Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-23 / 172. szám

A </09”* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLii. évi, m, szám Ára: 1,80 Ft m7. július 83. csütörtök MAGYAR—NSZK KÜLÜGYMINISZTERI SAJTÓÉRTEKEZLET Eredményes dialógus Az NSZK-ban tett hivatalos munkai átoga tásánaík befejezté­vel Várkonyi Péter maigyar kül­ügyminiszter és nyugatnémet vendéglátója, Hans-Dietrich Gen­scher, szerda délután egyöntetű­en megelégedetten nyilatkozott előző napi tárgyalásairól, a két ország szaros és beható párbe­szédéről, és hangsúlyozták e dialógus folytatásának szüksé­gességét. Egyben közölték, hogy tárgyalásaikon foglalkoztak a magyar miniszterelnök terve­zett NSZK-beli látogatásának témájával. Közös sajtóértekezletükön ki­fejtették: arra törekszenek, hogy a miniszterelnöki látogatás al­kalmából a felek aláírhassák a tudományos-műszaki együttmű­ködési megállapodást. Az erre (Folytatás a 2. oldalon.) Szovjet és magyar katonai vezetők látogatása Kecskeméten A megyei párbizottság meghívására Kecskemétre látogatott Mároci Lajos altábornagy, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Népköztár­saság Honvédelmi Mimi szítéra túrnának államtitkára és A. A. Gyemidov vezérezredes, á szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, a szovjet csapatok ideiglenes magyarországi tartózkodásával kapcsolatos ügyek konmájnymeghataQimiazottai, továbbá Reményi Gyula altábornagy és Vodolazov vezérőrnagy, a Magyar—Szovjet Vegyesbizolttság társelnö­kei, valamint legközvetlenebb munkatársaik. iA katonai vezetőket a megyei pártbizottságán Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a megyei pártbizottság, a megyei tanács és Kecskemét város több vezetője társaságában. A megyei és a katonai vezetők együttesen áttekintették a Bács-Kiskumbah elhelyezett szovjet csapatok életével kapcsolatos aktuális — a feleket érdeklő — kérdéseket. Romány Pál tájékoztatójában részletesen kitért a megye területén állomásozó szov­jet katonai alakulatokkal való kapcsolatokra. Kiemelte, hogy a me­gye politikai és állami szervei figyelemmel kísérik és segítik a pa­rancsnokságokat szolgálati feladataik megoldásában, életkörülményeik javításában. Elismeréssel emlékezett meg a lakosságot sújtó efliemi csapások, a rendkívüli időjárási körülmények kedvezőtlen hatásainak felszámolásában nyújtott közreműködésükről. Ezt követően az eseten­ként rendezendő kérdésekről a helyi szervekkel, gazdasági egységek­kel, intézményekkel fenntartott kapcsolatokról, fejlesztésük formáiról cseréltek véleményt a megbeszélés résztvevői. (Mórocz Lajos, valamint A. A. Gyemidov és kísérőik ezt követően Kecskeméten- városnézésen vettek részt illetve katonai objektumokat tekintettek meg, majd visz- szautaztak Budapestre. FELLEBBEZÉSEK JÜLIUS 31-ÉIG Felvételi körkép a megye főiskoláiról Tavaly 86 pont is elég volt, az -idén viszont 90-en fölül kellett .teljesíteni ahhoz, hogy valaki bekerüljön a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolára. Ez szín­vonal emelkedést jelent, de egy­ben. utal az ide pályázók népes táborára is. Most nem keveseb­ben, mint 604-en jelentkeztek, majd’ négyszázan nappalira, két­százan pedig levelezőre. Közü­lük eddig 132-t vettek fel nappa­li, 53-at pedig levelező tanítói szakra. (Ez utóbbin 85 pont volt az alsó határ.) Nem mutatkozott túl nagy érdeklődés a német és délszláv óvodapedagógiai szak iránit, végiül sikerült a húszas ke­retet a tanítói szakról átirányí- tottakkal betölteni. A fellebbezé­seket július 31-éig lehet benyúj­tani, augusztus 17-éi.g döntenek a Művelődési Minisztériumban sorsukról. Mintegy ötszázan felvételiztek a Kecskeméti Tanítóképző Fő­iskola száznyolcvan helyére is. A mostani adatok szerint az