékoztatót. Ebben, majd a tájékoztatót követő be­szélgetésben szó esett a magyar mezőgazdaság! eredményeiről és feladatairól, valamint a Duna— Tisza köti tájegység sajátos fej­lődéséről. Különösen sok kérdést tettek fel az amerikai, finn, hol­land újságírók a szövetkezeti mozgalom tapasztalatairól. Ezután a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezetbe lá­togattak a vendégek, ahol For- czek András elnök mutatta be a közős gazdaságot. Megnézték a gabonafeldolgozó üzemet, s elláto­gattak az egyik tsz-tag, Szárát István háztáji gazdaságába Is. A nap során-végig szorgalmasan fotóztak, jegyzeteltek a vendé­gék, így bizonyára több cikk szü­letik majd a kecskeméti élmé­nyek alapján. Délután a Népi Iparművészeti Múzeumban folytatódott a prog­ram, majd pedig a Petőfi Népe szerkesztőségében tájékozódtak a lapkészítés körülményeiről a cso­port tagjai. Itt dr. Eszik Sándor- né főszerkesztő-helyettes és több vezető munkatárs válaszolt a fel­tett kérdésekre. A gazdag prog­ram befejezéséként a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Válla­latnál Gulyás Gyula gazdasági igazgató ismertette az üzem tevé­kenységét. Ma Budapesten foly­tatódik a fiatal újságírók nyílt fórumának eseménysorozata. L D. Közlemény a vámrendelkezésről A lengyel kormány szóvivője július 21-ei sajtóértekezletén szó­ba hozta, hogy a magyar vám­szervek újabban — diszkrimina­tív módon — garanciális vámdi­jat kérnek a beutazó lengyel tu­ristáktól. A Magyar Távirati Iro­da illetékes helyen a rendelkezés hátteréről a következő felvilágo­sítást kapta:,, Az érvényes magyar vámreri- delkezések szerint -mindazoknak, akik jelentős értékű, eladási cé­lú, esetenként kereskedelmi mennyiségű árut szállítanak át Magyarországon, készpénz-bizto­sítékot kell letenniök az országba történő belépéskor. Ez az intéz­kedés egyaránt vonatkozik min­den ország állampolgárára, vagyis nem diszkriminatív jelle­gű. A biztosítékot visszakapják akkor, ha az áruval együtt el­hagyják Magyarországot. A lengyel kormány kérésére, 'a hagyományos' barátság szélie­mében a magyar vámszervek a lengyel utasforgalomban a to­vábbiakig felfüggesztik az intéz­kedés érvényesítését. Egyúttal ismételten mielőbbi tárgyalásokat javasainak lengyel partnereiknek a közös megoldás­ra. (MTI) Az egészségügyi oktatás feladatai A Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetségnek és az egészség- ügyi kormányzatnak az egészség­ügyi felsőoktatásban megvaló­sítható együttműködéséről tár­gyalt Nagy Imre, a KISZ KB tit­kára és dr. Hutáé Imre egészség- ügyi államtitkár, szerdán a KISZ KB székházában. A megbeszélésen többek között szóltak a képzés korszerűsítésének főhatósági és intézményi tenni­valóiról, a különböző képzési for­mák összehangolásáról, a tan­könyv- és jegyzetéllátás problé­máiról. Szóba kerülték a pályá­zati rendszer gondjai és az egész­ségügyben dolgozók egészség- megőrzésének feladatai is. Az érintett problémák nagy részét az ifjúsági szövetség és az egész­ségügyi kormányzat hasonló­képpen látja — állapították meg. Néhány kérdésben azonban, mint amilyen a felsőoktatásban részt vevők száma, az államvizsga-ér­demjegy kiszámítása, a diplo­ma minősítése, valamint egyes új szakképesítések megszerzé­se, további egyeztetések szüksé­gesek. A megbeszélésen megállapod­tak abban, hogy az egészségügyi intézmények ifjúsági parlament­jein megfogalmazott diákvéle­ményeket és a KISZ-szervezetek álláspontját — még a felsőokta­tási alágazati ifjúsági parlament megrendezése előtt — újabb meg­beszélésen egyezteti a KISZ Köz­ponti Bizottsága az egészségügyi kormányzattal. Városvédők választmányi ülése A Város-Község Védő és Szé­pítő Egyesületek Szövetségének választmánya ülést tartott S. He­gedűs László elnökletével szer­dán a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházában. A testület értékelte a szövet­ség második — a közelmúltban Győrben megtartott — közgyű­lésének munkáját, illetve meg­vitatta a tanácskozáson megfogal­mazott feladatok végrehajtásá­ra tett javaslatokat.. Mint az ülé­sen elhangzott: a városvédő és -szépítő egyesületek képviselői­nek eszmecseréje sok hasznos tapasztalattal szolgált. Mivel nap­jainkban az egyesületek száma már meghaladja a százat, egyre nehezebb feladatot jelent, hogy a közgyűlés megőrizze munkata­lálkozó jellegét. Épp ezért többen javasolták, hogy a következő ta­nácskozáson — amelynek 1988- ban Gyula ad otthont — a ple­náris ülést követően a küldöttek két-három szekcióban Cseréljék ki tapasztalataikat, s a munkacso­portokban elhangzottakat egy újabb teljes 'ülésen foglalják ösz- sze. A választmány tagjai hangsú­lyozták:’a környezet- és termé­szetvédelemre, a települések épí­tészeti értékeinek megóvására mindenütt van társadalmi igény, és ezért fontos, hogy a szövetség a jövőben a korábbinál hatható­sabb segítséget nyújtson a köz­ségi egyesületek megalakulásá­hoz: A mozgalom további széle­sítésében nincs szükség kampány­ra, hiszen a felülről kierőszakolt egyesületalapítás nem éri el cél­ját, ha nem találkozik a helybe­liek szándékaival, törekvései­vel. Ezzel összefüggésben az ülé- I sen rámutattak: a város-, a köz­ségvédők tevékenységének szem­mel is látható eredménye — egy- j egy értékes épület megmentése, a települések arculatának humá­nus alakítása — mindennél jobb propaganda. A választmány állást foglalt ar­ról is: az Országos Környezet-, | és Természetvédelmi Hivatallal együttműködve keresik annak a lehetőségét, hogyan vonhatók vé­delem alá a közterületeken, ma­gánkertekben található értékes fák. A felszólalók hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy az arborétumokban, amelyekben szervezetten gondoskodnak a növények védelméről, az üveghá- zi növénytermesztésbőr eredő j 'hasznot fordítsák a saját állomá­nyuk megóvására, továbbfejlesz­tésére.

Next

/
Thumbnails
Contents