Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-17 / 167. szám

1987. július 17. é PETŐFI NÉPE • 5 Napkollektorok Túlteljesített exportterv az Alumíniumipari Szövetkezetből A kecskeméti Alumíniumipari Szö­vetkezetre mindig az volt a jellemző, hogy tagjai „csendben”, de annál na­gyobb hatásfokkal dolgoztak, s ennek eredményeképpen tekintélyre tettek szert a szakmában, betörtek és megve­tették lábukat a tőkés piacon. Az idei első félév termelési értéke meghaladta a 210 milliót, ami 110 százalékos terv­teljesítést jelent. A féléves árbevétel, a 245,5 millió önmagában semmit sem mond, de ha hozzátesszük, hogy ez az éves terv 62 százaléka, kitűnik, hogy igen jól dolgoztak. — Öntött és csöves kerti bútorokat, létrákat exportálunk az Egyesült Álla­moktól Kanadáig, Svédországtól Ang­liáig — mondta Sándor József, a szö­vetkezet elnöke. — Éves exporttervünk 45 millió forint volt; eddig már 51,5 millió értékben exportáltunk. Az év vé­géig várhatóan elérjük a 80 millió fo­rintot. Most készítjük az első alumíni­um napkollektorokat a Villamosener­giaipari Kutató Intézet szabadalma alapján. A gyártás jogát megvásárol­tuk, s más üzemekkel kooperálva teljes egészében mi szereljük össze a kétszer egy méteres kollektorokat. Az első száz napkollektorra már van megrendelésünk. Egy ilyen kollektorral 80 liter vizet lehet felmelegíteni 50—60 Celsius-fokra. A szövetkezet már újabb megrendeléseket is elfogad, amelyeket a következő negyedévben tudnak telje­síteni. Gyakorlatilag ezzel a száz da­rabbal kezdik meg a sorozatgyártást, s évente 500—600 darabot szeretnének elkészíteni. — Több új gyártmányunk van beve­zetés alatt — folytatta az elnök. — Közvilágítási lámpaoszlopokat készí­tünk különböző méretekben, egy vagy kétkarú kivitelben. Megkezdtük egy nyugatnémet cég megrendelése alapján a speciális alumíniumládák kifejleszté­sét. Ehhez gépeket adott a partner, amelyekhez mi másfél millió forintért szerszámokat készítettünk. Ezekből a ládákból különböző méretben több ezer darabot kell exportálni. A minta­darabokat elküldtük, megnyerték a megrendelők tetszését, s októberben már sorozatban gyártjuk ezt a termé­ket. Mindezek mellett az Alumíniumipa­ri Szövetkezet tovább fejlesztette az ál­taluk készített televízióantennákat. • Üj gyárt­mány a speci­ális alnmíni- umláda. A kutatóintézetben megrendelésükre egy olyan antenna prototípusát készí­tették el, amellyel több csatornát lehet fogni egy adott sugárzási zónán belül. Az antenna kifejlesztésére kétmillió fo­rintot fordítottak. Természetes, hogy a tömeggyártáshoz szükséges szerszámo­kat már a szövetkezet szakemberei ké­szítik el. — Jelenleg ötvenéves csőhúzó be­rendezéseken dolgoznak a munkások — tájékoztatott az elnök. — A harma­dik negyedévben üzembe helyezzük a kétszer háromeres csőhúzó padot, amely termelékenyebb, gyorsabb a je­lenlegieknél. Teljesítménye a mai gépé­nek ötszöröse, emellett hét dolgozó munkáját takarítja meg. • Készül a nyugati pia­con nagy kere­setnek Örven­dő alumínium­létra. , '• A Villamosener­giaipari Kuta­tó Intézet által szabadalma­zott és az Alu­míniumipari Szövetkezet által gyártott nantuflektor. Anyagtudomány — anyagkutatás A nyersanyagok kiválasztása, tulaj­donságaik javítása ősidők óta kizáró­lag empirikusan történt. A tudomá­nyos módszerek csak a múlt században törtek be a területre. Az elmúlt 25 év­ben a klasszikus anyagismeret, a kémia és a szilárdtestfizika végül olyan fejlő­dési fokokat ért el, hogy szintézisükből kialakulhatott az anyagtudomány. En­nek feladata az alapanyagok tulajdon­ságainak az új technika igényeit kielé­gítő javítása, a nyersanyag, az energia és a környezetvédelmi problémák meg­oldása, az elektromos és a szerszámgépipar, az elektrotechnika, az orvostudomány, az űrhajózás, az atomtechnika stb. által megkívánt új alapanyagok kifejlesztése. A végtermék minősége Bár nagyjából mindenki tudja, mi értendő alapanyagon, pontos meghatá­rozása mégsem egyszerű. Általában alapanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, vagy anyagkombinációt, amelyet emberi munkával nyersanya­gokból állítanak elő, és amelyből to­vábbi munkával végtermék készül. Még nehezebb a különleges alap­anyag fogalmának meghatározása. A különleges alapanyagot úgy lehetne jellemezni, hogy a nyersanyag értéknö­vekedése igen nagy alapanyaggá való feldolgozásakor, es a belőle nyert fél- késztermék, illetve szerkezeti elem sok­kal összetettebb az alapanyagnál, pél­dául a mikroelektronika szilicium- chipjei. A különleges alapanyagok, messzemenően meghatározzák a vég­termék értékét, és tulajdonságainak kismértékű javítása is tekintélyes ener­gia- és termelési költségcsökkentést eredményez. Az anyagtudomány szempontjából főleg azok a kutatások fontosak, ame­lyek az anyag makroszkopikus (elekt­romos vezetőképesség, szilárdság stb.) és szubmikroszkopikus (atomok elren­deződése, elektronszerkezeti) jellemző­inek kapcsolatával foglalkoznak. Nem utolsósorban ez az oka annak, hogy az egész világon a fizikusok mintegy fele szilárdtestfizikai kutatással foglalko­zik. Új alapanyagok kifejlesztése mel­lett jelenleg elsősorban a már ismert alapanyagok tulajdonságainak tökéle­tesítésére törekednek, mert ezeknek a legtöbb esetben még nem állították be a lehetséges legjobb paramétereit. Az anyagtudománynak a harmincas évek óta legfontosabb ága a tiszta anyagok kutatása. Az ideálisan tiszta anyag kizárólag az alapanyag atomjai­ból áll, méghozzá ideális, rácshibáktól mentes elrendeződésben. Tisztaságon tehát nemcsak a kémiai tisztaság, ha­nem az atomok hibamentes elrendező­dése is értendő, hiszen éppen a kettő kölcsönhatásában rejlik az anyag mak­roszkopikus tulajdonságai és mikro- struktúrája közötti összefüggés lánc­szeme. Eljárások a mikroelektronikában Az előállított igen nagy tisztaságú anyagok egyrészt közvetlen technikai felhasználásra is alkalmasak (például félvezető- és atomtechnika), másrészt a szilárdtestfizika számára, mint modell- anyagok jelentősek. A tiszta anyagok kutatásának másik fontos területe a szupravezetés, ame­lyet a kémiai és fizikai kristályzavarok erőteljesen befolyásolnak. A nagytisz­taságú mióbiummal végzett kísérletek például fontos elméleti és gyakorlati ismeretekhez vezettek. Porkohászati eljárással szinte forgá­csolás nélkül beépíthető alkatrészeket, valamint olvasztással nem nyerhető öt­vözeteket lehet készíteni. A szükséges alapanyag, a vaspor, drágább ugyan a konvencionális vasnál, a végtermék mégis olcsóbb, mert jobb az anyagki­használás, és feldolgozása is kevesebb részfolyamatból áll. A kerámiai anyagok világszerte egy­re nagyobb területeket hódítanak meg: a mikroelektronikát, a szerszámgyár­tást és a magas hőmérsékletnek kitett szerkezeti anyagokat, mivel a fémötvö­zetek mind kevésbe képesek megfelelni az állandóan fokozódó technikai köve­telményeknek, és legfeljebb 1000— 1100 C-fokig jók. Másrészt a piez­oelektromos anyagokból készített ke­rámiákból kitűnő elektroakusztikus adók és vevők, erősítők és logikai ele­mek lesznek. Például a színestelevíziók­ban lévő középfrekvenciás szűrők ol­csón előállíthatók belőlük. A kerámiai anyagok olcsóságukkal és tulajdonsá­gaik szélesebb spektrumban való „be- allithatóságávai” felülmúlják az egy­kristályokat. A kerámiakutatás jelen­leg a mikrostruktúrájuk és mechanikai, valamint elektromos tulajdonságaik kapcsolatának kiderítésére irányul. A mikroelektronika úgynevezett vastagréteg-technikájában használatos pasztak aktív vezető anyagból és kötő­anyagból állnak, amelyeket selyemszi­tanyomással hordanak fel és égetnek be. A mikroelektronikai kapcsolások mind nagyobb hányadát vastagréteg- technikával montírozzák, mert ez az eljárás — számos előnye mellett — fle­xibilis, és kis sorozatban is gazdaságos. Polimerek, üvegfémek A különböző fizikai és kémiai tulaj­donságú anyagok célszerű kombinálá­sával jobb, sőt egészen új tulajdonságú