Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

« ® PETŐFI NÉPE « IMI jifilos II. Magyar—mongol közös közlemény A iftígyar—mongol tárgyalásokról kiadott közös közlemény egyebek között a következőket állapítja In eg: I. A megbeszéléseken Kádár Já­nos tájékoztatást adott a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról', a népgazdaság helyzetéről és a szocialista épí­tőmunka időszierű feladatairól. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP és a magyar nép nagyra értéke­ld a mongol dollgozóikinalk a szo­cializmus építésében, a Mongol Népi Forradalmi' Párt XIX. kongresszusán kitűzött feladatok megva 1 ósatásában elért eredmé­nyeit. Dzsambin Batmönh tájékoz­tatásit adott a Mongol Népköz- társaság szocialista építőmunká­jának időszerű kérdéseiről, azok­nak a nagy jelentőségű határo­satoknak a végrehajtásáról, ame­lyeket a Mongol Népi Forradal­mi Párt XIX. kongresszusa fo­gadott el a népgazdaság intenzív fejlesztése, a szocializmus anya­gi-műszaki bázisának teljes fel­építése érdekében, valamint az országban kibontakozó, alkotóte­vékenységről. A mongol fél nagyra értékel­te a testvéri magyar népnek a fejlett szocialista társadalom épí­tésében^ a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa társadalmi-gazdasági célkitűzé­sei megvalósításában elért je­lentős eredményeit. II. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Mongol Népi Forradalmi Párt kapcsolatai eredményesen fej­lődnek és kifejezték készségüket azok további bővítésére. Megállapították, hogy a ma­gyar—mongol gazdasági, keres­kedelmi és műszaki-tudományos együttműködés eredményesen fejlődik a vonatkozó egyezmé­nyek és megállapodások alapján. Ennek kapcsán el ismeréssel szól­tak a két ország gazdasági és műszaki-tudomány os együttmű­ködési kormányközi bizottságá­nak tevékenységéről. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a látogatás idején aláírt 2000-ig szóló hosszú távú prog­ram elősegíti a két ország köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködését és annak kor­szerűsítését. Kedvezően értékelték a kétől-, dalú kulturális, oktatási és tu­dományos kapcsolatokat. Ezek bővítését és gazdagítását céloz­za az új kulturális és . tudomá­nyos együttműködési egyezmény. Mindkét vezető állást foglalt a magyar—mongol kapcsolatok további sokoldalú fejlesztése mel­lett és kifejezte meggyőződését, hogy az megfelel a két ország és nép érdekeinek, és jelentősen hozzájárul a szocialista közösség országai egységének erősítésé­hez. Megerősítették készségüket, hogy a többi KGST-tagországgal együtt tevékenyen részt vesznek fi szervezet együttműködésében, annak továbbfejlesztésében és hatékonyságának növelésében, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében. III. Kádár János és Dzsambim Bat­mönh széles körű véleménycse­rét folytatott a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. Korunk alapvető követelménye a béke megvédése, az atom- és más tö­megpusztító fegyverektől men­tes világ megteremtése, a tény­leges leszerelésre való áttérés, a nemzetközi együttműködés erő­sítése. Mindezt hatékonyan szolgál­ja a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország széles körű béke- offenzívája. Teljes támogatásukról bizto­sították a Szovjetunió nagy hord­erejű leszerelési javaslatait, a tényleges magállap od ásókra irá­nyuló külpolitikai kezdeménye­zéseit. Üdvözölték az európai kö­zép-hatótávolságú rakéták és a hadműveleti-harcászati rakéták felszámolására vonatkozó szov­jet javaslatokat, amelyek mi­előbbi megvalósítása jelentős lé­pés lenne Európa és a világ atom­fegyver-mentesítésének útján. Aláhúzták a Varsói Szerződés tagállamainak az európai fegy­veres erők és hagyományos fegy­verzetek jelentős csökkentésé­re, a vegyi fegyverek betiltásá­ra