Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-17 / 167. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. július 17.

ZOMÁNCMÜVÉSZEK KÖZÖTT

\

III.M.J IXÍY/II

„Akár a százméteres síkfutás ..

A

z idei nyár immár a tizenharmadik, amelyen különböző országok zománcművészei alkotnak hat héten át a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán, a Nemzetközi Zománcmúvészeti Alkotótelepen. E különböző műfajokat ötvöző, sajátos és kétségtelenül érdekes, izgalmas ősi művészet hazai — közöttük jónéhány Bács-Kiskun megyei — követői mellett szovjet, kínai, bolgár, csehszlovák, japán, jugoszláv, NDK-beli és olasz művészek vesznek részt a tábor idei munkájában.

0 Gondos, aprólékos munkával készül ez a tál is, mint minden kínai produkció. (Straszer András felvételei)

Program ezúttal nincs

A júliusi kánikulában még árnyékban is legalább 30 fokot mutat a hőmérő. Az égető kemencék mellett pedig különösen tikkasztó a klíma. Kátai Mihály Munkácsy-díjas festőművész, az alkotótelep művészeti vezetője mégsem a forróság miatt „forrong”, amikor affelől érdeklődöm, hogy mi a tábor művészeti programja ezen a nyáron.

— Nincs — feleli, s előkotor egy vaskos paksamétát. — Mégpedig azért, mert a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének szimpózium tanácsa nem fogadta el a megyei tanács művelődésügyi osztálya által előterjesztett elképzeléseket. Ez a dokumentum tartalmazta egyébként a tavalyi alkotótelep munkájának az értékelését is.

— Ennek a szimpózium tanácsnak valójában mi a szerepe?

— Koordinálja, szakmailag és anyagilag is támogatja a képzőművészeti rendezvényeket, eseményeket, különös tekintettel a kecskemétihez hasonló, nemzetközi alkotótelepekre. A szövetség szerintem méltán váija el, hogy a szervezők egyeztessék vele a művészeti programokat, s ne csak úgy kapjanak belőle egy példányt, mint az irattár. Az ilyesmi óhatatlanul nézeteltéréseket okoz.

Belelapozok a paksamétába. A művelődésügyi osztály által megfogalmazott értékelés és program mellé tűzve a szövetség szimpózium tanácsának és az 1986-ban működtetett művészeti tanácsadó testületnek az állásfoglalása. Az észrevételek több pontba szedve sorakoznak.

„A szimpóziumnak eredeti célkitűzése és feladata, hogy különféle korosztályú, szemléletű és felkészültségű művészek vegyenek rajta részt, mert ez teszi lehetővé egyidejű találkozójuk során, hogy sajátos kölcsönhatásuk érvényesüljön a művek létrehozásában" — olvasható a legelején, s ezután magyarázatok, érvek, kifogások következnek, majd a végén egy megállapítás: „A fentiek szerint 1987-ben az alkotótelep nem rendelkezik művészeti programmal!"

Kétségtelen, mindez tanulság kell hogy legyen a következő nyarak munkáját tekintve. De természetesen nem jelenti azt, hogy külön művészeti program nélkül megáll az élet az alkotótelepen. Hiszen minden művésznek megvan a maga elképzelése, amit itt ideális feltételek mellett megvalósíthat.

Katrin

jsodálkozik

Ez alkalommal is öt szovjet művész dolgozik az alkotótelepen. Közöttük az egyetlen hölgy, Amos Katrin Tallin- ból, az Észt SZSZK fővárosából érkezett. Elmeséli, hogy a zománccal a művészeti főiskolán ismerkedett meg, s azóta is előszeretettel használja ezt az anyagot fémplasztikáinál, reliefjeinél, díszítő elemjcént. Diákat mutat korábbi alkotásairól, s közben kiderül, hogy nem egy díjat nyert már valóban figyelmet érdemlő, nonfiguratív „fémképei- vel”.

— Könnyen gazdára találnak a művei otthon?

— Sajnos nem. Nincs igazán kereslet az ilyen alkotások iránt, ugyanis a Szovjetuniónak ezen az északi csücskén, ahol lakom, nem különösebben népszerű a zománcművészet — ellentétben jónéhány más vidékkel.

— Hogyan értékesítik Tallinban produkcióikat a képzőművészek?

— A nevesebb, profi festőknek, szobrászoknak a minisztérium és a szövetség egyaránt ad megrendeléseket. Ezen kívül eladhatják produkcióikat a képcsarnokokban, illetve a kiállításaikon is.

— Először jár Magyarországon?

— Igen. Nagyon örülök, hogy megismerhetem közelebbről a rokon magyarokat. Csodálom a nyitottságukat, a temperamentumukat. Talán ezzel magyarázható, hogy a művészetben kí- %érletezőbbek, merészebbek.

Mielőtt elköszönök elárulja, hogy eléggé ritka lehetőség egy tallini művész számára, részt venni nemzetközi szimpóziumon, ahol a különböző országokból érkezett kortársak munkamódszerét, alkotásait látva, velük véleményt cserélve, mindenképpen sokat tanulhat mindenki.

Kínai

remekmunkák — „hosszú távon”

Két nagyszerű zománcművész, Chang Tong Lu és Chang Hong Peking- ből utazott Kecskemétre, az alkotótelepre. Elmélyülten dolgozó, szűkszavú,. de nagyon kedves és udvarias emberek, akiket minden esetben — a műhely előtti árnyékos udvarrészen — alkotásuk fölé görnyedve találok.

Chang Tong Lu egy hétszáz főt foglalkoztató — a kínai méreteket tekintve, közepes nagyságú — ipar- és zománcművészeti gyár igazgatója. Elmondja, hogy a zománcművészet már az 1300-as évek legelején közismert volt országában. A régi alkotások uralkodó színe a kobalt általános használata miatt lett a kék. Valaha, az általa vezetett gyárban, csak a császárnak dolgoztak. Ma már egyre nagyobb szerepet kapnak a gépek náluk is, de jórészt még változatlanul kézműves munkával készülnek a zománcozott remekmunkák.

Egy halomnyi színes prospektust lapozgatok álmélkodva. A reprodukciók szinte kivétel nélkül közhasznú — tál, váza, kancsó, lámpa stb. — tárgyakról

• Amos Katrin szovjet művész.

készültek, ám jellemezni valamennyit ezzel a szóval lehetne legrövidebben és legtalálóbban: gyönyörű.

— Mennyi idő alatt készül el egy ilyen mestermunka? — bökök rá az egyik fotóra.

—' Változó' "válaszolja Chang Tong Lu. — Általában fél évig dolgozunk egyen.' De vári,’’áihélyik'égy'Vágy másfél évnyi munka után nyeri el végleges külsejét. A rézlap formálása, vésése, karcolása után kénsavba kerül az egész, amitől sajátos ezüstös színt kap. Ezüsttel hegesztjük a tárgyakra a rekeszeket, majd zománcozzuk, égetjük, s nagyon alaposan, nagy műgonddal csiszoljuk.

— Másfél év! Nálunk szinte teljesen elképzelhetetlen, hogy valamelyik zománcművész ennyi ideig napi nyolc-tíz órát egyetlen alkotásának formálásával, finomításával töltsön. S ha már itt tartunk: mi a véleménye az alkotótelepen tapasztaltakról?

— Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk — mondja. — Az úgynevezett festett zománc megismerése tanulságos, s végül is mindenkitől lehet valamit tanulni. A magyar zománcművé• Chang Tong Lu és Chang Hong Kínából érkezett.

szét, ha megengedi, hogy sportnyelven fogalmazzak, a százméteres síkfutáshoz hasonlítható. Gyorsan elkészül egy-egy alkotás, de az eredmény attól még lehet jó, kiemelkedő ...

I— A kínai „hosszú távú" műveket hol értékesítik?........

.........

— Közülük igen sok külföldre kerül. A világ különböző! országaiba.

— Önöknél iskolában is tanítják a zománcművészetet?

— Hogyne/Van Pekingben ilyen jellegű szakközépiskola, s a művészeti főiskolákon szakként választható.

Egyebek mellett még megtudom, hogy a mai kínai zománemüvészet a régi népművészeti motívumokat, s az alkotó stílusjegyeit egyaránt ötvözi, de azt, hogy milyen mértékben, arányban, egy európai bámészkodó számára meg- fejthetetlennek tűnő titok. A lényeg azonban, hogy remek munkák!

A kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep idei alkotásaiból augusztus 9-én nyílik kiállítás a megyeszékhely Erdei Ferenc Művelődési Központjában.

Koloh Elek

Az ifjú Frankenstein

Hogy mennyire népszerű ma. is a klasszikus Frankenstein-história, mi sem bizonyítjá jobban, mint hogy az utóbbi hónapokban már második új variációjával találkozhatnak a nézők a hazai mozikban. Frankenstein majdnem egyidős a századdal; 1899-ben Mary Shelley színpadra szánt ötletéből készült el az első filmváltozat. Ezt követően hamarosan az olaszok, az angolok, a franciák, és természetesen az amerikaiak — gyakran egyidejűleg többféle variációban is — filmszalagra rögzítették a saját ízlésük szerinti nemzeti változatot. 1931-ben Amerikában született meg ebben a témában a film- történet legjobbjaként számontartott produkció. Rendezője James Whale volt, akinek ez maradt a főműve. Érdekesség, hogy a főszerepet egy magyarnak: Lugosi Bélának szánta, ám az nem tudva, hogy élete egyik legnagyobb melléfogását követi el — egy sikeres Drakula szerep után visszautasította. 1955-ig ez a variáns jelentette a legnagyobb bevételt.

A siker neves és névtelen rendezőket inspirált újabb, hasonló produkciók létrehozására. A most látható Frankenstein egy különlegesen jól sikerült horror-paródiaként reflektál a legjobb változatokból összeálló teljes filmes Frankenstein-irodalomra. Elsősorban James Whale alkotására, amelynek elemeit, részleteit -^ hála az ezen a területen határt alig ismerő technikának |gj talán még az eredetinél is hátborzongatóbban, erőteljesebben idézi. Ebben a témakörben a paródia műfaja is tekintélyes múlttal rendelkezik, a legelső 1948-ban született. Minden eddiginél

nagyobb szerepet kap a tárgyi környezet, mely pontos idézetként az 1931-es változatból származik. Jellemző, hogy maga a karikaturista, díszlettervező és rendezőként is tevékenykedő Whale annak idején is milyen fontosságot tu- I lajdonított ennek. Díszleteit a világon a legjobbként ismert, az Universal berkein belül dolgozó rémfilmspecialista tervezőre bizta. Neki köszönhetjük a most látható erdélyi várkastély gótikus épületbelsőit, az azóta már sokszor visszaköszönt tekervényes lépcsőket, a fekete-fehérben is tökéletesen árnyalt látványvilágot.

A fergeteges humor azonban már egyértelműen a mostani rendező: Mel Broks — és a főszerepet is alakító, a forgatókönyvírásban is közreműködött Gene Wilder—találmánya. Nemcsak a díszletek, hanem az események fordulatai is hűek a több mint ötven évvel ezelőtti eredeti változathoz. Figyelmünk középpontjában ezúttal Freddy Frankenstein, a jónevű amerikai sebészprofesszor áll, aki még nevét is igyekszik tüntetőleg egészen másként ejteni, mint kétes hírű nagyapja. Távol áll tőle, hogy higgyen őse teremtőképességében, a gyakori inzultusokat azonban mégsem kerülheti el. A felvilágosult, modem tudóst a legváratlanabb helyzetekben emlékeztetik legendás nagyapjára. Az öreg végrendelete előkerültével kénytelen hazautazni Erdélybe, találkoznia kell személyesen is a családi örökséggel. Ősei birtokán mintha megállt volna az'ídő. Freddy ráakadva a titkos laboratóriumra és könyvtárra, haladéktalanul hozzálát kipróbálni az egykori recepteket...

Károlyi Júlia

Hetvenöt éves majolikagyár

A század elején, 1912-ben öt vásárhelyi képzőművész (Tornyai János, Endre Béla, festő-, Pásztor János, Kallós Ede, Rubletzky Géza szobrászművészek) egy műszaki és egy számviteli szakemberrel együtt megalapították a Művészek Majolika .és Agyagipari Telepét. A jubileum alkalmából a gyár dokumentumokból és a háromnegyed század termékeinek válogatásából kiállítást rendezett a Tornyai János Múzeumban.

A népi kerámia gazdag formakincsének, értékeinek megmentésére alapították a művészek az üzemet. Persze, nem nagyon értettek ők az üzemvezetéshez, ezért és bizonyos személyi okok miatt is elég hamar kiváltak a részvénytársaságból. Viszont kezdeményezésük élet- képességét bizonyítja, hogy az üzem ma is létezik, működik, sőt az utóbbi pár évtizedben fejlődött eredményesen működő, rugalmas, gazdasági egységgé.

Az alapítás után Smurák József avatott műszaki irányításával hú- szan-harmincan dolgoztak a gyárban. Folytatták a fazekashagyományok ápolását, és a kor divatjának megfelelően szecessziós formanyelvű edényeket is készítettek. Ez utóbbiak nagyrészét Endre Béla festőművész tervezte. Az első világháború után, de a 20-as évek végére az üzem helyzete már megszilárdult, egyre több hazai és nemzetközi (Milano, Fiume, Barcelona, Athén, Párizs stb.) kiállításon arattak sikert a termékei. A két világháború között elsősorban Vértes Ágost vezetésével bővítették tevékenységi körüket: kályhacsempét kezdtek gyártani, és épületkerámiai feladatokat is vállaltak.

A felszabadulás utáni első éveket tőkehiány, bizonytalanság, szétzilált gazdasági, üzemi állapotok jellemezték. Ilyen körülmények közt az 1950-ben bekövetkezett államosítás a megszilárdulást és a nyugodt fejlődést hozta.

Az utóbbi negyedszázad eredményessége Fazekas Gábor vezetői tevékenységéhez kapcsolódik.

D. J.

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia ,(T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszáuás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse,' Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendeld (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállas, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kuhpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101); Lakitelek: df. i_'jbreczeni J. (Lakitelek, Széchenyi kn. 72/a., T.: 42-005); Izsák: dr. Sö- reghi I. (Izsák, Rákóczija. 19,, T.: 06); Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 18/a. T,: 44-086).

BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonos- tori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, herceg- szántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 12 vagy 105). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, - Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

T1SZAKECSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a lászlófalvi betegekét látják el (T.: 41-261).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34-36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, öregcsertő, Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton

reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10,122,134. Éjszakai ügyelet: 213- as mellék. ÚRH-szoba: 219-es mellék).

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo-, csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12); Solt, Űjsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Hajós: dr. Zakupsz- ky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27.); Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 10. T.: 46).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 20-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Bartha I. (Kelebia, Ády É. u. 106. T.: 30).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Batthyány u. 16.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/a; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskörös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u.

1.; Kiskunmajsa: Hősök, tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Békeu. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

Lelki segélyszolgálat

Kecskemét, naponta 18—22 óra között. (T.: 28-222).

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/a. T.: 12-524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai u. 1/a. I.: 12-851), Felsőszeritiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszent- iván, Petőfi u. 1.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska:. dr. Szálas L. (Hercegszántó, Dózsa u. 1/a).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 310), Solt, Új- solt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Vatjú S. (Solt, Kossuth ju. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szentbenedek: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Szakmar, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Vén J. u. 24. T.: 11), Miske, Drág- szél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: 4r- Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/b. T.: 46-791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Lászlófalva, Nyárlő- rinc: dr. Pillér J. (Lászlófalva, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske; Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41- 027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Talabíér Zs. (Kerekegyháza, Arany J. u. 24.)

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u.

1. T.: 93), Szabadszállás, Fülöpszállás:

dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u. 1.), Soltvadkert, Bócsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete

F. (Páhi, Béke tér 2.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.)

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61- 389), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: "dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61- 447), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi

F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44- 111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31-108), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 72- 622), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13.), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.:

22-377), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó

N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216), Bácsalmás, Csi- kéria, Bácsszölős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri

J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)

ír