anyagokat lehet nyerni. Fémes matrix- anyagnak elsősorban az alumíniumot és ötvözeteit — újabban a magnéziu­mot is — feldolgozzák. Az ezekből ké­szült kombinált anyagok megtartják kis sűrűségüket, és kereken 400 C-fokig használhatók. A további kutatások célja a 650 C-fokig alkalmazható bór- és szilíciumkarbid százlakkal erősített titán előállítása. A negyvenes évek óta minden ipari államban fokozott figyelmet fordíta­nak a polimerekre, amelyek előnyös tulajdonságait — szálakkal való meg­erősítésével — kicsiny sűrűségük meg­tartásával 5—10-szeresére lehet növel­ni. Az üvegfémeknek nevezett amorf fé­mek kémény, szívós, hajlékony, igen jó mágneses tulajdonságú, korrózióálló anyagok. A jövőben feltehetően mág­neses anyagokként fogják ezeket alkal­mazni (trafolemezek), de már most fel­használják kábelek árnyékolására. Az anyagok ezen új csoportja kapcsán ed­dig még megoldatlan feladat az alkal­mas szerkezeti paraméterek kiválasztá­sa, és annak kiderítése, hogyan befo­lyásolják ezek a paraméterek az amorf szilárdtest makroszkópikus tulajdon­ságait. Ez a néhány példa is jelzi, hogy az anyagtudomány által előállított új tu­lajdonságú anyagok felhasználási terü- . létéi azok az iparágak, amelyek jövőbe mutatók; az úgynevezett húzóipará­gak. Nem véletlen, hogy az anyagtudo­mányi kutatások nálunk is kiemelt, a kormány által ösztönzött kutatásnak számítanak. Az eredmények pedig nagyban hozzájárulnak azokhoz az iparszerkezeti átalakításokhoz, struk­túraváltásokhoz, amelyek múlhatatla­nul szükségesek iparunk modernizálá­sához, és ezzel gazdaságunk hatéko­nyabbá tételéhez. H. J. MIÉRT VAN SZÜKSÉG ÁRREFORMRA? 2. Hosszú távú előnyök A jelzett kétszámjegyű infláció mellett az új szemé­lyi jövedelemadózás és az anyagi ösztönzés régebbi keletű hiányosságainak felszámolása indokolná, hogy az adó- és árreform társuljon bérreformmal. A szükséges források előteremtésére azonban a nehéz gazdasági helyzetben nincs lehetőség. Kizárólag az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének ellensúlyo­zására, és csak a szociálpolitika vállalkozhat a nyug­díjasok, a gyermekes családok, a lakáshoz jutók köre­ben. Az aktív keresők már legfeljebb részleges kom­penzálásban részesülhetnek. A reálbércsökkenést, az inflációs ráta emelkedését sokan valószínűleg az adó­reform kontójára írják majd, noha a népszerűtlen intézkedéseket, a fogyasztás csökkenését egyébként sem lehetne elkerülni. Jobban fejlődnek az élenjárók Mégis érdemes az egymáshoz kapcsolódó lépésso­rokat vállalni, hiszen kedvező hatásukkal számolha­tunk hosszabb távon. Várhatóan határozott jövedel­mezőségi különbségek alakulnak ki az élenjáró ipar­ágak és vállalatok, valamint a lemaradók között. Egyértelműen kibontakozhatnak a szelektív fejleszté­si politika pólusai, létrejönnek a forrásai, és érvénye­sülhetnek a kényszermechanizmusai. Relatíve meg­drágulnak az importcikkek, és a továbbra is világpia­ci áron értékelt energiahordozók, anyagok, ésszerű takarékosságra késztetve a gazdálkodókat. Annál is inkább, mivel az alacsonyabb adóterhek miatt a meg­takarítások jelenleginél lényegesen nagyobb hányada gyarapítja majd a vállalatok érdekeltségi alapjait. A számítások szerint a vállalatok egynegyede kerül a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe, egynegyedének csökken a jövedelme, míg a vállalatok felének helyze­te érdemben nem változik. De vajon az adók mérséklésével elérik-e a kívánt célt, a termelői árak tervezett csökkentését? Eddig minden termelői árrendezésnél a vállalatok megfelelő „tartalékokat” képeztek, a központi elképzeléseknél és saját előrejelzéseiknél kedvezőbb pozícióhoz jutot­tak. Ezért a korábbi árrendezésekkel ellentétben most nem bízzák a vállalatokra, hogy költségeik alapján állapítsák meg áraikat, hanem azokat központilag diktált árindexek alkalmazásával kötelesek kialakíta­ni. Egy-egy szakma árindexét az adóreformhoz kap­csolódó népgazdasági számítások