tett javaslatai fontosságát és időszerűségét. Reményüket fejezték ki, hogy a bécsi utótalálkozó hozzájárul a helsinki záróokmány elvei és ajánlásai maradéktalan megva­lósításához, előmozdítja a lesze­relési tárgyalások megkezdését, az európai béke és biztonság megszil árdítását. Ezzel összefüggésben a mongol fél nagyra értékelte a Magyar Népköztársaságnak az európai béke, biztonság és együttműkö­dés erősítésére irányuló konst­ruktív külpolitikai tevékenységét. A felek hangsúlyozták a nem­zetközi békét és biztonságot ve­szélyeztető, a világ különböző térségében meglévő válsággó­cok politikai eszközökkel, tár­gyalások útján, az érintett né­pek jogos érdékeinek figyelem- bevételével történő igazságos rendezésének szükségességét és szolidaritásukról biztosították az imperializmus ellen, a nemzeti, társadalmi és gazdasági függet­lenségükért küzdő népeket. Méltatták az el nem kötelezett országok mozgalmának növekvő szerepét a békéért, a nemzetkö­zi biztonságért, a leszerelésért folyó küzdelemben és aláhúztak a hararei csúcsértekezlet hatá­rozatainak jelentőségét. A fentiekkel összefüggésben is nagy jelentőséget tulajdon í- tottalk a Kínai Népköztársaság WEINBERGER AZ ÖBÖLBELI HELYZETRŐL A törvényhozás mást javasol Weinberger amerikai hadügy­miniszter szerint a Perzsa-öböl térségében kialakult helyzet „nem jelent különleges veszélyt”, és semmi esetre sem indokolja, hogy az elnök külön felhatalmazást kérjen a törvényhozástól az ame­rikai katonai jelenlét fenntartá­sához, — ahogy azt a törvényho­zók jelentős része sürgeti. A hadügyminiszter, aki a képviselő, ház katonai bizottsága előtt szó­lalt fel, ugyanakkor azt bizony­gatta, hogy Irán „holdkóros ve­zetői” bármiféle akcióra képesek lehetnek, és ezért az amerikai ka­tonai jelenléttel kell ,,elriaszta­ni” őket mindenfajta katonai ka­landtól. Weinberger szerint „Ame­rika egyik legnagyobb hibája a sah bukásának megengedése volt”. A hadügyminiszter nem volt hajlandó nyilatkozni a katonai tervekről, különösen azokról, ame­lyek egy esetleges „megelőző csa­pás” lehetőségére vonatkoznak. A pillanatnyi hivatalos amerikai politikának megfelelően cáfolni igyekezett, hogy Washington szö­vetségesei nem veszik ki részü­ket a Perzsa-öbölben a hajózás biztosításából. Les Aspin képvi­selő, a bizottság elnöke azonban leszögezte: a kongresszus jelen­tős része nem ért ezzel egyet, s éppen ezért emel kifogást az egy­oldalú amerikai katonai elköte­lezettséggel szemben. A törvényhozás mindkét házá­ban javaslatot terjesztettek elő arról, hogy az elnöknek kong­resszusi felhatalmazást kell kér­nie, mielőtt az amerikai hadiha­jók megkezdenék kuvaiti tartály­hajók biztosítását. Weinberger szerint a hajókat június végére helyezik amerikai zászló alá. A katonai kísérletet akikor adják meg, amikor „a térségben rendelkezés- ■ re áll majd az ehhez szükséges erő”. Jelentés az 1986. decemberi francia diáktüntetésről A francia Emberi Jogok Ligája közétette jelentését az 1986. de­cemberi diáktüntetésekről, és sú­lyosan elmarasztalta a kormányt és a rendőri szerveket. Mint is­meretes, a rendőri erőszak miatt egy diák meghalt, és több súlyo­san megsebesült. A liga vizsgálóbizottsága 56 tanút hallgatott meg, akik egy­máshoz nagyon hasonlóan szá­notok be a különböző helyszí- leken szerzett tapasztalataik- ■ól. „A véres erőszakért és az ál- iozatokért az elsődleges felelős­ég a kormányt terheli — mond- a Henri Nogueres, a bizottság elnöke —, mert konokul kitartott törvényjavaslata mellett, amit végül is vissza kellett vonnia. „A felelősség másodszor a rendőri hatóságoké, mert azok „a legfel­ső szinten hozzá nem értésből vagy rossz szándékból súlyos hi­bákat követtek el”. A jelentés különös erővel ítéli el a motoros­botos rendőri osztag bevetését, a diákok elleni hajtóvadászatot. El­marasztalja az igazságszolgálta­tást is, mert lassú, erélytelen el­járása „nem felelt meg az állam­polgárok szabadságjogok védel­mével szembeni elvárásainak”. és a szocialista országok közötti kapcsolatok fejlődésének. Ez elő­segíti a nemzetközi béke, bizton­ság és együttműködés erősítését, a szocializmus ügyét. Állást foglallak az indokínai térség vitás kérdéseinek békés, tárgyalásos úton. történő, külső beavatkozástól menites megoldá­sa, a délkelet-ázsiai államok kapcsolatainak normalizálása, s közöttük a kölcsönösen előnyös együttműködés és jószomszédi vi­szony megteremtése mellett. Kádár János elismeréssel mél­tatta a Mongol Népköztársaság­nak az ázsiai kontinens békéjé­nek és biztonságának íntézmé- nyesí tésére és ennek elősegítése érdekében a bizalom és a jószom­szédi kapcsolatok erősítésére, az együttműködés szélesítésére irá­nyuló konkrét külpolitikai kez­deményezéseit. A Magyar Nép- köztársaság ismételt támogatá­sáról biztosította a Mongol Nép­köztársaságnak az ázsiai és a csendes-óceáni országok közöt­ti kapcsolatokban, az erőszak al­kalmazását kizáró mechanizmus Létrehozására vonatkozó javas­latát. Kádár J ános és Dzsamhin Bat­mönh megállapította, hogy to­vább nőtt a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom tekin­télye és befolyása, amely napja­inkban is a társadalmi haladás legfontosabb és legkövetkezete­sebb ereje. Megerősítették, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Mongol Népi Forradal­mi Párt a többi tesitvérpárttal együtt kész továbbra is tevéke­nyen hozzájárulni a nemzetközi kommunista és munikásimozgaüom egységének erősítéséhez, nem­zetközi szerepéinek növeléséhez. A felek egyhangúlag megálla­pították, hogy a Mongol Nép- köztársaság párt- és állami kül­döttségének magyarországi hi­vatalos baráti látogatása, ame­lyet szívélyes elvtársi légkör, valamennyi megvitatott kérdés­ben megnyilvánuló nézetazonos­ság jellemzett, jelentős mérték­ben hozzájárul a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság hagyományos barátságának és együttműködé­sének elmélyítéséhez, a szocia­lista országok kapcsolatainak erősítéséhez. Dzsamhin Batmönh őszinte kö­szönetét fejezte ki a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának és a maigyar népnek a meleg fogad­tatásért, amelyben a Mongol Népköztársaság párt- és állami küldöttségét részesítették. Dzsambin Batmönh a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Hurálja El­nökségének nevében Kádár Já­nos vezetésével magyar párt- és állami küldöttséget hívott meg hivatalos baráti látogatásra Mon­góliába. A meghívást Kádár Já­nos köszönettel elfogadta. Záró­nyilatkozat a velencei csúcson A gazdaságpolitikai lépések szorosabb összehangolását, az eladósodott országok problémá­jának differenciált megoldását, valamint a gazdasági növekedés élénkítését és a foglalkoztatott­ság növelését tűzi ki célul a hét legfejlettebb tőkés ország a ve­lencei csúcstalálkozón elfoga­dott zárónyflatkozatban. A dokumentum tartalmát szer­da délután hozta nyilvánosságra F&nfani, olasz ügyvezető mi­niszterelnök. Az előző napon köz­zétett három, politikai jellegű nyilatkozat után ezzel a záródo­kumentummal kerekké váit a kép: a bét állam (az Egyesült Ál­lamok, Kanada, Japán, az NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország) nagy vonalakban meghatározta a világgazdasági egyensúly visszaállítására vo­natkozó legfontosabb közös fel­adatokat. Leszögezik, hogy nö­vekedésre, stabilitásra és a fog­lalkoztatottság növelésére irá­nyuló politikát kívánnak folytat­ni. A hét ország hatékony struk­turális politikát kíván folytatni, elsősorban újabb munkahelyek teremtése céljából. Ennek érde­kében kötelezik magukat, hogy ösztönzik a versenyt, és csökken­tik a mezőgazdasági termékek kí­nálata és kereslete között meglé­vő aránytalanságokat, vagyis a felesleget. Az eladósodott országok meg­segítése alapvető célként szere­péi a zárónyilatkozatban. A dokumentum szerzői üdvöz- lik, hogy Japán növelte a fejlődő országok fejlesztésére szánt pénz­eszközeit. Szorgalmazzák, hogy a többi fejlett ország is hasonló­képpen cselekedjen. A „Hetek” a jelentősen elszegényedett or­szágok esetében, adósságaikra vonatkozóan, kamatcsökkentést javasolnak. események sorokban MOSZKVA ___________________ A szovjet külügyminisztériumba kérették Svájc moszkvai nagykö­vetségének képviselőjét és közöl­jék vele, hogy Erich Pirchert, a nagykövetség első titkárát nem kívánatos személynek nyilvánítot­ták, mert diplomáciai státuszával összeegyeztethetetlen tevékeny­séget folytatott. Erich Pircher- nek egy héten belül el kell hagy­nia a Szovjetuniót. CIA-ügynökök Kubában A kubai televízió részletes be­számolót közölt a CIA közelmúlt­ban Kubában letartóztatott két ügynökének tevékenységéről. Egyikük, Gladys Garda, kubai születésű amerikai állampolgár, •míg testvére, Nestor Garda, a kubai építésügyi minisztérium­hoz tartozó egyik vállalat gaz­dasági vezetőjeként tevékeny­kedett. Gladys, aki 1971 óta élt az Egyesült Államokban, 1985. márciusi kubai látogatása alkal­mából szervezte be bátyját. A CIA többek között Fidel Castro egészségi állapotáról, a Nicara­guának nyújtott kubai építőipa­ri segítségről, a kubai számító- gépipar fejlődéséről, az SR—71- es amerikai kémrepülőgép bere­pülése utáni kubai közhangulat­ról kért információkat Nestor Gareiától. Szolgálatai fejében a férfi havi 1500 dollárt kapott egy amerikai bankszámlára. A kubai állambiztonsági szol­gálat áprilisban tartóztatta le a kémeket. A kubai törvények ér­telmében tíztől .húsz évig terje­dő börtönbüntetés, sőt árulás vádjával halálos ítélet is kiszab­ható rájuk. AIDS-betegek a Szovjetunióban Több mint 800 ember jelentke­zett eddig szűrővizsgálatra a moszkvai 2-es számú fertőzőbe­teg-kórházban, ahol nevük köz­lése nélkül részt vehetnek az AIDS vírusát kimutató vizsgála­tokon. Közülük egyiknél sem ta­láltak fertőzést. A kórházban február óta mű­ködik ez a szűrés, amelynek ke­retében felvilágosító munka is fo­lyik, hiszen a jelentkezők több­ségéről kiderült: fogalmuk sincs a betegség mibenlétéről, tünetei­ről. A kórház orvosai úgy vélik, hogy a Szovjetunióban nem kell tartani a betegség tömeges elter­jedésétől, ezt látszanak igazolni az eddigi adatok is. Vizsgálják a véradókat. Jelen­leg 45 olyan laboratórium műkö­dik, ahol ellenőrzik a donorokat és a raktáron lévő vérkonzerve- ket is. Megkezdődött a Szovjetunió­ban tanuló külföldi diákok és as­piránsok szűrővizsgálata. Ezt az indokolja, hogy közülük kerültek ki a Szovjetunióban fölfedezett Rugalmasabb szabályozást, korszerűbb tervezést sürget az ipari bizottság A Parlamentben a nyári ülés­szakot előkészítő országgyűlési bizottsági ülések közül elsőként tegnap az ipari bizottság tartott tanácskozást. A testületi ülés na­pirendjén az ipar tavalyi, illetve idei eddigi gazdálkodásának ta­pasztalatai szerepeltek. A képviselőkhöz előzetesen el­juttatott ipari és pénzügyminisz­teri előterjesztés egyebek között megállapította: a népgazdaság fej­lődésében, az ipar munkájában 1985—86-ban felszínre kerültked- vezőtlen tendenciák mögött ösz- szetett folyamatok húzódnak meg. A múlt esztendőben számos gát­ló tényező — importanyag-ellá­tási gondok, korlátozott fejlesz­tési lehetőségek; lassú alkalmaz­kodás a piaci igényekhez, nem megfelelő költséggazdálkodás, tartózkodás a kockázatvállalás­tól, korlátozott közgazdasági moz­gástér — nehezítette az új növe­kedési pályára való átállást. En­nek hatására összességében nem javult az iparvállalatok verseny- képessége. Az export bővítésére jelentős erőfeszítéseket tettek, ám ez a külföldi értékesítés jö­vedelmezőségének romlásához vezetett. Az 1986. évi kedvezőt­len eredmények jelentősen nehe­zítik az idei terv teljesítését, s már több területen számottevő fe­szültség mutatkozik. Ezzel kapcsolatban Szabó Im­re ipari minisztériumi államtit­kár szóbeli kiegészítésként el­mondotta: bár az első öt hónap­ban a termelés a múlt évfnéi . gyorsabban növekedett, de jelen­leg még nincsenek meg az ed­dig elért ütem fenntartásának fel­tételei. Gondot okoz az alapanyag- elLátás, a vállalatok sok esetben a szigorú importgazdálkodás miatt csak késve tudnak külföldről be­szerezni alkatrészeket, részegy­ségeket. Elsősorban a jelentős exportőröknek biztosítható a zök­kenőmentes import. Csáki Gyula pénzügyminisz­ter-helyettes azokról az intézke­désekről számolt be, amelyek hoz­zájárulnak az ipar szerkezetvál­tásának felgyorsításához, a ha­tékony vállalatok mozgásterének bővítéséhez. A kiemelkedően jö­vedelmező vállalatok adóvissza­térítést kapnak, a pénzügyi kor­mányzat a közelmúltban lehető­vé tette az amortizáció gyorsított leírását is. Hamarosan döntenek a forgóalap kötelező feltűnésé­nél alkalmazott adminisztratív rendszer megszüntetéséről is, amely régi kívánsága a fejlődő- képes vállalatoknak. A felszólalók arra hívták fel a gazdaságirányítás képviselőinek a figyelmét, hogy az elmúlt né­hány esztendőben ugrásszerűen, nőtt az iparvállalatok tevékeny­ségét szabályozó rendeletek szá­ma. Egyes intézkedések néha el­lentétes hatásúak, s tovább ne­hezítik a vállalatok eredményes gazdálkodását. • Szóvá tették, hogy a gazdaság- irányítás késésben van a helyzet felismerése és annak megfelelő értékelése terén. A múlt évben igen erőteljessé vált kedvezőt­len tendenciák ugyanis már 1985- ben jelentkeztek. Ennek ellenére az első intézkedések csak 1986 végén születtek meg. Sürgették a jelenlegi tervezési módszer korszerűsítését. Mint mondták, túl feszes, optimista ter­vek készülnek, amelyek egyes esetekben nem veszik figyelem­be kellőképpen a vállalatok lehe­tőségeit, így igen nagy a tévedés lehetősége. A képviselők észrevételeire Csáki Gyula és Szabó Imre vá­laszolt, majd az ülés Dudla Jó­zsef, az ipari bizottság titkárá­nak zárszavával ért véget. Nemzetközi életmód-konferencia Életmód—művelődés—gazdaság címmel kezdődött kétnapos nem­zetközi tudományos konferen­cia szerdán Salgótarjánban a TIT és az Országos Közművelő­dési Központ rendezésében.. Ádám György akadémikusnak, a TIT elnökének megnyitója után Gordos János, az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottságának titká­ra köszöntötte a résztvevőket, majd Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter tartott elő­adást Az életmód és a művelődés kérdései Magyarországon, a 80- as években címmel a plenáris ülés mintegy háromszáz hazai és külföldi résztvevője előtt. A miniszter a többi között rá­mutatott, a gazdasági reform be­vezetése után a hetvenes évek elejéig tartó fellendülés megtor­pant, és fokozatosan egyre mélyü­lő nyomokat hagy az életmódban. Az emberek egy jelentős csoport­ja megszerzett életszínvonalát hosszabb munkaidővel, csak a második gazdaságban végzett te­vékenységével tudja fenntarta­ni. A lakosság egy másik, nem jelentéktelen rétegének azon­ban, különböző okokból, nincs le­hetősége a kiesett jövedelem pót­lására, s ezért fel kellett adnia korábbi életszínvonalát. E válto­zásokat már a hetvenes, években, az értékrendszer bizonyos vál­tozásai követték, ami napjainkra értékzavarrá erősödött. Tapasz­talható, hangoztatta az előadó, hogy mind többen sürgetik e fo­lyamat visszafordítását, mert itt nemcsak a gazdasági, egész­ségügyi, kulturális tennivalók­ról van szó, hanem az élet minő­ségéről, az élet értelméről. Köpe­czi