Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-06 / 132. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. június 6. KISKŐRÖSIEK AZ ÉLMEZŐNYBEN Szavak helyett a tettekre építenek A Mezőgép kiskőrösi gyárának igazgatója, Kovács Lajos elfoglalt ember, mégis szakított időt egy rövid beszélgetésre. Az érdekelne, hogy az előző évek lendületét, a nehezedő gazdasági körülmények ellenére képesek-e megtartani árbevételüket, ami 1985-ben 270 millió forint volt, tavaly már 350 millió forintra teljesítették. Eredményeik alapján kiérdemelték a Kiváló Gyár kitüntető címet, amit idén májusban vehettek át.- Mit terveznek 1987-re? — Még magasabbra tettük a mércét: félmilliárd forint árbevételt, ezen felül mintegy 40 millió forint tőkés exportot terveztünk — válaszolja az igazgató. — Tehát két év alatt megduplázzuk a termelésünket. — Nem túl sok ez? 1 — Már más is kétségbe vonta az elképzeléseink helyességét, éppen ezért azt javaslom, hogy folytassuk a beszélgetést üzemlátogatás közben. — Talajmegmunkáló gépek gyártásával foglalkozunk, — tájékoztat Kovács Lajos miközben megállunk az irodaépület bejáratával szemben elhelyezett mintadarabok előtt —. A kukori- ca-sorköz-művelő kultivátorokat az NDK-ba szállítjuk, évente ezer darabot. Ez a mennyiség a tervezett árbevételünk 32 százalékát jelenti. Kiskőrösön lényegében ez a gép teremtette meg 1974-ben a gépgyártás-technológia alapját. Korábban itt csak mezőgazda- sági gépállomás, majd később kisebb javítóműhely működött. • A sajtolóüzemben Martinovics György és Bányászi Mihály a kovácsológépet telepíti (Gaál Béla felvétele) Új technológiák Beszélgetés közben átmegyünk a szabadtéri raktár területére. A földön és az állványokon temérdek különböző méretű és formájú idomacél vár további felhasználásra. A rozsdától megbar- nult alapanyag bekerül a darabolóműhelybe. Itt hatalmas gépek — az ember szinte eltörpül mellettük — fülsiketítő zajjal vágják méretre az acélt. A behe- mót óriások dobbantásától remeg a föld, rezeg az épület. A szomszédos melegüzemben vörösen izzó munkadarabokat vesznek ki a kemencéből és hasonló gépkolosszusok „tenyerei” között formálják tovább az anyagot. A sok látnivaló közül hirtelen azt sem tudom, melyiket nézzem, amikor az igazgató két osztrák indukációs hevítő berendezésre hívja fel a figyelmemet. A hőkezelési eljárás korszerűsítéseként a gépeket lízingben vásárolták, megállapodás szerint az egyiket az energiamegtakarítás árából kell kifizetniük. Odébb egy kovácsológép „telepítésén” dolgoznak a szerelők, felállítása egy új technológia meghonosítását jelenti a gyárnak. A gépen majd az amerikai Garden Way cég részére készülő kerti kapák élverését végzik. A külföldi partnernek az elemekből három év alatt egymillió 600 ezer darabot kell leszállítaniuk. Kovács Lajos elárulta, hogy az üzleti lehetőségről tavaly szeptemberben a lipcsei vásáron szereztek tudomást és a szerződést két hónappal később már megkötötték. Az ez évi rendelés 20 százalékának ellenértékét az amerikai fél anyagvásárlási előlegként már januárban átutalta. Újabb látnivaló a hegesztőműhelyben van. A csarnok méretű teremben a szembetegségek megelőzése érdekében az egyes munkahelyeket súlyos, fekete függönyök választják el egymástól. Mindez úgy fest mint egy gyári „kórterem”. A műhelyben a megye egyik legkorszerűbb üzeme működik. A hagyományos berendezések mellett itt már megtalálható a hegesztőrobot és az automata célgép is. Legfontqsabb feladatuk a RAB ásó-borona család gyártásának elkezdése. A második negyedévben már 80 gépet szerelnek össze. Emellett a SAXONIA cégnek az idén 25 ezer márka értékben szállítanak törőhengert és rugóskapakereteket. Átalakulás — együtt a termeléssel A termelő munka eredményeit már nem vonom kétségbe, de vajon hogyan tudják összeegyeztetni ezt a