és a megfelelő vál­lalati kontroll után hirdetik meg. És szigorúan el­lenőrzik, számonkérik az árváltozások következetes végrehajtását. Megelőzhetők a manipulációk A helyesen rendezett induló árak sem jelentenek győzelmet. Kérdés, hogy visszaszoríthatók-e a várha­tóan felerősödő áremelési törekvések? (A közismert piaci körülmények közt a termelők eddig is gyakran áremelésekkel fellazították a szigorodó követelmé­nyeket.) A termelői árak változásait ezután széles körben és automatikusan követik a fogyasztói árak, az inflációs geijedés csillapítása tehát nélkülözhetet­len. Szükséges és lehetséges is a veszélyzónák pontos számbavétele. (A jelenleg is veszteséges és gyenge hat " onyságú cégek kerülnek még nehezebb helyzet­be.) Fokozott árellenőrzéssel, az áremelések előzetes bejelentési kötelezettségének elrendelésével minimá­lisra csökkenthető a visszarendeződés kockázata, ki- védhetők, megelőzhetők az ügyeskedések, a manipu­lációk. Persze az adminisztratív eszközök alkalmazá­sa csak átmeneti jelleggel lehet célravezető. Végleges megoldást kizárólag a vevőnek kedvező kínálati piac, az erdemi verseny teremthet. A monopolszervezetek és -helyzetek felszámolása, a piacépítő lépések fel- gyorsítása azonban már meghaladja ennek az írásnak a kereteit. A gazdasági alkotmányosságért Az adó- és árreform v? új szemléletet és mags' mányzattól is. A kor mechanizmus kibon hosszú távú biztonsá tás mértéktartásától, ■_ szabályok mindenkire- csak a vállalatoktól kíván hanem a pénzügyi kor­ások, az önszabályozó a kiszámíthatóság, a .rtékben függ az irányi- [ i >. .Imétől. Vagyis a játék- ve kötelező érvényűek, s nem lehet azokat „kézivezérléssel”, a napi egyensúly- javítási, vásárlóerő elvonási feladatokhoz igazítani. Ezért az Országgyűlés törvényben rögzíti majd nem csak az új szabályok elveit, hanem a konkrét mértéke­ket is. Megkötik a pénzügyi kormányzat, az árható­ság kezét a visszamenőleges hatályú szabályozó- modosításokban, és más operatív intézkedések foga­natosításában. Mindjobban kibontakozik a gazdasá­gi alkotmányosság. Áhogyan erre Berecz Frigyes mi­niszterelnök-helyettes utalt az ipari vezetők június 19-i aktívaértekezletén: a kormánynak és a vállala­toknak egyaránt bele kell tanulniuk az új szerepbe. Kovács József Új szovjet módszer a minőségellenőrzésre Állami átvétel C'z év januárjá- tói a Szovjet­unió másfél ezer vál­lalatánál a minőségi ellenőrzés speciális formáját — az állami átvételt — vezették be. Gyakorlatilag az összes traktort és kombájnt, állattenyésztési és takaimánytermelő gépet, be‘ rendezést az új típusú szolgálat ellenőrzi. Ugyanez vonatkozik a megmunkálógépekre, gépkocsikra, televíziókra, hűtőszekrényekre, szövetekre, lábbelikre, edényekre és még sok más termékre. Az állami átvételt egy sor olyan üzemben és gyárban is bevezették, amelyekben anyagokat és alkatrészeket gyártanak. Nem függnek a vállalattól Az új típusú szolgálat munkatársai a Szovje­tunió Állami Szabványügyi Hivatalának irá­nyítása alá tartoznak, amely országos méretek­ben egységes minőségi feladatokat követel meg. A szolgálatok nem függenek azoktól a vállala­toktól, amelyeknél működnek. Az állami átvé­teli szolgálat szakembereinek száma körülbelül egytizedét teszi ki az üzemi műszaki ellenőrzési osztályok — MEO — állományának. Az álla­mi átvételi szolgálat minden esetben három munkacsoportból áll, ezek: a termelésellenőrzé­si csoport, a termékátvevő csoport és a bevizs­gáló csoport. A szolgálat munkatársainak leg­főbb feladata, hogy ügyeljenek a fogyasztási érdekekre, valamint olyan feltételek létrehozá­sa, amelyek között egyszerűen lehetetlenné vá­lik a haszontalan (vagy kevésbé hasznos) termé­kek kibocsátása. Törvényszerűen felmerül egy kérdés: eb­ben az esetben miért maradtak fenn az üzemi MEO-k? Sőt növekszik státuszuk is, hiszen az üzemi ellenőrzés vezetője ettől az évtől kezdve egyidejűleg igazgatóhelyettes is. A dolog lényege abban rejlik, hogy bár az állami átvételi szolgálat és az üzemi MEO-k egy célt szolgálnak, azt különböző szinteken való­sítják meg. A MEO-k ellenőrei a szó szoros értelmében minden technológiai műveletre ügyelnek, a termelési folyamat minden lépcső­fokán figyelik a minőséget. Kollégáik a Szab­ványügyi Hivatalból pedig, már a végered­ményt vizsgálják: ellenőrzik, hogy az egyes termékek megfelelnek-e az országos szabvá­nyoknak, a konstruktőri és technológiai doku­mentációnak. Intézkedik a szolgálat A gyakorlatban az állami átvétel és a MEO a leggyakrabban együttesen működik, kölcsö­nösen kiegészítve egymást. A szoros együttmű­ködésnek kedvez az a tény is, hogy a Szab­ványügyi Hivatal munkatársainak a fő feladata nemcsak az, hogy visszatartsák a rossz termé­ket, hanem az is, hogy megtalálják a rossz termék megjelenésének okát is. Az állami minő­ségi ellenőrzés szolgálat szakemberei elemzik a selejtet, ajánlásokat tesznek annak megszün­tetésére, karbantartási intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az elért szint, ne csők-, kenjen. Sok vállalat számára néni volt egyszerű dói- gog átállni az alapos, hatósági felügyelet alatt folyó munkára. Például a Tatár Konfekciós Termelési Egyesülésben az első időben minden felsőruházati terméket visszaküldték kiegészítő megmunkálásra. Az állami átvétel szakemberei nem korlátozták tevékenységüket a selejt meg­állapítására. Kötelességeiknek megfelelően, ta­nulmányozták a konstruktőri és technológiai dokumentációt, egy műszakban ellenőrizték a varrónők munkáját. Megállapították, hogy a hibás munka fő oka a sietség. A tizenkét mun­kásnő mindegyike műszakonként három műve­letet végzett el, holott a megalapozott norma szerint műszakonként legfeljebb másfél művele­tet lehet elvégezni. Magas fizetéssel Kiderült az is, hogy néhány alapanyagnak nem kielégítő a minősége. A szolgálat munka­társai felvették a kapcsolatot a szállító üzemek­kel, a szabványok betartását ellenőrző állami szervekkel;' hogy ellenőrizzék a társvállalatok termékeinek minőségét. A hasonló intézkedések következtében fokozatosan megjavult a helyzet a Tatár Konfekciós Termelési Egyesülésnél. Az új minőségellenőrzési szolgálat bevezeté­se nem kevés költséget igényelt. A termelési szférából elvonták a legfelkészültebb és legta­pasztaltabb szakembereket és magas fizetést állapítottak meg számukra. De a ráfordítások mérhetetlenül kisebbek, mint az elhárított vesz­teségek, amelyek a versenyképtelen és népsze- itlen termékek kibocsátásából fakadtak vol­na. Rafik Danyeljan Pályázati felhívás! A KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET FŐKÖNYVELŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE A főkönyvelő a gazdasági igazgató felügyelete alatt dolgozik. Fel­adata: a vállalat számvitelének és pénzügyeinek irányítása, szervezé­se, ellenőrzése. Pályázhat az, aki — közgazdaságtudományi egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettséggel, — középfokú politikai végzettséggel, — 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik. Besorolás: az 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet alapján „A” kategó­riájú vállalati előírás szerint. A PÁLYÁZATHOZ MELLÉKELNI KELL: — kézzel írott önéletrajzot, amely tartalmazza a pályázó eddigi szakmai, vezetői tevékenységét, életútját, a munkakörrel kap­csolatos személyes feltételeit. — iskolai végzettséget, politikai iskolai végzettséget tanúsító ok­iratok hiteles másolatát. — 3 hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyít­ványt — kitöltött „Személyi Adatlap”-ot. A pályázatot 1987. július 31-éig kell beküldeni a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Váltalat személyzeti és okta osztályára Lödör Ferenc­né osztályvezető címére, aki egyben i os felvilágosítást ad a 29­833/101. sz. telefonon. Szakmai felvilágosítást ad: Gulyás azdasági igazgató, tele­fon: 22-010. 1665 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents