Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

í's> A TESTNEVELÉS ÉS A SPORT AZ SZMT ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN Kevesebb szólamot, több cselekvést követel az élet A munkahelyi és a területi test­nevelési, valamint a tömegsport­tal kapcsolatos szakszervezeti teendőket vitatta meg tegnapi ülésén a Szakszervezetek Bács- Kiskun Megyei Tanácsa. Az er­ről szóló írásbeli jelentést, ame­lyet a sportbizottság terjesztett elő, Hegedűs István, az SZMT titkárának szóbeli referátuma egészítette ki. A tapasztalatok szerint a szakszervezetek ered­ményesen segítik a településeken, munkahelyeken a sportrendezvé­nyek szervezését. Az életmódban történt változások azonban a gya­korlati megvalósítást nehezítik. Az emberek a főmunkaidőn túl­menően is kereseti lehetőségeket kutatnak, emiatt a sportolásra mind kevesebb idejük marad. A Vitában felszólalók saját ta­pasztalataikat lismertetve arról számoltak be, hogy visszaesett a tömegsportmozgalom és a mun­kahelyi testnevelést sem sikerült a legtöbb helyen megvalósítani. Or. Eperjesi László, a SZOT osz­tályvezetője megjegyezte: odáig már eljutottunk, hogy beszéljünk a testnevelés jelentőségéről, de a cselekvés a legtöbb helyen el­marad. Az egészségügyi statiszti­kák egyre rosszabb képet mutat­nak, ami figyelmeztet bennünket arra: határozottabban' cseleked­jünk, mert a testnevelés Is ré­sze az egészségmegőrző társadal­mi programnak! Igaz, hogy a szakszervezetek eddig is sokat tettek a tömegsportért, de még­sem eleget. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy a kiegyensúlyo­zott egészséges ember magasabb termelési eredményeket érhet el, tehát a testnevelés segíti élet­színvonal-politikánk megvalósítá­sát is. A Szákszervezetek Megyei Ta­nácsának ülésén sok hasznos ja­vaslat hangzott el, mély a jövő­ben elősegítheti az egészségesebb életmód kialakítását. K. S. Pénteken délelőtt a Parlamentben folyta­dat MSZMP »ACS-1USKCN MEGYEI RMmSAGANAK NAPILAPJA KtJtJ. ért. 150. szám Ár»: 2,20 Ft 1987. Júnlu* 27. szombat tódott az Országgyűlés nyári ülésszaka. A2 ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke. A képviselők folytatták a vitát Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének csütörtökön elhangzott beszámolója felett. Árvái Lászlóné (Heves m.), Andi Gábor (Baranya m.)s dr. Mezey Károly (Szabolcs- Szatmár m.), felszólalása után dr. Kosa Antal Bács- Kiskun megyei képviselő, a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke következett. 6 Az Or­szággyűlés nyári ülés­szakán. A képen: párt- és állami vezetők az ülésterem­ben. DR. KÓSA ANTAL FELSZÓLALÁSA A környezetvédelem minden állampolgár érdeke és feladata AZ ELLÁTÁSI BIZOTTSÁG MEGTÁRGYALTA: Építőanyag-kereskedelem, vízgazdálkodás Megalakul az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal A Bács-Kis­kun Megyei Tanács 1981— 2000-ig terje­dő hosszú tá­vú környezet- védelmi ter­vet dolgozott ki. A környe­zetvédelem helyzetét, fel­adatát meg­határozza a megye természeti, földrajzi helyzete, termelési struktúrája és a települések ál­laga. Megyénk talajadottságai­ra a Duna—Tisza közének észa­ki részén a laza homoktalajok és a kertészeti kultúra jellemző, míg a megye déli része és a Du­na melléke adja a kukorica- és a búzatermés döntő részét. A termőföld az egyik legfontosabb nemzeti kincsünk és erőforrá­sunk. Jelenleg 455 000 hektárra tehe­tő az a terület, ahol melioráció­ra van szükség. Ennek napjain­kig 11 százaléka teljesült. A terv­időszak alatt három komplex meliorációs beruházás: a margita- szigeti, a hajósi és a kiskunfél­egyházi térségi meliorációk meg­valósítása rendkívül fontos fel­adat. Ezek mintegy 90 000 hek­tár terület munkáját jelentik. A megye területén a talajvíz szinte teljesen szennyeződött. A szikkasztás napi 13 000 kilo­gramm szerves anyaggal terheli a talajvizet. Ezt növelik az ipa­ri és kommunális szilárd hulla­dékok, a nagyüzemi állattartó telepek és a kemizálás hatásai, s helyenként az ásott kutakba történt szennyvízbevezetések. Szerencsére a rétegvizeknél ko­molyabb minőségromlás nem tapasztalható. Minthogy megyénk vízellátása nagy százalékban a felszín alat­ti vizekből történik, egyik leg­fontosabb feladat a talajvíz to­vábbi szennyeződésének meg­akadályozása. A vízkészletekés a -befogadók minőségének védel­me érdekében a szennyvízcsa­tornázás ütemét gyorsítani szük­séges. Egyidejűleg a tisztítóka­pacitást is növelni kell. A víztisztításban nagy jelen­tőségűek azok a korábbi szenny- vízöptözéses kísérletek és az eb­ből kialakított üzemi gyakor­lat, amelyet a Kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátsági Terme­(Folytatás a 2. oldalon.) WBM VlOttfABIAl, EGlöSSm-IIMK! 7* Befejezte munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Ünnepélyesen átadták a forgalomnak a kiskunhalasi felüljárót «t Az ünnepélyes átadás pillanata. Romany Pál, a megyei pártbizott­ság első titkára átvágja a nemzetiszínű szalagot. Tegnap délelőtt Kiskunhalason a MÁV szakszervezeti művelődé­si házában gyűltek össze mind­azok a mérnökök, munkások, köz­gazdászok, • párt-, tanácsi é® társadalmi szervek képviselői, akiknek közreműködésével elké­szült a kiskunhalasi közút—vasúti felüljáró. A megjelentek között ott volt Romárvy Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Nagy Ervin közlekedési miniszterhe­lyettes, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője, a vá- Tos párt-, állami és társadalmi ve­zetői. 1 Bútora Károly, a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat igazgatója tett jelentést Nagy Ervinnek: „Je­lentem, a kiskunhalasi vasúti át­járó felett átívelő felüljárót első osztályú minőségben és költség­határokon belül elkészítettük.” A nagyszámú meghívott ezután a felüljáró hídfőjéhez vonult, ahol Romany Pál, a nézőközönség tapsai kíséretében átvágta a nem­zeti színű szalagot, majd átsétál­tak a felüljárón. Az ünnepség a MÁV művelő­dési otthonában folytatódott, ahol Szabó Miklós, az MSZMP kiskunhalasi városi bizottságá­nak első titkára mondott rövid beszédet. Hangsúlyozta: régi álom valósult meg a széles körű össze­fogással készült felüljáró átadá­sával. A közlekedési kormány­zat, a megyei, a városi tanács és a város üzemel adták össze a majdnem 80 millió forintot. A fe­lüljáró az egész város ügye volt, hiszen, naponta mintegy nyolc­ezer ember várakozott a sorom­pó előtt. A városi pártbizottság első titkára köszönetét mondott a tervezőknek, a beruházóknak, a kivitelezőknek, a megyei tanács­nak és a megyei pártbizottság­nak. A felüljáró építésében élenjá­ró dolgozóknak Nagy Ervin, il­letve Bútora Károly, a társadal­mi munkában részt vevőknek pe­dig Szabó Károly, a városi tanács elnöke adott át elismeréseket. Végezetül, Romány Pál gratu­lált t az épí tömünkásóknak: mind­azoknak, akik részt vettek a fe­lüljáró építésében, mert az mű­szakilag, gazdaságilag és környe­zetvédelmi szempontból Is kivá­lóan sikerült. G. G. A napokban ülést tartott iCecs - kéméten a Bács-Kiskun Megyei Tanács termelési és ellátási bi­zottsága. A testület első napiren­di pontként dr. P. Kovács 1st- vártnak, a kereskedelmi osztály vezetőjének előadásában tájékoz­tatást hallgatott meg a megyei építőanyag-ellátás és áralkalma­zás helyzetéről, különös tekintet­tel a magánerős lakásépítésre. Bács-Kiskunban az építőanyag- toereskedelem 78 százalékát az Al­földi Tüzép Vállalat bonyolítja le, tizenkét telepén, két minta­boltjában és a kecskeméti Fészek áruházban. A maradék 22 száza­lék 70 községi áfész-telep és 17 magánkereskedő között oszlik meg. A bizottság megállapítot­ta, hogy az épitőanyag-ellátás 1984 végétől jelentős mértékben JaivuJit, részint a kereslet mérsék­lődése, részint az Ipari termelés növekedése miatt. A fordulat el­sősorban mennyiségi szempont­ból következett be, a minőség — bár itt is volt javulás — még nem éri el a kívánt színvonalat, kü­lönösen egyes égetett agyagcsere­peket illetően. Az építőanyag-piaci keresletre a hullámzás a jellem­ző, az utóbbi két hónapban kü­lönösen megnövekedtek az Igé­nyek. Tavaly egyes cikkekből — például nyílászárókból — túlkí­nálat mutatkozott, míg jelenleg Szinte bármennyi ablakot el le­hetne adni. A jelenség mögött a lakossági vásárlási kedv hirtelen növekedése húzódik meg, ugyan­is sokan tartanak az áremelés­től, amit az adórendszer reform­ja várható következményének vélnek. Jelenleg tehát hiánypiac van. Második napirendi pontként a termelési és ellátási bizottság a megye mezőgazdasági vízgazdál­kodásának továbbfejlesztéséről, a melioráció és az öntözés alaku­lásáról tanácskozott, dr. Gál Gyu­la osztályvezető előterjesztésé­ben. Közismert, hogy a megye 41 Öntözik a legelőt a Városföldi Állami Gazdaságban. mezőgazdasági