Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-22 / 145. szám
1987. június 22. • P1ETŐFI N ÉPE • 5 NEGYVENÖT ÉV A KEMENCÉNÉL Péktanulók mestere • Présbe rakják a sajtot. Délidő van. Kánikulai hőségben érkezem a bajai Zrínyi Miklós utcai sütőüzembe. Az ajtón belépve még a kintinél is fojtóbb a forróság. A teremben öt fiatal fiú szorgoskodik: hárman tésztát formáznak, ketten a kemencébe rakják a kenyeret. Közöttük egy idős mester, Nyirati István szakoktató mozog ingajáratban. Segít, magyaráz, kiigazít. — Most csupán ez az öt elsőéves srác dolgozik itt — mondja Nyirati István — megkezdődött ugyanis a nyári gyakorlat, s a tanulókat szétosztottuk három különböző üzemünkben. Időközben elfogy az alapanyag. A szakoktató a dagasztógéphez lép és bekapcsolja. — Inas koromban kézzel birkóztunk még a tésztával — emlékezik a szakoktató —, jó húsz percig tartott, amit ma két perc alatt elvégez az intenzív dagasztógép. Kemény munka volt az egy tizenkét éves gyereknek. Annyi idős koromban vett ugyanis maga mellé inasnak Bogner Ferenc, aki azidőtájt Baja legjobb pékének számított. Árva gyerek voltam és ő fiaként nevelt négy éven keresztül. Sohasem rejtette előlem szakmai tudását. Szeretettel, türelemmel tanítgatott. így én nem panaszkodhatok a sanyarú inasévek miatt. Nyirati István nem felejtette el az akkor tanultakat. Most ő igyekszik átadni tudását a fiataloknak. Igaz, ezt csupán három esztendeje teheti az 58 esztendős mester főállásban, mert csak ennyi ideje szakoktató. — Azért a termeléstől most sem szakadtam el — magyarázza —, naponta 300 bucit és sóskalácsot, száz kakaós kuglófot és mindszenti kalácsot készítünk. Nem is bírnám, ha nem kellene naponta kenyeret sütnöm. Nagyon megszerettem negyvenöt esztendő alatt ezt a munkát. Pedig mennyi minden változott ennyi idő alatt! Modern, alagutas kemencék, dagasztógépek segítenek ma már a péknek. Ez jó dolog, de azért napjainkban is meg kell ismerkednie egy kezdőnek az alapokkal. A gépnek nincs lelke. Az ember pedig, ha kézzel gyúrja a tésztát, és veti be a kemencébe a kenyeret, közvetlenül érzi, s így megismeri az anyagot. Az ilyen szakemberekre pedig a modern kenyérgyárakban is szükség van. A mondat végén odalép a kemencéhez, felnyitja a vasajtót és egy hosszú- nyelű lapáttal kiszed néhány ropogósra sült cipót. A szűk kis nyíláson közben szinte elviselhetetlen forróság áramlik a terembe. Nyirati Istvánt egy pillanat alatt ellepi a verejték. — Egyre nehezebben bírom a hőséget — törölgeti gyöngyöző homlokát — van rajtam néhány felesleges kiló, de biztos, hogy a korom is közrejátszik ebben. Lassan letelik a műszak. A tanulók hozzálátnak rendetrakni. A mester még egyszer nekigyürkőzik: kitárja a kemence ajtaját és egyenként kiszedi a friss, illatos kenyereket. Gaál Béla SAJT BORODRÓL • Bencsik Sándorné sajtkészítő egy kádból naponta 4,4 mázsa sajtot nyer. Jó néhány évi kényszerszünet után június elején megkezdődött a folyamatos sajtgyártás az újjáépített üzemben Bácsbokodon. Most napi 40 ezer liter tejet dolgoznak fel, de ezt hamarosan 10 ezerrel növelik. Négy kádban készül hagyományos eljárással a közkedvelt Trapista sajt. Az a céljuk, hogy ellátási körzetüket kielégítsék ebből a keresett sajtfajtából. (P. Z.) \IH)- KI IOHM i A líorszerűsítés indítékai A gazdasággal toglalKozo Közéleti megnyilvánulások egyik jellemzője, hogy bizonyos fogalmakat, szavakat, amelyek ugyan időről időre változnak, feltűnő gyakorisággal, szinte divatjelleggel emlegetnek. Egv-két évvel ezelőtt például az új vállalatvezetési formák, azok bevezetése, próbálgatása élvezte a megkülönböztetett figyelmet. Manapság az adóreform a kedvenc, a minduntalan visszatérő téma. Hogyan és miért került napirendre az adóreform? Meddig jutott az adóreform előkészítése, mi az adózási változtatások léényege, milyen szervek döntései szükségesek, időszerűek a reform megvalósításához? Időrendben elsőként az MSZMP KB 1984. április 17-ei állásfoglalása említendő. amely a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatait összegezte. Ebben a dokumentumban a szabályozó rendszer — akkor még jövőbeni — korszerűsítését felvázoló fejezetben szó esett a gazdálkodó szervezetek adózásának majdani átalakításáról, valamint a személyi jövedelmek progresszív adóztatásáról. Több éves előzmények A KB 1984. április 17-ei állásfoglalása átfogó és komplex jelleggel sommázta egyrészt a gazdasagiranyítási rendszer, másrészt azon belül a szabályozó rendszer korszerűsítésének elveit es teendőit. Ezek sorában — mint egy a több közül — szerepelt, akkor még laza megfogalmazásban, az adórendszer korszerűsítése, azzal a kikötéssel, hogy az megfelelő előkészítő munkát és a KB részéről külön döntést igényel. Több mint két éven keresztül elvétve lehetett hallani, olvasni az adóreformról, úgy tűnt, hogy az lekerült a napirendről. Valójában szakemberek szűkébb köre behatóan foglalkozott a vállalati és személyi adózás megújításának részletkérdéseivel. Az adóreform tulajdonképpen az elmúlt év novemberében lépett újólag a nyilvánosság elé, amikor az MSZMP.KB határozata kategorikusan leszögezte: elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövedelemadórendszer bevezetését. Ettől kezdve nem csak az előkészítés intenzitása erősödött, s bővült több százra a munkában részt vevő szakemberek száma, a tájékoztatás forrásai is kezdtek megnyílni, s egyre több információ hangzott el, jelent meg. Az MSZMP KB áprilisi tanácskozása magasabb sebességfokzatba kapcsolta az adóreform előkészítését, a változások konkretizálását, s egyúttal az adóreform propagandáját. Az áprilisi KB-ülést követően az állami és társadalmi szervezetek vezető testületéi véleményezték az adóreform elvi kérdéseit; ezek ismeretében az új adórendszer kidolgozóinak el kell készíteniök és a KB soron következő ülésére be kell terjeszteniök a vállalati adózás és a lakossági személyijövedelem-adózás részleteket is tisztázó javaslatát. A Központi Bizottságnak az év derekán kell döntenie az adóreform sorsáról; nevezetesen a beterjesztett javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról, az első esetben a bevezetés 1988. január elsejei, avagy későbbi időpontjáról. Az adóreform előkészítése során felvetődött, hogy célszerű lenne az adóügyi változásokat törvénybe foglalni. Xz adóreform előkészítésének, bevezetésének menetrendjében a KB június —júliusi ülése mellett kiemelkedő esemény lesz az országgyűlés kora őszi ülésszaka, amely előreláthatóan törvényben kodifikálja az adóreformot és a vállalati jövedelemszabályozás stabilitását biztosító alapelveket. Túlzott elvonások Tulajdonképpen mi indokolja, teszi időszerűvé az adózási változásokat? Az adó, az adózás sehol sem népszerű; az érintettek, az adózók erről a témáról kizárólag rosszat mondanak. Az adózók véleményére támaszkodva bármely ország adórendszeréről kiállítható az elmarasztaló minősítés. Szerencsére, az adórendszerek objektív módon, nemzetközi összehasonlítással is vizsgálhatók, értékelhetők. Mérlegelhető — példának okáért , hogy az adók a bruttó hazai termék, a GDP hány százalékát összpontosítják a költségvetésben, továbbá, hogy milyen az adóstruktúra, az egyenes és a közvetett adókból származó bevételek, aránya. Célszerű azt is vizsgálni, miképpen oszlanak meg az adók az egyes gazdasági ágazatok, valamint gazdasági folyamatok — például termelés—forgalmazás — között. Újabban kerültek előtérbe azok az elemzések, amelyek az adózás gazdasági növekedés kapcsolatát tárják fel, vagyis azt vizsgálják, hogy az adóterhek változása miképpen hat az alapvető gazdasági folyamatokra: a beruházásra, a fogyasztásra. Az érvényben levő magyar adórendszerről az állapítható meg, hogy igen magas fokú — majd 60 százalékos mértékű — GDP-centralizálást valósít meg. (Ez a szocialista országokban nem ritkaság, de magasabb a fejlett tőkés országok átlagánál.) Az adóstruktúra első számú jellemzője: alacsony a jövedelmi (bér- és kereseti) adó aránya, s igen magas a vállalatokat terhelő adóbevételek, elvonások részesedése. A különféle vállalati adók, elvonások — nyereségadó, város- és községfejlesztési hozzájárulás, termelési Öntözés hígtrágyával A mezőgazdasági üzemek működésének van egy kellemetlen velejárója, a hígtrágya. Azért keletkezik, mert az állattenyésztő telepek tisztántartásához sok vizet használnak fel. Ahelyett, hogy az istállókból istállótrágya kerülne ki, amelyet közvetlenül fel lehet használni talajerő-visszapótlásra, bűzös lé gyűlik, amellyel nemigen tudnak mit kezdeni az állattartó gazdaságok. Ráadásul, ez a hígtrágya szennyezi a környezetet, s ezért például a Balaton vízgyűjtő területén levő állattenyésztő telepeket meg is kellett szüntetni, mert a belőlük kikerülő hígtrágya veszélyeztette a tó vizének minőségét. Mindezt most alapjaiban változtatja meg egy találmány, amely a MTESZ anyagtakarekossági Is -hasznosítási pályázatán díjat nyert. Dr. Kapocs/Istvánnak, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Mező- gazdasági Kutatóintézete tudományos osztályvezetőjének szemet szúrt, hogy a hígtrágyában veszendőbe megy egy csomó hasznos tápanyag és maga a víz, miközben talajaink táperőben szegényednek, s nagy gondot okoz az aszály. Ezért kipróbálta elképzelését, amely mindkét bajra orvosság, s kikísérletezte, hogyan öntözhetők a hígtrágyával olyan mezőgazdasági kultúrák, amelyek közvetlenül nem kerülnek emberi fogyasztásra. Amikor találmányát az illetékes hivatalban elolvasták, nem is nagyon hittek benne, olyan egyszerűnek tűnt. A helyszínre, a karcagi kísérleti parcellákra kimenve látták az eredményeket, s elfogadták az eljárást, amelyről alkotója azt mondja lehet, hogy van nála jobb is, de olcsóbb és egyszerűbb nincs. Az eljárás abból áll, hogy a szakosított állattartó telepeken keletkező hígtrágyát, amely a növények számára felhasználható értékes tápanyagokat és vizet tartalmaz, a növények gyökérzónájához juttatják. így öntözik is, trágyázzák is a silókukoricát, cirkot vagy a legeltetésre szolgáló gyepet. A hígtrágyát a tárolóból az e célra szolgáló szivattyúkkal csövekbe nyomják, s így vezetik az öntözendő földre. Ezt a területet elő kell készíteni. Az úgynevezett vakonddrénezővel felszerelt altalajlazítóval meglazítják a talajt, 40—60 centi mélyen. így a talajban járatok képződnek. Ezekre merőlegesen, egymástól 20—40 méter távolságban barázdákat húznak, s a barázdákba engedik a csövekben érkező hígtráf yát. A tároló és az öntözendő terület özötti távolság 3—3,5 kilométer lehet. A barázdába addig eresztik a hígtrágyát, amíg két barázda között nem jelenik meg a tápdús lé. Ezt próbafúrással lehet megállapítani. Ezek után betemetik a barázdákat. A felhasználandó berendezést össze lehet állítani a szokásos öntöző berendezések birtokában levő összes gazdaságban. Az eredményes alkalmazáshoz a körülmények teljes ismerete szükséges. Tudni kelí például a talajok tápanyagSZAKOSODÁSI MEGÁLLAPODÁSOK Bulgária és a KGST adó, bér- és kereseti adó, felhalmozási, vagyonadó, vám, a hetvenes években eszközlekötési járulék, 15>85-ig amortizáció-központosítás. — bruttó nyereséghez viszonyított aránya a termelő vállalatok átlagában ma már 75—76 százalék, az iparban e nnél is magasabb, 86—87 százalék. Akadályozza a tisztánlátást A bbi adatoktiól az is ki .tűnik hog,. . dóterhek ele >sztása a ti ;rmelés —forgalmazás közö tt nem ? ,rányos, túlzott mértékben a, termeié' ire koncentrálódik. Szakma i, tehát ar Józtatási- adózási nézőpontbó'i azért m inősíthető korszerűtlennek, m<;rt a tér melés egymásutáni fázisaiban az ar jók halmozódnak, rontják a 'végtern lék verseny- képességét, akadályozzák a közgazda- sági tisztánlátást. Ifehát annak megállapítását, hogy a k ülőn! jöző termékek előállítása mennyibe ke rül. Az adózás termelő v állalatokra való koncentrálásának cgyi k velejárója, következménye az adó - és termelőiáremelkedések kapcsol; atában kifejeződő inflációs hatás. A vá' Halatok nézőpontjából az a jelenlegi a dórendszer legfőbb hátránya, hogy az , elvonások magas szintje a jövedef mező gazdálkodók mozgásterét, fejle sztési lehetőségeit is korlátozza. , S végezetül — minősítés nélkül említjük —, hogy < a elmúlt évtizedekben kialakult adostr .uktúrában a lakossági adózásnak per jférikus szerepe volt, a k.öltségvetés ö SSzes bevétel i lakiosság befizet ősei 6—8 * a restesednek. Garamvott .1 7 Következik: //. Hogyan fizetnek a válla- l átok? telvevo képesseget, ismerni kell a talaj minőségét, és sok szervvel — közöttük a környezetvédelemmel és a vízüggyel egyeztetni kell a módszer bevezetését. Milyen eredményeket ígér ez a módszer? Ha silócirok és -kukorica ilyen öntözést kap, hektáronként 35—40 tonna kiváló minőségű zöldtakarmányt lehet betakarítani. A szudáni fű is megközelítőleg ilyen hozamokat ad. A módszerrel kiváló lehetőség kínálkozik a kettős termesztésre. A borsó és a; i árpa betakarítása után elvetett, így trá - gyázott növények éppen akkor vagha .- tok (többnyire szeptemberben), am i- kor a kukorica szemes termését takarí t- ják be. így ez a zöldtakarmány keve r- hető a kukorica betakarj tása után m a- radó száraztakarmánnyail. A találmány iránt sok az érdeklőd lő. Bulgária szakosodását a KGST-n belül több mint 300 két- vagy többoldalú szerződés határozza meg. Ebből 200 a gépiparral, az elektrotechnikávál és az elektronikával függ össze, körülbelül 50 a vegyiparral, a szerződések fennmaradó 20 százaléka pedig a többi iparággal és a mezőgazdasággal kapcsolatos. A bolgár árucsereforgalom egyharmada a szakosítási és kooperációs szállítások keretébe tartozik. Bulgária mintegy 670 gépipari termék gyártásáfa szakosodott, ezen belül 230- nak a KGST-n belül kizárólagos gyártója. Nemzetközileg elismerjek például a bolgár emelőtargoncák, hidraulikus berendezések, szerszámgépek, elektromotorok és mezőgazdasági gépek. A vegyipari szakosodás 200 termékfajtát érint. Különböző festékeket, lakkokat, növényvédő szereket, optikai anyagokat, háztartásvegyipari termékeket, gyógyszereket, műanyagokat és a vegyipar egyéb termékeit. A bolgár mezőgazdaság hagyományos szállítója a friss és konzervált gyümölcsnek és zöldségnek, a dohánynak, a szőlőnek, és a boroknak, de az utóbbi időben sikeresen szakosodott a paradicsom-, paprika- és uborkavetőmagok szállítására és a szőlőoltványok exportjára is. A Bolgár Népköztársaság bekapcsolódott a más országokban előállított termékek alkatrészeinek gyártásába is. Kooperációs szerződések alapján szállít indítómotorokat, gyújtótekercseket, reléket, feszültségszabályozókat, olajszűrőket, akkumulátorokat, légszűrő berendezéseket és villamos kábeleket a Szovjetunióba a VÁZ személygépkocsik gyártásához, amiért cserébe kész autókat kap. Jelentős a csehszlovák— bolgár autógyártási együttműködés is. A bolgár ipar szakosodott automata szövőgépek bizonyos elemeinek gyártására is. Szerszámgépeket szállít az NDK-ba, Romániába, Lengyelországba, elektronikai és mikroelektronikai berendezéseket Csehszlovákiába, az NDK-ba, Magyarországra és Lengyelországba, kohászati termékeket, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépeket, vegyszereket szinte minden szocialista országba. Bulgária legnagyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió. Az ide szállított gépi berendezések kétharmadát valamilyen szakosodási megállapodás alapján gyártják. * (g. I.) AZ ORSZÁG' OS TAKARÉKPÉNZTÁR GAZDAS ÁGFEJL ESZTÉSRE ÉS SZERKEZF.T- ÁT ALAKÍTÁSRA, SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KÖTVÉNYT bocsát ki 1 milliárd forint értékben, 110 (HM), 20 000, 50 000 és 1'00 0(H) forintos címletekben,. ÉR TÉKESÍTÉSE: 1987. jú nius 15-étől. ÉVI K A1VIATA: 11%, amely évente felvehető. LEJARA I A: 6 év. A visszafizetés a 4—*3—6. évben, részletekben történik. A kötv ény az OP1 vala mennyi fiókjában és totó—lottó kircndclts égében vásárolható. BANK 1567 kül- és belföldről egyaránt. Érdekes, hogy nemcsak mezőgazdasági üzemek | vannak az alkalmazok között, hanem J kisebb-nagyobb helységek is. Ugyanis \| erre az öntözésre nemcsak a szakosítót 1jf állattenyésztő telep hígtrágyája alkal J más, hanem a községi, városi szennyvíz is. S annak az elhelyezése is legalább olyan nagy problémát okoz, mint a hígtrágyáé. E módszerrel meg lehev tőle szabadulni, s milyen jó is lenne, ha a község szennyvizétől dúsan növő fű hizlalhatná a községi gulyát... Akinek kényes a szaglása, esetleg fenntartásokkal fogadja ezt az eljárást. De az eljárás nem valtoztati,a meg a 1 mezők illatát, mert az altalajban bomlik le és szívódik fel — az em'oerck által közvetlenül nem fogyasztott növények- j be — a tápanyag. G. j. • Csővezeték szállítja a hígtrágyát a barázdákba.
