Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

mi. június 11. * íPETŐFI NÉPE » 3 ÜLÉST TARTOTT BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA (Folytatás az 1. oldal fái. j településkategóriákban s* xláb- A megyei tanácstestület szegye* bi helyezésekről döntött: Városok és városi Jogú nagyiköjjégek közül: ■ Kiskuinmejsa, Kecskemét, Tiszakécake. második harmadik Nagyközségek közti: első második harmadik 2500 lakos feletti községek közti: első második harmadik 2300 lakos alatti községek közül: első második harmadik Érdemes röviden bemutatni az. első helyezést elért települések eredményeit: Kiskunmajsa városi jogú nagy* község kiemelkedő teljesítménye volt, hogy tavaly megépítettek 3,7 kilométer szilárd burkolatú utat, amelynek költségeihez a lakosok 2,5 millió forinttal járultak hoz­zá. A földgázvezeték-hálózat 6,5 kilométerrel növekedett, így je­lenleg a lakások 56 százalékában van vezetékes gázszolgáltatás. A szocialista brigádok és vállalati kollektívák munkájának köszön­hető, hogy befejeződött a központi orvosi rendelő építése, valamint a szociális otthon felújítása. Kerekegyháza nagyközség leg­jelentősebb eredménye, hogy meg­épült 12 kilométer földgázveze­ték, 1,2 kilométer szilárd burko­latú út, 1,6 kilométer vízvezeték, és 4 kilométerrel bővítették a villanyhálózatot. Ennek eredmé­Kerekegyháza, Soltvadkert, Szabadszállás. Szalkszentmárton, J ászszentlászló. Miske. Kunfehértó, Kunadacs, Apostag. nyeként ma már minden utcá­ban van vezetékes víz és mind­egyik kövezett Két és fél év alatt szinte az egész községet ellátták vezetékes földgázzal. Szalkszentmárton községben megépült S kilométer szilárd bur­kolatú út, 1,1 kilométer villany­hálózat, 8 kilométer csapadék- csatorna. Jelentős volt a parko­sítás, fásítás, a környezeti kultú­ra javítása érdekében végzett tár­sadalmi munka is. Kunfehértó község kiemelke­dő teljesítménye a gázvezeték- építés volt. A 16 kilométernyi ve­zeték teljes egészében a lakosság pénzéből valósult meg. Emellett Tél kilométer vízvezeték- és 700 ‘méter villanyhálózat-bővítést Is megvalósítottak. A településfejlesztési verseny győzteseinek járó elismeréseket — 200 ezertől 1 millió forintig terjedő, a tanácsok kasszájába ke­• A tanácsterem előterében » fiatalok életét bemutató kiállítás fogad­ta a résztvevőket. rülő jutalmakat — dr. Gajdócsi István adta át a kitüntetett köz­ségek, városok tanácselnökeinek. Ezután a településfejlesztés­ben kiemelkedő teljesítményt nyújtó társadalmi munkások, szo­cialista brigádok vehettek át ki­tüntetést. A kitüntetettek nevében Nagy Csaba kiskunmajsai tanácsel­nök mondott köszönetét, ezután pedig Romány Pál, a megyei párt- bizottság első titkára kért szót. Mint mondta, a társadalmimun- ka-mozgalomban elért szép ered­mények legnagyobb tanulsága, hogy az öntevékenységet, a he­lyi szótértést ápoljuk, erősítsük tovább. — Közösségeinkben ta­lálható az az erő — a családtól a vállalati kollektívákig —, mely értéket teremthet. Érdemes oda­figyelni arra is, hogy úgyneve­zett válságágazatainkban is akad­nak kiváló eredményeket felmu­tató váilálatok, közösségek. Ve­gyük át egymástól, amit jól csi­nálunk, és söpörjük ki, amit rosz- szul — mondta a megyei pártbi­zottság első titkára. Tennivalók az ifjúsági törvény végrehajtásában A szünet után bekapcsolódott a tanácsülés munkájába Szálkái- Tóth István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhe­lyettese is. A soron következő na­pirendi ponthoz, az ifjúsági tör­vény végrehajtásáról, és a to­vábbi feladatokról szóló jelen­téshez dr. Geri István megyei tanácselnök-helyettes mondott vitaindítót, összefoglalta a leg­utóbbi, 1981-ben elfogadott intéz­kedési terv megvalósult eredmé­nyeit, és szólt a fiatalok élet- és pályakezdésében, szociális hely­zetében, egészségi állapotában ta­pasztalható kedvezőtlen jelensé­gekről is. (A tanácsülés elé ter­jesztett jelentés és az ezt követő vita főbb megállapításairól la­punkban a közeljövőben részle­tesen beszámolunk.) A vitában felszólaltak Moravcsik Ferencné, Tóth Istvánná és Ma­dár István országgyűlési képvi­selők, Katus Zoltán, a KISZ me­gyei bizottságának titkára és Var- ga-Sabján László, az Állami If­júsági és Sporthivatal elnökhe­lyettese, aki többek között hang­súlyozta: £) Eszmecsere az ülés szünetében, — Ha az ifjúságról beszélünk, mindig társadalmunk legégetőbb gondjaival találjuk szemben ma­gunkat. Az ÁISH elnökhelyettese be­szélt arról is, hogy más, új típu­sú állami szerepvállalásra van szükség az ifjúsággal összefüg­gő ügyekben, mint korábban, melyben nagyobb szerepet kap az öntevékenység, a fiatalok véle­ménye az őket érintő ügyekben. Szólt arról is, hogy fokozott fi­gyelmet fordítanak a veszélyez­tetett fiatalok élet- és pályakez­désére. Az ÁISH többek között programot kezdeményez a nagy­korúvá váló állami gondozottak első lakáshoz jutásának támoga­tására. ' Amint dr. Geri István a vitazá­róban elmondta, a megyében is célszerű lenne hasonló alapít­ványt létesíteni, a KISZ-szel, szakszervezettel együttműködve. A testület által elfogadott ha­tározatban többek között az aláb­bi kiemelt feladatok találhatók: — Erősíteni kell a tanácsi köz­életben, a társadalmi és gazdasá­gi megbízatásokban a fiatalok iránti bizalmat. A KISZ segítsé­gét igényelve készítsük fel a rá­termett fiatalokat a közéleti mun­kára, a demokratikus fórumokon történő elismertetésre. — A fiatalok lakáshelyzetének javítása a családalapítást segítő legfontosabb gondunk és felada­tunk. A lehetséges ésszerű kezde­ményezésekkel, támogatási for­mákkal, a lépcsőzetes lakáshoz jutás szélesítésével törekedjünk a lakásigények kielégítésére. — A pályaválasztás és a fiata­lok elhelyezkedése jobb összhan­got és tervszerűbb munkát igé­nyel az illetékes szervektől, az iskoláktól és a munkahelyektől. Fel kell készülnünk az egyes terü­leteken már tapasztalható feszült­ségek feloldására, a gazdaság vál­tozó igényeire. — Az egészséges életmód, az egészségvédelem fejlesztése, a káros szenvedélyek megelőzése érdekében készülő megyei prog­ram megkülönböztetett figyel­met fordítson az ifjúság érdekei­re. Terv és költségvetés ■Ezt követően az 1986. évi terv és költségvetés végrehajtásáról hallgatott meg beszámolót a tes­tület Kőtörő Miklós pénzügyi osztályvezető előterjesztésében. A részletes pénzügyi mérleg alap­ján elfogadott határozat megál­lapítja, hogy a VII. ötéves terv­vel összhangban a legfontosabb célok a jelenlegi gazdasági körül­mények között is teljesültek. Az intézményhálózat működé- se-fenn.tartása biztosított volt, az egészségügyi, szociális és az ok­tatási ellátás színvonala több részterületen fejlődött az elmúlt évben. A terv legfontosabb fej­lesztési céljait a tanácsok elérték, s ebben — a kimagasló értékű társadalmi munka mellett — alap­vető tényező volt az új tanácsi gazdaságirányítási rendszer be­vezetése. A tanácsok többsége élt az ön­állóság új lehetőségeivel, felelős­ségteljesen gazdálkodott pénzesz* közeivel. Megfogalmazódott az is, hogy az Intézményi gazdálko­dás korszerűsítésében, az érde­keltség folyamatos kiépítésében még vannak további tartalékok. A népi ellenőrzés munkájáról A témákban bővelkedő testü­leti ülés ezután a népi ellenőrzés munkájáról szóló jelentéssel foly­tatódott.. Szalkai-Tóth István be­szélt az: elmúlt évi ellenőrzések tapasztalatairól. Kiemelte, hogy a KNE’B országos viszonylatban is igen sokat hasznosít azokból a vizsgáltatokból, melyeket a Bács- Kiskun, megyei