úgynevezett sima, kétéves óvó­nőképzőbe 58-an, a hároméves óivónői integráltra 33-an, a há­roméves tanítói szakra pedig 72- en nyertek felvételt. A kétéves- 'nél 91, a háromévesnél —• ide kevesebben jelentkeztek — 86 pont volt az alsó hatáT. Baján a Pollaok Mihály Mű­szaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetében 86-aru pályáztak a 70 helyre. Az 55-ös alsó határt, (5-tel magasabb mint a tavalyi) mindössze 44 felvételiző érte él. Az érdeklődés hasonló az elmúlt évihez, s ez, valamint az ala­csony pantszám arra utal, hogy bizony a műszaki pálya presztí­zse egy cseppet sem nőtt. A ke­retszámot a rrfű egyetem építő­mérnöki karára, a győri Közle­kedési és Távközlési Műszaki Fő­iskolára és a saját főiskolájukra jelentkezett fiatalokkal töltötték fel, átirányítással. A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főisko­la nappali tagozatára 81 (tavaly 79), levelezőre pedig 76 (tavaly 72) ponttal lehetett bejutni. Majd 300-an jelentkeztek a 150 nap­palis helyre, ebből 119-et a saját felvételizők, 24-et az átirányítás­sal idekerülök töltenek be. A fennmaradó 7 hely sorsa a fel­lebbezési tárgyalások után dől el. A Kertészeti és Élelmiszer­ipari Egyetem Kertészeti Főis­kolai Karára háromszoros volt a túljelentkezés. Eddig — a 262 pályázd közül — 81-et vettek föl, tavalyról maradt 8 előfélvételi- sük, s 6 hely van még a felleb­bezéssel élőiknek. Ez utóbbi ügyekben augusztus 12-én. szü­letik döntés a MÉM-ben. A ker­tészetin az idén 91 pont volt az alsó határ. H, K. E. Szovjet— szfríai űrrepülés A Szovjetunióban szerda haj­nalban föld körüli pályára állí­tották a Szojuz—TM—3 jelzésű űrhajót; fedélzetén Alekszandr Viktorenko parancsnokkal, Alek- szandr Alekszandrov fedélzeti mérnökkel és Mohammed Ah­med Farisz szírlai kutatóűrhajós­sal. A Moszkva melletti irányító­központban jelenlévők — így az MTI tudósítója is — már jó egy órával a start előtt egyenes tv- adáson keresztül figyelhették a Bajkonurban történő eseménye­ket. Moszkvai idő szerint 5.30-kor a kilövőállomáson lévő űrhajóról leváltak a kiszolgáló építmények, megkezdődött az indítás végső előkészítése, a tartályok feltölté­se, majd másodpercre pontosan a tervezett időben, 05.59.17-kor startolt a szovjet—szírlai űrhár­mas. A Szojuz—TM—3 pályaadatai a tűréshatáron belül, csak néhány százalékkal tértek el a tervezett paraméterektől. Az űrhajón ki­nyíltak az antennák, a napele­mek, és más különböző szerke­zeteik, s a három űrhajós először rádió-, majd pedig tv-adásban számolt be arról, hogy jól érzik magukat a startot követően. A bajkonúri űrközpontban a fellö­vésnél jelen volt az a szírlai kor­mányküldöttség, amely Musz- tafa Tlász miniszterelnök-helyet­tes, hadügyminiszter vezetésé­vel érkezett a Szovjetunióba. A Szojuz—TM—3 a tervek sze­rint péntek reggel kapcsolódik össze a Mór űrkomplexummal, s a szovjet—szírlai űrhármas a már február 6-a óta az űrállomá­son dolgozó Jurlj Romanyenkóval és Alekszandr Lavejkinnal közös munkaprogramot valósít meg. A Szojuz—TM—3 leszállóegysége július 30-án a hajnali órákban ér földet a Szovjetunió kijelölt kör­zetében, igaz, már más összeté­telben, mivel a fedélzeti mérnö­kök váltják egymást: Alekszandr Alekszandrov a Mir űrállomáson marad, s Alekszandr Lavejkin tér vissza helyette á földre. Viktor Blagov helyettes repü­lésirányító az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta, hogy az első szírlai űrhajós uta­zására a szovjet és a' szír kor­mány közötti megállapodásnak megfelelően kerül sor. Az űrál­lomáson végzett kísérletek során kipróbálják a Szíria! tudósok ál­tal kifejlesztett spektrométert is. H TERMÉKVÁLTÁS — STÍLUSBAN MARADVA Tőkés exportra dolgozik a kalocsai kisszövetkezet Kalocsán, az eredetileg négyféle tevékenységet folytató ipari szövetkezetből először az építők vál­tak ki 1982-ben, három évvel később a megmaradt részlegek léptek az önállóság útjára, Így jött létre a többi között az asztalosipari kisszövetkezet, amely­nek főkönyvelője, Illés György a következőképpen fogalmazta meg a változás lényegét: „Kisszövetke­zet! formában szabadabb a gazdálkodás, de nem könnyebb. Sőt, nehezebb.” Szabadabb, mert a sza­bályozók valamivel tágabb teret engednek a jöve­delemmel való gazdálkodásban, nehezebb viszont, mert ennek sikere létkérdés is. A kisszövetkezetiek kockázatvállalása közvetlenül a saját zsebükre megy. If önálló szervezetként mindennek figyelembevéte­lével választották meg termelési stratégiájukat. A tőkés export növelése mellett döntöttek. Ennek alapjait még 1975-ben rakta le a jogelőd szövetke­zet, s jutott el odáig, hogy asztalosipari termékeinek nagy része NSZK-beli megrendelésre készült. En­nek növelésében értek el sikereket, jelenleg gyárt­mányaik hetven százaléka kerül tőkés exportra —, ezzel az aránnyal egyedülállóak megyénk ipari szö­vetkezetei között. Termékszerkezet-váltással sikerült ezt elémiök. Igaz, a változás nem volt gyökeres, hiszen tovább­ra is a rusztikus stílusban maradtak: inkább a bú­torok méretei „nőttek meg” fokozatosan. Korábban kis szekrényeket, újságtartót stb., azaz kiegészítő kisbútorokat gyártottak, csakhogy ezek alig hoztak nyereséget. Az 1986—87-es szerkezetváltási prog­ramjuknak megfelelően az idén csak nagy szekré­nyeket — tálalót, vitrint stb. — gyártanak: ezekre kevesebb munkát kell fordítani, viszont a kicsinél drágábbak. Tekintettel a hazai bútorpiac szegényes kínálatá­ra, adódik kérdés, miért nem belföldi megrendelés­re dolgozik inkább a kalocsai kisszövetkezet? A döntő ok az, hogy a fejlesztésnek jelenleg a tőkés exportra történő termelés az egyetlen járható útja. A szövetkezet megpályázta és megnyerte — me­gyénk kisszövetkezetei közül egyedül — a tőkés ex­port fejlesztését célzó központi támogatást, aminek eredményeként nyugati gépek behozatalára kaptak engedélyt. Ezeket, a sem itthon sem a KGST-pia- con nem kapható nagy teljesítményű, korszerű tech­nológiát nyújtó gépeket, berendezéseket ötévi bér­leti díjjal, illetve annak vállalásával váltja meg a szövetkezet, hogy ebben az időszakban tőkés meg­rendelésre dolgoznak. Ez biztos piacot, és ugyan­akkor nagy kockázatot is jelent. A szövetkezetieknek ugyanis kiválóan kell dolgozniok: a tőkés partnerek csak a szigorú minőségi követelményeknek megfe­lelő terméket vesznek át. Ezzel a 6,5 millió forint értékű gépimporttal meg­oldották legégetőbb problémáikat, 4—5 évig ter­mékszerkezet-váltásra, újabb nagyarányú fejlesz­tésre nem lesz szükség a szövetkezetben. Az idén ugyan megnehezíti feladataik teljesítését az új gyártmányokra történő átállás, ennek ellenére elér­hetőnek tartják az ötvenmillió forint árbevételt, ami • Horváth Miklós már az olasz gyártmányú, kor­szerű, nagy teljesítményű kontakt-csiszológépen dolgozik. (Strmszer András felvétele) hatmillióval több az előző évinél. Nyereségük ará­nya — a bevételhez viszonyítva — kisebb lész Ugyan a tavalyinál, a változások hatása azonban jövő évi eredményeikben érvényesül majd teljes mértékben. A. M. A Premier premierje í Az Izsiáki Állami Gazdaság eddig főleg pezsgőjéről volt híres. Ebben az évben új ter­mékkel mutatkozott be Kecs­keméten, a korszerű táplálko­zás jegyében rendezett kiál­lításon. A Premier nevű, ala­csony alkoholtartalmú, szén­savas üdítő boralapanyagból készül — déligyümölcs-keve- rékkel ízesítve. Az ilyen jel­I I legű italok Nyugat-Európá- ban> és az USA-ban már ked­veltek. Mivel alkoholtartal­muk négy és fél százalék, gye­rekek és gépkocsit vezetők ne fogyasszák. A gazdaság borászati üze­mében jelenleg többféle íz kikísérletezésével foglalkoz­nak. Üdítőital-programjukban szerepel az Eden nevű szénsa­Í vas üdítők gyártása is. Ezek négyféle ízesítéssel — citrom, narancs, ananász és kiwi — készülnek. (Kép és szöveg: Méhest Éva) Ali Ahbar Velajati iráni kül- ügyminiszter kedden a teheráni rádiónak adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy a Biztonság Tanács tűzszünetet sürgető határozata tartalmaz bi­zonyos pozitív elemeket, ám a határozat elfogadhatatlan orszá­ga számára, mivel nem ítéli el agresszorként Irakét. A külügyminiszter szerint a határozatot néhány ország már­is megsértette. Velajati az Egye­sült Államokat említette név szerint. Az amerikaiak aláírták a BT döntését, de a papinon még meg sem száradt a tinta, amikor Washington közölte, hogy hadi­hajóit a Perzsa-öbölbe küldi — mondta. Ugyancsak az Egyesült Álla­mokat bírálta Szaid Radzsai- Horaszanl, Irán ENSZ-képvise- lője a világszervezet székhelyén tartott keddi sajtóértekezletén. A képviselő szerint a kuvaiti tartályhajók átlobogózása és a hajóiknak nyújtott amerikai fegy­veres védelem az öbölbeli konf­Irán nem fogadja el a BT határozatát liktus kiszélesedésével fenyeget, veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Az ÍRNA hivatalos iráni hír- ügynökség kedden a harci cse­lekmények folytatódásáról és a töretlen iráni harci szellemről közölt jelentéséket. Az ÍRNA szerint az iráni erők a front kö­zépső szakaszán keddre virradó éjjel megállították, majd vissza­vertek egy iraki ellentámadást. Egy másik hírében az ÍRNA ar­ról számolt be, hogy az egyik északi Iráni város lakói Ali Ha- menei elnök ottani látogatása során kijelentették: készek ame­rikai célpontok elleni kamikaze- akoiókban részt venni, az isz­lám forradalom magasztos cél­jainak megvalósítása érdekében. A fagykárok helyreállításáról tárgyalt a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökleté­vel ülést tartott. A testület meg­vitatta az MSZMP Központi Bi­zottsága július 2-ai állásfoglalá­sából adódó féladatokat. Jóvá­hagyólag vette tudomásul, hogy a közös gazdaságokban már ké­szülnék a helyi elemzések, érté­kelések, szakmai javaslatok, amelyek alapján az agrárterme­lés eredményesen hozzájárulhat a gazdasági-társadalmi folya­tnátok élénkítéséhez. Az elnökség határozatot fogadott él arról, hogy ki kell dolgozni és az Országos Tanács elé kell ter jeszteni azo­kat az állásfoglalásokat, amelyek a termelőszövetkezeteket segí­tik a gazdasági-társadalmi cse­lekvési program megvalósításá­ból adódó tennivalók meghatáro­zásában. A testület megtárgyalta a szö­vetkezetek közös és háztáji sző­lőültetvényeit ért téli fagykárok­ról készült tájékoztató jelentést. Különösen Tokajhegyalján és az Alföldön okozott rendkívül nagy mértékű kárt a téli fagy. Az elnökség olyan intézkedé­sekre tett javaslatot, amelyek a károk helyreállítását elősegítik, s a szövetkezetek nehéz gazda­sági helyzetét enyhítik. A szövet­kezeteik saját erőfeszítéseik mel­lett támogatást igényelnek; az elnökség javasolta, hogy a fagy­kár anyagi kihatásait az aszály­károk rendezéséhez hasonlóan gyorsítottan és külön eljárással rendezzék. A testület egyetértett a MÉM központi anyagi intéz­kedéseket előirányzó javaslatai­val. A szőlőültetvények rekonst­rukciója, újratelepítése, felújí­tása azért is indokolt, mert egy­részt jaj gyenge termőképességű talajokon más növényeket nem lehet gazdaságosam termeszteni, .másrészt pedig é területek 80— 100 ezer család megélhetését biz­tosítják. Fontos, hogy a károk rendezése minden szövetkezet­ben kapcsolódjék össze a jobb minőségű, biztonságosabb és . gazdaságosabb termelés meg­alapozásával.

Next

/
Thumbnails
Contents