területeinek nagy részét az időjárástól függően a belvíz, vagy az aszály sújtja. Bí­rálatot kapott néhány korábbi meliorációs fejlesztés, amelyben csak a belvíz elvezetéséről gon­doskodtak. Itt lejjebb szállt a ta­lajvíz szintje, aminek káros kö­vetkezményei különösen a közel­múlt aszályos időszakában mu­tatkoztak meg. Megfogalmazó­dott, sőt nagy hangsúlyt kapott az a vélemény, miszerint a me­gyében folyamatban lévő melio­rációs munkákat — Kiskun­félegyháza, Hajós és Baja térsé­gében — úgy kell tovább folytat­ni, hogy a víz ne vesszen kárba. Erre kisebb tározók kialakításá­val nyílik lehetőség, amelyeknek az öntözés fejlesztésében Is nagy szerepük lehet. B. F. I, Pénteken a Pénzügyminiszté­riumban saj tótájékoztatón is­mertették az adóhatóságok át­szervezésének a programját. Sü­tő Dezső, a Pénzügyiminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának főigazgatója elmondta: június 30-án megszűnik a Pénzügymi­nisztérium Ellenőrzési Főigaz­gatósága, s július 1-jén megkez­di működését jogutódja, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal; ezzel egyidőben az adózás más hatóságainak tevékenysége Is módosul. A szervezeti változás az adózás korszerűsítését szolgálja, és kapcsolatban van az előkészü­letben levő új vállalati és szemé- lyi jövedelemadó-rendszer be­vezetésével, illetve annak végre­hajtásával. Az új szervezet feladata lesz a vállalatok, szövetkezetek és tár­saságok adóinak beszedése, ellen­őrzése, valamint gazdasági infor­mációk gyűjtése. A jövőben a ta­nácsok helyett ez a hivatal adóz­tatja a kisiparosokat, magánke­reskedőket és a szerződéses üze­meltetőket. A központi államigaz­gatási szerv létrejöttével egy­időben a fővárosban, illetve a megyékben megszűnnek a Pénz­ügyminisztérium Ellenőrzési Fő- Igazgatóságához tartozó igazga­tóságok, és megalakulnak az új hivatal igazgatóságai, valamint felügyelőségei. Módosul a tanácsi adóhatósá­gok, valamint az illetékhivatalok tevékenysége. A tanácsi adómeg- állapitó hivatalokat, valamint az illetékhivatalok adórésziegeit át­veszi az újonnan megalakuló Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, A tanácsok a jövőben csak az úgynevezett tárgyi adók — pél­dául a házadó, az ebadó — be­szedésével foglalkoznak. A korszerűsítéstől a szakembe­rek azt várják, hogy egyszerűb­bé és jobban áttekinthetőbbé vá­lik az adóztatás. Az el&nyök el­sősorban abban mutatkoznak majd meg, hogy az eddig külön működő központi és tanácsi Irá­nyítású adóhatóságok egyetlen szervezetben hatékonyabb mód­szereket alkalmazhatnak. A hivatal egyebek között ki­dolgozza jelenleginél korsze­rűbb adóztatási formák beveze­tésének a feltétjeit I*. Az acionatosagoK uj szervezeti felépítéséről, valamint műkö­déséről a hivatal Igazgatóságai, illetve felügyelőségei tájékoz­tatják majd az érdekelteket. dél-korea őrizetbe vették Kim De Dzsungot Ismét házi őrizetbe vették pénteken a dél-koreai ellenzék egyik vezéralakját, Kim De Dzsungot, mind­össze 31 órával előző házi őrizetének feloldása után. HÁzát több száz rendőr vette körül, hogy a politi­kus ne vehessen részt a péntekre tervezett nagy­szabású utcai tüntetéseken. A választási rendszer demokratizálásáért küzdő ellenzék Szöulban és 21 másik városban hirdette meg „A demokráciáért való békemeneteket”. Ezek meghiúsítására a hatóságok 60 ezer rendőrt vetet­tek be. Péntekre virradóan több mint 1800 személyt vettek őrizetbe országszerte, átkutattak 112 egye­temet, diákklubot, ahol elkobozták és megsemmisí­tették a pénteki felvonulásra készített röplapokat és benzinespalackokat. Szöulban állomásozó nyugati diplomaták már ko­rábban annak a féllelmüknek adtak hangot, hogy a péntekre tervezett tüntetések miatt a hatóságok rendkívüli intézkedésekhez, esetleg kifejezetten a rendkívüli állapot bevezetéséhez folyamodnak. Az országban két hete tartanak a minden korábbinál hevesebb tiltakozó megmozdul ások, mivel Csőn Tu Hvam elnök és kormányzata nem hajlandó hozzá­járulni a pártját eleve előnybe helyező választási rendszer demokratizálásához. Az ellenzék egyik ve­zetőjével folytatott szerdal megbeszélésén Csőn Tu Hvam csak fátszatengedményekre mutatott készsé­get, így az ellenzék eredménytelennek könyvelted a tárgyalásokat, és folytatja a Csőn-rendszer meg­döntésére irányuló küzdelmét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents