Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-03 / 129. szám

ISST, Június 3. « PETŐFI NÉPE 8t > VILÁGOSAN LÁTJÁK FELADATUKAT Városkörnyéki bizottságok Bács-Kiskunban A települések együttműködése, összehangolt, tervszerű cselekvé- \ síik mindig meghatározó módon gyakorolt hatást egy adott térség gazdasági, társadalmi fejlődésére. Az anyagi eszközök központi elosztásának rendszere befolyá­solja az együttműködési készség hatásfokát. A megkötöttségek, a túlzott mértékű előírások gátolják a közös érdekek, célok együttes keresését. Az önállóság, az ön- kormányzat erősítése és az ezzel együttjáró jogosítványok és köte­lezettségek felismerése növeli a felelősségtudatot, amely törvény­szerűen a rejtett lehetőségek fel­tárására ösztönöz. Ezt a folyamatot lehet kim vitat­ni megyénkben Is, a városok és községek együttműködésében, a városkörnyéki bizottságok mun­kájában. E kapcsolatok legfonto­sabb jellemzője az egyenlőség és az egymásrautaltság alapján álló, együttműködési szándék. A lakossági igénnyekkel összhangban Megyénkben a közigazgatási rendnek megfelelően tíz városkör­nyéki bizottság működik. Ennek következményeként egy-egy vá­roskörnyéki bizottságban jelentő­sen eltér egymástól a részt vevő települések száma. Hiszen van olyan közigazgatási körzet, példá­ul a bajai, ahol tizennyolc önálló helyi tanács működik, és van, ahol három községi tanács tarto­zik a vonzáskörzethez, minit pél­dáiul Tiszakécslkén, Az együttműködés eredményes­ségét azonban közelről sem ez a körülmény határozza meg. Az eredményesség attól függ, hagy a települések közösségén belül a lakossági szempontok figyelembe­vételével meddig jutottak a kü­lönböző érdekek feltárárálban, ütköztetésében, egyeztetésében, majd rangsorolásában és megva­lósításukban. Az eredményesség alttól függ, hogy ezeket a célokat mennyire tudják elfogadtatni a lakossággal, és milyen széles körben képesek mozgósítani embereket az eléré­sükre. A nagy létszámú városkörnyéki bizottságok esetében, amikor a (távolságok gátolhatják a közös célok 'megtartását, azok a közsé­gek, giazdaságok szövetkeznek, amelyek határosak egymással és az érdekeik egybeesnek. A városkörnyéki bizottságok világosan látják feladataikat és azokat nemcsak meghatározták, hanem az eddigi munkájukat Igazolják is. Ezek közül érdemes néhányat kiemelni: A helyi tanácsok és nem taná­csi szervek, 'gazdasági egységek együttműködésének az egyenjo­gúság alapján való szélesítése. Finnek célja a települések össze­hangolt fejlesztése, a lakossági ellátás, a szolgáltatások biztosítá­sa. Mindehhez az anyagi eszkö­zök jobb felhasználása, a helyi lehetőségek további feltárása, az egységes szemlélet kialakítása já­rul. A városkörnyéki bizottságok munkájába egyre inkább bekap­csolódnak a nem tanácsi szervek. gazdasági közösségek. Nélkülük a városkörnyéki bizottság nem lenne teljes. Tévedés lenne azt hinni, hogy a városkörnyéki bi­zottság csupán a részt vevő taná­csok közössége. A terület- és településfejlesztés, a lakosságról való sokoldalú gon­doskodás ma .már nem valósulhat meg az ott működő társadalmi, politikai szervek, gazdasági egy­ségek tevékeny közreműködése nélkül. Természetesen, szükség van az anyagi együttműködésre, de ugyanilyen nélkülözhetetlen az erkölcsi, politikai, szellemi közre­hatásuk is. A tanácsok legfőbb feladata ezeknek az erőknek az összefogása. Ennek az összefogás­nak megyénkben sok szép példá­ját lehet felsorolni. Közös pénzalapok Az már tradicionális, hogy a gazdasági közösségek a területük szerint illetékes községi tanáccsal építenek ki gyümölcsöző együtt­működést. A, településfejlesztési tervek megvalósításán túl az in­tézmények működtetésében és fenntartásában is részt vesznek. Közösen oldanak meg környezet­védelmi feladatokat. Hozzájárul­nak a községi sportkör, az MHSZ-, a tűzoltó egyesület fenntartásá­hoz. Elősegítik a lakosság keres­kedelmi ellátását Javítják a ta­nácsi kezelésben lévő utakat. Együttműködnek a szociális fel­adatok ellátásában. A városkörnyéki bizottságba való 'bekapcsolódásukkal tevé­kenységük hatóköre kiszélesedett, térségivé vált. Ezzel a városkör­nyéki bizottságokban kialakult az a látásmód, amely nélkülözhe­tetlen egy adott térség gondjai­nak a megértéséhez, közös gond­ként való kezeléséhez. A városkörnyéki bizottságok. túlnyomó többsége közös pénz­ügyi alapot hozott létre. A pénz­ügyi alapokkal való gazdálkodás magas szintű erkölcsi, politikai együttműködési készségről tanús­kodik. A hiizottuágak megtárgyalták a várost és környékét érintő fejlesz­tési 'tervcélok alakulását, kiemel­ten foglalkoztak egy-egy sürgető feladattal. Az egyik bizottságban a posta, a telefonfejdesztés került előtérbe, a másikban a városkör­nyéki községiek kereskedelmi helyzetén találtak sürgős javíta­nivalót. Van, ahol a községek együttműködve építik ki a vízve­zeték-hálózatot. A kommunális célokon túl, több városkörnyéki bizottság egyéb igények kielégítését is figyelembe veszi. A kiskőrösi bizottság dön­tött úgy, hogy a városkörnyéki alap egy részének felhasználásá­val gyorsmásoló-sokszorosító részleget hoz létre a részt vevők ilyen munkáinak elvégzésére. A kiskunhalasi bizottság a város környékére kiterjedő működési területtel létrehozta a nevelési tanácsadót. Tiszakécske egyebek között az üdülőterületek közös fejlesztésén, az üdülőterületi szol­gáltatások magas színvonalú el­látásán fáradozik. Közös család­védelmi központot létesített Csengőd a környező községekkel. Baján működik az üzemegészség- tígyi szakrendelő, amely nemcsak a várost, hanem a városkörnyé­ket is ellátja. E példálódzó felsorolás azt iga­zolja. hogy a területfejlesztési feladatok egyeztetése, a különbö­ző társadalmi igények feltárása, mindenekelőtt a tennivalók konk­retizálását és az egységes cselek­vés kialakulását eredményezi. Az egyenjogúság alapján A városkörnyéki alap felhasz­nálása jól mutatja az adott terü­let legégetőbb szükségletét. Egy- egy alap összegszerűsége jelzi az indulásnál természetesnek vehető bizalmatlanságot, próbálkozást, de emelkedése egyben a számí­tások 'helyeségét, az együttműkö­dési formában való bizalom erő­södését is tanúsítja. Ma már két­ségtelen: az egyes térségek fejlő­désének hosszú távra szólóan fő útja a települések egyenjogúsá­gán alapuló együttműködés, amely lényegesen (több az anyagi erők egyszerű összeadásánál. Ez az együttműködés együttgondol­kodást jelent, közös felelősségvál­lalást a térség gondjainak megol­dásában. Mindez új munkastílust, szem­léletmódot követel, « kapcsolatok új formáját igényli. Ebben nem nélkülözhető a lakosság egyetér­tése, széles körű aktív támogatá­suk és részvételük a megvalósí­tásban. iBáes-Kiskun megye lakossága a társadalmi -összefogásban sok­sok éve élenjár és példát mutat az országban. Az igazgatási társulások & la­kossági ügyeket vannak hivatva intézni. Egyes szakterületeken, különösen a kisközségek, ima még szakemberhiánnyal küzdenek. Ennek enyhítésére jöttek létre az építésiigazgatási 'társulások, ame­lyek átfogják az egész megyét. A műszaki ügyintézők általában heti egy-egy napot töltenek a közsé­gekben. Határozathozatalra előké­szítik az építési, használatbavéte­li engedélyeket, egyéb építésren­dészeti ügyeket, fogadóórát tarta­nak. Munkájuk általános elisme­rést vált ki a megyében. A kisüzemi termelők ellenőrzé­sére létrejött igazgatási társulások mindenekelőtt a fogyasztók ér­dekvédelmét szolgálják. Felada­tuk az árellenőrzés, árhatósági teendők ellátásai Szép eredménnyel működnek a községek útfenntartó szervezetei. Ennek lényege, hogy a községek egy-egy csoportja valamelyik község gesztorsága mellett társu­lásként működteti az útfenntartó szervezetüket. Ilyen működik pél­dául Vaskút, Harta, hakitelek, Csengőd, Kunfehértó gesztorságá­val. , A kapcsolatok és az együttmű­ködési lehetőségek száma igen nagy. mert e lehetőségeket a 'tár­sadalmi szükségletek adják. Az együttműködő erőket a tanácsok­nak kell összehangolni, amely munkában a városokra — helyze­tüknél fogva — kulcsszerep háruL Dr. Árny Árpád, a megyei tanács vb. titkára LJj magyar vérkészítmények Üjabb hazai vérkészítménye­ket hasznosíthat az egészségügy a betegségek diagnosztizálásában és gyógyításában. Miként dr. EIő- di Zsuzsa professzor, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgató-helyettese el­mondta, hamarosan megkezdik a hetmoííliás — vérzékeny — bete­gek kezeléséhez szükséges vérfe­hérje, az úgynevezett VIII. fak­tor klinikai kipróbálását. Egy másik • vérkészítményt, az embe­ri fehérvérsejtekből előállított természetes alfa-interferont már törzskönyvezik. A diagnosztikai vérkészítményeik számát is gya­rapítják az intézetben. Jelentős szellemi és anyagi erőt összpontosítanak a szerzett im- munhiány-tünetcsoport, korunk veszedelmes betegsége, az AIDS- diagnosztikumok hazai előállítá­sára. Ezeknek a kutatásoknak a központja a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, amely a holland Organon Technika cég­gél együttműködve állítja elő az AIDS-vírus- és a hepatitis-fertő­zés kimutatásához használatos diagnosztikai teszteket. Az aka­démiai intézet a teszt mind több alkotórészét készíti el, ily módon lehetővé válik, hogy hazánkban állítsák elő e fontos diagnoszti­kai készleteket. Kamillaszüret • A Hajdúságban megkezdődött a kamillavirág gyűjtése. A bihartor- dai Vasa család minden évben „fésüli” a gyógyító hatású virágot és van olyan nap, amikor két máanányit is leadnak a HERBARIA gyűj­tőhelyein. A képen: kamillaszedés a speciális szere aán»j.iul, a fésűs fogazató lapáttal Bihartardos határában. PEDAGÓGUS-PÁRTSZERVEZETEK Beszámoló taggyűlésen a 623. számú szakmunkásképzőben A tanév végének közeledtével számolnak be egy­éves munkájukról a pedagögus-pártalapszervezetek vezetőségei. A számvetés általában egy esztendő munkájáról készül, de ezúttal az új oktatási tör­vény végrehajtásának tapasztalatai íj a kommu­nisták fórumai elé kerültek. Ezért alapos, elemző munkát kellett végezniük a pártszervezetek vezető­ségeinek, hogy minden — oktatási, pedagógiai, mód­szertani, ifjúsági és pártpolitikai — kérdésre vá­laszt adjanak. A taggyűléseken való részvétel, ak­tivitás az eddigi tapasztalatok szerint megfelelő. | A múlt héten alkalmunk volt részt venni a kecs­keméti 623. Számú Vágó Béla Ipari Szakmunkás­képző és Szakközépiskola pártalapszervezetének be­számoló taggyűlésén. A vezetőség . beszámolóját Dúzs Endre, alapszervezeti titkár terjesztette elő. Az intézet oktató, nevelő munkáját elemezve el­mondta, hogy jól felkészült, politikailag érett szak- munkásókat, és szakközépiskolásokat törekednek kibocsátani. A gondokról szólva megemlítette, hogy a minisztériumok utasításai áz utóbbi időben ké­sőn érkeznek meg, ami a nevelőtestületnek dupla munkát jelent. Például csak májusban kapták meg a szakmunkás vizsgaszabályzat módosítását, a har­madéves tanulók gyakorlatára vonatkozó rendelke­zéseket és néhány egyéb utasítást. A pártalapszervezet nagy figyelmet fordított a két — az Imre Gábor pedagógus, és a Buday Dezső tanuló — KISZ-alapszerviezet munkájára. A beszá­moltatáson kívül értékelték tevékenységüket, s meg­állapították, hogy a KISZ-taglétszám egyes osztá­lyokban kevés, s osztályközösségekre épülő alap- szervezetek nem mindenütt hozhatók létre. Hinnék ellenére mindkét ifjúsági alapszervezet szép ered­ményekkel dicsekedhet. Jól tevékenykedik az in­tézetben az Ifjú Gárda alegység, az MHSZ-klub, a színjátszó csoport. A tanulók politikai, világnézett nevelését segítették a különböző iskolai ünnepsé­gek, amelyek szervezéséből a KISZ is kivette ré­szét. A pártalapszervezet határozatai segítették az ok­tató-nevelő tevékenységet. Az alapszervezet cselek­vési egysége jó, hat a pártonkívüliekre. A tanuló­ifjúság körében végzett pártépítés bizonyos mérté­kig előbbre jutott, de még van tennivaló. Ebben az évben Kecskeméten a Zománc- és Kádgyárban vet­tek fel egy tanulót a pártba, akinek ajánlója az intézet- KISZ-szervezete volt. A jövőben felmérik, kik alkalmasak a tanulók közül párttagnak, velük a kommunista nevelők külön foglalkoznak. A párt­alapszervezet minden tagjának van folyamatos meg­bízatása, végrehajtását az alapszervezet vezetősége rendszeresen ellenőrzi. A huszonöttagú pártalapszervezet taggyűlésén tí­zen vettek részt a vitában, s a hozzászólások jól kiegészítették a beszámolót, amelyet a tagság a ha­tározati javaslattal együtt elfogadott. * a Géme» Gábor LÉTSZÁM ÉS IRODA F rissen mázolt ház húz­za magára a tekinte­tet a kecskeméti Bánk bán utcában. Az első gondolat az örömé. Végre megszépült a Kodály Zoltán által többször is kultúr pajta­ként emlegetett épület! (Illő volna tudatni a járókelőkkel: ebben bizonyította létjogo­sultságát hazánk első ének— zenei iskolája, itt örvendezett többször is pedagógiai elveit a napi gyakorlatban érvénye­sítő iskola sikereinek a Ta­nár úr.) Közelebb lépve színváltó vakolatfoltok apasztották jó­kedvemet. Valamit tenni kellett Ma is oktatási célokat szolgál a 10-es és a vele egy telekköny­vi betéten nyilvántartott Erkel utca 9-es számú épület. A drámaíró fő művéről elne- ‘ vezeti utcai részben kapott né­hány hónapja helyet az óvodák igazgatósága. A kapcsolódó, hosz- szú földszintes szárnyban alakí­tották ki az Alsófokú .Oktatási Intézmények Gondnokságának központi műhelyeit. óhatatlanul felvetődik a kér­dés: miért tanácsolták el a köz­ponti szerepkörű intézményt a vá­rosházáról? Ügy vélték, hogy jobb körülmények között dolgozhat­nak a Bánk bán utcában? Régi helyükön még öt négyzetméter sem jutott egy dolgozónak. Alig- alig tudták leültetni hivatalos ügyfeleiket. (Most azóta, gyakor­latilag egy ember dolgozik a két helyiségben.) Másrészt a mindig oktatási célokra hasznosított, 1982-ben kiürült ház állaga is nap­ról napra romlott. Elsietett, visz- szavont döntések után határoz­ták el az igazgatóság átköltözte­tését. Itt megteremtették a biz­tonságos pénzkezelés feltételeit, a vezető külön szobában beszél­heti meg a sokszor milliós nagy­ságú rendeléseket. Noha egy vizsgálat megállapí­tásai szerint csak a legszüksége­sebb átalakításra, felújításra ke­rült sor, négyzetméterenként csaknem 8000 forintba került a renoválás. A tetőtér kijavítására már nem is jutott pénz... Indokolt létszámbővítések ? Aligha intézhetők el kézlegyin­téssel az ellátási szervezet létjo­gosultságát firtató kételyek. Más­fél—két évtizede'enélkül is bol­dogultak a gyermekintézmények. Kecskeméten sokáig hárman-né- gyen intézték az óvodák pénz­ügyi, gazdasági ügyeit. (Most 10 az engedélyezett létszám.) Tud­tommal a megye más városaiban nincs külön hasonló ejlátó intéz­mény. Érdeklődésemre Békéscsabán, Szolnokon és Székesfehérváron elmondták, hogy elégedettek a2 óvodai igazgatósággal, nélkülük elképzelhetetlennek tartanák ma már a gyermekkertek zavartalan munkáját. A dunántúli város ki­vételével karbantartók is tartoz­nak a gazdasági szervezethez. A kimondottan ügyintézői csoport­Nem volt helyük a tanácsházán? 6 A Bánk bán utcai épületszárny. 0 Tantermekből — műhelyek. (Pásztor Zoltán felvételei) ban hozzávetőlegesen, arányo­san annyian dolgoznak, mint Bács-Kiskun megye székhelyén. Ez persze önmagában nem in­dokolja a létszámbővítést, mert a hetvenes-nyolcvanas években országszerte könnyedén találtak jogcímet újabb és újabb álláshe­lyek létesítésére. Az óvodások számának növekedése csak rész­ben magyarázza új igazgatósági státuszok engedélyezését. Üj fel­adatokat is kaptak, talán nem mindig eléggé átgondoltan. Év­ről évre korszerűsödtek a gyer­mekintézmények, mind több fél­szerelési tárgyat kell nyilvántar­tani. Többek véleménye szerint ma már jól beépült az Intézmény a kisgyerekeket nevelő, gondozó hálózatba. (Némi létszámcsök­kentés kívánatos volna.) Vissza a régi épületbe ? Noha a gyakori költöztetés aligha segíti egy-egy szervezet megszilárdulását, elvonja a fi­gyelmet az ott dolgozók tényle­ges munkájától, mégis — úgy vé­lem — alkalomadtán vissza kel­lene költöztetni a tanácsházára az óvodák igazgatóságát. Ezt a megoldást támogatja a városi ta­nács művelődésügyi osztálya is. (Korábban kevés befolyásuk volt az említett helyiségek mikénti hasznosítására.) Rengeteg időt takarítanának meg, ha egy épületből irányíta­nák az óvodák tartalmi munká­ját és gazdasági ellátását. A mű­velődésügyi osztály könnyebbes egyeztethetné az adódó tennivaló­kat. Az átköltözéssel felszabaduló szobákban végre jutna hely • mozgássérült gyerekek oktatá­sára. Akkor Is nemes, fontos cé­lokat szolgálna a Bánk bán utca 10-es számú épület, ha kis logo­pédiai műhelyt alakitanának kí ezekben. Mondják, a könyveknek meg­van a maguk sorsa. A házaknak is. Olykor igen tanulságos egy-egy épület históriája. A Bánk bán utca 10-es számúé­ból az olvasható ki, hogy minél keményebben szorongat egy-egy tanácsot (szervezetet) a pénz- ét helyhiány, annál inkább óvakod­nia kell az elsietett döntésektől. Hellai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents