Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-29 / 151. szám
m% iűm» %». e pbtöfi mm #. § JÓVÁTENNI ÉS MEGELŐZNI - NEM KERÜLHETI' HÁTRA - DÖNTŐ A TUDATOSSÁG * *p®s»8s «SB .. >&. A parlament nyári ülésszakának egyik szünetében Straub F. Bruno wkadémikussal, az Országgyűlés településfejlesztési és környezet- védelmi bizottságának elnökével beszélgettünk a környezetvédelem napi gondjairól és a jövőbeni feladatokról. Parlamenti beszélgetés a környezetvédelemről — Az OKTH elnökének beszámolójában elhangzott, hogy a környezetvédelem igényei, követelményei nagyon jól meghatározhatók, teljesítésükhöz azonban sokszor hiányoznak a feltételek, ön is így látja? — Ez feltétlenüli igaz. Az én nézetem, amelyet bizottságunk álláspontja is megfogalmaz, hogy nekünk egyszerre kell dolgozni azon, hogy a múltban követett káros és helytelen gyakorlat következményeit utólag kijavítsuk, másrészt megelőzzük az újonnan keletkező problémákat. Nagyon súlyos feladat mindkettő, meg kell találni a megfelelő egyensúlyt! Eredmény, hogy sikerült elérni: új beruházásoknál, új tevékenységeknél környezetvédelmi hatástanulmány is készül. Ez megmondja, hogy milyen következményekkel kell számolni, s a károsító hatást miként lehet megelőzni. Remélem, nemsokára eljutunk odáig, hogy gazdaságossági számítás fogja kimutatni azt, hogy mennyivel többet tudok keresni akkor, ha az adott létesítményihez megcsinálom a környezetvédelmi berendezésit is, mint ha elhagyom. Az elmaradás felszámolására példa a gyógyszergyárak, más — elsősorban vegyi — üzemek hulladékelhelyezésének kérdése. Helyes volt föltérképeznl a helyzetet, megállapítani hol van környezetszennyező hulladék, s fölhívni a figyelmet, hogy a cég most már ne akarja azt eldugni. — A feladatok nagyok. A költségvetés jelentős hiánya mennyire határolja be a kömyeztetvédélem mozgásterét? — Ez a hiány ugyanúgy befolyásolja a környe- zeitvédielem lehetőségeit, mint bármilyen más tevékenységét. Nem jobban és nem kevésbé. De ahogy a jövő megalapozásához szükséges gazdasági szerkezetváltás, műszaki fejlesztés pénzt igényel, ugyancsak a jövő követelménye, hogy a környezetben lévő káros tényezőket igyekezzünk kiküszöbölni. — Kikre számítanak ebben a munkában, kik ma a környezetvédők? — Több csoport csatlakozik hozzánk. Először is a fiatalság, akik aktívak és szeretnének befolyást gyakorolni. A támogatók másik része a termelési frontról, érkezik. Én úgy látom, hogy az ipar, s különösen a nagyobb üzemek tudatosan vállalják az ügyet, s felszerelik azokat a berendezésieket, amelyek az általuk okozott vagy előidézhető kárt megszüntetik vagy megelőzik. Az Ipari Minisztériumnak van is egy környezetvédő szakbizottsága, amelyik e kérdést komolyan veszi. Ezt azonban kicsit szembe kell állítanom a kommunális és a mezőgazdasági tevékenységgel1. Mindkét területen elmaradást lá- tojí, például a szennyvíz-csatornázásban, vagy a mezőgazdasági hulladék elhelyezésében. — Amikor e témák, szóbakeriiltek, az illetékesek maguk is elismerték ezeket a tényeket, de kénytelenek hozzátenni azt is; a megoldásra most nincs pénz. — Éppen azt akarom hangsúlyozni ismételten, hogy ma nem lehet úgy rangsorolni, hogy valamilyen termék gyártása vagy tevékenység fontosabb mint a környezetvédelem, ezért az utóbbi kerül hátrább. A világ fölismerése az elmúlt húsz évben azt mutatja, hogy éppenséggel előbbre kell tenni a rangsorban! — Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal koordináló szerv. Elég tág így a cselekvési köre? — A szervezeti forma számít ugyan, de nem abszolút döntő. Jó néhány országot ismerek, ahol külön környezetvédelmi minisztérium van, de például az Egyesült Államokban egy nem is túli nagy létszámú hatóság dolgozik — eredményesen. — Nem a tömegmozgalom hatására? — A tömegesség fontos, de a tömegmozgalom kifejezés itt engem kicsit zavar. Nem kimenni és tüntetni kell, hanem cselekedni, a környezeti károkat megelőzni! Ebhez tudatosságra van szükség, és e téren nagyon hátul állunk. Az általános