népi ellenőrök folytatnak. így például az elmúlt évben a földterületek haszonbér­be adása, az épülő lakások minő­sége olyan témakör volt, ahol a megfogalmazott javaslatok egy része a Bács-Kiskun Megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság tapasz­talatain alapult. Am int a Szvorény János megyei NEB-elnök által előterjesztett tá­jékoztatóból kiderült, az elmúlt évben a megyében 84 téma- és: célvizsgálatot folytattak le, 232 közérdekű bejelentés és 23 ma­gánpanasz intézését fejezték be. A vizsgálatokban 847 népi ellenőr vett részt. A személyesen megje­lenő állampolgároknak pedig 174 esetben segítettek gyors intézke­déssel. A tanácsülés a megyei- NEB, a- népi ellenőrök munkáját elismer­ve vette tudomásul a tájékozta­tót. A tanácsülés befejező részében különféle előterjesztésekről, köz­tük személyi ügyekről is döntött a testület. Nyugdíjba vonulása miatt dr. Tóth Imrét felmentet­te a munkaügyi osztály vezetése alól. A megyei tanács munkaügyi osztályának új vezetőjévé dr. Var- gáné Verasztó Jolánt nevezte ki, aki korábban a — szervezeti kor­szerűsítés során megszűnő — gaz­dasági osztály vezetője volt. A megyei tanács ülése inter­pellációkkal ért véget. Lovsa Dániel Raktárból papírbolt • Tompán ra év áprilisáig esst at élelmi­szer boltban lehetett papírárut vásárolni. Ax áféax as egykori épület bél, majd bútor- ‘ raktárbál papír— tarósser­és nyomtatványa ssaküaletet alakított ki. Kovács Józsefné boltvezető már felkészült * kővetkező tanévre Is. (Méhes! fiva felvételei) LEGYEN EGYSZERRE OLCSÓ ÉS NYERESÉGES! Rostos gyűl A szülő neve, melyen bejegyez­ték a vállalkozások anyakönyvé­be: ITIFORR. A gyerekeké pe­dig, melyek közül a legifjabb születéséről ezúttal számolunk be: RETIFORR. A két mozaikszó, mint majd látni fogják, bonyolult neveket rejt. Amint összetett maga a vál­lalkozás-család is. Valóságos rend­szer — legalábbis kitalálói annak szánják. Az érthetőség kedvéért két oldalról mutatjuk be: az ál­tala forgalmazott termék és az ennek előállításához szükséges alapanyag felől. Lássuk előbb, mit is kínál az ITI-RETIFORR. alc Egy pohár üdítő — két forintért Ki tudna ellenállni, különösen egy-egy melegebb napon a csá­bításnak: valódi rostos gyümölcs­levet fogyaszthat 'két (legfeljebb három) forintért. Szomjat oltó, üdítő hatású, újszerű terméket a jelenlegi gyümölcsléárak felé­ért. S mindezt a munkahelyeken, Iskolákban felállított italauto­matákból. Nos, ezt kínálja a Skála Mes- ter-Coop védőszárnyai alatt ki­bontakozó vállalkozás, az Integ­rált Termelői Ital-Automata For­galmazási Rendszer (az ITIFORR). Fiatal kezdeményezés, alig több mint egyéves. Kiindulópontja egy olyan eljárás, mellyel ízletes, víz­zel hígított gyümölcslé-alap­anyagot lehet előállítani minden­féle tartósítószer alkalmazása nélkül. Olyat, amelyik nem a megszokott szörpökhöz hasonlít, hanem a magas biológiai értékű rostos ivólevekhez. A forgalmazási rendszer ki­dolgozói nem kisebb célt tűztek maguk elé, minthogy a kilenc­venes évek elejére a korszerű táplálkozási elvekhez igazodva fordulatot érjenek el italfogyasz­tási szokásainkban. Szeretnék 1990-ig az óvodákat, iskolákat — mintegy kétmillió gyermeket —, s a munkahelyi étkezdéket is el­látni — automaták felállítása út­ján — gyümölcslével. Ezt az irdatlan mennyiséget persze elő kell állítani, és az alap­anyagul szolgáló gyümölcsöt meg is kell termelni valahol. tölcslé italautomatákból 8 Ebéd után jólesik pohár gyümölrslé. Az italautmnat* si­kerrel imitatkoxoil be Kiskőrö­sön. Termelni és feldolgozni Máris eljutottunk a szülőtől a gyermekekig. A legifjabb közü­lük nemrég Kiskőrösön látta meg a napvilágot. Itt alakult meg az ország ötödik Regionális Terme­lői Ital-Automata Forgalmazási