Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. július 18. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Francia—iráni diplomácia: szakítás A francia külügyminisztérium pénteken közleményben jelentet­te be a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Iránnal. A közle­mény így szól: jjAz iráni kormány közölte, hogy rövid időn belül megszakít­ja a diplomáciai kapcsolatot Franciaországgal, ha a francia kormány nem teljesít bizonyos, nyilvánvalóan elfogadhatatlan feltételeket. Egyébként néhány nap óta a francia diplomatákat és a Teheránban szolgáló egyéb .francia személyzetet önkényesen megakadályozták abban, hogy hazatérjenek Franciaországba. Franciaország tudomásul veszi a helyzetet és úgy ítéli meg, hogy miután a diplomáciai kapcsola­tok megszakításának folyamata megindult, le kell vonni az eb­ből fakadó következtetéseket Ezért úgy döntött, hogy azon­nali hatállyal megszakítja a dip­lomáciai kapcsolatokat Iránnal.” A francia külügyminisztérium felhívta az EGK-országok minisz­teri tanácsának soros elnökét hogy sürgősen tájékoztassa erről a tagországokat, állandó ENSZ- képviselőjét pedig megbízta, hogy tájékoztassa a Biztonsági Tanácsot. Az első jelek arra vallanak, hogy a diplomáciai viszony meg­szakítása után Párizs és Tehe­rán között tovább nő a feszült­ség. Franciaország teheráni ügy­vivője révén máris kezdemé­nyezte a diplomáciai és kiszol­gáló személyzet gyors, kölcsönös hazaszállítását. Egyelőre azon­ban Teheránban zárlat alatt van a francia nagykövetség és csak Pierre Lafrance ügyvivő távoz­hat az épületből. Válaszul a fran­cia hatóságok ugyanígy lezárták a 'párizsi iráni nagykövetséget. Ami a fő vitaikérdést illeti, a francia külügyminisztérium szó­vivője közölte, hogy a szakítás mit sem változtat Vahid Gordzsi- nak, az iráni nagykövetség tol­mácsának helyzetén. A francia hatóságok továbbra is követelik, hogy Gordzsi álljon a vizsgáló- bíró elé, aki a tavaly szeptem­beri párizsi merényletek ügyé­ben akarja kihallgatni. Ha a nagykövetség többi diplomatája és személyzete távozhat is Fran­ciaországból, Gordzsinak ezt nyil­ván nem engedik meg. HÉTFŐ: Csőn Tu Hvan dél­koreai elnök a tüntetések hatá­sára átalakította kormányát. — A közel-keleti békekonferencia esélyeiről tárgyaltak a közös pia­ci tagállamok külügyminiszterei. — Megkezdte hivatalos tárgyalá­sait Pekingben a nyugatnémet kancellár. — Az olasz köztársa­sági elnök a kereszténydemokrata Giovanni Goriát bízta meg kor­mányalakítással. KEDD: Budapesten magyar— csehszlovák külügyminiszteri tár­gyalások kezdődtek. — Szovjet szóvivő nyilatkozata küldöttségük izraeli helyzetfelmérő körútjáról. — II. Hasszán marokkói király hivatalos látogatásra Londonba érkezett. — Magyar felszólalás a bécsi utótalálkozón a nemzeti ki­sebbségek ügyéről. SZERDA: Washingtonban kö­zölték, hogy július 22-én a ter­veknek megfelelően amerikai zászlókat vonnak fel a kuvaiti tartályhajókra. — Berlinben beje­lentették, hogy Erich Honecker szeptember 7. és 11. között hiva­talos látogatást tesz az NSZK- ban. CSÜTÖRTÖK: Teheráni fenye­getés: az iráni hadsereg megto­rolja, ha az USA bekapcsolódik az öböl menti háborúba «— John SZÓFIA Mai világunk gondjai nem eny- híthetők, ha az országok vezetői­ben nincs meg a kellő politikai realizmus. Tudomásul kell venni minden nép jogos érdekeit és igé­nyét a biztonságra. Egyebek közt Poindexter, volt nemzetbiztonsági tanácsadó kongresszusi meghall­gatása során azt állítja, hogy Reagan elnök tudott a „túszokért fegyvereket” akcióról. — Kohl kancellár Tibétben folytatta kínai látogatását. — Mock osztrák al- kancellár és külügyminiszter Prá­gában tárgyalt a kétoldalú kap­csolatok bővítéséről. PÉNTEK: Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöké baráti mun­kalátogatásra Moszkvába utazott. — Thatcher asszony, brit . kor­mányfő Washingtonban tesz vil­lámlátogatást • A nyugatnémet kancellár Teng Hszlao-pinggel. ezt hangsúlyozta pénteki megbe­szélésén Tod or Zslvkov és Hans- Dietrioh Genscher. A bolgár Ál- lamtanács elnöke pénteken fogad­ta a hivatalos látogatáson Szófiá­ban tartózkodó nyugatnémet kül­ügyminisztert, alkanceliárt Zsivkov—Genscher találkozó A Budapest Bank Rt. értékpapír-irodája felhívja a lakosság figyelmét, hogy 1987. július 20-án, A MEZŐGAZAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK BORÁSZATI KÖZÖS VÁLLALATA, KISKŐRÖS 6 ÉVES LEJÁRATÚ, ÉVI 11% KAMATOZÁSÚ KÖTVÉNYT BOCSÁT KI. A 10 000 Ft-os címletű kötvények július 20-ától megvásárolhatók a Budapest Bank Rt. központjában és vidéki kirendeltségem, valamint a helyszínen, a Budapest Bank Rt. kiskőrösi fiókjában (Kossuth Lajos u. 2.). A kötvény a nyilvánosságra hozott árfolyamon bármikor eladható, értékálló, jó befektetés. KUBA Tiltakozás A kubai külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket adott át a Havannában lévő amerikai érdek- képviseleti iroda illetékeseinek. Ebben visszautasítja a washing­toni kubai érdekképviseleti iroda két diplomatája ellen július 14-én, az amerikai külügyminisztérium kiutasító jegyzékében felhozott vádakat. A két kubai diplomatát státusukkal össze nem egyeztet­hető, de közelebbről meg nem határozott tevékenységgel vádol­ták. és két hetet szabtak meg a Havannába való visszatérésükre. A kubai külügyminisztérium jegyzéke rámutat, hogy az ameri­kai lépés puszta megtorló intézke­dés amiatt, hogy a kubai hatósá­gok leleplezték a havannai ameri­kai diplomáciai misszió négy dip­lomatáját, amint éppen hírszerzői tevékenységet kíséreltek meg. Kubai részről ugyancsak vissza­utasították azokat az amerikai vádaskodásokat, melyek szerint a diplomatáikat a leleplezést követő­en zaklatták volna és akadályoz­ták volna őket a normális napi tevékenységben. A külügyminisz­térium rámutatott: érthetetlen a kubai diplomaták kiutasításaikor „ellenlépésre” hivatkozni. A kubai hírközlő szervék egyéb­ként pénteken ismertették azt az amerikai közlést, miszerint a két kubai diplomata kiutasítása nem jelenti a washingtoni érdekképvi­selet létszámának csökkentését, a távozókat új megbízottak válthat­ják fel. események sorokban PRÄGA Érezhetően javult a csehszlo­vák—osztrák viszony, és ez azt jelenti, hogy mindkét félnél meg­van a politikai akarat az együtt­működés elmélyítésére — jelen­tette ki Bobuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter a ven­dégével, Alois Mock osztrák ál- kancellárral, külügyminiszterrel csütörtökön Prágában kezdett tárgyalásain. LUANDA I Angola javasolta az .Egyesült Államoknak: tegyenek közösen erőfeszítéseket a Namíbia füg­getlenségéről hozott ENSZ-hatá- rozat végrehajtásának meggyor­sítására. Ez olvasható abban az angolai közleményben, amelyet csütörtökön Chester Crocker af­rikai ügyekkel megbízott ameri­kai külügyi államtitkár és Al­fonso van Dunem angolai kül­ügyminiszter kétnapos luandai tárgyalásairól adtak ki. A felek megállapodtak a politikai párbe­széd felújításában. Crocker el­utazott Luandából. A BT 1978-ban hozott 435. szá­mú határozata előirányozza a dél-afrikai csapatok kivonását a Pretoria által megszállva tar­tott Namíbiából és a szabad vá­lasztásokat nemzetközi ellenőr­zéssel. A közlemény szerint megvizs­gálták azokat a kérdéseket is, amelyektől Angola 1984-ben -tett javaslatainak a megvalósítása függ, A luandai kormány egye­bek között indítványozta az An­golában állomásozó.kubai, önkén­tesek és a Namíbiát megszállva tartó dél-afrikai erők fokozatos és párhuzamos kivonását. SZÓUL Dél-Kareában 239-re emelke­dett a .Thelma tájfun áldozatai­nak száma. Legalább 77 ember meghalt, lé2 eltűnt és több mint 7 ezer hajléktalanná vált a táj­fun okozta áradások, földcsu­szamlások, hajókatasztrófák kö­vetkeztében. Több tízezer kato­na, rendőr és mentő munkás ku­tat még az eltűntek után. Dél- Koreában 1959 óta nem volt ek­kora természeti csapás. VARSÓ Víz alatt rejtőző második vi­lágháborús fegyverekre bukkan­tak búvárok á lengyelországi Poznan környékén, régi német erődítmények maradványai után kutatva. Légelhárító gránátok, lövedékek, aknák kerültek a fel­színre. Nagyrészük konzerváló­dott a^víz alatt, vagyis még min­dig működőképes volt. WASHINGTON Margaret Thatcher hrit minisz­terelnök csütörtökön a késő esti órákban egynapos villámlátoga­tásra Washingtonba érkezett A brit kormányfő pénteken talál­kozott Ronald Reagan amerikai elnökkel. Ez Thatcher asszony el­ső _ külföldi útja azóta, hogy a múlt hónapban aratott választá­si győzelmével megkezdhette har­madik hivatali megbízatását a kormány élén, Grósz Károly és Mihail Gorbacsov megbeszélése Folytatás az 1. oldalról.) sét minden területen, beleértve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsát is. A Minisztertanács elnöke szólt az MSZMP KB júliusi ülésének állásfoglalásáról, a gazdasági és társadalmi kibontakozás prog­ramjáról, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről, amely előirányozza a népgazda­ság stabilizálását, egyensúlyának helyreállítását,- a gazdasági szer­kezet átalakítását a műszaki-tu­dományos haladásra támasz­kodva. Az SZKP KB főtitkára sikere­ket kívánt a magyar kommunis­táknak a jelenlegi nehézségek leküzdésében, a magyar népgaz­daság stabil fejlődésének biztosí­tásában. . Mihail Gorbacsov és Grósz Ká­roly megerősítette, hogy az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió változatlanul síkraszáll a ma­gyar—szovjet barátság erősíté­séért. Rámutattak, hogy a két ország együttműködésében még sok tartalék van, amelyek haté­kony felhasználása elősegítheti a magyar és a szovjet népgazda­ság fejlődése számos fontos fel­adatának gyorsabb megoldását. E tartalékok mozgósításához megbízható alapot jelentenek az 1986 novemberi legfelső szin­tű magyar—szovjet találkozón született megállapodások. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben zajlott. Marjai József zágrábi tárgyalásai Marjai József, a Minisztertanács elnökihelyettese, aki hivatalos ba­ráti látogatáson tartózkodik a Horvát Szocialista Köztársaság­ban, pénteken Zágrábban meg­kezdte tárgyalásait vendéglátójá­val. Antiin Miloviccsal, a Horvát Szocialista Köztársaság Végrehaj­tó Tanácsa elnökével. A tárgyalá­sokon a köztársasági kormány több tagja mellett horvát válla­lati vezetők vettek részt.. Marjai József a nap folyamán találkozott Ante Markoviccsal, a Horvát Szo­cialista Köztársaság Elnöksége elnökével Sajtótájékoztató az adórendszer korszerűsítéséről Az adórendszer korszerűsíté­sének céljairól tartottak pénteken sajtótájékoztatót a Pénzügymi­nisztériumban. Kollarik István főosztályvezető elmondta, hogy a tervezett változások nemcsak adórendszerünk korszerűsítését, hanem adó- és árrendszerünk egyidejű reformját szolgálják. Az új adórendszer bevezetése nem egyszerűen technikai különbsé­gét jelent a korábbiakhoz képest az elszámolásban, hanem új fel­tételeket is teremt a gazdasági automatizmusok, mechanizmu­sok érvényesítéséhez. A tervezett intézkedések egyik lényeges eleme, hogy az adó­rendszer a piaci versenyben egyenlő feltételeket teremt az ál­lami vállalatok, a szövetkezetek és a magánvállalkozások között. Az új adórendszer másik fontos célja, hogy a korábbiaknál ked­vezőbb feltételeket, nagyobb mozgásteret biztosítson a vállala­toknak fejlődésükhöz, erősöd­jék a gazdálkodó szervezetek nye­reségtől függő differenciálódása. Ennek érdekében egyszerűsítik a vállalatok adózási rendszerét, és a mostani számítások szerint az eddigieknél . körülbelül 170 milliárd forinttal kevesebbet kell majd befizetniük a költségvetés­be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden vállalat a koráb­biaknál kedvezőbb helyzetbe ke­rül, az egyes ágazatok, vállalatok helyzete egymástól igen eltérően alakulhat. A számítások szerint azoknak a vállalatoknak a jöve­delmezősége fog emelkedni, ahol ma is hatékonyan, nyereségesen gazdálkodnak, de ahol már most is érződnek a bajok, ott a vál­tozások valószínűleg tovább éle­zik a problémákat. A nehéz hely­zetben lévő vállalatok talponma- radásukhoz nem számíthatnak majd az eddigiekhez hasonló ál­lami segítségre, mert a tervezett Intézkedések csak olyan mérték­ben tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket, amilyen mér­tékben sikerül leépíteni a külön­féle támogatásokat, kedvezmé­nyeket. Adórendszerünk korszerűsíté­se szorosan összekapcsolódik az árreformmal, átrendeződik a ter­melői szféra árszintje, áraránya, és ugyanakkor a fogyasztói ár­szintben és ármechanizmusban is lesznek változások. A cél, hogy a termelői és a fogyasztói árak szorosabban kapcsolódjanak egy­máshoz. A mostani tervezett in­tézkedések tulajdonképpen an­nak az árélvnek a tényleges megvalósítását jelentik, amelyet még 1966-ban hirdették meg: le­gyenek arányosak az árak a rá­fordításokkal — mondotta. Ezzel kapcsölatban kiemelte, hogy az árrendszer, de az adó­rendszer egészének tervezett re­formja sem helyettesíti azt a piaci hatást, amelynek feladata az árak alakítása, a gazdasági te­vékenységek szelektálása; e re­form viszont gyorsíthatja a piaci struktúra változását. Tájékozta­tott arról: a tervezett változáso­kat megelőzően máris érezhető a vállalatok bizonyos áremelési tö­rekvése annak érdekében, hogy az új árak kialakításakor egy magasabb szintről indulhassa­nak. A tervezett intézkedések el­lenérzéseket ' váltanak ki a la­kosság körében, mert aittói tar­tanak az emberek, hogy az árre­form hatására csökken az élet­színvonaluk. Az adórendszer vál­tozása önmagában nem eredmé­nyezi az életszínvonal romlását — jegyezte meg —, ez a kérdés sokkal inkább összefügg gazda­ságunk mai helyzetével, azzal, hogy a mai túlfogyasztást az egyensúly további veszélyezte­tése nélkül már nem lehet fi­nanszírozni. Az adórendszer változtatása fontos feltétel a gazdasági-társa­dalmi kibontakozási program megvalósításához, gazdasági me­chanizmusunk továbbfejleszté­séhez, mert világosabbá válnak a gazdaságossági viszonyok. Meg­valósításának eredményessége azon is múlik, hogyan korszerű­sítjük tovább piaci mechanizmu­sunkat és gazdaságirányításunk rendszerét, illetve a változások milyen következetességgel tük­röződnek a gazdaságpolitikai döntésekben — mutatott rá. Kitért arra is, hogy az új adó­rendszer hizonyös ‘ elemei’ moz­gásban vannak, mert a most kez­dődő társadalmi viták még sok olyan körülményt tárhatnak fel, amelyek befolyásolják a végle­ges döntést. Igaz ez a személyi jövedelemadóra is. Így például a különféle érdekegyeztetések eredményeként az eredeti elkép­zelésekhez képest most kedve­zőbb változatok vannak napi­renden a nyugdíj mellett mun­kával szerzett jövedelmek adóz­tatásáról. Az egyik elképzelés szerint a nyugdíjak és a kiegé­szítő munkával szerzett jövedel­mek együttes összege 120 ezer forintig lenne adómentes, és e fölött is csak a nyugdíj mellett vállalt munka után kellene adót fizetni. A másik variáció szerint az adózás szempontjából külön választanák, a nyugdíjakat és a • kiegészítő munkával szerzett jö­vedelmeket. A társadalmi viták célja egy­fajta érdekegyeztetés, társadalmi közmegegyezés kialakítása. Erre szükség is van, az új adórend­szer azonban csak egy bizonyos határig képes befogadni a kü­lönféle kedvezményeket, komp­romisszumokat, mert azon túl már megváltozna eredeti jellege — tette hozzá. Bizonyos rétegek, csoportok egyre erősebb nyomást gyakorol­nak az adórendszer kidolgozóira annak érdekében, hogy megőriz­zék helyzetüket, különféle ked­vezményeket élvezzenek majd. Márpedig az adórendszer nem vállalhatja magára a szociálpo­litika feladatait, mert ehhez a jövedelmek olyan átcsoportosí­tására lenne szükség az egyes társadalmi rétégek között, am1 jelentős feszültségeket okozna. Az elképzelések szerint a sze­mélyi jövedelemadóból befolyó összegekkel — ez együttesen kö­rülbelül évi 70—75 milliárd fo­rintot jelent —, vagy azok egy részével a helyi tanácsok ga2« dálkoünjánaft, fettói" ^ vir;4*? hogy javuljon a tanácsok gaz- dálkodása^ mert így az állampol­gárok is jobban számon kérnék, hogy mire fordították az általuk befizetett pénzeket. Az adórendszer kidolgozásá­nak folyamatáról Kollarik Ist­ván úgy tájékoztatott, hogy bár bizonyos elérnek még változhat­nak, magát a koncepciót már kimunkálták.' Most különféle számításokkal, elemzésekkel a részletek egymáshoz igazításán dolgoznak, hogy a rendszeren belül az egyes f ogaskerekek meg­felelőképpen illeszkedjenek. így az új adórendszer jövő év elejé­re tervezett bevezetése a szak­mai előkészítettségét tekintve várhatóan nem ütközik akadá­lyókba. . . ;

Next

/
Thumbnails
Contents