Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-06 / 132. szám
1987. j&Jiu* 6. » PETŐFI NÉPE ft I HIVATALOS ÁTADÁS: JŰNIUS 25-ÉN Elkészült a bugaci összekötő út Hol adhat egy útépítő mérnök találkozót? Egy útkereszteződésben, amely a bugád csárdától lsét, a községtől pedig három kilométerre van. Itt találkoztam Szajki Ferenc főépitésvezetővel, aki sok egyéb feladata mellett felelős kivitelezője volt annak a négy kilométer hosszú, és hat méter széles útnak, amely összeköti Bugacot az 54-es számú úttal. — A meghatározás nem egészen pontos — igazított ki Szajki Ferenc —, ugyanis az állami gazdaság kerületének központjáig már megvolt az út, onnan kellett tovább építeni. Az út 20 centiméter vastagságú betonalappal, és két réteg 9 centiméteres aszfaltburkolattal készült. Jelenleg a padkarendezést végezzük, amihez gépeket és kézi erőt is igénybe veszünk. Az útépítés munkái ez év februárjában kezdődtek, és figyelembe véve a rendkívül csapadékos, hideg tavaszi hónapokat, az utat, ha nem is rekordidő alatt, de határidő előtt fejezték be. Erről kérdeztem a főépítésvezetőt. — Az úton Bertus József szocialista brigádja dolgozott, ök végezték a földmunkát, a betonozást, az aszfaltozást. Igazán elégedett vagyok a munkájukkal, ugyanis nemcsak gyorsan, hanem jól is dolgoztak, errefelé is hírnevet szerezve a Kecskeméti Közúti Építő Vállalatnak. A minőségre, a határidő betartására természetesen én is figyelek, mert az újabb megrendelések nyilvánvalóan ezektől függnek. A randevú harmadik résztvevője Endre Imre, Bugac nagyközség tanácselnöke, tőle érdeklődtem: mennyibe került az út, és honnan szereztek pénzt? — Az út építését már korábban sürgette az országgyűlési képviselőnk és sokat tett érte Börcsök András megyei tanácstagunk. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 13,5 milliót, a Közúti Igazgatóság 8,5 milliót, az Idegenforgalmi Hivatal 1,5 milliót, a megyei tanács pedig 1 millió forintot adott. Az útépítők nagyon jól dolgoztak, nem is reménykedtünk, hogy a hosszú tél után határidő előtt elkészül ez a beruházás. A község számára nagyon jelentős a bekötőút elkészítése, hiszen Kecskemét felé az utat 13 kilométerrel rövidíti meg. Emellett lehetőség kínálkozik nyugati irányban a különböző mezőgazdasági termények rövídebb úton történő szállítására. az idegenforgalom is jobban jár, ugyanis rövidebb úton közelíthetik meg vendégeink Bugacpusztát. És mintha csak igazolni akarná az élet a tanácselnök szavait, két nyugatnémet rendszámú autóbusz húzott el mellettünk, amelyeket néhány perccel később követett egy Malév-autóbusz Is. — Hivatalosan még nem adtuk át az utat, a műszaki átadás is várat még magára, de a jár- jnűvezetők már „felfedezték” a "rövidebb útvonalat, és ebből az irányból közelítik meg Bugacot. Gémes Gábor Szeressék a jó időt! Beszélgetés a 103 éves Gál Imrénéve! Csütörtökön délután Dunavecse állami és társadalmi szerveinek képviselői, születésnapja alkalmából meghitt ünnepségen köszöntötték otthonában a település legidősebb lakóját, a 103 éves»- Gál Im- rénét. A kedves megemlékezés után. a vendégszoba, egyik csöndes zugában arra kértem a máig kiváló egészségnek örvendő Gál nénit, válaszoljon kérdéseimre ... — önt három év óta, minden születésnapján népes delegáció köszönti. Majdnem úgy mint az államfőket ... — Jól esik a találkozás. Változatosabb a délután ... — Hogy érzi magát 103 évesen? — Köszönöm kérdését, jól vagyok. Talán az első év volt nehéz, a száz fölött, az utána következők már könnyebbek. Nagyon rohan az idő. Emlékszem magára is. Itt fényképezett három éve. A képeket aztán nem hozta. Pedig elteszek minden .emléket. — Mivel tölti napjait? — Lassan élek. Olvasgatok, beszélgetek, nézelő- dök. Érdekes a világ, szerencsére még bírja a szemem, szemüveg nélkül is, a betűt is. A kék újságot, a Petőfit kedvelem, mert azt is Gálok csinál- flák. Ügy látom, mostanában megint sok a probléma ... — Hogyan emlékszik a régi időkre? — Addig volt jó, amíg kínt dolgozhattam a határban. Az mindegy volt, hogy szegődöttként, magánosként vagy tagként. De a mozgás, a levegő az jó volt... \ — Nekünk, fiatalabbaknak, mit kellene tennünk, hogy itt lehessünk a ,150. születésnapján is... ...? Ja, hát éljenek nyugodtan, és szeressék a jó időt! — Kedves Gál néni, még sok békés, szép évet kivannak a Petőfi Népe dolgozói! F. P. S. a művelésbe FÖLDVÉDELEM Támogatás A mezőgazdaságilag művelt területeknek a korábbi időszakban tapasztalható erőteljes csökkenése immár jelentősen mérséklődött. Az elmúlt 4—5 évben átlagosan mintegy 15 ezer hektárnyi földet adtak át évente más célra a mezőgazdasági termelők, és tavaly hozzávetőleg szintén ilyen nagyságrendű termőterület került idegen kézbe. (Tíz—tizenöt évvel ezelőtt egy-egy évben 30 ezer hektár is kiesett évente a termelésből.) A tavalyi döntések alapján 14 079 hektár szolgál ezentúl más célokat: - utaknak, ipari létesítményeknek, lakóterületeknek ad helyet — ezt állapította meg a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának értékelése. Az, hogy mérséklődött a területkiesés, a szakemberek szerint annak is köszönhető, hogy a földvédelmi jogszabályok szigorították a feltételeket. Azoknak, akik mezőgazdaságilag művelt területért folyamodnak valamilyen célra, jelentős térítést kell fizetniük, attól függően, hogy milyen minőségű a föld. Az így befolyt összegek a Központi Földvédelmi Alapba kerülnek, és ebből támogatják azokat a gazdaságokat, amelyek éppen azon igyekeznek, hogy a régebben kivont területeiket ismételten hasznosíthassák. Az ilyen rekultivációs program, amely például elhagyott bányaterületek újbóli művelését teszi lehetővé, jelentős kiadásokkal jár, és a juttatás részben ezeket a terheket veszi le a termelők válláról. Az elmúlt évben 190 millió forintot vehettek át a gazdaságok a földvédelmi alapból. Ennél nagyobb volt az igény: csaknem 300 üzem folyamodott támogatásért, ezek összesen 210 millió forintot kértek ilyen célra. Az, hogy végül is melyik gazdaság kapta a juttatást, a szakmai bíráló bizottság véleményén, illetve a MÉM döntésén múlott. Az adatok szerint az elmúlt vonáshoz évben az ipar és a bányászat céljára átengedett terület nagysága kisebb volt az egy évvel ezelőttinél. Viszont lényegesen nagyobb földrészeket erdősítettek. Ezek döntő többsége rosszabb minőségű,terület, ahoLa gazdálkodás allg-alig hoz nyereséget, vagy éppen veszteséggel jár. A hagyományos májusi határ- szemlék első szakasza országszerte befejeződött. Az illetékes földhivatalok, tanácsok ellenőrizték, hogy a termelők mennyiben tettek eleget a művelési kötelezettségnek. A földjeiket nem megfelelően gondozók hivatalos felszólítást kapnak. Amennyiben továbbra sem teszik meg a szükséges intézkedést, úgy a határszemlék második fordulóját követően, amikor Is már csak ezeket a területeket veszik szemügyre az ellenőrök, szankciók következnek: kezdve a pénzbírságon, egészen — sorozatos mulasztások esetén — a földterület elvételéig. SZOMBATI LEVÉL: P anaszolják jogászok, .nem jogászok, hogy túlságosan sok a jogszabály. Az olyan tiltó, rendelkező, utasító, kötelező előírás, amely országos érvényű. Ezeken túl azonban szinte megszámlálhatatlan a „helyi érdekű” intézkedések sokasága, s éppen ezért az embernek már az az érzése, mintha minden lépését, minden megmozdulását e szabályok szerint kellene tennie. Ez természetesen önmagában nem volna baj. A társadalomban, a közösségben élő ember megérti, s adott esetben igényli is az okos, logikus, valóban eligazító szabályokat, az olyanokat, amelyek könnyebbé, vi- . lógósabbá, áttekinthetőbbé teszik, az élet egy-egy területét. Nem vagyok azonban meggyőződve arról, hogy ez a rengeteg szabály mind okos és főleg mind feltétlenül szükséges. Mert. tiltani könnyű, sőt az a legkönnyebb. A gyermekét rosszul nevelő szülő egyetlen módszere a tiltás. Naponta hússzor, ötven,szer szól rá a tipegő kicsire, hogy mit nem szabad tennie, s ha mégis megteszi, büntet. Az ilyen gyerekben kifejlődik a dac és már — felnőtt korában — „azért is” azt teszi, amit éppen tiltanak. Természetesen legtöbb esetben nem főbenjáró ügyekről van szó, szerencsére, önmagában tehát a puszta tiltás — oly sok példa bizonyítja — nem okos szabály. , Hány helyen és alkalommal láttuk a kis táblát parkok, kertek közepén, hogy fűre lépni tilos. S a tábla mellett vezetett el a kitaposott út, esetleg három méterrel a mérnök által tervezett, megépített út mellett. Vannak városok, ahol úgy terveznek parkot, hogy a területet bevetik fűvel, s várnak egy évet. Azalatt kiderül, hogy az emberek mely irányban járnak, s oda tervezik az utat. Akkor nincs letaposott fű, mérgelődő parkőr, megbírságolt polgár. A másik példa legalább olyan gyakori, mint a fűre lépni tilos. Különösen a városokban, főleg a peremkerületekben, de is nagyközségekben, sőt falvakFűre lépni tilos! ban is találkozhatunk a , következő szövegű táblával: Szemétlerakás hatóságilag tilos — és körülötte a rengeteg szemét. Pedig a „hatóságilag” szót már a nyomaték kedvéért szőtték a szövegbe, mintegy hangsúlyt adva a tilalomnak. Mégis ott a sok szemét. Mert a gyakori tiltást már nem tudja komolyan venni, aki kénytelen valahová szállítani a szemetet, s főleg ha a táblát akkor tették ki, amikorra kialakult a szeméttelep. Más lenne a helyzet, ha ugyanakkor azt olvashatná a hulladékkal bolyongó polgár, hogy itt ugyan nem szabad, de itt és itt szabad, s kérjük, oda vigye. Tehát ne, csak tiltsanak, de tájékoztassanak is, az se baj, ha némi udvariasság csendül ki a szövegből. Egyre több lesz a személyautó, s egyre több az olyan ember, akit megbírságolnak, mert tilosban parkol. Megáll az illető valahol, elmegy hivatalos ügyeit intézni, vásárolni, esetleg csak városnéző sétát tesz (de vizet 'már sehol nem ihat. mert a „közkutak” kimentek a divatból, csap sehol), s mire visszaér, az ablaktörlő alatt ott díszleg a cédula, amely tudatja, hogy megbírságolták mondjuk 500 forintra, mert tilosban parkolt. Megint egy tiltás, anélkül, hogy egyben tudatná a hatóság, hogy itt (áruszállítás vagy forgalom stb. miatt) nem szabad parkolni, de 200—300 méterre innen bőven van hely, kérjük fáradjon oda. Előfordult, nemegyszer, hogy a bírságot kiszabó cédulán csak az állt. hogy nyolc napon belül fizesse be az összeget, de az már nem, hogy hova. És mert nem fizette be a vétkes. újabb bírsággal sújtották. Persze, kevés a parkolóhely, főleg a városokban, mert ott nagyobb a forgalom. De egy kis lelkiismeretességgel, körültekintéssel még ezen a gondon lehetne segíteni; sőt, muszáj segíteni. Mert megbüntethetik tízszer, százszor azt, aki a fűre, játxlára. „tilos helyre'1 áll a kocsijával, noha tudja mindönki, hegy az illető nem jókedvében, nem heccből csinálja. amit csinál, hanem mert nem tud mit tenni. Tisztában van azzal, sőt helyesli a szabályt, amely szerint fűre lépni tilos. De kénytelen rálépni, ha nincs 'más megoldás. Legalábbis addig, amíg megtanul repülni. * Minden büntetés egyben megszégyenítés, megalázás is, mert az derül ki a vétkesről, hogy valamit nem tudott (tehát tudatlan), vagy tudta, de mégsem aszerint cselekedett (gonosz). Ez csak abban az esetben érvényes, ha jó, okos- és valóiban közérdekűek a szabályaink. előírásaink, tilalmaink. Most még nem tartunk ott, pedig az lenne a cél. hogy egymás életét, .munkáját köny- nyítsük, sőt szebbé, értelmesebbé, tartalmasabbá tegyük. Ehhez az kell, hogy a célhoz felnőjenek az emberek, s valóban felnőttként kezelje őket, bennünket a hatóság. Mert a hatóság sem tévedhetetlen. Csupán egy példa erre. Amikor a megyeszékhelyen megalakult a közterület-felügyelőség, olyan embert keresitek, akiinek van, hatósági gyakorlata. Találtak is egyet, de azt már nem nézték meg. ki az illető. Nos, fölvették, s ő lett a „parancsnok”. Később kiderült, hogy nevezettet az egyitk szomszédos megyében elbocsátották' a rendőrségtől. Ez akkor derült ikl, amikor a férfi 1985-ben külföldre utazott — és nem (tért. vissza. Disszidált. Persze senkibe sem lehet „belelátni”, de nem ártott volna alaposabban szemügyre venni az illetőt, mielőtt alkalmazzák. Ügy tudom, erre előírás, szabály is van. Vajon ezért a szabálysértésért megbírságolták-e a vétkest? Mert ez mégiscsak más, mint ha valaki fűre lép KECSKEMÉTRŐL A VILÁGKONGRESSZUSRA Bőrgyógyászat öt kontinensen — (gy hangzott a szakma II. világkongresszusának mottója. A találkozót május zi. és 29. között rendezték meg, Tokió, New York és Mexico City után ez alkalommal Nyugat-Ber- linben. Az ötévenként sorra kerülő rangos eseményen az Idén hatezer szakember vitatta meg s világ különböző térségeiben gondot okozó bőrbetegségeket, és azok kezelési módjait. A tudományos rendezvényen a megyei kórház bőrgyógyászati osztályának négy szakembere is részt vett meghívott: vendégként. A dr. Török László osztályvezető főorvos irányításával dolgozó börgyógyász-munka- tsoport érdeklődésre számot tartó előadásokat vitt a szakmai világtalálkozóra. Magyar szakemberek egyébként hat előadást tartottak, és ebből kettő volt a kecskemétieké. A csapat tagjai: dr. Horváth Katalin, dr. Kádár László és dr. Kása Margit. Hazatérésük után Török röorvos es ifjú kollégája. Kádár doktor mesél élményeiről. — Nagy volt az érdeklődés a világkongresszus iránt, különösen a sajtó részéről — kezdi dr. Kádár László. — Az utóbbi időben a bőrgyógyászat a figyelem homlokterébe került. Ezt egy szomorú aktualitás, az AIDS terjedése magyarázza. 'Tény, hogy a betegség klinikai tüneteit a bőrgyógyászok műhelyeiben vizsgálják. A szakemberek is leginkább az AIDS-szel kapcsolatos előadások iránt érdeklődtek. Természetesen e?en kívül sok más olyan probléma is terítékre került, amely szintén nagy port kavart íel szakmai berkekben. — Számos országban nagy erőket vonnak be az AIDS-kutatá- sokba — veszi át a szót az osztályvezető főorvos. — A legjobb szakemberek a legkorszerűbb technikai berendezések segítségével törekednek eredményeket elérni. Nagy a közvélemény nyomása — és ezt elsősorban az magyarázza, hogy már nagyon sok országban magas az A1DS- fertőzöttek, illetve a -betegek száma. Egyébként a világkongresszuson két olyan új gyógyszerről számoltak be, amelyek ugyan nem gyógyítják meg a betegséget, de késleltetik a tragédia bekövetkeztét. Ezek a gyógyszerek >a kezdeti lépéseket jelentik. és az egyiket már forgalmazzák is. Különösen a sajtó propagálja azt a koni [resezuson is elhangzó véleményt, hogy az AIDS nem egyszerien társadalmi probléma, hanem hatását és következményeit tekintve politikai is. Tehát a politikusoknak is oda kell figyelniük, erre a kérdésre. Szívesen beszélnek a hatalmas kongresszusi központról, amely helyet adott a tanácskozásnak. Hatezer személyes központi tanácskozóterem, számos kisebb, előadásokra és szekcióülésekre alkalmas helyiség biztosította a szakemberek kényeimét. •— Előadásokon, vitákon vettünk részt — meséli a napi programot Kádár doktor —, megtekintettük a szakmai kiállításokat. Esténként pedig a különböző társadalmi eseményeken lehetőségünk nyílt a tapasztalat- cserére, személyes kapcsolatok kialakítására, kötetlen beszélgetésre a különböző országok szakembereivel. Az ilyen alkalmakat nem szabad elszalasztani... Kádár doktor mindössze három éve dolgozik bőrgyógyászként a megyei kórházban. Fiatal szakembernek számít tehát. Tevékenységét azonban sikerek fémjelzik. Éppen a kutatási témákban elért eredmények alapján nyílt lehetősége — a többiekkel együtt — részt venni a világkongresszuson. Arra kérem, meséljen a munkacsoport kutatásairól. — Az utóbbi tíz évben számos bőrbetegség kezelésére egy ügy gyógyszercsoportot — retinoido- kat — alkalmaznak világszerte. Ezek a készítmények új korszakot jelentettek a bőrbetegségek kezelésében, hiszen a legsúlyosabb esetekben is hatásosnak bizonyulnak. Sok beteg — a javulás érdekében — kénytelen folyamatosan, több éven keresztül szedni őket, ezért nem mindegy, milyen mellékhatások léphetnek fel hosszú távon. Kutatásaink során ezt vizsgáltuk, és erről számoltunk be két előadás keretében a világkongresszuson. A témának egyébként nagy visszhangja lett, sok hozzászólást, Ja= vaslatot kaptunk. Hasznos volt — állapítják meg a szakemberek, miután összegezték a kongresszus tapasztalataiI, Hasznos volt. hiszen képet kaphattak, hol tart ma a szakma, üs lemérhették, hol tart a hazat bőrgyógyászat. A világ legtekintélyesebb szakembereivel ismerkedhettek meg személyesen, ion- számolókat hallgathattak meg a- legújabb tudományos eredményekről. A kongresszusról számos új módszert, ötletet hozhattak haza, aminek végső soron n betegek látják majd hasznát. A tapasztalatokat természeteseit nem tartották meg maguknak — értekezleten adták tovább a megye többi bőrgyógyászának. Tóth Margit ÜJDONSAG AZ OTP-NÉL5 Lakásnyeremény' takarékbetét A betétkönyvek az OTP fiókjaiban válthatók 25 000 és 50 000 forintos címletekben, SORSOLÁS: félévenként. A június 30-áig váltott betétkönyvek már résztvessnek a Jövő év I. negyedévi sorsoláson. A szerencsés nyertesek választhatnak a lakás, vagy annak ára: 1200 000 Ft között. HANK 1560 I m ttomnakm I Pál árkot készít gépével. fit Az útpadkái kézzel leket rendezni. ge A külföldi autóbuszok már igénybe veszik az utat.