Rendszere (azaz a RETI'FORR V/l). A gazdasági társulás gesztora a Kiskőrös és Vidéke Áfész, és tizenegy alapító tag írta alá a tagsági szerződést. Köztük olyan mezőgazdasági üzemek, mint a Kiskőrösi Állami Gazdaság, a he­lyi Kossuth és a Csengődi Árany- homok Szakszövetkezet, a Lajos- mizsei Kossuth Tsz. A tagok kö­zött található több Csongrád me­gyei áfész is. A megalakulás óta újabb gazdaságok jelentették be esatlakozási szándékukat. A belépés feltétele: meghatá­rozott vagyoni hozzájárulás^ s ami ennél is fontosabb, a gyü­mölcslé előállításához szükséges árualap. Ez utóbbi — főként az alma és meggy — akad bőven ezen a környéken. Az elmúlt években értékesítési gondok is adódtak a kiskőrösi térségben a nagy tömegű ipari minőségű gyü­mölcsfajtákból, elsősorban az almából. Több helyen szívesen vállal­koznának az ITIFORR-licenc alapján a koncemtrátum gyártá­sára is. Az Idei gyümölcstermés egy résziét néhány gazdaságban ^ már ilyen módon szeretnék fel­dolgozni Nyáron üzembe állnak az első berendezések A meggy már pirosodik a fá­kon, s az almaszüretig sincs több hátra néhány hónapnál. Elkép­zelhető, hogy egy vállalkozás mi­felénk ilyen gyorsan működésbe lendüljön? A kiskőrösi áfész fő­osztályvezetője, Varga József op­timista. Derűlátását érvekkel tá­masztja alá: — Az országban több helyen jelenleg is (gyártják már a kon- centrátumot, például Drégely- palánkon vagy Szobán. A forgal­mazás indítása lényegében az automaták megjelenésétől, üzem­be állításától függ. Az első refe­renciagépet már felállítottuk a legnagyobb kiskőrösi általános iskolában. Egyetlen, nap alatt 750 adag. kétforintos gyümölcslé fo­gyott el. Mint megtudom, az 1TIFORR- automaták viszonylag egyszerű szerkezetek. A vízhálózatra csat­lakoznak és nem pénzbedobósak. Az étkezdékben az ivópoharak- kal — egyébként eldobható pohár­ral — használhatók. Csupán a kon- centrátummal kell időnként fel­tölteni őket. A legolcsóbb készü­lék ára 12 ezer forint, és azt (gé­rik, június végéig megjelenik a hétféle típusból az első. A kiskő­rösiek ebből több mint száz da­rabra számítanák. Ügy tűnik tehát, nincs akadá­lya, hogy a nyár folyamán meg­induljon a Duna—Tisza közén is a gyümölcslé-automaták egész­ségünket isi szolgáló offenzívája. Az iskolaév kezdetére pedig a nagyobb iskolákban felállított berendezéseket saját készítésű kiomcentrátummal szeretnék el­látni a kiskőrösiek. A gyümölcs- lésűrí ítmény iránt egyébként élénken érdeklődnek á vendég­látósok, cukrászok is, mivel ki­derült, hogy kiváló sütemény­alapanyag. A 'távolabbi tervekről csak any- nyit: az iskolák, üzemi étkezdék, vendéglátóhelyek mellett köz­vetlenül a családokhoz is el kí­vánjuk juttatni az olcsó, egész­séges gyümölcslevet. Mégpedig olyan formában, hogy a rendsze­res fogyasztóknak 1—2 litere* — a kínai pumpálós termoszok­hoz hasonló — italadag dókat adnának. Ingyen, meghatározott fogyasztás vállalása fejében. • Eddig a tervek, melyék oly szépnek tűnnek, hogy felvetődik a kérdés: marad ezek után egy­általán nyeresége a vállal kozók- ‘nak? A választ a szakemberek így adják meg: a nyereség épp ab­ból adódik, hogy a gyümölcster­melésétől az értékesítésig min­den egy kézben van. Ettől Integ­rált, ettől termelői és forgalma­zási egyszerre ez a rendszer. A termelők maguk ddgozzák fel az alapanyagot, s a kereskedel­mi hálózatban is alaposan lerö­vidül az út az automatáikkal a fogyasztókig. Jól jár a termelő, mert a fel­vásárlás biztonságosabbá válik. Jól járnak a gazdasági társuLá* tagjai, mert tisztes haszonra szá­míthatnak. S jól járhatnak « fogyasztók is, ha minden az el­képzelések szerint valósai meg. Erre érdemes koccintani — mégpedig egy pohár rostos gyü­mölcslével. L. DV

Next

/
Thumbnails
Contents