folyamatban levő átalakításokkal? — erre gondolok, amikor ismét kilépünk a szabadba. Az udvaron festékpermetet visz a szél: acélból készült rácsos tartókat festenek az új műhelyépületekhez. A melegüzem és hegesztőműhely között markológép dolgozik: épül az ezer négyzetméteres forgácsolóműhely. Megnézzük az elkészült kereskedelmi áruraktárt és az új 700 négyzetméteres festőcsarnokot a konvejorszállító pályával együtt (amit még gyártmányfejlesztő osztályvezetőként Kovács Lajos tervezett. Szerénysége tiltja, hogy elújságolja, a hegesztő célgép megszerkesztése is az ő műve). Megtudtam, hogy a régi festőműhelyből egy szállítási üzemépületet alakítanak ki. Korszerűsítették az üzemorvosi rendelőt, az ebédlőt, a darabolóban munkaközi étkező-helyiséget képeztek ki. Tervezik a kereskedelmi raktár további bővítését, miközben a szerelőműhelyből egymás után gördítik ki az újabb és újabb kultivátorokat és a gyártelepen egymás mellett sorakoznak az NSZK-licenc alapján gyártott magágyelőkészítő gépek. Mindezt saját erőből és saját kivitelezésben két év alatt hajtották végre. Avatatlanul azt mondanám, hogy a kiskőrösi gyárban minden a feje tetején áll, azonban az átalakító és termelő- munka jól megfér egymás mellett. Itt minden egyszerre mozog és változik. Nincs titok Ha nem látnám a rengeteg gépalkatrészt és készterméket, nem tudnám eldönteni, hogy voltaképpen mit is készítenek. Az emberek magukénak érzik a gyárat, a termelő munka mellett sajátjukként építik, fejlesztik az üzemet. Hogy mi a titka a két év alatti változásoknak? Az eredmények alapja az itt 'dolgozóknak a munkahellyel történő azonosulása — vallja az igazgató. Az 520 fős létszám 63 százaléka törzsgár- datag. Az új társadalmi és politikai vezetés is aktív szerepet vállal a termelő munkában. Fodor Béla párttitkár az üzemfenntartási osztály vezetője, a beruházásokat irányítja. Bengő Antal szakszervezeti titkár az anyagellátási osztály vezetője. Tevékenységükön keresztül közvetlenül érzékelik a napi feladatokat. Művezetőkből álló gmk végezte a műhely és raktárépületek felállítását és szerelését. A KISZ vállalkozása, amelyet 47 fő alakított, tavaly még háromezer, az idén pedig már tízezer munkaórát teljesít. A látottak és elmondottak alapján érthetővé válik, miért kapott valamennyi vállalatvezető és 17 gyári munkás Kiváló Dolgozó kitüntető címet. Kovács Lajost két évvel ezelőtt választották meg igazgatónak. A látogatásunk előtti napon fejezte be az innovatív menedzserképző tanfolyamot. Arra, hogy a tanultakat miként fogja hasznosítani, az eddig végzett munkája adhat garanciát. Kisvágó Árpád ÚJ SZOVJET BÉREZÉSI RENDSZER Attól függ, hogyan dolgoznak Várhatóan 14 százalékkal növekszik a szovjet lakosság reáljövedelme 1990-ig. Lényegesen emelkedik a nem termelő ágazatokban foglalkoztatottak munkabére. Már az idén új feltételek szerint kapja fizetését a közoktatás valamennyi dolgozója, s fokozatosan emelik az orvosok, egészségügyi szakdolgozók, továbbá egyes kategóriákban a kulturális és művelődési intézmények munkatársainak illetményét. Az anyagi termelőágazatokban átlagosan 25 -30 százalékkal növelik az alapbéreket és illetményeket. Ez az intézkedés mintegy 75 millió dolgozót érint. A belorusz példa A jövőben a munkahelyi kollektívák a gazdálkodási eredményük arányában részesülnek alapbéremelésben, így a fizetésük közvetlenül függ majd a termelés növekedésétől, hatékonyságától, a termékek minőségétől, a belső tartalékok mozgósításától, a munkaszervezéstől és a normáktól. Például a belorusz vasutaknál az 1985—1986-ban folytatott gazdasági kísérlet során jelentősen fokozódott a hatékonyság, amit a tökéletesebb technológia bevezetésével, a különféle eszközök és gépek jobb kihasználásával, a tervfeladatok kisebb munkáslétszámmal történő megoldásával értek el. A