Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

1981. július 18. • PETŐFI NÉPE • A Duna menti folklór fesztivál mai programja BAJA 8 óra: Népművészeti kirakodóvásár a Béke téren. 10 dra: Népzenei együttesek műsora a szabadtéri színpadon. 11 dra: Játék és hagyomány. Népi játékok készítése. Közreműködnék a Szönakajténuisr Játékműhely és Múzeum mun­íkflitflTStii 11 dra: a Kóla népzenét bizottságának nyilvános ülése a Liszt Ferenc Zeneiskolában. 20 dra: „Hej, Dunárdl fúj a szél...” Népzenei együttesek és népdalkörök * bemutató előadása a József Attila Művelődési Központ udvari színpadán. Fellépnek: A Békés Banda, a Bökőnyl Népdalkör. az Érdi Buko­vinai Székely Népdalkör. a Hévízgyörki Asszonykórus, a Rózsa Sándor Clterazenekar. a Buzsáki Népi Együttes, a Szivárvány Citeraegyüttes. az ölből Pávakör. a Sárréti Népi Együttes, a Sályl Pávakör. az Egervölgye Asszonykórus és a Hegedűs Együttes. Házigazda: Budai Ilona és Birinyl József. (Rossz Idő esetén a József Attila Művelődési Központ „B” épüle­tének dísztermében.) KALOCSA 18.30 óra: Külföldi és magyar táncegyüttesek menettánoa az L István ki­rály úton. 20 dra: A IX. Duna menti folklór fesztivál gálaetje. a „Népek barátsá­ga” díjak átadása a szabadtéri színpadon, A díjakat dr. Gajdöcsi István, az Elnöki Tanács tagja, a Bács-Kiskun Plegyel Tanács elnöke adja át. (Rossz idő esetén a városi tornacsarnokban.) VASÁRNAP BAJA 20 óra: Táncegyüttesek baráti találkozója a Dózsa György Szakközépis­kola udvarában. (Rossz idő esetén a városi tornacsarnokban.) NAGVBARACSKA 20 dra: Testvérmegyei táncegyüttesek baráti találkozója.' KÉT ÉNEKES VÉLEMÉNYE Sebestyén Márta: „Kitűnő a hangulat” Sebestyén Márta, a népművé­szeit ifjú mestere hangjával cso­dákra képes, feledhetetlen él­ményt ínyújt énekével. Rövid mű­sorával Kalocsán ugyancsak so­kaknak szerzett örömet. (Mezősé­gi dalokat adott elöj — Nem ez az első Duna men,ti folklór fesztivál, amelyiken itt vagyok — mondja. — Egyszer szívesen jönnék csak látogatóba, nézőként. Hiába voltam már a vá­rosban kora délután, mindig a műsorra gondoltam: hogyan sike­rül majd, milyen lesz a fogadta­tás? Sajnos, nem tudok végig Kalocsán maradni, ment hamaro­Szvorák Katalin méptáncosból vélt hivatásos énekessé. Méghoz­zá nem is akármilyenné, hiszen tehetsége kivételes. A népzené­hez, a népdalhoz a táncon ke­resztül közelített s vált e műfaj szerelmesévé, ö is megkapta már a Népművészet ifjú mestere, cí­met. .(A fesztiválon Zobor vidéki és dunántúli dalokat énekelt.) san nyugat-európai turnéra 'indu­lok a Vujicsics együttessel. Amit az első napon láttam, például a szinpompás ímenettáneot, az alap­ján bátran mondom, hogy nívós produkciók részese lesz a közön­ség. — Megkapta a fesztivál hangu­lata? — Amint leszálltam a buszról, rögtön éreztem, hogy kitűnő a .levegő”. Megcsapott a seregszem­le szele. Nagyon tetszett a menet­tánc. De hát ilyeneket ne is kér­dezzen. hiszen nekem a folklór az életelemem. Elfogult vagyok, még elragadtatva nyilatkoznék... — Először vagyak Kalocsán, a fesztiválon. Megszerettem ezt a várost, kellemes,' nyugodt hely. Kedvesek az emberek. Sétáltam a .parkban,, s időnként megörven­deztettek a külföldi inéptáncosok, rögtönzött 'produkcióikkal. Külön­leges érzés találkozni, 'beszélgetni azokkal a társakkal, akiknek ugyancsak a folklór jelenti a bol­# Sebestyén Márta és Szvorák Katalin. dogságot. Es Kalocsán most sok­féle nemzettel lehet kapcsolatot .teremteni. — Gondolom, nem ez lesz az első és utolsó fesztiválszereplése? — Ez nem rajtam múlik. Ha legközelebb is meghívnak, féltét- ienül eljövök! Börzék Tibor Szvorák Katalin: „Kedvesek az emberek” Keramikus az É utcán ISovács László, a népművészet ifjú 'mestere Kalocsán él és alkot. Számára mi sem volt ter­mészetesebb, mint hogy az I. Ist­ván király úton „sátorozó” kira­kodók között kedvet teremtsen' a kerámiához, a korongozáshoz. A szemlélődök tanúi lehettek, ho­gyan formálódnak agyagból a tetszetős kerámiák. S akik ked­vet éreztek kézügyességük kipró­bálásához, megtehették. — Sok vállalkozó akadt? — Ai első napon nemigen cse­réltem helyet a nézőkkel, de nem keseredtem el, hiszen még ma is lesz módjuk az érdeklődőiknek a korongozásra. Csak elhatározás kell hozzá... — ön itt az egyetlen, aki meg­mutatja a népi kerámiák készíté­sének fázisait? — igen. Mások a' portékájukat árulják. El tudnám képzelni, hogy más népművészek, az érde­kes, ritka mesterségek ápolói szintén nyitnának alkalmi mű­helyt ilyenkor. Talán 'majd leg­közelebb ... (b. t.) Félidő az építőtáborokban Megkezdődött a csúcs az építőtáborokban. Jú­lius közepe és augusztus eleje közötti időszak­ban dolgozik egyszerre a legtöbb — mintegy 20 ezer fiatal — a mezőgazdasági, konzervgyári, város- és környezetvédő, régészeti, kereskedel­mi, vendéglátóipar! munkahelyeken. Június vé­gén, július elején, illetve augusztusban összes­ségében ugyancsak 20—22 ezer diák tölt két— három hasznos, emlékezetes hetet a táborokban. Idén a fagykárok'és a későig tartó hideg idő­járás miatt változott a mezőgazdasági üzemek létszámigénye. Több gazdaság teljesen lemond­ta építőtábor indítását, a fiatalok segítségére számítók is a szokásosnál későbbi időpontokra kérték az első turnusokat. A kukorica-cimerezés hagyományosan építőtábort feladat, de a kora tavaszi mostoha időjárás miatt ennél a növény­nél is több hetet csúszott e munka kezdési idő­pontja. A kevesebb mezőgazdasági és konzerv­gyári tennivaló miatt az 198I-es 74 ezres létszám helyett csak 33 ezer fiatal közreműködésére szá­mit e két terület. A környezetvédelmi munkáknál épp fordított a változás. Néhány éve csak százan vettek részt ilyen táborokban, idén 30 helyszínen 3 és fél­ezer fiatal kapcsolódik be ebbe a nagyon fontos tevékenységbe. Egy—két év alatt megháromszo­rozódtak a lehetőségek a kereskedelmi, vendég­látóipari munkaterületeken is. Oj forma — pél­dául Kalocsán — a lakásépítő tábor. Itt általá­ban a szakmunkásképzők diákjai dolgoznak. Külföldi diákokkal is megismerkedhetnek a fiatalok az építőtáborokban, így bolgár, lengyel, szovjet diákok érkeznek a megyei ifjúsági szer­vezetek cserekapcsolatai, Illetve központi szer­vezés révén. A KISKUNFÉLEGYHÁZI KÓRHÁZBAN ‘ MAR KIPRÓBÁLTÁK Halételekkel az infarktus ellen Étkezési szokásaink megváltoztatásait ajánlják az MTÁ Szegedi Biológiai Központ Biokémiai In­tézet és a> Szarvasi Hal tenyésztési Kutató Intézet kutatói. A két intézmény közös vizsgálati adatai szerint eredményesen' vehetnénk fel a harcot a különféle érrendszeri betegségek ellen, sok esetben megelőz­hetnénk a szívinfarktust, a vérrögök keletkezését, ha rendszeresen fogyasztanánk az algákkal és plankton okkal táplálkozó hatók húsát, vagy a be­lőjük készített halólajat. A szegedi és a szarvasi kutatók vizsgálataikkal- most kimutatták, hogy a hazánkban honos egyik édesvízi halunk, a kutatók által édesvízi lazacnak nevezett hal két fajtája is rendelkezik azokkal a jó 'tulajdonságokkal, amelyek csökkenthetik á Kü­lön,félfe érrendszeri betegségek kialakulását. A kis­kunfélegyházi kórházban magas triglicerid- és ko­leszterin-szint miatt kezelt betegeknek néhány hétig , rendszeresen adtaik ebből i hazai halfaj­tából készített, ételekét, s azt tapasztalták, hogy a vérérté'kék rövidesen a normális szinthez közel stabilizálódtak. | A Szegedi Biokémiai Intézet kutatói ebből a halfajtából — szabadalmaztat ott eljárásukkal ‘ — képesek étkezésnél' felhasználható halolajat is előállítani. További feladat, hogy a fogyasztók ál­tali egyébként jelenleg kevésbé kedvelt halfajtát elszaporítsák, ezután életmentő tulajdonságait szé­les körűen megismertetve növeljék az iránta váltó keresletet. SZOMBATI LEVÉL: Zeng az erdő Van egy ostoba reklám a televízióban, amely szeriht nyáron legfontosabb a nyara­lás. Azért bátorkodom itt a nagy nyilvános­ság előtt ostobának nevezni az említett rek­lámot, mert — talán a készültök ön kívül — mindenki tudja, hogy nem áz a legfontosabb. Nyáron kétszer-háromszor több munka van az országban, mint télen, s ezt a munkát idő­ben és pontosan élvégezni — ez a legfonto­sabb. Nagy hiba ilyen patópáli nemtörődöm­ségre serkenteni az embereket, akik — ta­pasztalataim szerint — nemigen törődnek a reklámmal, de elég ha csupán néhányban át­lóik fel, hogy iám az állami televízió egyszer aast mondja dolgozzunk jobban, -többet, az­tán1 kijelenti: nyáron legfontosabb a nyaralás. Más dolog, hogy az ember Igényli a pihe­nést, a kikapcsolódást, a környezetváltozást, azt, hogy egy évben néhány napra elmenjen valahová országot-világot látni, esetleg kert­jét, virágait, gyümödcsbokrait dédelgeti, horgábzpadra ül, vagy elzarándokol egy erdő­be. Tehát olyan foglalatosságot 'feeres, ami megfelel egyéniségének és pénztárcájának. Nem mindig a drága, félvidágot átfogó prog­ramok a sikeresek. Én például a világból nem elsősorban városokra szomjúhozom, ha­nem olyan látnivalókra, mint az egyiptomi piramisok, a Niagara vízesés, a Grand Ca­nyon, az inkák őserdei birodalma, a brazíliai erdők, aj kínai Nagy Fal, vagy a Gatópagos- tszfgletek. i De mert ezek túl messze vannak az erszé­nyemtől, a Tőserdőbe vettem az útirányt. A természet itt is természet. Csodálni való fák, furcsa állatok, tüdőt-mevelő jó levegő, ké­nyelmes üdülő jó messze, bent az erdő leg- fcözepén, távol minden zajtól — gondoltam 'készülődve a pihenésre. S bizonyára így gon­dolták meg rajtam 'kívül százak és ezrek, mert a Töserdő jó néhány éve „felkapott” hely. Nemcsak Bács-Kiskun megyei embe­rek 'látogatják, de az ország közeli s távoli tájairól is szívesen felkeresik, s ma .már nem csodálkozik az ember, ha angol, német, szlovák, svéd. vagy éppen francia nyelven társalgó férfiakra, nőkre, gyerekekre buk­kan. És ez jó. Szeretnek hozzánk jönni a külföldiek, jólérzilk itt magukat, barátságos és hwitpteáiSoé körülményeket találnak. De ■tudnak-e pihenni? Mert éjszakánként zeng az erdő. Valaki, vagy valakik úgy gondolták, muszáj diszkót rendezni minden este a szabadtéri színpad­nál, nem tudom mekkora, de nagyon erős hangfalakkal, ordító ^művészekkel” és a nyu­godni vágyó ember csontjait is hasogató elektromos gitárhangokkal,. Mindezt én az eset színhelyétől körülbelül egy kilométerre '.élveztem”, de az üdülők, hétvégi házak het- ven-nyolcvan százaléka sokkal közelebbről kapta a .nyugtató” hangadagokat. Tudom, országos jelenség ez. Pontosan ilyen jegyze­tet írhatnék, ha a Balatonnál, a Velencei-tó­nál, a Mátrában vagy a Hortobágy kellős közepén' kerestem volna a csendet, a nyugal­mat. Azt mondják, az ember akkor lép az öreg­korba', amikor azon kapja magát — vagy mások ve^szik észre rajta — hogy haragszik a fiatalokra. Nem egyre-fcettőre, de mind­egyikre. Csak azért, mert fiatal. A diszkó- eltenesség pedig ettől már csupán egy lépés — olvashatja a fejemre valaki. Csakhogy én nem a diszkóra haragszom, hanem szeretem a csendes erdőt. Tatán nem vagyok egyedül ezzel. Nem haragszom a fiatalokra, csak