Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. július 18. A GYŰMÖLCSÖSLÁDÁTÓL A ZSALUGÁTERIG A negyedik évtized küszöbén A Kiskunhalasi Faipari Vállalat az idei építők napján ünnepelte fennállásának harmincéves évfordulóját. Szinte lehetetlen lenne rövid újságcikkben elemezni a három évtized történetét, feleleveníteni a hosszú út minden állomását, örömeit, gondjait. Az egykori öreg malomépületre ma már rá sem lehetne ismerni, s mellette tágas, világos műhelycsarnokokban dolgoznak! Az egykori ládagyárban huszonketten láttak munkához, mai szemmel nézve kezdetleges eszközökkel készítették a gyümölcsösládákat majd később más faipari termékeket. A mostam csarnokokban már korszerű gépek siví- tanak — vagy zümmögnek — hozzáértő szakemberek irányításával folyik a munka. A létszám a 30 év előttinek több mint tízszerese, hiszen kétszázharmincan lépnek be nap mint nap a gyár kapuján és harmincnégy ipari tanuló ismerkedik a műhelyekben a faipari szakmával. • A munkaigényes zsalugáteres ablakok és ajtók készítésében jelentős részt vállal a tizenöt tagú vgmk, amelynek egyik tagját, Takács Zsigmondot, az „üzem neveltjét”, örökítettük meg munka közben. • Deák Sándor, á tmk-csoport vezétője, a gyár egyik alapító tagja villanyszerelő^ ként látott munkához itt harminc évvel ezelőtt. Király István igazgató a kollektíva jövőjét illetően optimista. — Úgy érzem — mondta, amikor a jelen, illetve jövő felől érdeklődtem —, hogy jó úton haladunk és biztosan állunk a talpunkon. Harminc év alatt sokféle termék hagyta el a folyamatosan fejlődő üzemet: a gyümölcsösrekeszektől kezdve a gyúrótáblákon keresztül á húsvágó tőkékig, konyhabútorokig. Szerencsés lépésnek bizonyult az ajtók és ablakok — szaknyelven nyílászáró szerkezetek — gyártása. Ezen a téren is voltak előre- és hátralépések, de sikerült megtalálni a helyes utat. Azt vallottuk és valljuk is, hogy csak olyan termékkel szabad foglalkozni, amelyiknek hosszú távon is piaca van, illetve lesz. Nos, amíg az embereknek lakás kell, addig szükség lesz ablakokra is. Menet közben profilíroztunk és jelenlegi fő termékünk az ablak és az utólag szerelhető ajtótok. Az idén 145 ezer ablak és 35 ezer ajtótok kerül tőlünk az építőkhöz. — Hallottunk már a gyár más termékeiről is, amelyek jelenleg is keresettek. — Igen, van olyan gyártmányunk is, amellyel az igényes építkezők kívánságait szeretnénk kielégíteni. Két évvel ezelőtt megkezdtük a zsalugáteres ajtók és ab- lákok készítését. Abban az évben 2 ezer hagyta el a műhelyeket s azok, amelyek az őszi BNV-re kerültek, nagydíjjal tértek haza. Tavaly a szegedi ipari vásáron forma- tervezési nívódíj, vásárdíj volt a jutalom és a Kiváló áruk fóruma embléma viselésére is jogot kapott a termék. A rendkívül munkaigényes nyílászárókból tavaly 3 ezer készült, az idén pedig 5 ezernél többre van megrendelésünk. Meg kell ennél a terméknél jegyeznem, hogy nemcsak igen tetszetősek, a régmúltat idézők, hanem nagyobb biztonságot is jelentenek az illeték-- telen behatolók ellen. — A gyár 1965-től 1985-ig az ÉPFA kiskunhalasi gyáraként működött. Hogyan tudnak élni azóta az önállósággal? — Nem lehet letagadni, hogy gyárunk ez alatt a két évtized alatt indult igazi fejlődésnek. Új műhelycsarnokok épültek, végre megfelelő szociális létesítménnyel gazdagodtunk. Azt sem lehet elhallgatni, hogy az ÉPFA irányítása alatt alakult ki a mostani gyártmányszerkezetünk is. Bár az egyre nagyobb sikernek örvendő zsalu- gátereket már önállóan kezdtük gyártani. Az önállóság nagyobb felelősséget követel, teljesen magunkra vagyunk utalva. A kollektíva az önállóság első évében 185 millió forintos termelési értéket produkált, az idén pedig elérjük a 200 millió forintot. Termékeink minőségére nagygondot fordítunk.^ emellett a gyártási és szállítási határidőket is igyekszünk betartani. ‘ Jeléhleg' az országban 8 tüzép-vállalat és ugyancsak nyolc szövetkezetikereskedelmi cég rendel és vásárol tőlünk, s termékeinkhez az országban 733 helyen lehet hozzájutni. Két évvel ezelőtt a gyárunk területén mintaboltot nyitottunk. Az első évben nyolc-, a második évben már 15 millió forint volt a forgalma, az idén pedig több mint 18 millió forintot hagynak ott a vásárlók. Tudjuk azt, hogy nem elég termelni, az árunak propaganda is kell. Rendszeresen részt veszünk a különböző ipari vásárokon, szép sikerrel. Az őszi BNV-n bemutatjuk a zsalugáteres ablakok legújabb változatát is. Opauszky László SZOVJETUNIÓ Igazgatót választott a gyár A moldáviai Tiraszpoli Pamutfonóipari Egyesülésnél a dolgozók Orogyint választották igazgatónak. Az állami vállalatokról szóló törvénytervezeteknek megfelelően a gazdasági vezetők választása egyre inkább a káderpolitika normájává válik. Az igazgatóválasztás előtt az üzemekben, gyárrészlegekben megvitatták, kik a számbajöhető jelöltek. Az egyik az első számú* Fonó- és Szövőgyár igazgatója, V. Uszacseva, a másik az egyesülés pártbizottságának titkára, V. Oro- gyin volt. Mindketten nagy megbecsülésnek örvendenek a dolgozók között. A választógyűlés részt-' vevői figyelmesen meghallgatták mindkettőjüket, mérlegelték, értékelték kifejtett álláspontjukat. Tucatnyi hozzászóló fejtette ki egyetértő, illetve ellenvéleményét. Nyílt, becsületes beszélgetés folyt. Végül is Viktor Orogyint választották igazgatónak. A gratulációkat fogadva az új igazgató első gondjai már a jövő felé mutattak: Mivel kezdje? Az egyesülés jó mutatókat ért el, kiegyensúlyozottan dolgozik. A figyelmet elsősorban a most folyó rekonstrukcióra és a káderképzésre kell összpontosítani. A kezdeményező, hozzáértő szakemberekre kell támaszkodni és teret kell adni a fiataloknak. Igen fontos feladat a textilgyáriak szociális, kulturális és mindennapi életfeltételeinek javítása. - Az új igazgatónak nagyon sok a' tennivalója. Minden feladattal meg kell birkóznia, hiszen az emberek bizalmát nem szabad elveszítenie- APN-KS MODENÁI FOLYÓIRAT CIKKE A kereskedelmi kamarák közötti együttműködésről A kölcsönös ismerkedés szakasza után lassan a tényleges együttműködés szakaszába lép az a kapcsolat, amely a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-Alföldi Területi Bizottsága és az olaszországi Modenái Kereskedelmi Kamara között alakult ki az utóbbi években. A közelmúltban a „Modena economica” című kiadványban egy cikk jelent meg az észak-olasz kereskedelmi küldöttség magyarországi — köztük kecskeméti — tapasztalatairól, amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. Miért ruházzunk be Magyarországon? A magyarországi fejlődési modell egy eddig meg nem valósult menedzserizmust kínál egy terv- gazdasági hagyományokkal rendelkező ország számára. Bizonyítja ezt a vegyesvállalatókról elfogadott törvény is, amelynek szabályozása gazdag az adó és pénzügyi ösztönzőkben, s arra hivatott, hogy átalakítsa a vállalkozások menetét, megkönnyítse a tőke és a technológiák magyar földre jutását. Ebbe a kelet-európai országba érdemes ellátogatni. Turistaként is, mert Budapest igen szép város, a pusztai romantika pedig egyedülálló a világon. Az emberek szívélyesek és dinamikusak, a konyha pedig ízletes. A magyarok megérdemelnek egy üzleti kiruccanást is. Mindenekelőtt mert hisznek a piacban, létezik a vállalkozószellem, az emberekkel és csoportokkal veleszületett önállósági szándéktól kísérve. A szándék komoly. Erre utal legalábbis, hogy bizonyos ideje elfogadott és szentesített norma Magyarországon a nyitottabb fejlődési modell, amely az eseteknek, érdekeknek és lelkesedésnek megfelelően sokszínű és ösztönző. Rögtön ahogy körültekintesz, beszélsz valamelyik vállalati vezetővel, vagy nem bürokrata funkcionáriussal, feltűnik a szocializmushoz vezető „magyar út”. A hatékonyságra való törekvés előrehaladt, elfogadva a nyereséget, mint a biztos egyensúlyra törekvő vállalat teljesítményének igazi mérőszámát. Bizonyára hasznos módja ez a kollektíváért történő munkálkodásnak. Mindezt egy pillanat alatt éreztük és megértettük magyarországi utunkon, amelyet a Modenái Kereskedelmi Kamara kezdeményezésére tettünk, hogy megismerjük az új törvényeket. Minden reális és optimálisan tervezett, bizonyítja az újonnan létrejött társaságok és vegyesvállalatok száma. A Budapesttől egy órányi autó- útra levő Kécskeméten, a mező- gazdasági és ipari zónának számító megye központjában begyűjtöttük a szükséges információkat és műszaki adatokat, hogy pontos elképzelésünk legyen az új kereskedelmi és ipari kooperációs lehetőségekről. A külföldi cégekkel társasági kapcsolatban álló gyárakban tett látogatások alátámasztották, hogy a jövőben a magyarokra nem csak mint kliensekre és áruszállítókra, hanem mint társakra is tekinthetünk. Némi bizonytalanság persze még kölcsönösen-jelentkezik, s ennek legyőzése bizonyára nem. lesz automatikus és könnyű munka. Ám ha exportálni kell, mérlegelés tárgyává kell tenni a nagyobb ütemű együttműködés gondolatát. Nos, Magyarországnak ebben az értelemben is meg kell kapnia az őt megillető helyet. A KECELI KERTÉSZ NEM NYUGSZIK 'T’églás András keceli virág- kertész igyekszik lépést tartani a kor követelményeivel. Tanulmányozza a hazai és külföldi szakirodalmat, keresi az újat, igyekszik alkalmazni a legkorszerűbb termelési módszereket. E célból járt például a Német Szövetségi Köztársaságban is tanulmányúton. Az 1980-as évek elején nagy vállalkozásba kezdett, bekapcsolódott a biotechnológiai kutatásokba. Szövettenyésztéssel kezdett foglalkozni, jelenleg már saját oltó, taptalajkészítő és növénynevelő laboratóriuma van, amelyben évről-évre bővíti a korszerűen szaporított fajtákat. A házi laboratóriumban eddigi munkásságának eredményeiről és a további terveiről váltunk szót. — A szaporítás in vitro történik. Vagyis mint látja, steril körülmények között, a növénynek megfelelő táptalajon, zárt üvegekben S kezdi a beszélgetést.- Elmondja, , hogy egy sejtből ezzel a módszerrel akár egymillió kisnövényt lehet nevelni, vagyis korlátlan mennyiségben. A kiinduló anyag a meriszté- ma, a növényi csúcs, amelyből szikével metszik ki a.sejtet, ez néha olyan kicsi, hogy csak mikroszkóp alatt lehet a műveletet elvégezni. A részecske a táptalajba kerül és egy hónap alatt gombostű nagyságú kis növény fejlődik és szaporodni kezd. Ha a sok apró növény megtölti az üveget, további üvegedényekben lehet szaporítani. Alkalmas időben kipalántálják a fólia alá, illetve szabadföldbe. — Az eljárás lényege — folytatja — rövid idő alatt magas termőképességű növényeket Viszünk a termelésbe, amely népgazdasági szempontból nagy jelentőségű. A szaporítási idő legalább felére csökken és garantált a jó minőség. A módszerrel hazánkban számos intézet foglalkozik, a fejlett gazdasági országokban pedig csillagászati összegeket költenek a biotechnológia további korszerűsítésére: Megkérdezem házigazdámat, hogy milyen növények mik- roszaporításával foglalkozik? — Sikeres kísérletet kezdtem a burgonyával. Egy-1100 négyszögöles'parcellán 20 tonna termést értem el, míg a kontrollterületen ennek fele volt a hozam. Foglalkozom virágfajták, a ger- béra,a muskátli, a szegfű és a flamingó laboratóriumi szaporításával. Újabban • A kutató véleménye szerint, ha a növény jól érzi magát, a gyökerei még az üveg falára is felfutnak. Újabb kísérletek a mikroszaporításban • — Ebben az üvegcsében paradicsom fejlődik a táptalajon — mutatja a házigazda, (Méhesi Éva felvételei) sikerekről számolhatok be a kiváló paradicsom és a paprikafajták, sőt a kukorica ily módon történő előállításával is. Ez utóbbiban különösen sok fantáziát látok, forradalmi változást jelenthet a termesztésben. A Téglás-féle laboratórium valósa-’ gos tudományos központ. Gyakrah ke- j resik fel kutatók, termelők, próbálják ellesni a szakmai titkokat. A házigazda elnöke a keceli yirág- és zöldségkerté; szeti egyesületnek, amelynek 300 tagja van az ország minden részéből. A Ha; zafias Népfront Országos Tanácsának védnöksége alatt működik és a közelmúltban modellegyesűletté nyilvánították. A laboratórium falán egy oklevél olvasható, mely szerint: Téglás András keceli termelő 1983-ban a Hírős napokon szövettenyészetből előállított növényeiért ezüstérmet kapott. Azzal búcsúzik, hogy rövidesen egy svájci intézetben gyarapítja ismereteit és újabb növények mikroszaporításá- hoz kezd. Többek között a déligyümölcsök is foglalkoztatják fantáziáját. Kereskedő Sándor