munkatermelékenység a háromszorosára nőtt, s ezért 12 ezer embert lehetett korábbi munkája alól felszabadítani. Ezzel jelentős béralapot takarítottak meg, aminek következtében nőtt a nyereség. Saját erőből átlagosan 30 százalékkal növelhették a vasúti dolgozók alapbérét és illetményeit. Az új bérezési rendszer természetesen másutt is megteremti a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy a fizetés jobban függjön az elvégzett munka mennyiségétől és minőségétől. Ezért a szakképzett munkások keresetének növekedése jóval nagyobb lesz, mint az alacsonyabb kategóriákban. A mérnök tekintélyéért A mérnöki munka tekintélyének növelése céljából a vezetői, szakértői és alkalmazotti beosztásban dolgozók bére átlagosan 30—50 százalékkal növekszik. A legkedvezőbb változás az új technológia kidolgozásával közvetlenül foglalkozó konstruktőröket és technológusokat érinti. Lényegesen emelkedik a művezetők, részlegvezetők és vállalati igazgatók alapbére is. Minthogy a szakembereket a jövőben folyamatosan és rendszeresen minősítik, keresetük attól is függ, hogy mivel és mennyiben járulnak hozzá a tudományos-műszaki haladáshoz, a termékminőség javításához, a munkatermelékenység és a hatékonyság ösztönzéséhez. Az új bérrendszer a besorolástól függően 12—14 százalékos alapbérpótlékot irányoz elő a munkásoknak azért a szaktudásért, aminek a mércéje az előállított termékek minősége lesz. A szakemberek pótlékai elérhetik a beosztás után járó alapbér 50 százalékát is, amennyiben kimagasló eredményt érnek el vagy ha különösen fontos és felelős munkákat határidőre, esetleg határidőn belül végeznek el. A korszerű bérezési formák bevezetését már az idén megkezdték, s előreláthatóan az ötéves terv végéig — 1990- ig — befejezik. Nem a világgazdaság fog . O O Rnonár Ín7cpf I f | 11 | | i • Dugndr juzhti hozzánk alkalmazkodni A magyar gazdaság sohasem függetlenítheti magát a világgazdaságtól, s bár a hetvenes évek elején már uralkodónak számított az a nézet, hogy a válságok, áringadozások nem gyűrűzhetnek be egy szocialista gazdaságba — ma már ezt senki nem merné kijelenteni. Bognár József akadémikus, a Világgazdaságkutató Intézet igazgatója már 1974-ben megírta a Világgazdasági korszakváltás című könyvében, hogy a szocialista gazdaságot is át kell programozni. S az idő a reformpolitikust igazolta. — A hetvenes évek elején nem fogadták meg tanácsait, de azóta azért böl- csebbek lettünk, s talán jobban figyelünk a tudósokra .:. — Néhány területen ma is előrelát, biztonsággal tud „jósolni” a tudomány, de még mindig nem mondhatjuk, hogy a gyakorlatban ezt elismerik, elfogadják, sőt alkalmazzák is. — Ön viszont az „ad hoc”, valamint a terv- és költségvetési bizottság vezetője, s a kormányzat elvárja a tanácsait. — Természetesen, s ahogy már azt több interjúban elmondtam, a hetvenes évek közepén egy fölöttébb megtisztelő külföldi megbízatást mondtam le, hogy részt vehessek az új gazdasági mechanizmus megteremtésében. Ma is megteszem, ami tőlem telik. Mert a reform ugyan lassulhat, sőt stagnálhat is, ahogy az meg is történt a hetvenes években, de feladni nem lehet, mert akkor jövendő egzisztenciánkat adjuk fel. — Milyen programot javasolt az „ad hoc” bizottság a kormánynak, s abból eddig mi valósult meg? — Jelentésünk lényege az volt, hogy a gazdaság problémáit csak offenzív szellemben lehet megszüntetni, tehát nem importkorlátozással, hanem az export növelésével. Javasoltuk az exportösztönzési rendszer kidolgozását, amely nemcsak a késztermékekre, tehát a buszra, izzólámpára terjed ki, hanem a „bedolgozó”, a részegységeket gyártó üzemekre is. A megfelelő ösztönzés hiánya esetén ugyanis még mindig egyszerűbb a szocialista vagy a hazai piacra termelni. Túl nagy az elvonás is, a nyereséges vállalat sem képes folyamatosan beruházni. És még az exportáló vállalatok sem élveznek előnyt az importnál, így aztán gyakran megtörténik, hogy anyag, alkatrész híján az export is meghiúsul. Legalább a deviza egy részének a vállalatnál kellene maradnia. A kormány ígérte, fontolóra veszi a tanácsunkat, s remélem, hogy így lesz. — Ön új stratégiát javasolt a magyar mezőgazdaságnak is. — Nincs más lehetőség. Az eddigi sikeres exportstratégia, a gabonára és az állati termékekre felépített gzdaság ideje lejárt. Hozzávetőleg 40 százalékkal estek 1975 óta az árak a világpiacon, s ez mostanában aligha változik. A korábbi nagy gabonaimportőrök, mint a Szovjetunió, India és Kína egyre inkább önellátók lesznek. A két ázsiai ország már önellátó és tavaly már a Szovjetunióban is 210 millió tonna gabona termett, így egyre kevesebbet fog importálni. A fejlett ipari országokban pedig már nem emelkedik a fogyasztás, sőt így is túltáplálkozásra panaszkodnak. Az általunk termesztett nagyhozamú búzafajtákat a nyugati piacokon már nem is tudjuk eladni, helyette talán — a terület egy részén — magas sikértartalmút kéne vetni. Az afrikai és latin-amerikai országokba lehetne exportálni, de ott meg nincs vásárlóerő. Nekünk kellene tehát alkalmazkodnunk, például a fejlett országok táplálkozási kultúrájához felzárkózni, búzacsírát, kukoricapelyhet és más effélét gyártani. A háztáji gazdaságokban a vegyszermentes vagy másnéven biotermelésnek nevezett eljárást is megkísérelhetnénk kisebb területen, hiszen az így termelt árunak jó ára van a világpiacon. A vetőmagtermelésre is többet kellene áldozni, kelendő a világpiacon. Az élőállat-exportnak ugyancsak megvannak számlálva a napjai, azt is elmaradottnak tartom, hogy darabolva szállítjuk ki a húst. Specialitásokat kell kitalálni, ahogy azt már egy-két húskombinát próbálja. A baromfinak is van jövője, sőt amire eddig nem nagyon számítottunk, az USA-ban sem egyeduralkodó már a marhahús, kezdik a fehérhúsokat előnyben részesíteni. — Az említett változások felérnek egy reformmal, a mostani nehéz időkben, amikor a gazdaság egyensúlya is veszélyben van, jut-e erre idő, energia? Sokan megkérdőjeleznék az aktualitását is. — A legrosszabb válasz, ha ölhetett kézzel ülünk és várunk, hogy majd a világ változik meg. Hát nem. Aligha fog 179 nemzeti gazdaság hozzánk alkalmazkodni. És igenis most kell lépni, amikor baj van. Most ugyanis sokkal jobban látszik, hogy erre szükség van, mint amikor éppen jól mennek a dolgok. A krízist nem lehet nem tudomásul venni és ha mindig „eltoljuk”, megpróbáljuk valahogy „túlélni”, akkor úgy járunk, mint a hetvenes években. Újabb esztendőket veszítünk és még jobban lemaradunk a fejlett országoktól. Tudományosan megalapozott gazdaságpolitikát kell követni, ami hosszabb távra szól. Ha a stratégia akadályozza a fejlődést, akkor a stratégiát meg kell változtatni, egyszerűen nincs más lehetőség. — A nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy az idegenforgalomnak is komoly szerepet szánna egy hosszú távú stratégiában ... — Feltétlenül. Egy Magyarország méretű kis ország képtelen áruszállítással fedezni importját. A különbségeket leginkább idegenforgalommal, szolgáltatásokkal lehet csökkenteni vagy megszüntetni. Ausztriát mintaállamnak tekintik ebben a kategóriában, s valóban jól működik a gazdasága. Mégis importjának csak 70 százalékát képes áruexporttal fedezni. A többit viszont behozza idegenforgalma. Mi az utóbbi esztendőkben felfuttattuk idegenforgalmunkat, és mégis mindössze áruimportunk 7 százalékát fedezi, holott ezt könnyedén megduplázhatnánk. A 300 millió dollár helyett akár 600—700 millió dollárnyi bevételünk is lehetne. Ezen a téren ugyanis sokkal versenyképesebbek vagyunk, mint a motorgyártásban vagy a híradástechnikában. És akkor még nem szóltam tranzit szerepünkről, hiszen Európa közepén fekszik Magyarország. Jelentős bevételekre lehetne ebből szert tenni, de erre senki sem figyel. Sőt: amikor a tranzit bevételek visszaestek, akkor egy szállítási szakember boldogan bejelentette, hogy idén nem lesz csúcsforgalom, mert kevesebb a tranzit szerelvény. Két házzal odébb pedig lehet, hogy csak a legnagyobb keservek árán tudták ösz- szeszedni azokat a dollárokat, amelyekre a létfontosságú árukra, alkatrészekre vagy éppen egy pénzügyi művelet finanszírozásához szükség van. Dalia László MEGVALÓSULT ÖTLETEK A Kisszállási Bácska Termelőszövetkezetben mindig valami újon törik a fejüket a kollektíva vezetői. A szeszélyes időjárás is ösztönzi őket a tartalékok feltárására. Tallér Lajos elnök szerint most egy kicsit jobb a hangulatuk, mint egy-két hónappal ezelőtt. Egyik fő terményük, a búza ígéretesebb, mint akkor volt, jó közepes terméssel biztat. Sajnos az őszi árpa kifagyott, helyette takarmánynövényeket kellett vetni. A búzatáblákon bevezették a művelő- utas vetést. így károkozás nélkül dolgoznak a gépek és a kellő pillanatban megfelelő vegyszeres kezelést kap a növény. Az idén például háromszor adagoltak műtrágyát, ami kétségtelenül hozzájárult a búzavetés fejlődéséhez. Igaz, ez többletköltséggel jár, de megterül a termésben. Már tavaly a lucernabetakarításnál újfajta technológiát vezettek be. Ami akkor-csak kísérlet volt, az idén már gyakorlattá vált. — A módszer lényege: a rendre aratott zöldlucernát bálázzuk. A Vicon bálázógép féltonnás kockákat készít. Az istállók közelében kazlakba rakjuk a bálákat, majd fóliával takarjuk. Hatvan nap alatt hasznos erjedésen megy át. Az állatok szívesen fogyasztják. Előnyei: gyorsabb és olcsóbb a betakarítás, kevesebb fehérje megy kárba, tehát tartalmasabb a takarmány és könnyebb a kezelése is. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszertől kaptuk a bálázót, — meséli az elnök, miközben amiatt füstölög, hogy a magyar gyártmányú kötözőanyag minőségével sok a gond, könnyen szakad, ami nehezíti a bálázást. Egyéb témák is szóba kerülnek, főként arról beszélgetünk, hogy milyen lehetőségeket keresnek a jövedelem növelésére. Elmondja, hogy megvásárol• Az összefogás szép példája: a Mercedes traktort a Bácsalmási Állami Gazdaság dolgozója. Dongó László vezeti, mögötte a Vicon bálázó, amelyet az IKR-től bérelnek. • A cukorrépa vegyszeres kezeléséhez töltik fel a tartályt. A traktoron Godó Mihály növényvédő szakmunkás, az előtérben Urbán János szállító. (Méhes! Éva felvételei) ták az áfész húsboltját és február óta a termelőszövetkezet árusít tőkehúst. — Az úgynevezett technológiai se- lejtet — sertést és bárányt —, amely nem gazdaságos továbbtCnyésztésre, értékesítjük. A hízómarhát és a bárányt ugyanis nagyrészt exportra szállítjuk és ügyelni kell a minőségre — tájékoztat. Már öt éve, hogy forgalomban van az alufóliából készült tálcába csomagolt kukorica, amelyből házilag, egyszerű eljárással készíthető pattogatott kukorica. Ezenkívül kész pattogatott csemegét is készít az üzemük. A szükséges nyersanyagot a háztájiban termelik meg. — Több nyugati ország — a külkereskedelmi vállalatok közvetítésével — kért mintát termékünkből. Érdeklődnek a Német Szövetségi Köztársaságból, Svédországból, Spanyolországból. Szeretnénk külföldi piacokat felkutatni, — tudom meg Tallér Lajostól. Az idén a kereskedelem fejlesztésében is értek el eredményeket. Például Békés és Szolnok megyében a termelő- szövetkezet szállítja a megrendelőknek a pattogatott kukoricát. így biztosabban eljut az áru' a kívánt helyre és a termelőszövetkezetnek is jövedelmezőbb a gyártás. Az elnök végezetül azt is elmondja, hogy az üzemgazdasági csoportjuk folyamatosan ellenőrzi a termelési ágazatok munkáját és szükség esetén javaslatot tesz a változtatásokra, a hatékonyabb gazdálkodásra. Kereskedő Sándor