Béla állást foglalt amellett, hogy hazánkban a kultúra nem veszítette el társadalmi szerepét, és képes befolyásolni a társadal­mi, gazdasági folyamatokat. Eh­hez azonban óhatatlanul szüksé­ges, hogy megteremtsük a tudás megszerzése és gyakorlása, vala­mint az emberek személyes ér­dekei közti — jelenleg hiányzó — összhangot, egyensúlyt. A plenáris ülés második elő­adója, dr. Hutás Imre egészség- ügyi államtitkár, az egészségmeg­őrző nemzeti program és az élet­mód összefüggéseit taglalta. Értékmegőrző épületfelújitások első betegek. A 2-es számú kór­házban jelenleg hét személyt .ápolnak, egyikük szovjet állam- .polgár, a többiek külföldiek, akik a kezelést követően visszatérnek hazájukba. A gyógyintézetben az elmúlt két év alatt hárman hatok meg AIDS következtében. Az ápolás alatt álló szovjet fér­fi külföldön, kapta meg a beteg­séget, a 80-as évek elején nem tudták megállapítani annak okát, csak az ismételt vizsgálatok de­rítettek fényt a betegség miben­létére. A vele érintkezésbe kerül­tek közül 14-en vírusfertőzöttek, orvosi megfigyelés alatt állnak, és még nem tudni, kifejlődik-e náluk a betegség. Keddi sajtó jelentés szerint egy külföldről öt évvel ezelőtt hazatért szovjet homoszexuális férfi 4 további személyt fertőzött meg AIDS-vírussal. Egyikük fe­lesége nemrégiben, szült, s mind az asszony, mind a kisbaba vé­rében megtalálták az AIDS-vf- rust. (Folytatás az 1. oldalról.) felújítását, s rendbe hozzák a bí­rósági épülettömb tetőzetét. Állami lakások felújítására az ütemtervnek megfelelően 11 mil­lió 600 ezer forintot költenek az idén. A főként a 'kommunális költségvetési üzem által végzett munkákat sem a lakások, sem a középületek esetéiben nem kés­leltette anyaghiány, kivéve a gimnázium homlokzatának fes­tését, ugyanis ehhez nem tud­tak megfelelő minőségű festéket beszerezni. A bácsalmási közintézmények jelentős része régi, eredetileg la­kás céljára készült épületben van, de az újabbak közül is több igényel már rekonstrukciót. Dr. Újlaki Eszternek, a városi ta­nács osztályvezetőjének tájé­koztatása szerint az idén fejezik be az alsótagozafos általános is­kola több mint 10 millió forint költségű felújítását, s rendbe hozzák a művelődési központ te­tőszerkezetét is. Ezen kívül a kö­zeljövőben tervezik a felsőtago­zatos iskola renoválását. A lakásfelújításokat folyama­tosan végzik a városban. Az eh­hez szükséges pénz részben a lakbérekből és a nem lakás cél­jára szolgáló helyiségek bérbe adásából, részben pedig állami támogatásból származik. Lakás­felújításokra az idén mintegy 1 millió 300 ezer forintot költenek Bácsalmáson, s a munkák elvég­zésére a második félévben ke­rül sor. Kecskeméten az elmúlt ötéve» tervben nagy gondot fordítottak a középületek rendbehozására, így jelenleg csak a technika há­za felújítása folyik. A megye- székhelyen lévő mintegy 5900 ál­lami lakás karbantartása viszont nem kis gondot okoz — tudtuk meg Németh Gyulánétól, a váro­si tanács csoportvezetőjétől. Á VI. ötéves terv végéig 683 lakást hoztak rendbe, ám még mindig scík az olyan, amelyik igen régen épült, s rossz állapotban van. A. tanács arra törekszik, hogy első­sorban a városképi szempont­ból jelentős, műemlék jellegű, át utcaképet befolyásoló épülete­ket újítsák fel. Ezért például a Rákóczi út páros oldala után most a páratlan, oldal tatarozá­sát is elkezdték. A városban az állami lakások közül huszonnégy­ben teljes, ötvenhatban részle­ges felújításra kerül sor az idén, tízet pedig korszerűsítenek. V. Z. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT tt Sport Labdarúgó-MNK a döntőbe jutásért: Pécsi MSC—MTK-VM 2—1 Ü2—1), Ü. Dózsa—Vasas 2—0 (0—0, 1—0, 1—0). Felszabadulási Kupa férfi kosárlabda-mérkőzés: Bajai SK—Kecs­keméti SC 116—72 (63—31).

Next

/
Thumbnails
Contents