szeretném, ha már erdőbe mennek, ne vi-; 1 gyek magukkal a fülrepesztő hangfalakat.' ' 1 Mert például a szabadtéri -színpadnál, a nagyréten tábortűznél gyönyörű dalokat le- f hét énekelni, társasjátékokat játszató, vagy g ez csak az „én időmben” volt divat, s való­ban kezdek öregedni? Változnak a viselke­dési értékek? Ma már gz a menő, aki biki­niben ropja a mit tudom én mit a tölgyfá­kat is megremegtető hangerőre? Ha ez a vágya ropja-. De ne az erdő, az üdülőterü­let közepén, pattanásig feszítve 'tízezer em­ber idegeit. Persze a diszkózene is elhallgat egyszer, úgy éjfél körül, s azt gondolhatnánk, elné­mul az erdő, csak az éjszaka madarai riogat­ják a sétálókat. A zene valóban elnémul, de egy másik lárma kezdődik: hazafelé tartanak a diszk ősök és ordítoznak, káromkodnak a sötétben, ocsmány szavakat üvöltenek. Ter­mészetesen tisztelet a kivételnek, s valószí­nűleg elenyésző kisebbségről, néhány bekó- lázott gyerekről vain szó. De ez elég, hogy elűzze, az álmot, hogy idegesítse azokat, akik csendet, nyugalmat-remélve az erdőbe hú­zódtak. Nem nyaralni, hanem kipihenni a munka fáradalmait, frissíteni a szervezetet, a s-ji-vet, tii^ótj izmokat, a szellemet, hogy holnap, holnapután újult erővel dolgozhas- sanaik. j Vagy nincs már egyetlen szögleté sé á világnak, ahol- az ember nyugalmat, csöndet talál, ahol álmodozhat, gondolkozhat, ahol kettesben lehet önmagával? Ahol újra meg­találhatja a belső békét, újra ráébredhet, hogy jó és szép éjlni, csodálatos dolog érteni, felfogni a világot minden bajával, gondjával, örömével, csodáival és borzalmaival? Dante, miután megírta az Isteni Színjáté­kot, csendre, nyugalomra vágyott. Bekopog­tatott a ravennai kolostorba. A kapun kinyílt egy parányi ablak s a benti apáca megkér­dezte: mit keresel fiam? A nyugalmat... hangzott a válasz. — Gyere be! — és kitárult a kapu. Persze ez több, mint hatszáz évvel ezelőtt •történt. m ITALMÉRÉS 9 ÓRA ELŐTT IS — ROMLOTT GOMBA ÉS HÚS A HŰTŐBEN Űtszéli állapotok a Nórában Kínos minden perc e szép ne­vű, harmadosztályú büfé-falato­zóban. Leindler József kereske­delmi felügyelővel és a velünk érkezett rendőrjárőrrel erősödik a gyanúnk, hogy innét egyhamar nem megyünk el. Attól, hogy Virág Pál alkalmazott reggel fél 9-kor szemrebbenés nélkül kiszol­gált minket három üveg Arany- hordó sörrel és egy 3 centilite­res barackpálinkával, egyoldalú lenne a kép a kecskémét—la jós- mizsei út mentén tavaly október­ben nyitott üzletről. A pálinkáért 7,50 helyett 12 forintot kért a ki­szolgáló; a sötétzöld itallapon az árakat lehetetlen krbetűzni a pult innenső oldaláról; a Vásárlók könyvéért csak gebeszkedhet az ember, elérni nem tudja, mivel a pult azt is bástyaként védi. Foly­tathatnám tovább, hogy — ki­játszva az alkoholos italokra vo­natkozó 9 óra előtti árusítási ti­lalmat — rajtunk kívül mások is kaptak szeszes italt, és hogy egy járművezetőnek ez itt mindjárt a jogosítványába kerül (a Nóra az 5-ös út mellett kamionosoknak is megállóhelye), de ami bennün­ket most leginkább nem hagy nyugodni: a bűz! Ajtó, ablak csukva a rekkenő kánikulában. A nem éppen tiszta asztalok fölött bentrekedt legyek zümmögnek. A ventillátor moz­dulatlan, habár elkelne a hús légáramlat. Állítólag éltört a kap­csolója, és még nem javították meg. A kellemetlen — rögtön meglátjuk: honnan eredő — szag ilyen körülmények közt kétsze­resen tolakodó. — Menjünk a konyhába! — hív bennünket a kereskedelmi felügyelő. Nem csal a szimata. Jó nyomon jár. Erre a büfé-falato­zóra nemcsak a 9 órát megelőző szeszesital-eladás miatt kell job­ban odafigyelnie! Edzett köjálosok is megdör­zsölnék a szemüket, hogy való­ban ébren vannak-e, vagy csu­pán álmodnak. Mig kívül, a Nóra italpolcán ámulatba és kábulat­ba ejtően sokféle az alkoholos innivaló, a Dragoon Military Dry Gintől, a Napoleon konyaktól a Pompadour pezsgőig, a konyha szegényes. Az Olimpia 2. és a Mó­ra 218-as gáztűzhelyek koszosak, zsírosak, mind a kettőre ráégve az ételmaradék. Karnyújtásnyira Ide, egy keresztbe fordított áll­ványon, súrolatlan alumínium- edények, felbontatlan csomagban klórmész, rozsdás franciakulcsi szigetelt 'kombináltfogó, szúnyog­irtó szer és étolaj, „összeköltöz­tetve”. Egy füstös bogrács feke­te levében kicsirázott krumpli ázik. Piszkos a csempe és a bá­dogasztal. Nincs a konyhában egy tenyérnyi hely, amelyre kis jóakarattal ráfoghatnánk: tiszta! Leindler Józsefnek nem kell soká kutatnia, hogy a hűtőszek­rényben gyanús élelmiszereket találjon. — Ezt a gombát már régebben készíthették! — vesz elő egy kék karimájú tálat. Az edényben ned­vedző „valami” néhány napja ta­lán még ehető gomba lehetett; ma klórmésszel borítanak rá szemfedőt a felügyelő utasítás sara. Megtiltja a felhasználását an­nak a hal- és sertéshúsnak is, amelyen már a mélyhűtés sem segít. Az utóbbin látható vastag dér semmilyen biztosítékot news nyújt arra, hogy fogyasztása nen> okoz majd ételmérgezést. A Nöra-beli állapotokat össze­foglaló' jegyzőkönyvezés csupa;) kezdete a felelősségre vonásnak. Az ügy ezzel nem zárul le. Virág Pál alkalmazottat megbüntetik a 9 óra előtti szeszesital-kiszolgá­lásért, és azért, mert vastagab­ban fogott a ceruzája.- De sze­retne találkozni a felügyelő a tulajdonossal, Vigh Tiborné ma­gánkereskedővel is. Mit szól ah­hoz, hogy a Belsőnyír 138. szám alatti büfé-falatozó október 6ia ennyire levitézlett? Víghnét azon­ban nem találja bent az üzlet­ben. Vigh Miklós segítő családtag helyettesíti. Akinek 25 éves ven- déglátóipari múlttal nem tűni föl, hogy itt lefelé csúszik egy vállalkozás. Kék-fehér csíkos sapkában, pó­lóban és szürke nadrágban egy férfi lép be a Nórába. Érces han­gon, hogy mi is jól halljuk, — erre észrevehetően ügyel — dia­dalittasan ráreccsent az alkalma­zottra és a segítő családtagra: — Kilenc óra elmúlt t í z perccel ! Mintha mázsás kő aló! szaba­dult volna, nyújtózik egyet- Fél­decijét lehúzva sarkon fordul, és mint aki jól végezte dolgát, ke­rékpárjával átvág az 5-ösön. Köz­lekedik ... Ahol ennyire mostohán bán­nak egy vendéglátó üzlettel, mini a Nórával, és mindenáron az italforgalmazás élvez előnyt, csak egy megoldás lehet: kitenni a „Zárva!” táblát. Legalább is, amíg nem változtatnak a2 útszé­li állapotokon! Kohl Antal Pályázat munkavédelmi újítási nívódíjra Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Szákszervezetek Országos Taná­csa az Országos Találmányi Hi­vatallal egyetértésben, pályázatot 'hirdet a dolgozó ember védelmét, a biztonságos munkakörülmé­nyeket. a technikát elősegítő munkavédelmi újításokra, továb­bá az újítások gyors megvalósí­tásában közreműködő újítási elő­adók számára. Pályázni lehet: ötletszintű ja­vaslattal, valamint 1986. július 1-je után benyújtott, illetve el­fogadott és hasznosított munka- védelmi újítással. Pályázhat újí­tási előadó is, a munkavédelmi újítások hasznosítása érdekében kifejtett tevékenységével. A pá­lyázattal 2000 Ft-tól 20 000 Ft-lg terjedő pályadijak nyerhetők. A pályázat beküldési határide­je: 1987. december 31. A részle­tes pályázati felhívás és a jelent­kezési lap beszerezhető: az OMMF Munkavédelmi Informá­ciós Központnál (1378 Bp. 76. Pf. 46., telefon: 429-339, 210-429), vi­déken a megyei munkavédelmi felügyelőségeknél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents