Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-22 / 145. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. június 22.

A kőszívű ember unokái

Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal

A könyvhéten jelent meg Nemeskürty István új könyve: „A kőszívű ember unokái”. Címe után ítélve, rejtelmes tartalmas művel van dolga a Nemeskürty-írások kedvelőjének, mert a történelmi ismeretterjesztést nyíltan vállaló szerzőtől megszokták, hogy címei egyértelműen utalnak a korra.

Egyetlen dolgot lehet kétséget kizáróan megállapítani; a cím eredetijét Jókainál fedezhetjük föl, „A kőszívű ember fiai”-ban.

— Vajon csak a szimbolizáló játszókedv vagy a korra mutató szándék bök éppen Jókaira? „A kőszívű ember unokái” címből nagyapai üzenetet olvashatunk ki a lehetséges unokák számára? — kérdezem a szerzőt.

— Nem, dehogyis! Ellenkezőleg! Jókainál a „kőszívű ember” az öreg Ba- radlay, aki életcéljának az osztrák célokat látja, vagyis a magyar függetlenségi törekvések elnyomásának természetes kiszolgálását. Három fia ennek ellenkezőjét cselekszi. Jókai könyve az első regényes visszapillantás a Világosig történtekre. Az ellenszegülő fiúk történelmi parancsot fogtak föl. Aki azt teljesen magáévá tette, részt vett a szabadságharcban, szenvedte az üldöztetést, majd kidolgozta a történelmi parancshoz tartozó kiegyezést. A három fiút akár be is helyettesíthetjük, mondjuk Deák Ferenccel, Andrássy Gyula gróffal, s akár Tisza Kálmánnal. Az első, „a haza bölcse”, már a reform- országgyűléseken föltűnt, másikuk, Andrássy halálraítélt emigráns forradalmi szerepléséért, majd külügyminiszterként nemzetközi jelentőségű politikus, Tisza pedig az 1848-as vallás- és közoktatásügyi minisztérium segédfogalmazója volt, ahol Eötvös a miniszter. A „kőszívű ember unokáin” azokat értem, akik készen kapták a forradalmat, és annak a kiegyezésbe kényszerülő vívmányait. Róluk szól a könyv, hogyan éltek a hagyatékkal. Bizonyára ismeretlen neveket is mondok, mint

Széli Kálmán, Kállay Béni, Szilágyi Dezső, Lukács Béla. Ennek a korszaknak a szülöttei Mikszáth Kálmán és Tolnai Lajos írók is. A könyvem az 1867 és 1896 közé eső időszak eseményeit nagyítja ki. Egy félremagyarázás ellen is hadakozom, ami szerint ekkor csupán az illúziók füstbodrát eregető béke és az elégedett tespedtség kora honolt.

— Valóban másmilyen volt ez az időszak?

— Ez csupán frázis. Széli Kálmán figyelmeztetett a balkáni háború kimenetelére, Szilágyi, józsefvárosi képviselő, aki a proletariátus szerepét fölfogja, a képviselő Jókai beszédeit olvasva ma is megirigyelhetjük radikalizmusát és éleslátását. Már ő beszél az akkori fegyverkezési verseny kilátástalanságá- ról. Könyve, a „Jövő század regénye”, akár sci-fi-klasszikussá tehetné. Vetter Antal tábornok, aki 1848-ban a magyar kormány mellé elsőként álló osztrák tiszt, egyetemi előadásban jósolja meg a technikai fejlődés atomháborúhoz hasonlót produkáló kataklizmáját. Már akkor látja, hogy a személyes katonai erény fabatkát sem fog érni. Andrássy Gyula, amikor már fölhagyott a külügyminiszterséggel, az akkori parlamentben — 1885-ben, a mai Bródy Sándor utcában — a világ politikai tendenciáiból kikövetkeztetve — megjósolta a világháborút és kimenetelét az alig odafigyelő képviselőknek.

— Művének mi a célja? ,

— Azt akarom megvizsgálni, hogy az unokák hogyan sáfárkodtak lázadó szüleik hagyatékával. Akármit is mondunk ma, megragadták a demokratizmus kínálkozó lehetőségét. A történelmi értékítélet könnyen megfeledkezik arról, hogy az 1867-es nemzetiségi törvény egyedülálló volt a maga idejében, ugyanúgy, mint 1568-ban Tordán a vallásszabadság meghirdetése. De hogy a kezdeményező Dávid Ferenc 10 év múlva a dévai börtönben végzi, az is

a képbe tartozik. (Erről pl. a Tan- könyvkiadó 1979-es történelmi kronológiája nem tud, de az 1976-os Kriteri- on-kiadvány igen. — Bokor)

A könyvem a millenniumig, 1896-ig kíséri az unokákat. Az 1895-ben hatalomra jutó Bánffy-kormánytól kezdve látom a végzetes fordulatot, ami a világnak a világháborút és számunkra, ezen belül, a „leírást”, Trianont hordozta. Ami tehát előtte törént, abban látok meghatározót, követésre méltót.

Bánffyék az imperializmust mint ideológiaként is születő valóságot, szó szerint kívánatos fejlődésiránynak tartották. Vallották, hogy „imperialisták”. Cselekvési elvük az erőszak. Sokfelé vezet ez, amit mi már megéltünk, de ők még nem. A magyar „szupremácia” is e korszakban nyert baljós hangzást. Látszólag nem volt másról szó, mint a kiegyezés gondolatának spekulatív vé- gighajszolásáról. Ha dualizmus van — osztrák—magyar vezetés —, akkor legyen minden és szó szerint az. Nemzetiségi elszakadást szított már azzal, hogy a közös helyett magyar hadsereget követelt az egyéb nemzetközi követelések mellett. Ez megalapozta a csehek bevonásával a trialista gondolatot, és átment a háború utáni pluralista szétszakadás valóságába. Ezzel ad abszurdum fejlődött a dualizmus.

— Úgy látom, ön a magyar történelem Mohácsait elemzi. Jól látom-e?

— Számítottam a kérdésre. Annyiban látom pontosnak, hogy én éppen Mohács-ellenes vagyok, pontosabban, a Mohács-mintájú eseményfeldolgozást nem szívelem.

— önt a történészek — enyhén szólva — betolakodónak tekintik. Mintha a szakérdeklödés öntudatlan kisajátító tendenciával szemben azt akarná folyvást bizonygatni, hogy a történelem közkincs, tehát mindenkié.

— Valóban. Ha nem az emberekhez szól, mert nincs számukra mondanivalója a történetírásnak, akkor nem tartják a magukénak sem. Hogy alakítható módon mindenkié lehessen a história, fel kell támasztani belőle a személyes élményt.

B. L.

TÁRLATNAPLÓ

Lajosmizsei népművész remekei*

A kézműipar különböző ágai között a szűcsmesterséget egészen különleges hely illeti meg. A szűcsmesterség „egész mesterség", ami azt jelenti, hogy a nyersanyag előkészítésétől, kidolgozásától, az öltözet kiszabásától, összevarrásától a díszítésig mindent egy mesternek kell elvégeznie. E ritka szakmában első helyet foglal el a lajosmizsei Vass József, a Népművészet Mestere.

Kecskemét régi népművészetéből legismertebb a suba, amelyről még 1923—24-ben írt Szabó Kálmán. Érdekesség, hogy volt olyan vőlegénysuba, amelynek értéke egy parasztház árával volt azonos. Ilyen subát már száz évvel ezelőtt hűségesen lerajzoltak a kecskeméti tanítóképzős növendékek. A Duna—Tisza közére a díszes „irhás suba” művészete a Jászságból került, mint a tanyasi élet nélkülözhetetlen darabja. A Jászságból, Jászberényből származott Lajosmizse lakossága is.

Vass József azonban nem a Duna—Tisza közén tanulta a mesterséget, hanem szülőhazájából, Erdély szivéből, Gyulafehérvár környékéről, az egykori fejedelmi vidékről hozta ezt a művészetet az Alföldre. Származási helye Csávás, szülőfaluja a szomszédos Bony- ha, a Kisküküllö völgye. A szűcsmunkát Za- latnán tanulta.

Amikor először megláttam, hogy milyen hihetetlen ügyességgel vágja ollójával a díszítés rátétes mintáit, elámultam, és különösen akkor csodálkoztam, amikor az indás mintákat összehasonlítottam a honfoglaló magyarok ismert motívumaival, amelyek a tarsoly- lemezeken láthatók. A tarsolylemezek eredetileg bőrből készültek, s mindig is feltételezték, hogy a fémdíszítés egy más anyag díszéből ered. A tarsolylemezek ősi mintái maradtak volna fenn a zalatnai szűcsomamentiká- ban?

További kutatás megerősítette ezt a feltételezést. A Néprajzi Múzeum erdélyi szűcsmunkái között az egyik melles Tövisről származik. (A Maros-menti Tövis, nem messze Gyulafehérvártól a zalatnai szűcsök fő vásározóhelye volt.) De kiderült, hogy indás rátét több helyütt fellelhető Erdélyben: nemcsak az Érchegység román bányászainál, hanem Torockó és Miriszló magyar lakosságánál is, és előfordul az erdélyi szászoknál, Nagyszeben, Beszterce környékén. Románok, magyarok, németek békés egymásmellettiség- ben tudtak élni Erdélyben évszázadokon keresztül, hatva egymásra és tanulva egymástól. Magyar szűcsök dolgoztak románoknak és szászoknak, románok és szászok átvették a magyarok régi divatját és őrizték tovább, saját viseletűknek tartva akkor, amikor a magyarok már más, újmódi divatban jártak. Ez az ősi divat — a bőrrátéttel, indás ornamentikával díszített ködmön, bunda — megmaradt néhol a magyar Alföldön is, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Békés megyében.

Amikor Vass Józsefet megkérdeztem,

* Elhangzott június 12-én, Váss József szúcsmester kiállításán.

hogy mi is a neve a • Hímzett perelin leggyakrabban • Szűr — rátéttel, hímzéssel (Méhcsi Éva felvételei) használt rátétes motívumnak, legnagyobb csodálkozásomra azt felelte:

„Sasköröm”. Az állatvilágból vett elnevezés az ősi totemhitet juttatja eszünkbe (gondoljunk csak a turulmadárral), de azt is, hogy valamennyi eurázsiai népre jellemző az állatornamentika, és Szamarkandból éppen olyan „sasköröm" sorral díszített ködmönt hozott a Zichy-cxpcdíció a Néprajzi Múzeumba, mint amilyennel Vass József díszíti bundáit.

Több mint ezeréves művészetet őrzött meg Vass József, de ne gondoljuk, hogy valami ódivatú öltözetet!

A lajosmizsei népművész minden darabja egyéni, színben, mintában, szabásban. A mintákat nem könyvből másolja, még szűcslegény korában tanulta meg a varrást. A szabás divatossá tételében közreműködik felesége is, a kiváló női szabó (Bujdosó Etelka), ketten együtt olyan testhezálló formás-divatos bundákat alkotnak, hogy büszke lehet minden viselőjük. Valóságos mobil

minden darab, mozgó szobor, műalkotás, amely viselőjével együtt érvényesül.

Vass József kiállítása június 26-áig látható Kecskeméten, a Szakszervezetek Táncsics Mihály Művelődési Központjában.)

Krcsz Mária

SAJTÓ POSTAI

Felülvizsgálják a városrendezési tervet

Június 4-én megjelent Megyeszékhely című összeállításunkban arról írtunk, hogy az építési tilalom alatt álló régi házak felújíthatok és eladhatók. Ezzel kapcsolatosan több érintett olvasónk mondott véleményt, pro és kontra.

Egyesek helyeslőén szóltak a tervszerű fejlesztési gyakorlatról, melynek része, hogy a szanálásra ítélt területeken ne fogjanak hozzá az emberek új építkezésekhez. Mások hangsúlyozták, hogy néhány évnél hosszabban nem szabadna fenntartani az építési tilalom hatályát, mert kedvét szegi a tulajdonosoknak, akik a legszükségesebb állagmegóvási munkákat sem végzik el.

E közérdekű ügyben a Kecskeméti Városi Tanács főépítészéhez, öveges Lászlóhoz fordultunk, aki az alábbiakat közölte:

— Való igaz, a település több részén van hatályban — néhol tíz évnél régebben — építési tilalom. Korábban reálisnak tűnt, hogy a városfejlesztés felgyorsul, s ehhez voltak „előkészítve” a tilalom alá vont területek. Az utóbbi időkben azonban kiderült, hogy a pénzügyi lehetőségek minden esztendőben szűkösek, s emiatt indokolatlanná váltak a már említett intézkedések, melyek csak kevés helyen váltották ki a lakosság megértését.

Az élet diktálja, hogy mielőbb felülvizsgáljuk a városrendezés terveit. Ennek során határozunk arról, hogy hol szanálunk és építkezünk 5 éven belül, s hol 10 éven belül, vagy azon túl. Az állampolgárokra vonatkozó építési tilalmak határidejét pedig aszerint módosítjuk. Feltehetően lesznek olyan városrészek, ahol véglegesen feloldjuk a jelenlegi tilalmakat. Az ezzel kapcsolatos részletes javaslatainkat ez év második felében tárgyalja meg a tanácsülés.

Végezetül megjegyzem, hogy az egyéni kisajátítási vagy ahhoz hasonló panaszokra szívesen reagálunk konkrétan is, ha műszaki osztályunkhoz fordulnak a kecskemétiek.

VISSZHANG

„Jelentős összegtől elestem ..

Májusban kétszer is foglalkozott Sajtóposta rovatunk a hússertés-minősítés tudnivalóival. Kistermelői panaszra válaszolva a többi között megírtuk:

Hízott hússertéseket nem általános kötelezettség alapján minősítenek a felvásárlók, hanem akkor, ha vállalkoznak rá az állattartóval kötött szerződésben. Vannak cégek, melyek — hivatkozva a vágóhidjuk nem megfelelő kiépítettségére és kapacitására — eleve elzárkóznak ilyen feladatok elől, másutt kidolgozott rendje van ennek. Például a Duna-Tisza közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál is, amely a minősített hús kilogrammja után a kategóriába sorolás szerinti plusz-összeget adja a magántermelőnek, sőt garantálja: ha az átvételnél vállalati mulasztásból maradt el a minősítéshez szükséges azonosítást jelentő fülszám alkalmazása, kárpótlásul III. osztályú húsminő- sé'g szerinti felárat kap a tulajdonos.

E soraink megjelenése után többen közölték velünk örömmel, hogy szű- kebb lakóhelyükön semmi gond a minősítésekkel. Mások elmondták, náluk a t fülszámozgsj kp(és-kön,yörgés után hajlandók csak elvegezni a sertések átvevői. A Kiskunfélegyháza, Bikahegy 15. szám alatt lakó Rokolya Lászlóné még ennél is furcsább esetről értesített bennünket. Bízunk abban, hogy a részletek közreadásával segítséget nyújthaBontsó Lászlónak, Kecskemétre:

Szűkebb lakóhelyének, a Czollncr köznek, valamint a környékbeli területnek a tanácstagja nemrégen tartotta meg szokásos beszámolóját; a választópolgárok számos közérdekű kérdést tettek fel, például az új emeletes házak mentén építendő parkolóval, járdával kapcsolatosan. Erre a városi tanács műszaki osztálya mostanában válaszolt, miszerint a munkálatokra az elkövetkező években folyamatosan kerülhet sor, a rendelkezésre álló pénzügyi keretnek megfelelő ütemben. A kivitelezést természetesen segítheti a lakosság, társadalmi hozzájárulásával.

Dóra Lászlónak, Kiskunhalasra: ön arról számolt be levelében, hogy a szomszédja kutyája gyakran kóborol a közterületen, megfélemlítve a járókelőket. Ez a cselekmény kimeríti a kutyával veszélyeztetés tényét, ami szabály- sértésnek minősül. Ilyen ügyben a helyi államigazgatási hatóság illetékes eljárni, intézkedni. Ha ez utóbbira vonatkozóan bíráló észrevételei vannak, tájékoztassa arról a felügyeleti szervet, a megyei tanács igazgatási osztályát, mely nemcsak felülvizsgálati jogával élhet, hanem szankciót is alkalmazhat.

K. M.-nck, Szabadszállásra: A DÉ- GÁZ-nak van lehetősége, hogy szociálpolitikaijogcímen nyújtson segítséget a nehéz pnyagi körülmények közepette élő fogyasztójának. E támogatás megnyilvánulhat abban, ha a háztartását propán-bután, vagy vezetékes gázzal korszerűsítő személy nem vásárol gázkészüléket, mert azt bérbeadja részére a szolgáltató. Hasonló ügyében forduljon Írásbeli kérelemmel — ehhez csatolja a szociális helyzetét taglaló tanácsi igazolást — a szegedi központú Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatójához, Győrfy Lászlóhoz. Amennyiben döntése kedvező az ön számára, méltányos díj ellenében bérelheti az igénye szerinti készüléket, a felhasznált gázért a mások esetében is alkalmazott tarifa szerint kell fizetnie.

Nagy József Zsigmondnak, Nagykörösre: A kerékpár bolti vásárlásakor kapott blokknak - azon feljegyzendő a gyártási száma — jól olvashatónak kell lennie, hiszen okmányként szolgál

tunk a hasonló panaszok megelőzéséhez:

Meghizlalt sertéseim évek óta a megyei állatforgalmi és húsipari vállalathoz kerülnek, szerződés alapján. Korábban sohasem igényeltem minősítést, mert az állatokat arra alkalmatlannak találtam. Idén változott a helyzet, 20 darab átadására szerződtem, s valamennyi húsjellegű. Minősítésük nyomán ösztönző jövedelemre számítottam, ám csalódás ért.

Mivel a Bugaci Aranykalász Tsz tagja vagyok, e gazdaság közbenjárásával értékesítem a sertéseket. így történt április 16-án is. amikor 8 állatot szállítottam az átvevőkhöz, ők azonban megtagadták a minősítést, mondván, legalább 25 szükséges ahhoz, hogy hozzáfogjanak a fülszámok „kiosztásához". Május

3-án szintén 8 sertést vettek át tőlem, s elmondták, nem kedvükre való a minősítés, mert sok munkával — mindegyik disznót külön kell lemérni stb. — jár és időigényes. Június 2-án 2 Sertést fuvaroztam ugyanoda, persze a minősítésre vonatkozó óhajom megint hiábavalónak bizonyult. Ezek után úgy vélem, jelentős összegtől elestem, amit már senki sem pótolhat.

Még annyit: tudok róla, hogy az állatforgalmi vállalat félegyházi felvásárlótelepén mindig készséggel végzik a fülszámozási teendőjüket az arra hivatottak, ezért is érthetetlen ez a bugaci gyakorlat, mely sajnos nem egyéb, mint a kistermelő megkárosítása.

e tulajdon birtoklására jogosultság igazolásakor. Ha a kecskeméti Centrum Áruházban május 30-án beszerzett ilyen járműre vonatkozó számláján mégis túlságosan halványak ezen adatok, az csak a kereskedő, pontosabban a pénztáros hanyagságával, mulasztásával magyarázható. Javasoljuk, hogy személyesen keresse fel az áruház igazgatóját, aki gondoskodik a blokk cseréjéről.

„Szeptember” jeligére, Kiskőrösre:

Ha Önök 1984-ben vettek fel OTP- hitelt családi házuk építéséhez, az akkori jogszabály szerint gyermekenként 40 ezer forint szociálpolitikai kedvezményre jogosultak. Bár ez az összeg azóta már emelkedett, esetünkben az ezután születendő második baba után is csak a korábbi mértékű kedvezményben részesülhetnek. További részletekről a pénzintézet helyi fiókjánál kaphatnak felvilágosítást.

Urban Tamásnak, Bajára: Nemcsak a posta szákembereitöl, hanem külföldön járt olvasóinktól is tudjuk, hogy a középhullámon nagy teljesítménnyel sugárzó solti adó Kossuth-müsorát Európa számos országában jól lehet venni a rádiókészülékeken. A mesz- szebbre utazóknak sincs azonban okuk aggodalomra, hiszen e program — melyet a Jászberényben működő 250 kW- os adó „röpít” a világűrbe — rövidhullámon is fogható, a 6025 kHz-en, mégpedig reggel 6 órától a 22 órai hír- és sportműsor végéig.

„Városközclben” jeligére: Idén július l-től vezetik be hazánkban az úgynevezett közhasznú munka intézményét. Ennek keretében év végéig várhatóan 900—1000 elhelyezkedni hosszabb ideje nem tudó személyt — zömmel szakképzetleneket, illetve alacsony iskolai végzettségűeket — foglalkoztatnak majd a tanácsok. Ilyen munkáért havi

4—5 ezer forintot lehet kapni. A munkavállalókkal a tanácsok először két hónapra kötnek szerződést, ami később korlátozás nélkül meghosszabbítható. E foglalkoztatási forma ugyanúgy munkaviszonynak — például táppénzre és nyugdíjra jogosítónak — számít. mint bármilyen egyéb állás.

Fogadószoba

Folyamatos locsoláshoz, illetve más célú vízfelhasználáshoz afféle házi tör- pevízművet konstruáltam. Elkészült a vezetékhálózat, s megvásároltam hozzá a VB 80-as jelzésű hydrofort, a szivattyúval együtt. A beindítás azonban zökkenők közepette zajlott, s a lakóhelyemen, Cegléden sajnos nem akadt vállalkozó, aki segítségemre sietett volna. Kiderült ugyan, hogy a szivattyút működtető motorral van a baj, de a javítása ügyében nem jártam eredménnyel. Ekkor fordultam a szomszédos Bács-Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten lévő Gelka-üzemhez. Megvallom, kicsit féltem, hogy mivel más közigazgatási terület lakosa vagyok, nem állnak majd velem szóba. De az ellenkezője történt, sőt, olyasmi, ami megérdemli a nyilvánosságot.

Az említett szerviz művezetőjével, Paulovics Istvánnal telefonon beszéltem, aki meglepő figyelmet tanúsított gondom iránt, s ígérte, hogy az illetékes szerelő másnap visszahív távbeszélőn. Erre sor került, s megállapodtunk, hogy körülbelül háromnegyed óra múlva ott lesz Cegléden, a megbeszélt helyszínen. Griz Ernő, a szakember a telefonkagyló letétele után 35—40 perc elteltével már nálam volt. A motort kellőképpen megjavította, beindította, s a hidrofor szivattyújához kapcsolva próbaüzemeltette is. Működésével összefüggően minden fontos műszaki ismeretről, illetve a kezelési tudnivalókról részletesen tájékoztatott. A díj elszámolását követően, a búcsúzáskor megadta lakásának telefonszámát is, közölve, ha meghibásodik a motor, hívhatom bármikor, s a legrövidebb időn belül elvégzi a javítást.

A szolgáltató ilyesféle pontosságához, készségességéhez, s gyorsaságához mi, Pest megyeiek nem vagyunk hozzászokva. A kecskeméti Gelka-üzem példát adott rá, hogy így is lehet dolgozni, a megrendelő teljes megelégedésére. (Elmondta: Koczkás Pál, Cegléd, Fürst Sándor u. 13. szám alatti lakos.)

Köszönet Anti bácsinak

Városunk MÁV-állomása mentén található a sokak által kedvelt nyári pihenőhely, a kiadós sétákra és a padokon ülők csendes, meghitt beszélgetésére egyaránt alkalmas vasúikért, melynek dús lombú, árnyat adó fái már-már romantikus hangulatot teremtenek. Utóbbit sokáig rontotta a több helyütt fellelhető szeméthalom, a gazdátlanság ilyen állapota azonban nemrégen megszűnt, mégpedig Nagy Antal nyugdíjas jóvoltából.

A bácsi vállalkozott rá — szerény tiszteletdíjért —, hogy szakszerűen gondozza e parkot. Azóta komolyan, kötelességtudóan szorgoskodik, amit bizonyít szigorú munkarendje: napi 8 órán át szinte megállás nélkül van kezében a seprű, gereblye, lapát és a talicska. Az eredmény? Mindenfelé tisztaság.

A kerttel persze még nem teljesen elégedett. Szeretné azt is elérni, hogy a pázsit egyetlen négyzetmétere se legyen letaposva; hogy a pad támlája helyett annak ülőkéjét vegye igénybe mindenki, s hogy a jelenleginél több hulladék- gyűjtő álljon a lakosság rendelkezésére.

Hisszük, Anti bácsi reményei egyszer valóra válnak, addig is köszönettel tartozunk neki azért, mert példás rendet tart a parkosított közterületen, ahol szívesen töltjük el a szabadidőnket... — írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében a Baja, Kolozsvári u. 4. szám alatt lakó Csákváry Ferenc.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A.

Telefon: 27-611

ÜZENJÜK