iskolásoknak még tananyag a környezetvédelem, de a szakiskolákban, például egy gépipari technikumban .nem adnak arra egy-két órát, hogy elmagyarázzák, milyen környezeti vonatkozásai vannak a gépipari termelésnek. Nem általános környezetvédelmet kellene ott tanítani, hanem a szakmával összefüggő kérdéseket. — ön az elmondottak ellenére, vagy azzal együtt optimista? — Igen, mutatja ezt az is, hogy 73 évesen is aktívan dolgozom. A bizakodásom alapja: az emberek, főként a fiatalok, megértik mit jelentenek a mai környezetszennyezettség! mutatók, s ezek halmozódása a jövőben mennyire ronthatja az ő életminőségüket. S bízom a politikában, amelyik szintén tudja ezt. Ezért igyekszem megmondani, mi aZ a nagyon fontos a környezetvédelemben, amit most kell megcsinálni, bármit is mutasson a pénzügyi mérleg. Eredmények már vannak — a Balaton esetében, vagy a füstölő és porkibocsátó gyáraknál. Ez bizonyítja, ha reális célokat tűzünk ki1, azok elérhetők. Váczi Tamás ITT ÉLNEK ÉS ITT AKARNAK MARADNI! Örömök és gondok Csikérián Nem úgy tűnik, mintha Csiké- rla szunnyadó vagy elnéptelenedő falu volna a megye- és az országhatár mezsgyéjén. Az erős, kívül még meszeletlen házakban a lakók minden valószínűség szerint étt érik meg az ezredfordulót. Fiatalok a településen Együtt a család Lapostyán Fe- rencéknél, a Kossuth Lajos utcában. A napsütéses délelöttön alkalom nyílik arra, hogy megismerkedjünk velük. A férj 33 éves, műhelyvezető a termelőszövetkezetben. Hat esztendővel fiatalabb felesége tanácsi gazdálkodási előadó, jelenleg gyesen van. örömmel beszélnék személyes boldogulásukról. Munkájukkal,, otthoni kertészkedéssel (az udvarban, fóliasátor alatt paprika és sárgarépa). saját erejükből igyekszenek jobban élni. Fél éve ünnepelt a família. Megérkezett a legifjabb családtag: Ferenc, ö a hatéves Ottó mellett második gyermekük. Rajtuk kívül az idén még öt családot ért hasonló örömteli esemény az 1200 lelket számláló községben. Fiatalokkal erősödött a tantestület és az egészségügy is. Az iskolaigazgató pályája kezdetén, akárcsak az a pedagógusnő, afcl cslkériai lévén, egy idő után hazajött Kiskunhalasról tanítani. Családi okokon kívül döntésében az is közrejátszott, hogy hallotta: a tanács, az anyagi és a társadalmi erők összefogásával, új Iskola építését tervezi. Nemzetiségi falu esetében a népesség megtartásában nélkülözhetetlen szerep jut a pécsi délszláv főiskolán végzett Piukovlcs Miklós Márk tanárnak. Megteszi a magáét — beosztásában lelkiismeretesen dolgozik — a Sükösdről két éve ide költözött védőnő, Rácz Mária is. Róla és a Madarasról áttelepült orvosról elismerően beszélnek településszerte. & A Lap ostyán család. ö A tsz asztalos- üzentében. (Tóth Sándor felvételei) Mit akarnak a tehóból ? \ NAGYAPÁK ÉS UNOKÁK EGYÜTT A TANYÁN Találkozó a Vágó „ T-T- Éljen a szabadság, éljen a magyar haza! — mondta a Himnusz utolsó hangjai után a 76 éves Szabó Demeter, Mindig így szokta, ha az állva végighallgatott dallamok végén visszateszi fejére a fekete kalapot. A dolog legfeljebb a mellette lévő egy-két embernek tűnhetett fel a háromszázból, de hozzátartozott annak a találkozónak a hangulatához, amelyet a szentkirálypusztai Vágókörben rendezett szombaton a Hazafias Népfront lászló- falvi községi bizottsága. Pásztor Gézáné, a testület elnöke rövid beszédében köszöntötte a megjelenteket, s ismertette a találkozó létrejöttének célját és előzményeit. Valaha — mint mondta — a tanyától távol maradt a civilizáció, s ilyen körülmények között nagy szerepe volt a gazdakörök kulturális, közösségszervező tevékenységének. A szentkirálypusztai gazdakör 1932-ben közösségi rendezvények céljára alkalmas helyiséget építtetett a tanyavilágban, amely az akkori elnök, Vágó János után a Vágó-kör nevet kapta. A szomszédos iskolaépülettel együtt évtizedekig (sőt napjainkig) ez lett a puszta kulturális központja. Padkaporos bálok és ismeretterjesztő előadások váltogatták egymást a döngölt falú helyiségben, s hogy a rendezvények nem maradtak hatás nélkül, azt bizonyítja a néhai könyvtáros személyéről folytatott vita. Az 1932-es avatási ünnepségről készült fotón látható egykori tagság néhány ma is élő tagja idézte fel a kör akkori mindennapjait. A gazdakört a negyvenesötvenes évek fordulóján feloszlatták ugyan, de a Vágókor szelleme tovább élt. Ez nagyrészt Faragó Istvánnak köszönhető, aki a község DISZ-, majd KlSZ-titkára- ként, a tanítóval együtt, lelkesen szervezte a puszta kulturális életét. 1974-ben tanyai népfront kör néven szervezetileg is felújították a régi hagyományokat, s a homokos dűlőutakon megközelíthető terem újra mulatságoknak, TIT-előadásoknak ad otthont. A puszta azonban egyre inkább elnéptelenedik, ezért támadt Faragó Istvánnak az az ötlete, hogy még- egyszer össze kellene hívni az egykor itt élő embereket, jöjjenek el. fiaikkal, leányaikkal, unokáikkal együtt. A hívó szónak — ma is vagy valaha szentkirálypusztaiak — több mint háromszázan engedelmeskedtek. A program ugyanaz volt, mint egykoron: szavalatok, előadás a környezetvédelemről, tánccsoport, férfikórus, birkapörkölt, táncmulatság hajnalig. Akik itt voltak, jelenlétükkel €» Kan ásztánc, ahogy az öregek is járták ötven évvel ezelőtt. körben ő Itt van Dugár Imre bácsi, de melyik a nagypapa...? kinyilvánították a szülőföld szeretetét, s hogy folytatói az elődök büszkén vállalt küzdelmeinek, amellyel gazdaságot és kultúrát teremtettek a homokon. Közöttük volt Miskó István, a község országgyűlési képviselője, Vecset Ferenc párttitkár és Szecsődi György tanácselnök. B. F. I. A tanácsházán Kucsera József főelőadó ehhez még hozzáfűzi: — Csikérián nem rest a lakosság a zsebébe nyúlni, ha ezzel lakóhelyét gyarapíthatja. Település- fejlesztési hozzájárulásra évi 600 forintot szavaztak meg. Kevés kivétellel a lakosság túlnyomó része már teljesítette az ez évi befizetéseket. A tehóból származó 250 ezer forintot iskolaépítésre és víztisztításra tesszük félre. Javítani az életkörülményeken,. Ezt tűzték célul ugyancsak, amikor a bácsalmási áfész három vegyesboltot és egy magánkereskedő is üzletet nyitott a fogyasztók alapellátására. Az üzletek azonban csak úgy érnek valamit, ha a pénztárcában van miből költeni! Telik-e a megélhetésre az itt lakó embereknek? A kérdésre részben választ kapunk a gondosan művelt ház körüli kertek és az udvarokban feszülő fólia zöldségsátrak láttán. A döntő mégis: a nagyüzemi gazdálkodás, az a termelési háttér, amelyet háromszázötven tagjának nyújt a tavaly ősz óta fiatal vezetőgárdával megerősített Űj Kalász Termelőszövetkezet. Csodát éppen nem művel, de a korábban hanyatlásnak indult közös gazdaságot egyfajta jobb „vérkeringéssel” törekszik újjáéleszteni Ignácz László elnök és a vele dolgozó többi szakember. A nagyüzem bizonyít — Milyen sikerrel? — Nézzenek körül nálunk! — •hívnak bennünket, hogy megmutassák a változásokat az Űj Kalászban. Védve a közös vagyont, elsőként is megszigorították az ellenőrzést. A tsz központi telepén őrszolgálatot hoztak létre. Gazdaságilag pedig olyan jövedelmező tevékenységgel javítanak a tagság és a szövetkezet helyzetén, mint a vetőmagnaprafor- gó-termesztés és sertéshizlalás a Bácsalmási Állami Gazdaság részére, bronz- és rézötvőzetű kerekek, perselyek és betonkeverő gépekhez acél karimák készítése a bajai BLÉVISZ megbízásából — hogy csak néhányat említsünk a tsz vállalkozásaiból. De épp így utalhatunk a tej kisgazdaságokból való felvásárlására, és a Csongrád Megyei Tejipari Vállalatnak történő átadására, vagy arra, hogy előleggel; szalmával és szemesterménnyel a szövetkezet érdekeltté tette a falu lakóit 2500 sertés hizlalásában. A sertésekre, szerződés alapján, majd a Duna —Tisza közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat lesz a vevő. Az életkörülmények javításához tartozik, hogy az Oj Kalásznak sikerült megnyernie a tagság jelentős részét: 20 hektárnyi háztáji zöldségtermő területet ne kü- lön-külön — elaprózva —, hanem egybefüggően műveljenek, így a szövetkezet is hatékonyabb segítséget tud nyújtani számukra. Szembeötlőek a változások a tsz * központjában is. Június 30-án adják át az új étkezdét, ahol százötvenen ebédelhetnek tiszta helyen, kellemes körülmények közt. A 32 forintos ebédért a tagok 20-at fizetnek, a többit a szövetkezet állja. Az emberek iránti gondoskodás szép példája egy volt borjúistálló átalakítása asztalosüzemmé. Ebben azokat a tagokat foglalkoztatják exportbútorokhoz való lécek fűrészelésével és gyantázásával, akik nehezebb munkával máshol már nem boldogulnának. Nagyobb figyelmet a helyi ellátásra! A szövetkezet mellett a kereskedelem és a vendéglátás is felzárkózhatna Csikérián a népességmegtartáshoz, mert amint az egyik lakó, a fiatal édesanya, Szarvas Éva mondja: — Gumibugyiért, pelenkáért és zöldséges bébiételért be kell utazni Bácsalmásra, mert ezek az áruk nálunk nem kaphatók. Szívesen beülnénk valahová szabadidőnkben kulturált körülmények közt — kóla, fagylalt vagy kávé mellett — beszélgetni. Ám az egyetlen vendéglátóhely, a Hóvirág eszpresszó is inkább kocsma, mint presszó. A fagyláltgép többször rossz, mint jó. Az óvodások idei záíróünnepélye után láttam: a sorban álló gyerekek egy részének még jutott fagylalt, de mire a sor vége a pulthoz ért, elfogyott. A település lakói a kereskedelmi és vendéglátó-ipari ellátóktól többet várnak. Tegyük hozzá; teljesen jogosan. Hiszen ők itt élnek, és itt Is akarnak maradni! Kohl Antal Három megye tartalékosainak honvédelmi versenye A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége rendezte meg ebben az esztendőben három megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — tartalékosainak honvédelmi versenyét. A cél közös: a tartalékosok hadrafoghatóságának, hairckészségének növelése a parancsnoki, harcászati, tereptani feladatok megoldásának gyakorlásával, a fizikai állóképesség erősítése, a helyzetfelismerés fejlesztése. Ez egyben lehetőség volt a szomszédos megyék együttműködésének megszilárdítására is. Szombaton délután a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kollégiumának udvarán — a csapatok szálláshelyén — Budai József, az MHSZ megyei titkára köszöntötte a három megye huszonhat csapatát, akik másfél napon át küzdöttek tizenkét versen yszámibam az első helyezéseikért. „Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a tartalékosokra, elsősorban az utóképzés különböző formáinak szervezésén, végrehajtásán keresztül — mondta az MHSZ megyei titkára. — Minden fórumot felhasználunk a velük való ta Iáik ázásra, amelynek keretéiben katonai, politikai, szakmai Ismereteiket bővíthetik, s megismerkedhetnek a szövetség előtt álló feladatokkal is.” Az első napon az MHSZ kecskeméti lőterén a versenyzők sportpisztollyal lőfeladatot hajtottak végre, majd rnenetvonaí- vázlatot készítettek térkép alapján. Vasárnap keményebb munka várt a négytagú csapatokra. Már reggel fél nyolckor elkezdődött a verseny. Először figyelési vázlatot készítettek, majd a következő ellenőrzőponton tereptárgyak magasságát és távolságát kellett meghatározniuk távcső segítségével, Annak ellenére, hogy a szombat esti zápor lehűtötte a levegőt, a légnehezebb feladat mégis a szennyezett terepszakasz leküzdése volt, amelyhez gázvédő ruhát kellett felvenniük a versenyzőknek. A rádióval való kapcsolatteremtést követően, kézl- gráimátdobá'vial, illetve pisztoly és géppisztoly szét- és összeszedi A Kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz tartalékos klubjának csapata rádió-összeköttetést létesít. relésével folytatódott a verseny. Az ellenőrzőpontokat futással, időre közelítették meg a versenyzők. Amennyiben hibát követtek el, 5-H12 percig kellett várakozniuk:. A terepverseny lebonyolításához nagy segítséget nyújtottak a hetényegyhézi katonai alakulatok, s természetesen az MHSZ kecskeméti aktivistái is. A három megye tartalékosainak honvédelmi versenyében & következő eredmények születtek' első Békés megye, 2. Bács-Kiskun, 3. Csongrád megye Bács-Kiskun csapatai közük i' Kiskuncnaijsa, 2. Kecskemét, "i Baja. * G. G.
